Vi Keeland - Fiatal szerető

Vi Keeland: Fiatal szerető

Kiadó: Álomgyár Kiadó
ISBN: 9786156013989
Oldalszám: 376 oldal
Fordító: Seres Noémi

Fülszöveg:

Amikor először találkoztam Ford Donovannal, fogalmam sem volt, hogy ki ő…, néhány szembeötlő dolgot leszámítva.
Tudtam róla, hogy túl fiatal hozzám, isteni a teste, sikeres és okos. De menjünk vissza a történet legelejére.
A legjobb barátnőm kijelentette, hogy újra randiznom kellene, és a tudtom nélkül létrehozta a profilomat az egyik népszerű társkereső oldalon.
Huszonegy és huszonhét éves kor között jelölte be a potenciális partnerek életkorát. Továbbá megjegyzésként odaírta, hogy az Orál Király és hasonló becenévvel rendelkezők azonnal a lista tetejére kerülnek.
Nem lett volna szabad aktiválnia a profilomat…
A lényeg, hogy így találkoztam Forddal. Elkezdtünk üzeneteket írogatni egymásnak. Megnevettetett, de ennek ellenére is zavart a kora, úgyhogy részemről csak barátságról lehetett szó.
Miután hetekig győzködött, végül ráálltam, hogy egyetlenegyszer találkozzunk. Húsz évvel ezelőtt randiztam utoljára a középiskolai szerelmemmel. Tudtam, hogy nem lehet ebből semmi tartós, de kíváncsi voltam rá.
Remegő lábbal léptem be az étterembe. Ford a bárpultnál ült. Amikor megfordult, elállt a lélegzetem. A szexi mosolyától majdnem lecsúszott a bugyim.
De annyira ismerősnek tűnt…
Ahogy közelebb értem, rájöttem, miért. A szomszéd nyaraló tulajdonosának a fia volt.
A szomszéd fiú.
Évek óta nem láttam, és ő időközben felnőtt férfi lett.
Kimentem az étteremből és hagytam a fenébe ezt az őrültséget.
Majd beköszöntött a nyár, és ki kezdett el ismét lejárni a családi nyaralóba?

Saját véleményem:

Amikor idestova egy esztendővel ezelőtt hazánkba látogatott Vi Keeland, alkalmam nyílt feltenni számára néhány kérdést; többek között arról is faggattam, melyik történetébe csöppenne legszívesebben, ha alkalma nyílna rá. Akkor azt felelte, a legújabb megjelent regényébe, a Fiatal szeretőbe. Ott és abban a pillanatban tudtam, hogy egyszer mindenképp el kell olvasnom ezt a nem mindennapi sztorit, aminek a középpontjában a korhatár nélküli szerelem áll.

"A kort nem úgy kell számolni, hogy mennyit éltünk, hanem hogy mennyi van még hátra. Előrefelé kell nézni, nem pedig hátrafelé."

Úgy gondolom, ebben a zsánerben elég nehéz újat mutatni, hisz viszonylag behatároltak a keretek - Vi Keeland azonban talált egy apró rést, ami nem más, mint a korkülönbség. Méghozzá az a - polgárpukkasztó - fajtája, amikor a nő az idősebb fél. Mi, emberek ugyanis hajlamosak vagyunk ítélkezni és fintorogni, ha azt halljuk, hogy egy kapcsolatban egyik vagy másik fél sokkalta idősebb a másiknál. Ám míg ezt a férfiak tekintetében többé-kevésbé hajlandóak vagyunk elnézni, addig fordított esetben már nem. Ha egy nő gyermeke korabeli partnerrel mutatkozik, rögtön repkednek rá a mindenféle bélyegek.
De vajon tényleg annyira botrányos lenne a korkülönbség? A Fiatal szeretőben megkapjuk rá a választ. A szerző gyönyörűen mutatja be, hogy a szerelem mennyire nem skatulyáz, hogy nincsenek benne korlátok, és hogy a valóságban nem a papíron szereplő korunk határoz meg bennünket, hanem az, amit legbelül érzünk. Mint ahogy arra is zseniálisan rávilágít, hogy egy fiatal épp úgy lehet érettebb a koránál, mint fordítva.

A főhősnő személyében egy végtelenül szerethető figurát kapunk; ám amellett, hogy Val okos és aranyos, tele van gátlásokkal is. Ő az, aki a regény során az átlagos erkölcsi értékek miatt dilemmázik egy efféle kapcsolat helyességén, merthogy nem tartja társadalmilag elfogadhatónak azt, hogy egy, a fiával azonos korú pasival keveredjen bármiféle intim kapcsolatba. Val tépelődései rendkívül reálisak, a szerző szépen játszik velük, és ez sokat hozzátesz a kötet élvezeti értékéhez - és persze ahhoz is, hogy igazán a szívünkbe zárjuk ezt a harminchét éves elvált nőt, akinek túl korán születendő gyermeke és házassága okán jóformán nem jutott ideje arra, hogy megtapasztalja, mit jelent élni és szórakozni.
...egészen addig, míg lökött barátnője fel nem regisztrálja egy társkereső oldalra, ahol Val összeismerkedhet a huszonöt éves Forddal.
Noha a páros között első perctől működik a kémia, Val abban a pillanatban visszavonulót fúj, ahogy első találkozásukkor rájön, hogy a srác nem is annyira ismeretlen számára: Ford ugyanis nem más, mint a nyaralójuk szomszédságában felcseperedő kisfiú. Csakhogy a sors úgy hozza, hogy mind a ketten nyaralójukban töltik a nyarat, egymástól mindössze néhány méternyire.
Ettől kezdve nagyjából borítékolható a páros közti huzavona, a helyesnek vélt és vágyott út közti dilemmázás, amit a mellékszereplők és Ford incselkedései tesznek igazán szédületessé. (Itt jegyezném meg, hogy Val barátnője FERGETEGES!)
Ford egyébként a nagybetűs férfi, minden nő álma. Ő az, aki folyamatosan fűzi Valt, és próbálja megértetni vele, hogy a kor nem írhatja felül az érzelmeket. Végtelenül kitartó, pimasz, szexi, és az összes olyan tulajdonság megvan benne, ami az olvasó számára ellenállhatatlanná teszi. Egyszerűen nem lehet nem tócsává olvadni tőle!
Kettejük kapcsolata szépen felépített, kellően tüzes és piszkos, és nem csupán szerelemmel kecsegtet, hanem az életre is esélyt ad. Élvezet róluk olvasni, átélni a bohóckodásaikat. Miattuk és általuk lesz ez a történet igazán szerethető és dinamikus.

Mindent egybevetve, az első szótól az utolsóig imádtam ezt a könyvet! Humoros, szerethető és piszkosul szexi! Mindemellett csodálatos példája annak, hogy a szerelem valójában mennyire felszabadító is tud lenni. Csak ajánlani tudom mindenkinek, aki kedveli a viccben bővelkedő romantikus történeteket. Olvassátok!

Pontszám: 5/5

Kedvenc szereplő: Eve, Ford, Val

Kedvenc jelenet: azt hiszem, Eve jelenetei vitték a pálmát

Negatívum: -

Borító: 5/4
Sorozat: -