A Maxim Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelenik Amy Tintera duológiájának befejező kötete, a Rebel. Ennek örömére a Blogturné Klub hat bloggere bemutatja Wren és Callum megpróbáltatásokkal teli kalandjának folytatását. Tartsatok velünk, ismerjétek meg az újjáélesztettek rezervátumát, és készüljetek…. elérkezett a lázadás ideje!
Kiadó: Maxim Kiadó
ISBN: 9789632617732
Oldalszám: 336 oldal
Fordító: Ipacs Tibor
Fülszöveg:
Wren azt hitte, minden emberi tulajdonságát maga mögött hagyta, amikor öt évvel ezelőtt meghalt, majd százhetvennyolc perccel később újjáéledt. Újonnan szerzett erejével, gyorsaságával és öngyógyító képességével – valamint az érzelmek hiányával – Wren Százhetvennyolcas tökéletes fegyvernek bizonyult. Aztán jött Callum Huszonkettes, és mindent megváltoztatott.
Most, hogy mindketten megszöktek, készen állnak arra, hogy békésen új életet kezdjenek az újjáélesztettek rezervátumában. De Micah Százhatvanhármasnak, annak az újjáélesztettnek, aki a rezervátumot vezeti más, sötétebb tervei vannak: el akarja pusztítani az embereket. Az összeset. Micah már évek óta egy újjáélesztett-sereg létrehozásán fáradozik, és most készen áll arra, hogy megtámadja a városokat. Callum maradni szeretne, és meg akarja védeni az embereket. Wren semmit sem szeretne jobban, mint végre felhagyni a küzdelemmel.
A Micah és a HIRC közé került, egymással vitatkozó Wrennek és Callumnek csak egyetlen lehetősége marad.
Itt az ideje, hogy az újjáélesztettek fellázadjanak.
A Micah és a HIRC közé került, egymással vitatkozó Wrennek és Callumnek csak egyetlen lehetősége marad.
Itt az ideje, hogy az újjáélesztettek fellázadjanak.
Saját véleményem:
Aki életében legalább egy disztópiát olvasott már, az tudja, a biztos pontot jelentő, túlidealizált csoportok/táborok/rezervátumok közel sem azt az élményt nyújtják, amiért a főhősök egykoron szerettek volna eljutni oda. Mindig van valami apróbetűs rész. Na, meg egy jóadag pofáraesés. Ezalól a Rebel sem kivétel.
Miután Wren, Callum, Addie és a többiek új otthonra lelnek a Micah (Százhatvanhármas) vezette táborban, rengeteg olyasmivel kénytelenek szembesülni, ami nem csupán meglepi és kimozdítja őket komfortzónájukból (például a creepy Más/reboot babák születése), de komoly erkölcsi dilemmába is sodorja csapatukat.
Hiába menekültek meg a HIRC karmai közül, ismét ölniük kell, méghozzá ártatlan embereket, Micah ugyanis az újjáélesztettek érdekeit tartva szem előtt, arra készül, hogy eltörölje a föld színéről az emberi faj összes képviselőjét. Ezen tervének fontos alappillére a létszámbővítés, amit meglehetően sokkoló módon visz véghez (rengeteget lehetne vitatkozni a dolog helyességéről - a szereplők meg is teszik). Ám ennél is durvább maga a felkelés kivitelezése, ami részben Callumot is érinti (veszélybe kerül a családja). És itt kezdődik a bonyodalom elméleti és fizikai szinten is.
A szerelmeseknek harcot kell vívniuk önmagukkal, szembenézni valódi természetükkel, érzelemvilágukkal, továbbá egymással is. És ez nem könnyű. Wren egészen más felfogással rendelkezik, mint a srác, aki alacsony számának köszönhetően inkább ember, mint újjáélesztett.
A történet jelentős része tehát főként vívódásaikra fókuszál, amiben egyébként nagy segítségükre (/hátrányukra) van Micah karaktere. Általa számos olyan tett, gondolat, "emberi" kérdés merül fel, ami segíti a két főszereplő saját- és együttes fejlődését. Nekem mégsem stimmelt valami. A regény első felében úgy éreztem, mintha valami random hullámvasútra ültem volna fel. Wren viselkedése totálisan kiszámíthatatlannak, néhol pedig légbőlkapottnak tűnt, mintha a szerző nem tudta volna, melyik irányba terelje a lányt. Ez viszont könnyen adódhatott a kötet legfőbb hibájából, a rövidségből.
Vannak sztorik, amiket ha kell-ha nem, elnyújtanak, és van a Reboot-Rebel, ami igényelné a trilógia hosszúságot, mégsem kapja meg, holott a tartalom megkövetelné. Amy Tintera fantasztikus disztópia alapot hívott életre, amiben minden megvan, ami ehhez a műfajhoz kell, ám az első résztől eltérően a második túlzsúfolt. Az első oldalaktól kezdve pörögnek az események, és ha van könyv, ahol tényleg nincs megállás, akkor az ez. Harc harc hátán, összecsapások, árulások, belviszályok, stb. Önmagukban ezek tök jól működnek, viszik az olvasót, de tagadhatatlan, hogy a helyhiány miatt a megoldásuk nincs túlkomplikálva - kimondom: hiteltelenek.
És mégis... bár nem telepedett az agyamra rózsaszín köd, mint a Reboot esetében, szerettem a Rebelt. Szerettem a felvetett erkölcsi kérdéseket, az egyéni karakterdrámákat, a cselekmény feszítettségét, és idegbajt kaptam a kiszámíthatatlan fordulatoktól. Amy Tintera néhol olyanokat csavart, hogy nem győztem pislogni. Főleg a történet második felében, ami egyébként hozza azt a szintet, amit annyira nagyon vártam. Onnantól, hogy történik valami, amit most fedjen homály, mind a cselekmény, mind Wren és Callum is magára talál, és rálép a karakterfejlődés útjára. Ó, de még mennyire! Imádtam a badass(ebb), fenékszétrúgós, megfontolt, akaraterős Callumot látni, akárcsak a jég hátán is megélő, tökös Wrent, aki leglényét megtartva, végre hajlandó volt egyik vagy másik irányba elmozdulni.
Mindent egybevetve a Rebel noha nem hozza a Reboot szintjét, izgalmas, érdekes, szerethető lezárása a duológiának. A szívemben mindig különleges helye lesz a kis csapatnak.
Pontszám: 5/4,5
Kedvenc szereplő: Callum, Addie, Wren
Kedvenc jelenet: amikor Callum a sarkára állt
Negatívum: bonyodalom hiánya
Borító: 5/0 (semmi köze a tartalomhoz)Sorozat: Reboot 2. és egyben utolsó része
Megtetszett? Vidd haza!
Nyereményjáték
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz, a nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a kiküldött értesítőre, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk.
Callumnak mi a számmal jelölt neve?
Nézzetek be a többi állomásra is
06/01 Dreamworld
06/02 Kelly & Lupi olvas
06/04 Deszy könyvajánlója
06/06 MFKata gondolatai
06/08 CBooks
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése