Kedvenc bérgyilkosunk: Celaena Sardothien október 14-én visszatér, immár a velejéig gonosz Adarlan király bajnokaként. Tarts velünk, hogy kapj egy kis ízelítőt abból, hogy mi vár rád ha visszatérsz Résvárba és nyerd meg a három nyereménykönyv egyikét! Jó szórakozást!
Kiadó: Könyvmolyképző
ISBN: 9789633991350
Oldalszám: 494 oldal
Fordító: Hetesy Szilvia
Fülszöveg:
A harc folytatódik!
Az ördög koronázta meg.
A kötelesség rabja.
A szerelem foglya.
A tizennyolc éves, gyönyörű lány, Celaena a király, Adarlan legveszélyesebb orgyilkosa. De vajon a szíve is egy gyilkosé?
Szabadságát azzal nyerhetné vissza, ha a király ellenségeinek vérét ontja, de nem képes rá, hogy a koronáért öljön. És minden, látszólag végrehajtott megbízatásával, minden hazugságával azok életét teszi kockára, akiket szeret.A lány a szíve mélyén őrlődik a kapitány és a koronaherceg között, miközben a királynál is jóval sötétebb erővel kell megküzdenie. Döntenie kell, hogy miért fog harcolni: a szabadságáért, a szívéért vagy pedig a királyság sorsáért.
Az ördög koronázta meg.
A kötelesség rabja.
A szerelem foglya.
A tizennyolc éves, gyönyörű lány, Celaena a király, Adarlan legveszélyesebb orgyilkosa. De vajon a szíve is egy gyilkosé?
Szabadságát azzal nyerhetné vissza, ha a király ellenségeinek vérét ontja, de nem képes rá, hogy a koronáért öljön. És minden, látszólag végrehajtott megbízatásával, minden hazugságával azok életét teszi kockára, akiket szeret.A lány a szíve mélyén őrlődik a kapitány és a koronaherceg között, miközben a királynál is jóval sötétebb erővel kell megküzdenie. Döntenie kell, hogy miért fog harcolni: a szabadságáért, a szívéért vagy pedig a királyság sorsáért.
Saját véleményem:
Mióta Celaena megnyerte a bajnokságot, Adarlan király orgyilkosaként, az uralkodó parancsainak eleget téve, teszi el láb alól a férfi által kijelölt embereket. Legalábbis látszólag.
A lány ugyanis képtelen kiontani ártatlan emberek életét, ezért inkább dacolva a király akaratával és fenyegetésével - miszerint kivégzi összes szerettét, beleértve Chaolt és Nehemiát, ha nem végzi jól feladatát -, megrendezi leendő áldozatai halálát, és segít nekik a menekülésben.
Legutolsó küldetéséről visszatérve azonban olyan megbízást kap, melyre még ő maga sem számít: régi ismerősét, a kurtizán Archert kell meggyilkolnia, akit az uralkodó elleni összeesküvéssel vádolnak. Ám a férfit közel sem lesz olyan egyszerű megmentenie, mint a többieket.
Mialatt Celaena mindent megtesz, hogy a rendelkezésére álló egy hónap alatt alaposabban megismerje Archer életét, szokásait, és bűnrészességét, újabb rejtélyek bukkannak fel. A könyvtárban találkozik egy rémisztő, furcsa lénnyel, majd a kriptában, miközben Elenát keresi, egy mágiával életre keltett ajtókopogtató elegyedik vele meglehetősen bizarr beszélgetésbe. Továbbá Nehemia és Kaltain is furcsa említéseket tesz számára. Ráadásul a Chaol iránti érzései is elhatalmasodni látszanak...
"Hogy megmeneküljön a haláltól, ő maga lett a halál."
Ha annak idején azt mondtam, hogy az Üvegtrónt imádom és teljesen megbabonázott, akkor most fogalmam sincs, miként jellemezhetném az Éjkoronához fűződő érzéseimet. Elfogytak a szavaim. Miután tegnap éjfélkor (csak stílusosan) befejeztem, egyrészt ordítani tudtam volna, másrészt megpróbáltam összekaparni magamat és a szilánkosra tört szívemet, harmadrészt pedig ébren, dühösen és zaklatottan forgolódtam az ágyamban. Néhány nappal ezelőttig nem hittem volna, hogy Sarah J. Maas képes túlszárnyalni első regényét. Tévedtem.
Celaena halálosabb, mint valaha. Pedig már eddig is tudtuk róla, hogy egy igazán tökös, talpraesett csaj, aki nem riad vissza semmitől, de most aztán valóban megmutatja, mennyire is badass tud lenni.
Számtalan arcát ismerhetjük meg. A magából kifordult, könyörületet nem ismerő, brutális, kegyetlen gyilkostól kezdve a selymektől és édességektől megbabonázott kislányon át a szerető nőig. És én mindegyiket imádtam. Nem túlzás azt állítani, hogy a valaha volt legjobb könyves női karakter.
Sarah J. Maas mesterien elkapta ennek a sebzett lelkű, orgyilkosnak nevelt, bányákban és kegyetlenségeken edződött lánynak a lényét. Minden egyes mozzanata annyira intenzív, hogy az olvasó szinte magáénak érzi mindazt, amin éppen átmegy. Legyen az színtiszta szerelem, gyász vagy bosszúvágy.
Nem mellesleg annyira örültem, hogy Celaena végre valahára megnyitotta a szívét egy férfi előtt... és, hogy ez a férfi nem volt más, mint az én drága, egyetlen szívszerelmem, Chaol kapitány... hát az már csak hab volt a tortán. Ez a kötet minden Chaol rajongó álma... és rémálma. Gyönyörű és egyben keserédes a kapcsolatuk. Számtalan alkalommal belehaltam egy kicsit. Hiába rettentő édesek együtt, milliónyi akadály nehezíti meg a dolgukat. A rangjaik, a király, a múltjuk, és persze a herceg.
Doriannel kapcsolatban már a kezdetektől fogva vegyesek az érzéseim. Eleinte igazi papucs alkatnak találtam, ám mostanra elindult a fejlődés útján; ki mer állni az igazáért és az olyan ügyekért, amiben hisz. És bár voltak pillanatok, amikor őszintén sajnáltam a benne éledező új dolgok, valamint a Cealena elvesztése miatt érzett fájdalom miatt, továbbra sem tudom megkedvelni. Túl későn kapott észbe...
Ami viszont nagyon furcsa, az a kapitány és Dorian barátsága. Jobban mondva elidegenedése. Értem én, hogy mind a ketten ugyanazt a nőt szeretik és ez valamilyen szinten éket ver közéjük, de könyörgöm, mi lett hosszú-hosszú évek őszinte, igaz és mély barátságával? (Fájdalmas beismerés: egy-két tette - vagy éppen annak hiánya - miatt Chaolt is fejbe csapnám.)
Ám ezen túllendülve, minden mást imádtam. Az első betűtől az utolsóig. A Sarah J. Maas által felépített káprázatos, hátborzongató, rejtélyes és izgalmas világ egyre nagyobb szeletkéjét ismerhetjük meg, titkok, felbukkanó mágia, és természetfeletti erejű lények segítségével. Oké, a vasfogú boszorkányon eleinte megütköztem, kicsit túl meseszerű volt, de csak addig, míg drága Sárgalábú Bábánk át nem váltott horrorrba. Onnantól egy cseppnyi meseszerűség nem volt benne. De, hogy én soha többet nem megyek be a vidámparkban a tükörterembe, az hót ziher. Egyébiránt rengeteg félelmetes, hátborsóztató jelenetet kapunk (és naná, hogy én mindegyiket éjjel olvastam, mert hát mikor máskor?), olyan feszített tempóban, hogy körülbelül levegőt venni sincs időnk. Állandóan történik valami. A figyelmünk egyetlen másodpercre sem lankadhat, hisz mindenhonnan veszély les ránk, vagy egy megfejtendő rejtély zümmög a fejünkben. A magam részéről rettentően élveztem a titkokat, és azt, hogy minden mindennel összefügg. Iszonyú komplex világ ez, ahol senkit nem ismerhetünk igazán. Mindenkinek vannak titkai, és más, mint aminek mutatja magát. Nem is csoda, hogy bizonyos karakterek, annak ellenére, mennyire szoros a viszonyuk, nem teljesen bíznak egymásban. Egy biztos: rengeteg meglepetés vár az olvasóra. Na meg kegyetlen összecsapások, fájdalmas veszteségek, régi/új szereplők eddig nem ismert oldalának kiteljesedése, forrongó hangulat, lázadások, vér, könnyek, szerelem, titkos járatok, ősi családfák, árulók, és rengeteg egyéb finomság. Az viszont tuti, hogy az írónő rokonságban áll George R. R. Martinnal. Míg utóbbi szemtől-szembe, fájdalmasan gyilkol, addig Sarah J. Maas hátulról, lassú, fondorlatos kínhalállal gyötri olvasóit.
Pontszám: 5/5*** (de igazából végtelen)
Kedvenc szereplő: Celaena, Chaol, Nehemia, Mort, Kaltain, Fürge
Kedvenc jelenet: Chaol szülinapja, valamint a seprűtároló
Negatívum: Vasfogú
Borító: 5/5
Kedvcsináló idézetek
"Chaol megérintette az orrával a nyakát.
- Egek ura, hogy te milyen rettentő büdös vagy! - mormogta.
Celaena dühösen félrelökte, ezúttal valóban égett az arca.
- Valóban nem lesz jó illata az embernek attól, ha hetekig testrészeket vonszolt magával. Ha pedig talán hagytak volna egy kis időt arra, hogy megfürödjek, és nem kellett volna azonnal megjelennem a király előtt, akkor talán...
Chaol vigyorát látva nem folytatta, és a vállába bokszolt.
- Te idióta!"
"A legjobb hazugságok mindig tartalmaznak némi igazságot."
"Dorian is értette a pillantást, és vigyorgott. De még mielőtt megszólalt volna, unokatestvére alaposabban szemügyre vette Celaenát, valahogy tól alaposan.
- Lehet, hogy alkalmanként együtt fogunk dolgozni, Lillian. Az ön pozíciója felkeltette a kíváncsiságomat.
Nem volt ellenére, hogy együttműködjön vele, de nem úgy, ahogy Roland gondolta. Inkább egy kés, egy lapát és egy névtelen sír képe rémlett fel lelki szemei előtt."
"- Ha olyan arcot fogsz vágni, minta valakit azonnal el akarnál verni - zümmögte a férfiba karolva -, akkor garantáltan észreveszi, hogy valami nincs rendben. És még egyszer kérlek, hogy egy szót se szólj hozzá. Hagyd, hogy én beszéljek és hízelegjek neki!
Chaol felvonta a szemöldökét.
- Akkor én csak dísznek vagyok itt?
- Örülj neki, hogy méltó kelléknek találtalak."
"- Most jön az a rész, amikor befogod a szádat, és úgy teszel, mintha csak kellék lennél hajjal a fején. Szerintem ez annyira nem nehéz feladat."
"Chaol félórányi hallgatás után úgy vélte, talán lecsillapodott annyira, hogy újra civilizáltan tudjon viselkedni.
- Laena? - kérdezte.
Legalábbis valamelyest civilizáltan."
"- Tudom, hogy vigyázol magadra. De aggódom, mert fontos vagy nekem. Az istenek bocsássanak meg nekem, tudom, hogy nem kellene így viselkednem, de nem tehetek róla. Ezért mindig kérni foglak arra, hogy legyél óvatos, mert mindig fontos lesz nekem, mi történik veled."
"- Elmondod a királynak?
A férfi karbatett kézzel odalépett az ágya széléhez, és lenézett rá.
- Nem. - Megint ez az ingerültség a szemében. - Azért, mert semmi kedvem arról vitatkozni, hogy képes vagy-e úgy kémkedni, hogy ne érjenek tetten. Az embereim is tartani fogják a szájukat. De ha még egyszer ilyesmit csinálsz, akkor tömlöcbe vettetlek.
- Mert megöltem?
- Mert halálra rémisztettél!"
"Talán a zenében és a művészetben olyan mágia van, amit nem lehet feltartóztatni."
"A külvilág teljesen megszűnt körülöttük. Ebben a pillanatban Celaena csak a férfit látta, és tudta, hogy tíz hosszú év után végre hazaért."
"A vágy elárasztotta, minden védőfalat romba döntött, amit magában felépített, minden távolságot eltörölt, amiről pedig azt hitte, hogy meg kell őriznie."
"- Én lennék a legnagyobb bolond a világon, ha hagynám, hogy egyedül elmenj.
A lánynak erre könnyek folytak végig az arcán, és remegni kezdett a szája.
A kapitány picit hátrébb lépett, de nem engedte el.
- Miért sírsz?
- Mert - suttogta remegő hangon -, mert arra emlékeztetsz, hogy a világnak milyennek kellene lennie, hogy milyen lehetne."
"- Egyetértek. De ne gondold azt, hogy én bármi miatt is szégyenkeznék.
- Ki beszélt itt szégyenről? - Celaena a takaró alatt meztelen testére mutatott. - Őszintén szólva, meg vagyok lepve, hogy nem hordod fenn az orrod, és nem vágsz fel mindenütt velem! Én biztos, hogy ezt tenném, ha magamat lefektetném."
Nyereményjáték
Mennyire ismered a karaktereket, szavajárásukat? Eljött az idő, hogy megtudjuk, tényleg akkora rajongó vagy-e. ;)
A király legjobb kéme vagy, és mivel ő senkiben sem bízik, ezért azt a küldetést kaptad, hogy kövesd e halálos játszma fő játékosait, de ne legyél szem előtt. Aztán jelentsd a királynak, ha valami érdekeset hallasz. Minden állomáson találsz egy-egy idézetet a könyvből. A feladatod az, hogy kitaláld ki mondhatta/gondolhatta, illetve kik között zajlott le az a beszélgetés, különben erős lefokozásra számíthatsz.
A király legjobb kéme vagy, és mivel ő senkiben sem bízik, ezért azt a küldetést kaptad, hogy kövesd e halálos játszma fő játékosait, de ne legyél szem előtt. Aztán jelentsd a királynak, ha valami érdekeset hallasz. Minden állomáson találsz egy-egy idézetet a könyvből. A feladatod az, hogy kitaláld ki mondhatta/gondolhatta, illetve kik között zajlott le az a beszélgetés, különben erős lefokozásra számíthatsz.
Nézzetek be a többi állomásra is
10/10 Függővég - Részlet
10/11 Deszy könyvajánlója - Trailer
10/12 Nem harap a...
10/13 Kelly Lupi olvas - Borítók
10/14 MFKata gondolatai
10/15 Dreamworld - Kedvcsináló idézetek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése