A. O. Esther - Gombnyomásra 1.

Megjelent A. O. Esther - az Összetört glóriák sorozat szerzője - legújabb regénye, a Gombnyomásra, mely egy trilógia kezdőkötete. Ennek örömére a Blogturné Klub hat bloggere egy blogturné keretein belül bemutatja Mia és Liam izgalmakkal és rejtélyekkel teli kalandját!

2014. július 24-től minden másnap egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve rengeteg, a történethez kapcsolódó érdekességgel is találkozhattok majd, ha velünk tartotok. Érdemes követni a turnét, ugyanis nem csak plusz információkat tudhattok meg a könyvről és szereplőiről, de ahogyan az lenni szokott, nyerhettek is!

A. O. Esther: Gombnyomásra 1.

Kiadó: Decens
ISBN: 9789630892605
Oldalszám: 480 oldal

Fülszöveg:

A 19 éves Mia Milton élete fenekestül felfordul, amikor álmában megjelenik dr. Cohen, a halott tudós szelleme, és arra kéri, segítsen befejezni a munkáját, amely egy gombnyomásra megváltoztatja majd a világot…
2222-ben járunk, Manipura városában. A Föld már nem hasonlít régi önmagára. A húsz évvel korábbi Dimenzióváltás óta az emberek látják egymás auráját, így nem titok többé, kinek mit rejt a lelke. A „jók” megalopoliszokba gyűlnek és energiafalakkal veszik körül magukat, a „rosszakat” pedig száműzik a vadonba. Míg a fal egyik oldalán tengernyi luxusban élnek az emberek, a másik oldalon éhínség, nyomor és katonai vérengzés tizedeli őket.
Mia tisztában van azzal, mit kockáztat, amikor a szellem utasítására sírt rabol és betörést követ el, mégis jeges zuhanyként éri a hír, miszerint kettős gyilkossággal vádolják. Menekülnie kell hát a rengetegbe, holott ártatlan. A sors Liam Blackwood, a fejvadász karjába sodorja, aki zsigerből gyűlöli a manipuraiakat, miközben súlyos adósság nyomja a vállát bajba került öccse, Russel miatt. Döntenie kell, hogy a becsületére hallgat és a lány pártjára áll, vagy inkább a Mia fejére kitűzött vérdíjjal menti saját bőrét.
Eközben a rémséges vadonban, a Hobbs-birtokon élő két fiatal lány, Ruby és Stella arról álmodnak, hogy szerencsét próbálnak a csillogó nagyvárosban. Munkát vállalnak odaát, ám hamar rájönnek, hogy a mesés aurák fénye súlyos titkokat rejteget. A felismerés sajnos későn érkezik, és a lányoknak küzdeniük kell, ha élni akarnak.
A vadonban szüntelenül tart a vérontás, gyilkos mutánsok szedik az áldozataikat, akiket mesterségesen tenyésztett ki a katonaság a népesség-szabályozásra. Dylan, Mason és Liam gyerekkori jó barátok, akik a Hobbs-birtokon élők biztonságát vigyázzák, ám ők sem számítanak a lavinára, amit a Milton-lány üldözése eredményez, és ami mindannyiuk életére hatással lesz.
A halálesetek sorra követik egymást. Mia egyre mélyebbre merül a látomásokkal teli rejtélyben, miközben a világ véres valósága is fenyegeti. Öl vagy megölik – nincs más választása, miközben a fojtogatóan sötét múltjából előtörő démonjai is kísértik.
Hőseink útjai ezúttal két, egymástól merőben különböző világba vezetnek. Miközben a halál számolatlanul szedi áldozatait, és az élet oly szívbemarkoló csapásokat mér rájuk, mi más segíthetné őket tovább, mint az élet egyszerű szépségeibe vetett hit, a tábortűz hevében sistergő erotika és a latin ritmusra ringatózó szerelem? Kedves Olvasóm, készen állsz a nagy utazásra?

Saját véleményem:

Miután az elhunyt dr. Cohen arra kéri Miát, hogy segítsen neki befejezni valamit, a lány két barátjával belopózik a temetőbe, hogy kiássa a tudós sírját, és megkeresse azt a medált, amire a férfi szelleme utasította. Csakhogy elkapják és behurcolják a kapitányságra, ahonnan befolyásos apja hozza ki. De a büntetés, amit tettéért kap, minden képzeletet és rémálmot felülmúl.
Nem sokkal később Mia rajtakapja a pasiját, amint az éppen a konyhapulton hempereg egy másik nővel, és kitör rajta a pánikroham. Hogy bánatáról elterelje a figyelmét, meggyőzi barátnőjét, hogy tartson vele egy betörésre. Amanda vonakodva ugyan, de végül beleegyezik, így a két lány belopózik dr. Cohen házába. Utána, mintha mi sem történt volna, beülnek egy bárba, ahol Mia először egy rejtélyes jóslattal szembesül, majd azzal a ténnyel, hogy betörésük után néhány perccel megöltek egy másik tudóst ugyanabban a lakásban. Mia úgy véli, valaki direkt bajba akarja keverni őt, ezért úgy dönt, elmenekül Manipurából, és a falon túlra szökik, ahol ezernyi veszély les rá.
Mindeközben Liam, a vadonban élő fejvadász, azon töri a fejét, miként kaparja össze sebesült testvére kezelési költségeit. Azonban a válasz nem sokat várat magára: egy Manipurából megszökött, gyilkossággal és sírrablással vádolt lány pontosan annyi kreditpontot ér, mint amennyi Liam adóssága. Így hát nem is kérdés, hogy a lány nyomába ered.

A. O. Esther az Összetört glóriák sorozat eddig megjelent köteteivel már bizonyította tehetségét. Megmutatta, milyen fantasztikusan bánik a szavakkal. A Gombnyomásrával - ami egy teljesen új trilógia kezdőkötete - pedig ismét kiragadja az olvasót a hétköznapok mókuskerekéből, és egy varázslatos, ugyanakkor veszélyekkel és rejtélyekkel teli utazásra hívja.
Olvasás közben a történet önálló életre kel,  beszippant, és Te magad is a részesévé válsz. Mintha nem is fekete-fehér betűket, hanem egy filmet néznél. Nem véletlen. Ha valaki képes bánni a szavakkal, akkor birtokában van a legnagyobb varázslatnak. Ebben az esetben az olvasónak pedig nincs más dolga, mint hátradőlni és élvezni a történetet, sodródni az árral. Megéri. A Gombnyomásránál mindenképp. Nálam bekerült az idei év legjei közé!

"Honnan tudod, milyen a fény, ha nem ismered a sötétséget?"

A regényben két merőben eltérő világ létezik. Az egyikben látszólag minden ember kedves, aranyos, jólelkű. Már-már hibátlanok. Életükben fontos szerepet játszik a spiritualitás, az egészséges életmód és az egészség megőrzése. Erről különféle technikai kütyük gondoskodnak otthon, az utcákon, sőt még az autókban is. Ha valaki például ingerült, egyből bekapcsol a nyugtató, relaxálós zene.
Mindemellett Manipura egyszerre hipermodern és zöld. A gigantikus épületek, robotok és egyéb találmányok közt tökéletesen megférnek a mesterségesen kialakított zöldterületeket is. A kis szökőkutak, vagy a fás ligetek. Eszter pedig gyönyörű leírásokkal, kisebb darabokban mutatja be az általa megalkotott világot.
Ami engem illet, imádtam a foszforeszkáló utakat, a magasban lévő kerteket, vagy magát az Inhalálót. Érdekes élmény volt elképzelni, milyen lenne, ha valóban ilyen dolgok vennének körbe nap, mint nap. Egy ideig biztosan élvezném, de ha választani kellene, egyértelműen a falon túli világra tenném le a voksomat. Hiába mászkálnak odakint vérszomjas mutáns fenevadak, és veszélyes fejvadászcsapatok, a Hobbs-birtok teljesen elvarázsolt a maga vadregényes kinézetével és életstílusával. Az ott élők élete rengeteg izgalmat rejt. Kicsit olyan, mintha a középkor keveredett volna a 21. századdal.
Ám a legfőbb erényük kétségtelenül az összetartás, aminek rengeteg alkalommal és szituációban lehetünk a tanúi. Csak hogy néhányat említsek: közös tábortüzes, táncolós mulatság, uszoda, vagy a raktár, ahonnan mindenki azt vihet el, amit szeretne.

"Van úgy, hogy a fájdalom olyannyira megmérgezi az ember lelkét, hogy egy-egy újabb csapás már nem számít, ha végül a bosszúja célba ér."

Mindazonáltal a lélegzetelállító környezet csak egyetlen apró szeletkéje a Gombnyomásrának. Maga a cselekmény rengeteg titkot, izgalmat, szenvedélyt és szeretetet rejt. Nincsenek üres járatok, egy másodpercig sem unatkozhatunk, hisz mindig történik valami. Ha épp nem menekülünk, akkor romantikázunk vagy könnyeket hullajtunk vagy rejtvényeket fejtünk.
Eszter úgy kalauzol végig bennünket, mintha érzelmi hullámvasúton ülnénk. Egyre magasabbra és magasabbra repít, majd végül jön a lejtő és… nincs megállás. Felemel, szétcincál, megnevettet, szívritmuszavart okoz, megríkat, és a libabőrről is gondoskodik. Na meg a tövig rágott körmökről.
Számos jelenetnél visszafojtott lélegzettel, összeszorult szívvel vártam, mi történik a következő pillanatban, annyira mélyen érintett. Fizikálisan és lelkileg egyaránt. A három legintenzívebb pillanat egyértelműen Stellához, Dylanhez, Liamhez, Miához és Rubyhoz kötődik. Ahányszor visszagondolok ezekre, kiráz a hideg.
És ha már a karaktereknél járunk... Menthetetlenül és fülig belezúgtam Liambe… na jó, Dylan-be is. Meg Masonbe. És Russelbe. Szóval olyan fekete bárány alapon a nyáj felébe. De természetesen a lányok között is akadnak kedvenceim. Például Mia, Ruby vagy Stella, akiket egytől-egyig nagyon megkedveltem.
Eszter karaktereiben az a jó, hogy hiába vannak rengetegen, mégis mindegyikünk 3D-s figura, eltérő, egyedi személyiségjegyekkel. Véletlenül sem lehet összekeverni őket. Van amelyikük tipikus alfahím. Amolyan ragadozó-védelmező. Van aki igazi mókamester. Akad nőcsábász; talpraesett, harcos csaj és sok egyéb jellemvonással rendelkező is. Ám amit még ennél is jobban szeretek bennük, az az, hogy közel sem hibátlanok. Szinte mindannyiuknak van valamilyen bűne, amitől valóságossá válnak.
A Liam és Mia közötti kapcsolat már a legelső pillanattól kezdve érdekfeszítő. A kezdeti ellenségeskedés sok vicces szituációt szül a két dacoskodó, külön világból érkező figura között, majd később, ahogyan szép lassan egymásba bonyolódnak, egy csodálatos érzelmi megnyílásnak lehetünk szemtanúi. Arról nem is beszélve, hogy a jól működő kémiának köszönhetően valósággal szikrázik közöttük a levegő.
Összességében tehát ajánlom mindenkinek, aki szereti Eszter korábbi könyveit, de azok is egészen nyugodtan kézbe vehetik, akik eddig csak szemeztek vele. Nem fogjátok megbánni! Remek történet két különböző világ találkozásáról, mely egyszerre több életutat is magába foglal. Ha szeretitek a vérengző mutánsokat, a sok kalandot, rejtvényt, nyomozást, vagy a romantikát, esetleg kíváncsiak vagytok, milyen az aurátok láthatóságának következtében nyitott könyvként élni, akkor ez a ti könyvetek lesz. Arra viszont készüljetek, hogy extragigamegabrutál függővége van. Én szóltam! :)


Pontszám: 5/5*

Kedvenc szereplő: Liam, Dylan, Mia, Stella, Ruby, Russel (nem, nem soroltam fel mindenkit)

Kedvenc jelenet: Dylan-Stella a fán, az úszásoktatás, Mia-Liam csipkelődései az elején

Negatívum: Dylan kis afférja

Borító: 5/5

Hobbs-birtok

Míg a Dimenzióváltás után a vadonban élők többsége rabolt és fosztogatott, addig az akkori Hobbs megnyitotta birtoka kapuit az elesettek és a városon kívül rekedtek előtt, a kastély pedig megtelt. Az emberek azóta is töretlenül, egyetlen hatalmas családként élnek itt, s tiszteletük jeléül minden évben megünneplik a beköltözés napjának évfordulóját, valamint megemlékeznek azokról, akik már nincsenek köztük. Ilyenkor lámpafüzérekkel és virágokkal díszítik fel a birtokot, és nagyot lakomáznak, táncolnak és buliznak.

A kétszáz hektáros, elkerített, ősfás birtok közepén egy ódon kastély áll, ami azonban csak formáját tekintve idézi a régmúlt időket, hisz szerkezetét és felszereltségét nézve vetekedik a legmodernebb épületekkel. 

A kastély impozáns főbejáratához, melynél vastag, tölgy zsalugáterek védik a belső üvegajtót, kavicsos út vezet. Odabent hűvös levegő van, így kandallókkal melegítik fel a szobákat.
Az épületben két étkező is található, de étkezésekhez leginkább a földszinti konyhát használják, melynek fehérre meszelt falait karamell színű kerámia virágok díszítik, s felettük sötétbarna gerendák nyújtóznak, melyekről szárított gyógynövénycsokrok lógnak le. A konyhában a főzéshez, edények-, és étkészletekhez tárolásához szükséges felszereléseken kívül egy tömör bükkfából készült robosztus asztal helyezkedik el, körülötte háromlábú lócákkal.

A kastély alagsorában kapott helyet a fegyverszoba. Ajtaját erős vasrács és különleges védőrendszer védi. A helyiség kék fényben úszik, vaskos falai mélyéről pedig króm fiókok gördíthetőek ki, tele puskákkal, pisztolyokkal, kardokkal, és egyéb fegyverekkel.

A ház körüli teendőket mindenki önszántából végzi, ki-ki a saját tudása szerint. A férfiak a fizikai munkát látják el, és vigyázzák a birtokot, a nők pedig házimunkával és a gyerekekkel foglalkoznak, továbbá az ő hatáskörükbe tartozik még az üvegház és az állatok gondozása is. 

A kiskorúak a helyben működő iskolában tanulhatnak, az idősek pedig a kertből nyíló termálvizes fürdőben pihenhetnek.
A termálfürdőt a birtokon élő emberek saját kezűleg újították fel, káprázatos munkát végezve. A terem teteje aranyberakásos, lágy kupolák sokaságából áll, mely visszaveri a víz ragyogó zöld színét. Maga a medence kör alakú, olyan, mint egy sokszirmú virág. A szirmok között karcsú oszlopok ívelnek fel a magasba, hogy a kupola csúcsában találkozzanak. Ám a medence egy része a szabadba nyúlik, és a kilógó rész peremét terméskövek, valamint magas sás szegélyezi.
A termálfürdő járólapja lapos, fekete kavicsok tengeréből tevődik össze, s száraz állapotában is olyan, mintha vizesen csillogna. A helyet a nagy ládákban lévő zöld növények és ólomüveg ablakok teszik még hangulatosabbá.  

A birtokon ezeken kívül található egy gyógyítóintézmény, ahol sok más mellett az aurablokkolásra is képesek. Az eljárás cseppet sem fájdalommentes, ezért a hasra fekvő pácienst minden esetben leszíjjazzák, majd a doki hátul szikével megvágja a bőrt, azután óvatosan szétfeszíti az izmokat és egy mozdulattal benyomja a parányi átlátszó anyagot, ami akárcsak egy bogár, a szöveteket érzékelve önálló életre kel, s a gerincoszlop közelébe fúrja magát, kinyújtja csápjait és szorosan rátapad a csigolyákra.

Az itteni emberek öltözködése és tápláléka jelentős mértékben eltér a manipuraiakétól, sokkal jobban hasonlít a 21. századiakéhoz. Testhezálló ruhák helyett farmert, pólót, bakancsot hordanak, illetve nyári-,  estélyi- és fürdőruhából sincs hiány. Ami pedig az étkezést illeti, kenyeret, húst, és minden olyasmit esznek, amihez sikerül hozzájutniuk, vagy megtermelniük.
Van egy közös raktáruk, aminek Valentin Baron a felelőse. Ő szerzi be a környező városokból azokat a dolgokat, amikre szükségük van, s mivel a vadászok kreditjeivel fizet, ezért a birtokon senkinek nem kell külön fizetnie semmiért. Azt vihet el, amit szeretne.

Nyereményjáték

Manipura vezetői különböző nagyságú vérdíjat tűznek ki az általuk veszélyesnek ítélt emberekre, akiknek a levadászását előszeretettel bízzák a városfalon kívül élő fejvadászokra A vadászok munkájukért cserébe kreditpontokat kapnak, amiket különféle dolgokra válthatnak be.
A turné ideje alatt Ti is belekóstolhattok, milyen is a fejvadászok élete. Segítsetek nekünk megtalálni a hat eltűnt szereplőt!

Feladat:
1. Lájkoljátok A. O. Esther és a Blogturné Klub facebook oldalát. (Kötelező!)
2. Olvassátok el a szökevények adatait, és a szöveg, valamint az eltűntekért járó kreditpontok segítségével, találjátok ki, melyik blogon, melyik szereplőt keressük. Ha megvan, írjátok be a nevét a rafflecopter megfelelő mezőjébe. (Kötelező!)
3. Nem kell mind a 9 betűt felhasználni.
4. Segítségetekre vannak a betűk alatti pontszámok.
5. Mindegyik karakter a Gombnyomásra c. regényben szerepel.
6. Szólj hozzá az egyes állomásokhoz, és növeld a nyerési esélyeidet. Üzenete(i)d linkjét írd be a rafflecopter megfelelő mezőjébe. De figyelem, maximum 6 linket hozhatsz! (Nem kötelező!)

Vadászatra fel!

 

A szökevény adatai:
nem: férfi
kor: 27
haja színe: fekete
szeme színe: barna
lakhely: Hobbs-birtok

kreditpont: 720 pont

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

07/24 Kelly Lupi olvas - Manipura
07/25 Dreamworld - Hobbs-birtok
07/27 Nem harap a... - Interjú
07/29 Media Addict
07/31 Always Love a Wild Book
08/02 Zakkant olvas - Auraszínek

Philippa Gregory - A Sötétség Rendje

A Cartaphilus Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent Philippa Gregory legújabb regénye, A Sötétség Rendje. Ennek örömére a Blogturné Klub nyolc bloggere egy blogturné keretein belül bemutatja Luca és Isolde rejtélyekkel átszőtt történetét!

2014. július 21-től mindennap egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve rengeteg, a történethez kapcsolódó érdekességgel is találkozhattok majd, ha velünk tartotok. Érdemes követni a turnét, ugyanis nem csak plusz információkat tudhattok meg a könyvről és szereplőiről, de ahogyan az lenni szokott, nyerhettek is!

Philippa Gregory: A Sötétség Rendje

Kiadó: Cartaphilus

ISBN: 9789632662923

Oldalszám: 280 oldal

Fordító: Szilágyi Zsófia

Fülszöveg:

1453, Róma. A fiatal papnövendéket, Lucát eretnekséggel vádolja az inkvizíció, amiért útmutatás nélkül olvasta a Bibliát, tiltott könyvekből tanult. Ráadásul születésének körülményeiről is furcsaságokat pletykálnak. Csak úgy úszhatja meg a vádemelést, ha csatlakozik a pápa alá tartozó titkos rendhez, amely a sötétség és a félelem titkait kutatja.
Első küldetése a Lucretili-apátságba vezeti Lucát, ahol rémisztően furcsa dolgok történnek, amióta az ifjú apátnő, Isolde vette át a zárda vezetését. Az apácákat rémálmok és tévképzetek gyötrik, némelyiken megjelennek Krisztus sebei. Amikor az egyikük váratlanul és különös körülmények között meghal, a koporsója fölött összecsapnak az indulatok. A bizonyítékok minden kétséget kizáróan egyvalaki ellen szólnak – de vajon megbízhatóak-e?

Saját véleményem:

Egy éjszaka Luca ajtaja előtt katonák jelennek meg, és elviszik egy idegenhez, aki döntés elé állítja a fiút: vagy csatlakozik egy titkos rendhez, mely a pápa nevében kutatja a sötétség és félelem titkait, vagy felel bűneiért, mely az eretnekség vádja esetében halált jelent.
Eközben Isolde, apja életéért fohászkodik, s leghőbb vágya, hogy bejuthasson hozzá egy búcsú erejéig. Ám amikor megjelenik testvére a rossz hírrel, a lány lelke összetörik. Isolde nem sokkal később megtudja, hogy szeretett atyja, halálos ágyán megváltoztatta végrendeletét, és a lánynak ígért birtokot is fiára hagyományozta. Isolde-nak pedig két lehetősége maradt. Vagy hozzámegy bátyja taszító barátjához, vagy a helyi zárdába vonul, és apátnőként éli hátralevő éveit.

Néhány hónappal később, miután befejeződött Luca kiképzése, a rend tagjaként elindul, hogy élete első küldetését teljesítse. Vele tart Freize, a kissé bolondnak tűnő konyhai kisegítő, valamint Peter testvér, aki az írnok szerepét tölti be. Útjuk a Lucretili apátságba vezet, ahol az új apátnő, Isolde megjelenése óta meglehetősen furcsa, nemeviláginak tűnő dolgok történnek.

Philippa Gregory Rózsák háborúja sorozatával már legalább egy éve szemezgettem. (Imádom a történelmet, főként azt a korszakot.) De valahogy tartottam is tőle, köszönhetően A másik Boleyn lány c. filmnek, ami finoman szólva nem jött be. (Tudom, soha nem szabad film alapján ítélni.) Aztán felfigyeltem A Sötétség Rendjére, és úgy éreztem, ez a regény tökéletesen megfelelne arra a célra, hogy megismerkedjek az írónő munkásságával, és bizton állíthatom, nem az utolsó Philippa Gregory könyv volt, amit a kezembe vettem.  

A Sötétség  Rendje elsősorban a fiatalabb olvasóközönséget célozza meg, ám ez nem jelenti azt, hogy az érettebb korosztályt ne tudná ugyanúgy szórakoztatni vagy elvarázsolni. Ráadásul azok számára is élvezetes kikapcsolódást nyújthat, akik kevésbé kedvelik a történelmi olvasmányokat, ugyanis a politikai, hatalmi és egyéb harcok helyett a nyomozásé, valamint a rejtélyeké a főszerep.
Az írónő, mellőzve a részletes korleírásokat, finoman, árnyaltan érzékelteti, mely században járunk, s megragadva az akkori emberek babonáit, démoni lényektől, és eseményektől való félelmét, egy izgalmas alapot ad általuk a regényének.
Maga a történet két szálon fut. Egyrészről ott van a két lány, Isolde és hű társa, a  mór származású Ishraq, akik ugyan keveset szerepelnek, mégis kulcsfigurák. Személyüket rengeteg talány övezi, s egy-egy felbukkanásuk úgy hat az olvasóra, mintha megpiszkálnák a parazsat. Anélkül, hogy bármit is elspoilereznék, csak annyit mondok: a lányok bőven okoznak meglepetést
Érdekes karakterek, főként Ishraq, akit én személy szerint rettentően megkedveltem minden misztériumával együtt. Okos, bátor, éles nyelvű és öntudatos lány. Vérbeli  harcos típus. Tűzön-vízen át véghezviszi akaratát, míg Isolde hozzá képest jóval visszahúzódóbb.
A másik szál Lucáéké, akik az apátságba érkezve titokzatos eseményekbe csöppennek: a nővérek kezén stigmák jelennek meg, hallucinálnak, szökési kísérleteket tesznek és tébolyultak módjára viselkednek. Nekik pedig az a dolguk, hogy kiderítsék ezeknek az okát, megszüntessék azt, és a pápa nevében megfelelően járjanak el.

Eleinte felettébb érdekfeszítő a nyomozás, és a nővérek kihallgatása, ám egy idő után kezd kissé unalmassá válni a sötétben tapogatózás, főként, hogy a történet sem halad egyről a kettőre. Szerencsére azonban mielőtt ténylegesen belesüllyedhetnénk az érdektelenségbe, újabb izgalmas dolgok ütik fel a fejüket, és onnantól kezdve a történet is új életre kel. Rengeteg titokra derül fény, az olvasó pedig csak pislog, hogy bizony azok a nyomok mindvégig ott voltak az orra előtt. Persze vérből és 1-2 brutálisabb jelenetből sincs hiány.
Mielőtt valaki azt hinné, hogy A Sötétség Rendje csak és kizárólag az apátságra korlátozódik, elárulom, a cselekmény bőven túlmutat azon. Más helyszín és más ügy is beúszik a képbe, aminek történet szempontjából nagy jelentősége nincsen, inkább a karakterek közti kapcsolatot alapozza meg a folytatásokra nézve. Illetve érdekes kitekintő a középkori emberek babonás viselkedését és korlátozott látásmódját érintően.
Összességében tehát azoknak ajánlom, akik szeretik a rejtélyes, kalandos, középkori díszletek között játszódó történeteket, és könnyed kikapcsolódásra vágynak, különösebb mélységek vagy magasságok nélkül.

Pontszám: 5/4,5

Kedvenc szereplő: Ishraq, Freize

Kedvenc jelenet: Ishraq-Freize párbeszédek, és a vérfarkas ügye

Negatívum: a majdnem erőszak

Borító: 5/5

Középkori kolostorok, apátságok

Az apátságok, kolostorok és apácazárdák olyan katolikus intézmények voltak, ahol a papok és az apácák, az apát vagy apátnő felügyelete alatt éltek és imádkoztak. Azonban azt fontos tudni, hogy a papok és apácák külön intézményekben éltek, teljesen elkülönülve a másik nemtől. 

A 15. századi Európában rengeteg apátság létezett. Alapvető funkciójuk mellett szállást és élelmet kínáltak az arra tévedő utazóknak. 

  

A kolostorokban élő apácák és papok napjai szabályozott rend szerint működtek, melynek egyik fő alappillére az imádság volt. Ébredés után elkezdték a zsolozsma végzését, ami nyolc imaidőből állt: Olvasmányos Imaóra (Matins), Reggeli dicséret (Lauds), Prima, Délelőtti Imaóra (Tertia), Déli Imaóra (Sexta), Délutáni Imaóra (Nona), Esti dicséret (Vespera), és Befejező Imaóra (Completorium).

A 15. századi kolostorokban is létezett egyfajta társadalmi hierarchia, melynek legalján a laikus nővérek/testvérek álltak, akik a szegényebb sorból érkezők közül kerültek ki. Munkájukkal ők gondoskodtak a ház-, és a többiek szükségleteiről, míg azok teljes mértékben az imádkozásnak szentelhették napjaikat. 

A laikusok végezték el a különféle házimunkákat, a mezőgazdasági feladatokat, kereskedtek a terményeikkel, valamint ők üdvözölték a látogatókat, és beszéltek a kívülálló emberekkel is.

Nyereményjáték

Luca a Sötétség Rendjének ifjú tagjaként járja a birodalmat, s kutatja a sötétség és félelem titkait.
Miután megtudja aktuális küldetésének részleteit, a helyszínre utazik, hogy kivizsgálja azt, valamint, hogy a törvényeknek megfelelően, a pápa nevében intézkedjen.
Útja során vele tart Freize, a kissé bohókás konyhai inas, és Peter testvér, aki a feljegyzésekről gondoskodik.
Ám egy napon, amíg Peter testvér leheveredik néhány órára, a tréfás kedvű, gyanakvó Freize úgy dönt, megvicceli az öreget, és összekeveri a küldetéseikről szóló feljegyzéseket. Közben Luca, mit sem sejtve a csínytevésről, tovább kutakodik az eltűnt aranyrögök után. Este azonban észreveszik, mit tett Freize, és kétségbeesetten próbálják helyreállítani a károkat.
Segítsetek nekik megfejteni, mely bűnösöket, vádlottakat rejtik az egyes iratok!

Feladat:
1. A feljegyzések alapján fejtsétek meg, mely híres történelmi személyekről van szó, és a neveket írjátok be a rafflecopter megfelelő mezőjébe. (Kötelező!)
2. Lucával eredjetek az aranyrögök (!) nyomába, és számoljátok össze, hány darabot találtok. De vigyázzatok, nem minden arany, ami fénylik! (Erre július 28-tól nyílik lehetőségetek, a Blogturné Klub blogján. Aznap nem lesz értékelés, csak kincsvadászat. Nem kötelező megcsinálni, de plusz esélyeket jelent.)
3. Találjátok ki, a játékban szereplő történelmi személyek közül ki(k)ről írt már könyvet Philippa Gregory. (Kötelező!)
4. A kiadó csak magyarországi címre postáz! Amennyiben a nyertes 72 órán belül nem válaszol a sorsolás után kiküldött értesítő emailre, úgy új nyertest sorsolunk!

Kalandra fel!

 

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

07/21 Kelly Lupi olvas - Isolde

07/22 Dreamworld - 15. századi apátságok, kolostorok

07/23 Nem harap a... - Freize

07/24 Könyvszeretet

07/25 Insane Life - Borítók

07/26 Deszy könyvajánlója

07/27 Zakkant olvas

07/28 Blogturné Klub - Aranyrög vadászat

07/29 Könyvgalaxis

Kevin Hearne - Hammered

A Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent Kevin Hearne Hammered - Elkalapálva című regénye, a Vas Druida krónikái sorozat harmadik része. Ennek örömére a Blogturné Klub három druida tanítványa egy blogturné keretein belül bemutatja Atticus izgalmas kalandját, mely ezúttal egészen Asgardig nyúlik!

2014. július 14-től minden harmadnap, vagyis a Hold, Thor és a Nap napján egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve rengeteg, a történethez kapcsolódó érdekességgel is találkozhattok majd, ha velünk tartotok. Érdemes követni a turnét, ugyanis nem csak plusz információkat tudhattok meg a könyvről és szereplőiről, de ahogyan az lenni szokott, nyerhettek is!

Kevin Hearne: Hammered - Elkalapálva

Kiadó: Könyvmolyképző
ISBN: 9789633738191
Oldalszám: 310 oldal
Fordító: Acsai Roland

Fülszöveg:

A norvég mennydörgésisten rosszabb minden kötekedő rohadéknál – ő ugyanis életek ezreit tette tönkre, és ugyanennyi ártatlannal végzett. A viking vámpír, Leif Helgarson több évszázad után elérkezettnek látja az időt, hogy bosszút álljon rajta, de a norvég lidércnyomásba csak barátja, Atticus O'Sullivan, az utolsó druida segítségével juthat el. Atticus első számú túlélési stratégiája a következő volt: a lehető legnagyobb ívben kerüld el a villámokat dobáló ürgét! De Atticus hazai pályáján sem túl rózsás a helyzet: vámpírháború közeleg, a magukat Isten Kalapácsainak nevező orosz démonvadászok pedig egyre többen lesznek. Atticus és Leif egy vérfarkas társaságában minden figyelmeztetés és várható következmény ellenére elindulnak Asgardba, a norvég panteon síkjára, ahol kommandójuk kiegészül egy varázslóval, egy orosz mennydörgésistennel és egy kínai vándorral. És megindul a felejthetetlen harc a valkűrök, a feldühödött istenek és a mennydörgésisten ellen.

Saját véleményem:

Atticus Asgardba indul, hogy megszerezze a Lakshának ígért aranyalmát, csakhogy összefut Ratatoskkal, az óriási mókussal. Szerencséjére azonban a lény nem túl eszes, így végül sikerül saját javára fordítani a helyzetet.

Asgardba érve viszont a nornák már várnak rá, és feltett szándékuk, hogy elpusztítsák a látomásaikban fenyegetést jelentő druidát. Atticusnak döntenie kell, vagy a saját bőrét menti, nem dacolva a következményekkel, vagy holtan végzi. A válasz pedig igen egyszerű. 

Miután végzett a nornákkal, útra kel, hogy végre megkaparintsa az almákat. Ám eredeti terve, miszerint észrevétlen marad Asgardban, és feltűnés nélkül elcseni a gyümölcsöt, kissé máshogyan alakul. Számtalan bajba keveredik, melyekből csak gyilkolás árán tudja kivágni magát. Ezzel azonban magára zúdítja a skandináv istenek haragját.  De hazai pályáján sem jobb a helyzet. Vámpírháború közeleg, s az Isten Kalapácsai nevű társaság is üldözi. Mindeközben pedig Leiffel és Gunnarral, valamint három másik segítővel, vissza kell térnie Asgardba, hogy társai végre elégtételt vehessenek a Mr. Magas Szőke miatt ért fájdalmaik miatt.

"Ha almát lopsz, észrevétlenül elbújhatsz. Ahogy terveztem. De ha a sors megtestesítőit lemészárolod, akkor Hans Gruber mondata válik érvényessé a Drágán add az életedből: ,,megtalálnak!" "

A történet kezdése a többi részhez képest nagyon ütősre, akciódúsra sikerült. Már rögtön az első oldalakon Atticus asgardi bevetésébe csöppenünk, ami kedvenc druidánk ismeretében egyaránt tartalmaz körömlerágós helyzeteket, csínytevéseket és összecsapásokat. 

Ezt követően viszont Kevin Hearne visszavesz a tempóból. Nem is kicsit. Hiába történik ez-az, jelennek meg vámpírok, vagy az előző részben szereplő rabbi és csapata - akiknek feltett szándéka, hogy végezzenek Atticusszal -, egyik sem okoz katartikus pillanatokat. 

Félreértés ne essék, nem azt mondom, hogy unalmas, mert abszolút nem az. Rengeteg humor van benne (sőt, talán több is, mint a 2. részben), de tény, hogy a megtorlás témája sokkal jobban piszkálja az olvasó fantáziáját.

Aztán elérkezik a pont, amikor rájövünk, hogy ez az egész nem véletlenül van így. Kevine Hearne direkt húzta be a kéziféket. 

Egyrészt előkészítette a terepet a folytatásoknak, másrészt időt adott Atticusnak, hogy elbúcsúzhasson a hozzá közelálló személyektől és helyektől, valamint, hogy elrendezhesse üzleti és magánéleti dolgait, ha netán valami nem jól alakulna asgardi küldetése során. Ennek következtében tanúi lehetünk egy csodálatos elköszönésnek. 

Minden kétséget kizáróan mondhatom, hogy Atticus és Mrs. McDonagh búcsúja az eddigi három kötet egyik leggyönyörűbb, legszívszorítóbb, és legvalódibb pillanata. Megmutatja, hogy egy több ezer éves druida számára milyen is lehet az elválás, és a halandóság tényének elfogadása.

"Vannak olyan találkozások, amikről az ember tudja, hogy egyszer fordulnak elő az életben. (...) Aztán vannak olyan pillanatok is, amik észrevétlenül suhannak el, mert el vagyunk foglalva valamivel, és csak később tudatosul bennünk nagyszerűségük, amikor az ember már csak bánhatja, hogy nem figyelt jobban a  jelenre."

Elmúlás, keserűség, fájdalom, bosszúvágy - leginkább ezekkel a szavakkal lehetne jellemezni a folytatást, ami már magára a megthorlásra (bocsi, nem tudtam kihagyni ezt szóviccet :D ) koncentrál. 

Valószínűleg nem vagyok egyedül, ha azt mondom, Leif az egyik kedvenc szereplőm. Kezdetektől fogva érdekelt a múltja, a vámpírrá válása, majd később az a sérelem, ami miatt képes akár az életét áldozni, csak, hogy elpusztíthassa Thort.
Ergo mindvégig reménykedtem valamiféle magyarázatban, de amit kaptam, az bőségesen túlszárnyalta mindennemű kívánságomat. Ugyanis rendhagyó módon öt, saját maguk által elmesélt novella által ismerhetjük meg Leif, Gunnar és a három új mellékszereplő történetét.

Kivétel nélkül mindegyikben volt valami, ami miatt elfacsarodott a szívem. Mélyen érintettek a sztorijaik, és azt vettem észre, hogy míg hozzájuk egyre jobban kötődöm, addig Thort egyre nagyobb rohadéknak tartom. Kedvem lett volna begubózni és megsiratni a múltjukat, de csakis azután, hogy a szőke fickót megsimogattam kedvenc kalapácsával.
A vége pedig... hát az odacsap. Minden megvan benne, ami kell: vér, könnyek, kemény összecsapások, jó adagnyi skandináv mitológia, és mégtöbb vér, fájdalom, és orbitális függővég, ami folytatásért sikít.
Szóval, ha szerettétek az első két részt, akkor nem is kérdés, hogy ezt is olvasnotok kell, ha pedig most hallotok először Atticusról, akkor dobjatok el mindent, és irány a könyvesbolt, webshop vagy a könyvtár! Atticus és Oberon nélkül lehet élni, de nem érdemes. 


Pontszám: 5/5

Kedvenc szereplő:Atticus, Oberon, az özvegy, Leif és Gunnar

Kedvenc jelenet: Leif és Gunnar meséje, Atticus és Mrs. McDonagh búcsúja

Negatívum: Thor

Borító: 5/5

Thor

Thor a skandináv-germán mitológiában a mennydörgés, a vihar és a termékenység istene. Nevéből ered az angol Thursday és a német Donnerstag szó, ami a hét napjai közül mindkét nyelven a „csütörtököt” jelenti.

A skandináv mitológiában Thor az Ázok közül való isten, Odin után a második legjelentősebb. Égi lakhelye a Trúdheim, fegyvere pedig a Mjölnir nevű harci kalapács (amely visszatér eldobójához, mint a bumeráng), s kecskék vonta szekéren jár. Ám a kecskék nemcsak „lóként” funkcionálnak, hanem kiapadhatatlan táplálékforrásként is. Mielőtt Thor nyugovóra tér, megöli, és vacsorára megsüti a kecskéket, majd érintetlenül hagyott csontjaikból új életre támasztja fel őket.

Thor a skandináv mitológiában elsősorban kultúrhős, vagy Midgardot és Asgardot védelmező dalia, aki az óriások ellen küzd. Ellenfele a világkígyónak, Jörmungandnak.

 

Nyereményjáték

Atticus egy korábbi ígérete miatt arra kényszerült, hogy betörjön Asgardba, és ellopjon egy aranyalmát Iduntól. Ám ahhoz, hogy bejusson, meg kellett másznia Yggdrasilt, a Világfát. Több ezer éves druidaként azonban hiába rendelkezett igen komoly ismeretekkel a kőrisfáról, ő sem ismerte az összes járatot.
Szerencséjére akadt egy segítője… csakhogy a dolgok kicsit másképp alakultak, mint azt tervezte, és jóakarója holtan végezte… Így hát ha egyszer úgy döntenétek, hogy Ti magatok is az örök fiatalságra vágytok, nem árt, ha már most feltérképezitek Yggdrasilt!

Tartsatok velünk, és az Edda versekhez hasonló segítségek alapján, találjátok ki milyen helyeket vagy lényeket rejthetnek az egyes számok.

A Nornák legyenek veletek!

Vándor, válaszd hát a középső gyökeret,
s halandó társaid otthonában (11)
gyűjtsd magadnak nemes sereget.
Találd meg a földet és eget összekötő szivárvány hidat (12),
majd istenek égi lakhelyén (13) áthaladva
juss el, dicső harcosok csarnokába (14).

Végezetül, tekints hát fel Yggdrasil csúcsára (15)!

a Rafflecopter giveaway

Nézz be a többi állomásra

07/14 Angelika blogja - Idézetek

07/17 CBooks

07/20 Dreamworld- Thor

Kevin Hearne - Hexed

Kevin Hearne: Hexed - Megátkozva

Kiadó: Könyvmolyképző
ISBN: 9789633734094
Oldalszám: 294 oldal
Fordító: Acsai Roland

Fülszöveg:

Atticus O’Sullivant nem izgatják túlságosan a boszorkányok. Most mégis arra készül, hogy egy mindkét fél számára előnyös, kölcsönös megnemtámadási egyezményt írjon alá velük, amikor napjaink arizónai Tempéjének boszorkánynépessége hirtelen megnégyszereződik. Ám az új lányok nem csak gonoszak, de a második világháború alatt meglehetősen sötét szerepet töltöttek be a németek oldalán.

Miközben egy bukott angyal a helyi középiskola diákjaira vadászik, és a bacchánsnők vegasi hordája a városba özönlik, hogy ott terjessze az őket jellemző halálos romlást, és egy veszélyesen szexi, kelta tűzistennő Atticus kegyeit keresi, hősünknek ki kell vennie részét a boszorkányüldözésből. De varázskardja, a szomszédjától kölcsönzött gránátvető, valamint vámpír ügyvédje segítségével Atticus készen áll rá, hogy megtisztítsa a várost, és megmutassa a boszorkányos fehérnépeknek, hogy rossz druidával kukoricáztak.

Saját véleményem:

Atticus számára továbbra sincs nyugalom, ugyanis az Aengusszal vívott csatájuk közben néhány démon elszabadult, s közülük egy, a helyi középiskola diákjait szemelte ki áldozatául. Így hát Atticus kénytelen szembenézni, és leszámolni a fenevaddal, csakhogy közel sem ez az egyetlen és legnagyobb problémája.
Aenghus halálával belecsöppen Morrigan és Brighid hatalmi harcába; továbbá olyan dologra kényszerül a helyi boszorkánykörrel, amire azelőtt még nem volt példa, történetesen egy kölcsönös megnemtámadási egyezményt próbálnak kötni, s ettől a druida - érthető módon - kissé ódzkodik. Ráadásul - ha mindez nem lenne elegendő -, bacchásnők veszedelmes csapata, valamint egy újabb, ártó szándékú boszorkánykör lepi el a várost, azzal a céllal, hogy végezzenek vele és a helyi boszorkánykör tagjaival. S noha Atticusnak akadnak segítői, azok igen magas, nem éppen karmabarát árat szabnak munkájukért cserébe. Laksha Idun aranyalmáira vágyik, míg Leif Thor halálát követeli. Atticusnak tehát döntenie kell: egyedül néz szembe a két gyilkos szándékú csapattal, vagy vállalva, hogy magára haragítja a skandináv isteneket, elfogadja a segítséget.

"Kiderült, hogy ha kinyírsz egy istent, hirtelen megugrik a népszerűségi indexed."

Már az első résznél érezhető volt, hogy Kevin Hearne valami egészen egyedit és újat alkotott a Vas Druida krónikái megteremtésével. Ám míg a Hounded esetében kissé megterhelő volt az egyszerre nyakunkba zúduló nagyobb mennyiségű információ, addig a Hexednél kényelmesen hátradőlhetünk, és ennek a hasznos tudásnak a birtokában élvezhetjük kedvenc druidánk cseppet sem unalmas hétköznapjait. És hétvégéig.
Ebben a részben nincs megállás, folyamatosan pörögnek az események. Mindig jön valami, ami miatt Atticus képtelen megpihenni, vagy kellőképpen feltöltődni. Aenghus Óg megölésével nem hogy lenyugodtak volna körülötte a kedélyek, még inkább a figyelem középpontjába került. Pedig neki semmi más vágya nincs, mint békében élni, visszakapni elvesztett fülét, és meggyógyítani a csatában tönkrement erdőt.
Csakhogy ezt mások nem így gondolják, s ennek következtében számos izgalmas, akcióval teli jelenetnek lehetünk részesei, melyekben az író, szokásához híven, most sem finomkodik. Nyersen, a maga letaglózó valóságában festi le a harcjelenetek. Nem használ nagy, drámaiságot fokozó háttérelemeket, nincsenek hatásvadász, kimerevített képre emlékeztető leírások. Színtiszta küzdelem van.

"Nem csak Idun eredne utánam – kezdtem számolni az isteneket az ujjaimon –, ott lenne Freya, Odin a rohadt hollóival, meg Mr. Magas Szőke Férfi felemás villámokkal a kezében."

A történet (és a sorozat) további erősségei az egyedi, sokszínű karaktereken, a rengeteg viccen és a különféle hitrendszerek megfelelő keverésén alapszik.
Oberon megjegyzéseitől például minden alkalommal kifekszem. Halálos az a kutya! Sőt... továbbmegyek. Oberon a valaha volt egyik legjobb, legszerethetőbb mellékszereplők egyike. De McDonagh néni sem sokkal marad el mögötte.
Komolyan nem hittem, hogy egy öreg néni ennyire szórakoztató és élettel teli lehet. Az, ahogyan a meztelen Atticusra reagál, fergeteges. A regény egyik legkiemelkedőbb pillanata a rövidsége ellenére. De rajtuk kívül ugyanígy megemlíthetném Leifet, Halt, vagy Granuaile-t, sőt még Lakshát, valamint a helyi boszorkánykör tagjait is.
Atticus pedig - a szó legjobb értelmében - egy teljesen átlagos srác... extrákkal. Nincsenek allűrjei, nagyra törő álmai, egyszerű mégis nagyszerű. Humoros (simán hozza a hülye, kocka tinisrácot, csak azért, hogy bolondot csináljon a rendőrökből), okos, és a druidasága révén rengeteg fantasztikus trükköt tud, amikről élvezet olvasni. A földdel és a természettel való kapcsolata több alkalommal és helyzetben megmutatkozik; érdekes és izgalmas látni, miként használja fel ezeknek az erejét egy-egy műveletéhez. Plusz bónusz, hogy újabb szeletét ismerhetjük meg korábbi életeinek, bizonyos emlékeknek köszönhetően.
Összességében tehát ajánlom mindenkinek, aki valami újra, izgalmasra vágyik, vagy szimplán elege van a romantikából. A Hexed kiváló szórakozást nyújt az év 365 (366) napján. Mi több, a fordítás is bravúros!


Pontszám: 5/4,5

Kedvenc szereplő:Atticus, Oberon, az özvegy és Leif

Kedvenc jelenet: amikor Atticus átveri a zsarukat, valamint a meztelen jelenet

Negatívum: az iskolás jelenet

Borító: 5/5

Joss Stirling - Storm és Stone

A Manó Könyvek jóvoltából hazánkban is megjelent Joss Stirling - a Lélektársak sorozat szerzője - legújabb regénye, a Storm és Stone. Ennek örömére a Blogturné Klub tizenegy bloggere egy blogturné keretein belül bemutatja Raven izgalmas kalandját!

2014. július 3-tól mindennap egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve rengeteg, a történethez kapcsolódó érdekességgel is találkozhattok majd, ha velünk tartotok. Érdemes követni a turnét, ugyanis nem csak plusz információkat tudhattok meg a könyvről és szereplőiről, de ahogyan az lenni szokott, nyerhettek is!

Joss Stirling: Storm és Stone

Kiadó: Manó Könyvek
ISBN: 9786155385735
Oldalszám: 328 oldal
Fordító: Kiss Enikő Hajna

Fülszöveg:
Az előkelő bentlakásos iskola borostyánnal borított falai között korrupció, botrány és egy összeesküvés baljós hálózata rejtőzik.

Az Amerikából jött Raven Stone-nak feltűnik, hogy valami nagyon nem stimmel. Először is ott vannak a titokzatos eltűnések. Aztán a tanárok hazugságai. És most pedig a halálos fenyegetések…
A nyugtalanító történéseket csak tovább bonyolítja a rejtélyes Kieran Storm feltűnése, akinek nemcsak az agya penge, de a teste is döglesztő.
Raven érzi, hogy beleszeret a fiúba, de megbízhat olyasvalakiben, akiről szinte semmit sem tud?

Saját véleményem:

A Westron iskola diákseregét gazdag, híres, befolyásos szülők gyermekei alkotják, leszámítva azt a néhány ösztöndíjas tanulót, akik közé Raven Stone is tartozik. 

Raven édesanyját rákban, míg édesapját háborúban vesztette el, árvaként pedig apja katonai barátjához került, ám az az időszak számára felért magával a pokollal. Később, miután szívbeteg nagyapja felépült, magához vette őt, s így kötött ki végül a suliban - melyben nagyapja a gondnok -, ahol szinte mindenki utálja.

Ravent a tavaszi szünet után egyik osztálytársa, Hedda meggyanúsítja azzal, hogy ellopta a táskáját, s bár később előkerül az említett tárgy, a gimiben mégis szárnyra kap a pletyka, miszerint a szegény sorban élő lány szeret elcsenni ezt-azt.

Raven az iskola étkezőjében kirekesztve, felfigyel két új srácra, és úgy dönt megismerkedik velük. A laza, könnyen barátkozós Joe-val hamar megtalálja a közös hangot, ám annak zsenipalánta haverjával, Kierannal már kevésbé. Így kicsit szíven üti, amikor a táncórán párjául a srácot kapja.

Mindeközben Joe és Kieran titkos küldetésüknek próbálva eleget tenni, igyekeznek felderíteni a suliban folyó kétes ügyleteket, és megfejteni a diákok eltűnésének rejtélyét.

Amikor megláttam, hogy Joss Stirlingnek új regénye jelenik meg nálunk, azonnal tudtam, hogy kell nekem! A fülszövege - amit most kivételesen elolvastam - megfogott, akárcsak a gyönyörű borítója. A villámokból, valamint a borostyánnal borított, ódon kastélysuliból viszont automatikusan egy borongós hangulatú, nyomozással körített fantasy-re számítottam - ráadásul a lány keresztneve is ezt sugallta: Raven -, ám ez minden volt, csak természetfeletti nem. Szerencsére erről még az olvasás előtt tudomást szereztem, így már eleve úgy kezelhettem, mint egy realista regényt, és elárulom: hihetetlenül élveztem!

A Storm és Stone egy bájos, vicces és izgalmas ifjúsági regény, melynek minden sora élvezetes. Árad belőle az üdeség, olvastatja magát, és bőségesen gondoskodik rejtélyekről, akcióról, humorról vagy éppen romantikáról. A szereplők pedig abszolút szerethetőek. Elég csak annyit mondanom: Kieran.

"Kinek kéne egy herceg, ha egyszer Kieran Storm áll előtte?"

Kieran első pillantásra egy magába forduló, stréber zsenipalántának tűnhet, akit a tudományokon kívül nem sok minden érdekel. De ahogy szépen lassan megismerjük őt, az az érzésünk támad: "Fenébe a rosszfiúkkal, ide nekem ezt a brit zsenit!" Kieran tökéletes példája annak, hogy attól még, hogy valaki okos, igenis lehet álompasi, és epekedhetnek utána a női olvasók. Tény, hogy helyes, ám esetében a személyisége sokkalta megnyerőbb. Én személy szerint imádtam a tudálékos beszólásait, azt, hogy a legapróbb jelből képes volt rájönni dolgokra, ám még ezeknél is jobban tetszett az általa kevésbé jártas szituációkban nyújtott esetlensége és találékonysága. Menthetetlenül és fülig beleszerettem, de biztos vagyok abban, hogy legjobb barátja, Joe is sokak szívét megdobogtatja majd. 

Joe a tökéletes ellentéte Kierannak. Könnyen beilleszkedik bármelyik társaságba, óriási dumája van, vicces és kedves. Eltérőségük ellenére mégis remek párost alkotnak. Kiváló érzékkel göngyölítik fel az ügyeket, segítik, támogatják egymást, és persze, ha megfelelő az idő, akkor egy-két jól irányzott szívatás is belefér. 

Rajtuk keresztül betekintést nyerünk annak a szervezetnek a működésébe, amelynek dolgoznak. Az FDÜ-nél fiatal detektívekként, képességeik és erősségeik alapján különféle csoportba sorolják őket, és annak megfelelően részesülnek képzésben. A központban pedig nemek szerinti bontásban tevékenykednek, s mint minden közösségben, úgy itt is megy a fiúk-lányok közti csatározás. Ám mindez csak egyetlen szelete az egésznek, a lényeg a munkán és a bevetéseken van. 

A nyomozás átível az egész történeten, a srácok segítségével nyomról-nyomra jutunk közelebb a megfejtéshez. A jelek mellett pedig nagy segítségükre van Raven, akinek a személyében egy okos, talpraesett, találékony lányt ismerhetünk meg. 

Raven sorozatos szellemi és fizikai bántalmazásnak van kitéve a sulijában, és annak dacára, mennyire csúnyán viselkednek vele a diáktársai, sőt még a tanárai többsége is, igen becsülendő a helytállása. Kierannal pedig már a legelső pillanattól kezdve működik köztük a kémia. Viszonyuk a kezdeti piszkálódás ellenére nagyon méllyé és intenzívvé alakul. S ebben nem kis szerepet játszik a tánc, amiről szívesen olvastam volna többet is.

Joss Stirling gyönyörű leírások közepette mutatja be az anti- és az ízig-vérig táncos összecsiszolódását. Külön kiemelném Raven táncról alkotott gondolatait, és a próbáikat, valamint magát az előadást is. 

Összességében tehát leginkább azoknak a fiataloknak - vagy fiatal lelkületű felnőtteknek - ajánlanám, akik szeretik a romantikus, némi tánccal, jó sok izgalommal és nyomozással fűszerezett regényeket. Azt meg mondanom sem kell, Joss Stirling rajongóknak kötelező! :)

Pontszám: 5/5

Kedvenc szereplő: Kieran, Raven (és a nagypapája), Joe 

Kedvenc jelenet: gyengélkedőben és a fodrászos jelenet

Negatívum: igazgatónő

Borító: 5/5

FDÜ csoportok

Az FDÜ detektívjeit, képességeik alapján 4 különféle csoportba sorolják, és annak megfelelő képzésben részesülnek.

C csoport - Macskák 

 

Vezetőjük: Jan Hardy

Jellemzőik: 

- sosem szűkölködnek barátokban, barátnőkben

- személyes báj
Képességeik: 

- elvegyülés, és beépülés képessége

Ebbe a csoportba tartozik: Joe

A csoport - Baglyok

Vezetőjük: Dr. Naomi Waterburn

Jellemzőik:

- társas tevékenységekben nem jeleskednek
- szeretik a tudományokat
- bájosak
-okosak 

Képességeik: 

- magas intelligencia

- jó megfigyelőkészség

Ebbe a csoportba tartozik: Kieran

B csoport - Kobrák

Vezetőjük: ???
Jellemzőik:

- behízelgőek

Képességeik:

- jól kezelik a nagy kockázatot

Ebbe a csoportba tartozik: Daimon

D csoport - Farkasok

Vezetőjük: Rivers őrnagy

Jellemzőik:

- harciasak

Képességeik:

- könyörtelen vadászok

- egyből kapcsolnak

Ebbe a csoportba tartozik: Nat

Nyereményjáték

Mostani játékunk során a nyomozásé lesz a főszerep! Ha velünk tartotok, Ti magatok is vérbeli detektívekké válhattok, ráadásul 2 szerencsés játékos gazdagabb lehet egy Storm és Stone könyvvel is.
Egy bűnöző menekülés közben elhullajtott néhány aktát, melyen híres könyves és filmes detektívek, ügynökök, kémek és nyomozók legfőbb ismertetői szerepelnek. Derítsétek ki, hogy kiket rejthetnek a leírások, majd ha már mindet megtaláltátok, azok segítségével rakjátok össze a bűnöző nevét, hogy minél előbb elkaphassuk őt.

Feladat:
1. Lájkoljátok a Manó Könyvek és a Blogturné Klub facebook oldalát.
2. Találjátok ki, kiket rejtenek a leírások, és a neveket írjátok be a rafflecopter megfelelő mezőjébe. (Mindegyik mező kitöltése kötelező!)
3. Töltsétek ki a közös blogon található keresztrejtvényt, hogy a pirossal jelölt fősor kiadja a bűnöző nevét. Ezt a nevet pedig írjátok be a rafflecopter erre kijelölt mezőjébe. (Kötelező!)
4. A hiányzó betűket a közös blogon keressétek.

Nyomozásra fel!

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

07/03 MFKata gondolatai - Trailer
07/04 Kelly Lupi olvas - Dreamcast
07/05 Roni olvas - A Mennyek kapuja szekta legendája
07/06 Könyvszeretet
07/07 Zakkant olvas - Joss Stirlingről
07/08 Insane Life - Daktiloszkópia
07/09 Nem harap a...
07/10 CBooks
07/11 Deszy könyvajánlója
07/12 Dreamworld - FDÜ csoportok
07/13 Media Addict - Borítók

100+ blogturné

Úgy gondoltuk, egy rendhagyó blogturnéval ünnepeljük meg, hogy kerek 100 könyv szerepelt már a Blogturné Klub repertoárján.
Gyakran jönnek kérdések tőletek, olvasóktól a turnék háttérmunkáival kapcsolatban. Összeírtunk néhány kérdést, amikre válaszolva képet kaphattok, hogyan is áll össze egy blogturné, mi a tagok személyes véleménye egy-egy témában, vagy mik voltak az emlékezetes pillanatok az első 100 könyvvel kapcsolatban.
Ezen a turnén sem vesz részt mindenki közülünk, inkább csak a legjátékosabb kedvűek.
Fogadjátok szeretettel ezt a különleges turnét, utána pedig következhet az újabb 100 remek könyv!

1. Melyik könyv tetszett a legjobban a 100 turnés regényből? Vagy melyik 3?

Nem fordíthatnánk meg a kérdést? Lehetetlen hármat kiemelni, hisz rengeteg fantasztikus történettel turnéztunk. Volt köztük jó pár, ami belopta magát a szívembe, és akárhogy próbálom, képtelen vagyok ötnél kisebbre szűkíteni ezt a listát.
Imádtam a Hopelesst, mélyen érintett, és intenzív érzéseket váltott ki belőlem. Az Üvegtrónba pedig egészen egyszerűen szerelmes lettem, akárcsak az Árnyék és csontba. Ám a külföldi írók mellett, a magyar szerzők jóvoltából is avathattam két kedvencet: a Bábel fiait, illetve a Scart. Mind a kettő kiemelkedő a maga nemében. On Sai stílusa zseniális, lehengerlő, Moskát Anita pedig úgy bánik a szavakkal, mint festő az ecsettel.


2. Ki volt a legszexibb karakter a 99 történetből?
*Error*

Most komolyan: van olyan, aki képes választani Chaol, Daemon, Kaidan, Raffe, Holder, Éjúr vagy Arcturus közül? (Mázli, hogy a jövőbeli turnéinkat nem kell ide sorolni, mert akkor még inkább meg lennék lőve - igen, jól sejtitek, rengeteg olyan álompasi jön még idén, akiknek köszönhetően bizony nagyon magasra ugrik majd a hőmérő higanyszála)
Esetleg előtte nem tarthatnék egy Párválasztót? 

Na jó, legyen... a választásom:

*dobpergés* 

Daemon Black, 

aki megtestesíti a helyes srácok szentháromságát: "Szép arc. Fantasztikus test. Rémes modor."
Most mondjátok, hogy nem tökéletes! (Amíg nézitek a képet, megyek, és kiengesztelem a többi jelöltet... rossz az, aki rosszra gondol...)

3. Változtak a blogolási szokásaid a Blogturné Klub miatt?

Nem igazán. Maximum annyiban, hogy jóval több értékelést írok, mióta turnézunk.

4. Mi volt a legjobb dolog, ami a Blogturnénak köszönhetően megtörtént veled? És mi volt a legrosszabb?
A legjobb dolog egyértelműen a társaság! Imádom a belsős poénjainkat, a teljesen off, vagy piros karikás beszélgetéseinket, a sok hülyeséget, amikor belendülünk és egészen szürreális beszélgetésekbe, viccelődésekbe gabalyodunk, vagy az együtt rajongást, egy-egy sokunk által szeretett történet miatt. Ám ez a felsorolás nem lehetne tökéletes a BTK karácsony kulisszái nélkül. Azt egyszer komolyan olvasnotok kéne. 
Persze mindezek mellett óriási élmény, hogy a megjelenések előtt olvashatom a könyveket. Némelyik kivételesen áhított regény esetében, amikor megérkezik belőle az e-book, kb. úgy képzeljetek el, mint egy kisgyereket a cukorkaboltban.
A legrosszabb pedig... a (csak halkan mondom, nehogy meghallja) blogger által folytatott szabotálás, amikor BTK posztot írok.


5. Mint kampányfőnök, melyik turné állt legközelebb a szívedhez?
Nehéz egyet kiemelni. Általában olyan könyveknél jelentkezem kampányfőnöknek, ahol tudom, hogy élvezettel fordítok rá jóval több időt - játék kitalálása, -kivitelezése, banner és doksi készítése, stb -, mint általában. De az Angyali gonoszt (+ Angyali szövetséget), a Modern boszorkányt, és a Törhetetlen különösen élveztem. Ezeknél öröm volt belemerülni a kutatásba és pepecselni a bannerekkel - amikből minden alkalommal legalább 20 változatot csinálok, mire végre összejön egy többé-kevésbé felvállalható darab. Legjobban viszont a játékok készítését élvezem.

6. Miért jelentkeztél? Mi inspirált arra, hogy a klub tagja legyél?
Igazán szerencsésnek mondhatom magam, mivel Kelly még a Blogturné Klub alapításakor megkeresett, így ott lehettem az alapkő letételekor (természetesen Damon Salvatore oldalán - nézzétek el, túl sok TVD-t néztem), és nem jelentkezés útján kerültem be. Mindazonáltal leírhatatlanul örültem a lehetőségnek. Az egész blogturné ötletet szenzációsnak tartottam, és tartom a mai napig. Ez egy olyan dolog, ami által jóval közelebb kerülhetnek egymáshoz az olvasók, a kiadók, a bloggerek és természetesen maguk a könyvek is.


7. Hogyan változtak az olvasási szokásaid az eltelt idő alatt?
Sokkal többet olvasok, mint azelőtt. Tavaly 4 hónap alatt szinte dupla annyit olvastam, mint előtte egész évben. És az sem ritka, hogy egyszerre két-három történetbe is belevágok. Muszáj, mert minden alkalommal, amikor tömegesen elkezdenek záporozni az e-bookok, bepánikolok, hogy mennyi turnéra iratkoztam fel, és megfordul a fejemben, hogy nincs az az időnyerő, aminek a segítségével minddel végezni is tudok a kijelölt határidőig. Szóval ha van öt percem, akkor általában valamelyik turnés könyvet bújom.
Ja, és egy ideje, amikor random, nem turnés könyvet olvasok, már alapból azon kattog az agyam, milyen extrákat lehetne ehhez készíteni. Extra függő lettem, vállalom. :D

8. Mi a legnehezebb dolog a blogturnézásban?

A határidőre való olvasás és a feszített munkatempó. Néha nagyon nehéz tartani az ütemet és egyik könyv után olvasni a másikat. Főként, ha éppen egy olyanhoz van kedved, ami ráér 2-3 hónap múlva is, míg az előtted lévő holnapra kell.
A Könyvfesztivál, Könyvhét és a karácsonyi megjelenések közepette nem igazán van arra lehetőség, hogy válogassunk, és elhalasszunk ezt-azt későbbre.
Félre ne értsetek, mindegyik könyv, amit bevállaltam olyan volt, ami érdekelt, csak néha megesik, hogy valami egészen máshoz lenne hangulatom. Az Árnyék és csontnál, a Lolánál, valamint a Touch-nál volt az, hogy bármennyire is kedveltem az aktuális olvasmányomat, képes lettem volna értük elhajítani azt.

9. Kaptál visszajelzést valamelyik posztod extra tartalmával kapcsolatban?

Igen, és nagyon örültem neki. Mindenféle visszajelzéstől rettentően boldog vagyok. Jó látni, hogy vannak, akik időt szánnak arra, hogy elolvassák, megnézzék azt, amit csinálok.

10. Mennyi időt vesz igénybe egy turnés poszt összeállítása? (Tartalom, képek,extrák, stb.)

Néha fél napomba kerül. Órákig el tudok bogarászni, míg a megfelelő képeket keresgélem, összeállítom. Muszáj először megtalálnom azt a három fotót, amit használni fogok, ugyanis azzal mérem a bejegyzéseim hosszúságát. (Bár ez butaság, mert soha nem egyforma hosszúak, de a szokás hatalma nagy úr.)

Ezután következik maga az értékelés, amihez soha nem készítek vázlatot, és jegyzetelni is csak szökőévente szoktam. Amikor úgy érzem, van hozzá ihletem, kedvem, (szorít az idő), leülök, ráhangolódok a képekkel és elkezdem. Eleinte, amíg nem kap el a gépszíj, nehéz, utána viszont már minden jön magától.

Aztán az értékelés után még hátravan az extra (ami típustól függően szintén van, hogy órákat is igénybe vesz), a formázás, ilyen-olyan szöveg-, kód beillesztése, blogger általi szívatás kiküszöbölése, stb.

11. Nem könnyű együtt dolgozni 21 nővel és egy pasival. Volt valami, ami kivágta a biztosítékot?
Naná! Szerintem mindegyikünknek volt legalább egy ilyen élménye. De sokkal inkább a nyomás miatt, mintsem az összezárt női tagok száma miatt.
Virágkötőként 2 évig pont ugyanilyen létszámú, arányú osztályba jártam, így számomra ez nem okozott különösebb gondot. Az viszont tény, hogy amikor összesűrűsödnek a turnék, és pörgünk ezerrel, mindannyian feszültebbek vagyunk, és apróbb dolgokon is könnyebben fennakadunk. Ez alól én sem vagyok kivétel. Csak legtöbbször inkább magamban puffogó típus vagyok.


12. Volt olyan turné, aminél utólag megbántad, hogy jelentkeztél rá?
Volt, de az egyik ilyet vissza is dobtam. A többit viszont, mint élményt abszolút nem bántam meg.

13. Számodra mi a legjobb része a blogturnénak?

Az, hogy néha jóval előbb olvashatok egy-egy könyvet, mint a megjelenés. Ugyanakkor ennek megvan a maga hátulütője is: kaparhatom a falat, mire jön a folytatása.
Plusz az extrák- és a játékok összeállítását is ide sorolnám, mivel általuk rengeteg új dolgot láttam, tanultam. Olyasmiket, amiket a suliban tutira nem tanítanak.

14. Hogy látod a BTK-t 5-10 év múlva?
Tengerpart + nyugágy + pálmafák + koktélok + pálmafalevéllel legyező pasik + e-book olvasó/könyv az olvasáshoz + lap top a posztíráshoz.
*Felébred*
Még több tag, még több olvasnivaló, még kevesebb idő, fogaskerekek, csavarok mindenhol. Egyik kezünkben könyv, másikban szerszámok, hiszen minden kétséget kizáróan az időnyerő feltalálásán munkálkodunk majd.


15. Volt olyan könyv, aminek a turnéján szinte minden blogger részt akart venni? Amiért majdhogynem ölre mentetek?

Volt pár, amire sokan jelentkeztünk, de többnyire ez nem jelentett akadályt. A többinél meg elintéztük... öhm néztek Trónok harcát? Áááh, véletlenül sem azért, mert martinos módon rendeztük le... Még mindig 23-an vagyunk. (Még!) Khuu, khuu, khuu

16. A 99 turnés könyv írója közül ki az, aki a legnagyobb hatást tette rád, akinek a stílusa a leginkább tetszett?

Colleen Hoover. Az a nő frenetikus! Olyan intenzív érzéseket, érzelmeket váltott ki belőlem, amire csak nagyon kevesek képesek. Az pedig, hogy már olvastam a Slammeredet, csak még inkább megerősített ebben.   

17. Ki az a bloggertársad, akit a legkevésbé ismersz?

Néha még magamat sem ismerem, szóval... 

18. A 99 turnés könyvből melyik szereplő hasonlít rád leginkább? És kinek a bőrébe bújnál legszívesebben?
Három olyan karakter is van, akivel hasonlóságot éreztem. America a Párválasztó trilógiából, Puck A Skorpió Vágtából, és Ellie a Milyen is a boldogság?-ból. Leginkább mégis Ellie az, akivel majdhogynem teljesen azonosulni tudtam.
És, hogy kinek a bőrébe bújnék? Határozottan Celaena Sardothienébe. Mindig is szerettem volna abban a korban élni, nem mellesleg imádom a kardokat, fegyvereket, és a korabeli harcosok öltözékét. Mindemellett tetszik Celaena mentalitása (és Chaol), és a palotát is szívesen bebarangolnám - beleértve a titkos kis járatokat is. Na, meg azért az a bizonyos bált sem hagynám ki!

19. Ebből a 99 könyvből, amit olvastál, azok közül melyik karaktert gyűlölted a leginkább? (Még ha az értékelésed pozitív is. A tartalom és a karakter nem mindig függ össze.)
Nina. Az a csaj péklapáttal simogatós típus, de nem sokkal marad le mögötte Belly, A nyár, amikor megszépültemből. Belly számomra egy önző, csak a saját érdekeit néző tinilány volt.


20. Műfajt tekintve elég sokrétűek az olvasmányok a BTK-n belül. Mi az a műfaj, amit a leginkább kedvelsz? Azon belül mi alapján szelektálod a könyveket - mi alapján választod ki, mi az, amit olvasol és mi az, amit nem?

Nem tudnék egyetlen műfajt kiemelni. NA és YA könyvekből olvasom a legtöbbet, de (azon belül) imádom a fantasy-t, az urban fantasy-t, a történelmi témájú könyveket, a disztópiákat, a romantikusokat, a realistákat, szóval képtelenség behatárolni az ízlésemet.
Választani pedig - bármilyen hülyén is hangzik -, megérzés alapján szoktam. Egy ideje már nem olvasok fülszöveget. Helyette kulcsszavakat, értékeléseket böngészek. De sokszor befolyásol a borító - gyarló vagyok - és a cím is.

21. Ki az a bloggertársad, akivel a legszívesebben találkoznál személyesen - azok közül, akikkel eddig még ez nem történt meg?
Mindenkivel, akivel eddig nem sikerült. Viszont, ha muszáj konkrét személy(eke)t kiemelni, akkor Lívi és Andie.

22. Mennyi blogturnén vettél már részt?
66 könyves + BTK karácsony + ez

Eddig velük turnéztam:
Üvegtrón, Nevermore, Hounded, Gyilkos kegyelem, A sötétség városa, Elakadó lélegzet, Ha az enyém lennél, Milyen is a boldogság?, Tűzláng, Forever My Girl, Csontszüret, Elit, Színjáték, Örök kaland, Majd újra lesz nyár..., A Fehér Macska, Struck, Angyali gonosz, A csábítás kilenc szabálya, Az őrző, Touch, Clarity, A hősök küldetése, Angelfall, Szerethetetlen, Elválaszt az idő, Ónix, Flat-Out Love, A rossz lányok nem halnak meg, Scar, Hosszú álom, Végtelen ég alatt, Hervadás, Fogadom, Vámpírakadémia, Tündérboszorkány, Téli mese, Hex Hall, Vérvörös út, Vérvörös, Zúzógép, Visszafojtott lélegzet, Austenland, Gyönyörű esküvő, Hopeless, Angyali szövetség, Ólomerdő, A királyok sorsa, Titkos Kör 1., Bábel fiai, A Skorpió Vágta, A nyár, amikor megszépültem, Sorsbújócska, Rossz voltam, Modern boszorkány, Létezik térkép a szerelemhez?, Lola és a szomszéd srác, Ha esélyt adnál, Éles helyzet, A jóslat, Kihasznált alkalom, Árnyék és csont, Végtelen napok, Törhetetlen, Paranormalcy, Nyugalom tengere

Nyereményjáték

Természetesen most sem hagyunk titeket nyerési lehetőség nélkül. Ezúttal öt könyvet nyerhettek meg. Nincs is más dolgotok, mint az alábbi Raffle dobozban belájkolni a Blogturné Klub oldalát.

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

06/25 Deszy könyvajánlója
06/26 Függővég
06/27 Bibliotheca Fummie
06/28 Roni olvas
06/29 Kelly Lupi olvas
06/30 MFKata gondolatai
07/01 Media Addict
07/02 Nem harap a...
07/03 Dreamworld
07/04 Zakkant olvas
07/05 Könyvszeretet
07/06 Angelika blogja
07/07 Insane Life
07/08 Always Love a Wild Book
07/09 Könyvgalaxis
07/10 Book Heaven