2017. szeptember 30., szombat

Chris Colfer - A Gonosz Tündér visszatér



Hol volt, hol nem volt két világ, amelyet egy ikerpár születése kapcsolt össze. Chris Colfer mesés sorozatának folytatása ismét elrepít minket a világba, ahol kedvenc meseszereplőink élnek. Szeptember 26-a és október 2-a között tartsatok ti is velünk, hogy megünnepeljünk A Gonosz Tündér visszatérésének megjelenését!


Chris Colfer: A Gonosz Tündér visszatér

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN:
Oldalszám: 520 oldal
Fordító: Benedek Dorottya

Fülszöveg:
Lépj be a Mesék Földjére, ahol a tündérmesék valóra válnak!
A Mesék Földje már nem az a vidám hely, amire Alex és Conner Bailey a Kívánságvarázslat-kalandjukból emlékeznek: a Gonosz Tündér, aki megátkozta Csipkerózsikát, visszatér, hogy bosszút álljon, és a mesevilág rettegésben él.
Amikor a Gonosz Tündér mesterkedése Alex és Conner világát is eléri (és elrabolják az édesanyjukat!), cselekedniük kell. Szembeszegülnek nagymamájuk utasításaival, és követik a Mesék Földjére, hogy megmenthessék őt.
Vajon sikerül megmenteniük édesanyjukat és a mesevilágot az eddig látott legnagyobb veszélytől?
A Mesék Földjén az utóbbi évek legvarázslatosabb meseregénye, A Kívánságvarázslat izgalmakkal teli folytatásában a veszély minden sarkon ott leselkedik. Alex és Conner pedig utazásuk során olyan helyekre jutnak el, amikről még csak nem is álmodtak.

Saját véleményem:
A Kívánságvarázslat elsöprő sikere után legalább olyan izgatottan vártam, hogy visszatérhessek a Mesék Földjére, mint Alex és Conner. Ám mint ahogyan az ikreknek, úgy nekem is több mint egy évet kellett várnom arra, hogy ismételten meseszereplők között kalandozhassak.

A második kötet hódolva a sorozatklisék oltárán nagyjából egy év elteltével veszi fel a fonalat, s kezdetben ezt a viszonylag eseménytelen időszakot meséli el. Fény derül arra, milyen magánéleti változásokon estek át a srácok, vagy hogy milyen új családtagok kerültek a képbe. Mindez azonban igazán lagymatag bevezetőnek tudható be, azonkívül szerintem totál felesleges is. Mint ahogyan az ezt követő újabb huzavona, ami a beinduló bonyodalom feszültségkeltő akadályozójaként a gyerekek Mesék Földjétől való távoltartására fókuszál.
Odaát hiába tör ki a káosz - a Gonosz Tündér újabb átkot bocsát ki -, és hat ki Alexék életére is (történetesen elrabolják az anyukájukat), nagymamájuk és annak emberei mindent elkövetnek azért, hogy a fiatalokat távol tartsák az egésztől. Ez egyrészről abszolút logikus húzás, másrészt akadnak mókás pillanatai is a fogságnak (pl. az ittas Lúdanyó sztorijai), mégis túlzottan hosszú. Ami egyébként úgy unblock elmondható erről a kötetről; bármennyire is rajongok Chris Colfer világáért, simán ki lehetett volna húzni néhányszáz oldalt belőle.

A fentebbieket leszámítva imádtam a folytatást! Onnantól, hogy Alexék újra átkerültek a másik világba, csak úgy lubickoltam a fejezetekben. Egészen elképesztő, mekkora fantáziája van ennek a fiatal srácnak; úgy kavarja a legkülönfélébb meseszálakat, hogy arra szavak sincsenek. Már a Kívánságvarázslatban is megbabonázott az egybeolvasztott mesevilág, mint ahogyan az újraértelmezett karaktertörténetek is. Talán ez utóbbi az, amit legjobban szeretek Chris meséjében. Az, hogy annyi mesefeldolgozás mellett, amit manapság látni, olvasni, képes újabb és újabb ötleteket belevinni a klasszikusokba, és olyan személyiséggel felruházni annak szereplőit, amik bár idomulnak saját sztorijaikhoz, mégis formabontóan mássá teszi őket. Erre Piroska és Lúdanyó a legjobb példa. Konkrétan kifeküdten a pezsiző anyótól, ahogy arról beszélt, miként kavart Leonardo da Vincivel vagy a többiekkel. Piroskát pedig ismerhetitek az első részből.

A Gonosz Tündér visszatér Mesék Földjén játszódó fejezetei akcióban bővelkedőek, szinte egy percre sincs megállás, az ikreknek újabb és újabb feladatokat kell megoldaniuk, ellenségük pedig fenyegetőbb, mint valaha. Ebben a tekintetben tökéletesen hozza az első rész színvonalát, mint ahogy olvasmányosságban és gördülékenységben is. Chris Colfer varázslatosan bánik a szavakkal, sokszor olyan, mintha nem is könyvet olvasna az ember, hanem filmszerűen átélné az eseményeket.
Emellett azonban akad más varázslatos dolog is, mégpedig Connerék testvéri kapcsolata. Azzal, hogy eltelt egy év a Kívánságvarázslat óta, és némileg érettebbé váltak, az egymás iránti érzelmeik is kiéleződtek. Igazán megható volt látni a másikhoz való ragaszkodásukat, annál is inkább, mert... Ezt a mondatot sajnos nem folytathatom, de készüljetek fel, hogy kalandok és mosolygások közepette néha bizony el fog szorulni a szívetek... Az enyém még mindig fáj, úgyhogy nagyon remélem, a Könyvmolyképző igen hamar gyógyírral szolgál rá.

A Mesék Földjén sorozatot tiszta szívből ajánlom mindenkinek kortól és nemtől függetlenül. Az egyik legfantasztikusabb mesefeldolgozáson alapuló sorozat.


Pontszám: 5/4
Kedvenc szereplő: Alex, Conner, Piroska, Lúdanyó
Kedvenc jelenet: Lúdanyó leós sztorija
Negatívum: irreálisan hosszú felvezető
Borító: 5/5
Sorozat: Mesék Földjén 2. része




Nyereményjáték


Ha már a Mesék Földjén járunk, a mostani nyereményjáték is az ott élőkkel kapcsolatos lesz. Mindegyik blogon találhattok három szót, amellyel egy mesére utalunk; ezeknek a meséknek a címét kell beírni a Rafflecopter megfelelő helyére. A helyes megfejtők között kisorsolunk egy példányt Chris Colfer: A Gonosz Tündér visszatér regényből a Könyvmolyképző kiadó felajánlásával.
Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.


átok, rózsa, csók




Nézzetek be a többi állomásra is

09/26 Always Love a Wild Book
09/28 Olvasónapló
09/30 Dreamworld
10/02 Sorok között

2017. szeptember 29., péntek

Sara Shepard - Pretty Little Liars 1.



A Pretty Little Liars tv-sorozat sokunk szívét meghódította, most pedig itt az idő, hogy megismerjük a széria alapjául szolgáló könyveket is! Az első részről a Blogturné Klub két bloggere, és vendégünk, Spirit Bliss mondja el a véleményét. Kövesd végig a turnét, és nyerhetsz is!


Sara Shepard: Pretty Little Liars - Hazug csajok társasága

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN:
Oldalszám: 264 oldal
Fordító: Miks-Rédai Viktória

Fülszöveg:
Alison három éve tűnt el, egy pizsamaparti után, és azóta sem látta senki. Az elit pennsylvaniai iskolába járó barátai meggyászolták, de titokban megkönnyebbülten fel is sóhajtottak. Mindegyikük őrzött egy-egy titkot, amit csak Alison ismert, ami ha a pletykára éhes világ tudomására jut, tönkreteheti őket. Amikor egymás után kapják a névtelen e-maileket és szöveges üzeneteket, pánikba esnek. Az áruló vajon a saját köreikből való? Vagy ami rosszabb: Alison visszatért? Egy rendkívül izgalmas sorozat indító kötete. A rejtélyt csak egy módon oldhatod meg: olvasd el a könyveket!

Saját véleményem:
Viszonylag friss PLL rajongó vagyok, a Ravenswood utáni évben találtam rá a sorozatra, de akkor teljesen megbabonázott - olyannyira, hogy anyuval rögtön le is daráltuk a meglévő évadokat. Már akkor nagyon kíváncsi voltam a regényváltozatra, ami még több időt ígért a kedvenceimmel, de egészen mostanáig valahogy nem jött össze. Talán nem is baj, mert Miks-Rédai Viktória fordításait nagyon szeretem.

Sara Shepard regénysorozatának első kötete sok újdonságot nem nyújt azok számára, akik ismerik a sorozatot, mindazonáltal hozzátesz. Nem is keveset.
A történet négy exbarátnő hétköznapi küzdelmeit mutatja be, valamint azt, miként alakul életük egy három évvel korábbi rejtélyt követően, amikor is pizsamapartijuk közben nyoma vész ötödik társuknak, Alisonnak.
Noha a lányok barátsága megromlik, továbbra is meghatározó szerep jut mindegyikőjük életében a gyűlölve-imádott Alinak. Ráadásul megannyi titok lappang múltjukban, olyan titkok, amelyekről csak ő tudhat...

Sara Shepard érdekes formáját választotta a lányok bemutatásának, nézőpontkarakterekként ismerhetjük meg őket magukat, jelenbeli problémáik, miközben oldalról oldalra egyre közelebb érnek szálaik. Az események nagyjából megegyeznek a pilottal, mégis tartalmasabbak. Azzal, hogy Aria, Hanna, Spencer és Emily saját fejezeteket kapott, lehetőség nyílt arra, hogy megismerjük a gondolataikat, félelmeiket, a tetteik mögött húzódó szándékot - még akkor is, ha ezek itt-ott eltértek a sorozattól.
Az én kedvencem továbbra is a különc-vagány Aria és a kisebbségi komplexussal küzdő Hanna maradt. Hanna esetében itt talán jobban kibontakoznak a félelmei, az állandó tökéletességre való törekvése, mint ahogyan a betegségével vívott küzdelme is. Ariánál pedig nem tudom megunni az Ezrával való viszonyát. Annyira jó volt újra átélni az első pillanataikat, vagy a tanár-diák viszonyuk kezdetét! (Említettem már, hogy van egy tanár-diák viszonyos kattanásom, na az jelentős részben nekik köszönhető.)
Mégis Emily és Spencer az a két karakter, aki jelentősebb magyarázatot kapott. A sorozatban ők valahogy mindig két lépés távolságban álltak tőlem, itt azonban sokkal jobban megértettem őket. Spencer ebben a formában kevésbé tökéletes; emberibb. Emily-nél pedig az önmagával szembeni coming-out folyamata rajzolódik ki nagyon szépen. A lelki vívódásai, a rádöbbenés és az a megannyi érzelem, ami feltolul benne ezerszer jobban körvonalazza a figuráját.

Cselekmény tekintetében az első rész nem túl pörgős, a fókusz a lányok megismerésén, az alapok lefektetésén van. Persze megjelenik a rejtélyes A, aki mindenhol ott van és mindenről tud, olyan titkokat pedzegetve, amikről csak Ali tudhat, így némi izgalom is vegyül a piszkos kis titkokat pedzegető sztoriba, ám a hangsúly nem ezen van. Mindazonáltal a lányok hétköznapi drámái is kellően érdekesek ahhoz, hogy elvigyék a hátukon a sztorit, engem kilóra megvettek. A PLL vonzereje csak részben köszönhető A-nak, a másik felét a különféle családi, baráti, és önkonfliktusok képezik. Azok a szituációk, amik a mi életünkben is előfordulhatnak. Gondolok itt a különféle családmodellekre, coming-outra, rasszizmusra, betegségekre, tiltott viszonyokra, vagy a megfelelési kényszerre.

Végül, de nem utolsó sorban kitérnék a sorozat vs. könyv kérdésre. Mint ahogy sokakban, úgy bennem is felmerültek olyan kérdések, mennyire szorosan kapcsolódik a kettő, megüti-e az egyik a másik színvonalát, netán tök ismeretlenül is bele lehet-e vágni. A válasz mind a háromra: igen.
Ez a kötet bár majdhogynem tökéletes megfelelője az első évad elejének, mégis fogyasztható rajongóknak és újoncoknak egyaránt. Azok számára, akik látták a sorozatot nem lesz unalmas, a nosztalgia faktor mellett új színt is kínál, míg azok, akik azt se tudják mi fán terem a PLL (van ilyen?), könnyen belerázódhatnak.
Egyetlen dolog lehet csupán szokatlan a fanoknak, mégpedig a karakterek külseje, az némileg eltér a sorozatban látott színészekétől, de úgy gondolom, annak, aki végignézett akár egy évadot is, már örökre bevésődtek a szeretett színészek (és higgyétek el, a fejetekbe épített Ezra megfizethetetlen!).

Mindent egybevetve imádtam ezt a könyvet! Jó volt nosztalgiázni, tágítani az ismereteimet, és újra együtt lenni Aria, Hanna, Spencer és Emily négyesével. Szívből ajánlom mindenkinek, aki szeretne egy jó kis csajos könyvet olvasni.


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Aria, Hanna, Ezra, Emily
Kedvenc jelenet: az Aria-Ezra pillanatok, főleg a sulisak
Negatívum: -
Borító: 5/5
Sorozat: Hazug csajok társasága 1. része




Nyereményjáték


A lányok életében bizony a srácok is fontos szerepet játszanak… A mostani játékunk során a történet azon férfi szereplőit keressük, akik az első könyvben is feltűntek már. A sorozatból kölcsönzött képek alapján te is felismerheted őket, de hogy nehezítsük a helyzetet, inkább a mellékszereplőkre koncentráltunk. A megfejtést írd be a rafflecopter doboz megfelelő sorába. A helyes megfejtők között a könyv egy példányát sorsoljuk ki. 
Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.






Nézzetek be a többi állomásra is

09/26 Sorok Között
09/28 Spirit Bliss
09/29 Dreamworld

2017. szeptember 27., szerda

Marie Rutkoski - A nyertes bűne


Ha ez csak egy játék, feláldoznád mindened a győzelemért? Marie Rutkoski, az első, idehaza is megjelent, regényével már egyszer darabokra törte a szívünket, a folytatásban pedig még tovább emelkedik a tét. Tartsatok velünk 2017. szeptember 24-e és 29-e közt, hogy együtt ünnepeljük a gyönyörűen megírt, érzelmekben gazdag sorozat második részének megjelenését!


Marie Rutkoski: A nyertes bűne

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789634571391
Oldalszám: 408 oldal
Fordító: Neset Adrienn

Fülszöveg:
Szerelem vagy szabadság. Te mit választanál?
Lady Kestrel eljegyzése Valoria koronahercegével bőven ad okot az ünneplésre: bálok, előadások, tűzijáték és mulatságok követik egymást a birodalom fővárosában. De Kestrel számára olyan az egész, mintha a maga készítette kalitkába kellene beülnie. Mikor kémkedni kezd a császári udvarban, egész élete merő színlelés lesz, és épp annak az embernek nem mondhat semmit, akinek a bizalma a legfontosabb számára...
Arin, aki továbbra is népe szabadságáért harcol, sejti, hogy Kestrel többet tud, mint amennyit elárul neki. Amikor a lány egyre közelebb kerül egy döbbenetes rejtély megoldásához, az Arin arcát elcsúfító vágásnál is fájdalmasabb lehet az igazság.
A nyertes trilógia második részében a hazugságok mellett az is kiderül, hogy Arinnak és Kestrelnek mivel kell fizetnie az egymás ellen elkövetett bűneikért.
Az is elárulhat, aki a legjobban szeret.
Nézz a történet mélyére!

Saját véleményem:
Vannak pillanatok, amikor az ember megmakacsolja magát. Én így voltam ezzel a sorozattal, pontosabban az első részével. Majd' elepedtem, hogy olvashassam, rengetegszer meginogtam, mégis eltökéltem, hogy addig nem olvasom el, míg nem ezerszázalékosan biztosított a folytatása (ebbéli dacomat a Méregtan kálváriájának lehet betudni). Ám ahogy pozitív hírekbe futottam, már meg is vettem A nyertes átkát, ami legnagyobb döbbenetemre nem, hogy nem nyert meg, de olyannyira utáltam, hogy félbe akartam hagyni. Csakhogy a végében ráleltem valamire, ami alapján mégis megadtam A nyertes bűnének az esélyt, és az kell mondanom, jól döntöttem. Mind a szerző, mind pedig karakterei hatalmas fejlődésen mentek át a két rész között; olyan érzésem volt, mintha nem is ugyanaz írta volna a folytatást. Míg az első kötet döcögött és egy szárnypróbálgató írópalánta írására emlékeztetett, addig itt egy nagybetűs, kiforrott írót kaptam.

Kestrelnek ezúttal a valoriai udvarban kell helyt állnia Verex jegyeseként, s miközben a nép kettejük esküvőjére készül, addig ő megannyi érzelmi és elmebeli csatát kénytelen megvívni. Korábbi döntése ugyanis jóval nagyobb horderejű, mint egy egyszerű frigynél. Az uralkodói családba való beházasodás színtiszta politikán alapul, s mint ilyen, intrikáktól, taktikázásoktól sem mentes.
Kestrel a király személyében félelmetes ellenfélre tesz szert, olyanra, aki mellett eltörpül egy nép lázadása. Az igazi, sorsdöntő harc most kezdődik, A nyertes átka mindössze hosszú prológus volt az alapok lefektetésére.
Hősnőnk folyamatos próbatételekkel találja szembe magát, melyek során bizonyítania kell feltétlen hűségét az uralkodónak, aki a lányban - és nem mihasznának titulált fiában - látja későbbi örökösét. Csakhogy ezek a próbatételek a valóságban sokkal nagyobb horderejűek, emberek, népek jövője függ tőlük, Kestrel minden lépésével áldozatokat hagy maga után.
A nyertes bűne nem feltétlenül látványos, nincsenek benne pergő események, könnyű unalmasnak bélyegezni, itt inkább a taktikán van a hangsúly, illetve azon a folyamaton, ahogy Kestrelnek meg kell fontolnia, s élnie döntései következményeit. Marie Rutkoski szívszorító helyzetekbe sodorja szegényt, és olyan, morálisan megkérdőjelezhető választások elé állítja, ami valakinek mindenképp fájdalmat fog okozni. Döntései ráadásul jócskán kihatnak Arinnal való kapcsolatára is.
Arin és Kestrel szerelme fontos mozgatórugója a történetnek politikai, érzelmi, és barátai/családi fronton is.

Őszinte leszek, én az első részben ki nem állhattam Arint, és valahogy a romantikus szál is döcögött számomra. Most viszont Arin is érthetőbb, szerethetőbb lett (nem is kicsit), és a Kestrellel való kapcsolata is mélységet kapott. Azzal, hogy immár nem csak Arin és Kestrel népének háborújáról van szó, nem ketten feszülnek egymásnak, hanem az egész birodalom, jobban kirajzolódnak egyéni, emberei érzelmeik, és sokkalta intenzívebbé válnak - legyenek akár közel vagy távol.

A nyertes átkában megismerhettük Herran és Valoria küzdelmét, azzal együtt pedig a két nép kultúráját, most viszont újabb területek kerülnek terítékre, újabb világokat, szokásokat térképezhetünk fel, melyek az előzőhöz hasonlóan igencsak éles kontrasztban állnak egymással. A sors (vagy Marie) iróniája, hogy Kestrel által a birodalmi élet, a pompa, és az azzal párosuló kegyetlenség mutatkozik be, míg Arin egy olyan új helyre sodródik, ahol nem csak az uralkodó, de a szegénység és a természet is komoly fenyegetést jelent. De természetesen a régi helyszínek és az ott élők is új akadályokkal kénytelenek szembesülni.

Mindent egybevetve örülök, hogy esélyt adtam a folytatásnak. A nyertes bűne sokkalta kiforrottabb, mint elődje, birodalmi intrikák, és megannyi félreértés szülte bonyodalom övezi. Az igazi, sorsdöntő háború most kezdődik.


Pontszám: 5/4,5
Kedvenc szereplő: Kestrel, Verex
Kedvenc jelenet: Verex és kestrel beszélgetései
Negatívum: az elején kicsit sok a céltalan lézengés
Borító: 5/5
Sorozat: A nyertes átka 2. része




Nyereményjáték


A mostani nyereményjátékban egy kis kutakodásra lesz szükség. A résztvevő blogok bejegyzéseiben bloggereink betűket rejtettek el, melyeket helyes sorrendbe állítva egy, a sorozathoz köthető szót kaptok; melyet a Rafflecopter megfelelő sorába kell beírni. A helyes megfejtők között kisorsolunk három példányt Marie Rutkoski: The Winner’s Crime - A nyertes bűne regényből a Könyvmolyképző Kiadó felajánlásából!
Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.




Nézzetek be a többi állomásra is

09/24 Always Love a Wild Book
09/25 Sorok között
09/26 Könyvvilág
09/27 Dreamworld
09/28 MFKata gondolatai
09/29 Deszy könyvajánlója

2017. szeptember 25., hétfő

Fekete Judit - Az őrület határán



A Könyvmolyképzőnél jelenik meg Fekete Judit Az őrület határán c. regénye. Ennek örömére a Blogturné Klub hét bloggere elmerül Kálmán Lili naplójában, hogy testközelből átélje a(z ex)marketinges lány hol szomorkás, hol kacagtató élményeit a munkanélküliségről.
Tartsatok velünk, ismerjétek meg a történetet!

Fekete Judit: Az őrület határán - Kálmán Lili munkanélküli naplója

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789634571445
Oldalszám: 192 oldal

Fülszöveg:
Mit tehetsz, ha minden veszni látszik?
Lili egy menő multinál dolgozik, és talpraesett marketingesként megszokta, hogy minden problémát gyorsan megold. Csakhogy egy nap behívják a tárgyalóba, és bizony, AZT a hírt közlik vele.
Munkanélküli lett.
Nincs mese, ideje új állás után nézni.
Fergeteges rodeó indul a magyar valóságban.
Elgondolkozik, legyen-e belőle aloe vera mlm ügynök, vagy elfuserált cukrász. Sofőr. Virágáruslány. Hallgasson-e a volt kollégára, aki felhívja a Nagy Ötlettel?
Várjon az igazira vagy vállaljon átmeneti munkát? Adja fel az álmait? És az elveit?
Miközben naplót ír, vagy épp lelkesen blogol, mellékesen várja a nagy Őt is, de főleg kicsiket talál.
Ám az Élet gyakran meglepőbb, mint gondolnánk…
A hol szomorkás, hol kacagtató történet üdítő színfoltja a hazai könyvkínálatnak, és lelket feltöltő olvasmány mindazoknak, akik épp hasonló cipőben járnak.
Kövesd Lili történetét és találd meg önmagad!

Saját véleményem:
Fekete Judit történetére még a tavalyi Pozsonyi Pikniken hívták fel a figyelmemet, olyannyira, hogy teljesen bezsongtam, alig vártam, hogy olvashassam. Nos, ehhez ugyan kellett egy év, ám a lelkesedésem mit sem csappant az elmúlt hónapok során, úgyhogy amint megkaparintottam a példányomat, máris rávetettem magam.

Az őrület határán főszereplője a fiatal, talpraesett Lili egyik napról a másikra munkanélkülivé válik, hála a céges leépítéseknek, s ezzel együtt kénytelen rádöbbenni a magyar valóságra: hiába a tapasztalat, a sok iskola, állást találni nem egyszerű. Vagy alul/túlképzett az ember, vagy átverés az egész hirdetés, netán válaszra sem méltatják, közben pedig az oldalvonalról folyamatosan jönnek a baráti, családi támogatások. Ha valaki járt már hasonló cipőben, abszolút azonosulni tud Lilivel, ugyanis Fekete Judit húsbavágó realitással ábrázolta a munkanélküliek helyzetét.
Sajnos jómagam is hosszú ideje járok névrokonom cipőjében, így Lili minden tapasztalatával sikerült megismerkednem. Ahogy peregtek az oldalak, egyre inkább úgy éreztem, mintha a saját, vagy éppen ismertségi köröm élményeit látnám viszont. Lili tehát nem csak egy fiktív figura; Lili a ma embere. Az őrület határán első fele pedig ismertet majd' minden problémát, amivel manapság egy álláskeresőnek szembesülnie kell. Teszi mindezt olyan öniróniával, hogy lehetetlenség az első harmadot nem fültől-fülig érő vigyorral olvasni.

Nagyon szerettem, ahogy és amikor Lili belevágott a keresgélésbe, a folyamatot, amin átment, a reményt, a sok csalódást, a kellemetlen sztorikat, és azt, hogy mindennek az elegye ráébresztette arra, hogy talán más területeken is ki kéne próbálnia magát. Hangulatos, egyszersmind élő volt az egész. Mint ahogyan az álláshirdetők megnyilvánulásai is.
Aztán jött a középső harmad, vele a bimbózó románc és a "próbáljunk ki valami újat" alapon elvállalt virágbolti állás, amiből az utóbbi fogott meg leginkább. Részben azért, mert én is virágboltban dolgoztam, és kétszer is átéltem azt, amit Lili; részben azért, mert itt a szerző egy újabb oldalát mutatta meg az álláskereső életmódnak. A sebezhetőséget, amit az új hozhat, azt, hogy mennyire nehéz beilleszkedni valahová és a komfortzónánkon kívül kerülni.
A romantika viszont nem jött be, számomra egyrészt steril maradt, másrészt kicsit muszájnak éreztem. Mivel ez egy naplóregény, ahova Lili gondolatai kerülnek, ingen korlátozottak a lehetőségek, egyes dolgok nem tudnak úgy átjönni, hogy értékelhetőek vagy élvezhetőek legyenek - ennek oltárán vérzett el a szerelem is. Ám, amivel a legnagyobb problémám akadt, az az utolsó harmad. Ott mintha minden kisiklott volna, és a sztori hirtelen átalakult hollywoodivá, már-már olyan szürreális módon, ami ha túlozva is, de megölte az első harmad üzenetét. És ha egészen őszinte akarok lenni, akkor nem csupán a realitás veszett el, hanem a humor és a hangulat is, amit a derült égből jött befejezés koronázott meg igazán.

Az őrület határán ugyan vegyes érzelmeket váltott ki belőlem, ám ennek ellenére úgy gondolom, ha másért nem is, az első egy-két harmadért érdemes elolvasni, hisz az élet bárkit sodorhat hasonló helyzetbe, és jó, ha az ember tisztában van a Fekete Judit által leírtakkal. Ha pedig épp aktuális a téma, akkor a humoros szemléltetés is megkönnyíti a dolgot. 


Pontszám: 5/3,5
Kedvenc szereplő: Lili barátnője
Kedvenc jelenet: a temetkezési irodás rész
Negatívum: az utolsó harmad
Borító: 5/5
Sorozat: -




Nyereményjáték


Mostani játékunk során a híres, ámde egykor munkanélküli hölgyeké lesz a főszerep.
Minden állomáson találtok egy leírást, mely alapján ki kell találnotok, kire gondoltunk, majd a nevét beírni a rafflecopter doboz megfelelő sorába. Ha az összes feladatot teljesítitek, megnyerhetitek Az őrület határán c. könyv három példányának egyikét.
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz, a nyerteseknek pedig 72 óra áll rendelkezésükre válaszolni, ellenkező esetben újat sorsolunk.


"A legtöbb színészhez hasonlóan ő is pincérnőként kezdte, méghozzá a Burger Kingben, ahonnan viszont kirúgták, állítása szerint egyszerűen azért, mert a manager asszisztens nem kedvelte őt.
A színésznő nem bánkódott sokáig, hiszen utána karrierje szépen ívelt fölfelé, mi több, szerepet kapott a Grace Klinikában. Itt pedig olyannyira megkedveltette a karakterét, hogy egy különálló sorozatot is kapott."




Nézzetek be a többi állomásra is

09/20 Szembetűnő
09/22 Sorok Között
09/24 Zakkant olvas
09/25 Dreamworld
09/26 Deszy könyvajánlója
09/28 Bibliotheca Fummie
09/30 Könyvvilág

2017. szeptember 17., vasárnap

Ferenczi Szilvia - A pormanó újabb kalandjai



Végre megjelent Ferenczi Szilvia új mesekönyve, amiben folytatódik a Pormanók és a bájos lurkók kalandos, vicces története. Tarts velünk a blogturnén, ismerd meg az újabb humoros szituációkat! Sőt, ha velünk játszol, meg is nyerheted a könyv egy példányát.


Ferenczi Szilvia: A pormanó újabb kalandjai

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789633997628
Oldalszám: 120 oldal
Illusztrálta: Ráduly Csaba

Fülszöveg:
Ki a titokzatos új manó? A pormanó és barátai újabb kalamajkába keverednek: a környékükön egy furcsa lény ijesztgeti a gyerekeket, és mindenki orra alá borsot tör. A manók úgy döntenek, maguk veszik kézbe az ügyet, és zseniális tervet eszelnek ki az elkapására. Ezzel kezdetét veszi az izgalmas üldözés a sötét alagsortól egészen a panelház legtetejéig, a tetőfolyosóig. A kis csapat a veszélyekre fittyet hányva ered a bajkeverő nyomába, sőt, még a szemétledobó csövébe is bemerészkednek. Manórablás, ejtőernyőzés, csúzli és köpőcső párharca – ebben a könyvben mindent megtalálsz, ami egy lélegzetelállító kalandhoz kell. Vajon sikerrel járnak apró barátaink? Végül megszabadulnak a bosszantó manótól, vagy inkább szert tesznek egy új barátra? Kalandozz pormanóval Te is!

Saját véleményem:
Az első kötet után alig vártam, hogy újra elmerülhessek pormanó és barátai kalandokkal teli világában. Amikor ez megtörtént, sutba dobva az életkorom kettes előtagját, gyermeki lelkesedéssel vonultam félre A pormanó legújabb kalandjaival.
Hogy pontosan mit vártam, azt magam sem tudom, egyszerűen csak szerettem volna valami hasonlóan aranyos, izgalmas, és nem kevésbé szívet melengető sztoriban elmerülni, mint A pormanó felbukkan esetében. Ehhez alapjaiban minden adott volt: fantasztikus illusztrációk, régi barátok, valamint Ferenczi Szilvia magával ragadó stílusa.
Legnagyobb bánatomra mégsem sikerült elvarázsolódnom... pontosabban nem úgy és nem annyira, amennyire szerettem volna. Kétszer is megadtam neki az esélyt, ám valahogy mind a kétszer úgy éreztem, mintha kívülálló lennék. Hiányzott valami plusz, valami, ami beránt, és nem engedi a gondolataimat másfelé kalandozni, vagy azon töprengeni, hány oldal is van még hátra.

Mindazonáltal ez egy mesekönyv, melynek elsődleges olvasóközönségéül a gyerekek szolgálnak, akik egészen biztosan nem fognak leállni és azon gondolkodni, hogy ez a történet némileg az első rész második felének újrafeldolgozott változata. Már csak azért sem, mert pormanó és barátai újabb észveszejtő ügybe, s vele együtt nem kis kalamajkába keverednek.
Feltűnik a színen egy másik manó, aki jól eláztatja a piszokkedvelő bandát, valamint a szemétledobó lakója is egyre durvább csínyeket eszel ki, s rémisztgeti a panelházi gyerekeket. A helyzet tarthatatlanná növekszik, úgyhogy Viliéknek tenniük kell valamit. Ám hiába minden terv, az akció ismételten túlnő rajtuk, és az egyszerű elfogásból izgalmas üldözés lesz. Kis hőseink keresztül-kasul bejárják a szegedi panelházat, új zegzugokba jutnak el, hogy végezetül nem várt felfedezést tegyenek.
Gyermeki szemmel tehát éppoly' eseménydús kötetnek ígérkezik A pormanó újabb kalandjai is, mint elődje. Ferenczi Szilvia egy olyan ingerszegény, unalmas helyszínt is, mint a panelház, vérbeli kalandparkká tud varázsolni! Ráadásul ezúttal a sorok között nem kisebb horderejű üzenet lappang, mint a 'ne ítélj elsőre!".

Noha a sztori egészét tekintve akadtak problémáim, azért a humoros részek, valamint a manók esetlenül aranyos ténykedései is megdobogtatták a szívemet és mosolyt csaltak az arcomra. Továbbra is rajongva szeretem pormanóékat, és kíváncsian várom, harmadszor vajon milyen őrültségbe keverednek ebben az immár kiszélesedett világban.
Addig is ajánlom minden gyereknek vagy gyereklelkű felnőttnek a sorozat mindkét részét. Ferenczi Szilvia történeteiben minden megvan, amit ez a műfaj megkíván: értékes, értelmes, aranyos, azonosulásra alkalmas, vicces, kalandos. Ráadásul tele van rejtett kincsekkel, melyeket könnyen felderíthettek, ha elolvassátok a szerző "Mi van a kép mögött?" című bejegyzését.


Pontszám: 5/4
Kedvenc szereplő: pormanó, kéményseprő
Kedvenc jelenet: sajtszoknyás tánc
Negatívum: számomra valami új, valami extra hiányzott belőle
Borító: 5/5
Sorozat: A pormanó 2. része




Legyen saját pormanód!


Hozzávalók:
  • vatta
  • fehér cérna 
  • ragasztó
  • fekete drót
  • papír, ceruza
  • fekete és/vagy sötétszürke szemhéjpúder
  • ecset
Elkészítés: 
1) Végy egy tetszőleges méretű vattát (akkorát, amekkora pormanót szeretnél), és gömbölyítsd össze, hogy gombóc legyen belőle. Hogy stabilabb kerek formát kapj, kicsit csípd össze a hátulját és varrd össze (vagy kérd meg anyut) pár öltéssel.
2) Csípj le egy hosszabb és egy valamivel rövidebb drótot. A hosszabbik lesz pormanó lába, a másik pedig a karja.
3) A lábnak szánt drótot középen - ívesen - hajlítsd félbe, majd a drótszál végeit görbítsd be, hogy megkapd a talpát. A kezeinél ugyancsak hajlítsd vissza a végeket, ez lesz a tenyere.
4) Mind a két szál drótot dugd bele hátul a vattába, lehetőleg az öltések közé. Ha úgy érzed, mozog, nem stabil, varrd oda.
5) Ecsettel vidd fel a vattára a szemhéjpúdert és kend el.
6) Egy lapra rajzolj szemeket, fogakat, majd vágd ki és egy pöttynyi ragasztóval ragaszd a manódra.
7) Kész is pormanó, lehet vele játszani. De csak óvatosan, sérülékeny, puha teremtés!






Nyereményjáték


A Pormanó gyönyörűséges illusztrációit Ráduly Csabának köszönhetjük. Szerencsére a tehetséges rajzoló szupercuki képeit más mesekönyvekben is megtalálhatjátok. A játékunk egyszerű: írjátok be a rafflecopter doboz megfelelő sorába, hogy az adott blogon lévő illusztráció mely mesekönyvből származik. Sok sikert! A válaszolók között 1 példányt sorsolunk ki a mesekönyvből. 
Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésre válaszolni az általunk megküldött értesítő e-mailre. Sok szerencsét!






Nézzetek be a többi állomásra is

09/11 Szembetűnő
09/13 Sorok Között
09/15 Deszy könyvajánlója
09/17 Dreamworld

2017. szeptember 8., péntek

Brittainy C. Cherry - Csendfolyó



Brittainy C. Cherry már sokak szívét meghódította történeteivel, melyben a megsebzett, darabokra tört szívű főhősei életét ismerhetjük meg. Az írónő képes arra, hogy karakterei és történetei mélyen megérintsék az olvasót. Az Insomnia Könyvek most elhozta az írónő új történetét, mely még emberibb, és még szívbe markolóbb, mint az eddigiek. Ismerjétek meg ti is Maggie és Brooks történetét, és tartsatok a Blogturné Klub 8 bloggerével, akik elmesélik, hogy milyen felemelő történet a Csendfolyó című regény. A turné végén nyereményjáték is vár, amivel megnyerheted te is a 3 könyv egyik példányát.


Brittainy C. Cherry: Csendfolyó

Kiadó: Insomnia Könyvek
ISBN: 9789634331193
Oldalszám: 432 oldal
Fordító: H. Prikler Renáta

Fülszöveg:
Gyerekként szerettek egymásba, ám egy szörnyű élmény rányomja bélyegét a lány életére. Elég erős-e a szerelem ahhoz, hogy leküzdjék a múlt árnyait, amelyek rátelepednek a kapcsolatukra? Brooks és Maggie May szeretik egymást…de nem szeretik önmagukat. Szívbe markoló történetük megszegett ígéretekről, szerelemről, életről és halálról szól, azoknak, akik sodródnak a hullámokkal, és azoknak, akik mellett lehorgonyozhatnak. Brittainy C. Cherry ELEMENTS – sorozata már milliók szívéhez talált utat. Engedd be te is!

Saját véleményem:
Vannak könyvek, amikről nehéz bármit is mondani, mert "a szavak néha üresebbek tudnak lenni, mint a csend".
A Csendfolyó ilyen. Illethetném olyan jelzőkkel, mint a gyönyörű, szívhez szóló, könnyfakasztó, libabőröztető, élő... de egyik se adná vissza azt az érzést, amit Maggie és Brooks története váltott ki belőlem. Olvasás közben úgy éreztem, élek. A betűk, szavak, mondatok lapról lapra beivódtak a pórusaimba, hogy aztán testestől-lelkestől kitöltsenek, mígnem már szívem minden dobbanása Brookséké lett. Ők jelentették a levegőt, amiből nem tudtam eleget magamba szívni.
Ritkán, csak kivételes esetekben fordul elő velem, hogy magamban érzem a szereplőket, az érzéseiket, a boldogságukat, fájdalmukat, tehetetlenségüket, és mindazt, amit átélnek. Maggie és Brooks esetében ez duplán is megtörtént. Teljesen felemésztettek, összetörtek, megkínoztak, szerelembe ejtettek, s reménnyel töltöttek el.
Görcsösen markoltam a könyvet, miközben hol összeszorult gyomorral, hol örömmámorban lubickolva faltam az oldalakat. Mindezt úgy, hogy éppen egy masszív, másfél hónapja tartó olvasási válságomat éltem. A Csendfolyónak viszont sikerült kirángatnia belőle, és még ennél is többet tett: felidézte, mit is szeretek az olvasásban.
(Manapság a futószalagon érkező regények tengerében könnyű elfelejteni, milyen pluszt is jelent az olvasás. Hiába a sok jó történet, ha az, ami lebontja körülötted a valóság falait, kevés. Holott ennek a hobbinak/szenvedélynek a boldogságról, kalandról, az újról és az érzelmekről kellene szólnia.
Mindez azonban nehéz, ha műfajon belül a legtöbb mű azonos alapokra épül, vagy ugyanazokat a témaköröket taglalja. A Csendfolyó ilyen szempontból is más.
Ki se tudom fejezni, mennyire üdítő volt nem családon belüli erőszakról, betegségről, függőségről, megcsalásról vagy éppen félreértésekről olvasni!)

A történet Maggie és Brooks kapcsolatáról szól, s különleges módon életük több évtizedes időintervallumára épül - ami eleve ad egy extra mélységet hozzá. Számomra már ez a szerkezet is üdítően hatott, akárcsak az alap probléma, ami aztán újabb nehézségeket szült. De kezdjük az elején.
Maggie May cserfes kislányként eltökéli, hogy hozzámegy mostohabátyja legjobb barátjához, Brookshoz, ellenkezzen a fiú bármennyire is. Amikor pedig célt ér, a tízévesek boldogságával készül gyermeki esküvőjére, csakhogy a nagy nap előtt olyan trauma éri, ami mindent megváltoztat. A szőke, életvidám, eleven lány egyik napról a másikra megnémul, és nem meri elhagyni a házat. Hiába telnek el hosszú évek, Maggie esetében minden próbálkozás hasztalan. Némasága szülei házasságára, testvéreire, valamint önnön életére is hatással van. Könyvekbe menekül, elszigetelődik a külvilágtól. Mindössze egyetlen ember van, aki horgonyként köti, Brooks.
A fiú naponta meglátogatja; úgy ismeri Maggie gondolatait, rezdüléseit, mint senki, s kialakul kettejük rutinja... Mindebbe az évek múlásával egyre több érzelem vegyül, és amikor beismerik érzéseiket, felmerül a kérdés, lehet-e egymás oldalán jövőjük?
A Csendfolyó olyan kérdéseket jár körbe, mint a szerelem ereje és annak jogosító mivolta. Megmutatja, hogy a legperzselőbb, legtisztább, legszebb érzések elegendőek-e a gyógyuláshoz, vagy hogy feljogosítanak-e a másik szárnyainak levágásához. És pontosan ezek tisztasága miatt lesz az egész annyira húsbavágó.
Maggie és Brooks kapcsolata gyönyörű! A legcsodálatosabb könyves szerelmek egyike. Minden egyes közös jelenetük elemi erővel hat az olvasóra. Lehetetlen nem belehalni egy kicsit, amikor együtt vannak, a másikkal érintkeznek, kommunikálnak, vagy egyszerűen csak vannak. Legutoljára a Maybe Someday esetében éreztem ilyet, akárcsak azt a fajta tehetetlenséget, ami a kapcsolatuk sakk-matt akadályaival párosul. Egyszerűen nincs helyes vagy helytelen, és ez őrjítő. Kevés szerző tudja ledönteni a két lehetőség közti falat, de itt Brittainy-nek sikerült.

A szerelem mellett természetesen van egy másik szál is, amit Maggie tragédiája foglal magába. Noha ő a közvetlen elszenvedője, de ugyanúgy kihat a körülötte élőkre is, így voltaképp a szerteágazó szálak adnak ki egy egészet: az, ahogy a szülei házassága megsínyli a traumáját, ahogy a húga megváltozik, vagy ahogyan ez bekavar a szerelmi életébe.
Brittainy C. Cherry szépen felépítette ezt az egészet, s éppoly' hangsúlyossá tette a családi köteléket, mint a szerelmet; izgalmas és egyben szomorú képet festve egy-egy trauma hosszútávú hatásáról.
Maggie karakterét pedig különösen szerettem, akárcsak az általa megelevenedő könyvmolyságot. Sok könyvmoly karakterrel találkoztam már pályafutásom során, ám olyannal, akinél ennyire hangsúlyos és valós lett volna, még nem. Mint ahogy Maggie könyvekkel kapcsolatos meglátásai, gondolatai is megkapónak bizonyultak, hogy a Brooksszal való játékáról már ne is beszéljek.
És ha már Brooks neve felmerült, muszáj még kitérnem a zenére, ami épp annyira fontos része a páros életének, mint a könyvek. Hisz mi lehetne gyógyítóbb a könyvek-zene-szerelem triójánál?

A Csendfolyó az idei évem egyik legkiemelkedőbb olvasmánya volt, biztos, hogy örökre emlékezni fogok arra, amit adott nekem. Keserédes történet az életről, szerelemről, családról, könyvekről, zenéről.
Csak ajánlani tudom mindenkinek!


Pontszám: 5/5***
Kedvenc szereplő: Brooks, Maggie, Maggie papája
Kedvenc jelenet: A bál estéje, és minden brooks és Maggie jelenet + a banános
Negatívum: -
Borító: 5/5
Sorozat: Az vagy nekem sorozat 3. kötete, de önállóan is olvasható




Nyereményjáték


A Csendfolyó egyik főhőse Maggie igazi könyvmoly. Nagyon szeret olvasni, és a könyvek összekötik őt Brooksszal is, akivel könyvet cserélgetnek, és jegyzeteket készítenek a regények mellé. Maggie az olvasásba menekül, akkor is ha boldog, és akkor is ha szomorú. A lány rengeteg könyvet elolvas a történet során, így most egy igazi könyvmolyos játékra hívunk titeket.
A feladatotok az lesz, hogy a kissé hiányos fülszövegekből kitaláljátok a Maggie által elolvasott könyv címét és íróját. Ha ez megvan, akkor nincs más dolgotok, csak beírni a Rafflecopter doboz megfelelő sorába és várni a sorsolást :) Éljenek a könyvmolyok!
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.


A ​hatvanas évek elejére, Jacksonba, az amerikai Dél egy tipikus kisvárosába varázsol bennünket (....) regénye. Látszólag olyan világ ez, ahol soha nem fog megváltozni semmi a fehérek úgy érzik, a világ örök rendje a szegregáció, a feketék pedig véletlenül sem merik elmondani igazi érzéseiket. (....) egy fehér lánynak, aki épp visszajött az egyetemről, és író akar lenni, az az ötlete támad, hogy a cselédekről kellene könyvet írni, pontosabban egy interjúkötetet: a fekete nők először kapnának lehetőséget, hogy ők maguk mondják el, milyen a fehéreknek dolgozni, hogy bánnak velük, mik a fájdalmaik, örömeik…




Nézzetek be a többi állomásra is

08/31 Deszy Könyvajánlója
09/01 Zakkant olvas
09/02 Angelika blogja
09/03 Könyvvilág
09/04 CBooks
09/05 Insane Life
09/06 Kristina blogja
09/08 Dreamworld

2017. szeptember 5., kedd

Estelle Maskame - Mondtam már, hogy szeretlek?



A Gabo Kiadó gondozásában jelent meg idén nyáron a DIMILY-trilógia, amelynek első részéhez turné is indul. Estelle Maskame első könyve, a Mondtam már, hogy szeretlek? egy romantikus young adult történet, amelynek középpontjában egy tiltott szerelem áll. A turné során 5 blogger véleményét olvashatjátok a könyvről, és természetesen játszhattok a nyereménykönyvekért! Tartsatok velünk!


Estelle Maskame: Mondtam már, hogy szeretlek?

Kiadó: Gabo Kiadó
ISBN: 9789634063285
Oldalszám: 440 oldal
Fordító: Gonda Éva

Fülszöveg:
Amikor a tizenhat éves Eden Munro beleegyezik, hogy a nyarat a rég nem látott apjánál tölti a kaliforniai Santa Monicában, még nem sejti, mi vár rá. Eden szülei elváltak, és az apja új családot alapított. Ezt azt jelenti, hogy Eden találkozik a három mostohatestvérével.
A legidősebb, Tyler Bruce, egy heves természetű, hatalmas egójú problémás kamasz, aki mindenben szöges ellentéte Edennek. A fiatal lány nemsokára egy új élményekkel teli világban találja magát, mert Tyler baráti köre úgy dönt, hogy a szárnyai alá veszi a jövevényt. A legnagyobb rejtélyt Tyler jelenti számára, és minél jobban próbálja megérteni a fiút, annál jobban megtetszik neki. Pedig pont a mostohatestvérébe nem lenne szabad beleszeretnie.
A helyzetet tovább bonyolítja Tyler levakarhatatlan barátnője meg egy srác, aki azonnal szemet vet Edenre. Sok titok, sok hazugság, és rengeteg dráma van a háttérben. Vajon Eden le tudja győzni az érzéseit? És sikerül kiderítenie az igazságot Tylerrel kapcsolatban?

Saját véleményem:
Estelle Maskame regényére az üde, fiatalos, nyárias borítója miatt figyeltem fel; úgy gondoltam, tökéletes limonádé lesz a tikkasztó hőségben.
Kezdetben ehhez minden adott is volt, még a klisés nyári vakáció ötlete sem tántorított el, egyszerűen élveztem a történéseket, illetve a hősnőben lezajló folyamatokat.

Eden a nyári szünetet rég nem látott apjánál és annak családjánál kénytelen tölteni a kaliforniai Santa Monicában. A lányban emiatt rengeteg kétely és félelem ébred, egyrészt apja, másrészt az idegen terep miatt. Ám ami az egészet igazán élővé teszi, az Eden önbizalomhiánya. Ezzel a személyiségjeggyel a szerző olyan narrátort teremtett, aki a legtöbb olvasóhoz hasonlóan elkülönül attól a világtól, amit a kaliforniaiak többsége él.
Eden számára éppúgy idegen a luxusban élő, állandóan bulizó, drogozó fiatalok kívülről tökéletesnek látszó, ámde belül rohadó világa, mint számunkra. Legalábbis kezdetben...
Ahogy Eden belekeveredik az ottani társaságba, egyre több barátot szerez, és az addig megvetett fiút más szemmel kezdi látni, a sztori, és vele együtt a főszereplő is átalakul olyasmivé, amit nehéz nem egyre fentebb kúszó vérnyomással olvasni.
Klisé klisé hátán, papírmasé karakterek és kevés lényegi cselekmény - nagyjából így tudnám jellemezni a fennmaradó részt. Ami önmagában nem lenne gond, hisz számtalan ilyen regény vagy tinisorozat készült; illetve nem is feltétlenül kellenek szappanoperás fordulatok egy történetbe, ha van valami más, ami ellensúlyozza az egészet. Vagy legalább egy szereplő, akit szeretni lehet.
Hősiesen bevallom, én itt nem találtam olyat, mindenki kiverte a biztosítékomat, élükön Tylerrel, a sztori ügyeletes rosszfiújával, aki egyben Eden mostohatestvére is.

Alapjáraton imádom a rosszfiúkat, míg a mostohatestvér szerelem egy újkeletű perverzió könyvmolyos életemben. Csakhogy Tyler egy egészen új szint a bad boy fogalmában - és talán nem is ez a legjobb szó rá, de más nem tűrné a nyomdafestéket. Züllött, sérült és irdatlan nagy seggfej. Az a típus, akit nem megszelídíteni kell, hanem klinikára utalni és - az Edenhez hasonló lányoknak - olyan messzire kerülni, amilyenre csak lehet.

Ami ellenben különösen tetszett ebben a tébolyult sztoriban, az a szerző merészsége. Számtalan drogozó, piáló, bulizó közegbe ágyazott történetet olvastam már, amik bár meg-megmutatták a sötét oldalt, mégsem voltak annyira húsbavágóan életszerűek, mint az itt olvasottak. Megdöbbentő élmény volt testközelből szembesülni a féktelen bulizás cenzúrázatlan verzióival, az ezt az életvitelt folytató tinik prioritásaival, valamint azzal, hogy tehetős fiatalok miként élik az életüket, hogyan veszik egyik bulit a másik után, mivel engedik ki a gőzt, vagy hogy mennyire sekélyesek és romlottak is.
Ha tehát valamiben kiemelkedő a Mondtam már, hogy szeretlek?, akkor az a háttérvilág.

Mindent egybevetve úgy gondolom, Estelle Maskame története nem való mindenkinek. De ha valaki szereti a zűrös fiatalok kavarásaival teli történeteket, akkor igazi csemegére lelhet ebben az egyébként olvasmányos sztoriban.


Pontszám: 5/3
Kedvenc szereplő: -
Kedvenc jelenet: -
Negatívum: Tyler
Borító: 5/5
Sorozat: Dimily trilógia első része




Nyereményjáték


A Mondtam már, hogy szeretlek főszereplője, Tyler egy igazi balhés fiú, azonban lassacskán jobban megismerve megdobogtatja Eden - és az olvasó - szívét. A young adult könyvek között rengeteg olyan férfi főszereplővel találkozunk, akik első ránézésre igazi rosszfiúk, azonban néhány oldal után megismerhetjük érzékenyebb oldalukat is. A nyereményjátékunk során ilyen és ehhez hasonló fiúk nevét kell megkeresnetek a blogbejegyzések soraiban elbújtatva. A feladat nem más, mint a kiemelt betűket összerakva beírni a rafflecopter dobozba a fiúk teljes nevét.
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.




Nézzetek be a többi állomásra is

08/28 Könyvvilág blog
08/30 Kelly&Lupi olvas
09/01 CBooks
09/03 Deszy Könyvajánlója
09/05 Dreamworld blog