Alex Flinn - Csók, pont jókor

Alex Flinn: Csók, pont jókor

Kiadó: Könyvmolyképző
ISBN: 9789632454627
Oldalszám: 376 oldal

Fülszöveg:
Taliát egy átok sújtja… Jack megtöri az átkot.
Mondták nekem, hogy óvakodjak attól az átkozott orsótól, de ez annyira elbűvölő volt, annyira hipnotikus…
Aznap csak egy kis kalandra vágytam, ezért léptem meg a turistacsoporttól. De találni egy kómában lévő várost, benne egy állati dögösen kinéző, alvó kiscsajjal, na ez nem éppen az volt, amire számítottam.
Ugyanott ébredtem, de egy egészen más időben – egy vadidegen csókja ébresztett fel.
Én nem azért csókoltam meg, hogy segítsek rajta. Néha csak úgy csókolózik az ember.
Nem tudtam, hogy aztán ez fog történni. Most aztán alaposan benne vagyok a pácban, mivel az apám, a király engem okol, hogy romlásba döntöttem az országunkat. Nincs más választásom, mint elszökni innen, méghozzá ezzel a közemberrel!
Most aztán jól megszívtam: itt van a nyakamon ez a gügye királykisasszony, plusz a bőröndje, tele az ékszereivel… Az egyetlen jó hír: a szüleim totál ki lesznek kattanva!
Képzeld el, hogy párkapcsolati gondjaid vannak. Aztán zárd az ajkad egy kábultan szunyókáló egyénéhez, akiről aztán kiderül, hogy idestova 316 éves az illető. Vajon egy csók átsegíthet mindenen – akár az időn is?

Saját véleményem:

Talia királykisasszony

A történet elején a 17. századi Eufráziában járunk, ahol belecsöppenünk Talia királykisasszony hétköznapjaiba. Megismerjük őt magát, és a rávonatkozó szigorú szabályokat. Többek közt megtudhatjuk, hogy miért is távolították el az összes rokkát a királyságból, és legfőképpen Talia közvetlen közeléből, valamint, hogy a fiatal lány miért nem teheti ugyanazokat a dolgokat, mint a többi hercegnő.

   A válasz igen egyszerű. Malvoliát, a boszorkányt elfelejtették meghívni az akkor még csecsemő Talia keresztelőjére, ezért az dühében átkot bocsátott a lányra, miszerint a lány még 16. születésnapja előtt megfogja szúrni az ujját egy orsóval, és meghal. Ám az utolsó tündérkeresztanya még nem adta át az ajándékát, ami a kreativitás lett volna,  így ahelyett enyhített a gonosz boszorkány átkán, és a halál ígéretét álomra változtatta, egészen addig, míg az igaz szerelem csókja meg nem töri a varázslatot, felébresztve a királylányt és a birodalmat.  

   Talia a 16. születésnapjára készülődik, apja a világ minden tájáról híres szabókat kért fel, hogy szebbnél-szebb ruhakölteményekkel kápráztassák el lányát, akinek csak ki kell választania, melyiket szeretné viselni a jeles alkalomkor. A királykisasszony szobáról szobára járkál, de sehol nem talál olyan zöld ruhát, ami hasonlítana a szeméhez, de végül sikerül egy rövid időre elszakadnia nevelőnőjétől. Így akad rá egy addig ismeretlen lépcsősorra, ami egy toronyszobába vezet. Belépve több olyan ruhát is megpillant, amilyenre vágyott. A szobában egy idős hölgy ül, ott készíti a fonalat. Végül ráveszi a naiv hercegnőt, aki nem ismeri fel a rokkát, hogy próbálja meg ő is. Talia viszont megszúrja az ujját, és álomba szenderül, akárcsak az egész királyság. 

   Ezután a 21. századba repülünk, ahol megismerjük a férfi főszereplőnket, Jacket. Épp egy európai osztálykiránduláson van, és roppant mód unja a folytonos múzeumról múzeumra járkálást, ezért gondol egyet, és megfűzi a legjobb barátját, Travist, hogy szökjenek el a strandra. Csakhogy eltévednek, és rálelnek a már rég elfeledett Eufráziára. Eleinte azt hiszik, hogy csak egy múltidéző kalandparkba csöppentek, de végül rájönnek, hogy mindenki alszik. A palotában való mókázás közben ráakadnak Taliára, akit végül Jack egy különös vonzódás miatt megcsókol, ezzel megtörve az átkot. Mindenki felébred, és Talia szentül hiszi, hogy Jack, az igen furcsa öltözetű közember az ő végzete, hogy hozzá kell mennie feleségül.

Ám Talia apja igen zabos a lánya miatt, sőt még a fiút is börtönbe záratja, annak a vádjával, hogy meggyalázta a lányát. A királykisasszonynak végül sikerül megszöktetnie Jacket, és meggyőzi a fiút, hogy vigye el magával, távol Eufráziától. És bár Jack vonakodik, de más választása nem lévén beleegyezik. Csakhogy a lány számára a 21. század igen sok meglepetést és újdonságot tartogat...

 A könyv elején komolyan megijedtem, mert a szereplők nagy része igen sekélyes volt. Talia úgy viselkedett, mint egy elkényeztetett, buta liba, mást sem hangoztatott csak, hogy ő milyen leírhatatlanul gyönyörű és csodálatos, nála nem létezik szebb lány a világon. Ergo evidens, hogy Jack előbb vagy utóbb beleszeret. Illetve Travisről, Jack barátjáról sem tudtunk meg mást azon kívül, hogy mennyire szeret enni, és enni, ja, meg enni. Bármerre is jártak, a srác állandóan falt valamit.
   A századik oldal magasságában, miután Jack és Talia elhagyja a királyságot, kezdett megváltozni a helyzet. Már nem akartam a falhoz vágni a könyvet. Érdekes volt látni, hogy a királykisasszony megismerkedik a mi világunkkal. És ezt egy remek húzásnak tartom az írónő részéről, mert sikerült egy vicces vagy kicsit meseibb környezetbe belecsempésznie olyan hatalmas igazságokat, amik valóságos - józanító - pofonként hatnak az olvasóra. Talia szemén keresztül megtapasztaljuk, hogy a rengeteg technikai és egyéb fejlődés mellett, mennyi értéket vesztettünk el az évszázadok során.

"– Nos… nekünk meg van egy csomó olyasmink itt Eufráziában, ami százszor jobb, mint a tieid.
– Mint például? A bili? A szolgák? A bubópestis? Mondj egy olyan dolgot a te idődből, ami jobb, mint a miénk!
– A szerelem! – zokogja. – Egymás tisztelete. Az én időmben nem csókoltak meg emberek másokat anélkül, hogy ne lettek volna szerelmesek az illetőbe, és ne akarták volna elvenni feleségül. … Az én időmben tisztelték a hölgyeket!"

Na, persze Talia rácsodálkozásra egy-egy dologra jócskán szül viccesebb szituációkat is. Számára még egy mekis krumpli vagy egy doboznyi kínai kaja is hatalmas újdonságnak számít, nemhogy egy tévé vagy repülőgép.

A másik dolog, ami nagyon tetszett, hogy kiszakadtak a mesebirodalomból, és egészen Miami-ig repültek, Jack otthonáig. Ettől lett hétköznapi. És bár a cselekmény azon része, ami ott zajlik, nem egy nagy durranás, nincsenek benne akciójelenetek, vagy különböző varázslatos próbatételek, mégis fontos alappillére a sztorinak. Hisz az olyan hétköznapi dolgok, mint egy buli vagy fára mászás képesek megváltoztatni két-, vagy akár több ember viszonyát is. 

   Talia a maga naivitásával és jóhiszeműségével úgy formálja át a környezetében élőket, hogy azok észre sem veszik azt, csak a végén. Viszont ez ránk, olvasókra is igaz. Mert míg az elején egy sekélyes lányból indul el, akit legszívesebben felpofoznál, addig a végére már olyannyira belelopja magát a szívedbe, hogy képtelen vagy nem szeretni. 

Jack

   Tetszett ahogy beépült Jack családjába, és finoman csiszolta őket, miközben nem csinált mást, csak beszélgetett velük. Ez is azt mutatja, hogy a 21. században is léteznek csodák, amiket úgy hívnak, hogy kommunikáció vagy odafigyelés, törődés.

"– Néha, ha az egyik ember kommunikál a másikkal, az eredményre vezet."

Alex Flinnre jellemző, hogy a könyveibe olyan társadalmi problémákat vegyít, majd talál rájuk megoldást, amik manapság a legtöbb családra jellemzőek. Szülő-gyerek kapcsolat, érdektelenné vált tinik, akiket szinte semmi nem köt le a bulikon kívül, nekik minden más unalmas, és még sokáig sorolhatnám. Itt viszont a történet végére Talia úgy hámozta ki Jacket, mint egy narancsot. Rétegről rétegre.

És az írónő megmutatta, hogy nem ciki, ha valaki olyan egyszerű álmokat kerget, mint akár a kertészkedés. És, hogy az álmainkat legyenek azok bármilyenek is fel kell vállalnunk, és ki kell állnunk önmagunkért, mert aki szeret, az így is fog. Aki meg kigúnyol, az nem igaz barát.

Colonial Williamsburg

A regény végére pedig megkaptuk a mesékhez már oly' nélkülözhetetlen próbatételeket is. Ám ezek is új köntösbe bújtak. Újra lettek értelmezve, mind a sárkány, mind a 4 próba. 

Ezt különösen jó ötletnek tartottam, mert élvezetes volt, és amellett, hogy visszaidézte a gyerekkoromban olvasott tündérmeséket, még szórakoztató és furfangos is volt. És persze megint csak a különböző értékrendekre fektette a hangsúlyt, meg arra, hogy mennyire figyelünk oda egymásra.

A történet legvégén aranyos volt ez a fajta megoldás, amolyan jut is-marad is elv alapján. Na, meg persze hű maradt a szereplők életkorához. Nekem bejött.

Annak ajánlom igazán ezt a történetet, aki szeretne egy kicsit kiszakadni a szürke hétköznapokból, vissza a tündérmesék világába, mert ennek a nagy része az. Egy varázslatos kis utazás két eltérő kor között. 

Viszont azt előre leszögezném, hogy ne úgy álljatok hozzá, hogy százszázalékosan olyan lesz, mint a Beastly, mert akkor könnyen csalódás lehet a vége. Noha színvonalban nem is éri el teljesen A szörnyszívűt, azért stílusban igen. Csak ne adjátok fel az elején! Mert megéri elolvasni. Aranyos, könnyed, vicces és varázslatos.

Pontszám: 5/4

Kedvenc szereplő: Talia

Kedvenc jelenet: a fára mászás

Negatívum: a kezdeti sekélyesség

Borító: 5/5