Mindig öröm egy újonnan felfedezett írót bemutatni, főleg ha magyar az illető. A Karen T. Blythe néven publikáló írónő első regényét mutatjuk be nektek egy blogturné keretein belül.
Kövessétek velünk a turnét, és a sok érdekesség mellett még nyerhettek is. Reméljük, megszeretitek annyira a történetet, amennyire mi.
Kövessétek velünk a turnét, és a sok érdekesség mellett még nyerhettek is. Reméljük, megszeretitek annyira a történetet, amennyire mi.
Kiadó: Magánkiadás
ISBN: 9786155514038
Oldalszám: 423 oldal
Sorozat: Kolónia-trilógia
Fülszöveg:
A nem túl távoli jövőben a Föld népessége az éhezés miatt alaposan megcsappan, Amerika kolóniákra bomlik, az életben lévőknek minden egyes falatért meg kell küzdeniük. Jael az anyjának segít, hogy öccse nyugodtan tanulhasson.
Egy nap megjelenik a városukban a híres énekes, Zerah, hogy egy segítő turné keretein belül koncertet adjon. A véletlen folytán találkozik össze Jaellel, ám ez egy életre változást hoz mindkettejük számára.
Vajon ez több lesz, mint egy egyszerű fellángolás? És ha igen, a kapcsolatuk túléli a buktatókat?
Egy igazán szép romantikus történet egy nagyon nehéz világban.
Egy nap megjelenik a városukban a híres énekes, Zerah, hogy egy segítő turné keretein belül koncertet adjon. A véletlen folytán találkozik össze Jaellel, ám ez egy életre változást hoz mindkettejük számára.
Vajon ez több lesz, mint egy egyszerű fellángolás? És ha igen, a kapcsolatuk túléli a buktatókat?
Egy igazán szép romantikus történet egy nagyon nehéz világban.
Saját véleményem:
A III. Világháború után, a Föld népessége megtizedelődött, a társadalom két részre bomlott. Az emberek nagyobb része Kolóniákban él, ahol önmaguknak termelik meg javaikat, kitéve az időjárás szeszélyeinek. Emiatt pedig nagy az éhínség.
Hősnőnk Jael, édesanyjával és öccsével, Woody-val szintén egy kolónián él - az Ex-Los 42-ben -, egyik napról a másikra vívják harcukat az élettel. Jael a megpróbáltatások miatt, fiatal kora ellenére megkeseredett, szinte minden reménye elhagyta. Egyetlen célja, hogy Woody-t kijuttassa a nyomorból, hogy a kisfiúnak ne úgy kelljen felnőnie, mint neki.
Jael szívből megveti az Elit réteget, melyet a tehetősebbek csoportja alkot. Számukra ismeretlen fogalom a nélkülözés. Partikat rendeznek, pocsékolnak az étellel, és annyi áramot használnak, amennyit csak akarnak, míg a Kolóniák számára az áram luxusnak számít.
Egy nap azonban a kolóniákat segítő koncert a városukba érkezik, s bár Jael hallani sem akar arról, hogy részt vegyen a koncerten, egy véletlen folytán mégis összefut Zerah-val, az elnök fiával, aki nem mellesleg híres rocksztár, és lányok sokasága álmodozik róla. És bizony egy csók is elcsattan...
Egy nap azonban a kolóniákat segítő koncert a városukba érkezik, s bár Jael hallani sem akar arról, hogy részt vegyen a koncerten, egy véletlen folytán mégis összefut Zerah-val, az elnök fiával, aki nem mellesleg híres rocksztár, és lányok sokasága álmodozik róla. És bizony egy csók is elcsattan...
Nehéz úgy írni a Romokról, hogy az ne legyen csupa áradozás, hiszen minden egyes percét élveztem! Bár bevallom, kezdetben kétkedve fogadtam, és sokáig filóztam, hogy elolvassam-e vagy sem. Mert azért valljuk be, nem sűrűn hallunk olyan disztópiáról, ahol egy híres rocksztár lenne az egyik főszereplő. Elképzelni sem tudtam, miként férhet meg ez az egész együtt, és mégis működött!
Karen T. Blythe debütáló regénye egy trilógia kezdőkötete, így talán nem lep meg senkit, ha azt mondom, ez egyelőre amolyan hosszabbra nyúlt prológus, melyben megismerjük a világot, a karaktereket, és halványan, de betekintést kapunk a háttérben zajló valódi eseményekbe is.
Adva van egy világ, melyben az emberiség zöme éhínségben él. A szerencsésebbek kolóniákba tömörülnek, ahol önmaguk és a csoportjuk ellátásól gondoskodnak, akárcsak egy farmon. Földet művelnek, állatokat tenyésztenek, de mindezt a legkezdetlegesebb eszközökkel, lévén náluk nincs se áram, se víz, csak amennyit a természetből nyernek. Mindennapjuk felér egy, az élettel folytatott harccal.
De akadnak még náluk is szerencsétlenebb helyzetben levők, akik hajléktalanok módjára, a romos városok utcáin, guberálva keresgélik az élelmet az Elitek szemeteseiben. Egy-egy falat kenyérért vagy húsért még ölni is képesek.
Velük szemben pedig ott vannak az elitek, akik valamilyen módon - erre egyelőre nem kaptunk választ, hisz szerves részét képezi a titoknak - óriási vagyonra tettek szert, új házakat építettek, és elit negyedeket hoztak létre. Szinte naponta rendeznek bulikat, estélyeket, ahol csak úgy folyik az alkohol, hegyekben áll az étel, csillogó-villogó ruhákban, tündöklő ékszerekben pompáznak.
Spórolásról nem is hallottak. Egy vödörbe ömlesztve összekevertetik cselédeikkel a kaját, és úgy dobják ki a tárolókba, mondván, hogy így mindenfélét kóstolhatnak a szegények...
Spórolásról nem is hallottak. Egy vödörbe ömlesztve összekevertetik cselédeikkel a kaját, és úgy dobják ki a tárolókba, mondván, hogy így mindenfélét kóstolhatnak a szegények...
Ám köztük is akadnak kivételek. Az elnök fia városról városra jár, híres rockzenészként koncerteket ad, és a befolyt összeget a kolóniaiaknak ajánlja fel. Így érkezik meg Zerah Ex-Los 42-be is, ahol egy véletlen folytán összefut Jaellel, és egy heves csók felforgatja addigi életüket, nézeteiket.
Imádtam Zerah és Jael kapcsolatát, ahogy a dacos, Elit ellenes lány szép lassan átértékeli az elitekről alkotott képet, és félretéve elveit, beleszeret a fiúba. Zerah pedig olyan belátást kap a kolóniaiak életébe, melyről egészen addig fogalma sem volt. (Nem mellesleg Zerah igazi könyves álompasi!)
Szerelmük nagyon szenvedélyes, izzik köztük a levegő. Ugyanakkor mindvégig ott van a feszültség a levegőben, hisz Zerahnak a turné miatt tovább kell állnia... Ráadásul a törvények értelmében soha nem élhetnének együtt...
Az együtt töltött napjaik viszont csodaszépek! Nem is tudom, melyik volt a kedvencem: a tavas, vagy a vacsora...
A Romok tehát egy disztópikus környezetbe ágyazott, megható, vicces, titkokkal és rejtélyekkel teli regény, melyben érződik, hogy a háttérben sötét titkok húzódnak meg. Én a magam részéről teljesen beleszerettem, és izgatottan várom, hogyan alakul tovább Jaelék sorsa.
Leginkább a romantikus műfaj kedvelőinek ajánlom. Illetve azoknak, akik szeretnének valami szokatlant olvasni. Karen pedig ékes példája annak, hogy a Magánkiadásokban is találni vérbeli gyöngyszemeket!
Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Zerah, Woody és Jael
Kedvenc jelenet: a tavas
Negatívum:egy picit hiányos a világfelépítés
Borító: 5/5
Interjú Karennel
Mi inspirált a sorozat megírásánál?
Egy kis faluból jöttem, ahol rendszeres volt nálunk, hogy magunk termesztjük azt, amit megeszünk. Szerettem volna bemutatni, milyen is az élet, és valahogy megtetszett a disztópia világa, mivel mostanában sok ilyen témájú könyvet olvasok.
A történetedben több olyan dolgot vegyítesz - gondolok itt a posztapokaliptikus világképre, vagy a rocksztárságra -, ami elsőre meglehetősen furcsának tűnhet, mégis jól megférnek együtt. Nem féltél, mit fognak szólni ehhez az olvasók?
Mindenképpen egy posztapokaliptikus világban gondolkoztam, és csak akkor jött Zerah karaktere, amikor már megvolt a világ. Először nekem is furcsának tűnt, de rájöttem, hogy illeszthetném bele mégis, hogy ne legyen az egész logikátlan, és végül sablonos elemekből sikerült kihoznom egy egyedi történetet.
Mivel ez az első megjelent regényem, kicsit félek az olvasói reakcióktól, de úgy hiszem, a karakterek és a humor van elég jó ahhoz, hogy megszeressék a történetet.
Ha választhatnál, kolóniai lakosként élnél, vagy az elit réteghez tartoznál?
Könnyen bele tudom képzelni magam egy kolóniai lakos mindennapjaiba, a földművelés számomra nem idegen, és lehet, hogy kicsit nehezebb lenne az élet, mint gyerekkoromban, de biztosan elboldogulnék. Bár hazudnék, ha azt mondanám, nem próbálnám ki, milyen elitnek lenni.
Van olyan karakter, akit egy kicsit jobban kedvelsz, közelebb áll a szívedhez, mint a többiek, vagy egyformán szereted őket?
Jael szemszögéből mesélem el a történetet, és talán ezért is van, hogy ő nőtt leginkább a szívemhez. A keserű élete miatt szarkasztikus és hitetlen lett, nagyon szerettem azokat a részeket írni, mikor Zerah próbálja vele elhitetni, hogy tényleg tetszik neki a lány, ő pedig ezt fel sem tudja fogni.
Ha élő személy lenne Jael, mennyire tudnál azonosulni vele?
Az életmódjával biztosan, és valamennyire hasonlít is rám, de néha olyan határozatlan tud lenni, ami engem megőrjít. Ha Zerah megjelenne a küszöbömön, biztos nem tétováznék annyit.
Zerah karakere nagyon jól sikerült, biztos sok lány fogja szeretni. Mi alapján formáltad meg őt? Régi szerelem, kedvenc színész vagy csak úgy jött?
Egy kicsit mindhárom. Tudatosan és tudat alatt is beleraktam olyan személyiségjegyeket, amelyeket fiatalkorom fontos férfijeitől vettem, viszont egy rocksztárt sem ismertem személyesen. Sajnos. :)
Mi alapján írod a történetet?
Az egész trilógia alapötlete összeállt a fejemben, mielőtt megírtam volna. Lejegyeztem az ötleteimet és ez alapján írtam a történetet, ezért pontosan tudom mikor mi fog történni. Azt viszont, hogyan történnek az események, írás közben találom ki.
Sokan kíváncsiak – köztük én is -, hogy mikorra várhatóak a folytatások? Mondanál róluk pár szót?
Második köteten dolgozok éppen. Az első kötet függővéggel ér véget és részben ez a szál folytatódik, valamint egy újabb szereplőt is megismerhetünk majd. Erről a bizonyos új szereplőről még nem árulhatok el sokat, de annyit igen, hogy ő az elit másik csoportjából fog jönni.
Reményeim szerint szeptemberben megjelenhet a következő kötet. Persze ez sok mindentől függ.
Van valamilyen szokásod írás közben?
Teázni szeretek az írás közben, imádom az Earl Greyt, valamint zenét szoktam hallgatni. Általában instrumentális vagy filmzenét, viszont minden más zaj elvonja a figyelmem. Néha percekig tudom hallgatni ahogy a madarak énekelnek az ablakom alatt.
Milyen könyveket szeretsz olvasni? Vannak kedvenceid?
Mostanában főleg disztópiákat olvasok, mindegyiknek más a világa, és nagyon érdekes társadalmi berendezkedésük van. De örök kedvencem a Gyűrűk ura és a Harry Potter.
Végezetül üzensz valamit az olvasóidnak? Hol találkozhatnak veled legközelebb?
Remélem, tetszeni fog a könyvem, és a Könyvfesztiválon szívesen dedikálom bárki példányát.
Köszönöm az interjút!
A turné állomásai
Bibliotheca Fummie - Kedvcsináló idézetek
Deszy könyvajánlója - Részlet
Insane Life - A világról
Tekla könyvei - Az íróról
Dreamworld - Interjú Karennel
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése