Natasha Bowen - A mély dala

Natasha Bowen nagysikerű debütáló regényét a sellők és afrika iránti szenvedélye ihlette.
Tartsatok bloggereinkkel, hogy megtudjátok, mi történik Simidelével, a fiatal hableánnyal, aki megmenti egy fiú életét annak ellenére, hogy a kötelessége lenne begyűjtenie a lelkét minden tengerbe veszőnek. Most se felejtsetek el játszani, ugyanis a turné végén megnyerhetitek a Maxim kiadó által felajánlott nyereménypéldányt a könyvből!

 

 

Natasha Bowen: A mély dala

 

Kiadó: Maxim Kiadó

ISBN: 9789634995432
Oldalszám: 368 oldal

Fordító: Szujer Orsolya

Fülszöveg:

Túlélni.
Szolgálni.
Megmenteni a szeretteit.
Simi egykoron imádkozott az istenekhez. Most azonban Mami Wataként – hableányként –szolgálja őket azáltal, hogy összegyűjti azoknak a lelkét, akiket a tengerben ért a halál, majd megáldja útjukat hazafelé. A baj akkor kezdődik, amikor egy még életben lévő fiút taszítanak a tengerbe. Ekkor ugyanis Simi megszeg egy ősi törvényt, és megteszi az elképzelhetetlent: megmenti a fiú életét. Jól tudja, hogy büntetés vár mindazokra, akik ellenszegülnek az istenek akaratának. Hogy megvédhesse a többi Mami Watát az istenek dühétől, fel kell keresnie a Legfelsőbb Alkotót, hogy a bocsánatáért esedezzen. A dolgok azonban egyre bonyolódnak. Ott van a fiú, akit megmentett; ő többet tud, mint amennyit illene. És ott van még valami. Valami, ami árnyékként követi Simit, és ami örömét lelné a bukásában… Minden irányból veszély leselkedik Simire, és ahogy közeledik a céljához, bosszúszomjas istenekkel, álnok vidékekkel és legendás lényekkel kell szembenéznie. Mert ha elbukik, azzal nemcsak a Mami Waták sorsát teszi kockára, hanem az általa ismert világét is.

Saját véleményem:

Natasha Bowen debütáló regényét akár egy A kis hableány retellingnek is nevezheznénk, de az az igazság, hogy jóval több annál. Noha a szerző bevallottan rajong az Andersen-féle verzióért (ami megmutatkozik könyvében is), A mély dalában afrikai mítoszok, történelem és fikció keveredik egymással. 

A történet a tizenötödik század közepén játszódik, amikor is a portugálok nyugat-afrikai embereket kezdtek el előbb elrabolni, majd megvásárolni, hogy aztán elvigyék őket Európába vagy a kolonizált szigetekre. A történelemhez azonban társul egy mítosz is, miszerint Yemoja (afrikai istenség) követte azokat, akiket elsőként elragadtak a nyugat-afrikai partokról és rabszolgasorba kényszerítettek, s miután halálukat lelték, hazavitte lelküket. A szerző pedig mindezt tovább gondolva csavart egyet a mítoszon, s eljátszott azzal a gondolattal, hogy mi van akkor, ha Yemoja, a mindenség anyja teremt maga mellé hét Mami Watát (emberré változó színesbőrű hableányt), hogy segítsék munkáját.

"A múltat nem változtathatjuk meg, mindössze csak tanulhatunk belőle. Ami ezután történik, az csakis rajtad áll."

A mély dala hősnője, Simidele (akinek a neve azt jelenti, kövess haza) is egy ilyen hableány. Az a feladata, hogy összegyűjtse a tengerbe fulladt rabszolgák lelkét, s a hetedik napon Yemoja áldását kérve biztosítsa számukra az áldott hazatérést - vagy, ha úgy tetszik, a megbékélést. Simi viszont még viszonylag friss, néhány hónapos hableány, halála előtti, emberi életének homályos emlékei sokszor be-bevillannak számára. Társaitól eltérően vágyik az emberi létre, ekképp jobban is kötődik az emberekhez. Amennyire csak lehetséges, feszegeti új élete határait, ami egy ponton bizony komoly bajba sodorja, ugyanis a szabályok ellenére megmenti a Kola nevű fiú életét, ami nem csak rájuk nézvést jelent fenyegetést, hanem társaira és teremtőjükre is. Simi számára egyetlen megoldás marad, mégpedig az, ha a legfőbb istentől kér bocsánatot. Csakhogy ahhoz, hogy ezt megtehesse, előbb meg kell szereznie néhány különleges gyűrűt, majd kiállni egy sor próbatételt, melyek során istenek, fejtörők és legendás lények nehezítik útját. 

Roppant különleges és egyedülálló történet ez, olyan, ami líraiságával elvarázsolja olvasóját, miközben ezer más módon is hatással van rá. Egyedisége egyértelműen a nyugat-afrikai vonalnak, illetve az afrikai mitológiának és történelemnek köszönhető. Ahogy Natasha Bowen is kitér rá a könyv végén, szeretünk Afrikára és az afrikai kultúrára primitívként gondolni, holott sokkal ősibb, tudományosabb, varázslatosabb és szövevényesebb, mint hinnénk. A mély dala viszont lehetőséget ad arra, hogy megismerjük ezt az idegen, ugyanakkor egzotikus kultúrát, annak isteneit, teremtményeit és nagyságát. Már csak azért is, mert Simiék útja tele van kalanddal: a szenegáli tündérektől kezdve, az afrikai unikornison át, egészen a Ninki Nanka folyami szörnyig mindenféle afrikai lény képviselteti magát, nem is beszélve a különféle istenekről, vagyis az orisákról, akik jócskán megbolygatják a dolgokat. Izgalmas, kalandos, rejtélyekkel teli utazás ez, ami ugyanakkor nagyon festői is. A szerző gyönyörűen ír, szavakkal fest, ami egy olyan egzotikus történet esetében, amiben a szárazföldi és tengeri világ is jelentős szerepet játszik, elhanyagolhatatlan. Natasha Bowen leírásai viszont élnek, lüktetnek, leomlasztják az olvasó körüli világot, hogy a helyére egy sokkal varázslatosabb, pulzálóbb kerülhessen. 

De nem a hangulatteremtés és a mitológiai háttér az egyetlen, ami miatt különleges lesz ez a történet, ugyanis A mély dala hősnője legalább annyira hangsúlyos szereppel bír.

Kifejezetten a történet előnyére vált, hogy a hableányok itt nem mint csábító, gyilkoló lények jelennek meg, hanem segítőként. Céljuk így sokkalta magasztosabb, mégis ott vannak a szabályok, amik határvonalat húznak köztük és az emberek között. És ebbe az alapba jön a Disney mesékből is jól ismert arieli figura, a rebellis hableány, aki vágyik az emberi életre, s a tiltás ellenére is szembeszegül teremtője parancsával. Simi mégis több, pontosabban másabb, mint Ariel, hisz van egy régi, emberi élete, amiből folyamatosan kapunk infómorzsákat, és ami mélységet ad vágyainak. Gondoljatok csak bele, milyen lehet az, ha egyik napról a másikra megfosztanak addigi életetektől, elvesztitek jóformán az összes emléketeket, vagy legalábbis nem tudjátok megfogni őket, miközben arra kényszerítenek, hogy egy egészen más formában, másfajta céllal létezzetek. És pontosan ez a fajta vágyódás teszi annyira szerethetővé Simit. Mondhatni, a szerző kiköszörülte a Disney által ejtett csorbát és mélységet adott a karakternek, miközben persze egyedivé is varázsolta. 

Mindent egybevetve, A mély dala egy igazán különleges történet, amiben egyszerre keveredik mitológia, fikció és történelem, és ami egyszerre pergő, mégis lírai. Ha szeretitek az egyedi, rejtélyekkel, kalandokkal, feladatokkal teli történelmi fantasyket, és nyitottak vagytok egy, számunkra még kevésbé ismert kultúrára, akkor szívből ajánlom. Külön kuriózum, hogy többé-kevésbé a vége is kétféleképpen kezelhető, attól függően, hogy a lelkünk a Disney vagy az Andersen-féle A kis hableány felé húz. Némi szájhuzogatással akár önálló kötetként is elkönyvelhető, de természetesen létezik folytatása, amire én személy szerint egy ilyen befejezés után nagyon kíváncsi vagyok! Már csak azért is, mert A mély dala inkább a kultúrára és egyéb eseményekre fókuszál romantika helyett, míg a folytatás érezhetően inkább arra épít majd. 

Pontszám: 5/5

Kedvenc szereplő: Simi

Kedvenc jelenet: a vége

Negatívum: -

Borító: 5/5
Sorozat: A mély dala #1

Megtetszett? Vidd haza!

Nyereményjáték

A Maxim kiadó elérhetővé tette a könyv beleolvasóját, amely alapján válaszolnotok kell az állomásokon kihelyezett kérdésekre. Minden helyes válasz egy újabb esély a virtuális kalapban!
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

Mikor lehet Yemoját megidézni?

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

12/28 Kelly és Lupi olvas
01/05 Hagyjatok! Olvasok!
01/12 Dreamworld