M. Kácsor Zoltán - A sárkányok fővárosa

 

M. Kácsor Zoltán: A sárkányok fővárosa

 

Kiadó: Lampion Könyvek

ISBN: 9789636141875
Oldalszám: 280 oldal

Illusztrátor: Horváth Ildi

Fülszöveg:

Igen, Háromig Számolok, a Sárkánytörvény című 2. kötetből megismert kincstárnok visszatér!
Ám a mindig precíz és szigorú sárkány most maga kerül slamasztikába. De vajon mekkora vétség az, ha a kincstárnok elszámolja Leiszút Feliszút adóját? És melyik a jobb: a törvény minden betűjét betartani még akkor is, ha azzal egy gonosztevőnek segítünk, vagy szövetkezni egy adócsalóval, és leleplezni az évezred legnagyobb összeesküvését?
Tűzfészket, a sárkányok fővárosát olyan veszély fenyegeti, amilyennel a lakóinak évszázadok óta nem kellett szembenézniük. A vaskalapos Háromig Számolok csak úgy mentheti meg az otthonát, ha elfogadja, hogy az élet nem mindig fekete-fehér. Vajon egy rókaképű sárkány, egy különc tűzdzsinn és egy önmagával örökösen vitatkozó háromfejű fenevad segítségével szembeszállhat az ismeretlen ellenséggel? És vajon ki mer a sárkányokkal újat húzni?
M. Kácsor Zoltán legsikeresebb meseregény-sorozatának vadonatúj része Horváth Ildi rajzainak köszönhetően most új képi világgal és sok apró, böngészni való részlettel jelenik meg.

Saját véleményem:

Egy teljes évnyi kihagyás után visszatértek a Zabaszauruszok, ám némileg más formában, mint ahogyan azt megszokhattuk. Új kiadó, új képi világ, új helyszín. A rajongók számára talán meglepő lesz mindezen változtatások sora (nekem is az volt), de a legfontosabb szerencsére a régi maradt: M. Kácsor Zoltán hangja. Na meg persze fergeteges humora és szójátékai!

Az ötödik kötet végén, miközben Leiszút Feliszúték a rájuk támadó dragoszauruszokkal vívtak ádáz küzdelmet, kiderült, hogy Háromig Számolok, Tűzfészek kincstárnoka elszámolta magát a selypítős sárkány adójával. A sárkánytörvények szerint a tizenkilenc aranyat meghaladó eltulajdonítás komoly bűnnek számít, így hát a talpig becsületes, ez idáig feddhetetlen kincstárnoknak mielőbb vissza kell szolgáltatnia az általa jogtalanul eltulajdonított húsz aranyat. Csakhogy kirepülési engedélyt egyedül a király adhat...
Háromig Számolok, tartva tettei következményeitől, más megoldást keres. Úgy gondolja, talán Pacsuli, az új sárkánykancellár segítségére lehet. A kérdés csak az, hogy az új kancellár mit kér a hallgatásáért cserébe? S ez az ár bajon összeegyeztethető-e egy törvénytisztelő állampolgár elveivel, vagy van az a pont, amikor mindez nem számít?

M. Kácsor Zoltán ezúttal olyan témaköröket érint meseregényében, mint a becsület vagy a botlás, miközben igyekszik bemutatni, hogy még a leggondosabb odafigyelés és jószándék mellett is véthetünk hibát. Igazán fontos üzenet ez a gyerekek számára, mint ahogyan az is lényeges, hogy lássák, mindez milyen következményekkel bír abban az esetben, ha félelemből megpróbáljuk eltusolni a dolgot, ahelyett, hogy egyszerűen felvállalnánk. Mert hát milyen az emberi természet? Félve a negatív reakciótól, hajlamos menekülőutat keresni, még akkor is, ha az nem helyes. 

A kötet főhőse, Háromig Számolok egy talpig becsületes, hivatásának élő sárkány, aki végtelen odaadással viseltetik a munkája iránt. S pont emiatt viseli meg az a kis baki, amit akaratán kívül elkövet. Ám ahelyett, hogy bevallaná vétkeit királyának, tartva a megtorlástól, inkább útra kél és megpróbál annak háta mögött cselekedni. Csakhogy az egyenes útról való letérésnek megvan az ára, a kincstárnoknak pedig saját bőrén - pardon, pikkelyein - kell megtapasztalnia, mindez mit is jelent. Kék pikkelyes barátunk egyik kalamajkából keveredik a másikba, miközben rengeteg új tapasztalattal gazdagodik, és rájön, hogy nem szabad ítélkezni, mert lehet, hogy a segítség onnan érkezik, ahonnan nem is várná. 

Úgy vélem, olyan mesealap ez, ami tanulsága mellett rengeteg izgalommal szolgál, s amire természetesen ráerősít az új helyszín (melyik gyerek számára ne lenne érdekfeszítő a sárkányok izzasztóan parádés fővárosa?), valamint a régi-új karakterek. Utóbbiak között akadnak költői vénával megáldott tolvajok, csaló gazfickók, kissé ügyefogyott, ámbár jólelkű őrök, tűzrőlpattant dzsinnek, na meg egy munkamániás főszereplő is. Egyszóval minden garantált a szórakozáshoz.
Meglehet, ezúttal Rilex, Kunyi, Barmol és a többiek kimaradtak a buliból, de Három Számolok és csapata is gondoskodik a jól megszokott Zabaszauruszok-élményről. M. Kácsor Zoltán a tőle megszokott módon, elképesztő szójátékokkal, s végtelen sok fantáziával kényezteti olvasóját. Én felnőtt fejjel sem tudok betelni vele, egyszerűen imádom amit és ahogyan ír!

A Sárkányok fővárosa tehát bár több ízben is rendhagyó a sorozat korábbi köteteihez képest, esszenciájában ugyanazt a színvonalat és szórakoztató tartalmat képviseli, mint azok. Természetesen hazudnék, ha azt mondanám, nem vérzik a szívem a régebbi illusztrációk miatt, és hogy nem furcsa számomra ez az új képi világ, vagy hogy nem volt olyan tartalmi elem, amit sokalltam (véleményem szerint a célkorosztály számára túl sok volt a pénzügyi  vonal), de mindezek eltörpültek amellett a fantasztikus élmény és hangulat mellett, amit kaptam. Szóval egészen nyugodtan vessétek bele magatokat, nem fogjátok megbánni!

Pontszám: 5/4

Kedvenc szereplő: Pénz Beszél, Háromig Számolok és a dzsinnlány

Kedvenc jelenet: a tárgyalás

Negatívum: a pénzügyi vonal néha soknak tűnt

Borító: 5/4
Sorozat: Zabaszauruszok #6

Megtetszett? Vidd haza!