Dreamworld

2018. január 27., szombat

Érints meg! antológia



Tizenhét novella: fantasyk és a való világban játszódó történetek. A Könyvmolyképző Kiadó szerzőitől és amatőr íróktól. Fedezd fel az Érints meg! antológia sokszínű történeteit a Blogturné Klub négy bloggerének tolmácsolásában. A turné végén természetesen egy példányt is nyerhettek a könyvből.


Érints meg!

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789634572831
Oldalszám: 360 oldal
Illusztrátor: László Maya

Fülszöveg:
Szerelemfalatkák, lelki cseppek hétköznapokra!
Mit tennél, ha mindig ott éreznéd a bőrödön a lelki társad fizikai sérülését,
és minden életben hozzá vezetne az utad?
Vagy ha boszorkányként el tudnád lopni a húgod arcát?
Milyen érzés lehet szoborként beleszeretni egy élőbe?
Vágytál már méhek közé az első randin, álmodoztál a szerelemről francia utcákon?
Milyen színű lehet a hiány, a szerelem, a vágy?
Tizenhét novella, tizenhét szívdobogtató történet!
A szerelem sokféle: néha érzéki és szenvedélyes, máskor derűs, gyakran keserédes, de mindenképpen csodálatos.
Az antológia első fele a fantázia világába kalauzol el, míg a második fele a valóságban mutatja be, milyen lenyűgöző, ha valaki elrabolja a szíved.
Az Érints meg! pályázat tizenkét nyertes írása.
A kötetet tovább gazdagítják On Sai, Helena Silence, Kemese Fanni, Róbert Katalin és Rácz-Stefán Tibor novellái.
Engedj a csábítás bűvöletének!

Saját véleményem:
Kezdetektől figyelemmel követtem az Érints meg! pályázat alakulását, majd izgatottan vártam a kötet megjelenését. Kíváncsi voltam, milyen írások születnek a megszabott szerelem és vágy témakörben, melyet harmincezer karakterben maximalizáltak a szabályok.
A kötetbe végül tizenhét mű került, nyolc fantasztikus és kilenc realista, melyek közül - a fülszövegben említettekkel ellentétben - kilenc publikáló, ismert-, és nyolc, szárnyát bontogató szerzőtől származik. További statisztikai érdekesség, hogy nyolc történet bizony jócskán meghaladja a feltételben foglalt karakterszámot - ám ha pusztán olvasmányként tekintünk az antológiára, akkor ennek vajmi kevés jelentősége van.

Magát a kezdeményezést egyébként nagyszerűnek tartom, mert bár hazánkban még nincs akkora kultusza a novelláknak, a Könyvmolyképző azért évről-évre igyekszik ezen változtatni, méghozzá rendkívül ötletes módon. Elég csak a Böszörményi Gyula, On Sai vagy árnyvadász kötetekre gondolni...
Az Érints meg! sok szempontból rendhagyóbb, mint a fentebb említettek; ebben az esetben ténylegesen egy (tematikus) antológiáról beszélhetünk, ami több szerző írását gyűjti csokorba, már ismert, szeretett nevekkel vonva magára a figyelmet, s ezáltal lehetőséget adva az újak megismerésére. Egy valami azonban közös az általam olvasott novellákban, méghozzá a minőség. Egytől egyig magas nyelvi szinten állnak, kellően választékosak, és ha a címek előtt nem szerepelnének a szerzők nevei, lehetetlenség lenne megmondani, ki a kezdő és ki nem.

Persze hazudnék, ha azt mondanám, mindegyik elvarázsolt - ez nem igaz. Attól még, hogy valami jól van megírva, felépítésileg, tartalmilag, témailag döcöghet. És olyan is megesik, hogy egyszerűen különbözik az olvasó ízlésvilágától. Ám mindennek az ellentéte is előfordulhat. Bizonyos helyzetekben az érzelmek vagy a választott téma annyira magával ragadja az embert, hogy elfedi a benne rejlő hibákat. Az Érints meg!-ben mind a két esettel találkoztam.

Legkevésbé a Lélekbe vésve varázsolt el. A szerző ugyan remekül ír, és a valahol mindenkinek létezik egy lélektársa is érdekes téma lehetett volna, ám a történet fonala számomra egyszerre volt túl elnyújtott és kevés. A felvezető hosszúra nyúlt, amit viszonylagos eseménytelenség követett, majd a befejezés olyan hirtelen és váratlanul jött, hogy nem győztem pislogni. Illetve számomra a szereplők életkorához sem feltétlenül passzolt a viselkedésük.
Másodikként a kötetzáró Színteóriát emelném ki, ami ugyan megérintette a lelkemet és gyönyörű üzenettel rendelkezett, ellenben a szerkezeti kuszasága kissé lehorgonyozta. Jónak jó volt, csak a bumm hiányzott.
Aztán ott vannak azok a történetek - a többség -, amik minden ízükben megfeleltek az elvárásaimnak, szórakoztattak, kikapcsoltak és hozták, amit kellett. Rengeteg ilyen akadt, például Kemese Fanni Emléket a fejedből c. novellája. Imádtam, hogy végre egy antihős került fókuszba; a húga szerelmi emlékeiből táplálkozó boszorkány ötlete rettentő egyedi volt a Csongor és Tünde kikacsintással. Mi több, fájlaltam, hogy olyan hamar véget ért, épp akkor, amikor a dolgok igazán érdekessé váltak. Szívesen megnézném, mi történik az utolsó pont után.
Ugyanez érvényes Nyírő Szabina Kristálykastélyára is, ami bár szintén akkor ért véget, amikor beindult volna (itt is vevő lennék a folytatásra), mégsem tudom a csak jó pontozásba beskatulyázni, mert egészen elképesztő és fantasztikus volt. Nagyon mély benyomást gyakorolt rám.
Szabina született tehetség, a leírásai élők, olyan szóképeket használ, amik által az olvasó lelki szeme előtt életre kelnek az olvasottak, mi több, a novella különlegességéből adódóan, mi magunk is megtapasztalhatjuk az elbeszélő érzéseit. Ami már csak azért is bámulatos, mert egy többszázéves szoborról van szó, aki átélte a századok szépségeit, hogy aztán magára maradjon, majd egy olyan korban találjanak rá újra, amikor minden annyira más, rideg. És hogy hogy jön ide a szerelem? Egy szobornak is lehetnek érzései, ha nem hiszitek, járjatok utána!
A Kristálykastély tündérmeséket idéző elbeszélés az érzelmek legtisztább megnyilvánulásával, amikor a test, az anyagi világ nem szab korlátokat - vagy épp bizonyos korlátok miatt jobban megmutatkozhatnak az őszinte érzések.
Utolsóként V. K. Bellone Tajtékját emelném ki, ami toronymagasan a legjobb. A fókabőrbe bújt kishableány meséje mindenféle idealizálás nélkül, az élet által formálva - talán így tudnám leginkább jellemezni.
A szerző érdekes, egyszersmind különleges mitológiai alapot választott magának, ami önmagában is elbűvölővé, nem mellesleg egyedivé teszi történetét. Mégis... érzékletes leírásai azok, amik egészen a szívemig hatoltak - és jól megszorongatták azt.
Ismeritek a mondást, miszerint a szavak hatalmasabbak bármilyen fegyvernél? Nos, a Tajték ilyen. Könnyfakasztóan gyönyörű. Rám akkora hatást gyakorolt, hogy az utolsó sorai után hosszú percekig rázott a hideg, és úgy éreztem, le kell tennem a könyvet, és hagynom kell, hogy a bennem lángra kapó érzelmek elemésszenek, s örök lenyomatot képezzenek a lelkemen.


Pontszám: 5/4
Kedvenc novella: Tajték
Legkevésbé tetsző novella: Lélekbe vésve
Borító: 5/4
Sorozat: -




Nyereményjáték


Mivel a könyv a novellákról szól, ezért játékunk során olyan írók nevére leszünk kíváncsiak, akiknek novellás kötetük (is) jelent meg. Az állomások során olyan információkat találhattok majd, melyek alapján ki kell találnotok az adott író nevét. A nevet pedig írjátok be a Rafflecopter megfelelő sorába!
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk! A kiadó csak magyarországi címre postáz.


A 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja, egyik leghíresebb novellája a Barbárok címet viseli.




Nézzetek be a többi állomásra is

01/27 Dreamworld

1 megjegyzés: