Dreamworld

2017. február 14., kedd

Lucinda Gray - Az aranykalitka



“Ha szereted a krimibe illő, váratlan fordulatokat és bírod a feszültséget, akkor ne félj, nézz a gyönyörű díszletek mögé, ahol az elfeledett múlt kísért.” – írja a könyv fülszövege, a Blogturné Klub bloggerei pedig bátran bele is vetették magukat az új Menő Könyvbe. 
Tartsatok velünk ti is, olvassátok el a bejegyzéseket és játsszatok velünk!


Lucinda Gray: Az aranykalitka

Kiadó: Menő Könyvek
ISBN: 9789634033479
Oldalszám: 272 oldal
Fordító: Lami Juli

Fülszöveg:
A tizenhat éves Katherine Randolph egy virginiai farmon nő fel, így el sem lehetne képzelni számára távolabbi világot az angliai Walthingham-birtoknál. Öröksége folytán azonban belecsöppen az 1820-as évek angol elitjébe, és még arra sem jut ideje, hogy ezt megszokja, amikor bátyja rejtélyes körülmények között meghal. Képtelen elfogadni, hogy baleset történt, majd a következő tragédiát sem. Furcsa látogatók kezdik zaklatni a ház lakóit, és főhősünk számára is egyre több sötét összefüggés rajzolódik ki. Vajon bírni fogja Katherine idegekkel, amíg rájön az igazságra? 
Ha szereted a krimibe illő, váratlan fordulatokat és bírod a feszültséget, akkor ne félj, nézz a gyönyörű díszletek mögé, ahol az elfeledett múlt kísért.

Saját véleményem:
Viktoriánus korba ágyazott ifjúsági-történelmi fikció, misztikus és krimi elemekkel tűzdelve, ráadásul hátborzongató szépségű külsőbe csomagolva? Hát kell ennél több indok, miért is éreztem égető szükségét, hogy elmerüljek Lucinda Gray regényében? Kötve hiszem.
Nagyon szerettem volna egy igazán hangulatos, ütős sztorit olvasni, melyben egyenlő arányban keveredik a borzongás és a rejtély. Az aranykalitkának ehhez minden alapja adott volt, rengeteg jó ötletet gyűjtött össze az írónő, csak a kivitelezés sikeredett kissé középszerűre. Vagy más szavakkal, nagyon ifjúságira.

A történet főhőse a tizenhat éves Katherine, aki bátyjával és  nevelőcsaládjával egy amerikai farmon, viszonylagos szegénységben nevelkedett szülei halálát követően. Ennek megfelelően talpraesett, bátor lány, számos olyan tulajdonsággal és személyiségjeggyel, ami nem kifejezetten hölgyekre vall. Számára nem idegen a vadászat fogalma, a fegyverek használata, vagy az önvédelem. A bálok és az etikett annál inkább. Így amikor testvérével együtt, váratlanul a londoni Walthingham-birtok úrnőjévé lép elő, feszengve, idegenül érzi magát a ránehezedő elvárások közepette. Főként vaskalapos unokatestvérei görcsös szabálykövetésének terhe alatt.
Bármerre fordul idegen arcok veszik körül, a tiszteletükre adott bálon ismeretlen urak keresik kegyeit, míg testvérét pénzsóvár hölgyek ostromolják hirtelen jött örökségük miatt. A lány figyelmét azonban nagyapja sejtelmes ügyvédje vonja magára. Na, meg a család fiatal inasa. Ám mielőtt Kat belevethetné magát a romantikába, bátyját holtan találják, s míg mindenki véletlen balesetre gyanakszik, addig ő úgy véli, valaki vagy valami meggyilkolta utolsó családtagját is.
A történet további részében a nyomozásé lesz a főszerep, ám ahogy hősnőnk egyre inkább elmélyed - vagy mondjuk úgy, ahogy a lapok fogynak - a kutatásban, újabb és újabb áldozat bukkannak fel a birtokon.

Ahogy fentebb említettem, Lucinda Gray jó kis alapokkal rukkolt elő, rengeteg potenciál rejlett a gyilkosságokban, mivel épp úgy lehetett volna emberi tettes, mint egy titokzatos rém, akiről mindenféle mondák keringtek a birtokon szolgálók körében. Ráadásul a hirtelen jött nagy vagyon, a rejtélyes ügyvéd és az időnként meg-megjelenő, kegyetlen orrvadász is több lehetőséggel kecsegtetett. Szóval bőségesen lehetett volna gabalyítani a szálakat, csakhogy a szerző már azelőtt leleplezte az egészet, mielőtt komolyabban elindulhatott volna, és azt sem lehet mondani, hogy a későbbiekben annyira feltűnésmentes lett volna a dolog.
Önmagában persze ez még nem akkora gond, hisz a tettes ki- vagy milétének tudatában más módon válik érdekfeszítővé a történet. A gondom inkább azzal volt, hogy az első fejezetben megismert farmerlány helyét átvette egy butácska, ámde aranyos hősnő, aki ahelyett, hogy valóban belevetette volna magát a nyomozásba, inkább légből kapott afférokba keveredett, és nagyjából mindent csinált, csak azt nem, amit a józan ész megkövetelt volna.
Tudom, hogy manapság mindenbe kell egy kicsi romantika - pláne ifjúságiba -, de ide most tényleg nem hiányzott. Vagy elég lett volna egy. Lucinda Gray még magát Kat karakterét sem igazán bontotta ki, nemhogy a két fiút és a velük való románcot. Egész egyszerűen hiteltelen volt az egész szerelmi mizéria - arról nem is beszélve, hogy az átpártolástól mennyire kiakadtam. SPOILER! Már eleve azon megrendültem, hogy bár Kat kinézte magának az első úriembert, róla álmodozott, de amikor hirtelen kinőtt a földből egy másik, mindent elfeledve rástartolt arra. Természetesen mindezt a gyásza kellős közepén - mert hát az ember miért is ne csókolózhatna titkos kis zugokban a testvére temetése után néhány nappal. De az, hogy minek után végeznek csóktársával is, már másnap újra fülig szerelmes az eredeti kiszemeltjébe... SPOILER VÉGE
Szóval ja, ebben az esetben a kevesebb több lett volna.
Ami viszont mindenképp a mű javára írandó, és őszintén szólva sokat is lendített rajta, az a két-három csavar, amire még én se számítottam. Merész húzás volt az írónő részéről, és nem kicsit sokkoló, ugyanakkor a legelső csattanónál éreztem igazán azt a borongós, kilátástalansággal vegyített hangulatot, amit mindvégig vártam.
Illetve, amit még nagyon szerettem, és ami különlegessé tette a regényt, az a birtok zárt közössége, tele titkokkal, rivalizálással, titkos viszonyokkal-régmúlt kapcsolatokkal, összetartással, vaskalapossággal, szigorú szabályokkal. Olyan volt, mint a 19-20. században játszódó nyomozós filmek-sorozatok, amikben adott egy zárt közösség, ahol mindenki tud valamit, vagy sejt, de összezárnak vagy éppen valaki ellen fordulnak.

Összességében tehát nem rossz könyv ez, csak nem szabad a csodaszép borítója alapján megítélni.
Elsősorban az ifjúsági műfaj kedvelőinek ajánlom, illetve azoknak, akik szeretnek elmerülni a bajjóslatú, borongós hangulatú történetekben, és nem bánják, ha a karakter- és történetközpontúság helyett inkább a belső viszályoké a főszerep. Mert, ha valamiben tényleg jó Az aranykalitka, akkor az a zárt, merev közösség, valamint a különféle hangulati elemek - gondolok itt a korhű ruhákra, a rideg kastélyra, a szörny legendájára, az elhagyatott erdőre vagy a rejtélyes figurákra - ábrázolása.


Pontszám: 5/3,75
Kedvenc szereplő: -
Kedvenc jelenet: egy bizonyos épület és az ott történő gondok
Negatívum: romantika, és a semmiből előbukkanó, nem megmagyarázott szereplők
Borító: 5/5
Sorozat: önálló kötet




Nyereményjáték


A könyv hősnőjének, Katheirne-nek nagyon nincs egyszerű dolga a hatalmas brit birtokon, ahová örökösként kerül a messzi Amerikából. Éppen ezért a mostani játékon most megkönnyítjük a dolgotokat :)
Nincs is más feladatotok, mint felnézni a Rafflecopter dobozban lévő Facebook oldalra, és az “I visited” gombbal jelezni azt. Jó böngészést! A fődíj pedig egy példány a regényből.
Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.




Nézzetek be a többi állomásra is

02/07 Sorok Között
02/08 Deszy könyvajánlója
02/10 Könyvvilág
02/12 Zakkant olvas
02/14 Dreamworld

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése