Dreamworld

2015. április 14., kedd

Abbi Glines - A végzetem



Abbi Glines eddig megjelent könyveire a könnyed, romantikus stílus volt jellemző. A Maxim Kiadó által a Könyvfesztiválra megjelenő Existence sorozat első kötete, A végzetem azonban merőben más. A fiatal szereplők mellett a túlvilág képviselői is helyett kapnak egy izgalmas, fordulatos történet keretében, amely szerencsére nem mellőzi a romantikát sem. 
A Blogturné Klub nyolc bloggere véleményezi a könyvet, amelyet a turné végén meg is nyerhet három szerencsés leendő olvasó. Indulhat a borzongás!


Abbi Glines: A végzetem

Kiadó: Maxim
ISBN: 9789632616148
Oldalszám: 268 oldal
Fordító: Dávid Katalin

Fülszöveg:
Mi történik, ha az ember nyomában van a Halál? Persze, hogy beleszeret.
Pagan Moore nem csapja be a Halált, hanem beleszeret.
A tizenhét éves Pagan egész életében szellemeket látott. Tudja, hogy azok az idegenek, akik a falon át közlekednek, mások számára láthatatlanok. Ezért úgy éli a mindennapjait, hogy nem vesz tudomást a bolyongó lelkekről. Ha nem adja a tudtukra, hogy látja őket, akkor eltűnnek. Ez csak addig működik míg ki nem száll az autójából a tanév első napján, és meg nem pillant egy hihetetlenül szexis fickót a piknikes asztalnál álldogálni, aki őt bámulja szórakozott vigyorral az arcán. Az egyetlen probléma csupán az, hogy tudja: a srác halott. Nemcsak, hogy nem akar eltűnni, amikor úgy tesz, mintha nem látná, de olyan dolgot csinál, amit a többiek sohasem. Megszólítja. Pagant teljesen elbűvöli a szellem. Amit még nem tud, hogy elérkezett az idő, hogy meghaljon, és az az átkozottul helyes szellem, akibe beleszeretett, az nem csupán egy szellem.
Ő a Halál és készül megszegni a törvényt miatta.

Saját véleményem:
Pagan életét akár átlagosnak is nevezhetnénk. Suliba jár, éli a maga kis életét, akárcsak kortársai. Csakhogy velük ellentétben a tizenhét éves lány szellemeket lát, képességét azonban mindenki elől titkolja.
Az évek során megtanult ezzel együtt élni. Kitapasztalta, miként nézzen át a lelkeken úgy, hogy azok ne figyeljenek fel rá. Ám egy napon, amikor megjelenik egy hihetetlen jóképű, vele egyidős srác szelleme, minden megváltozik, Dank a többi földön ragadt lélekkel ellentétben képes kommunikálni vele.
Bár Pagan mindent elkövet annak érdekében, hogy a fiú lekopjon róla, az mégsem tágít. A leglehetetlenebb pillanatokban tűnik fel, beszél hozzá, sőt még gitározik és énekel is neki éjszakánként. Mindeközben azonban a lány magánéletében is zajlanak az események. Önkéntes segítői jelentkezésének hála felkeresi a suli legmenőbb sráca, Leif, és megosztja vele féltett titkát, arra kérve Pagant, korrepetálja őt. S noha a lány eleinte vonakodik, később mégis félreteszi ellenérzéseit; együtt töltött óráik pedig szép lassan közelebb sodorják őket egymáshoz. Ugyanakkor Dank is egyre jobban belopja magát Pagan szívébe...

Ezt a könyvet már ősidők óta kiszúrtam magamnak, még jóval azelőtt, hogy bármit is olvastam volna az írónőtől. Nem tagadom, érdeklődésemnek igen nagy köze volt Pepéék párosához, így rettentően sajnálom, hogy nálunk végül nem velük került boltokba a könyv. Na, de ugye a külső nem minden, az igazi kincsek belül rejlenek.
Abbi Glinesról tudjuk, hogy a művei igen megosztóak. Én magam azonban azok táborát erősítem, akik óriási lelkesedéssel falják minden egyes sorát. Szeretem a bennük rejlő könnyedséget, fiatalságot, bohóságot, így hát roppant kíváncsian vártam, hogy megtudjam, az írónő miként állja meg a helyét más műfajban. Az eredmény? Nos, részben megkaptam azt, amit kedvelek, de hazudnék, ha azt mondanám, maradéktalanul elégedett voltam.
A végzetem a többi AG regényhez hasonlóan egyszerű, olvasmányos, gördülékeny történet, amit néhány óra alatt fel lehet falni. Középpontjában Pagan és a két fiú áll.
Kezdetben olyan, mint egy átlagos gimis sztori. Hősnőnk hétköznapi problémákkal küzd. Mélységesen megveti a suli nagymenőit, lenézi és elítéli őket, anélkül, hogy személyesen ismerné bármelyiküket is. Közülük is leginkább Leifet. Így amikor a srác felfedi előtte titkát és segítséget kér tőle, nem kicsit lepődik meg. Hosszas töprengés és ráhatás után mégis elvállalja a korrepetálását.
Ezen a ponton Leif és Pagan kettőse szórakoztató és aranyos. Igaz, hogy tele van klisékkel, mert hát hány olyan sztorit olvastunk már, ahol közös tanulásból szövődött szerelem az egymást utáló felek között? Engem mégis újra és újra el tud varázsolni ez az egész szituáció.
Ebben a helyzetben pedig a karakterek is roppant szimpatikusak voltak. Szerettem a szóváltásaikat, az ugratásaikat és érezhetően mocorgott köztük a kémia is. Aztán egyszer csak minden megváltozott, amikor az írónő elkezdett lólépésben haladni és összeboronálta őket. Az addig szimpatikus, vicces Leif egy nyálas szépfiúvá alakult, aki folyton Pagan nyakában lihegett és egyszerűen túl tökéletes volt. Már-már csöpögött.
Nem is csoda, hogy egy idő után Pagan fantáziáját is jobban megmozgatta Dank, a maga pimaszságával, rámenősségével és sejtelmességével. Lány legyen a talpán, aki nem alél el egy veszélyesnek látszó, gitározó-éneklő rosszfiútól!
Sajnos én belefutottam egy, a személyét érintő spoilerbe, így kezdettől fogva tudtam ki vagy mi ő, úgyhogy az ezt övező titok számomra nem jelentett kihívást. Így, ha még nem tettétek, akkor azt javaslom, ne olvassátok el a fülszöveget! Nyilván egy idő után a történet alapján is össze lehet rakni a képet, de szerintem izgalmasabb nyomozás által rájönni. Ha azonban úgy jártatok mint én, sebaj, mert Dank attól még Dank, és jelenléte bőven tartogat izgalmakat.
Izgalmakból pedig nincs hiány. Miután Pagan egy balesetben majdnem életét veszti, pontosabban életét kéne veszítenie, mégis túléli, beindulnak az események. Fura alakok kezdik kísérteni a lányt, akik ugyanazt ismételgetik. Paganben pedig kérdések ezrei merülnek fel, amikre válaszokat akar kapni. Még a nyomozástól sem retten vissza.
Közben egyre többet és többet kezd érezni Dank iránt, már-már kétségbeesetten szeretne közelebb kerülni hozzá, de Dank bár ugyanannyira vágyik rá, mégis ellöki magától. Így a nyomozgatás egy igen erőteljes érzelmi vívódással is párosul.
Bevallom, nekem a regény második fele emiatt jobban tetszett. Szerettem Dank és Pagan hercehurcáját, nagyon mély és fájdalmas érzéseket generáltak. Ráadásul ahogy haladtuk a vége fele, lapról lapra izgalmasabbá, érdekesebbé vált a történet (meddig lehet kijátszani a sorsunkat? milyen következményei vannak, ha megszegjük az előre elrendeltet?). Abbi Glines a fináléra keményített be igazán. Olyan végszóval zárta le az első részt, ami után falat kapartam. Kíváncsian várom, hogyan alakul tovább Paganék sorsa, és milyen fordulatot vesznek a természetfeletti események.
Összességében tehát azt mondom, ha képesek vagytok eltekinteni a kliséktől, és valami egyszerű, könnyed, szórakoztató olvasmányra vágytok némi izgalommal, akkor A végzetem ideális választás. Néha kicsit gyors, tele van klisékkel, de a stílus, Dank és az alapötlet ígéretes.


Pontszám: 5/3,5
Kedvenc szereplő: Dank, Gee
Kedvenc jelenet: az elmegyógyintézet, és Dank esti gitározásai
Negatívum: Leif nyálassága
Borító: 5/3,5
Tetszett? Rendeld meg!




Borítók






















Nyereményjáték


Szellemekkel kapcsolatos az Existence blogturné játéka: minden állomáson a rövid ismertető/kép alapján ki kell találnotok a feladványt, amely híres történelmi, filmes, vagy irodalmi szellemre utal. Kérjük a rafflecopter doboz megfelelő sorába írjátok be a megfejtéseket!
Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésre válaszolni az általunk megküldött értesítő e-mailre. Sok szerencsét!


"Egy 17. századi tengerészlegenda. Eszerint egy hajó arra ítéltetett, hogy az utolsó ítélet napjáig hajózzon a világ tengerein."





Nézzetek be a többi állomásra is

04/14 Dreamworld
04/18 CBooks
04/24 MFKata gondolatai

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése