Dreamworld

2016. november 30., szerda

Kevin Hearne - Tricked


“Az eddigi legjobb átverésem az volt, amikor láttam magam meghalni.” Csakhogy halottnak lenni nem egyszerű feladat. A Blogturné Klub bloggerei egy négy állomásos turné során most bemutatják, mennyire nehéz dolga is van Atticusnak és barátainak, ha túl akarják élni a kalamajkát, amibe keveredtek. Kaland, humor, átverés - ebben mind részetek lesz, ha velünk tartotok. Ráadásul, ahogy az lenni szokott, meg is nyerhetitek a könyv egy példányát.


Kevin Hearne: Tricked - Átverve

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789633997239
Oldalszám: 344 oldal
Fordító: Acsai Roland

Fülszöveg:
Az eddigi legjobb átverésem az volt, amikor láttam magam meghalni.
Atticus O’Sullivan, az utolsó druida nem maradt volna életben a kelta ravaszság nélkül kétezer évig. Így amikor a bosszúálló norvég istenek végezni akarnak vele, a még ravaszabb navahó isten, Prérifarkas segítségével elhiteti velük, hogy sikerült megölniük, felaprították az arizonai sivatag kellős közepén.
De a trükkös Prérifarkas nem osztogatja ingyen a segítségét. Mire kettőt pislogna, Atticus vérszomjas, sivatagi alakváltókkal találja magát szemközt, amiket a navahók bőrcserélőknek hívnak. Amikor a druida már azt hiszi, hogy kézben tartja a dolgokat, csúnyán elárulja valaki, akitől soha nem várta volna. Atticus elhatározza, hogy ha ezt túléli, soha többet nem hagyja magát átverni.
Milyen szép utolsó szavak!

Saját véleményem:
Ó, hogy én mennyire vártam ezt a könyvet - főleg a harmadik kötet kínzó végszava után. Kíváncsi voltam, Atticus miként menti ki magát abból a hatalmas csávából, amibe került a skandináv istenek és mitológiai alakok megtizedelésével. Mert bár drága druidánk legyen bármilyen körmönfont is, azért Thor és a többiek megölése mégiscsak olyasmi, amit nem lehet csettintésre helyrehozni.
Atticus bölcsen be is látja ezt, s úgy dönt, társaival karöltve egy időre kivonja magát a forgalomból. Prérifarkas segítségével megrendezi saját halálát, hogy aztán gondtalanul, Granauile-t tanítgatva bujdokolhasson a sivatagban. Csakhogy mint mindennek, úgy a segítségnek is ára van, Prérifarkas pedig nem kisebb dolgot kér, mint egy aranybányát a semmiből. Hogy főhősünk megfizethesse adósságát, meg kell puhítania a helyi, féltékeny elemi lényt.
Mindez azonban eltörpül Hel felbukkanása mellett, aki alkut ajánl Atticusnak: vagy segít neki beindítani a Ragnarököt, vagy Loki leszármazottainak ellenségévé válik... És nos igen, a helyzet még lehet ennél is rosszabb.

Kevin Hearne ötlet- és mitológia tára kifogyhatatlan. Ezúttal is számtalan galibába keveri druidáját, miközben újabb és újabb vallásokkal ismertet meg minket, olvasókat. Tudom, a negyedik részhez érve már nem kéne meglepődnöm azon, mennyire mesterien is szövi egybe a valóság és az egymástól merőben eltérő mitológiák, vallások szálait, ám az a helyzet, hogy nem tudok nem földön hajlongani zsenialitása előtt. Eszméletlen! De most komolyan, mutassatok még egy olyan szerzőt, aki nem csak egybeolvasztja a kelta, skandináv és indián hitvilágot, de ráadásul a másik szerves részévé is varázsolja azt.

A címhez hűen, központi szerepet kap az átverés, melyre már maga Jézus is utalt korábban. Élete során Atticusnak számtalan ellenséggel meg kellett már küzdenie, ám ezúttal valaki a közvetlen környezetéből válik ellenlábasává. Bevallom, engem nem kicsit lepett meg az illető pálfordulása, mivel nagyon szeret(t)em őt.
Ám ezen felül is egyre sűrűsödnek a felhők a druida csapat felett.
Izgalmas volt látni, hogy az, ami köteteken át, lépésről lépésre építkezett, most valódi éles helyzetté nőtte ki magát, s talán most először lehetett valóban azt érezni, hogy tartunk valamerre. A tengernyi izgalom ellenére mégis úgy éreztem, maga a tempó belassult. Tényleg imádom a sorozatot, de eleinte fárasztó volt a sok leírás, a hosszú monológok, és a helyben tötyörgés. Hiányzott a lendület.
Ami viszont nem változott, az a humor; Oberon még mindig hatalmas figura, annyi marhaságot tud összehordani, hogy arra szavak sincsenek - teszi mindezt 70 kilós szeretetcsomagként. Atticus pedig Atticus, aki immár igyekszik kinevelni méltó társát.

No, de nem szaporítom tovább a szót: olvassátok! Zseniális sorozat, kortól, nemtől, stílustól függetlenül mindenki találhat benne olyasmit, amiért nem fogja tudni letenni. Vicces, izgalmas, egyedi, a karakterek szerethetőek és különlegesek.
Jómagam pedig nagyon várom a folytatást, és bízom benne, hogy addig is minél többen találtok rá erre a méltánytalanul elfeledett gyöngyszemre.


Pontszám: 5/4
Kedvenc szereplő: Oberon, Atticus
Kedvenc jelenet: minden, ami Oberon
Negatívum: lassú tempó
Borító: 5/5
Sorozat: A Vasdruida Krónikái 4.




Nyereményjáték


Játékunk során arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismeritek a sorozat szereplőit.
Minden állomáson találtok egy idézetet, mely alapján ki kell találnotok, ki mondta/gondolta, majd a nevét beírni a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.


Idézet:

“Szerintem a Testvérbosszú, mert abban az írek győznek. És a macska is csúnyán végzi… Ez a film pozitív visszacsatolás a világképemnek, és megerősítve érzem magam tőle.”




Nézzetek be a többi állomásra is

11/22 Angelika blogja
11/24 Olvasónapló
11/28 CBooks
11/30 Dreamworld

Elizabeth Camden - Túl az álmokon



A General Press kiadó jóvoltából megjelent Elizabeth Camden legújabb könyve a Túl az álmokon. Anna és Luke története igazán elbűvöli olvasóját, ha szeretnétek jobban megismerni őket, gyertek és kövessétek ti is a három állomásos turnét és játszatok velünk!


Elizabeth Camden: Túl az álmokon

Kiadó: General Press
ISBN: 9789636439194
Oldalszám: 320 oldal
Fordító: Ligeti Lujza

Fülszöveg:
Anna O'Brien térképtárosként-könyvtárosként csendesen, magányosan éli mindennapjait, de roppant büszke arra, hogy az illusztris Kongresszusi Könyvtárban dolgozhat, és nagyon érti a dolgát. A feladatai végzése közben a kezébe akad egy hibás haditengerészeti irat, amely egy hajó eltűnéséről ad számot. Arról a hajóról, amelyen egykor az édesapja is utazott... Elhatározza, hogy mindenáron javíttatja a hibát, de bárhogy is próbál érvényt szerezni a kérésének, rendre falakba ütközik. Sőt meg is fenyegetik. Szégyenlősségét levetkőzve úgy dönt, az egyik befolyásos kongresszusi képviselő segítségét kéri.
Luke Callahan az egyik legbefolyásosabb és legtehetségesebb politikus a képviselőházban, ám forrófejűsége miatt egyik napról a másikra kegyvesztetté válik. Mindenáron tönkre akarja tenni az ellene tevékenykedő házelnököt, ezért Anna segítségét kéri, hogy minél több információt gyűjthessen össze a férfiról. A két fiatal együtt igyekszik felvenni a harcot az őket fenyegető erőkkel szemben, és kisvártatva kiderül: több bennük a közös vonás, mint ahogy azt kezdetben hitték. Ámor nyila megsebzi a szívüket, de maguk sem tudhatják, hogy múltbéli sérelmeik, illetve a titok, amelyet megfejteni kívánnak, engedi-e beteljesülni az álmaikat...

Saját véleményem:
A történelmi romantika viszonylag új fellángolás az életemben, Elizabeth Camden neve mégis ismeretlenként csengett számomra. Emiatt először nem is érdekelt, de aztán befutott a magyar borító, és ott végem volt, egyszerűen olvasnom kellett. De komolyan, nézzetek csak rá: könyvtár, egyszerű lány (aki akár Belle is lehetne), ízléses lila-barnásnarancs árnyalatba ágyazva.
Aztán persze jött a sokk, amikor az első fejezet elején megláttam az évszámot (1897).
Imádom a történelmet, de csak az 1800-as évek közepéig, ami utána jön, az rettentően távol áll tőlem, és ha csak tehetem, kerülöm. Így némi fenntartással vágtam bele az olvasásba, ám kínos feszengésem néhány oldal után tovaszállt. Elizabeth Camden kellemes stílusa elfelejtette velem, hol is járok, ami némileg paradox, mivel itt fontos szerep jut a történelemnek. Mégis...

A Túl az álmokon vérbeli különc a maga műfajában. A történelem fontossága mellett elmondható róla, hogy jóval lassabb ütemű az átlagnál, az események szép lassan csordogálnak. Ám ami igazán különleges benne, az a romantika hangsúlyossági foka.
Egy történelmi romantikustól általában tudjuk, mit várhatunk: szenvedélyt minden mennyiségben, némi erotikus tartalommal fűszerezve. Ezzel szemben Elizabeth Camden egészen újfajta dolgot kínál: klasszikus romantikát.
Anna és Luke kapcsolata valóban az olvasó szeme előtt bontakozik ki, és bár itt is első perctől megvan a szikra, mégis jóval ártatlanabb, s mielőtt valódi szerelem szövődhetne köztük, több lépcsőfokot is megjárnak (utálat, beosztott-főnök, szövetséges, stb.). De ami az egészben talán a legmeglepőbb, hogy a romantika nem, mint központi elem jelenik meg. Bizony, a valódi hangsúly magukon a főszereplőkön, és az általuk képviselt ügyeken van.

Anna könyvtárosként csendesen éli napjait, élvezi a munkáját, és örül mindennek, aminek csak lehet. Egészen addig, míg bele nem botlik egy igazán érdekes információba, mely alapjaiban változtatja meg a történelem egy kis szeletkéjét. És az ő életét. Rájön, hogy az egyik haditengerészeti irat, mely annak a hajónak a balesetét taglalja, melyben édesapja is életét vesztette, hibás. Anna, a történelem elkötelezett híveként azonnal a haditengerészet elé tárja az ügyet, köszönet helyett azonban fenyegetést kap.
Abban az időben a nők még elnyomásban éltek és ritkán kaptak olyan (helyeken) munkát, mint hősnőnk, aki a Kongresszusi Könyvtár alkalmazottja, s mint ilyen, elég közel van a politikához. A szerző Anna révén remekül prezentálja, milyen lehetett az akkori élet nőként, és hogy mennyire nem lehetett szava a gyengébbik nemnek. Persze ez sok évszázadon át így működött, mégis megdöbbentő a maga életszerűségében látni, átélni, hogy alig 120 évvel ezelőtt mekkora elnyomásban is élhettek női társaink, függetlenül attól, milyen tehetségesek voltak.
Ezzel együtt a kedves, jólelkű, okos Anna igazi lázadó szellemnek mondható, akit nem lehet csak úgy kispadra ültetni. Jómagam nagyon szerettem őt, számtalan pozitív tulajdonsága mellett élveztem, hogy végre egy minden ízében könyvmoly lányról olvashatok, aki bebizonyítja, hogy igenis lehet valaki szórakoztató, ravasz és bátor, attól, hogy élete javarészét könyvek között töltötte.
Luke pedig (minden értelemben) méltó párnak bizonyul mellette. Kellően ellensúlyozza a lány tulajdonságait, miközben nagyon is kiegészítik egymást. Luke egyébként az a pasi, aki elsőként nagyképűnek, piperkőcnek, lenézőnek tűnik, ám ha jobban megismeri az ember, akkor egy nagyon is érdekes személyiséget és élettörténetet kap személyében.
Az én szívemhez igazán akkor került közel, amikor Elizabeth Camden feltárta a múltját (nem kell sokat várni rá). Szeretem az olyan karaktereket, akik bizonyos közegekben szerepet játszanak, míg a magánéletükben egészen mások. Ráadásul ez a kettősség jó kis terepet biztosít a csipkelő romantikának is.

A történet egyébként annak ellenére, hogy viszonylag lassú lefolyású, nagyon is izgalmas és véletlenül sem unalmas. A szereplők érdekszövetsége, valamint az, ahogy megpróbálnak a másik segítségével célt érni, s fényt deríteni a rejtélyekre, bőven elegendő ahhoz, hogy ne akarjuk letenni.
Összességében tehát úgy gondolom, a műfaj rajongóinak érdemes megjegyezniük Elizabeth Camden nevét. A Túl az álmokon egy izgalmas, nyomozással teli kötet, melyben megfelelő arányban keveredik a történelem, a romantika és a rejtély.


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Anna, Luke
Kedvenc jelenet: ahogy Luke elérte, hogy Annát a szolgálatába helyezzék
Negatívum: -
Borító: 5/5
Sorozat: önálló




Turmalin


Luke családja a turmalinokból gazdagodott meg, és maga Luke is mindig hordja mandzsettaként és kulcstartóként, így arra gondoltam, megmutatom nektek ezt a gyönyörű ásványt, melyből igen változatos színek léteznek.





Nyereményjáték


Anna térképészként dolgozik a Kongresszusi Könyvtárban, imádja munkáját és lenyűgözik őt a könyvek és térképek világa. Mi más lenne jobb játék, mint könyvtárakat keresni?
Minden állomáson találtok egy híres könyvtárat, továbbá a helyet, ahol megtalálható, majd ezek alapján ki kell találnotok, melyik könyvtárat látjátok a képen és nincs más teendőtök, mint a Rafflecopter megfelelő dobozába beírjátok a helyes megfejtést.
Figyelem! A sorsolásban azok vesznek részt, akik minden kérdésre helyesen válaszoltak, valamint felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.






Nézzetek be a többi állomásra is

11/30 Dreamworld

2016. november 28., hétfő

Manon Fargetton - A lista


Hamarosan Magyarországon is megjelenik a közkedvelt francia YA regény, A Lista! Ebben a történetben 5 fiatal életét követhetjük nyomon, akik a különleges képességeik miatt célpontokká válnak, majd menekülniük kell, hogy mentsék az életüket... Az izgalmas regényről a Blogturné Klub három merész bloggere számol be! Kövesd a turnét, hiszen a Könyvmolyképző Kiadó felajánlásában három nyereménykönyv lehet a tiéd.


Manon Fargetton: A lista

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789633997109
Oldalszám: 240 oldal
Fordító: Burján Mónika

Fülszöveg:
„Össze volt zavarodva. Kezdett valamit érezni irántuk… Nem, azért barátságnak ezt még nem lehetett nevezni. Valami másfajta kötelék volt ez.”
Két fiú – két lány.
Nekik, négyüknek sosem lett volna szabad találkozniuk,
és most egymásra vannak utalva
Üldözik őket, az életükre törnek.
De ki akar végezni velük és miért?
Kinek fontos ennyire négy kamasz?
Kik ők valójában?
Le kell rántaniuk a leplet a titokról,
csak úgy menthetik meg az életüket.
Talán…
Mennyi feszültség, mennyi érzelem!? Nem ereszt el.
Készülj fel életed leghosszabb éjszakájára!

Saját véleményem:
Alapjáraton nagyon ritkán olvasok más nemzetiségű szerzőktől (a megszokottakon kívül), és ezalól a franciák sem kivételek. Az indok egyszerű: más kultúra, más mentalitás, kevés olvasói visszaigazolás. Így talán nem meglepő, ha elárulom, A lista mellett is szépen továbbindultam, mígnem kacifántos úton-módon elém nem került a fülszövege. A leírás génmódosult fiatalokat és jó sok izgalmat ígért, gondoltam hát, üsse kavics, adok neki egy esélyt.
Hogy megérte? Tapasztalatnak mindenképp jó volt, de nem valószínű, hogy a jövőben áttérnék a francia szórakoztató regényekre.

A történet néhány különleges fiatalról szól, akik egymással mit sem törődve élik életüket. Ám egy mókának induló hackeléssel egyikük olyasmire jön rá, ami mindent megváltoztat. Mielőtt azonban napvilágra kerülhetne a dolog, a fiú váratlanul halálos balesetet szenved - pontosabban megölik. A tragédiával párhuzamosan pedig a többiek is belecsöppennek a kalamajkába, s szépen lassan összehozza őket a sors - avagy a halott társuk által elszórt nyomok.
Maga a cselekmény elég pörgős, onnantól, hogy elgázolják szerencsétlen srácot, beindul a lavina, főszereplőink pedig ügyesen vergődnek egyik támponttól a másikig. Mi több, üldözőbe is veszik őket, tehát nem árt résen lenniük, ha élve akarnak kikeveredni az egészből.
A helyzet viszont az, hogy engem ez az egész valahogy nem fogott meg, inkább untatott. A gyors tempó miatt kidolgozatlannak éreztem a rejtélyt, és a karakterek sem lopták be magukat a szívembe, egy-két kivétellel túlságosan egybefolyt a hangjuk, holott rengeteg potenciál rejlett a személyiségükben.
Ami viszont nagyon jó volt, az a hangulat (az elmegyógyintézetes részeket imádtam), illetve a szerző merészsége. Ifjúsági regény dacára nem kímélte szereplőit, simán képes volt kiiktatni bárkit, amivel bizony sikerült néhányszor meglepnie.

Nem szeretem hasonlítgatni a regényeket, A lista viszont több szempontból is Salla Simukka trilógiájára emlékeztet. Ez is amolyan ifjúsági horror-thriller vonalon mozog - csak a körítés és a technológia erős jelenléte teszi mássá, ám stílusukban nagyon is megegyeznek.
Elsősorban azoknak ajánlom, akik szeretnek kísérletezni, vagy kedvelik a különc regényeket.


Pontszám: 5/3
Kedvenc szereplő: Timothée, Izia
Kedvenc jelenet: -
Negatívum: kidolgozatlanság
Borító: 5/3
Sorozat: A lista első kötete




Nyereményjáték


A könyvben különleges képességű fiatalok a főszereplők. Közkedvelt témája ez a popkultúrának, ezért egy viszonylag egyszerű játékot eszeltünk ki. Minden blogon láttok egy képet egy népszerű tévés/filmes karakterről, akinek speciális ereje van. A feladatotok, hogy írjátok be a nevét, vagy a sorozat/film címét a Rafflecopter doboz megfelelő sorába. A játékban résztvevők között egy nyereménypéldányt fogunk kisorsolni.
Figyelem! A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.






Nézzetek be a többi állomásra is

11/28 Dreamworld

2016. november 27., vasárnap

Deirdre Riordan Hall - Sugar



A Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelenik Deirdre Riordan Hall Sugar című regénye. Ennek örömére a Blogturné Klub hét bloggere bemutatja a túlsúlyos, lelkileg sérült Sugar életét, aki az őt érő sérelmek miatt evésbe menekül, míg be nem toppan életébe Even. De ne hidd, kedves olvasó, hogy ez egy átlagos Young Adult románc! Fájni fog, talán szomorú is leszel, ám ha kitartó vagy, elnyered jutalmad! 
Kövesd a turnét, tudj meg mindent a könyvről, annak világáról és szereplőiről, játssz, és nyerd meg a regény egy példányát!


Deirdre Riordan Hall: Sugar

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789633998038
Oldalszám: 320 oldal
Fordító: Mergl-Kovács Bernadett

Fülszöveg:
Én vagyok az a kövér, félig Puerto Ricó-i, félig lengyel lány, aki úgy érzi, nem találja a helyét sem a saját bőrében, sem sehol máshol.
Sugar Legowski-Gracia nem volt mindig kövér, de tizenhét éves korára ez megváltozott. Ugyan nem annyira terebélyes, mint a mamája, aki hatalmas mérete miatt hónapok óta nem tudott kikelni az ágyból. Nem is annyira ormótlan, mint a bátyja, Görény, akibe több aljasság szorult, mint háj, és ez mindent elárul a természetéről. Sugar pont annyira túlsúlyos, hogy durva sértegetések céltáblája legyen, bármerre is jár: boltban, utcán vagy az iskolában.
Sugar találkozik Evennel – és nem Evannel, ahogy félig analfabéta apja helytelenül megadta a fia nevét a születési anyakönyvi kivonatán –, és megtapasztalja, milyen az, amikor valaki nem a testét, hanem őt magát látja. Valószínűtlen barátságuknak köszönhetően Sugar életében először megengedi magának azt a luxust, hogy a jövőre is gondoljon. A jövőre, amit nem árnyékol be a saját testéről alkotott képe, sem az anyja sértegetései. Sugar hamarosan válaszút elé kerül: döntenie kell, hogy azzá a lánnyá válik-e, akit Even segítségével felfedezett önmagában, vagy felhagy a küzdelemmel, és elfogadja azt a szerepet, amibe a családja és az eddigi élete kényszerítette.

Saját véleményem:
Nehéz szavakba önteni a bennem kavargó érzelmeket. Én csupán egy olyan könyvre vágytam, amiben végre nem címlaplány a hősnő, viszont arra, amit ezzel szemben kaptam, nem voltam felkészülve. De hát hogyan is lehettem volna... az életre nem lehet, azt csak kitapasztalni és megélni lehet.
A Sugar egy nagyon különleges történet, egyszerre szomorú, szívfájdító, megmosolyogtató, és reménnyel kecsegtető. Olvasás közben tengernyi érzelmet éltem át; egyik percben dühös voltam, a másikban a sarokba kucorodva sírni szerettem volna, míg máskor belekuckóztam abba az édes, pihe-puha takaróba, amit a szerző egyik-másik sorával tekert körém.
Az az igazság, hogy ez nem csak egy regény, ó, nem. Görbe tükör az életről, emberekről, és azok problémáiról. Nem kell túlsúlyosnak lenni ahhoz, hogy megértsük "a szépség bennünk rejlik", "állj ki magadért", "ne hagyd eltiporni magad" tartalmú üzeneteit.

Sugar egy elnyomott, sokat szenvedett, túlsúlyos lány, aki tisztában van kinézetével, utálja is magát, mégsem képes felülkerekedni rajta - az otthoni és iskolai bántalmazások miatt bánatevésbe menekül. Leírhatatlanul sokat eszik, én már csak attól rosszul voltam, ha azt olvastam, mit fal éppen, ugyanakkor tény, hogy szinte állandóan inzultálják. Nem telik el úgy nap vagy óra, hogy lépten-nyomon ne rúgna bele valaki, mindegy, hogy valamelyik iskolatársa vagy tulajdon anyja, bátyja, s mindez a habzsolással és a gondolataival együtt olyan elegy, amit nehéz megemészteni.
A bánatevés nem újkeletű dolog, sokat hallani róla, és testsúlytól függetlenül biztos, mindenki legalább egyszer kipróbálta már (elég csak a szakítós-fagyizós klisékre gondolni), mégis minden egyes alkalommal, amikor ez a lány, valami romboló kaja után nyúlt, az járt az eszemben, hogy ennyit és ekkora mennyiségben lehetetlenség befalni - vagy legalábbis ésszel felfoghatatlan -, ami jól példázza Sugar kilátástalan helyzetét. Rengeteg könyvet olvastam már, amiben hangsúlyos szerep jutott a bántalmazásnak és/vagy a kilátástalanságnak, de olyan szintűvel, ami itt megfigyelhető, még nem volt dolgom. Tényleg minden és mindenki csak húzza és húzza le őt a mélybe, azt sulykolva belé, hogy értéktelen, ocsmány, mihaszna, megvetendő és minden ilyesmi, amit el tudtok képzelni.
Biztosan lesznek vagy vannak olyanok, akik Sugart is hibáztatják, és talán joggal - igen, olykor én is dühös voltam rá, amikor evéssel próbálta tompítani valós vagy annak vélt sérelmeit -, de bármennyire is önromboló, amit csinál, létező, valós és az ilyen lelkületű, érzékeny embereknél - a maga természetellenességében - természetes reakció. Akik viszont minden alkalommal kihoztak a béketűrésemből, azok a bántalmazói. Nem is az iskolai slepp borított ki igazán, mert mára sajnos ez nem újkeletű megnyilvánulás, hanem Sugar bátyja és anyja. Mind a ketten leírhatatlan, ocsmány emberek (és nem a súlyuk miatt).
Képzeljetek el egy, a súlya miatt ágyhoz kötött asszonyt, aki nem tud kiszállni az ágyból, ezért a napjai evésből, alvásból és tévézésből állnak, és akit egyedül lánya gondoz (mosdatja, intézi a mosdóbeli ügyeit, eteti, és minden nyűgjét kiszolgálja), de ahelyett, hogy szeretné őt, kocsisokat megszégyenítő szavakkal döngöli a porba csak azért, hogy hozzáhasonlóan szenvedjen. Míg Görény, Sugar bátyja egyszerűen csak hű becenevéhez.   
És ugyan miben is reménykedhetne ez a szegény lány, ha még otthon sem találhat enyhülésre, szeretetre?
Deirdre Riordan Hall a maga nemében csodálatos részletességgel és valóságossággal építette fel Sugar karakterét, aki ennek következtében lelket kapott, és életre kelt. Általa rengeteget bővülhet az olvasó látásköre. Ráadásul egy olyan lány, akit könnyű megszeretni, közel férkőzni hozzá, s segítségével megtapasztalni azt, hogy az értékeink belülről fakadnak.

