2019. január 23., szerda

Whitney G. - Alapos kétely


Whitney G.: Alapos kétely

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789634573371
Oldalszám: 382 oldal
Fordító: Sándor Alexandra Valéria

Fülszöveg:
A farkamnak megvan a maga étvágya – ami nagy és igen sajátos étvágy. Olyan nőt akar, aki szőke, formás és lehetőleg nem egy kibaszott hazudozó. (Hogy miért, az egy külön sztori.)
Menő ügyvédként nincs vesztegetni való időm párkapcsolatra, ezért névtelen csevegéssel és interneten megismert nőkkel elégítem ki az igényeimet.
A szabályok egyszerűek: egy vacsora, egy éjszaka, zéró ismétlés.
Ez csak alkalmi szex. Nem több, nem kevesebb.
Legalábbis így volt egészen Alyssáig.
Ő egy 27 éves ügyvédnő, könyvgyűjtő és állítása szerint a legkevésbé sem vonzó. Elvileg jogi tanácsokat adtam neki késő esténként, és rábízhattam a heti kalandjaim részleteit.
De aztán bejött a cégemhez egy interjúra. Egy hallgatóknak kiírt gyakornoki pozícióra… És rohadtul megváltozott minden.
Az év egyik legerotikusabb könyve, amiben a forró jelenetek mögött mély lélektani összefüggések bontakoznak ki a múltbéli drámák felszínre kerülésével.
Hagyd, hogy elraboljon!

Saját véleményem:
A Reasonable Doubt sorozatról a legtöbb ismerősöm kisebb dicshimnuszt zengett, ezzel olyannyira felkeltve az érdeklődésemet, hogy tartalomtól függetlenül olvasni akarjam. Persze elég volt ránézni a borítóra, hogy tudjam, itt bizony lesz erotikus tartalom - amivel kellő mennyiségben-minőségben nincs bajom, szemben az olyan könyvekkel, ahol a szex a központi elem és minden más aköré épül.
Nos, az Alapos kétely valahol a kettő között áll, s mindaddig, amíg ki nem mozdulnak komfortzónájukból a szereplők, ezzel mintegy beindítva az eseményeket, ez így is marad. 

"– Ha egyvalamiről hazudsz, mindenről hazudsz."

Hiába nem rajongok túlzottan a mocskos és erotikus könyvekért, azt be kell ismernem, hogy az Alapos kétely egy piszkosul szexi ügyvéd sztori, és hát maga a férfi főhős is izgalmas figura. A jól menő ügyvéd, Andrew, vérbeli mocskos szájú seggfej, sorra dönti meg az igényeinek megfelelő csajokat. Legfőbb elve, hogy nincs ismétlés, nincs érzelem, csak szex. Mindezek mellett pedig gyűlöli a hazugságokat, aki a legkisebb dologban is füllent neki, azzal megszakít mindenféle kapcsolatot... Egyetlen hölgyet kivéve.
Aubrey Andrew titokzatos online csevegőtársa, szinte mindent megosztanak egymással, így amikor a balerina megjelenik a férfi cégének állásinterjúján teljesen más külsővel és névvel, az mindent a feje tetejére állít. Kettejük kapcsolata innentől kezdve pontosan abból építkezik, amit Andrew gyűlöl, elutasít, és ami kulcsfontosságú elemként végigkíséri az egész sorozatot. Ám minden hazugság ellenére, az ügyvéd képtelen ellenállni csinos gyakornokának, mindenáron meg akarja "baszni", és ezt nem is titkolja. 

"– Neked az a randi, hogy elhozol egy hotelbe?
– Inkább az, hogy megbaszlak egy hotelben."

Mint fentebb említettem, a történet szerves részét képezi az erotika. Andrew és Aubrey jelenetei rendkívül fülledtek és szenvedélyesek, akárcsak szóváltásaik, amik nem mellesleg eszméletlenül szórakoztatóak is. Esetükben egy igazán heves, nyers párosról beszélhetünk.
Bevallom, nekem sokszor már túl tömény is volt a dolog, úgyhogy előfordult, hogy a tizennyolckarikás részeket átlapoztam mielőtt megcsömörlöttem volna tőlük, mindazonáltal hangsúlyozni szeretném, hogy ez kizárólag a saját ízlésem miatt történt. Ezen túlmenően viszont iszonyúan lekötött a sztori. Tele van rejtélyekkel, fordulatokkal és olyan nem várt eseményekkel, amiktől leesett az állam. Ráadásul Whitney G. rettentően olvasmányosan ír. Mind a szöveg, mind maguk az események vittek magukkal. Hajtott a vágy, hogy kiderítsem Andrew titkát, aki nem véletlenül lett olyan, amilyen. A múltjában tengernyi démon van, amik a lapok fogyatkozásával szép lassan felszínre kerülnek, jól megbolygatva az egyébként is zűrös eseményeket.

Az Alapos kétely szókimondó, olykor nyers történet, sok-sok erotikával fűszerezve, ám mindehhez valódi történet (és némi humor) társul. Izgalmas, pimasz és szexi. A főszereplő páros közti kémia pedig elképesztő, remekül működnek együtt, akárcsak az ügyvéd- és balettvilág. Bátran ajánlom mindenkinek, aki szereti a fordulatokkal teli, erotikus könyveket.


Pontszám: 5/4,5
Kedvenc szereplő: Andrew
Kedvenc jelenet: Epilógus, üzenetváltások
Negatívum: az én ízlésemnek túl sok volt az erotikus tartalom
Borító: 5/5
Sorozat: a kötet mindhárom részt tartalmazza (Reasonable Doubt #1-3)

2019. január 20., vasárnap

Mauri Kunnas: Mikulás


Bár a december elmúlt már, a tél még javában tombol, így remélhetőleg bloggereinkhez hasonlóan az olvasók is szívesen barangolnak még egy kicsit a havas tájakon. Mauri Kunnas Mikulás című gyerekkönyve 1981-ben jelent meg eredetileg, hazánkban pedig a Kolibri Kiadó jóvoltából most kézbe vehetjük a csodás, új kiadást. Ha szeretnétek bepillantást nyerni a lappföldi kulisszatitkokba és mindent megtudni a Mikulás és manói mindennapjairól, ez a könyv nektek íródott! Tartsatok velünk a hat állomásból álló turnén, és nyerjétek meg a Kiadó által felajánlott három példány egyikét!


Mauri Kunnas: Mikulás

Kiadó: Kolibri Kiadó
ISBN: 9789634372950
Oldalszám: 42 oldal
Fordító: Kovács Ottilia

Fülszöveg:
A Finnországban élő Mikulás és a lappföldi Korvatunturi-hegy pont olyan, amilyennek mindig is képzeltük! Mauri Kunnas régóta jó barátságban él a manókkal. Róluk írt könyvében most saját szemünkkel láthatjuk az óriási levélhegyeket Mikulás postáján, elkísérhetjük hírszerző útjukon a cserkészmanókat, bepillanthatunk az ajándékok készítésének titkaiba, és azt is megtudhatjuk, hogyan juttatják el azokat a világ legeldugottabb szegleteibe is. E könyvből minden kiderül Mikulásról, a manóiról és a varázslatos Korvatunturi-hegyről.

Saját véleményem:
Az utóbbi időben egyre több gyerekkönyv került a kezembe, köszönhetően annak, hogy rájöttem, még mindig szívesen merülök el a mesék világában. Részben a Mikulás is így landolt nálam. Borító alapján cukinak tűnt, és egyébként is éppen ünnepi lázban égtem.

Alapvetően nem voltak nagy elvárásaim a kötettel szemben, már csak a rövidke oldalszám miatt sem, mindössze egy egyszerű kis télapós sztorit szerettem volna kapni.
Nos, ez nem teljesen jött be.
A Mikulás sokkal inkább nevezhető mesés ismeretterjesztőnek a Mikulásgyárról, mint tényleges mesének. Lapról lapra végigveszi a gyár egyes elemeit, a manók feladatköreit, és minden olyasmit, ami a Mikulás birodalmában megtalálható, vagy ahhoz köthető - beleértve a karácsonyt is.
A bemutatás néhány lebutított, egyszerű mondattal történik (ami számomra unott hangvételűnek tűnt), ám mindezt bőségesen kompenzálja, egyszersmind kiegészíti a gazdag illusztráció. Aranyos, részletgazdag rajzok gondoskodnak arról, hogy a gyerekek figyelme kellőképp le legyen kötve; bevallom, még jómagam is elbogarásztam az egyes részletek közepette, jókat derülve a felnőtt könyvmoly utalásokon.

Mindent egybevetve tehát úgy vélem, ez tényleg egy olyan könyv, amit elsősorban a gyerekek élveznek majd - akár egészen kicsi korban is (az elhasználódástól sem kell tartani, masszív, minőségi kötetről van szó, vastag lapokkal). Számukra varázslatos élményt nyújthat az, hogy bepillanthatnak a Télapó világába, megcsodálhatják hogyan és milyen részlegeken készülnek a játékok, mi alapján dől el, ki kap ajándékot, vagy megtudhatják, mit csinálnak a manók egész évben.

Pontszám: 5/3
Kedvenc szereplő:-
Kedvenc jelenet: -
Negatívum: nem a könyv hibája, egyszerűen csak annyi, hogy ehhez már túl öreg vagyok
Borító: 5/4
Sorozat: -




Nyereményjáték


Szent Miklós, Télapó, Mikulás...még hazánkban is többfajta néven illetjük ezt a jóságos idős urat, aki minden télen megajándékozza a gyermekeket. De vajon hogyan szólítják őt más országokban? Minden állomáson találtok egyet-egyet a Mikulás külföldi elnevezéseiből, a ti feladatotok pedig, hogy a Rafflecopter doboz megfelelő helyére beírjátok azt az országot, ahol azt használják.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!


Jultomten




Nézzetek be a többi állomásra is

01/19 Deszy könyvajánlója
01/20 Dreamworld
01/21 Sorok Között
01/22 Könyvvilág blog
01/23 Könyv és más
01/24 Szembetűnő

2019. január 16., szerda

Emma Chase - Egy ágyban a herceggel



Az Álomgyár kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent Emma Chase Uralkodj magadon! c. sorozatának első része, az Egy ágyban a herceggel. Ennek örömére a Blogturné Klub három bloggere bemutatja Nicholas herceg és Olivia tündérmesébe illő történetét.


Emma Chase: Egy ágyban a herceggel

Kiadó: Álomgyár
ISBN: 9786155875120
Oldalszám: 400 oldal
Fordító: Seres Noémi

Fülszöveg:
Nicholas Arthur Frederick Edward Pembrook Wessco királyságának trónörököse, úgy is mondhatnánk, méltóságos őszexisége, elképesztően vonzó, ellenállhatatlanul jóképű és szégyentelenül öntelt – de hát ki ne lenne az, ha folyton hajbókolnak előtte?
De egyszer csak egy hóeséses manhattani éjszakán a herceg találkozik egy fekete hajú szépséggel, akinek esze ágában sincs meghajolni előtte. Helyette inkább belevág egy tál pitét a herceg képébe.
Nicholas a fejébe veszi, hogy kideríti, vajon a lány is olyan ízletes-e, amilyen a pitéje. Trónörökösként hozzászokott, hogy megkap mindent, amit csak akar.
Egy herceggel randizni nem éppen olyan, amilyennek a pincérnőként dolgozó Olivia Hammond elképzelte.
Adott egy folyton ítélkező királynő, egy lelkesen helytelenítő másodörökös, egy csapat könyörtelen lesifotós és a nyilvánosság fürkésző tekintete.
Bár ló húzta hintón tartanak a Roll Royces-ok felé, és újabban senkit nem nyakaznak már le, a királyi család tagjai még messze vannak attól, hogy maguk közé fogadjanak egy közembert.
De Oliviának mindez talán megéri Nicholasért.
Nicholas úgy nőtt fel, hogy az egész világ őt figyelte, és most a házasságával készülnek ugyanezt tenni. Itt az ideje, hogy eldöntse, ki is ő valójában, és ami még ennél is fontosabb, mit szeretne az életben: királyként uralkodni… vagy egyszerű férfiként örökké birtokolni Olivia szerelmét.

Saját véleményem:
A borítóválasztás mindig sarkalatos kérdés egy könyv esetében, hisz (általában) az olvasó azt látja meg először, és bizony egy jól eltalált kompozíció kellőképp vonzza a tekintetet. De van, amikor ennek az ellentettje az igaz. Mint most.
Emma Chase története mellett lazán tovább mentem volna, ha nem akadok fent a nyikhaj ficsúron, és ha a Blogturné Klub belső berkeiben nem kap egy jó kis marketinget. Mindezeknek hála végül úgy döntöttem, adok neki egy esélyt, de ha egészen őszinte akarok lenni, sok reményt nem fűztem hozzá. Wessco hercege viszont jött, látott és győzött, maximálisan levéve a lábamról. Teljesen beleszerettem ebbe a történetbe; valódi tündérmese felnőttek számára.

"A nap, ami megváltoztatta az életemet, az is ilyen volt. Egy szörnyű nap.
A normális embereknek sokkal több jut belőle."

Wessco királyságának szexi trónörököse, Nicholas herceg a média és a nők kedvence. Jóképű, vagyonos, a protokollnak megfelelően viselkedik, csak hát egy kissé beképzelt. Megszokta, hogy a nők soha nem mondanak neki ellent, s legfőbb hitvallása, hogy pénzzel bármi megvehető. Akár egy felszolgálólány teste is. Ám amikor ajánlatára a gyönyörű, ámbár kissé toprongyos Olivia pitét vág a képébe, a hercegben feléled a vadászösztön. Ahelyett, hogy nagyanyja, a királynő kérésére botrányhős öccsét igyekezne előkeríteni, eltökéli, hogy megszerzi magának a lányt.

Kliséhalmaz? Igen. Ráadásul a brit királyi családtól elkezdve, a Micsoda nő!-n át, egészen az Én és a hercegemig, számos helyről összeollózott elemek sora is befigyel, mintegy kellemes kis turmixot alkotva, ám mindennek ellenére baromira élvezhető az egész. Humoros, pergő, szenvedélyes. Egy nagy, cukormázas álomvilág, ami pontosan azt kínálja az olvasónak, amit az ilyen típusú történetektől elvárunk: szórakozást. És hát valljuk be, az Egy ágyban a herceggel nem is érkezhetett volna jobbkor, hisz Meghan és Harry herceg (akiről egy az egyben mintázva lett Nicholas öccse) esküvője után sokunkban felébredtek kislánykori álmaink, s Emma Chasenek hála ezeket most teljes mértékben meg is élhetjük.

A történet két nézőpontos, Olivia révén megtapasztalhatjuk, milyen is az, ha az ember lánya beleszeret egy hercegbe, egy olyan férfiba, aki nem csupán teljesen más réteghez-világhoz tartozik, de komoly szabályok is kötik. Míg Nicholasnak hála bepillanthatunk a kirakat mögötti valóságba, abba, ami kívülről csillog-villog, belülről viszont sokszor kegyetlen és kemény, ahol a hazugság, árulás, a pénz és a protokoll minden kapcsolatot és érzelmet felülír, miközben a legnagyobb kincstől, a szabadságtól megfoszt.
Mindkettejük életútja érdekes, rengeteget hozzáad karakterükhöz, nem kevéssé árnyalva és emberközelibbé hozva őket. Nicholas vérbeli sármőr, eszméletlen dumája és kitartása van, míg Olivia okos, megfontolt, érzelmes lány, olyan, aki ismeri a határokat. Nagyon szerettem bennük, hogy az érzelmi huzavonájuk minden esetben észszerű határokig tartott, véletlenül sem libbenve át felesleges drámázásba, pedig számos alkalom nyílt volna rá (khm, ugye a protokoll).

Az Egy ágyban a herceggel kellemes kikapcsolódást nyújtó, üde, humorral és szenvedéllyel átszőtt tündérmese. Úgy a történet, mint a fő- és mellékszereplők imádni valóak. Bennem a régi Hilary Duff filmek hangulatát idézték vissza. Azokat a kis szeleburi, léleksimogató, cukros, de minden ízében szerethető filmeket, amikért annyira rajongtam. El se tudom mondani, mennyire jól esett a lelkemnek! Alig várom, hogy rávethessem magam a folytatásokra. a


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Nicholas, Olivia, Henry és a testőrök
Kedvenc jelenet: nehéz lenne egyet kiemelni, az egész sztori iszonyú cuki
Negatívum: a fordítás tragikus (Olívia magyarul, befejezetlen/értelmetlen mondatok)
Borító: 5/3
Sorozat: Uralkodj magadon! #1, de önállóan is olvasható




Nyereményjáték


Kislányként mindenki egy hercegről álmodik, néhány szerencsés hölgy pedig megtapasztalhatja, milyen is az, ha felnőve teljesül az álma. Játékunk során civil-hercegi párosokat keresünk. Ahhoz, hogy megnyerjétek a kiadó által felajánlott nyereménypéldányt, nincs más dolgotok, mint beírni a rafflecopter doboz megfelelő sorába a párosok tagjainak keresztnevét (angol és magyar változatot is elfogadunk).
Figyelem! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésükre a megküldött értesítő levélre válaszolni. A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz.






Nézzetek be a többi állomásra is

01/14 Kelly & Lupi olvas
01/16 Dreamworld
01/18 CBooks

2019. január 15., kedd

Kristen Ciccarelli - Az utolsó Namsara



A Maxim Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent Kristen Ciccarelli Goodreads díjas, debütáló regénye, Az utolsó Namsara. Ennek örömére a Blogturné Klub négy bloggere bemutatja a sárkányölő Asha kalandjait, aki nem akar mást, mint leszámolni tragikus múltjával, és elkerülni sivár jövőjét. A szabadságot viszont csak úgy érheti el, ha végez Firgárd legerősebb sárkányával.


Kristen Ciccarelli: Az utolsó Namsara

Kiadó: Maxim Kiadó
ISBN: 9789632619774
Oldalszám: 446 oldal
Fordító: Komáromy Zsófia

Fülszöveg:
Mindennek kezdetén volt Namsara, az égből és lélekből formált ifjú, aki nevetést és szeretetet hozott magával, bárhová ment. Ám ahol fény van, ott sötétségnek is kell lennie – így megjelent Iskari, a vérből és holdfényből formált leány, a pusztító, a halálhozó. Asha, Firgárd királyának leánya ezeket a legendákat kisgyermekként csak titokban elsuttogott mesékből ismerte, mégis megmagyarázhatatlan kötődést érzett a múlt alakjaihoz. A lányból hamarosan a birodalom legrettegettebb sárkányölője válik, kiérdemelve az iskari címet – ám ez magányos szerep, melytől Asha inkább érzi magát fegyvernek, mint fiatal nőnek. Egyik bestiát a másik után vadássza le, hogy elhozza a fejüket a királynak, de nincs az a zsákmány, ami megmenthetné ot a végzettől, mely odahaza vár rá: apja odaígérte a kezét kegyetlen parancsnokának, egy férfinak, aki tisztában van Asha valódi természetével. A lány nem akar mást, csak végre leszámolni tragikus múltjával, és elkerülni sivár jövőjét. Amikor esélyt kap a szabadságra, cserébe Firgárd legerősebb sárkányának életéért, kapva kap a lehetőségen. Egy titokzatos fiú segítségével Ashának le kell ráznia magáról az iskari szerepének láncait, és ki kell tárnia szívét a szerelem, a fény és az igazság előtt, melyet egészen eddig eltitkoltak előle.

Saját véleményem:
Murphy érdekes jószág. Egyetlen nap híján pontosan egy esztendővel ezelőtt osztottam meg azt a gyönyörű fotót, melyen Az utolsó Namsara szerepelt, mondván, mennyire kíváncsi vagyok rá. Most, háromszázhatvannégy nap elteltével pedig épp azt pötyögöm, hogy megtaláltam az év legjobb könyvét, egy olyan történet személyében, ami minden hibája ellenére a lelkem részévé vált, és ami annyira lenyűgözött, hogy mindmáig nem tudok szabadulni tőle.
Mert így történt. Teljesen és végérvényesen elvesztem Asháék világában, a bőrömön éreztem a nap perzselését, a sárkányok leheletét, a szél zúgását, a penge hűvösségét, a nyugtató vagy éppen émelyítő érintéseket, és a vágyat, hogy elérjem a céljaimat - a namsara céljait.
Egyszerre szerettem volna azonnal felfalni az egész regényt, és olyan sokáig húzni, hogy az idők végzetéig kitartson. Végül olyan hosszúra nyújtottam utunkat, amennyire csak lehetett, de nem volt könnyű dolgom. Kristen Ciccarelli nem csupán lélegzetelállító mesét keltett életre előttem, de mindezt olyan elképesztő fejezetvégi függővégekkel, csavarokkal is megspékelte, hogy ha fejbe vertek volna, akkor se tudtam volna lerakni.

"A leány magába szívta az ódon regéket, hagyta, hogy megrontsák a szívét, és gonosszá tegyék."

A történet főszereplője, Asha, rettegett sárkányvadászként járja a vidéket, egyik bestiát a másik után gyilkolva le. Jegyesét, Firgaard parancsnokát leszámítva mindenki retteg tőle, mivel egykoron magát az Őssárkányt, Kozut szabadította a városra, aki akkor félelmetes pusztítást végzett. A király, hogy lecsendesítse népét, Jareknek ígérte leánya kezét, annak a férfinak, aki ugyan sokat vesztett azon a napon, mégis kiállt a hercegnő mellett, ezzel mintegy megbocsátva bűneit. Csakhogy az iskari gyűlöli jegyesét, így amikor néhány nappal menyegzőjük előtt apja egérutat kínál számára, Asha kapva kap az alkalmon: végeznie kell Kozuval, és vele együtt az Ősisten minden történetével, hogy jóvá tegye bűneit és feloldozást nyerjen. Az útjába akadó szolgával, valamint az álmaiban megjelenő első namsarával viszont nem számol. Míg a fiú jelenléte feje tetejére állít mindent, addig a namsara lehetetlen feladatok teljesítésével - melyek szembemennek a törvénnyel és Asha nézeteivel - nehezíti küldetését. Általuk az iskari éjről-éjre egyre nagyobb galibába keveredik, tucatnyi sérülést szerezve, miközben olyan titkokra jön rá, melyek alapjaiban változtathatják meg egész Firgaard jövőjét.

Az utolsó Namsara egy végtelenül szövevényes, izgalmas, kalandokkal, legendákkal, drámákkal és őrületes fordulatokkal teli mese egy lányról, akinek rá kell ébrednie, hogy sem ő, sem a világ nem az, mint aminek mondják. Az egész történet tele van hazugságokkal, elfeledett regékkel, s Asha minél mélyebbre ás bennük, annál több zúdul a nyakába, miközben jelenbéli tettei is felszítják a kedélyeket. Emberi sorsok fonódnak egybe, ősi mesék kelnek életre, árulás, halál, szeretet és sárkányok megjelenése közepette.
Imádtam a sokszínű elemek találkozását: a sárkányokat (Emlékeztek Fogatlan szeleburdi ugrálására, Jon Snow ikonikus érintős pillanatára, vagy a Sárkányszív rettenthetetlen sárkányvadászra, aki összebarátkozott a megölni kívánt bestiával? Mindebből itt is találtok egy csipetnyivel.), az arab világot és a saját legendák beemelését - a sorozatban ugyanis kiemelkedő szerep jut az ősi meséknek, melyeket egy-egy fejezet közé beékelődve mi magunk is megismerhetünk. Firgaardban viszont tilos regélni, mivel azok hatalmas és veszélyes erővel bírnak: végeznek az őket mesélővel, magukhoz csalogatják és erővel ruházzák fel a sárkányokat. Csakhogy Asha minden tiltás ellenére rendszeresen suttogja őket, várva, mikor jelentkeznek rajta a végzetes tünetek...

Kristen Ciccarelli csodálatos képzelettel és mesélő tehetséggel megáldott szerző, engem teljesen levett a lábamról. Egyik pillanatban gyermeki lelkesedéssel ittam szavait, hogy aztán elakadó lélegzettel és ki-kihagyó szívveréssel izguljak kedvenceimért, míg máskor az undorral vagy a könnyeim nyeldeklésével küzdöttem.
Az utolsó Namsara bár nem tökéletes, vannak benne kisebb-nagyobb logikai bakik, én mégis tiszta szívből ajánlom mindenkinek, aki rajong a sárkányokért és a mesékkel átitatott, szövevényes kalandokért, melyben megfelelő arányban keverednek az egyes elemek (a romantikától sem kell félni, kellően lightos, de annál szívet tépőbb). Jómagam pedig izgatottan várom a folytatást, melyben újabb szereplők lépnek főszereplői státuszba.


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Asha, Árnyék, Torwin, Safire
Kedvenc jelenet: mesék, első érintés-repülés, arénás küzdelmek
Negatívum: egy-két logikai baki
Borító: 5/5
Sorozat: Iskari-trilógia #1
Tetszett? Vidd haza!




Nyereményjáték


Asha a birodalom legrettegettebb sárkányölője, egyik bestiát a másik után vadássza le; mostani blogturnénkon, hozzá hasonlóan belőletek is vadász válik. Minden állomáson találtok egy képet, rajta egy híres sárkánnyal, nektek pedig nincs más dolgotok, mint kitalálni, hogyan hívják az adott sárkányt. Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!






Nézzetek be a többi állomásra is

01/10 Kelly & Lupi olvas
01/12 Könyv és Más
01/15 Dreamworld
01/17 Deszy könyvajánlója

2019. január 11., péntek

Alwyn Hamilton - A szultán foglya


A Maxim Könyvkiadó jelentette meg Alwyn Hamilton: A szultán foglya című regényét, amely A sivatag lázadója sorozat második része. A regény a 2017-es Goodreads Choice Awards Best Young Adult Fantasy and Science Fiction kategória finishébe került. Amani izgalmas, misztikummal átszőtt kalandjai folytatódnak, a lázadók tábora után megismerhetjük a szultán palotájának titkait is! Érdemes követni az állomásokat, a kiadó felajánlásában egy példány kerül kisorsolásra a regényből játékunk megfejtői között.


Alwyn Hamilton: A szultán foglya

Kiadó: Maxim Kiadó
ISBN: 9789632619668
Oldalszám: 448 oldal
Fordító: Béresi Csilla

Fülszöveg:
Hatalom. Szerelem. Árulás.
Amani, a Kékszemű Bandita több mint egy éve harcol a Lázadó Herceg mellett, és már az egész világon félik a nevét. Amikor egy váratlan támadás során elrabolják, erejétől megfosztva és szerelmétől elszakítva a szultán palotájában köt ki – ez pedig olyan hely, ahol minden sarok mögött veszély leselkedik. Intrika, gyanú és félelem érezhető a falak között, de Amani igazi sivatagi lányként hamar rálel a túlélés titkaira. Dacolva minden veszéllyel kémkedni kezd a lázadóknak, ám ahogyan egyre több időt tölt magával a szultánnal, ráadásul a múltja különös alakokban bukkan fel előtte, szívében kétségek merülnek fel, hogy vajon a jó oldalon áll-e. De ez itt még közel sem a vég, hiszen, mint tudjuk: „Az új hajnal új sivatagra köszönt.”

Saját véleményem:
Az első rész óta eltelt évben az emlékeim némileg megkoptak ugyan, de a lelkesedésem mit sem csorbult. Izgatottan vártam, ezúttal milyen kalandokat tartogat az élet Amani és a többiek számára, miként folytatódik majd tovább a küzdelem a jobb, békésebb birodalom megteremtéséért vívott harcban. Ám ez a harc mostanra komoly háborúvá érett, s a második kötet ennek szellemében egészen új szintre emelkedett. Míg A homok leányában - a szárba szökkenő romantika mellett főként - a kalandoké volt a főszerep, addig A szultán foglyában inkább az ármánykodásé és politikáé.

"A legendák mindig mocskosak közelebbről szemlélve."

Alwyn Hamilton okosan építgeti sorozatát. Előbb megismertette velünk a sivatagot, annak lényeivel és népeivel együtt, nem feledkezve meg a lázadás jelentette konfliktusról, most pedig bepillantást nyújt a palotába, s mindabba, amit annak falai rejtenek. Hisz ahogyan azt a cím sejtetni engedi, Amani a szultán foglya, egyben háremének tagja lesz. Ám ahelyett, hogy börtönben sínylődne, különleges képességének hála - miszerint felismeri a hazugságot -, tárgyalásokon segíti az uralkodót. A lány így értékes információk birtokába kerül, olyanokéba, melyek kiszivárogtatása könnyen segíthetné a Lázadó Herceg ügyét, csakhogy az ármányokkal teli hárem-élet megnehezíti feladatát, s egyéb bonyodalmakkal is szembe kell néznie.

"Korábban, mielőtt a felkelőkhöz csatlakoztam, nem hittem, hogy az önérdeken kívül más is mozgathat valakit. Máig maradt bennem önzés, amit a nemes ügy sem tudott kiirtani."

Amani talpraesett, okos hősnő; néha ugyan hibázik, de ez mit sem von le értékéből. Olyan figura, aki tökéletesen megállja a helyét az intrikákkal teli közegben. A szultán foglya pedig tele van politikával, taktikázással; számít ki kinek mit mond, mire mit lép, hisz a palotai élet bizonyos mértékben veszélyesebb a kinti világnál. A csillogás, pompa, gazdagság és megannyi mosoly mögött mocskos játék zajlik. Ráadásul maga a szultán is érdekes, karizmatikus és rendkívül meggyőző alak, bennem rettentő ambivalens érzéseket ébresztett. Utálva imádtam őt.
Látható tehát, hogy a folytatásban egészen más értékek kerülnek előtérbe, amik se nem jobbak, se nem rosszabbak az előzőeknél, de tagadhatatlanul mások. Amani kimozdításával lassabbnak tűnő, ám eseménydús jelenetek követik egymást, olyanok, melyek megmutatják, milyen következményei vannak a lázadásoknak, ki kinek az oldalán áll, mit gondol, szeretne, miközben természetesen az ellenséget is megismerhetjük. Nem feledkezve meg az arab kultúra szerves részét képező háremről, mely egyszerre gyönyörű és rémisztő.

Szerettem ezt a részt, a csavarosságát, misztikusságát és persze a hangulatát. Alwyn Hamilton gyönyörű részletgazdagsággal ír, ami egy arab kultúrán alapuló sorozat esetében hatványozottan fontos, hisz a látványvilág épp annyira szerves részét képezi a  nagy egésznek, mint maga a történetvezetés. Ebben az esetben szerencsére mind a kettő rendben van.
A szultán foglya lassabb ütemű, ám eseménydús folytatása A sivatag leányának, tele udvari intrikával és politikai ármánykodással, amit az arab mesevilág tesz még varázslatosabbá. Bátran ajánlom mindenkinek, aki szereti a jól felépített, legendákkal teletűzdelt, hangulatos történeteket, és nem bánja a romantika hiányát (megjegyzem, én ennek most kiváltképp örültem). Viszont nem árt felkészülni egy irdatlan függővégre... ami mielőbbi folytatásért kiált.


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Amani
Kedvenc jelenet: nem tudnék egyet kiemelni
Negatívum: a fordítói "hanem" még mindig kikészít
Borító: 5/5
Sorozat: A sivatag lázadója #2
Megtetszett? Vidd haza!




Nyereményjáték


Sivatagi érdekességeket kaptok feladványként, minden állomáson egy-egy kérdéssel. A helyes megoldásokat írjátok be a rafflecopter doboz megfelelő sorába!
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!


Hol található a legnagyobb só-sivatag?




Nézzetek be a többi állomásra is

12/29 Kelly és Lupi olvas
01/02 Deszy könyvajánlója
01/06 Dreamworld

2019. január 1., kedd

2018 legjei


Az év könyve: Sarah J. Maas - Köd és harag udvara

"Fennkölt szavakkal mesélhetnék nektek arról, mennyi izgalom, mennyi bonyodalom vagy kihívás jelent meg a Köd és harag udvara hasábjain, milyen meseszerűen csodálatos, vagy éppen rémálomszerűen hátborzongató helyet barangoltam be, miközben egy új, minden korábbinál nagyszerűbb család részese lettem." "Ám mindezek üresen csengő szavak lennének ahhoz képest, amit az ACOMAF során átéltem."
"A Köd és harag udvara nem egy egyszerű könyv, a Köd és harag udvara maga Velaris. Az a hely, ahol az álmok valóra válnak, ahol a rossz is lehet szép, ahol az ember megtanulhat élni és érezni, ahol otthonra, barátokra és családra lel.
Mindezek után szeretnék egy illír tetoválást a kezemre, egy másikat a térdemre, hogy méltó módon térdet hajthassak új otthonom és Sarah előtt."


Az év legrosszabb könyve: Kokology 2.

Amennyire rajongtam az első részért, annyira gyűlöltem a másodikat. Valódi önismereti teszt helyett unalmas, random generált tesztek tömkelegével van tele, amik többségénél még a válaszlehetőségek sem passzolnak az átlagemberhez. 




Legjobb női főszereplő: Feyre & Kestrel (Sarah J. Maas - Köd és harag udvara & Marie Rutkoski . A nyertes csókja)

Mostanra szinte hagyománnyá vált, hogy a kategóriában erős, talpraesett lány győzedelmeskedjen - ez most sincs másként. Sőt! Egyből két hölgy is dobogóra állhat.


Legjobb férfi főszereplő: Rhysand (Sarah J. Maas - Köd és harag udvara)

Rhysand elsőre egy Rohadéknak tűnik. Másodjára, harmadjára is, de amint az ember elkezdi megismerni, megérteni a vele kapcsolatos miérteket, rádöbben, hogy nagyon is szerethető Rohadék. Van gyengéd oldala, gyengébb pontja, mégis férfias férfi, olyan, aki mellett a nő önmaga lehet. És hát kellően szemtelen, szexi, és még sokáig sorolhatnám...


Legjobb női mellékszereplő: Felicity (Mackenzie Lee - Úriemberek kézikönyve)

Megelőzi a korát, okos, ambiciózus, talpraesett lány. Izgalmas karakter.


Legjobb férfi mellékszereplő: Roshar (Marie Rutkoski - A nyertes csókja)

Egoista, szarkasztikus, szókimondó, tipikus Magnus Bane figura.




Legjobb szerelmespár: Feyre & Rhys (Sarah J. Maas - Köd és harag udvara)

Nem hittem, hogy egyszer Rhys és Feyre párosa lesz a legnagyobb kedvencem (lévén, hogy Tamlin drukker voltam), de az élet tele van meglepetésekkel. Rhys jött, látott, győzött. Olyan társa lett Feyre-nek, amilyet minden nő megérdemelne; ahelyett, hogy lenyesné a szárnyait, engedi repülni, tapasztalni... élni. Kettejük kapcsolata egyszerre pimasz és szenvedélyes.


Legjobb barátság: Krumplihéjpite Irodalmi Társaság (Mary Ann Shaffer & Annie Barrows - Krumplihéjpite Irodalmi Társaság)

Egy társaság, akik úgy vészelik át a világháború nyomorúságos, korlátok közé szorított, veszteségekkel teli időszakát, hogy egymásba kapaszkodnak, védik, segítik a másikat, mindenképp megérdemli a legjobb címet. 


Legjobb szerelmi háromszög: -

Számomra is meglepő, hogy 2018-ban, egyetlen művet leszámítva, nem találkoztam szerelmi háromszögekkel. Ez akár pozitív változásként is elkönyvelhető, az én szívem kicsit mégis fáj a Maybe Someday vagy Pokoli szerkezetek-féle, szívszorító szerelmekért. 


Legjobb főgonosz: Loki

"Loki az egyik legsokrétűbb karakter. Kiszámíthatatlan, soha nem tudni, melyik oldal felé húz, míg a tettei hátterében megbúvó, s őt nagymértékben befolyásoló érzelmi hatások kifejezetten emberközelivé varázsolják." Könnyű őt negatívnak bélyegezni, bizonyos tekintetben talán az is, ám az ő figurája ennél sokkal árnyaltabb. Van mélysége, a gonoszkodásai mögött pedig valós tartalom áll.




Legjobb nyitókötet: Tomi Adeyemi - Vér és csont gyermekei

"Számomra kifejezetten üdítő élmény volt az európai kultúrvilág után délebbre vándorolni, és egy olyan vad és varázslatos kontinens múltjában-jelenében elmélyedni, mint Afrika. Már csak azért is, mert a fiktív elemek mellett számos valóságon alapuló is előfordult, kezdve a vallástól, a szokásokon át, a nép kihasználtságáig. Burkoltan, mégis mellbevágó realitással jelenik meg az afrikai emberek helyzete, az, hogy milyen brutálisan bántak és mai napig bánnak a színes bőrűekkel, mennyire semmibe veszik és kihasználják őket."


Legjobb zárókötet: Marie Rutkoski - A nyertes csókja

"A nyertes csókja méltó végszava lett a sorozatnak. Sőt! A legjobb részévé nőtte ki magát. Szövevényes, érzelmekkel és váratlan fordulatokkal teli. A szó minden értelmében epikus.
Amennyire nem nyerte el a tetszésemet az első kötet, annyira rabul ejtett az utolsó. Érzelmileg teljesen kifacsart, a pulzusomat az egekbe repítette, míg a szívemet rendesen megszorongatta."


Legjobb standalone: Szélesi Sándor - Kincsem

"A Kincsem nagyon is élő, olvasmányos formába csomagolt mű, melynek szavajárása egyszerre felel meg az adott kor elvárásainak, és fogyasztható a ma embere számára. Kiforrottsága ellenére légiesen könnyed, sodorja magával az olvasót." "A regény ezen túlmenően remek kor- és társadalomrajz. Blaskovich Ernő, Kincsem és Karolina kapcsolatrendszere, valamint a velük kapcsolatos események által bepillantást nyerhetünk a 19. század végi életbe, az akkori udvarlási szokásokba, a különféle illemszabályokba, magatartási formákba, lovas életbe, de éppígy testközelbe kerülhetünk híres történelmi személyekkel is. Mindezt úgy, hogy közben nem azt érezzük, hogy épp egy száraz törikönyvet bújunk."


Legjobb magyar borító: -

Ciki vagy sem, tavaly nem igazán olvastam magyar szerzős könyveket, a Kincsemet és a Meghitt pillanatokat leszámítva - azok borítói pedig nem döntöttek hanyatt.


Legjobb eredet borító: Sara Holland - Everless

Ebben a kategóriában már sokkal nagyobb tolongás alakult ki; a fantasy regények mind szemkápráztatóan gyönyörűnek bizonyultak, akárcsak a Micsoda fény! hangulatos fedlapja. A választásom mégis az Everlessre esett. A fekete cirádás háttér csodásan kiemeli a finoman díszített homokórát, melyben a homokfigurák narancsos színe pulzálóan magára vonja a figyelmet. Jó ránézni, elveszni a részletekben, és a szimbolikája is mesés.




Legjobb kitalált világ: Prynthian - Velaris (Sarah J. Maas - Köd és harag udvara)

"Méltathatnám Sarah fantáziáját, azt a varázslatos tehetségét, melynek hála úgy tud írni, hogy szavaival fákat emel, patakokat duzzaszt körülöttem, festékmaszatossá teszi az ujjaimat, és gyötrelmes vágyakozást ébreszt bennem mindenféle tündérek, fegyverek vagy ecsetek iránt. Ám mindezek üresen csengő szavak lennének ahhoz képest, amit az ACOMAF során átéltem." Sarah egy istennő és kész, én pedig Velarisban akarok élni. Pont.


Legjobb díszlet: Tündérfölde (Holly Black - A kegyetlen herceg)

"Holly Blackről köztudomású, hogy imádja a tündéreket, a komor, misztikus hangulatot és a szürreális világkép sem áll távol tőle. A kegyetlen hercegben mindez megmutatkozik. Egészen elképesztő, egyben lélegzetelállító az általa nem csupán megteremtett, de le is festett világ. Iszonyat tömény, barokkosan túldíszített, néha még olvasni is fárasztó - a szó legjobb értelmében. Káprázatos ruhák, lepkeszárny finomságú anyagokból, csillogó, tekergő, történeteket regélő motívumokkal; tarka-barka, örvénylő báli forgatagok, meseszerűen zöldellő tájak aranytól csillogó gyümölcsökkel, és a velük éles kontrasztot alkotó mérgek, gyilkosságok, ostorcsapások, üzekedések, hullaként lézengő szolgálók, emberevő sellők, csonkítások, verbális bántalmazások, tündérifjak cselei, királyi viszályok, elfeledett titkok, kegyetlen igézések."


Legjobb harcjelenet: Háború (Marie Rutkoski - A nyertes csókja)

A trilógiában korábban is előfordultak kisebb-nagyobb csaták, ám az utolsó rész maga a nagybetűs háború. Nem a hollywoodi, giccses, eltúlzott, lassú vágóképekkel teletömködött fajtából. Imádtam a nyerseségét, azt, hogy valódi embereket "láttam", valódi harcokat vívni.


Legdrámaibb pillanat: Sakkjátszma (Marie Rutkoski - A nyertes csókja)

Az egész könyv lehengerlő, ám akad egy sorsdöntő pillanat, ami annyira drámai, hogy az ember még levegőt sem mer venni közben, a pulzusa pedig az egekbe szökik. Megkockáztatom, Kestrel játéka az évtized legdrámaibb pillanata. Számomra mindenképp.


Legromantikusabb pillanat: Pheobe és Trevillion (Elizabeth Hoyt - Szívembe zárva)

A vak úrilány és rokkant testőr, akiket meghatároz testi "fogyatékosságuk", rangjuk és környezetük, ám amikor távol kerülnek a kötöttségektől, s hátrányukat előnyre fordítják - legyen szó egy ló ellésének végigkövetésétől, sétáról, a másik szabadon engedéséről -, akkor a legőszintébb, legszebb formájában jelenítik meg a szerelmet. Phoebe és Trevillion kapcsolata olyan, mintha az olvasó egy gyönyörű lepkét szemlélne. Természetes, pihekönnyű, egyszersmind törékeny.


Legviccesebb pillanat: Szexhinta, vibrátor verseny & gázspray (Tara Sivec - Nyűgök és nyalánkságok)

Az egész könyv eszement, nem is tudom, mikor nevettem ennyit és ilyen jót könyvön, a vibrátor verseny, a gázspray-s támadás, vagy épp a szexhinta esete pedig fergeteges!


Legjobb akciójelenet: Mongol szimulációk (Matthew J. Kirby - A kán sírja)

Nagyon szeretem az animusos szimulációkat, amikor a szereplők őseik bőrébe bújva erednek egy-egy szigonydarab nyomába, a mongol részek viszont kiváltképp ütősre sikeredtek. 




Legjobb Young Adult: Trícia Levenseller - A kalózkirály lánya



Legjobb New Adult: nem volt ilyen, idén nem remekelt a kategória

Kicsit úgy érzem, a New Adult könyvek elérték azt a pontot, ahol nehéz újat mutatni. Hiába olvastam 2018-ban legalább tucatnyit belőlük, vagy éppen kedveltem őket, hosszabb távon egyik sem hagyott maradandó nyomot bennem. Részint emiatt hanyagolom őket mostanság. Belefáradtam, hogy ugyanazokat a köröket rójam. Várok valami újra, formabontóra, ami így vagy úgy, de más, mint a többi.


Legjobb történelmi romantikus: Elizabeth Hoyt - Szívembe zárva



Legjobb fantasy: Holly Black - A kegyetlen herceg



Legjobb kalandkönyv: Mackenzie Lee - Úriemberek kézikönyve



Legjobb gyerekkönyv: Matt Haig - Karácsony Apó és a csokitojás



Leghumorosabb könyv: Tara Sivec - Nyűgök és nyalánkságok



2018. december 30., vasárnap

Tadahiko Nagao - Saito Isamu: Kokology 2.


Tadahiko Nagao - Saito Isamu: Kokology 2.

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789632452845
Oldalszám: 208 oldal
Fordító: Gelencsér Gábor

Fülszöveg:
A KOKOLOGY 2 TELJESEN ÚJ, MEGLEPŐ BETEKINTÉST NYÚJT VALÓDI ÖNMAGADBA
A Kokology, a népszerű japán népszerű pszichológiai kvíz játék mára amerikai bestseller lett. A Kokology2 pedig több mint 50 – kezdők és tapasztalt kokológusok számára egyaránt alkalmas – vadonatúj kvízt tartalmaz. A Kokology, a kokoro („elme” vagy „lélek” japánul) tanulmányozására szolgáló játék arra kér téged, hogy választ adj látszólag ártatlan kérdésekre – mint például, melyik a legtisztább helyiség egy elképzelt házban –azután felfedi, mit mondanak el rólad ezek a válaszok. Játszd egyedül – indulj felfedezőútra önmagadban – vagy játssz barátokkal, ha mersz!

Saját véleményem:
A Kokology-val még 2012-ben ismerkedtem meg, hála Isamu Saito és Tadahiko Nagao akkor megjelent első könyvének. Emlékszem, anyuval egyből nekiálltunk a feladatoknak, és annyira belejöttünk, hogy úgy kellett kontrollt szabnunk, nehogy egyetlen délután alatt kivégezzük az egészet.
A Kokology első része egyaránt tartalmazott vicces, elgondolkodtató és pajzán teszteket, ám egytől-egyig az ember elevenébe talált. Olyan volt, mint egy önismereti társasjáték, ami szórakoztatva tanított (és szó szerint könnyesre röhögtük magunkat).
Ugyanezt vártam a második kötettől is.

"Mikor nekiláttunk összeállítani a Kokologyt, az elsődleges célunk az volt, hogy szórakoztató legyen. Végül is ki akarna egy unalmas játékot játszani?" 

A Kokology 2. viszont más, és sajnos nem a jó értelemben. Komolyabb, általánosabb, tele van bugyuta kvízekkel. Ám ami ennél is nagyobb gond, az az, hogy semmiben sem különbözik egy random generált teszttől, amiben véletlenül sincs olyan válaszlehetőség, ami a társadalom átlagpolgárai számára opció lehetne.
Míg az első könyvben rengeteget tanultam magamról, itt leginkább azon bosszankodtam, hogy még csak hasonló válaszok sincsenek ahhoz, amit esetleg én adnék. Édesanyám néhány oldal után fel is adta, úgyhogy rám hárult a "játék".

Magányos felfedezőutam során többségében a szememet forgattam és irigykedtem anyura, hogy kiszállhatott, miközben a lelkem mélyén sirattam a 2012-es élményeimet. Néha persze akadtak jó, találó tesztek, amik valóban az olvasó elméjére, lelkére és jellemére szabva adtak választ - azokat nagyon szerettem is -, de ebből volt a kevesebb.

"Miután az alapötlet megvolt, jött a munka neheze: egyensúlyt tartani tudomány és a játék között."

A kokology egyébként egy olyan japán játék, "amelyben a szereplők mindennapi vagy éppen szokatlan helyzetekbe képzelik magukat, majd néhány egyszerű kérdésre válaszolnak. A feleleteket pszichológiai szempontból értelmezzük, és meglátjuk, mit tudunk meg a játékosok lelki működéséről. Akár egy Rorschach-teszt, foltok helyett szavakkal." Mindez pedig a tudomány és játék keverékeként jelenik meg, úgy, hogy az épp csak annyira legyen tudományos, amennyire kell, miközben a java játékosan hat.
Az első kötetben, amit bátran ajánlok, akár bulikba is, gyönyörűen megmutatkozik, a második résszel ellenben, ami unaloműzőnek ugyan jó, vagy ha szeret valaki teszteket töltögetni - bejön-vagy nem jelleggel -, komoly önismeretként viszont nem alkalmazható.


Pontszám: 5/2
Kedvenc szereplő:-
Kedvenc jelenet: -
Negatívum: -
Borító: 5/3
Sorozat: Kokology 2. része, de önállóan is olvasható