Fennállásának ötödik évfordulójához érkezett a Blogturné Klub, amit természetesen szerettünk volna Veletek együtt megünnepelni - hisz ti is részesei vagytok ennek az élménynek.
Ennek örömére kezetekbe adtuk a gyeplőt, teret engedhettetek legkíváncsibb éneteknek és tabuk nélkül kérdezhettetek tőlünk. Most pedig rajtunk a sor, hogy megválaszoljuk őket.
Tartsatok velünk, ha kíváncsiak vagytok, kik rejtőznek a blogok mögött, netán szeretnétek bekukkantani a kulisszák mögé, és megismerni pikáns-belsős élményeinket! És ahogy azt már megszokhattátok, ezúttal sem hagyunk Titeket nyeremény nélkül.
Ennek örömére kezetekbe adtuk a gyeplőt, teret engedhettetek legkíváncsibb éneteknek és tabuk nélkül kérdezhettetek tőlünk. Most pedig rajtunk a sor, hogy megválaszoljuk őket.
Tartsatok velünk, ha kíváncsiak vagytok, kik rejtőznek a blogok mögött, netán szeretnétek bekukkantani a kulisszák mögé, és megismerni pikáns-belsős élményeinket! És ahogy azt már megszokhattátok, ezúttal sem hagyunk Titeket nyeremény nélkül.
Kérdezz-felelek
Narniát. Nagyszerű érzés, hogy ha kinyitom a virtuális szekrényem ajtaját, akkor ott találom magam egy olyan világban, ami csak az enyém, és ahol mindent úgy alakíthatok, ahogyan az nekem tetszik. Itt semmi sem kötelező, nincsenek elvárások, csalódások, nem kötnek a szabályok; csak én és a gondolataim vagyunk.
Mit gyűlölsz a (könyves) bloggerkedésben?
Magában a bloggerkedésben már semmit, inkább magamat szoktam utálni, amikor rájövök, hogy már megint túlvállaltam magam és szorítanak a határidők. Régebben viszont akadtak pillanatok, amikor a pokolba kívántam az egészet, sikerült ugyanis beleesnem a bloggerség átkába: úgy éreztem minden olvasmányomról köteles vagyok beszámolót írni. Mint tudjuk, a kényszerűség megöli a lelkesedést, így volt időszak, amikor már kedvem sem volt csak úgy random olvasgatni, nehogy bejegyzést kelljen írnom róla. A legrosszabb mégis az volt, hogy ez az egész a tervezett bejegyzéseimre is rányomta a bélyegét. Szerencsére még időben beláttam, hogy néha önmagamnak is tudni kell nemet mondani, és olyan, hogy kell, nem létezhet.
Honnan jött a blogod neve?
Réges-rég volt három barátnőm, akikkel elkezdtünk írni egy sztorit, majd Secret Dream Time néven blogot is nyitottunk hozzá. A dolog pikantériája, hogy hozzám a Secret és Time részek kötődtek, később mégis a Dreamből gyökereztettem ennek az oldalnak a nevét. Egyrészt szerettem volna valamiféle köteléket azzal a bloggal, másrészt az Álomvilág jelentésében tökéletesen passzolt az olvasáshoz. Ennél több logikát ne keressetek benne, hajlamos vagyok elindulni egy gondolattól, majd addig csavarni, míg teljesen máshol nem kötök ki.
Mindannyian követünk el hibákat. Mi a legnagyobb hiba, amit elkövettél, mint blogger és hogyan érzel ezzel kapcsolatban? Ha visszamehetnél az időben, min változtatnál?
Semmin. Az általam elkövetett hibák is hozzájárultak ahhoz, hogy az legyek, aki vagyok. Hiszem, hogy minden ballépésnek oka van, ha más nem, a tapasztalás. Különben honnan tudhatnánk, mit ne kövessünk el mégegyszer?
Milyen könyvformátumot szeretsz inkább, miért? Nyomtatott vs. Ebook vs. Hangoskönyv.
Néhány évvel ezelőtt lazán rávágtam volna, hogy nyomtatott könyv. Sőt... tulajdonképpen most is. Kézben tartani, érezni az illatát, pergetni a lapokat, megtapizni a borítóját, polcra tenni, gyönyörködni benne, fotózni, olyan élmény, amit semmi más nem pótolhat. Ellenben tagadhatatlan, hogy a blogturnézás miatt egyre többször olvasok e-bookot, meglehet, többször is, mint hagyományos formátumot. De hiába praktikus és több szempontból jobb is, a szívem örökké a nyomtatott könyvekért dobog.
Használsz könyvjelzőt? Mit?
Ha e-bookot olvasok, akkor nyilvánvalóan nem, az magától is ugyanott marad, ahol hagytam. Rendes könyveknél... nos, előszeretettel gyűjtöm a könyvjelzőket, hogy aztán betegesen féltve őket, egy ládikában pihenjenek. Épp ezért régebben a könyvmolyképzős könyvekben lapuló kis füzetkét használtam, amíg járt, manapság pedig a rendeléseikhez küldött könyvjelzőikből szoktam előkapni egyet (persze szigorún csak olyat, ami passzol az adott könyvhöz és duplám van belőle).
Szoktál jegyzetelni olvasás közben?
Nem, képtelen lennék rá, én az a "leülök és durr bele" típus vagyok.
Ha lenne egy olyan könyvespolcod, ami egy rejtett szobába vezetne, melyik könyv lenne a "kilincs"?
Ha lenne egy teljesen új polcom, rejtett szoba ide vagy oda, boldog lennék. És ugyanitt szeretném megjegyezni, az egyik polcomon van egy Narnia kötet. *kacsintás*
Egyébként meg: nem gondoljátok komolyan, ha lenne egy rejtett szobába vezető könyvespolcom, tényleg elárulnám, melyik könyv vezet oda? (Persze amennyiben, te vagy Jace, Will Herondale, Jamie Fraser, Khal Drogo, Jon Snow, Chaol, Rhys, Holder, stb., úgy az Elveszett lelkek városát keresd.)
Ha írnál egy könyvet, milyen címet adnál neki?
A címadáson bőségesen túl vagyunk, de a többi maradjon az én titkom.
Oké, nem leszek ennyire titokzatos, két parkolópályás történetemét elárulom: Keserédes szerelem (ez lassan egy évtizedes munkám); Alku
Egészítsd ki: Bárcsak több …………. témájú könyv lenne
Kalóz, unikornis, sárkány, sellő.
És akkor most jöjjön a BTK...
Épp az Isten háta mögött nyaraltam, amikor Kelly megemlítette valahol, hogy szeretne egy bloggerekből verbuvált csapatot, akik segítenének népszerűsíteni az olvasást. Tojáshéjas kezdőként azt éreztem, tök jó lenne a kezdeményezés részesének lenni; emlékszem, még meg is kérdeztem, lehet-e valahol jelentkezni? A válasz viszont meglepett. Nagyon. Az, hogy egy általam rendkívül tisztelt, szeretett, követett, és a kiadók által is megbecsült blogger azt mondja, rám, a senki, ismeretlen kis bloggerre is gondolt, hát az életem egyik legelképesztőbb pillanata volt. És közel sem a BTK halovány körvonalai miatt (akkoriban még mi magunk sem sejtettük, mivé növi ki magát). Számomra sokkal, de sokkal többet jelentett, hogy egy olyan személy, mint Kelly, látott bennem fantáziát; ennél nagyobb elismerést nehezen kaphattam volna. Mindenféle nyalizás nélkül - mondjanak vagy gondoljanak bármit a trollok -, szerintem mind a mai napig Kelly a könyves bloggerek legikonikusabb alakja
Milyen érzés 5 évvel a hátatok mögött visszagondolni a kezdetekre?
Nosztalgikus. Hihetetlen, mennyire elszaladt az idő! Rengeteg mindent éltünk át együtt, onnantól kezdve, hogy megszültük és felneveltük a BTK-t.
Az elmúlt évek során olyanok lettünk, mint egy család, szívünket-lelkünket beleadtuk ebbe az egészbe, és talán pont ettől lett annyira erős. Persze, mint minden családban, nálunk is vannak súrlódások, veszekedések és olyan pillanatok, amikor azt hisszük, kész vége (olyanok vagyunk, mint a Mikaelsonok), de immár ötödik éve itt vagyunk. Rengeteget jelent, hogy kezdettől fogva emberként és nem robotként kezeltük egymást, vagy akár magát a BTK-t is. Elképzelni sem tudjátok, mennyi hülyeséget csináltunk együtt, milyen őrült és szürreális beszélgetéseken vagyunk túl, legyen szó a virtuális térről vagy személyes találkozókról. A karácsonyi turnék, leterhelt időszakok például igen maradandó élményeket szültek.
Nem fásultatok még bele a turnézásba?
De, és szerintem ezt ti is érzitek - pontosabban ennek a következményeit. Akárhonnan is nézzük, öt év hosszú idő, az ember pedig igényli a változást, ám egy ekkora csapatnál, ahol az alapforma viszonylag stabil kéne maradjon, nehéz. Ráadásul öt év alatt mi magunk és az életünk is sokat formálódik, felnövünk, szembesülünk az élet pofonjaival, elkerülhetetlen részeivel, ami kihatással van a blogolásra. Pláne, ha az ember olyan intenzíven űzi, mint mi. Valahol várható volt, hogy az alapító (vagy az aközeli) csapat előbb-utóbb lemerül; az már a sors furcsa fintora, hogy legtöbbünknél minden külső tényezővel együtt, ez most következett be. Hozzáteszem, mindez közel sem jelenti azt, hogy lehúznánk a rolót, mindössze szükségünk van/volt egy kis áramszünetre, hogy megpihenjünk.
Jó hír, hogy a tagbővítéssel sikerült új lendületet kapnunk, ami feltehetően annak köszönhető, hogy minden eddiginél komolyabban elmélyedtünk a válogatásban, s olyan aprólékos részletességgel építettük és veséztük ki az egészet, mint anno magát a BTK-t. A folyamat és maguk a lányok is gyógyírként szolgáltak, és olybá tűnik, legtöbben kezdünk visszatalálni. Mert ezt csak szívből lehet csinálni, muszájból nem.
Mi a legpozitívabb élmény, amit az elmúlt 5 év alatt szereztetek a Blogturné Klub kapcsán?
Őszinte leszek, nem tudnék egyet kiemelni. Az adventi turnéink felérnek holmi flúgos futammal (ha látnátok, mik születtek a háttérben!), mint ahogy rengeteg könnyfakasztó vagy éppen érzelmileg mély beszélgetésen is túl vagyunk már. A személyes találkozóink pedig botrányosan jók, a maguk olaszos módján. És például vagyunk páran, akik együtt külföldöt is megjárták már (hogy a trollok is jóllakjanak: természetesen a turnékból sikkasztott pénzzel - nem). De legyen szó virtuális beszélgetésekről, közös mozizásokról vagy könyves eseményeken együtt bandázásról, mindegyik felejthetetlen a maga módján.
Melyik volt az első könyv, amit elolvastál?
Turnés értelemben az Üvegtrón, egyébként Az oroszlánkirály (fejjel lefelé olvastam), míg a könyvmolyságomat az Alkonyattól datálom. De valahol az utolsó kettő között megvolt a Harry Potter első része és Johnny Depp életrajza is.
Előfordult olyan, hogy nem tetszett egy könyv, de mégis jó értékelést írtatok róla, hogy az adott kiadóval megmaradjon a jó kapcsolat?
Nem, azzal a saját elveimet döngöltem volna földbe. Egy negatív véleményt meg lehet írni olyan formában is, hogy az ne sértő legyen.
Történt már olyan, hogy egy könyvet nagyon nem szerettetek, mégis közepesen értékeltétek, mert időközben befolyásolt titeket a többiek véleménye?
Soha, lsd. előző pont. Ha valamit nem szerettem, akkor azon nem fog változtatni a másik lelkesedése.
Olykor előfordul, hogy olyan könyvekről is írtok, aminek nem szeretitek a műfaját. Miért van ez?
Tudjátok, vannak azok az emberek, akik beleviszik a másikat a rosszba. Na, nálunk is vannak ilyenek. Például, ha adott egy Toffy, aki ódákat zeng a történelmi romantikusokról, akkor az előbb vagy utóbb elkezdi piszkálni az ember fantáziáját, mígnem hopp, már olvassa is. Ennek pedig megvan az a remek előnye, hogy találsz valami olyasmit, amiről nem is tudtad, hogy szereted, pedig de... Nyilván előfordulhat, hogy mégsem jön be, viszont lottózni sem úgy mész, hogy tudod a hétvégi nyerőszámokat.
A BTK-ban szabadon lehet kísérletezni. Szerintem mindannyian tudnánk olyan műfajt mondani, amitől korábban ódzkodtunk, mára pedig szívesen olvassuk. Nálam ilyen a történelmi romantika és a mese.
Volt olyan bejegyzésetek, amit nem akartatok megírni, mert annyira nem haladtatok a könyvvel? (Nem az időhiányra gondolok.) Melyik volt ez?
Téli mese. Szó sincs arról, hogy ne szerettük volna, csak épp annyira vaskos, annyira részletes műről van szó, 6-os betűmérettel szedve, amit nem lehet 2 nap alatt felfalni. Egy hónap alatt se. Hogy átérezzétek: minimum 10 oldalon át szálldogált egyetlen hópihe!
Történt már olyan, hogy összevesztetek egy könyvön? Mindenki máshogy látta, máshogy jött át neki, máshogy értelmezte.. Ha igen, akkor melyik volt az?
Konkrét veszekedés nem volt, de olyan előfordult, hogy nagyon máshogy láttunk egy-egy könyvet. Ilyen volt például a Sötét elmék, Kegyetlen szépség, Jellicoe Road
A legviccesebb mégis a Nyugalom tengerének a borítója. Mindenki tök mást látott a képen, majd egységesen rácsodálkoztunk, amikor kiderült, mi micsoda rajta.
Van olyan könyv, aminél epekedve várjátok a folytatást (de az csak nem akar eljönni)?
Blood Red Road. Az az Achilles-sarkam. A Szunnyadó parázzsal karöltve.
Melyik a kedvenc könyved?
Nem tudom, ki vagy és hol talállak, de... Viccet félretéve, rengeteg van. Az Árnyvadász könyvek mindenek felett állnak, szorosan mögöttük ott figyel az Üvegtrón és ACoTaR sorozat, Colleen Hoover könyvei, valamint az Alkonyat saga. Magyarok közül az Összetört Glóriák a nagy kedvencem.
Ki(k) a kedvenc szerző(i)d?
Cassandra Clare, Sarah J. Maas, Colleen Hoover, Jennifer L. Armentrout, A. O. Esther, Stephenie Meyer, Sabrina Jeffries, Sarah MacLean, Julianne Donaldson
Tibitől kapott kérdésem:
Melyik az a YA könyv, amit 5-10 éve imádtál, de ha most olvasnád el, nem biztos, hogy tetszene?
Pont ma tartottam egy nagyobb polcrendezést, ami során rengeteg régebbi olvasmányom is a kezembe került, és bizony többnél is elméláztam. De ha csak egyet emelhetek ki, akkor egyértelműen a Jóslatok hálójábant mondanám. Akkoriban nagyon szerettem, mai fejjel viszont tutira falhoz vágnám.
Nyereményjáték
Hat meglepetéskönyv kerül kisorsolásra! Minden állomáson egy-egy bloggerünk jellemzőit találod, ami alapján meg kell tippelned, kiről van szó és beírnod a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Figyelem! Csak magyarországi címre postázunk, a nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a kiküldött értesítőre, utána automatikusan újat sorsolunk.
Bloggerünk nem csupán olvasás közben falja a lapokat, de előszeretettel meg is süti-főzi olvasmányait. A blogját böngészve tuti megéhezel.
Nézzetek be a többi állomásra is
09/08 Függővég
09/09 Deszy könyvajánlója
09/10 Sorok Között
09/11 Dreamworld
09/12 Nem félünk a könyvektől
09/13 Spirit Bliss Sárga könyves út
09/14 Könyv és más
09/15 Never Let Me Go
09/16 Könyvvilág
09/17 Ambivalentina
09/18 Zakkant olvas
09/19 Hagyjatok! Olvasok!
09/20 Betonka szerint a világ...
09/21 KönyvParfé
09/22 Olvasónapló
09/23 Insane Life
09/24 Szembetűnő
09/25 Szofisztikált Macska
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése