Kiera Cass - Az Elit

Minden kislány arról álmodik, hogy egyszer csak eljön érte a szőke herceg fehér lovon és ellovagol vele az alkonyatban a palotája felé. A lány haja lobog a szélben, gyönyörű szép, hímzett, abroncsos ruhája elterül a ló nyergében....

Ám mi van akkor, ha a herceg egyszerre több lánnyal érkezik a palotájába? Mi van akkor, ha a lányoknak kell bizonyítaniuk, hogy alkalmasak hercegnőnek? Ha versengeniük kell egymással? Vajon akkor is kitartanak az álmuk mellett, vagy netalántán újakat szőnek? Mit választanak vajon? És a herceg vajon kit választ?

Izgalmas kérdések, ugye? Kövesd nyomon a Blogturné Klub legújabb könyvturnéját, és Te is részese lehetsz ennek a dilemmának! Hamarosan megjelenik ugyanis Kiera Cass Párválasztó sorozatának régen várt második kötete, Az Elit a Gabo Kiadó jóvoltából.
Kövesd Te is a turnét, ismerd meg véleményünket a könyvről, tudj meg többet az Elit tagjairól, ismerd meg Illéa divatját, a könyv trailerét, kukkants bele, hogyan születettek meg a sorozat borítói vagy miért kaszálták el a könyvből készülő sorozatot még az elindulása előtt! S ha mindez nem elég, nézd meg mi szól Aspen és mi Maxon ellen, és kikapcsolódásként játssz velünk a könyvért indított nyereményjátékunkon!

Isten hozott az Elit blogturnéban!

Kiera Cass: Az Elit

Kiadó: GABO
ISBN: 9789636897277
Oldalszám: 356 oldal
Fordító: Gázsity Mila

Fülszöveg:

A PALOTÁBA 35 LÁNY ÉRKEZETT. CSAK HATAN MARADTAK. 

A Párválasztót 35 lány kezdte meg. Mostanra azonban már csak az Elitnek nevezett csoport maradt versenyben Maxon herceg szerelméért, s a harc ádázabb, mint valaha. Minél közelebb kerül America a koronához, annál jobban meg kell szenvednie azért, hogy végre megtudja, kihez húz valójában a szíve. Minden Maxonnal töltött pillanat olyan, akár egy tündérmese, csupa lélegzetelállító, csillogó romantikus kaland. De ha a palotában meglátja őrt állni első szerelmét, Aspent, újra hatalmába keríti a vágyakozás az élet után, amit még közösen terveztek el.

Americának rettentően szüksége lenne egy kis időre. Míg azonban ő a kétféle jövő lehetősége között vergődik, az Elit tagjai pontosan tudják, hogy mit is akarnak – s egyre valószínűtlenebbnek tűnik, hogy Americának lehetősége nyílik választani…

Saját véleményem:

Az első rész óta eltelt egy hét alatt America egyre határozottabb abban, hogy szíve merre felé is húz, noha még mindig benne van a kétely. Nem csak arról kell döntenie, hogy kit választ társául, hanem a jövőjéről is. Királynő lesz vagy katonafeleség? 

Uralkodóként rengeteg olyan problémával kell majd szembenéznie, melyekre nem készült fel, vagy egyáltalán nem is alkalmas. Ezért továbbra is időt kér a hercegtől, hogy kellőképp megfontolhassa végső válaszát. Ám időközben egyre szorosabb kapcsolat alakul ki közte és Maxon között. Mindössze egy hajszálnyi választja el őket attól, hogy véget érjen a Párválasztó. Éppen emiatt Americát villámcsapásként éri amikor a herceg egyik napról a másikra hanyagolni kezdi, és a többi hölgy társaságát részesíti előnyben. De egy halloweeni álarcosbál után sikerül megnyugodnia, és újra elhiszi, hogy Maxon tényleg őt szereti.

Csakhogy másnap reggel olyasmi történik, amire senki nem számított, és America minden bizalma és érzése megrendül. Ez a nem várt fordulat pedig azt eredményezi, hogy újra közelebb kerül Aspenhez, a már ismert, és biztos pontjához.

"- Milyen szerelmesnek lenni?

(...)

- A legcsodálatosabb és legszörnyűbb dolog, ami az emberrel megtörténhet  - felelte egyszerű szavakkal. - Tudatában vagyunk annak, hogy rábukkanhatunk valami egészen hihetetlen dologra, és örökre meg akarjuk tartani, aztán minden egyes percében rettegünk attól, hogy elveszítjük."

Ezzel a résszel kapcsolatban biztosan kijelenthetjük, hogy a sorozat kilépett a Nagy Ő és Az éhezők viadala árnyékából, és mostanra egy cseppnyi egyezést sem mutat velük. Bár még mindig a Párválasztóról van szó, sokkal több másfajta dolog is bekúszik a képbe. Már nem pusztán a lányokról szól ez az egész, hanem magáról Illéáról is. Az emberekről, a törvényekről, hatalmi harcokról.

A hangulat egyre csak fokozódik. A lázadások sűrűbbé, és jóval kegyetlenebbé válnak, mint eddig, valamint az Elit tagjaiban is tudatosul, hogy mennyire közel is a cél, és ez bizony nem kis téttel jár. Mindenki megváltozik, feszültebbé válik, több a taktika, a könny, a hazugság és az árulás. És ez alól a három főszereplő sem kivétel. Egytől egyig követnek el hibákat - ki kisebbet, ki nagyobbat -, nem gondolva az esetleges következményekre. 

Aspen

America, mint főhősnő továbbra is közel áll hozzám, mert bátor, és egy csupaszív csaj. Ugyanakkor akadt néhány alkalom, amikor a fejemet vertem volna a falba tőle és a határozatlanságától. Míg szinte minden más téren egy talpraesett leányzó, addig önmagát illetően rendkívül bizonytalan. Fél a saját korlátaitól, és nem ismeri el az értékeit, holott igenis képes lenne mindarra, amitől tart. Viszont a végére újra megmutatta, hogy ki is az az America Singer. Őszintén becsülöm a merészségéért, és a kitartásáért. És nagyon remélem, hogy a következő részre összeszedi magát, és hátsón billent mindenkit, aki megérdemli. Ó, és a szobalányait továbbra is nagyon kedvelem. Kérek belőlük még, még, még!

Ami Aspent illeti, én eddig őt is szerettem. Csinált hülyeségeket, és csúnyán bánt akkor és ott a faházikóban Merrel, de megértettem az indokait. Viszont most őt is fejbe tudtam volna csapni. Pontosan tisztában volt azzal, hogy milyen következményei lehetnek annak az őrült játéknak, amit a lánnyal folytattak, mégis belehajszolta, és teletömte a fejét egy csomó hülyeséggel Maxonról. Ezért nagyon haragszom rá, mert lehet, hogy volt olyan, amiben igaza volt, de mégis ő volt az, aki arra biztatta anno Americát, hogy próbálja meg a Párválasztót, és adjon egy esélyt a hercegnek. 

Ám még nála is sokkal jobban haragszom magára Maxonra. Kicsit olyan érzésem van, mintha kétféle Maxon létezne. Egy kedves, udvarias, aranyos, végtelenségig odaadó, és őszinte, valamint egy másik, aki semmivel sem különb a legtöbb férfitól. Egyszerűen képtelen vagyok megérteni a miértet, és számomra a válaszai abszolút nem elfogadhatóak. Arról nem is beszélve, hogy egyszer az égbe repítette Americát, majd olyannyira ridegen és megvetően viselkedett vele, hogy nem tudtam hova tenni. Egyszerűen nem hittem el, hogy tényleg szereti azt a lányt. A harmadik részben sokat kell dolgoznia azért, hogy újra szívből azt mondhassam, hogy Team Maxon vagyok, mert jelenleg csak és kizárólag America miatt drukkolok neki.

Mindezek ellenére - na meg, hogy most kevesebbet szerepelt -, azért akadtak olyan tettei, amiktől elolvadtam, mint egy bödön napon felejtett fagyi, meg olyanok is, amik miatt legszívesebben megölelgettem volna. Kedves Kiera, én ezt a Maxont követelem vissza!

"- Még mihez nem értesz?

Magához húzott, barna szeme titokzatosan csillogott.

- Csak az utóbbi időben derült ki, hogy...

- Mondd csak, ne hagyd abba!

- Kiderült, hogy hihetetlenül nehezemre esik távol tartani magam tőled. Ez komoly probléma." 

Ami a helyszíneket, és a ruhákat illeti, továbbra is elképesztőek! Az előző részhez hasonlóan szinte életre kelnek körülöttünk a palota különböző részei, érezni lehet a ruhák finom tapintását, és mindazt a hangulatot amit ezek árasztanak. Külön örültem, hogy most több titkos zugot is felfedezhettünk. A könyvtárat például imádtam! Egyszerre volt rejtélyes és lenyűgöző. Biztos vagyok benne, hogy a továbbiakban nem kis szerepe lesz a történet alakulásában, és abban is, hogy rengeteg kérdésre ott bújik meg a válasz.

Ám nem csak a helyszínek és az öltözékek káprázatosak, hanem a palotában megrendezésre kerülő események is. A Halloween buli kifejezetten aranyos volt Maxontól, míg a delegációkat fogadó parti leírásának részletességén és alakulásán csak ámultam, annyira gyönyörű és... vicces volt. Nem hiába, az olaszok vidám és igen élettel teli nemzet. 

De, mint már említettem, ebben a kötetben sokkal komolyabb és megrázóbb dolgok is történnek. Ezek egyike pedig az, ami miatt America bizalma megrendül Maxon irányába. Nem írom le, hogy konkrétan mi történik, mert nem szeretnék spoilerezni, de az biztos, hogy rendkívül megrázó és szívbemarkoló. Olyan ez, mint egy kijózanító pofon, ami felhívja mindenki, beleértve az olvasók figyelmét is arra, hogy mégiscsak egy diktatórikus és kegyetlen világ ez, amiben a szereplőink élnek. Nekem meg kellett állnom, mert annyira felkavart. Főként talán azért, mert a szívemhez nőtt(ek), a dolog főszereplő(i)je.

Régen voltam már úgy könyvvel, hogy ennyiféle érzelmet váltson ki belőlem. Nem egyszer olyannyira izgultam, hogy a gyomrom görcsbe rándult és összezsugorodott, rettegtem attól, hogy egy-egy tett, milyen következménnyel járhat. Arról nem is beszélve, hogy milyen mértékben kihatottak az idegeimre az egyes szereplők. Voltam vidám, nevettem, és volt, hogy sírni tudtam volna, mert annyira szép és megható, vagy éppen szomorú volt valami. Akadtak olyanok, akiket teljes szívemből megvetettem és gyűlöltem, és olyanok is, akik belopták magukat a szívembe. És úgy gondolom, hogy nem kis teljesítmény, ha egy mű ilyen széles palettán tudja megmozgatni az olvasót. Hiába érzed azt olvasás közben, hogy mindenkit beállítanál a hideg zuhany alá, hogy térjen már észhez, mégis imádod az egészet úgy ahogy van.

Továbbra is ajánlom minden lánynak, nőnek, aki szeretné magát, ha csak egy kis időre is, de hercegnőnek érezni, mert ez még mindig egy fantasztikus, szívhez szóló, elbűvölő és varázslatos történet, immáron nem kis tétekkel.

 

Pontszám: 5/5

Kedvenc szereplő: America, America apukája és szobalányai

Kedvenc jelenet: hercegnői lakosztályos jelenet; az olasz party; America a fán; a verekedés, és a Maxonnal töltött utolsó este

Negatívum: Maxon érthetetlen tettei, Celeste

Borító: 5/5

Aspen vs. Maxon

"Szívemben újra meg újra összemértem Maxont és Aspent, és valahogy egyikük sem kerekedett a másik fölé. Kivéve persze, amikor éppen velük voltam."

A Párválasztó sorozat egyik főeleme a szerelmi háromszög ami igazából sokszög, de most maradjunk a háromnál. America állandóan időt kér Maxontól és Aspentől is, mert képtelen véglegesen eldönteni, hogy melyik fiút válassza. Egyfelől ott van Aspen, akivel már ismerik egymás gondolatait, szokásait, és egyfajta biztos pontot jelentenek a másik számára. Másfelől viszont ott van a herceg, aki teljesen új érzéseket vált ki a lányból.

Ezért arra gondoltunk, hogy, ha csak virtuálisan is, de beküldjük a fiúkat a ringbe, hogy mérkőzzenek meg egymással, vessék össze a pozitív, és negatív tulajdonságaikat egyaránt. 

Aspen Leger 

Kor: 19 éves
Státusz: - palotaőr (jelenleg; Kettes)
              - szolga (régebben; Hatos) 
Kinézet: - sötét haj, zöld szem, titokzatos mosoly, izmos (mióta palotaőr)

Aspen szegény családból származik, édesanyjával, két húgával és egy öccsével élt hosszú éveken át, ő töltötte be a családfő szerepét. Mielőtt besorozták volna rengeteg munkát vállalt, hogy minél több pénzt kereshessen, hogy családjának ne kelljen nélkülöznie, éheznie. Valamint mindig félretett egy keveset azért, hogy idővel elvehesse Americát.

Aspen nagyon önérzetes, de tisztalelkű srác. Képes inkább feláldozni a saját boldogságát azért, hogy megadathasson szerelmének egy jobb, szebb jövő, és annak ellenére, hogy csúnyán viselkedett Americával, mindvégig a lány érdekeit tartotta szem előtt. Ám mindez elpárolgott, miután a palotába került önző módon újra befurakodott Mer életébe, összezavarva őt. Ráadásul a fejét is teletömi mindenfélével Maxonról.

Az viszont tagadhatatlan, hogy kitartó, igen szenvedélyes és hűséges típus. Emellett bátor, erős, és teljes odaadással végzi a feladatát.

Maxon Calix Schreave

Kor: 19 éves
Státusz: - Illéa hercege (Egyes)
Kinézet: - mézszínű haj, barna szem, izmos

Maxon első ránézésre merevnek, sekélyesnek és beképzeltnek tűnhet. Ám, ha jobban megismerjük, hamar rájövünk, hogy ez mind nem igaz. Mert amellett, hogy igen jóképű, nagyon rendes, kedves, türelmes, udvarias, és odaadó. Szabadidejében pedig imád fotózni. Erre azonban nem sok ideje jut, mert helyt kell állnia a hivatali ügyek elintézésében, és élete egy része folyamatos megfelelésből áll. Megfelelni a népnek, a rangjának és legfőképpen az apjának. Buzog benne a bizonyítási vágy. Ráadásul a nép - és közülük is inkább a szegények - sorsát rendkívül a szívén viseli. Igyekszik szépen lassan olyan reformokat és újításokat bevezetni, melyek megkönnyítik a nélkülözők mindennapjait.
Csak ritkán tudja elengedni magát, de olyankor nagyon aranyos. A nevetése pedig... kissé idétlen, de pont ettől különleges.
Viszont ő is férfiból van, és, mint olyan, van, hogy a cselekedeteit nem a szíve irányítja...

Te kit választasz?

Nyereményjáték

A Selection könyvsorozat második kötetének megjelenése kapcsán ezúttal mi is egyfajta “szelektálós” játékra invitálunk Titeket!

A blogturné valamennyi résztvevőjének blogján a Nyereményjáték címszó alatt találtok egy-egy képet. A képek közül 6 összefüggésbe hozható valamiként a könyvvel, van köztük kapcsolódási pont, valamiféle egyezés. Egyet kivéve. Ez egyfajta kakukktojás, vagy mondjuk úgy: Az Egyetlen - ami kilóg a sorból.

Gyűjtsd össze mind a hét képet, és a rafflecopter doboz megfelelő mezőjébe írd be ennek az Egyetlen képnek a megnevezését, ami a könyvvel nem hozható összefüggésbe..

Láss neki! Szelektálj! 

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a turné többi állomására

10/28 Roni olvas - Az Elit tagjai

10/29 Dreamworld - Párbaj: Aspen vs. Maxon

10/30 MFKata gondolatai - Trailer

10/31 Deszy könyvajánlója - Hogyan készült a borító?

11/01 Szilvamag

11/02 Nem harap a... - Illéa-i divat

11/03 Kelly Lupi olvas - Az elkaszált CW sorozatról

Kiera Cass - A Párválasztó

Kiera Cass: A Párválasztó

Kiadó: GABO
ISBN: 9789636896188
Oldalszám: 360 oldal
Fordító: Gázsity Mila

Fülszöveg:

Harmincöt lány. Egy korona. Egy lehetőség, ami az életben csak egyszer adódik.

A Párválasztóban részt vevő harmincöt lány számára ez életük legnagyobb esélye. Egy lehetőség arra, hogy kiszabaduljanak abból az életből, amibe beleszülettek. Hogy belépjenek egy világba, amiben csillogó ruhákat és felbecsülhetetlen értékű ékszereket hordanak. Hogy palotában lakjanak és a csodás Maxon herceg szívéért vetekedjenek egymással. America Singer számára azonban kész rémálom Kiválasztottnak lenni. Azt jelenti ugyanis, hogy hátat kell fordítania titkos szerelmesének, Aspennek, aki egy alsóbbrendű kasztba tartozik. El kell hagynia az otthonát, hogy beszálljon az ádáz küzdelembe egy koronáért, amire nem is vágyik. Egy palotában kell élnie, amit a lázadók erőszakos támadásai fenyegetnek állandóan. 

Aztán America megismeri Maxon herceget. Lassan megkérdőjelezi addigi terveit, és rádöbben arra, hogy az élet, amiről mindig is álmodott, talán köszönő viszonyban sincs a jövővel, amit korábban még csak el sem képzelt volna. 

Saját véleményem:

America és családja az Ötösök rendjéhez/kasztjához tartozik, ami annyit jelent, hogy amellett, hogy mindegyikőjüknek valamilyen művészettel kell foglalkoznia, és azzal megkeresni a kenyérre valót, megélhetés szempontjából is inkább a szegényebbek közé sorolhatóak. És bár a legtöbb esetben jut étel az asztalukra, mégsem érezhetik soha a jóllakottság telítő érzését. 

Egy nap azonban Illea minden családja, ahol legalább egy 16-20 év közötti lány van, levelet kap, melyben egy jelentkezési lap szerepel a Párválasztóra. 

A Párválasztó során a leendő herceg, aki hamarosan a felnőttkor küszöbére lép, 35 lány közül választja ki élete párját, és egyben az ország jövendő királynőjét. A Kiválasztottaknak a palotába kell költözniük arra az időre míg tart a játék, s cserébe a családjuk pénzbeli támogatást kap.

America édesanyjának több sem kell, minden álma, hogy középső gyermekét benevezze a játékba. Csakhogy Mer szíve már két éve foglalt, ugyanis titkos kapcsolatban él a nála alacsonyabb rendű Aspennel. Ám a fiú addig győzködi barátnőjét, hogy legalább egy próbát tegyen az ő megnyugvása érdekében, amíg az beleegyezik, és jelentkezik a Párválasztóba. 

Végül megindul a lavina: Aspen még a Kiválasztottak bejelentése előtt szakít a lánnyal és faképnél hagyja, majd pár nappal később kiderül, hogy America bekerült a 35 lány közé, és várja őt a palota, és Maxon herceg, aki mindig olyan karót nyelt és merev...

Kétségtelen, hogy A Párválasztó az idei év egyik legüdítőbb és legszórakoztatóbb újdonságai közé tartozik, mind a témáját, mind a stílusát tekintve. Az írónő könnyedén, gördülékenyen ír, a sorok olvastatják magukat, és ez egészen addig így is van, míg pár óra alatt észrevétlenül el nem fogynak a lapok. Merthogy bizony annyira magába tudja szippantani az olvasót America története, hogy lazán megszűnik a külvilág, és máris a pompás a palotai élet színterén találjuk magunkat. 

A különféle helyszínleírások teljes mértékben visszaadják az adott színhely hangulatát. Már-már látni lehet magunk előtt a fényűző termeket, a pazar berendezést, az impozáns festményeket, a lélegzetelállító csillárokat, valamint a gondosan rendezett kertet. És ugyanez érvényes a ruhák minden egyes fodrára, csipkéjére vagy susogására.  

Kiera belecsempészett minden olyan momentumot, amiről kislányként a legtöbbünk álmodott, és olyanná alakította, hogy jóval a gyerekkorunk után is felbukkanhasson az az érzés, hogy egyszer mi is szeretnénk megtapasztalni, milyen is az, ha hercegnőként bánnak velünk.  Egyszóval ez tényleg egy valódi csajos regény, káprázatos estélyikkel, illemtanórákkal, sétákkal, csevegéssel, és olykor-olykor egy ünnepséggel, na meg természetesen rengeteg lánnyal. 

Maga a történet két részre osztható, és mind a kettőhöz társítható egy másik regény vagy műsor, amire nagyon hasonlít, ám ez nem baj, sőt még csak nem is zavaró, mert a lényeg teljesen más.

Az első felében megismerjük, milyen is a palotán kívüli élet, milyen kasztok léteznek, mik a szabályok, valamint America életébe is bővebb betekintést nyerünk. Tehát ezekből fakadóan, illetve a csoportok, a kiválasztás, és Mer utazása miatt nagy párhuzam vonható Az éhezők viadalával. Sőt még a szépítkezés, és a bemutatkozó tv show is megvan.

Ezek után pedig következik a második felvonás, a palotai élet, ahol már a lányok a herceg kegyéért és/vagy a koronáért versengenek. Különféle randikon, közös beszélgetéseken, étkezéseken vesznek részt. Egyszóval olyan az egész, mint egy uralkodói kiadású Nagy Ő. 

Ám, mint említettem, ez az egyezés közel sem zavaró, mert igencsak új és eredeti ötletnek tartom, hogy egy ilyen sokak által ismert műsor alapkoncepcióját disztópiás közeggel merte vegyíteni az írónő, ráadásul belecsempészett még számos más olyan problémát, utalást is, amiktől máris kilépett az összehasonlítgatások tárgyainak árnyékából.

Karakterek terén szerfelett színes a paletta, már, ha a hölgyeket nézzük. Vannak olyanok, akiket kicsit jobban megismertünk, mint a többieket, és köztük is akadt pár aranyosabb lány, de számomra sokkal szimpatikusabbak lettek America szolgálólányai. Róluk szívesebben olvastam, mint a többiekről. Nem is beszélve a legirritálóbb kiválasztottról, Celesete-ről. Hát őt néhányszor mindig megcsapkodtam volna.

Mer, mint főhősnő egy egyszerű lány, imád és tud is énekelni, rajong a testvéreiért, és titkon álmokat szövöget egy boldog jövőről. Tudja, mit jelent a nélkülözés, és igyekszik a szegényekért harcolni. És, ha már a harcnál tartunk, akkor arra is kitérnék, hogy akaratos, soha nem adja fel az elveit, kissé heves természetű, aminek időnként Maxon herceg koronaékszere látja kárát... Mindezek függvényében rendkívül szerethető figura. Könnyen lehet vele azonosulni. És vörös haja van! (Imádom a vörös hajat, irigylem is érte.)

De van nekünk két pasink is, akik tűz és víz módon ellentétei egymásnak. Aspen egy szegény srác, külsőre szívdöglesztő, minden lány álma típus. Sötét haj, zöld szem. Míg Maxon herceg eleinte egy karót nyelt, kimért herceg szőke hajjal. 

Kezdetben teljesen odáig voltam Aspenért, és megértettem, hogy miért tette azt, Merrel amit. Sőt még sajnáltam is ezért, és ez a végére sem változott. Maxont pedig eleinte pont úgy láttam, mint America. Amíg nem tűnt fel ténylegesen, addig számomra is egy szimpla hercegecske volt minden klisével együtt, de amikor megjelent akkor jött csak igazán a klisé, mert én abban a pillanatban belezúgtam. A felszín alatt teljesen más jellem. Kedves, aranyos, vicces, jóindulatú, segítőkész, és igyekszik mindenkinek megfelelni. Ez pedig nem is olyan könnyű, pláne, hogy egy egész királyság figyeli miként talál magának párt, és randizik életében először. Ráadásul meg kell tanulnia igazgatni egy országot, kitörni apja árnyékából, és visszaverni a lázadókat. 

Összességében tehát ajánlom minden lánynak, nőnek, aki szeretné pár órára hercegnőnek érezni magát, mert ez egy fantasztikus, szívhez szóló, vicces, elbűvölő, léleksimogató, nagyon csajos és varázslatos történet egy egyszerű lány cseppet hétköznapi kalandjáról. 

 

Pontszám: 5/5*
Kedvenc szereplő: Maxon, Mer
Kedvenc jelenet: az erkélyes csók
Negatívum: America neve nekem fura, de ez legyen a legnagyobb baj
Borító: 5/5***

Samantha Shannon - Csontszüret

 

A Blogturné Klub ezúttal egy olyan regényfolyam bevezető kötetét veszi górcső alá, amelyet a világ 24 országában a legjobb ifjúsági és fantasy kiadók adnak ki, s melynek első része a megjelenést követően azonnal a sikerlisták élén landolt.

Reméljük, a történet Nektek is hamarosan elnyeri majd a tetszéseteket, hiszen október 28-án, az Athenaeum Kiadó jóvoltában Magyarországon is megjelenik a regény!

Kedvcsinálónak látogassatok el a turné 6 állomására, olvassátok el a véleményeket, tudjatok meg minél több érdekességet a könyvről, a karakterekről, a helyszínekről, és végső soron: játsszatok Velünk és nyerjétek meg a 2 Csontszüret egyikét!

Samantha Shannon: Csontszüret

Kiadó: Athenaeum
ISBN: 9789632932873
Oldalszám: 528 oldal
Fordító: Juhász Viktor

Fülszöveg:

2059. Scion London. Paige Mahoney látszólag egy átlagos tizenéves lány, aki titokban egy alvilági szervezetnek dolgozik. Kisstílű lopások helyett ő nagyobb tétben játszik. Paige egy álomhacker, aki feltöri mások elméjét, és a gondolataikban kutat fontos információk, összeesküvési tervek után. Mindezt pénzért. Egy nap azonban sötét és gonosz erő keríti hatalmába... beláthatatlan következményekkel.
Oxford több évszázada lekerült a térképről, azóta titkos börtönváros, ahol a paranormális bűnözőket tartják fogva egy idegen faj felügyelete alatt. A Rephaimok belőlük toboroznak hadsereget, hogy véghezvigyék titkos tervüket. Paige mentora és kiképzőtisztje Arcturus, a vérhitves, aki mestere és halálos ellensége is egyben. Ahhoz, hogy szabaduljon, be kell törnie mestere elméjébe, és felfedni a titkát...

Saját véleményem:
Paige a különleges képességekkel rendelkező Hét Pecsét szervezet egyik legértékesebb tagja, ugyanis álomjáró. Hétköznapjait a társaival tölti búvóhelyükön, és elvégzi Jax, a főnöke által kiosztott teendőket.
Egy nap, amikor Paige az apjához igyekszik - aki mit sem tud lánya abnormalitásáról -, a metrón rajtaütnek Scion őrei, ám mielőtt elfoghatnák, a tizenkilenc éves álomjáró olyat tesz, amit még életében soha. Betör az egyik őr álomplánjába, és megöli, a másiknak pedig elveszi a józan eszét. Tudja, hogy már csak órái vannak, míg az állam emberei elfogják, és a Towerbe viszik, ezért összepakolja a legszükségesebb holmijait, hogy minél gyorsabban elmenekülhessen, csakhogy néhány felfegyverzett idegen váratlanul beront a lakásukba; egyikük pedig menekülés közben eltalálja egy Flux lövedékkel Paige-t, aki így kénytelen feladni a harcot.
Miután újra magához tér, egy számára teljesen idegen helyen találja magát, néhány fiatal kíséretében, akik hozzá hasonlóan szintén rendelkeznek valamifajta különleges képességgel. Ám ami ezek után következik, arra Paige álmában sem gondolt volna. Oxfordba, a rég eltörölt városba viszik őket - a XX. Csontszüret áldozataiként -, ahol különböző Rephaiták kiválasztják maguknak őket, mint egyfajta rabszolgát, és segítenek a kiképzésükben, hogy képességeiket a lehető legjobban kihasználhassák.
A lányt viszont maga a vérhitves választja ki - a Rephaiták úrnőjének jegyese -, csakhogy azelőtt a Nagymester, Arcturus még soha nem tett ilyet, senkit sem fogadott be otthonába...

Ha egy könyvet a megjelenés előtt a világon mindenhol olyan nagy címekkel reklámoznak, mint a Trónok harca, Éhezők viadala, avagy a Harry Potter, akkor az kétféle hatást válthat ki az olvasóközösségből: óriási várakozást vagy ódzkodást. Egyik sem jó, mert, akik a fentebbi regényóriásokat várják, könnyen meglepődhetnek, ugyanis a Csontszüretnek semmi köze hozzájuk; míg azok, akik éppen emiatt zárkóznak el tőle, kimaradnak egy übergigamegafantasztikus történetből, merthogy a fiatal írónő nem véletlenül vált hirtelen ilyen népszerűvé.
Eleinte az első kb. 70 oldallal nagyon lassan haladtam - két nap kellett hozzá -, de nem azért, mert nem volt jó, hanem mert rengeteg az információ, új lények, szervezetek, kifejezések, és emiatt szellemileg roppant megterhelő. Három oldalanként szünetet kellett tartanom. Ám ez is azt bizonyítja, hogy nem egy habkönnyű, bugyuta, egyszerű kis sorozatról van szó, hanem egy gondosan felépített, teljesen új elemeket felvonultató remekműről. (Igaz, hogy néha jól jött volna egy mini fogalomtár, de, ha követitek a blogturnét, akkor nektek ez már meglesz, mert igyekeztünk mindent kigyűjteni, ami segíthet átlátni az egészet.)

Arcturus

A világfelépítés bravúros. Nagyon tetszett az a fajta megoldás, amivel Samantha egybeolvasztotta a természetfeletti lényeket az abnormálisokkal, és az egyszerű, hétköznapi emberekkel. Mint ahogyan a különböző csoportok szabályai is tökéletesen kiegészítették egymást. Míg az egyik világban nyíltan az abnormálisok tudtára adták, hogy nem érnek semmit, nincs hatalmuk, addig a Rephaiták ugyanezt díszpapírba csomagolva, masnival átkötve tálalták védenceiknek, akiknek emiatt szent meggyőződése volt, hogy Oxfordban ők igenis lehetnek valakik.
Karakterek terén pedig újfent csak áradozni tudok, mert mindegyik figura önálló volt, és ami talán még ennél is sokkal fontosabb, hogy egyediek. Megvan a maguk története, indoka és célja; plusz a mellékszereplők sem olvadnak a háttérbe. Fontos szerepet játszanak a szálak mozgatásában, alakításában.
Közülük leginkább Nick, Jax és Liss volt az, aki megfogott. Jax veszélyes, és roppant titokzatos alak, akinek bőven van még meglepetés a tarsolyában. Míg Nicket szerintem nem lehet nem szeretni, és a vele kapcsolatos csattanótól percekig csak néztem, és tátogtam, mint egy partra vetett hal. Körülbelül pont úgy éreztem magamat, mint Paige. De örülök, hogy az írónő meg merte húzni ezt a lépést, mert a kezdeti sokkhatás után, talán még sokkal jobban is megkedveltem a szőke doktort. Liss pedig egy csupaszív lány, tarot kártyástól, függönyöstől együtt. Ráadásul még meg is bőgetett...
De van nekünk két főszereplőnk is, akik szintén nem panaszkodhatnak. Paige szerethető hősnő. Okos, bátor, merész, független, kitartó. Ugyanakkor a múltja révén van egy sebezhető oldala is, amit igyekszik titkolni a világ elől. A karakterfejlődés talán az ő esetében a legjelentősebb. Egyrészt meg kell tanulnia kezelni a képességét, és azt, ami ő valójában, másrészt el kell fogadnia önmagát, és bízni. Ez utóbbi alól pedig Arcturus sem kivétel.
A nagymester első ránézésre egy hatalmas, sötét és félelmetes alaknak tűnik, akinek már pusztán a lényéből árad a veszélyesség. Ám, én abban a pillanatban, ahogy megjelent, elvesztem. Persze, mondhatnánk rá, hogy na már megint egy klisés alak, aki a zord külső ellenére jófiú, de ez mégsem teljesen helytálló, mert itt nem csak fekete vagy fehér valaki.
Tetszett, hogy ahogy egyre közeledtünk a végéhez, és ahogy Paige is közelebb került hozzá (nem romantikus téren értem), úgy ő is egyre többet és többet szerepelt. Sorra derültek ki a vele kapcsolatos titkok.
És, ha már megkapargattam a romantika témáját, akkor muszáj megemlítenem, hogy igen, van benne, de nagyon minimálisan, körülbelül a könyv 1%-át teszi ki, mert ebben a részben sokkal fontosabb és jelentőségteljesebb dolgokról van szó. (Persze, azért néha érződik a feszültség és az a bizonyos vibrálás a levegőben.)

Liss

Imádtam minden olyan jelenetet, amiben Paige és Arcturus szerepelt. A sebek ellátásától kezdve, a kötelező beszélgetésen át a mezős-tanítós részig mindent. A színpad alatti kis dologról már nem is beszélve!

Cselekményszálat tekintve volt egy A és egy B pontunk, ami köré épült a történet, ám a kezdet-végkifejlet között is rengeteg olyan esemény történt, ami tartogatott jó néhány izgalmas pillanatot. És mivel egy sorozat kezdőkötetéről van szó, ezért valamilyen szinten fontosabb, hogy az olvasó megismerhesse, és átláthassa a világot, amiben a szereplők mozognak, mint egy mindent eldöntő csata. Na, nem mintha az nem lenne, mert a végére olyannyira felpörögnek a dolgok, hogy nemegyszer azon kaptam magam, hogy elfelejtettem levegőt venni. Az utolsó fejezetek szó szerint olyanok, mint egy adrenalinbomba. Rengeteg izgalom, akció, és jól megkoreografált összecsapás.
Részemről hatalmas pluszpont azért, hogy nem lett összecsapva a befejezés, hanem az előzményekhez mérten, megfelelő hosszúságúra és jelentőségűre nyúlt. Ez pedig ritka. És hát a legvége... az kegyetlenül brutális. Készüljetek a legrosszabbra, hogy szem nem marad szárazon!

A Csontszüret olyannyira összetett, hogy képtelenség mindent leírni róla, részemről is rengeteg dolog kimaradt, például: az emiták, a rephaita világ, a tunikák színei-jelentései, a különféle növények ilyesfajta alkalmazása, a szellemek, az álomplánok, a harlekinek, csodálatos helyszínek, valamint Nashira is. Olvassátok el, tényleg nem fogjátok megbánni!
Ajánlom mindenkinek, aki szeretne egy igazán fantasztikus és egyedi történetet olvasni mai és középkori díszletek közé ágyazva, valamint a disztópia kedvelői se hagyják ki.
   

 

Pontszám: 5/5*
Kedvenc szereplő: Arcturus, Nick, Liss, Paige
Kedvenc jelenet: minden Arcturus-Paige rész
Negatívum: hogy lehet ÍGY befejezni???
Borító: 5/5

Álomcast

Igaz, hogy még csak pár hónapja debütált külföldön a Csontszüret, de a filmes jogai máris elkeltek! Ráadásul nem kisebb céghez került, mint az Imagination Studios.
Ebből kifolyólag eljátszottam egy picit a gondolattal, mi lenne, ha én ülnék a rendezői székben, mely színészeket választanám....
Paige karaktere egy határozott, talpraesett csaj, aki megél a legzordabb körülmények között is. Külsőre pedig rövid, göndör/hullámos haja van. Az ő megformálására rengeteg ötletem volt. Az egyik jelöltem Sarah Bolger (Tudorok, OUAT) volt, aki a Tudorokban már bizonyította, mennyire önálló, és, hogy a jég hátán is megél egymaga, ha a helyzet azt kívánja. De rajta kívül esélyes volt még Saoirse Ronan (A burok, Hannah, Újra lesz nyár...), és maga Emma Watson is. Ám végül Alexz Johnson lett a befutó, mert az arcában és az egész külsejében van valami, amitől ő tökéletes Paige Mahoney lehetne.
Arcturusszal már kicsit nagyobb gondban voltam. Róla azt érdemes tudni, hogy magas, igazán férfias, sötét hajú pasi, akinek a lényéből sugárzik a veszély, és a felsőbbrendűség. Jelölteim között szerepelt Henry Cavill (Tudorok), akinek minden külső adottsága megvan a szerephez, illetve Chris Hemsworth (Thor) is, de a végső voksomat Danila Kozolovsky (Vámpírakadémia) kapta, mégpedig azért, mert azon kívül, hogy az arca pont olyan, mint a fejemben lévő Nagymesteré, van valami a kisugárzásában, amitől elhiszem, hogy akár 200 éves is lehet.
Nick, Paige legjobb barátja, és támogatója, a Hét Pecsét dokija sokkal könnyebb ügy volt, mert a történet elejétől egy arc lebegett előttem, ha rá gondoltam: Chace Crawford. És ugyanez a helyzet Jaxon Hall esetében is. A Hét Pecsét mímeslordja egy igazán ravasz, de roppant okos férfi, aki tisztában van vele, mekkora a hatalma. Mindezek mellett pedig soha nem tudni, hogy ő most mennyire is jó vagy rossz. Ezek után nem is kérdés, hogy ki lehetne jobb a szerepre, mint Rumpeltiltskin/Zörgőfürge megtestesítője, Robert Carlyle.
Nashira, a Rephaiták vérúrnője, Arcturus hitvese, minden ízében egy veszedelmes nőszemély, akinek mindene a hatalom. Emellett pedig igazán vonzó. Az egyetlen gond, hogy nem kaptunk róla külső leírást, ezért sokáig vacilláltam Charlize Theron (Hófehér és a Vadász) és Angelina Jolie között. Mind a ketten magukba foglalják azt, ami Nashira, ám a végső rostán Angelinát választottam. Ő kellően dög és dögös is ahhoz, hogy eljátssza a vérúrnőt.

Nagyobb méretért katt a képre

Nyereményjáték

Az ősz a betakarítás, az aratás, a szüret ideje. Van, aki szőlőt, van aki almát szüretel, mi azonban most egészen másra vadászunk. Tartsunk Csontszüretet!

Samantha Shannon hamarosan megjelenő könyve kapcsán a blogturné részvevő állomásainak oldalain kell egy-egy csontot „leszüretelnetek”, a segítségetekre álló meghatározások alapján.

A nyereményjáték során 2 példányt sorsolunk ki a könyvből: egyet azok között, akik like-olták a kiadó és a Blogturné Klub facebook oldalát, egy másikat pedig azok között az ügyes játékosok között, akik emellett megtalálták valamennyi "csontunkat"!

Rajta hát, szüretre fel!

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a turné többi állomására

10/20 Roni olvas - Paige és Arcturus bemutatása
10/21 Deszy könyvajánlója - A Hét Pecsét bemutatása
10/22 Dreamworld - Álomcast
10/23 Nem harap a … - Sheol városáról
10/24 MFKata blogja - A Tisztánlátók fajtái 

10/25 Kelly Lupi Olvas -

Hogyan készült a film? - A beavatott

Sziasztok!

Kaptunk egy 12 (!) perces kulisszák mögötti videót. Rengeteg jelenettel találkozhatunk benne, újakkal is. Nem tartalmaz spoilert, így azok is megnézhetik, akik esetleg még nem olvasták a könyvet.

Ti melyik jelenetet várjátok már legjobban?

Heidi McLaughlin - Forever My Girl

Heidi McLaughlin nagysikerű Beaumont sorozatának első része októberben nálunk is megjelent Forever My Girl - Örökké a csajom címmel az Ulpius-ház gondozásában. Ennek örömére a Blogturné Klub 8 bloggere október 3-tól október 17-ig minden másnap egy-egy ajánlóval vár benneteket, valamint a történethez kapcsolódó extrákkal és nyereményjátékkal. Ráadásul a turné végén 3 különböző könyvnyereményt is kisorsolunk az Ulpius-ház jóvoltából, amikért a bejegyzések végén található Rafflecopter doboz kitöltésével szállhattok versenybe.

Heidi McLaughlin: Forever My Girl - Örökké a csajom

Kiadó: Ulpius-ház
ISBN: 9789632548319
Oldalszám: 300 oldal
Fordító: Rákócza Richárd

Fülszöveg:

Sosem hittem volna, hogy rocksztár lesz belőlem. Az egész életem előre eltervezett volt. Futballozás a főiskolán. Bekerülni a Nemzeti Futball-ligába. Házasság a középiskolai szerelmemmel, majd boldogan élni, míg meg nem halok.
Mindkettőnk szívét összetörtem aznap, amikor közöltem vele, hogy elmegyek. Fiatal voltam. A magam szempontjából jó döntés volt, ám kettőnket illetően nem volt az. Lelkem bánatát zenében sírtam el, de őt soha nem feledtem. Az illatát… A mosolyát…
Most hazafelé tartok.
Tíz év telt el.
Remélem, képes leszek mindezt elmagyarázni neki ennyi idő után.
Még mindig utána sóvárgok. Ő az én örök szerelmem…

Saját véleményem:
Liam Page sikeres rocksztár. Lányok százai hevernek a lába előtt, ám Liam számára egyikőjük sem jelent többet egy numeránál. Több mint tíz éve egyetlen lányt szeret, akit elhagyott azért, hogy megvalósíthassa saját álmait.
Egy nap azonban meghal legjobb gimis barátja, Mason, és Liam eltökélt szándéka, hogy egy évtized után visszatér szülővárosába, Beaumontba, és részt vesz a temetésen. Csakhogy nem ez az egyetlen dolog, ami miatt visszatér. Feltett szándéka, ha csak egy pillanatra is, de látnia kell Josie-t, a lányt, aki a világot jelenti számára, és akiről már annyi dalt írt. Arra azonban még ő sem számít, hogy a helyi múzeum mosdójában összefut a 9 éves Noah-val, aki amellett, hogy nagyon hasonlít rá, kiderül, hogy Jojo fia. És egyben az övé is.
Josie élete megváltozott, mióta Liam elhagyta és megszakított vele minden kapcsolatot. Életet adott közös fiúknak, megnyitotta saját virágüzletét, és összejött Nickkel, a sráccal, akit Liam már a gimiben is gyűlölt. Csakhogy a szíve legmélyén még mindig egyetlen férfit szeret, és nem azt, akivel egy fedél alatt él, és eljegyezték egymást. A sikeres rocksztár felbukkanása feje tetejére állítja egész addigi életét, mivel Liam mindenáron részese akar lenni Noah életének, és a csaját is vissza akarja szerezni...

Ha azt mondom, hogy instant szerelembe estem ezzel a könyvvel, akkor még talán finoman is fogalmaztam. Egyszerűen imádtam, és csak úgy faltam a sorokat!
Már régebben kinéztem magamnak, mert gyönyörű és megkapó volt a borítója. Aztán kicsit utánanéztem, és őszintén bevallom, megijedtem attól, hogy apukákról, anyukákról és gyerekekről kell majd olvasnom, mert ez a téma nem áll olyan közel hozzám, de végül igazán pozitívan csalódtam. Rögtön az elején, ahogy Liam megérkezett Beaumontba, elkapott a hangulat, a hely, a történet és a szereplők varázsa, és pár óráig ott éltem velük, és én is részese lettem az életüknek. Izgultam értük, drukkoltam nekik, és törölgettem a könnyeimet.
A történet eleje érzelmileg nagyon kemény és felkavaró. Az írónő olyan életszerűen ír az elmúlásról, a temetéssel kapcsolatos teendőkről, valamint a gyászolók érzelmeiről, hogy sikerült darabokra cincálnia a szívemet. Főként Liam búcsúbeszédével. De a koporsó kiválasztása is földhöz vágja az embert, noha csak kevés szó esik róla.

Maga a regény két szemszögből íródott; hol Josie szemén keresztül láthatjuk az eseményeket, hol Liamén. Ezáltal jóval komplexebb képet kapunk az egészről, és megismerhetjük mind a két fél gondolatait, érzéseit, cselekedeteit, vagy hátterét.
Jojo aranyos és szerethető karakter. Igyekszik minden elvárásnak megfelelni, és a legjobbat szeretné a fiának, vőlegényének, és a férfinek, akit soha nem szűnt meg szeretni.
A történet során talán neki van a legnehezebb dolga. Anno meg kellett küzdenie Liam szüleivel, akik lenézték őt szegény családja miatt, és mindent megtettek annak érdekében, hogy elszakítsák tőle fiukat; majd a srác magyarázat nélkül elhagyta, és elérhetetlenné vált számára, összetörve ezzel a szívét. Ráadásul egy babáról is gondoskodnia kellett. És, ha mindez nem lenne éppen elegendő szegénynek, akkor Liam felbukkanása miatt is ő kerül a legkényelmetlenebb helyzetbe. El kell magyaráznia kisfiának, hogy ki is az apja; szembe kell néznie féltékeny vőlegényével, aki mindenáron adoptálni akarja Noah-t, és ezzel egyben elszakítani vérszerinti apjától. Liamről már nem is beszélve, akinek jelenléte állandó bizonytalanságban tartja. Vajon marad, vagy elmegy? összetöri-e Noah szívét, és őt is elhagyja, mint egykor őt? 
Ám annak ellenére, hogy Josie milyen nehéz helyzetben van, mindig racionálisan cselekszik, és a legjobb utat választja azáltal, hogy a fia érdekeit helyezi előtérbe.

Liam... hát ő egyszerűen fantasztikus! *teljesen belezúgott*
Külsőre is mindene adott, hogy megdobogtassa a női szíveket. Sötét haj, igéző szemek, sportos testalkat, tetoválások (!). Ráadásként pedig ott van a motor, a gitár, és a csípőjén lazán lógó farmer. Hát kell ennél több? Kötve hiszem, de ha mégis, akkor olvassatok tovább...
Bár Liam sokáig a rocksztárok életét éli, Beaumontba érve visszaalakul Liam Westbury-vé, azzá az egyszerű sráccá, aki valójában mindig is volt. Segít a barátainak, kiáll mellettük, és megtesz minden tőle telhetőt.
Imádtam, ahogy a fiához viszonyult, és ahogyan bánt vele. Egyszerre volt az apja és a legjobb barátja. És külön becsülöm benne, hogy bár gyűlölte Nick-et, mégsem hangolta ellene Noah-t, sőt!
Szerettem azokat a részeket is, amikor Noah-t tanította focizni, vagy házat kerestek. Egyszóval mindent, amit együtt csináltak. Érdekes volt látni, hogy egy rocksztár miként alakul át apává, ha a helyzet úgy kívánja. Az pedig, hogy hogyan pátyolgatta legjobb barátja családját, szívszorító volt.
Liamnek ugyan megvoltak a maga múlt- és jelenbéli démonjai, amikkel meg kellett vívnia a saját harcát, de egyetlen percre sem volt hiteltelen. Mindvégig férfi tudott maradni. Olyan férfi, akinek bár vannak hibái, mégis roppant szerethető.

Pluszpont a visszaemlékezős részletekért. Nem volt belőlük túl sok, de mindig a megfelelő időben adagolta az írónő, és érthetőbbé tették az adott szituációt. Nem mellesleg pedig izgalmas volt belepillantani Jojo, Liam, Katlyn és Mason gimis éveibe. Tetszett, hogy egyes szokásaik semmit nem változtak az évek alatt. Mint például a lelátó lépcsőjén való sörözés, és üvegdobálás, vagy maguk a meccsek.
De a rocksztár vonal is roppant jól sikerült. Egy kis ízelítőt kaphattunk abból az életvitelből, ami az ismert embereknek kijut. Mindezek mellett még rengeteg dolgot kiemelhetnék, a helyi füstös bár hangulatától, a karácsonyozáson át a virágüzlet kirakatrendezéséig. Számtalan olyan apró mozzanat volt, ami valamilyen pluszt adott a regényhez.
És muszáj még szót ejtenem az érzékiségéről, mert, mint tudjuk, a New Adult könyvekben bizony van szex. Igen, ebben is van, de csak egyszer, és az is gyönyörűen van megírva, nem pedig pornókönyvbe illően. Ezt leszámítva pedig nem is igen akad más erotikus jelenet. Szóval azok is bátran olvashatják, akik fenntartással viseltetnek eziránt.

Az első rész vége teljesen lezárt, a főszereplőket illetően nem maradnak elvarratlan szálak az utolsó jelenet pedig annyira Liam ♥. A folytatásban a mostani mellékszereplők közül ketten lépnek előre és kapnak saját történetet, amit már rettentően várok, mert még mindig él előttem az agyontetovált dobos rocksztár képe, aki képes minden hétvégén füvet nyírni a kiszemelt hölgynél, pusztán azért, hogy megszerezze annak a figyelmét. Nem mellesleg abban a karácsonyi jelenetben, annyira cuki volt!

Ajánlom mindenkinek, aki szereti a romantikus, vagy életszerű történeteket, imádja a rocksztárokat vagy a tetovált/motoros pasikat.

Pontszám: 5/5*
Kedvenc szereplő: Liam, Harrison és Noah
Kedvenc jelenet: a karácsony (elejétől a végéig)
Negatívum: túl gyorsan elfogytak a lapjaim...
Borító: 5/5

Interjú az írónővel

BTK: A regény szerves részét képezi a rockzene is, legalább annyira, mint a foci. Van olyan énekes, akinek a hangja, zenéi vagy a stílusa hasonlít Liamére? Esetleg őt magát is egy meglévő énekesről mintáztad, vagy teljes mértékben a te fantáziád alkotta meg őt? Neked ki a kedvenc előadód?

Heidi: Liam karakterét épp az teszi különlegessé, hogy az olvasó akárkinek elképzelheti. Imádom a zenét, hiszen ez fejleszti és táplálja a kreativitást. 4225 West a kedvencem.
(Liam bandájáról több szó esik majd a második kötetben – amelynek címe: My Unexpected Forever – és leginkább a Maroon 5-hoz hasonlítható.)

A teljes interjú megtekintéséhez KATT IDE! :)

Nyereményjáték

1) Csak töltsd ki a Rafflecopter dobozt, lájkolj minket és már nyerhetsz is.
2) Még egy esély a nyereménykönyvre. Keresd minden nap a kiemelt betűket a blogturnéban résztvevő blogok posztjaiban. Ha mindet megtaláltad, egy nevet tudsz kirakni. Ezt kell beírnod az utolsó Rafflecopter mezőbe!

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a turné többi állomására

10/03 Nem harap a... - Álomcast

10/05 Kelly Lupi olvas - Karakterinterjú: Liam

10/07 Deszy könyvajánlója - Levél Josie-nak

10/09 Angelika blogja - A sorozatról röviden

10/11 MFKata gondolatai - Idézetek

10/13 Roni olvas - Zenelista

10/15 Kristina blogja - Karakterbemutatók: Liam & Josie

10/17 Dreamworld - Interjú az írónővel

Heidi McLaughlin interjú

A mostani interjúalanyom nem más, mint Heidi McLaughlin, akinek első regénye az Ulpiusház Kiadó jóvoltából már nálunk is megjelent, Forever My Girl - Örökké a csajom címmel. (Ide kattintva meg is tudjátok rendelni.)

Heidi a festői szépségű Vermontban él férjével és két lányával. Otthonukon velük osztozik két törpepapagáj, valamint egy hiperaktív terrier keverék kutya. 

Az írónőt napközben főként az íróasztala mögött találni, irodai munkát végezve. Esténkét pedig számtalan, kiadásra szánt történetei egyikén dolgozik, vagy a lányai kosárlabdameccsén szurkol az oldalvonal mellől.

Mindezek mellett pedig a Readics könyvkritikusa is.

Íme a Blogturné Klub interjúja:

1. Milyen érzés, hogy megvették a könyv megfilmesítés jogait? (Ezúton is gratulálunk!)
What do you feel about the movie news of your book? We would like to send our congratulations.  

Heidi: Izgatott vagyok, remélem, hogy a cég, amelyik megvásárolta a jogokat, észleli majd az olvasók lelkesedését és úgy dönt, hogy elkészíti a filmet.

I’m excited, I hope the company that bought it sees how devoted the fans are and decides to make the movie.


2. A Forever My Girl-ben fontos szerepe van az amerikai focinak. Te magad mennyire vagy járatos benne? Szereted vagy szurkolsz valamelyik csapatnak? Esetleg már játszottál is?
In Forever My Girl you stressed importance on american football. Are you an expert of it or just simply you like watching it? Do you have a favorite team and have you ever played it?

Heidi: A férjem egy középiskolai futballcsapatot edz, ezáltal én is sok időt töltök focinézéssel (középiskolai,

egyetemi, illetve profi szintűeket egyaránt nézek), ugyanakkor azt is sokszor figyelem, ahogy a férjem megszervezi és elemeire bontja egy-egy meccsük stratégiáját. Nincs kedvenc csapatom és nem is játszom.

My husband coaches high school football so I spend a lot of, not only watching (high school, college and professional), but also watch him break down and discuss plays. I don’t have a favorite team and no I don’t play.

3. Csodálatos az a barátság, ami Josie, Katlyn, Liam és Mason között alakult a suliban. Neked is voltak ilyen közeli barátaid a gimiben?
The friendship between Josie, Katlyn, Liam and Mason is amazing. Did you also have these kinds of close friends in high school?

Heidi: Nem igazán, épp ezért alakítottam ezt a szálat így.
Not really, this is why I set them up that way.


4. Szerinted a gimis szerelmek tényleg tarthatnak örökké?
Do you really think that love which evolved during high school years can last forever?

Heidi: Így hiszem. A férjem nagyszülei hetedik osztályos tanulóként találkoztak először és azóta is együtt voltak egészen 6 évvel ezelőttig, amikor a férjem nagyapja elhunyt.
I think so. My husband’s grandparents met in the 7th grade and were together until his grandfather passed six years ago.


5. A regény szerves részét képezi a rockzene is, legalább annyira, mint a foci. Van olyan énekes, akinek a hangja, zenéi vagy a stílusa hasonlít Liamére? Esetleg őt magát is egy meglévő énekesről mintáztad, vagy teljes mértékben a te fantáziád alkotta meg őt? Neked ki a kedvenc előadód?
Rock music also has a great influence on the story such as american football. Do you know a singer whose voice, music or style is similar to Liam's? Was his character based on somebody or was he 'born' in your mind? Who is your favorite performer? 
 
Heidi: Liam karakterét épp az teszi különlegessé, hogy az olvasó akárkinek elképzelheti. Imádom a zenét, hiszen ez fejleszti és táplálja a kreativitást. 4225 West a kedvencem.
(Liam bandájáról több szó esik majd a második kötetben – amelynek címe: My Unexpected Forever – és leginkább a Maroon 5-hoz hasonlítható.)
Liam’s character is whoever the reader wants him to be – that’s what makes him so special. I love music, it encourages and helps creativity. 4225 West (Liam’s band which is heavily written in the sequel My Unexpected Forever is probably close to Maroon 5)


6. Ha választhatnál: éneklés vagy amerikai foci? Miért pont az?
Which one would you choose: singing or american football? Why?

Heidi: Egyiket sem választanám, éppen ezért írok inkább róluk.
I wouldn’t choose either which is why I write about them.


7. Josie-nak saját virágüzlete van, és teljesen átjött az a hangulat, ami a virágkötői munkát kíséri. A bolti munkák, a kollégák közti ugratások, a kirakatrendezés, egyszóval minden. Te magad próbáltad már, vagy minek köszönhető, hogy ilyen valósághűen sikerült ábrázolni? (Ezt muszáj volt megkérdeznem, mert én magam virágkötőként végeztem, és olvasás közben végig olyan volt, mintha a boltban lettem volna, át tudtam élni az egészet.)
Josie has her own florist's and the feeling of flower designing was impressive; the working of designers in the shop, the way they teased each other, the dressing of the windows... so everything. Have you ever tried this job or how could you write it down this precisely? (Actually, I am a flower designer so I had to ask this question. During reading I always had the feeling that I am in the shop, it was very believable.)

Heidi: Nem, sosem dolgoztam virágkötőként, de a lakhelyemen nagyon fontos a külcsín, legfőképp ősszel a turizmus fellendülése miatt. Ennek megfelelően szoktam feldíszíteni a házam verandáját.
Nope, never had that job, but where I live appearance is important, especially during the fall because of tourism. It’s how I would decorate my front porch.


8. Van olyan karakter, akit egy kicsit jobban megkedveltél, vagy egyformán szereted mindet?
Is there any character that you loved a little bit more than others in your book or do you love them equally?

Heidi: A gyerekek különleges részt foglalnak el a szívemben, úgy, ahogyan Mason is teszi – ugyan neki csak
a visszaemlékezésekben van szerepe.
The kids have a special place in my hearts as does Mason – he only has a voice in flashbacks.


9. Végezetül, szeretnél üzenni a magyar olvasóidnak?
And finally, would you like to send a message to your Hungarian readers?

Heidi: Remélem, hogy élvezitek a könyvet és meggyőzitek a kiadót arról, hogy nektek kell a második kötet is!
Hope you enjoy the series and let your publisher know that you want My Unexpected Forever!

Köszönöm az interjút! :)

Thanks for the interview! :)

A fordításért pedig külön köszönet Sunshoney-nak!

 

Sophie Jordan - Lángvilág

A Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából október 15-én jelenik meg a Sophie Jordan: Firelight trilógiájának első része, a Lángvilág. A Blogturné Klub hat bloggere a Lángvilág blogturné keretein belül bemutatja nektek a drakik világát! 2013. október 10-től minden nap egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve rengeteg, a történethez kapcsolódó érdekességgel találkozhattok, ha velünk tartotok.
Érdemes követni a turnét, ugyanis nem csak plusz információkat tudhattok meg a könyvről és szereplőiről, de nyerhettek is! A Könyvmolyképző Kiadó felajánlott 3db nyereménykönyvén kívül, gazdára talál még 5db Sophie Jordan által dedikált Lángvilág könyvjelző is!!! A bejegyzések végén megtaláljátok a játékhoz tartozó Rafflecopter dobozt, aminek helyes kitöltésével versenybe szállhattok a könyvekért, illetve a könyvjelzőkért!

Sophie Jordan: Lángvilág

Kiadó: Könyvmolyképző
ISBN: 9789632454351
Oldalszám: 331 oldal
Fordító: Marczali Ferenc

Fülszöveg:

EGY FÉLTVE ŐRZÖTT TITOK. HALÁLOS ELLENSÉGEK. PUSZTULÁSRA ÍTÉLT SZERELEM.
A drakik a sárkányok mai leszármazottai, akik képesek emberből sárkánnyá, és sárkányból emberré változni. A tűzokádás ritka képességével megáldott Jacinda még a drakik között is különlegesnek számít, mikor azonban lázadó természete miatt családja menekülni kényszerül az emberek világába, a lány nagyon nehezen tud beilleszkedni új közegébe. Közben egyre gyengül a benne élő draki szellem, és az egyetlen lény, aki képes életet lehelni Jacinda sárkány-énjébe nem más, mint a gyönyörű, rejtélyes Will. Csakhogy Will családja drakikra vadászik, ám Jacinda annak ellenére sem képes ellenállni a fiúnak, hogy tudja: nem csak saját életét, de a drakik legféltettebb titkát is kockára teszi.
Mitikus erejű, magával ragadó történet egy lányról, aki szembeszállt az elvárásokkal, és akinek szerelme ősi tilalomfákat döntött le.

Saját véleményem: 

A történet egy roppant izgalmas jelenettel indít, ahol már rögtön a legelején belekóstolhatunk a sárkányok világába. Ugyanis Jacinda, legjobb barátnőjével, Azure-ral kiszökik a falka területéről, hogy egy kicsit szabadon élvezhessék draki adottságaikat, vagyis, hogy repülhessenek. Csakhogy megjelennek a sárkányvadászok, és üldözőbe veszik a két lányt. Azure-nak sikerül elmenekülni, de Jacinda csapdába kerül, és szemtől szembe találja magát egy fiatal vadásszal, aki legnagyobb döbbenetére szabadon elengedi. 

Időközben megérkezik a draki felmentősereg, élén a lány anyjával, a tomboló alfával és annak fiával, a majdani alfával (akinek egyébként Jacindát is szánták).

Jacinda kis kalandja miatt anyja szörnyű döntést hoz, az éj leple alatt elhagyják a falkát, és egy sivatagi városkába költöznek, ahol Jacinda draki énjére a biztos halál vár. Ráadásul ikertestvérével, Tamrával kénytelenek iskolába járni, ahol a sors furcsa fintoraként újra találkozik a vadászfiúval. Arra viszont még ő sem számít, hogy Will az egyetlen, aki életben tarthatja a drakiját...

A sztori alapgondolata szerintem zseniális, hisz nagyon ritka, hogy egy YA történet főszereplői sárkányok legyenek, vagy jelenesetben drakik. És mivel nekem ők a kedvenc fantasy lényeim, így már igencsak ki voltam éhezve erre a könyvre, és óriási hévvel vetettem bele magamat. Talán hiba volt, mert nem feltétlenül azt kaptam, mint amit vártam. Ezt nem negatív értelemben értem, inkább csak az a célom, hogy felhívjam rá a figyelmeteket, hogy ne úgy vágjatok bele, hogy repkedő sárkányokat vártok, akik a regény jelentős részében jelen vannak. Mindössze két alkalommal szerepelnek teljes, valódi alakjukban, és abban az elképzelésben, ahogy legtöbben várnánk; más, egyedi értelmezésben viszont nagyon is megmutatkoznak.

Ám mint ahogy a fülszöveg is mutatja, ebben a részben hangsúlyosabb szerepet kap Jacinda belső vívódása a családja és draki énje között. Miután elhagyják a falkát, a lánynak meg kell küzdenie azzal a ténnyel, hogy köd, pára és egyéb, a drakik számára nélkülözhetetlen környezeti tényező nélkül lassan sorvadásnak indul sárkányi valója. Ezen pedig az a tény sem segít, hogy anyja és testvére mindenképp ezt szeretné elérni, megfosztani őt attól, aki igazából. Egyedül van, magányos, és kétségbeesetten küzd, hogy megmenthesse önmagát.

Persze azért becsúszik a romantika is, ami egyben az izgalmas cselekményszálat is jelenti, lévén, hogy Will  és a családja drakivadászok, és mint ilyen, a legősibb ellenségei Jacinda fajtájának. Csakhogy Jace-nek szüksége van a srácra, nem csupán azért, hogy túlélje a fullasztó sivatagot, mely napról-napra gyengíti, hanem, azért is, mert valami megmagyarázhatatlan kötelék van köztük azóta, mióta találkoztak a barlangban. Sőt, már jóval régebbről...

Jacindával kapcsolatban igen vegyesek az érzéseim. Egyrészt szerettem volna megcsapkodni azért, ahogyan Willel bánt, mert érzelmileg nagyon instabil. És teljesen kiborított azzal, hogy képes volt (nem egyszer) két oldalon belül eldönteni először azt, hogy őt márpedig semmi nem érdekli és a sráccal lesz, majd, hogy nem lehet vele, mert veszélyes, stb.

Ugyanakkor megértettem a családjával és a falkájával kapcsolatos érzelmeit, és kifejezetten tetszett, ahogy küzdött a legalkalmatlanabb pillanatokban előtörni készülő drakijával. Mert az írónő gyönyörűen, és igen részletgazdagon tárja az olvasó elé a folyamatot, ami alatt emberből sárkánnyá változik. Ahogyan eleinte elkezd izzani a bőre és ég a torka (mivel tűzokádó), majd a szárnyai törnek maguknak utat, és így tovább... Egyszóval bámulatos! És az elején lévő részlet, amikor gondtalanul szárnyal, vagy éppen menekül, még ennél is sokkal fantasztikusabb.(Nem hiába imádom a sárkányokat ^^)
Will pedig... első ránézésre veszélyes, masszív testalkatú, izmos srác, egy igazi vadász. A suliban óriási tiszteletnek örvend, a lányok többsége bármit megadna azért, hogy rájuk figyeljen, ám őt nem érdekli a csajozás. Súlyos titkokat és terheket cipel a hátán, és Jace-hez hasonlóan ő is kilóg a családjából. Ebből a szempontból tehát nagyon hasonló karakterek. Tökéletesen megértik, és kiegészítik egymást. Az egyetlen legnagyobb gond, hogy két ellenséges csapathoz, családhoz tartoznak, és ez nagyban megnehezíti a dolgukat.

Will

Viszont minden tiszteletem Willé, mert bár Jacinda rengetegszer viselkedett vele érthetetlen és igen bántó módon, mégsem hagyta magát, és igazán jól tolerálta mindezt. Biztos, hogy sok olvasó szívét fogja megdobogtatni (ezek a Willek már csak ilyenek, nem?).
De az is biztos, hogy Cassian méltó ellenfele lesz a későbbiekben, mert bár most nem szerepelt túl sokat a jövendőbeli alfa - akivel Jace-nek kis tűzokádó sárkányokat kéne nemzenie -, mégis, amikor felbukkant, uralta a jelenetet. Az már biztos, hogy karizmatikus személyiség, nem hiába szánják őt a falka élére. Kíváncsian várom, hogy a folytatásban miként bontakozik ki.

A Lángvilág inkább amolyan prológusnak fogható fel. Előkészíti a terepet; elhinti a különféle, megoldásra váró rejtélyek magvait, és kialakítja a különböző kapcsolatokat, konfliktusokat. Emellett a könyv első fele nyugisabb, míg a második felében már elkezdenek bonyolódni a szálak, újabb titkok bukkannak fel, ezzel is fokozva az izgalmat. És innentől kezdve éreztem én azt, hogy bár van benne jó néhány klisé, mégis tud valami újat mutatni. A vége pedig meggyőzött arról, hogy kapunk mi még sárkányokat dögivel, ha megjelenik a következő rész. Addig pedig marad a tippelgetés, és az elméletgyártás, mert rengeteg kérdés marad megválaszolatlanul. 

Pontszám: 5/4
Kedvenc szereplő: Will, Cassian
Kedvenc jelenet: sárkányos részek, és a fürj
Negatívum: Jacinda határozatlansága
Borító: 5/5

Draki fajták

vízi draki: vízbe érve kopoltyújuk nő az oldalukon, és képesek bármeddig lent maradni a víz alatt. 

tűzokádó draki: ritkák, éppen ezért nagyon értékesek (a Lángvilágban Jacinda az egyetlen ilyen ismert draki), nevükből eredendően tüzet tudnak okádni

ónix draki: leggyorsabb, legnagyobb és legerősebb drakik

verba draki: mindent tudnak a gyógynövényekről; képességüket kitűnően hasznosítják a főzés-, és a gyógyszerkészítés területén egyaránt

föld draki: különleges képességük van az ékkövek, ehető növények, és a felszín alatti vizek felkutatására, mindent éreznek, ami a földdel kapcsolatos

lark draki: képes pusztán a hangja erejével eltörni az üveget

Te kit választasz?

Nyereményjáték

Szeretnéd megismerni a drakikat? Szeretnél nyerni egy Lángvilág című könyvet? Vagy az 5 darab könyvjelző egyikét?
Segítünk ebben! A Blogturné minden állomásán elrejtettünk betűket, melyeket összerakva a drakik egyes fajainak nevét kaphatod meg. Ezeket írd be minden nap a Rafllecopter dobozába és a turné végén részt veszel a sorsolásban!

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a turné többi állomására

10/10 Deszy könyvajánlója - Team Will

10/11 Nem harap a... - Interjú az írónővel

10/12 Függővég - Team Cassian

10/13 Kelly Lupi olvas - Álomcast

10/14 MFKata gondolatai - Trailer

10/15 Dreamworld - Draki fajhatározó