Dreamworld

2018. augusztus 29., szerda

Harry Potter - Mézesfalás


Egy igazán különleges kötettel indul most négy állomásos turnéra a Blogturné Klub: ez a könyv ugyanis nem csak csillog-villog, nem csak harsány színekben pompázik, hanem rögtön illatozik is! És nem is akármilyen ingerek érik az ember orrát: a Harry Potter kötetek varázsvilágának édességeit van lehetőségünk megszaglászni!

Tartsatok velünk Ti is, és ha ügyes az orrotok, no meg képben vagytok nem csak a Mézesfalással, hanem más Harry Potter üzletekkel is, akkor a könyvet is megnyerhetitek!


Harry Potter - Mézesfalás
Kiadó: Kolibri Kiadó
ISBN: 9789634373131
Oldalszám: 24 oldal
Fordító: Wohl Anita

Fülszöveg:
A Harry Potter-filmek tele vannak lenyűgöző és ínycsiklandó édességekkel. De nem kell a Mézesfalásig menned, hogy megismerd ezeket a finomságokat: kapard le a védőréteget a lapokról, és már érezheted is az édességek illatát!
Éld át újra Harry Potter történetének ínycsiklandó pillanatait ezzel a gyönyörű, illatosított könyvvel, amelytől mindenkinek összefut a nyál a szájában!

Saját véleményem:
Akár Harry Potter rajongó az ember, akár nem, tagadhatatlan, hogy Rowling olyan aprólékosan kidolgozott univerzumot teremtett a varázsvilág köré, ami egészen egyszerűen elképesztő.
Emlékszem, amikor kislányként az első részt faltam, minden vágyam az volt, hogy a bizarr ízei ellenére megkóstolhassam a Mindenízű drazsét és a csokibékát. (Jelentem: sikerült, a Mikulás mindkettővel meglepett.) Aztán, ahogy jöttek a filmek, az édességek többé már nem pusztán nyálcsorgatásra késztető szavakból álltak, hanem vizuális megtestesülést is kaptak. Akkoriban persze nem jutott eszembe, hogy milyen jó lenne meg is szaglászni őket, érezni azt a megannyi finom vagy taszító illatot, ám a Mézesfalás megjelenése rávilágított arra, mennyivel különlegesebb élményben lehetne része az embernek, ha a szaglásunkat is bevonnánk a játékba. Nagyjából így landolt nálam ez a kötet is.

A Mézesfalás viszonylagos rövidségét tökéletesen ellensúlyozza a kivitelezése: dombornyomott, keményfedeles borítás, minőségi papír, és a cukorkaboltokat idéző színkavalkád, amit filmes illusztrációk, rövidke leírások, valamint az illatminták egészítenek ki. Ami tehát a külsőségeket illeti, nem lehet rájuk panasz, és tulajdonképpen a beltartalomra sem. Végtére is ez egy illatos könyv, ami elsősorban a szagmintákra fókuszál. Ilyetén számomra teljesen rendben van, hogy az egyes finomságokat/undormányokat nem akarja elnyomni a szöveg. A rövidke leírások egy-egy jellegzetes szituációval vagy ismertetővel, a lényegre szorítkozva mutatják be az adott aromát, amit a kijelölt hely dörzsölésével varázsolhatunk elő. És bár a könyv kaparást ír, bőven elegendő, ha az ember az Avon vagy Oriflame katalógusokhoz hasonlatosan épp csak megdörzsöli a papírt. Arra azonban érdemes odafigyelni, hogy ne egyszerre akarjuk az összes oldalt tesztelni, mert könnyen fejfájás és émelygés lehet a vége. Na meg csalódás.
Jómagam lelkesen, egyik mintát a másik után dörgöltem, ami bizony nem csupán azt eredményezte, hogy egy idő után minden illat egyformának tűnt, ráadásnak rosszul is lettem tőle, annyira, hogy órákig nem sikerült kiszellőztetnem se a nózimat, se a fejemet. Ha jót akartok, vártok és lassabban haladtok, két-három oldalanként.
Kezdeti traumám egyébként olyannyira elvette a kedvemet a szaglászástól, hogy hosszú napokig-hetekig rá sem bírtam nézni a könyvre, mígnem a tévében pont el nem csíptem a Félvér herceget, melyben Harryék olyan jóízűen kortyolgatták a vajsörüket, hogy egyből nyúltam is a Mézesfalásért. Eszméletlenül jó érzés volt nézni és érezni! Mintha én is ott lettem volna (már csak a kóstolás lehetőségét hiányoltam, szóval kedves kiadók, íme egy újabb piaci rés...).
Ezt követően, immár rutinosabban, óránként megszaglásztam néhány oldalt, és az eredmény egészen megdöbbentett. Eltűntek a kellemetlen, egykaptafára emlékeztető, papírral vegyülő illatok, helyüket jellegzetes, hol kellemesebb, hol szükségszerűen kellemetlenek vették át. Nagyon nem mindegy hát, milyen ütemben és miként haladunk, könnyű túlesni a paci túloldalára, aminek pedig óriási csalódás lesz a vége.

A Mézesfalásra ugyan csak 3,5 pontot adok, ami leginkább az ár-érték arányra vonatkozik, ám ettől eltekintve örülök, hogy a polcomon tudhatom, és csak remélni tudom, hogy évek múltán is érezhetem az illatokat.
Egy biztos: Izgalmas élmény a Mézesfalással a kezemben Harry Potter filmeket nézni vagy könyveket olvasni. Azt pedig mindenki maga döntse el, mennyit ér neki ez az interaktív játék.


Pontszám: 5/3,5
Kedvenc illat: vajsör, jégkrém
Negatívum: ár-érték arány
Borító: 5/5
Sorozat: Harry Potter univerzum




Nyereményjáték


Mostani játékunkban természetesen a varázslóvilágba invitálunk titeket. Ebben a könyvben megismerhetjük a Mézesfalás rejtelmeit, de akadt még azért izgalmas varázslóüzlet a Harry Potter könyvekben.
A blogturné minden állomásán találtok egy-egy rövid leírást valamelyik üzletről, a feladatotok csupán annyi, hogy beírjátok az üzletek neveit a Rafflecopter doboz megfelelő soraiba.
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.


Némi pénzmagra van szükséged a vásárláshoz? Vagy épp ellenkezőleg: nagyobb összeghez jutottál, és jobb szeretnéd biztos helyen tudni? Itt a helyed!





Nézzetek be a többi állomásra is

08/23 Deszy könyvajánlója
08/25 Spirit Bliss Sárga könyves út
08/27 Sorok között blog
08/29 Dreamworld

2018. augusztus 19., vasárnap

Madeline Hunter - A szélhámos szerető


Kémkedik-e a franciáknak Marielle Lyon, vagy sem? – Kendale vikomtja már jó ideje szeretné ezt megtudni. A választ bárki felfedezheti Madeline Hunter újabb történetében, mely a General Press Kiadó által megjelentetett Fairbourne-kvartett harmadik része. Ezzel a történettel indul újabb turnéra a Blogturné Klub négy bloggere, és őket követve versenybe lehet szállni a könyv egy példányáért.


Madeline Hunter: A szélhámos szerető

Kiadó: General Press
ISBN: 9789634521556
Oldalszám: 312 oldal
Fordító: Bánki Vera

Fülszöveg:
Gavin ​Norwood, Kendale vikomtja, az egykori bátor katona nem hagyta volna ott a sereget, ha egy szörnyű családi tragédia nem kényszeríti erre. A megannyi csatát megjárt férfi mindenkinél jobban tudja: egyetlen franciában sem szabad megbízni. Egy francia asszonyban pedig különösképp nem. Társaival együtt fel is állít egy megfigyelőkből álló hálózatot, hogy leleplezze a hazája ellen ármánykodó kémeket. Így kerül a látószögébe a törékeny és titokzatos Marielle Lyon, aki Franciaországból Angliába menekült, és egy kivégzett gróf unokahúgaként mutatkozott be. Ezzel óhatatlanul felhívta magára a figyelmet, sőt szárnyra kelt a pletyka, miszerint a franciáknak kémkedik. A valódi szándékait azonban csak igen kevesen ismerik… A bosszúvágytól égő lord mindenre hajlandó, hogy célt érjen – még arra is, hogy a csábítás játékát űzze az asszonnyal. De vajon végül ki fog elcsábítani kit? A szépséges és ravasz Marielle a lordot, vagy a sármos, délceg vikomt az asszonyt? A Fairbourne-kvartett harmadik részében Madeline Hunter az ármánykodás, a szenvedély és a szerelem kanyargós útjain vezeti végig a szereplőit, akik az igazság és önnön boldogságuk keresése közben kénytelenek lesznek ráébredni: sokszor nem minden az, aminek látszik.

Saját véleményem:
A történelmi romantikus műfajában tett kalandozásom augusztus havi áldozatául Madeline Hunter habkönnyű regénye esett, melyben a rejtélyek egyenlő arányban keverednek a szenvedéllyel. Na nem túlbonyolított módon, épp csak annyira, amennyit az olvasó nyári melegben cseppfolyóssá vált agya képes befogadni. A szerző egyébként is a lassan hömpölygő stílusáról, s egyszerű történetvezetéséről híres. Aki puskaporos hordó robbanásához hasonlatos meglepetésekre vár, az rossz helyen keresgél, ám aki megelégszik a civódó párosok bájosságával, az jobb művet nem is találhatna.

A Fairbourne-kvartett harmadik részében a francia-angol ármánykodás és szerelem rögös útját járják szereplőink, akik makacs önfejűséggel igyekeznek beteljesíteni küldetésüket, még úgy is, ha a cél érdekében saját magukon - netán egymáson - kell átgázolniuk.
Marielle Lyon merész francia nőként, mit sem törődve a róla szóló pletykákkal, elhivatottan készíti rézmetszeteit, melyeket aztán a legnagyobb titokban szülőföldjére küldet, miközben egyéb munkákkal igyekszik összeszedni mindazt a jövedelmet, ami küldetése sikeréhez kell. S ezalatt népéhez hű asszonyként támogatja az angol földre érkező migránsokat: a nőknek munkát adva, a tehetősebbek vagyonát pedig a - sorozat címéül szolgáló - aukciósházban pénzre váltva.
Ténykedését azonban sem a kormány, sem Kendale vikomtja nem nézi jószemmel, mind a két fél úgy véli, a rongyos ruhákban tetszelgő, magát egy gróf unokahúgának kiadó nő: kém. Kendale, a franciákat személyes okokból kiváltképp utáló férfi emiatt folytonos megfigyelés alatt tartja, melyről azonban áldozata is tud. Macska-egér játékot űzve kergetik-verik át egymást, egészen addig, míg Marielle bajba nem keveredik, és a vikomt meg nem menti. Onnantól kezdve kénytelenek nyílt kártyákkal játszani. Igen ám, de az a játék, melyet hosszú hónapok óta tartó évődés szít, álljon mögötte bármilyen ellenszenv is, igen hamar lángra kap. Okos nőként Marielle minden francia bohóságát beveti, hogy kicselezze a zord angolt, s a karakterek e személyiségbeli kettőse az, amitől igazán pezsdítővé válik a történet. Rendkívül élvezetes, ahogy a kimért férfi küzd önnön vágyaival, miközben ellenfele/partnere észrevétlenül hálózza be. Kettejük kapcsolata intenzív érzelmeken alapul, amit a rabló-pandúr játék csak méginkább tetéz.

A sorozat első kötetéhez eddig ugyan még nem volt szerencsém (de már beszereztem!), ám a Lady Cassandra meghódításához képest A szélhámos szerető számomra sokkal dinamikusabbnak tűnt az állandó évődések és a háttérben húzódó rejtély miatt, noha maga a cselekmény ebben az esetben is viszonylag stagnálónak mondható. Marielle és Kendale viszonya-kergetőzése épp annyira mókás, mint amennyire perzselő. Ám mint említettem, rejtélyekből sincs hiány.
Az előző részhez képest, ahol egy ékszer szolgáltatta a bonyodalmat, itt azért viszonylag komplexebb ügyről van szó, melyet átitat a történelem is. A regényben elég jelentős szerepet játszik a francia-angol ellentét, és a Napóleoni időszak zavarossága. Amellett, hogy a két főszereplő egyik vagy másik nemzet szülötte, mind a kettejüknek olyan sebei vannak, melyek valamiképp a franciákhoz köthetőek. Kendale esetében egy, az egész karakterét meghatározó eseményről beszélhetünk, mely meglehetősen jól egybeolvad a jelen eseményeivel, és a történet folyamán ahhoz mérten fejlődik. Madeline Hunter meglepően jó kis párhuzamokat képzett a vikomt múltja és jelene között. Az egykori katona egy francia nő árulása miatt vesztette el társait, s esküdött bosszút, hogy minden hozzá hasonló kémet megbuktat, mely helyzet jól reflektál arra, hogy Marielle-t kémnek véli.
A női főszereplő titka ellenben olyasmi, ami az egész sztorin átível, így arról nem ejtenék szót; azt viszont hozzátenném, hogy nálam ezen csúszott el a szerző. Amennyire jól felépítette az ő szálát, annyira semmibe vette a végén. Egy pici bonyodalom, vagy valami szemtől-szembe ütközet jól jött volna...
Kár, hogy az a bizonyos puskaporos hordó nem robbant, de így is jól szórakoztam rajta. A szélhámos szerető szórakoztató, szenvedélyben, rejtélyben és humorban bővelkedő történelmi romantikus. Utóbbiról a korábbi kötetek férfi főhősei gondoskodnak az udvarlási tippjeikkel egyetemben - amolyan hasfájdítóan.


Pontszám: 5/4
Kedvenc szereplő: Kendale, Ambury, Marielle
Kedvenc jelenet: a három barát beszélgetései
Negatívum: összecsapott, piff-paff befejezés
Borító: 5/5
Sorozat: Fairbourne-kvartett #3, önállóan is olvasható




Nyereményjáték


Mivel Kendale vikomt lételeme a nyomozás, játékunk is ehhez a foglalatossághoz kapcsolódik. A blogturné minden állomásán a filmvászon egy-egy híres nyomozójának fotóját találjátok. A feladat egyszerű: a Rafflecopter megfelelő dobozába írjátok be a karakter nevét. Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.






Nézzetek be a többi állomásra is

08/15 Betonka szerint a világ…
08/17 Kristina blogja
08/19 Dreamworld
08/21 Insane Life

2018. augusztus 14., kedd

M. Kácsor Zoltán - Sárkánytörvény


M. Kácsor Zoltán: Sárkánytörvény

Kiadó: Kolibri Kiadó
ISBN: 9789634371793
Oldalszám: 180 oldal
Illusztrálta: Kecskés Judit

Fülszöveg:
A Zabaszauruszok első kötetéből ismert három jó barát sikeresen elérte célját: Rilex, a tirex kitanulta a fogorvos szakma csínját-bínját, Kunyi bármikor degeszre tömheti a hasát, Barmol, a raptor pedig kedvére villoghat vadonatúj fogsorával. Csakhogy…
…a postás egy nap titokzatos levelet hoz Leiszút Feliszúttól. Kunyi, akit valójában Káró, a varjú csal kelepcébe, gyanútlanul útra kel, hogy meglátogassa a selypítős sárkányt, akit olyan csúful meglopott. Rilex és Barmol azonban megérzik a veszélyt, és a keselyű után indulnának…
…ám ekkor egy hatalmas, tűzokádó árnyék vetül Dínómdánomra, és azt mennydörgi: Háromig számolok…!

Saját véleményem:
Míg a Jurassic Park porrá lett, addig Dínomdánomban tovább vigadnak a szerencsés őslények. Nem fenyegeti őket kihalás, éhhalál még úgyse... épp ellenkezőleg! Egyre terebélyesedő pocakjukat egyaránt áztathatják és tömhetik meg a Tejben-vajban Gyógyfürdőben, netán némi mozgás gyanánt éjjeli túrótúrát szervezhetnek a Túrótóhoz, hogy aztán hazatérjenek a Lakoma Lakóparkba, de csakis azt követően, hogy áthaladtak a Nokedligeten. Nem csoda hát, hogy nincs olyan dinoszaurusz, aki elvágyódna eme földi paradicsomból. Egyet kivéve.
Míg a szájhős keselyű, Kunyi, és az immár arany fogakkal büszkélkedő raptor, Barmol élvezi az új életet, addig a fogorvosi álmait megvalósító Rilex, a tirex honvággyal küzd. Szerencsétlen pára akárhogy próbálja rávenni barátait, hogy térjenek vele haza, azok hajthatatlanok... míg a sárkányok fel nem borítanak mindent.

A Zabaszauruszok második kötetében tovább folytatódik a kalamajka, kis hőseink ismételten egyik bajból keverednek a másikba. Mert ugye azt senki nem hitte, hogy Rilexék Dínomdánom hegyei között, nyugalomban fognak növekedni életük végéig? A Sárkánytörvényben bizony szembe kell nézniük piszkos kis titkuk következményével, és vállalni az azzal járó bonyodalmakat. Utóbbiból pedig nincs hiány. Ahogy azt korábban megszokhattuk, a szerző roppant csavaros észjárással szövögeti a szálakat, olyan váratlan fordulatokat sodorva hőseink útjába, amiktől nem csak ők, de mi magunk is elámulunk.
Noha a folytatáson érezhető az átkötő jelleg, mégsem lehet ok panaszra. A cselekmény jól felépített, humoros, és telis-tele van a kicsik számára is befogadható tanulságokkal, kezdve a becsületesség fontosságától, a barátságon át, az összetartás erejéig.
Kunyi, Rilex, Barmol, Káró és a többiek különböző személyiségek, akárcsak mi, emberek. Egyikük sem tökéletes, hibáznak, s épp úgy tesznek jó és rossz dolgokat, amiket egyesek elítélnek, míg mások lehetőséget adnak azok kijavítására, mégis összetartanak (a kárörvendő, fekete tollas légypiszkot kivéve, aki végre jól megkapja a magáét... nem ok nélkül). Úgy vélem, ez olyasmi, ami minden gyerek számára fontos üzenettel bír. Ám nem feledkezhetünk meg a kötet élvezeti értékéről sem, mely elengedhetetlen része a játszva nevelésnek.
Immár a Zabaszauruszok sorozat védjegyének számít az állandólagos kaland és humor; utóbbi remek szójátékokban, karakterjegyekben, és tettekben nyilvánul meg. (Ezen a ponton szeretném megjegyezni, engem még huszonhét éves fejjel is ámulatba ejtenek M. Kácsor Zoltán névvariánsai; a magyar nyelv százszázalékos kihasználása, amit csinál.)

A Zabaszauruszok hiánypótló sorozat a hazai gyermekirodalomban. Mind tematikájában, mind kivitelezésében izgalmas, szereplői szerethetőek, míg illusztrációi igen magas minőségűek. Az Utazás Dínómdánomba és a Sárkánytörvény olyan mesekönyvek, amiket szívesen olvasnék a gyerekeimnek. Tiszta szívből ajánlom mindenkinek, aki kicsit is nyitott a mesékre.


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Rilex, Kunyi, Leiszút Feliszút
Kedvenc jelenet: Leiszút Feliszút barlangjában zajló események, Káró lecsapása
Negatívum: -
Borító: 5/5
Sorozat: Zabaszauruszok #2


2018. augusztus 4., szombat

Courtney Cole - Ha velem maradsz


Courtney Cole: Ha velem maradsz

Kiadó: Libri Kiadó
ISBN: 9789634331513
Oldalszám: 320 oldal
Fordító: Horváth M. Zsanett

Fülszöveg:
A huszonnégy éves Pax Tate egy igazi vadbarom. Tetovált, kőkemény rosszfiú, szemét hozzáállással. Persze minden oka megvan rá: hétéves volt, amikor az anyja meghalt, így Pax magára maradt az apjával, és rengeteg szorongással.
Azóta drogokkal és nőkkel próbálja elnyomni a fel-feltörő sötét múltat, amivel nem akar szembenézni, mint ahogy a lelke kongó ürességéről sem vesz tudomást. Ha úgy tesz, mintha nem lenne benne sivárság, akkor nincs is, nem igaz?
Tévedés.
Amikor megismerkedik a kedves és gyönyörű Mila Hill-lel, úgy érzi, a lány gyógyír lehet a be nem hegedő sebeire. Mila az igazi és az egyetlen, aki megmentheti Paxet saját megsebzett szívétől, akinek hatására megoldhatja a gondjait. De csak akkor, ha a férfi felhagy a szemétkedéssel, és engedi, hogy segítsék.
Az öntörvényű Pax mindezt jól tudja, és dolgozik a változáson.
Vajon ennyi elég ahhoz, hogy ne veszítse el Milát?

Saját véleményem:
Minden történet esetében a kezdés az egyik legfontosabb dolog; ezzel valószínűleg maga Courtney Cole is tisztában van, tekintve, hogy egy meglepően merész nyitányt választott regényéhez. Az ominózus jelenet azon túlmenően, hogy a "Csak szopj" felkiáltással egyből megragadja az ember figyelmét (és most teljesen mindegy, milyen tekintetben), hűen prezentálja a főhős életét, azzal a sötét veremmel egyetemben, amiben dagonyázik.
Pax valódi rosszfiú: iszik, drogozik, élvezkedik, s teszi mindezt lelketlenül, így nyomva el a múltban gyökerező fájdalmait. Ám amikor túlfeszíti a húrt és végérvényesen elérkezik az élet-halál útkereszteződéséhez, megjelenik életében a kedves, aranyos művész, Mila, aki némi fényt csempész az addigi sötétségbe. Mila Pax reménye, az a remény, ami átterelheti a srácot a helyes ösvényre...

A Ha velem maradsz központi témája a gyász, illetőleg annak feldolgozása, s mindaz, amit a fájdalom okozhat; Pax esetében ilyen a drogokhoz való menekülés. Megkockáztatom, mindez jóval fajsúlyosabb is, mint maga a romantika - ami ugyan jelen van, de inkább amolyan asszisztáló szerepet tölt be, akárcsak maga a női főszereplő. 
Mila karaktere tökéletesen megfelel a jókislány típusnak, ráadásul neki is megvan a maga keresztje (ahogy az a New Adult könyveknél már szinte elhagyhatatlan elem), számomra mégis kibontatlan maradt. Egyfelől sajnálom, hogy végig csak és kizárólag szükséges kellékként funkcionált, mind a romantikában, mind egy másfajta problémafeldolgozás lefestésében, mégsem bánom igazán. Így Pax megmaradhatott kulcsfigurának. S ez pont így volt jó.
A történet nagy kérdése, Pax vajon talpra tud-e állni, és le tud-e számolni azokkal a lelki akadályokkal, amik kis híján a halálba kergették? Miközben pedig ott a másik kérdés: mi történt vele?
A srác múltja valóban megrázó, nem tipikus NA klisé, és amikor kitudódik, az nem csupán a szereplőkre, hanem magára az olvasóra is hat. Nagyon. Tulajdonképpen az egész sztori elég borongós, fájdalmas. Az én hangulatomra rettentően rányomta a bélyegét, amit a lassú sodrású események méginkább tetéztek. Courtney Cole ezt az igen erőteljes melankóliát egybként sokszor az erotikával igyekezett kompenzálni.
Bár megjegyzem, jobban örültem volna, ha legalább feleannyi erőfeszítést ölt volna a két főszereplő szerelmének kibontásába, mint a szexjeleneteik lefestésébe, mert az sajnos valahol elveszett. Ettől függetlenül persze működött a kémia, egy szavam sem lehet rá, és az is igaz, hogy nagyon aranyos, megható vagy éppen szenvedélyes jeleneteket produkáltak ketten.

Összességében tehát nem rossz történet ez, ám tagadhatatlanul vannak hibái. Helyenként túl lassú és eseménytelen, hiányoznak belőle alapvető érzelmek és a karakterkibontásokba is bele lehetne kötni, a valótlanul ható vagy épp túltoltan szirupos részekről nem is beszélve, mégis eléri az olvasót. Főleg onnantól, hogy kiderül Pax titka.
Meglehet hát, hogy a Ha velem maradsz nem lesz közönségkedvenc, de azoknak, akik szeretik a fájdalmas New Adult regényeket, a sebzett rosszfiúkat, és az erotikától sem riadnak vissza, egy egészen szép, néha ugyan fájdalmas élményben lesz részük.


Pontszám: 5/4
Kedvenc szereplő: Pax
Kedvenc jelenet: -
Negatívum: valami hiányzott belőle
Borító: 5/4,5
Sorozat: Megtört lelkek #1; önállóan is olvasható