Dreamworld

2017. május 19., péntek

Cinda Williams Chima - Lángvető



Az Agave Kiadó jelentette meg Cinda Williams Chima: Lángvető című regényét, mely a Megrendült Királyságok sorozat első része. Négy blogger véleményét olvashatod erről a vérbeli high-fantasy-ről, amely uralkodók és mágusok intrikákkal és cselszövésekkel teli történetét meséli el, amely a titokzatos Lángvető körül forog. Kövesd az állomásokat és játékunkon esélyed lesz megnyerni a kiadó által felajánlott nyereménykönyvet.


Cinda Williams Chima: Lángvető

Kiadó: Agave
ISBN: 9789633995532
Oldalszám: 416 oldal
Fordító: Török Krisztina

Fülszöveg:
Hán ​sarja Adrián, röviden Ád, Zordonföld uralkodóházának sarja, a Szürke Farkas vérvonalának őrzője. Gyógyításra képezték, nagy varázserővel rendelkezik és bosszúra szomjas. Sokáig bujkálnia kellett, mivel egy gyilkosságsorozat veszélybe sodorta az egész birodalmat, most azonban kevés választja el attól, hogy végezzen az öldöklések felelősével, Elán kegyetlen királyával. Hamarosan gyötrő kérdéssel kell szembenéznie: képes-e az erejét a gyógyítás mellett pusztításra is használni?
Lángszín Szonja egy delphi kocsmáros lánya, a tarkóján különös mágusjellel, amiért egyesek képesek tűvé tenni érte a Hét Királyságot, sőt talán az egész világot is. Amikor hajtóvadászat indul ellene, Szonja úgy véli, hogy a dolognak több köze van a szabotőr tevékenységéhez, semmint a születéskor kapott átkához. Szonja ugyanis robbantó a bányában, aki lelkében sárkányokkal társalog. Nem kaphatják el, ezért kénytelen menekülni.
Ád és Szonja útja a hatalmas birodalom különböző szegleteiből indul, de miután Elánban összetalálkoznak, minden megváltozik. Nem csak egymást menthetik meg oly módon, ahogy soha nem gondolták volna, de talán még a reményt is felébreszthetik a kietlen vidéken.
A Lángvető nagy ívű és lélegzetelállító fantasy a többszörös New York Times Bestseller írónő, Cinda Williams Chima tollából, aki ezzel végre Magyarországon is bemutatkozik. Gonosz erők és bizonytalan próbálkozások ütköznek meg, sárkányok sziluettje hasítja az égboltot, barátok és váratlan szövetségesek fognak össze, titokzatos mágusok járják a vidéket, és még egy császárnő is készülődik valahol a távolban, minden tengereken túl.

Saját véleményem:
Sárkányokkal jóformán bármit el lehet adni számomra. A Lángvető azonban jóval többet kínált ennél; egy nagy ívű, lélegzetelállító fantasy-t, mágusokkal, tengernyi kalanddal, és sárkányokkal (való társalgással) fűszerezve. Szinte elepedtem, hogy végre kezemben tarthassam a kötetet, és elmerülhessek a világban. Éppen ezért sajnálom, hogy végül elsiklottunk egymás mellett. Annyira szerettem volna szeretni, de valahogy minden ellenünk játszott... kezdve a magyarítástól. Komolyan mondom, elképesztő, ami ebben a kötetben van, és nem jó értelemben.
Hazánk fordítói előszeretettel magyarítják a beszélőneveket, ami hol jól, hol kevésbé jól sül el, de legalább van valamiféle logikája a dolognak. Na, ez a Lángvető esetében elfelejthető. Fogalmam sincs, mit gondolt a hölgy (vagy bárki, aki elkövette), de mintha a hasára ütve, random nevezte volna át a karaktereket (pl: Jennából Szonja). De még talán ezzel se lett volna gond, ha 1) legalább mindenkit magyarított volna, és 2) nem olyan neveket talált volna ki, amik finoman szólva is röhejesek (pl.: Dúsfontor Metód, Cövek, Magdó, Bálám). Ezek után már csak hab volt a tortán, amikor a fantasy közegbe oda nem illő, modern szavak bukkantak fel.
Mindezen tényezők összessége egyszerre késztetett nevetésre, sírásra, hovatovább eleinte komolyan nem tudtam eldönteni, hogy ez most egy magyar népmese lesz, vagy komoly fantasy. A fordításnak tehát nem kevés köze volt ahhoz, hogy elidegenedtem a sztoritól.

Amennyiben a történetet lecsupaszítva nézzük, egy átlagos fantasy-t kapunk, annak kötelező és megszokott elemeivel. Megjelenik benne az elnyomó hatalom, a sérült főszereplők, akik dacolnak vele, s igyekeznek a maguk sérelmeit megtorolva, revansot venni. A többit illetően pedig érdemes elolvasni a fülszöveget, gyönyörűen összefoglalja a lényeget. A lényeget, mely nagyjából a regény első felét alkotja.
Aki olvasott már high fantasy-t, az tudja, kell némi idő, mire minden és mindenki felsorakozik, helyére áll. Ez a szakasz rendszerint lassabb lefolyású. A Lángszívű esetében is így van, de itt ez az eseménytelenség rengeteg kuszasággal is párosul, ami az előzménysorozatból fakad. Érezhető, hogy az írónő igyekezett találni egy olyan aranyközéputat, ami a világot már ismerők számára nem unalmas, de az újonnan csatlakozóknak is segít kiigazodni benne - és ez inkább az utóbbi csoport hátrányára vált. Kezdetben fogalmam sem volt róla, mit olvasok. Ilyen-olyan kapcsolatok, titulusok, szövetségek, rangok, amik önmagukban is idegenül hangzottak, de amikor a szerző három másik idegen kifejezéssel igyekezett elmagyarázni, hát végképp kikészültem.
Kell 100-150 oldal, mire az ember belerázódik, és elkezd derengeni neki valami. Ám a regény második fele már jóval több izgalmat tartalmaz. Onnan, hogy mindenki a helyére kerül, kezdetét veszi a valódi történet, tele mindenféle mágiával, taktikával, titokkal.

A Lángvető legnagyobb pozitívuma a négy főbb karakterben rejlik, ők azok, akik személyes elhivatottságukkal, vágyaikkal, keresztjükkel előbbre gördítik az eseményeket. Egytől egyig kidolgozott, érdekfeszítő figurák.
Ádról sokszor a Trónok harca Arya-ja jutott eszembe. Hozzá hasonlóan végignézi, ahogy végeznek apjával, majd elmenekül, hogy kitanulja a varázslás minden csínját-bínját, ami bosszújához kell, s amikor elérkezik az idő, minden lehetőséget megragad, hogy közelebb férkőzzön ellenségéhez. Egyszóval olyan, klasszikus karakter, akit könnyű kedvelni, megérteni, ráadásul a mágiával való kapcsolata is tartogat érdekfeszítő pillanatokat.
A női főszereplő, Szonja jóval titokzatosabb karakter, lassan bontakozik ki, és akkor sem teljesen. Hozzá nehezebb érzelmileg közel kerülni, ugyanakkor a múltjával és jelenével kapcsolatos események miatt fenntartja az olvasó figyelmét.
Az én kedvencem mégis Lilla lett (és nem a névrokonság miatt). Ízig-vérig high fantasy karakter, talpraesett, okos, fondorlatos, bátor csaj.

Mindent egybevetve úgy vélem, a Lángvetőben van potenciál. Korosztályilag nehéz besorolni, nem kimondottan YA, de nem is az a nagy ívű high fantasy, szóval elsősorban azoknak ajánlom, akik szeretik a lassan csordogáló, kiforrott világgal rendelkező, szövevényes történeteket.


Pontszám: 5/3
Kedvenc szereplő: Lilla
Kedvenc jelenet: -
Negatívum: a magyarosított nevek... brr
Borító: 5/5
Sorozat: Megrendült királyságok 1.




Nyereményjáték


Négy állomás - Négy mágus. Találjátok ki a jellemző szópárok alapján, hogy melyik híres mágusra gondoltunk egy-egy állomáson. Nincs más dolgotok, mint beírni a megoldást a rafflecopter doboz megfelelő sorába! Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésére, hogy a megkapott értesítő levélre válaszoljanak, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.


Artúr - Camelot




Nézzetek be a többi állomásra is

05/15 Kelly és Lupi olvas
05/17 Bibliotheca Fummie
05/19 Dreamworld
05/21 Deszy könyvajánlója

2017. május 16., kedd

Charlie N. Holmberg - A papírmágus



A GABO SFF jóvoltából hazánkban is megjelent Charlie N. Holmberg A papírmágus című regénye. Ennek örömére a Blogturné Klub öt bloggere bemutatja a késő viktoriánus kori Angliában játszódó, különleges, egyszerre sötét és szeszélyes kalandokkal teli történetet, melyet a Disney tervez megfilmesíteni.


Charlie N. Holmberg: A papírmágus

Kiadó: Gabo SFF
ISBN: 9789634064633
Oldalszám: 240 oldal
Fordító: Márton Zsófia

Fülszöveg:
Ceony Twill összetört álmokkal érkezik meg Emery Thane mágus házába. A varázslóképző iskolában évfolyamelsőként végzett lány fémmágusnak készült, most mégis papírmágiára kárhoztatják - de hát mi haszna a papírnak egyáltalán?
Azonban a varázslatok, amelyeket Ceony a csodabogár Thane keze alatt megtanul, rácáfolnak előítéleteire. Ahogy kibomlik előtte a papírmágia csodálatos világa, megismeri tanára sötét múltját és egy olyan tiltott és veszedelmes mágiafajtát, amellyel szemben szinte semmi reménye nem lehet felvenni a versenyt. Mégis muszáj megtennie, mert hamarosan szó szerint Thane szíve lesz a tét.
A papírmágus különleges, egyszerre sötét és szeszélyes kaland, amelyet a Disney tervez megfilmesíteni.

Saját véleményem:
Borongós hangulatú, viktoriánus kori Angliában játszódó történet, melyet átitat a mágia? Kell!
Élek-halok a hasonló típusú regényekért, a papírmágia pedig önmagában is izgalmasan hangzik. De nem tagadom, annak ellenére, hogy felkeltette a figyelmemet a mágiának ez a formája, Ceony-hoz hasonlóan bennem is támadt némi kétség. Mert hát azért valljuk be, bármennyire is szép és kreatív az origami, elég korlátozottak a lehetőségek. A szemfényvesztésen kívül látszólag semmire sem jó. Ebből kifolyólag kíváncsi voltam, mit tud vele kezdeni az írónő, milyen, eddig nem ismert előnyeit tárja elém, s legfőképpen arra, mit kínál a papírmágusok élete.

Ceony, a történet hősnője reményfosztottan érkezik meg Emery Thane mágus magányos otthonába, mivel hiába küzdött oly' keményen álmaiért, lett évfolyamelső a varázslóképző iskolában, törekvései visszájára sültek el. Ahelyett, hogy az általa hőn áhított fémhez köthetné magát, s annak mesterségét tanulhatná, kénytelen egy mellőzött ágnak szentelni egész életét. Minek által, ha egy mágust hozzákötnek valamelyik anyaghoz, nincs visszaút. És hát ki szeretne mindenféle haszontalanságot hajtogatni, ha fegyvereket, töltényeket, és ezernyi más, izgalmas dolgot is megformálhatna?
Ceony karaktere remekül visszaadja a csalódottságtól kissé durcás, kötelességtudó lány figuráját. Olvasóként könnyű azonosulni aggályaival, és megérteni érdektelenségét. Ugyanakkor megfigyelhető benne a kor által elvárt illemtudás, s a behódolás az őt irányító emberek (tanárok) akaratának.
Ceony, akárcsak újdonsült mestere, sokrétű figura, személyisége lapról lapra bontakozik ki az olvasó előtt; a kezdetben csendesen háborgó lány nagy utat tesz meg a sztori végéig. Ugyanez elmondható Thane mesterről is, aki a lánnyal ellentétben sokáig árnyként funkcionál, egyetlen feladata a lány okítása.
Emery vonzó, ámde komor, kimért, titokzatos karaktere, különleges teremtményei, kertje, zord lakása, valamint  rejtélyes emeletének együttesével engem leginkább a Szörnyetegre emlékeztetett. Sőt... tulajdonképpen az írónő által felvázolt helyzetek is magukban hordoztak a mese néhány elemét.
Ezek után azt hiszem, senkit nem lep meg, ha azt mondom, imádtam Ceony és Thane mágus összecsiszolódásának folyamatát, ahogy kerülgették és ismergették egymást, a mágus tanításai pedig elkápráztattak. Nem akarok spoilerezni, de szerintem nincs olyan könyvmoly, aki egyik-másik varázslatnak ne szeretne birtokában lenni.

Egy regény viszont nem regény, ha nincs valamiféle bonyodalom benne, ami előre lendíti. Ebben az esetben ez nagyjából középtávon üti fel a fejét, egy olyan csavar képében, amit szerintem még Tim Burton is megirigyelhetne. Charlie N. Holmberg részéről brutális, s egyben zseniális ötlet volt a forma, mellyel rétegről-rétegre csupaszította le Emery Thane-t. Bár bevallom, nálam egy idő után némi unalomba fulladt a dolog, nem bántam volna, ha rövidebbre veszi a kalandozást, vagy legalább olyan eseményeket tár elém, melyek valóban tartalmasak. Illetve volt egy kis hiányérzetem a világfelépítés kapcsán is. Ezzel együtt mélyen meghajlok a szerző fantáziája előtt, az általa életre keltett díszlet valami eszméletlen. Egészen új szintre emeli a hajtogatás fogalmát, és az origami figurák jelentőségét, melyek a maguk egyszerűségében korábban nem látott világot nyitnak meg.

A papírmágus lélegzetelállító, komor hangulatú történet némi Szépség és a Szörnyeteg, valamint Óz, a nagy varázsló beütéssel, na meg jóadag fantáziával megspékelve. Papír-steampunk a javából.
Elsősorban azoknak ajánlom, akik szeretik a különleges, kalandos, egyszerű, de nagyszerű történeteket, vagy rajonganak a korral párosuló atmoszféráért. Engem a hibáival együtt is elvarázsolt, úgyhogy kíváncsian várom a folytatást - ami úgy hiszem, meghozza a hiányzó lendületet és tartalmat.


Pontszám: 5/4
Kedvenc szereplő: Thane mágus, Emery, Kömény
Kedvenc jelenet: a kanyonos, és a regény eleje úgy unblock
Negatívum: elnyújtott kaland
Borító: 5/5
Sorozat: A papírmágus 1.




Nyereményjáték


Játékunk során megismerkedünk a papírmágia csodálatos világával.Minden állomáson találtok egy hajtogatási útmutatót, nektek pedig nincs más dolgotok, mint kitalálni, milyen alakzat jön ki belőle. Extra pontokért természetesen el is készíthetitek őket (a képi dokumentációt a rafflecopter doboz megfelelő részébe illesszétek be).






Nézzetek be a többi állomásra is

05/16 Dreamworld
05/18 Könyvvilág
05/20 Insane Life
05/22 KönyvParfé

2017. május 12., péntek

J. K. Rowling - Legendás állatok és megfigyelésük



J. K. Rowling: Legendás állatok és megfigyelésük - Az eredeti forgatókönyv

Kiadó: Animus Kiadó
ISBN: 9789633244913
Oldalszám: 304 oldal
Fordító: Tóth Tamás Boldizsár

Fülszöveg:
1926-ot írunk. Amikor az ifjú magizoológus, Göthe Salmander megérkezik New Yorkba, még csak nem is sejti, hogy az eseményeknek milyen különös láncolatát indítja el. Mágikus bőröndjéből ugyanis kiszökik néhány varázslény, akiknek üldözése közben ő és újdonsült barátai sokkal nagyobb veszedelmekkel is szembekerülnek, mint amekkorát egy szerelmes randalór vagy egy aranytól megrészegült orrontó furkász jelent.
A Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola könyvtárának népszerű darabja, a Göthe Salmander által írt Legendás állatok és megfigyelésük adott ihletet J.K. Rowlingnak, a Harry Potter-könyvek szerzőjének e forgatókönyv megírásához. Rowling csodálatos világának rajongói lapról lapra élvezhetik az írónő megkapó humorát, varázsvilág-építő fantáziájának működését és mély, megértő szeretetét úgy a pálcaforgató, mint a varázstalan emberek iránt.
Lebilincselő olvasmány és igazi kuriózum minden gyűjtő számára.

Saját véleményem:
Vallomással tartozom, a film előtti időszakban jócskán a szkeptikusok táborát erősítettem. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy korai éveim antikönyvmolyságának hála valahogy kimaradtam a Harry Potter-lázból (azóta igyekszem pótolni a hiányosságomat, és amint lehet, beszerezni a még hiányzó köteteket), így az elmúlt egy-két évben némileg szájhúzogatva szemléltem az univerzum újabb és újabb bőrének lehántását, amibe a Legendás állatok is beletartozott. Ha akkoriban valaki azt mondta volna nekem, fangirl üzemmódba kapcsolok Göthe és a többiek hallatán, biztos megmosolygom. Pedig az a szörnyű valóság, hogy menthetetlenül elvesztem.
Valahol Johnny Depp felbukkanása és az egyik ütős trailer között úgy döntöttem, adok egy esélyt a sztorinak. A többi immár történelem.

"Minden búcsú egy kis halál."

Hazudnék, ha azt mondanám, nem rettentem meg a szövegkönyvtől; tartottam tőle, hogy a maga egyszerűsége közel sem fogja visszaadni a filmvásznon látottakat. Elárulom: minden félelmem alaptalannak bizonyult.
J. K. Rowling valószínűleg saját maga is varázsló, minek által néhány rövid sorral képes az olvasó elméjében filmszerű képi világot életre kelteni. De tényleg. A legminimálisabb környezet vagy karakterleírással ugyanolyan hatást ér el, mintha hagyományos regényformában mondatokon-oldalakon keresztül részletezné, építgetné őket, s ugyanez elmondható a cselekményről, illetve annak dinamikájáról is. Elképesztő!
Az élményhez valószínűleg hozzáadódik a film ismerete is, de azt hiszem, ennek a forgatókönyvnek pont ez a lényege. Együtt működik a belőle született csodával, s kart-karba öltve, vagy éppen kiegészítve a másikat, adnak komplex élményt.
Sőt! A forgatókönyv sok esetben egészen más jelentést ad egy-egy szituációnak vagy karakteri megnyilvánulásnak - főleg Göthe és Graves esetében. Kettejüknél éreztem azt, hogy olyan információkkal gazdagítottak, amik korábban nem jöttek át; az egyébként is színes figurájuk még inkább elmélyült.
Göthe egy igazán kiismerhetetlen fickó, Eddie Redmayne pedig tökéletesen eggyé vált vele, olyannyira, hogy a néző számára is ugyanazt az arcát mutatta, mint filmbeli környezetének, ilyetén viszont a némelyik gesztusa mögötti érzelem rejtve maradt... mostanáig. Nem nagy dolgokról van szó, én mégis fontos az ő megismeréséhez.
Természetesen a másik oldalra is van példa. Van, ami vizuális alakot követel, például a párzási rítus a randalórral. Ám ahogy fentebb említettem, ez a jó a film-forgatókönyv párosában, kiegészítik egymást. Egyik sem rosszabb vagy jobb, egyszerűen csak más fronton nyújtanak többet. A párbeszédek, a karakteri interakciók, a humor, a cselekmény gördülékenysége, csavarossága mind a két esetben hasonlóan zseniális.

"Nekem az a felfogásom, hogy aki aggódik, az kétszer szenved."

Mindent egybevetve örülök, hogy adtam egy esélyt ennek a kötetnek. Nem bántam meg. Jó volt újra elmerülni a történetben, új dolgokat fedezni fel, legyenek azok bármilyen csekélyek is.
Ráadásul formailag is újdonságként hatott rám a Legendás állatok és megfigyelésük - ezidáig nem volt még szerencsém forgatókönyvet olvasni. Így a történeten kívül érdekes volt megtapasztalni, mennyi mindent kell látnia az írónak - beállásokat, vágóképeket, közelítéseket, díszletet, stb. -, és hogy a cselekmény mellett instruálnia kell a színészeket, filmeseket is. Momentán tehát egy egész filmet kell fejben megkreálnia. Minden tiszteletem Rowlingé.
Végül, de nem utolsó sorban engedjétek meg, hogy kitérjek a könyv küllemére. Egyszerűen gyönyörű! Minőségi munka kívül-belül (a fotókon láthatjátok). Merthogy bizony nem csak a borító kapott lélegzetelállító kivitelezést, hanem a belív is, amit jócskán tarkítanak illusztrációk. Csak ajánlani tudom, rajongóknak egyenesen kötelező!


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Göthe, Queenie, Jacob, a furkász, Pickett
Kedvenc jelenet: ékszerboltos furkász hajkurászás
Negatívum: -
Borító: 5/5
Sorozat: Legendás állatok és megfigyelésük 1.


2017. május 11., csütörtök

Sarah Andersen - Puha boldog puffancs



A Fumax kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent a Sarah Andersen képregényeit tartalmazó második kötet, a Puha Boldog Puffancs. Ennek örömére a Blogturné Klub tíz bloggere hosszas könyvtapizást követően, figyelmen kívül hagyva a való világbeli kötelezettségeit, elmerült a fiatal felnőtt-lét ádáz érzelmi hullámvasútjának magasságait-mélységeit rejtő gyűjteményben.
Tartsatok velünk, ismerjétek meg a pulcsilopás ősi hagyományát, és vigyétek haza a kiadó által felajánlott könyv egy példányát.


Sarah Andersen: Puha boldog puffancs

Kiadó: Fumax Kiadó
ISBN: 9786155514951
Oldalszám: 128 oldal
Fordító: Tót Barbara

Fülszöveg:
Itt a fürdőruha-szezon! Készítsd fel a strandoláshoz a tested! Dolgozz azon a hasfalon! Emeld meg a feneked!
… Őöö, vagy mégse. Felejtsd el, és légy inkább puffancs. Puha boldog puffancs!
A Sarah Andersen összegyűjtött képregényeit tartalmazó második kötet ott folytatódik, ahol az előző abbamaradt – vagyis összegömbölyödve egy kupac paplan alatt, figyelmen kívül hagyva a való világ kötelezettségeit. Ezek az új képregények és rajzokkal ellátott személyes jegyzetek a fiatal felnőtt-lét ádáz érzelmi hullámvasútjának magasságait-mélységeit követik: anyagi problémák, nyűglődések, a pulcsilopás rejtelmei, és egy otthonmaradós- pizzázós nap örömei. Mindenki a fedélzetre!
Sarah Andersen egy fiatal brooklyni képregényrajzoló és illusztrátor. Igazából menő és kiegyensúlyozott életet él. De tényleg.

Saját véleményem:
A Puha boldog puffancs úgy kellett nekem, mint éhezőnek egy falat kenyér... vagy, hogy stílusosabb legyek, mint didergőnek a pulcsi - tekintve, hogy a blogturnés lányok néhány hónappal ezelőtt olyan lejtőn indítottak el, melynél nincs megállás. Hiába kezdtem el követni a magyar Doodle Time oldalt, mind többre és többre vágytam, mert hát valljuk be, Sarah tanulságos kis képkockáival nem lehet betelni. Így amikor kiderült, hogy érkezik a folytatás, kis híján indiántáncot jártam örömömben. És ami a legfontosabb: szőrös a borítója! Amolyan imádni- és simiznivalóan szőrös (kezdem érteni a macskák-gombolyag dolgot); nem lehet vele betelni, az ember csak simizi és simizi és... Szóval ja, kellett néhány perc... khm, óra... míg átvergődtem magam a beltartalomig.

Ez a kötet kicsit másabb, mint a Felnőni kiábrándító. Persze Sarah most is megdöbbentő hitelességgel és humorral ábrázolja a hol kínos, hol pedig emberi dolgokat, amik mindegyikünk sajátjai, ám ezúttal a gyűjtemény második fele tematikusabb lett, vagyis immár összefüggőbb sztorik is helyet kaptak benne. Ilyetén két részre osztható a Puha boldog puffancs.
Az első felében mindenféle random, rövid történetet találhatunk, melyek legtöbbje a női-férfi ellentétekre, kapcsolatokra épít, de mellettük előfordulnak érzelmi, iskolai, illetve emberi (anti)aktivitással kapcsolatos igazságok is.
Fogalmam sincs, Sarah miként csinálja, mindazonáltal minden egyes alkotása olyan, mintha a lényem legmélyéből került volna a lapokra. Az emberi görbetükör effektus pedig, amit alkalmaz, felszínre hozza az idióta kislány énemet, és eléri, hogy sipítozva ismételgessem magamban, "ez én vagyok, ez én vagyok!".

De ahogy fentebb említettem, a PBP tematikailag két részre osztható; a második felében, a címhez kapcsolódóan két hosszabb, összefüggő történet található. Az első a nők és macskák viszonyát prezentálja (amiben még úgyis magamra ismertem, hogy 1) kutya párti vagyok, 2) habár szeretem a cicákat, nem tudnék velük egy lakásban élni), míg a második egy ősi, női ösztönt mutat be, nevezetesen a párunk pulcsijához(/ruhadarabjához) való ragaszkodásunkat. Ez utóbbi olyasmi, ami szerintem legtöbbünkbe genetikailag kódolt, kívülről nézve mégis rettentő vicces.

A PHP összességében felhőtlen szórakozást nyújtott, ugyanakkor muszáj megemlítenem, párszor azért belefutottam egy-két képregénybe (nem vagy igazi rajongó, kismadár, április 20., stb.), amit akárhányszor olvastam át, nem sikerült megfejtenem. És bár ezen képsorok kicsit kizökkentettek, azért félelmetesen jól mulattam.
A Sarah's Scribbles-gyűjtemény jobb, mint bármilyen önismereti vagy életmód könyv; a maga egyszerű (és azáltal felettébb szórakoztató) valójában szembesíti olvasóját saját magával.
Szívből ajánlom mindenkinek, aki néhány percnyi felhőtlen boldogságra, szórakozásra vágyik, illetve nem riad vissza attól, hogy magáról olvasson. A női lét ebben a formában is igencsak élménydús. 


Pontszám: 5/4,5
Kedvenc szereplő: Sarah
Kedvenc jelenet: középsuli, rövid haj, pubertás, önbecsülés
Negatívum: akadt néhány (számomra) érthetetlen kép, ami kizökkentett
Borító: 5/5
Sorozat: Sarah's Scribbles-gyűjtemény második része, de abszolút önálló kötet




Nyereményjáték


A Puha Boldog Puffancsban jelentős szerep jut a macska- és pulcsilopásnak. És hát ki tudna ellenállni egy édes puffancsnak vagy puha, pasi illatú pulcsinak? Mi biztosan nem, úgyhogy mostani játékunkhoz eltulajdonítottunk néhány cicát és ruhadarabot.
A feladatotok egyszerű, az egyes állomásokon látható képek alapján találjátok ki hogy:
a) ki a pulcsi eredeti tulajdonosa (lehet filmes vagy könyves szereplő).
b) ki a macska eredeti gazdája (lehet könyves, filmes, valós - több gazdi esetén mindegy, melyiket írjátok).
Azok között, akik minden állomást teljesítenek, kisorsolunk egy, a kiadó által felajánlott Puha Boldog Puffancs c. képregényt.
Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.






Nézzetek be a többi állomásra is

05/08 Deszy könyvajánlója
05/09 Always Love a Wild Book
05/10 Zakkant olvas
05/11 Dreamworld
05/12 Bibliotheca Fummie
05/13 Angelika blogja
05/14 Olvasónapló
05/15 Sorok között
05/16 Insane Life
05/17 Szembetűnő