Természetesen nem lenne YA regény, ha nem kerülne elő egy kedves, megértő, helyes fiú, aki nyíltan közelít hősnőnk felé. Ám mielőtt felsóhajtanátok, hogy ez megint egy olyan sztori, ahol a mesebeli herceg belezúg és a szerelem erejével helyrehoz egy lányt, legyen az akár túlsúlyos is... elárulom, a Sugar nem ilyen. Aláírom, Even karaktere tényleg mesebeli, és valószínűleg nem létezik hozzá hasonlóan helyes, kedves, megértő, elfogadó, mégis pasis pasi, aki egy hasonló szituációban egyező reakciókat mutatna... mégis... olyan ő, mint Sugar őrangyala. 
Akkor lép be a lány életébe, mikor a legnagyobb szükség van rá, és úgy terelgetni őt, illetve nyitja fel a szemét, mint egy igazi lelkitárs. Kicsit talán olyan ő és az amit nyújt, mint a New Moon-ban Jacob, miközben Bella szenved. Már csak a motorozós vonal is. Az Újholdhoz hasonlóan Sugar és Even itt is a motorozás nyújtotta szabadságérzéssel igyekszik kiszakadni az őket megfojtó közegből. Gyönyörű helyekre kalandoznak, édes, megható vagy egyszerűen csak léleksimogató pillanatokat okozva nekünk és egymásnak - mivel leginkább ezek az utak teszik lehetővé a másik előtt való kitárulkozást. 
Evenbe egyébként nem nehéz beleszeretni, olyan ember, akit mindenki megérdemelne.

Ami a történet végét illeti... úgy szeretnék beszélni róla, mert annyira... de jobb, ha magatok élitek meg. Egyszerre álomszerű, húsbavágó, sokkoló, vidám és iszonyatosan szomorú. Csupa paradoxon, ugye? De hát az élet is ilyen. Az biztos, hogy nem szokványos, és senkinek vagy csak nagyon keveseknek jutna eszébe, merre is kanyarodik Sugarék története.
Ellenben az biztos, hogy mindenkinek ajánlom ezt a kis gyöngyszemet. Deirdre Riordan Hall regénye egy kétségbeesett kiáltás, amit mindenkinek meg kéne hallgatnia.


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Even, Sugar, Henry
Kedvenc jelenet: Even és Sugar a tengerparton, a házikóban, újévkor, Even levelei, és minden motorozás (meg hát minden Even-Sugar pillanat)
Negatívum: Görény, Görény haverjai, és Sugar anyukája
Borító: 5/5
Sorozat: önálló




Even útiterve


Even  édesanyja mindenképp szeretett volna eljutni a Csendes-óceánhoz, halála után pedig Even eltökélte, hogy egyszer elviszi földi maradványait oda. Ráadásul egy kis road tripet is kitalált mindehhez - ezt szeretném most térképpel és képekkel illusztrálni nektek.







Nyereményjáték


Mostani játékunk során a Sugarhoz hasonló telt hölgyeké lesz a főszerep, hisz ők is pont annyira értékes tagjai társadalmunknak, mint vékonyabb társaik.
Minden állomáson olvashattok egy leírást, mely alapján ki kell találnotok, kire gondoltunk, majd a nevét beírni a rafflecopter doboz megfelelő sorába. Amennyiben mindegyik megfejtéssel megpróbálkoztatok, esélyetek nyílik megnyerni a kiadó által felajánlott három példány egyikét.
Segítségül annyit elárulunk, kivétel nélkül mindegyikük olyan gyönyörű és közismert nő, aki bebizonyította a világnak, a szépség és az érték belülről fakad.
Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a megküldött értesítő levelünkre, ellenkező esetben újat sorsolunk.



Első elismerését Sookie St. James szerepévelérte el a Szívek szállodája című sorozatban. Ezután Molly Flynn szerepével aratott újabb sikereket a Mike & Molly sorozatban. Azóta pedig olyan produkciókban láthattuk, mint az Ilyen az élet, Koszorúslányok, Személyiségtolvaj, Másnaposok 3. vagy a Női szervek.




Nézzetek be a többi állomásra is

11/27 Dreamworld
11/28 Sorok Között
11/29 CBooks
11/30 Könyvvilág
12/01 KönyvParfé
12/02 Deszy könyvajánlója
12/03 Szembetűnő

2016. november 26., szombat

Susan Ee - End of Days



Penryn élete nem egyszerű - a világát megtámadták az angyalok, a családja még az új világ mércéjével mérve is bizarr, ráadásul a saját érzelmeit sem tudja hová tenni. A vég napjai azonban közeleg, és nincs idő szerelmi drámákra. Kövessétek velünk Penryn kalandjainak utolsó felvonását, és ha játszotok, megnyerhetitek a Könyvmolyképző kiadó által felajánlott három regény egyikét!


Susan Ee: End of Days - A vég napjai

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789633998151
Oldalszám: 368 oldal
Fordító: AncsaT

Fülszöveg:
Az Angelfall trilógia befejező kötete.
A vég napjai Susan Ee bestseller trilógiájának záró kötete. Penryn és Rafi menekülnek, miután az angyaloktól sikerül megszökniük. Kétségbeesetten keresnek egy orvost, aki helyre tudná hozni azokat a változtatásokat, amiket az angyalok végeztek Rafin és Penryn húgán. Kutatás közben felbukkan valami Rafi múltjából, és olyan sötét erőket szabadít el, melyek mindkettejükre nézve végzetesek lehetnek.
Az angyalok által az emberekre szabadított apokaliptikus rémálomban mindkét oldal a totális háború felé sodródik. Valószínűtlen szövetségek köttetnek, a haditervek folyton módosulnak. De ki fog győzedelmeskedni? A Föld feletti uralomért folyó harcban Rafinak és Penrynnek döntenie kell, melyik oldalra álljanak, kit válasszanak: a saját fajtájukat vagy egymást? Gonosz angyalok és egy talpraesett hősnő, aki nem nyavalyog. Üdítő változatosság.

Saját véleményem:
Az előző rész után epekedve és nem kissé rettegve vártam, hogy végre kezemben tarthassam Penryn és Raffe történetének utolsó felvonását. Szerettem volna választ kapni a kérdéseimre, megtudni, mi lesz kedvenc angyalom szárnyával, ugyanakkor féltem is. Féltem, mert az ilyen típusú sztorik nem sűrűn zárulnak happy enddel, veszteségek nélkül, és féltem, mert Susan Ee nem az a finomkodó típus, sejtettem, hogy még utoljára megjáratja velünk a poklot. Nos, azt azért nem gondoltam, hogy szó szerint is - ámde ne ugorjunk ennyire előre.

A történet pontosan ott folytatódik, ahol előzőleg véget ért. Penrynék a skorpió haddal egy szigetre menekülnek, hogy aztán onnan tervezhessék meg a hogyan tovább részt. Csakhogy a kimerítő összecsapások, s élet-halál harcok ellenére hősnőnk mégiscsak egyszerű tinilány, és mint ilyen, neki is vannak hétköznapi vágyai, álmai, érzései. A látszólagos biztonság, Raffe közelsége, és a megannyi trauma kétségbeesett lépésre sarkallja, noha tudja, hogy nem lehet köztük semmi. A meggondolatlanság, és az abból fakadó csalódás pedig újabb galibát okoz, amikor Penryn bedől a fogoly Belielnek, és akaratán kívül a világra szabadít néhány pokolfajzatot. Ezek után újabb menekülés veszi kezdetét, melynek során olyan dolgokra is oda kell figyelniük, mint Raffe szárnyainak felvarratása, Paige helyzetének orvoslása, az Ellenállás felkutatása, vagy a világ megmentése. És ha mindez nem lenne elegendő, helyzetüket a lányról terjedő "angyal gyilkos" hírek sem könnyítik meg, tekintve, hogy emberek és angyalok egyaránt őt kutatják. (És ez még mindig nem minden...)

Talán a fentebbiekből is látható, mennyire pörgős résszel van dolgunk. Susan Ee a kezdetektől olyan ütemet diktál, hogy nemhogy a könyvet nem tudtam lerakni, de még pislogni is csak nehezen sikerült.
Borzalommal vegyes csodálattal konstatáltam, mennyi lehetőség (és szörnyűség) rejlik még ebben a világban. Nagyjából a szöveg harmadánál járva azonban felötlött bennem, te jó ég, mi jöhet még, ami eddig nem volt, hisz már akkor túljutottunk tucatnyi megpróbáltatáson, de higgyétek el, rengeteg minden. Ennyire tömör, iszonytató és tartalmas posztapokaliptikus sorozattal még nem volt dolgom. Susan Ee fantáziája olyan lehet, mint Göthe Salmander bőröndje - csak jóval hátborzongatóbb kivitelben.
Én, aki olvastam az előző részek minden brutalitását, ráadásul Trónok harcán edződtem, most szabályosan rosszul voltam. Félelmetes ennek a nőnek a képzelete, na meg az is, mennyire valósághűen képes a fejében lévő dolgokat átadni. Vagyis nem árt felkészülni a brutalitásra, sokkoló jelenetek tucatjaira, és a velük párosuló emberi érzésekre - gondolok is az undorra, fájdalomra, gyötrelemre, gombócra a torokban, stb.

Két dologgal viszont nem tudtam mit kezdeni. Penryn és Raffe romantikus pillanataiból kezdetben mintha kiveszett volna a tűz; olyan érzésem volt, mintha a szerző erőszakolta volna rájuk ezeket a részeket, miközben ők mást tettek volna. Persze értem én, hogy kellett az olvasóknak valami boldogságmorzsa (hogy két perccel utána méginkább fájjon), meg hát cukik is voltak, csak az a fránya szikra hiányzott.  Önmagukban viszont nagyon is dinamikusak és karakterhűek voltak.
A másik, ami miatt csalódott vagyok, az a vége. Átverekedtem magam három köteten, hogy aztán azt kapjam, amit. Félre ne értsetek, le van zárva a sorozat, csak azért én még elviseltem volna legalább 30 oldalt, ami kifejti azt, amit ki kell. Érezhető, hogy Susan Ee rettentően belesimult Penrynék világába, valósággal lubickolt benne, míg az alantas emberi dolgokhoz - romantika, befejezés - nem volt türelme.
Ettől függetlenül természetesen ez még egy nagyszerű rész, és ugyanúgy öt csillagot érdemel, mint a korábbiak. Már csak az események összetettsége és a problémák szerteágazósága miatt is.

Azt már kifejtettem, mennyire fantasztikus a világfelépítés, ám magukról a szereplőkről nem sok szó esett, pedig megérdemlik. Kivétel nélkül mindenki nagy utat járt meg a kezdetektől, mindannyian fejlődtek, átalakultak, és megmutatták, mennyire sokrétűek is.
Paige a sorozat egyik legérdekesebb figurájává nőtte ki magát, a sorsa egészen rendkívüli, így örülök, hogy betekintést nyerhettem abba, miként viaskodott emberi és állati ösztöneivel. A nővérével való kapcsolata pedig gyönyörű volt!
Ami magát Penrynt illeti... nos, ő továbbra is hozta a badass formáját, ám talán a kimerültség, talán az átélt szörnyűségek miatt, erre a részre picit lecsupaszult és lemerült. A lehető legjobb értelemben! Szerintem zseniális húzás volt a szerző részéről felszínre hozni Penryn emberi oldalát, ezáltal is megmutatva, mennyire megviselték a történések, és mennyire végére ért a tartalékainak. Hisz gondoljunk csak bele, általában mindenki nagy lendülettel vág bele a csatába, majd némi hullámvölgy után rátalál az őt éltető nemes érzésekre (Penryn esetében ez a húga és a világ megváltása volt a második részben), amik újabb löketet adnak a folytatáshoz. Viszont amikor elfogy a lendület, és túl sokáig kell nemesnek lenni, akkor előbb vagy utóbb az ember elkezd a saját vágyaira fókuszálni. Nekem emiatt tetszett nagyon az a néhány felvillanás, míg Penryn elképzelte, milyen lenne éppen az élete, ha nem történik az, ami; vagy az, ahogyan annak ellenére teret engedett a meggondolatlanságnak, hogy tudta, butaság, amit tesz - de vágyott rá. Tudom, ez most így elég burkoltan hangzik, de ha olvassátok, majd rájöttök, mire gondolok.

Összességében tehát nagyon szerettem ezt a sorozatot, szívből ajánlom mindenkinek, aki valami kegyetlenre, pörgősre, félelmetesre és sötétre vágyik. Az egyik legjobb posztapokaliptikus trilógia. Nem véletlenül övezi ekkora hype. A YA címke pedig ne tévesszen meg senkit, ez nem egy cukormázas, édesen andalgós történet, itt olyan rémálmaid válnak valóra, amiknek a létezéséről nem is tudtál.
A vég napjai méltó befejezése Penryn, Raffe, Paige és a többiek történetének. Talán fájni fog, de mindenképpen megéri.


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Penryn, Raffe, Du és Dam, Paige
Kedvenc jelenet: Penryn és Raffe búcsúja a templomnál (nem spoiler), DuDam viccei és a Belial által mutatott látomás
Negatívum: a lezárás összecsapottsága
Borító: 5/5




Kedvcsináló idézetek


"– […] Ha téged nem ismernélek, azt hihetném, hogy az angyalok egyformák, észre sem lehetne venni, ha az egyiket kicserélnék egy másikra.
– Mert én sokkal tökéletesebb vagyok?
– Nem. Mert te sokkal szerényebb vagy.
– A szerénységet túlértékelik.
– Látom, önértékelési problémáid nincsenek.
– Az igazi harcosok nem törődnek ilyen pszichoblablával.
– Meg az ésszerű gondolkodással sem."

"– Mit csinálsz? – kérdem.
Lefekszik, fejét a párnára hajtja és lehunyja a szemét.
– Szundítok egyet.
– Nem mész le a földszintre?
– Nem.
– Mi van a kanapéval?
– Kényelmetlen.
– Azt hittem, aludtál már sziklán, hóban is.
– Úgy is van. Épp ezért alszom inkább puha ágyban, amikor csak tehetem."

"– Mit gondolsz, hogy alakulnának a dolgok – A hangom elakad. Nyelek egyet, és folytatom. – Ha ember lennél, vagy én angyal?
Kinyújtja a kezét, mintha nem bírná megállni, és a mutatóujjával végigsimít a ruha vállán.
– Ha ember lennék, felszántanám neked a legjobb tanyát. – Komolyan, őszintén cseng a hangja."

"– Miért is ne? – Mondja nemtörődöm hangon. – Repüljünk be nyugodtan az ellenség táborának kellős közepébe, ahol a primitív bennszülöttek szépen darabokra szaggatnak, hogy a testrészeimet eladják, a maradékot pedig kiszárítják és ledarálják, hogy potencianövelő teát készítsenek belőle.
Szorosabban ölelem a nyakát.
– Ennyire már nem vagyunk primitívek.
Összevonja tökéletes ívű szemöldökét, és kétkedő pillantást vet rám.
– Most már ott van nekünk a Viagra."

"– Nem nagy ügy – mondja Dam mellettem őgyelegve.
– Aha, máskor is százával szoktuk menteni embereket – bólogat Du.
– Jaja, folyton ezt csináljuk – mondja Dam.
– Erre születtünk.
– Előfordult, hogy kénytelenek voltunk elutasítani az ajánlkozó nőket, akik a hálájukat akarták kimutatni. – Dam peckesen kihúzza magát mellettem.
– Egyszer – mondja Du, sokkal szerényebben.
– Jó, igen, egyszer. De az egyszer, pontosan azt jelenti, hogy „előfordult” – mondja Dam.
– Igaz, és az sem számít, hogy egy nyolcvan éves hölgy volt az illető, aki úgy nézett ki, mint a nagymamánk.
– Egy csaj az csaj, haver, függetlenül a korától. És az ajánlat az ajánlat – bólint Dam.
Du hozzám hajol, és suttogva mondja.
– Felajánlotta, hogy főz nekünk kelbimbót, de elutasítottuk."

"–Tudod, csajszi –mondja Du –, már a legutóbbi nagy mutatványod előtt is te voltál a legérdekesebb harcos a rendezvényeinken. A seggeket szétrúgó csajok mindig is nagyon menők voltak, de ebben a posztapokaliptikus világban, amiben élünk, a legmenőbb dolog egy kardot lóbáló, angyalgyilkos, veszettül káromkodó…
– Nem is szoktam káromkodni.
–Ez igaz, de ne bánkódj miatta, senki sem tökéletes –mondja Dam."




Nyereményjáték


Az utolsó részhez érkezett az Angelfall sorozat, így ideje egy kis nosztalgiának. Minden állomáson találhattok egy-egy kérdést az első két részből, a ti feladatotok pedig az lesz, hogy a helyes választ beírjátok a rafflecopter megfelelő dobozába. A helyesen válaszolók közt kisorsolunk három példányt Susan Ee: End of Days - A vég napjai című könyvéből a Könyvmolyképző kiadó felajánlásával.
Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.


Kérdés:
Minek a vezetője Obi?




Nézzetek be a többi állomásra is

2016. november 22., kedd

Vivi Greene - Sing!



A Maxim Könyvkiadó jelenteti meg hamarosan Vivi Greene: Sing című regényét, melyben Lily Ross, a 20 éves amerikai popsztár úgy dönt, a nyarat egy csendes halászfaluban tölti távol a zajos New Yorktól, távol a friss szakításán csámcsogó bulvársajtótól. A csendes szigeten hamarosan új szerelemre talál, és néhány fordulat rádöbbenti, tisztáznia kell, mit jelent az életében a barátság, a szerelem és a hivatás. Kövesd végig a három állomásos blogturnét, ha minden kérdése jó választ adsz, megnyerheted a három nyereménykönyv egyikét a kiadó felajánlásában.


Vivi Greene: Sing!

Kiadó: Maxim Kiadó
ISBN: 9789632617633
Oldalszám: 280 oldal
Fordító: Loósz Vera

Fülszöveg:
A többszörös platinalemezes popikon, Lily Ross legnagyobb slágerei és fájdalmai (mert a kettő egy és ugyanaz):
1. GYÖTRELEM Amit akkor érzett, amikor az exe minden előzetes nélkül kitépte a szívét a helyéről.
2. SZELLEMEK Mert igen, még a híres embereket is kísértik néha bizonyos pasik. És ez szívás.
3. AKIT A KÍGYÓ MEGMART Folytatás: az a gyíktól is fél. Soha, de soha nem randizik többé színésszel vagy zenésszel.
A többszörös platinalemezes popikon, Lily Ross, miután darabokra törték a szívét, kivonja magát a rivaldafényből. Három hónapja van, hogy teljesen magára és a zenére koncentrálhasson. Bármire, csak ne a pasikra. Ez így is megy addig, amíg Lily találkozik a csodás és földhözragadt Noel Bradley-vel, aki teljesen megbabonázza a lányt. A férfit nem vonzza a hírnév és a rivaldafény, Lily viszont bármit megtenne a rajongóiért. Vajon megtalálja az egyensúlyt a két szerelem között? Ha eljön az augusztus, muszáj lesz választania.

Saját véleményem:
Vivi Greene regényére az éneklés miatt figyeltem fel, mivel imádom az ilyen típusú filmeket-könyveket. Ám éppen emiatt nem is támasztottam nagy elvárásokat vele szemben. Egyet szerettem volna: kikapcsolódni, és ezt tökéletesen meg is kaptam.
A Sing! egyébként tipikus nyári limonádé. Lenyugtat, szórakoztat, és egyszerűen csak jólesik elmerülni benne. Vannak hibái, azzal sem vádolható, hogy kidolgozott, vagy mellőz minden sablont - de ez mind nem számít, ha a helyén tudjuk kezelni. Nyaraláshoz vagy vízpart mellé kifejezetten ajánlom.

A történet középpontjában Lily Ross, a befutott popsztár áll. Imádják az emberek, ő is él-hal a rajongóiért, és úgy tűnik, az élet minden tekintetben kedvez neki. Örömébe azonban némi üröm vegyül, amikor celeb párja váratlanul szakít vele. Vele, aki kapcsolatfüggőként nem találja helyét a világban, ha egyedül marad. Ám mielőtt összeomolhatna, barátnői ráveszik, hogy vonja ki magát a forgalomból (rivaldafényből), és kapcsolódjon ki néhány hónapig. Lily, magát is meglepve belemegy, s a két lánnyal karöltve elutazik fiatalságuk meghatározó szigetére, hogy feltöltődjön, megtalálja saját magát, és újraírja dalait. Az út egyetlen kikötése: csak semmi pasizás. Gondolom, sejtitek, hogy ez a szabály hamar megszegésre kerül...
Lily rögtön az első napokban belefut Noel Bradley-be, egy halászhajós srácba, akivel igen hamar románcba bonyolódnak. Viszonyuk pedig a nyári kalandokhoz híven elég gyors léptékű, na, meg heves. Olvasóként könnyű belesüppedni a rózsaszín burokba, mosolyogni, olvadozni aranyos közeledéseiken, és úgy unblock elfeledkezni arról, hogy haladni kell a valódi cél felé. Bevallom, annyira szórakoztatott Noelék gyönyörű helyszínekkel övezett titkos románca, hogy teljesen elfeledkeztem arról, valójában miről is szól ez a könyv.

A Sing! legfőbb témája Lily útkeresése. A lánynak el kell döntenie, hogy végre a saját lábára áll, s egészséges mértékben eltávolodik a biztos pontot jelentő barátoktól, kapcsolatoktól, vagy örök életében ide-oda fog csapódni, és a kívülállók szemében csupán egy szerelmes-szakítós repertoáros popikon marad, aki egyik pasitól szédeleg a másikig.
Ennek tudatában ironikusnak tűnhet - és tulajdonképpen az is - Noel felbukkanása, hisz a fiú végre valóban azt adhatná érzelmi vonalon Lily-nek, amit megérdemel. A kérdés csak az, mennyire működhet egy civil, kisvárosi fiú és egy híres lány kapcsolata?, illetve, hogy szabad-e önmagunkat, és a karrierünket feláldozni a szerelemért?
A válasz talán egyértelműnek tűnhet egy romantikus limonádé esetében, de higgyétek el, nem az. Nem árulom el, mi lesz a dolog vége, ám azt bizonyosan állíthatom, hogy Vivi Greene több meglepő fordulattal is szolgál.

Korábban említettem, nem egy tökéletes, részletekig kidolgozott művel van dolgunk. Jócskán vannak benne elnagyolt, életidegen momentumok (például egy lefixált világkörüli turné teljes anyagának megváltoztatása hipp-hopp), de ezek olyasmik, amiken át lehet lépni mindenféle szemforgatás nélkül. Ami viszont valóban hagy némi kívánni valót, az maga a zene. Ahhoz képest, hogy Lily énekes-dalszerző, én nagyon kevésnek érzem ezt a vonalat. Lily fejlődésének tekintetében is.
Ugyanakkor muszáj kiemelnem a remek mellékszereplőket, akik rengeteget hozzáadnak ehhez a történethez. Lily barátnői őrületesek, imádom őket, a legjobban mégis Noel húga és az ő szívszorító története lopta be magát a szívembe.
Mindent egybevetve szerettem a Sing!-et, a nagy kánikulában (még akkor olvastam) tökéletesen kikapcsolt, és ha csak virtuálisan, de jó volt azokon a csodaszép, tengerparti helyeken barangolni. Ráadásul - hangulatában - nagyon emlékeztetett a Mamma Mia c. filmre, amit imádok. Szóval, ha nyaralós könyvre vágytok, vagy csak szeretnétek felidézni a nyarat, jó választás lehet. Pont annyit ad, amennyit vár tőle az ember. Aranyos, hangulatos, szerethető.


Pontszám: 5/4
Kedvenc szereplő:Lily, Lily barátnői, Noel és a húga
Kedvenc jelenet: a kirándulás
Negatívum: kevés zenei vonatkozás
Borító: 5/4
Sorozat: önálló kötet
Megtetszett? Vidd haza!




Nyereményjáték


Mivel is foglalkozhatna jelenlegi játékunk, mint a fiatal, híres énekesekkel? Csupán annyi a feladat, hogy a megadott képek alapján ismerjétek fel a sztárokat, akik akár Lily szerepét is eljátszhatnák! Na persze, ez így nagyon könnyű lenne! Nehezítünk annyival, hogy az énekesnők Snapchat képeiből válogattunk! A neveket írjátok be a rafflecopter doboz megfelelő sorába!
A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésre jelentkezni a megküldött e-mailre. Ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz!






Nézzetek be a többi állomásra is

11/15 Deszy könyvajánlója
11/17 Kelly és Lupi olvas
11/19 Dreamworld

2016. november 17., csütörtök

Kate O'Hearn - Pegazus és az Olümposz lángja


A Könyvmolyképző jóvoltából hazánkban is megjelent Kate O’Hearn Pegazus és az Olümposz lángja című regénye. Ennek örömére a Blogturné Klub négy bloggere bemutatja a tizenhárom éves Emily és Pegazus veszélyekkel teli kalandját, melyben mitológia és valóság csap össze.
Tartsatok velünk, hiszen a rengeteg érdekesség mellett nyerhettek is! Állítsátok magatok mellé Fortunát, és vigyétek haza a könyv egy példányát.


Kate O'Hearn: Pegazus és az Olümposz lángja

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789633996492
Oldalszám: 272 oldal
Fordító: Varga Tibor

Fülszöveg:
A mitológia és a valóság egy új legendában csap össze!
Rick Riordan, a PERCY JACKSON sorozat írójának ajánlásával!
Amikor Pegazus egy borzalmas viharban a tizenhárom éves Emily otthonának tetején landol, a lány élete örökre megváltozik. A mondabeli, gyönyörű szárnyas ló hátán azonnal őrületes csaták közepébe csöppen, amiben a görög istenek csapnak össze a nirádoknak nevezett négykarú kőóriások népével
Vajon sikerül megmenteni az Olümposz lángját, mielőtt az örökre kialudna?
„Varázslatos és bámulatos olvasmány.” – Julia Eccleshare, Lovereading4kids
Vesd bele magad!

Saját véleményem:
Ki ne szeretné a bohókás Pegazust a Disney mesefilmjéből? Vagy ki tudna ellenállni méltóságteljes mitológiai alakjának? A válasz egyértelmű, és én sem vagyok kivétel, a szárnyas és szarvas "pacik" mindig is megbabonáztak. Évek óta várom, hogy valamelyik faj teret követeljen magának a hazai könyvpiacon, így amikor megpillantottam Kate O'Hearn regényének (egyik) eredeti borítóját, rajta a piros kabátos kislánnyal és a csodálatos Pegazussal, nem érdekelt, miről fog szólni, olvasni akartam.
Talán nem ártott volna egy kicsit jobban utánanéznem. Abban az esetben nem ért volna meglepetésként, hogy az "Olümposz", "Pegazus", "Percy Jackson" és "görög istenek" kulcsszavak ellenére egy meglehetősen szabadon értelmezett RÓMAI mitológiával operáló könyvet kapok. Mindez annyira elvonta a figyelmemet, kizökkentett és sokszor felidegesített, hogy nem tudtam rendesen koncentrálni magára a cselekményre. Valami legyen vagy görög vagy római, de ne azért, mert az egyik mellékszereplő olasz vérvonallal rendelkezik - számomra ez nem magyarázat. Mondjuk, ha nem vezetnek félre, valószínűleg kevésbé akadok ki az apróságokon is, tehát érdemes ennek a szellemében belevágni.
A történetben egyébként van potenciál, a 11-14 éves korosztály számára valóban szórakoztató lehet, hisz minden megvan benne, ami kell: kaland, izgalom, szörnyek, csodálatos teremtmények, pörgés.

Miközben félelmetes szörnyek csoportja megpróbálja leigázni az olümposzi (római) isteneket, Pegazusnak és a tolvaj Paelennek sikerül megmenekülnie, csakhogy utóbbinak hála villámcsapást szenvednek. A fiú a hatóságok kezébe kerül, akik minden eszközt bevetnek, hogy szóra bírják az űrlénynek nézett olümposzit, míg Pegazus egy tömbház emeletén landol. Emily, a tizenhárom éves kislány talál rá, aki talpraesettségéről és kedvességéről tanúbizonyságot téve, rögtön szerez magának egy szövetségest, hogy együtt ápolhassák a csodálatos teremtményt.
A történet első fele inkább Emilyre, segítőjére, Joelre, és Pegazusra fókuszál, tehát némileg lassabb ütemű. Ebben a részben megismerhetjük, miként küzdenek meg az emberek az istenek és nirádok összecsapása miatt kialakult óriási áramszünettel, hogyan rejtegetik és nevelgetik a gyerekek védencüket, ráadásul magukhoz a srácokhoz is közelebb kerülhetünk.
Az igazi kaland azonban akkor indul, amikor New Yorkot is ellepik a félelmetes szörnyek. Onnantól szédítő hajsza veszi kezdetét, egyik menekülés-összetűzés követi a másikat; hol a nirádok, hol a KKE (titkos szervezet), hol pedig egyszerre a kettő ered Emily-ék nyomába, akik sehol sem lehetnek biztonságban.
Mindezzel párhuzamos pedig - Paelen szemszögének hála - figyelemmel követhetjük a KKE ténykedését is.

Az izgalmi faktorra tehát nem lehet panasz. A lecsupaszított alapot szerettem, tetszett a pörgés, az, ahogy a különböző csapatok összekovácsolódtak, és az olümposzi lények/istenek világunkkal való megismerkedése is mókásnak bizonyult. Pegazust és Paelant pedig imádtam, de a többiek is aranyosnak bizonyultak. Amivel viszont nem tudtam mit kezdeni, az a sok logikai bukfenc, illetve bizonyos dolgok elbagatellizálása. Több kisebb-nagyobb hülyeség akadt, amin 25 évesen nem sikerült túllépnem. Ám ezek mindegyike olyasmi, amin egy fiatalabb olvasó simán átlendülhet. És ezt nem szépítésből mondom.
A fiatalabb korosztály könnyen azonosulhat a srácokkal és elveszhet a cselekmény sűrűjében, rengeteg kalandot átélve. Mindent egybevetve tehát úgy gondolom, ez egy olyan sorozat, mely leginkább a MG korosztályé, fiúk-lányok egyaránt élvezhetik. Az első rész mellé azonban érdemes beszerezni a folytatást is, mert a függővégtől itt sem mentesül az olvasó.


Pontszám: 5/3
Kedvenc szereplő: Pegazus, Paelen, Diana
Kedvenc jelenet: Paelen fejezetei
Negatívum: a butaságok, de leginkább a hajfestékes eset (az nekem egy hatalmas wtf)
Borító: 5/3




Nyereményjáték


Mostani játékunk során a római mitológiában való jártasságotokat teszteljük.
Minden állomáson láthattok egy képet, rajta különféle dolgokkal. Ezek alapján ki kell találnotok, melyik római istenre gondoltunk, majd beírni a nevét a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Ám ez még nem minden! A nirádok ugyanis elrejtettek néhány félrevezető dolgot a fotókon - második körben tehát arra kell rájönnötök, melyek ezek, majd az oda nem illő tárgyak/jelenségek betűjelét beírni az erre kijelölt részbe. Összesen tehát 8 mezőt kell kitöltenetek ahhoz, hogy megnyerhessétek a könyv egy példányát.
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz, a nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a kiküldött értesítőre, ellenkező esetben újat sorsolunk.






Nézzetek be a többi állomásra is

11/15 Sorok Között
11/17 Dreamworld
11/19 Kelly & Lupi olvas
11/21 Deszy könyvajánlója

2016. november 14., hétfő

Mia Sheridan - Stinger



Evie és Leo történetét már megismertük, mindkét szemszögből, most pedig egy újabb páros varázsolhat el minket. Ismerd meg a Blogturné Klub hat állomásán keresztül, ki is Grace és Stinger, akik a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában megjelenő Stinger - A Skorpió fullánkja főszereplői.
És ha ügyes vagy, a könyv egy példányát is megnyerheted.


Mia Sheridan: Stinger - A Skorpió fullánkja

Kiadó: Könyvmolyképző
ISBN: 9789633998113
Oldalszám: 424 oldal
Fordító: Sándor Alexandra Valéria

Fülszöveg:

Grace Hamilton az a lány, akinek mindig van egy terve. Pontosan tudja, merre tart az élete, és büszke magára, amiért mindig célt ér. Még sohasem lépte át a határokat, nem foglalkozott a saját vágyaival, és azzal sem, hogy kinek akar ennyire megfelelni.
Ám egyszer csak találkozott Vele…
Carson Stinger semmilyen szabályt nem tart be, csakis a sajátját. A felnőtt szórakoztatóiparban dolgozva mit sem törődik vele, hogy mit gondolnak róla mások. Egyik napról a másikra él, cél és terv nélkül. Tudja, mit akarnak tőle a nők, és azt hiszi, csupán ennyit is tud nyújtani nekik.
Ám egyszer csak találkozott Vele…
Miután a sors arra kényszerítette őket, hogy összezárva töltsenek el néhány órát, mindketten megváltoznak. Ám két olyan ember számára, akiknek találkozniuk sem lett volna szabad, lehetetlen felülemelkedni a teljesen különböző valóságuk határain.
Legalábbis egyelőre…

Saját véleményem:
Wow! Mia Sheridannek sikerült megdöbbentenie és a falhoz vágnia, méghozzá nem is egyszer. A Stinger gyönyörű, megható, izgalmas, perzselő, vad, szexi és van mondanivalója. (És itt szeretném megjegyezni, örülök a fordítóváltásnak, mert végre a saját anyanyelvünkön is megtapasztalhatjuk azt, amiről a külföldi bloggerek áradoznak: a szerző lélegzetelállító stílusát.)
Soha nem gondoltam, hogy egyszer pornósztárról fogok olvasni, azt meg végképp nem, hogy fülig bele is zúgok, de így történt. Bár azért hazudnék, ha azt mondanám, könnyen felülkerekedtem rajta és félretettem mindenféle előítéletemet Carson munkájával kapcsolatban, mert nem így történt. Nem tartom magam prűdnek, mégis... a pornósztárság olyasmi, amiről önszántamból tuti nem olvasnék. Szóval minden tiszteletem Mia Sheridané, hogy nem csak sikerült behoznia valami forradalmian újnak számító karakteri hátteret, hanem segített nekünk túl is lépni rajta. Ebben mondjuk nagy szerepe van a főszereplők szerethetőségének, a kettejük közti kémiának és a dinamikus interakcióiknak, melyek első perctől kezdve árként sodorják az olvasót.

Mindig jó olyan könyvet a kezünkben tartani, amit mi magunk is átélhetünk, együtt szenvedhetünk, örülhetünk, vagy éppen sírhatunk kedvenceikkel. A Stinger ilyen. Érzelmileg igen erősen hat az emberre. Jómagam például végigvigyorogtam az első negyedét, majd irultam-pirultam a meglehetősen heves jeleneteknél, hogy aztán darabonként szedegessen össze a szívemet. Ebből is látszik, Carsonék története mennyivel kiforrottabb, mint Eviéké.
Maga a sztori egyébként elég kényes véleményezés szempontjából. Két nagy részre, és három alkategóriára bontható. Utóbbi különösen érdekes, hiszen a szerző egy, a skorpió csillagjegyről szóló bevezetővel indít, melyben elmagyarázza, milyen módon válik a skorpióból sas, majd galamb, és hogy a jegy miként hordoz magában három ennyire eltérő személyiségtípust, tulajdonságot. Mindez nem véletlen. Carson esetében az egész könyvön átível ennek a transzformációnak a folyamata - megindító látni, milyen utat jár be az önazonossága megtalálásáig.
Ami pedig a két részt illeti, az első az, amiről beszélhetek - Vegas és a kis kaland -, csak sajnos egészen más képet fog nyújtani, mint az, amit a másodikról mondanék. A két fél együtt teszi ki A Skorpió fullánkját. Szóval jegyezzétek meg, a móka, kacagás és bujálkodás mellett ez egy olyan történet, ami sok és váratlan meglepetést tartogat, némi bánattal és komoly tartalommal fűszerezve.
No, de lássuk, mégis ki az a Grace vagy Carson, és hogyan fonódik össze a sorsuk.

Grace joghallgatóként konferenciára érkezik Vegasba, ahol mindeközben egy másik esemény is zajlik, mégpedig pornó expo. Miközben szobájába igyekszik, szó szerint belefut Carsonba, akiről kiderül, pornósztár. Hamar szóváltásba keverednek, és ez a nap folyamán több véletlen találkozás alkalmával is megismétlődik, mígnem kettesben több órára be nem ragadnak a liftbe. A liftekről pedig köztudott, hogy profi kerítők (muhaha), hála az égnek, ez itt sincs másként.
Lényeg a lényeg, Carson a bohóckodásával megmenti a pánikrohamot kapó lány életét, majd ezt követően beszélgetésbe, veszekedésbe, heves tapizásba-smacizásba (tetszőleges sorrendben variálható kínálat) bonyolódnak, titkokat árulnak el magukról, sőt a végén még egy alku is elhangzik.
Grace az a típusú lány, aki mindent előre eltervez, és aszerint éli a mindennapjait. Ebbe pedig beletartozik egy második számú pasi, aki a Nagy Ő előtt bevezeti az orgazmus világába, és megtanítja, miként kényeztethetné legjobban majdani férjét. A feladatra pedig ki más is lehetne alkalmasabb, mint egy pornósztár? Két bökkenő van: Grace későbbre tervezte a kalandot, ráadásul gyáva is. Az élet viszont vad, és ami Vegasban történik, az ott is marad, ráadásul Carson a maga idegesítő módján megkapó is, úgy testileg, mint emberileg, hölgyeményünk tehát belemegy.
Innentől kezdve beindul a buli, Carson és Grace fantasztikus napokat töltenek együtt, izzik köztük a levegő, alig tudják levenni egymásról kezüket-szájukat, ám amikor sikerül, akkor egész mélyre merülnek a másik megismerésében (nem, ez most nem egy direkt elsütött béna szóvicc volt). Mindez pedig oda vezet, hogy mind a ketten átértékelik életüket, jövőjüket. Az élet ellenben nem hepiend, mind a kettejüknek megvan a maguk hivatása, keresztje, amibe nem biztos, hogy belefér egy ennyire váratlan és tiltott szerelem.

Minden sablonossága dacára, én baromira élveztem Vegast (is)! Carsonék párosában minden megvolt, ami egy ilyen típusú könyvhöz kellett, és a sok szeleburdiság, lepedő összegyűrés közepette valóban látni lehetett, miként alakult át kapcsolatuk valami sokkalta mélyebbé és szorosabbá. A helyszínek pedig eszméletlenek voltak, de hát mit is várhatnánk Vegastól?! Apropó... a lentebbi szökőkutas videót mindenképp nézzétek meg, kulcsfontosságú. És keressetek rá a Red Rock Canyonra is.
Szóval akárhogy is osztok szorzok, újfent sikerült a New Adult könyvek tengeréből kihalásznom egy valódi gyöngyszemet. Nevettem, pirultam, szomorkodtam, és minden betűjét imádtam! A Stinger egy jól kidolgozott, gyönyörű ívű történet, nem kevés tartalommal. Olvassátok!


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Carson és Grace
Kedvenc jelenet: Vegas
Negatívum: Nem a könyv hibája, de egyszerűen nem értem, ki gondolta, hogy egy amerikai regénybe jó ötlet lesz beszúrni egy kutya sem tudja ki az típusú magyar nevet - Dr. Tóth minden alkalommal megakasztott
Borító: 5/4
Sorozat: A szerelem csillagjegyében 3. része, de önállóan is olvasható




Bellagio vízesés


"Az út túloldalára érve csendben visszamentünk a Bellagio vízeséséhez. (...)
Mások már kis csoportba verődve várakoztak a rezzenéstelen víztükör előtt. Carson odakalauzolt előre a kőperemhez, én pedig csendben álltam, és vártam, hogy elinduljon a vízáradat. Ő átölelte a derekamat, mire a fejemet hátrahajtva nekidőltem. Jólesett, hogy erős teste körém fonódik. Egy-két perc múlva felcsendült a zene, és vízsugár szökellt a magasba. Elakadt a lélegzetem, amikor észrevettem, hogy a víz a zene ütemére táncol.
– Jaj, istenem! Ez gyönyörű!
– Elég jó, mi? – kuncogott mögöttem Carson.
– Lenyűgöző! Hogy csinálják? Képtelen voltam levenni róla a szememet.
– Igazából nem tudom. Viszont van egy csomóféle zenéjük.
– Hűha!
Hirtelen rájöttem, melyik dal megy éppen, és vihogni kezdtem.
– Figyeld, mi megy most – néztem fel Carsonra, s vigyorogva hallgattam, ahogy a Titanic filmzenéje, a „My Heart Will Go On” üvölt a hangszórókból.
Carson fölém haljolt, és gúnyosan megszólalt:
– Jack, Jack… el ne engedd! Legalábbis addig ne, amíg megpróbállak felráncigálni arra a kétszemélyes tutajra. Aztán ha nem sikerül, mész a levesbe. Ennyi volt a móka."






Nyereményjáték


Ezúttal Las Vegas nevezetességei között kalandozunk mi is, ahogyan a Stinger - A Skorpió fullánkja főszereplői is. Minden állomáson találsz egy képet, egy nevezetességről. Nincs más dolgod, mint beírni a nevét a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Ha ügyes vagy, Tiéd lehet a három Stinger példány egyike.
Figyelem! A sorsolásban azok vesznek részt, akik minden kérdésre helyesen válaszoltak, valamint felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.






Nézzetek be a többi állomásra is

11/04 Deszy könyvajánlója
11/06 Angelika blogja
11/08 Sorok között blog
11/10 Kristina blogja
11/12 CBooks
11/14 Dreamworld