2014. június 20., péntek

Katja Millay - Nyugalom tengere


A Blogturné Klub újra egy nagyon hosszú turnéra indul, ezúttal Katja Millay: Nyugalom tengere című regényét szeretné Nektek bemutatni 13 bloggerének segítségével - június 10 - 22 között.

Az értékelések és extrák mellett, a már megszokott játék sem marad el, ha ügyesek vagytok, akkor a blogturné végén megnyerhetitek az egyik példányt a Könyvmolyképző Kiadó által felajánlott 3 könyvből.


Katja Millay: The Sea of Tranquility - Nyugalom tengere

Kiadó: Könyvmolyképző:
ISBN: 9789633737781
Oldalszám 504 oldal
Fordító: Komáromy Zsófia

Fülszöveg:
A két és fél évvel ezelőtti, kimondhatatlan tragédia óta Nastya Kashnikov csupán az árnyéka régi önmagának. Másik városba költözik, elhatározva, hogy titokban tartja sötét múltját, és senkit sem enged közel magához. Terve azonban kudarcot vall, amikor azon kapja magát, hogy megmagyarázhatatlanul vonzza az egyetlen személy, aki ugyanolyan elszigetelt, mint ő maga: Josh Bennett.

Josh története nem titok. Minden szerettét elveszítette, így tizenhét éves korára senkije sem maradt. Akinek a neve egyet jelent a halállal, azt mindenki igyekszik elkerülni. Nastya kivételével, akit nem riaszt el a fiú, sőt, előbb-utóbb élete minden területére bebocsátást nyer. Ám miközben a kettőjük közti tagadhatatlan vonzalom egyre erősödik, Joshban felmerül a kérdés, vajon megtudja-e valaha is Nastya titkát – és hogy egyáltalán meg akarja-e tudni.

A Nyugalom tengere gazdag, erőteljes és zseniálisan kidolgozott történet egy magányos fiúról, egy érzelmileg sérülékeny lányról és arról a csodáról, ha kapunk még egy esélyt.

Saját véleményem:
Nastya képtelen feldolgozni egy múltbeli tragédiát, ezért úgy dönt, következő suliévét egy olyan helyen kezdi, ahol senki sem ismeri.
Nagynénjéhez költözik, aki éjszakai műszakban dolgozik, ennek következtében nem sok időt kell együtt tölteniük, s emiatt a lány már-már szabadnak érezheti magát. Kötöttségek és állandó faggatózások nélkül.
A suliban valódi önmagáról úgy próbálja elterelni a figyelmet, hogy szinte szabályokat sértően merész ruhákba bújik, és erős sminkkel fedi arcát. Az őt érő obszcén beszólásokkal pedig mit sem törődik, egyetlen célja, hogy ne kelljen megszólalnia.
Nastya pusztán a véletlennek köszönhetően egyik este futás közben Josh Bennett - a fura srác, akit mindenki kerül - garázsa előtt köt ki. Az első alkalmat végül egyre több és több követi, mígnem a lány állandó és csöndes megfigyelővé nem válik a fiú műhelyében. Furcsa, nem hétköznapi kapcsolat alakul ki köztük. Bár tudják, hogy mind a ketten sérültek, és a múltjuk bőven tartogat fájdalmakat és titkokat, mégsem faggatják egymást.

"– (…) Néha könnyebb tudomást sem venni a bajról, mint belátni, hogy rengeteg a baj, de semmit sem tehetünk ellene."

Nagyon nehéz szavakba önteni mindazt, amit a Nyugalom tengere olvasása közben éreztem. Szerettem? Igen. Utáltam? Néha. Frusztrált? Volt rá példa. Megérintett? Kétségtelenül. Falhoz vágtam volna? Igen, nem is egyszer. Megöleltem és összeragasztottam volna utána? Mindenképp.
Az viszont biztos, hogy nem egy egyszerű, egydélutános, tóparti történetről beszélünk. Nem lehet és szerintem nem is szabad gyorsan ledarálni. Idő kell hozzá, és hangulat. Megérteni és átérezni kell. Ez pedig nem minden esetben egyszerű.
Komoly sérelmekkel és azok kihatásaival kell szembenéznünk, amik bizony nem kicsit nyomják rá bélyegüket a szereplőkre. Egyikük sem tökéletes. Mind a hárman (Napsugár, Josh és Drew) sérültek, és ezt ki így, ki úgy, de igyekszik palástolni.
Nastya roppant érdekes személyiség, akivel nehéz azonosulni, ám az írónő nagyon szépen felépítette a karakterét. A lány hosszú hónapok óta nem beszél, viszont ez egészen addig, míg konkrétan ki nem mondják, fel sem tűnik. Én még vissza is lapoztam, mondván, hogy "Ez a nő szórakozik velem? Világosan emlékszem, hogy Nastya igenis beszélt." Aztán rá kellett jönnöm, hogy tényleg egy árva szót sem szólt. Mindössze Katja Millay (olyan gyönyörű neve van) adagolta annyira szépen a dolgokat, hogy úgy tűnjön. Bár bevallom, miután kiderült, néhányszor fárasztónak és hosszúnak tűntek Nastya monológjai.
Ugyanakkor hatalmas ötletnek tartom, hogy a lány ebbe a némaságba menekült a démonai elől. Azért meg még inkább pluszpont, hogy az írónő kiaknázta az ebben rejlő lehetőségeket, és felhasználta Napsugár karakterfejlődésében, valamint az emberekkel teremtett kapcsolatában.
Ami Josh-t illeti... az ő múltja és keresztje végtelenül szomorú, fájdalmas és megértem a félelmeit. Azt viszont túlzásnak tartom, hogy emiatt vonuljon vissza a társadalomtól és szigetelődjön el. (Nem szeretnék spoilerezni, így ennél többet nem mondok.) De a Nastyával való kapcsolata rettentő elemi, mély és szavakkal szinte megmagyarázhatatlan. Annyira összeillenek, mintha egy kirakós két fele lennének.

"Muszáj, hogy legyen boldogabb végkifejlet, mint ez. Muszáj, hogy legyen szebb történet. Mert jobbat érdemlünk ennél."

Josh és Nastya megismerkedése egészen egyedi, akárcsak a későbbi kapcsolatuk. Jóval több, mint puszta fellángolás vagy elcsépelt tiniszerelem. Barátok, lelkitársak, támaszok és megváltók a másik fél számára.
Napsugár és Josh között érintkezés nélkül is vibrál a levegő. A közös jeleneteikben van egyfajta bensőséges hangulat, mélyebb tartalom, ami miatt az olvasóban kialakul a sóvárgás, hogy ő is részese lehessen ennek az egésznek.
És nem elhanyagolhatóak az együtt töltött idejük apró mozzanatai sem. Valósággal érezni lehet a forgács illatát, amikor barkácsolnak, beszippantani a barkácsáruházakban terjengő faillatot, hallani a csiszolópapír surranását, vagy a vízbe dobott pénzérme csobbanását.
A sok fájdalom, keserűség és bánat ellenére nem kevés humor is helyet kapott a regényben. Nastya szarkasztikus megjegyzései, Josh beszólásai, vagy Drew csajozós dumái mind-mind olyan tényezők, melyek bőven szolgáltatnak okot a vidámságra is. És bár a vége gyönyörű, mégis kemény. Szívettépő.
Összességében tehát azoknak ajánlanám, akik szeretik a mondanivalóval rendelkező, keményebb (önálló!) regényeket, és a rózsaszín cukormáz helyett kíváncsiak a valóságra. Magára az életre. És nem rettennek vissza a szokatlan, cseppet sem tökéletes szereplőktől, akik földi halandónként olykor-olykor hibáznak is.


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Drew & Josh
Kedvenc jelenet: vodka, pénzdobálás, sebellátás, és "- A garázsodban."
Negatívum: az a bizonyos buli és utána az este
Borító: 5/5




Tiramisu


Nastya imádja a cukros dolgokat, fagyikat, édességeket, így nem meglepő, hogy egyik hobbija a sütés. Legalább olyan előszeretettel halmozza el Josht mindenféle finomsággal, mint a Leighton családot a közös, vasárnapi vacsorák alkalmával. Napsugár soha nem érkezik üres kézzel.
Nastyán és Sarah-n kívül mindenki imádja a kávét, ezért az egyik vasárnapi vacsora során egy tálnyi tiramisuval állít be. Ti is imádjátok a kávét? Vagy esetleg megkóstolnátok a tiramisut? Most itt az alkalom, hogy saját magatok is elkészítsétek.

"Tiramisut készítettem desszertnek, mert láthatóan mindegyikük szereti a kávét, kivéve Sarah-t, ő meg a legkevésbé se érdekel."

Hozzávalók:
  • 250 g mascarpone
  • 3 tojás
  • 3 evőkanál cukor
  • 2 dl erős, hideg feketekávé
  • 2 dl tej
  • 1 csomag vaníliás cukor
  • 1 csomag babapiskóta
  • 3 evőkanál rum vagy amaretto likőr
  • kakaópor

Elkészítés:
A tojásokat szétválasztjuk, a sárgákat 2 evőkanál cukorral és a vaníliás cukorral - elektromos habverővel - habosra keverjük. Hozzáadjuk a mascarponét és - ízlés szerint - a rumot vagy amarettót (én az 1 evőkanálnyit javaslom), végül kemény, habos krémmé keverjük. 
A tojásfehérjét 1 evőkanál cukorral kemény habbá verjük, majd óvatosan a krémhez keverjük. (Nem szabad sokáig keverni, mert összeesik a krémben a tojásfehérje!)
Az előre elkészített kávét a tejjel és kevés cukorral összekeverjük - ízlés szerint rummal vagy amarettóval ízesítjük (1,5 evőkanálnyit javaslok).
A babapiskótákat a tejeskávéba mártjuk (a piskóta minőségétől függően néhány másodpercre, a lényeg, hogy ne ázzon el teljesen) és egy négyszögletes tál alját egy sorban kirakjuk velük. Ezután a piskótára egy réteg mascarpone krémet teszünk. Majd újból egy sor piskótát rakunk rá, amit mascarpone réteg követ. Ezt addig ismételjük, amíg az alapanyag úgy engedi, hogy a tetejére krém kerüljön. Végezetül meghintjük kakaóporral, és 2-3 órára hűtőszekrénybe tesszük.




Nyereményjáték


“Nagyon érdekelnek a nevek. Gyűjtöm őket, az eredetüket és a jelentésüket. Neveket gyűjteni könnyű: nem kerülnek semmibe, és nem foglalnak sok helyet. Szeretek neveket olvasgatni, és úgy tenni, mintha mindegyiknek jelentése volna.”

A főszereplő, Nastya hobbija a keresztnevek gyűjtése, így mi is ezt választottuk játék gyanánt. Kiválasztottunk 13 magyar eredetű keresztnevet és ezeket kell összegyűjteni a blogokon található leírások alapján.
Minden blogon egy keresztnevet kell kitalálnotok és beírni a rafflecopter megfelelő rubrikájába.

Játékszabályok:

1.) Kedveld a Blogturné Facebook oldalát! (kötelező)
2.) Kedveld a Vörös Pöttyös? Szeretem Facebook oldalát! (kötelező)
3.) Írd be a helyes megfejtéseket! (kötelező)
4.) Oszd meg a turnét! (nem kötelező)

A kiadó csak Magyarország területére postáz.
A nyerteseket kérjük, hogy 72 órán belül vegyék fel a kapcsolatot velünk, utána új nyertest sorsolunk.


Mai név: 
Vörösmarty Mihály alkotta meg az ősi Enech névből, aki a monda szerint Hunor és Magor édesanyja volt.


a Rafflecopter giveaway


Nézzetek be a többi állomásra is

06/10 Deszy könyvajánlója - Borító vs. BTK tagok
06/11 Angelika blogja - Idézetek & a valódi Nyugalom tengere
06/13 Always Love a Wild Book - Interjú az írónővel: I. rész
06/14 Book Heaven - Interjú az írónővel: II. rész
06/17 Kelly Lupi olvas - Borítók
06/18 MFKata gondolatai - Eperfagyi
06/19 Nem harap a... - Dreamcast
06/20 Dreamworld - Tiramisu
06/22 Roni olvas - Trailer

2014. június 15., vasárnap

Kiersten White - Paranormalcy


Természetfeletti márpedig létezik. Ezt Evie-nél jobban senki sem tudja, és most megmutatja nekünk, milyen is az ő világa - ahol bármikor beleszaladhatsz egy elvadult vérfarkasba, ahol szembejöhet veled egy troll az utcán és ahol a vámpírok igazán veszélyesek, és egyáltalán nem a szívedre nézve.

Június 13-tól nyolc állomásos turnénkon ebben a világban kalauzolunk titeket.És ha kiálljátok a próbákat és jól megtanultátok a természetfeletti világ minden szabályát, még nyerhettek is három példányt a könyvből!


Kiersten White: Paranormalcy - Természetfölötti

Kiadó: Könyvmolyképző
ISBN: 9789633736357
Oldalszám: 360 oldal
Fordító: Hentesy Szilvia

Fülszöveg:
Vámpírok. Látom, amit ti nem láttok.
Vérfarkasok. Megtalálom, ami rátok vadászik.
Tündérek. Megvédelek benneteket.
Alakváltók. Most én sem tudlak megvédeni titeket.
Hi, Evie vagyok és tulajdonképpen teljesen normális. Legalábbis mindig ezt hittem magamról, leszámítva, hogy a legjobb barátnőm sellő, a volt barátom pedig tündér. Annyit még hozzátennék az igazsághoz, hogy én vagyok az egyedüli a világon, aki felismerem a paranormális lényeket, akárhogy álcázzák is magukat. Ezért is dolgozom a Nemzetközi Paranormális Ellenőrző Hivatalnál. Ennyit akkor a normalitásról. De aztán bejött Lend a képbe. Iszonyú helyes srác, nagyon figyelmes, egyébként alakváltó. Felbolygatta az egész eddigi kis életemet, nem beszélve egy sötét jóslatról, amely egy az egyben rám illik. Pedig én egyáltalán nem vagyok gonosz, csak valami félreértés lehet az egész. Utána kell járnom: tudni akarom végre, hogy ki is vagyok valójában, de a legfontosabb: Nem akarom Lendet elveszíteni! 

Saját véleményem:
Evie kiskorában nevelőszülőtől-nevelőszülőhöz vándorolt. Majd egy alkalommal, amikor aktuális szüleitől elcsatangolt, találkozott néhány vámpírral. Pusztán a szerencséjének köszönhette, hogy még a tragédia előtt rátalált egy paranormális lények ártalmatlanításával foglalkozó hivatal munkatársa, és megmentette.
A 8 éves kislány ezután a hivatalhoz került, ahol kiderült, hogy olyan képességgel rendelkezik, amivel senki más. Átlát a paranormális lények álcáján.
Így hát Evie évek óta a NPEH-nak dolgozik. Ő az egyik, aki befogja a szabadon kószáló és fenyegetést jelentő paranormális egyedeket. Munkájában kiváló, és főnöke, Raquel, aki szinte már az anyja, mindent megad neki.
Noha Evie nem szenved hiányt semmiben, mégsem érzi magát felhőtlenül. Mindennél jobban vágyik arra, hogy normális gimibe járhasson, lehessen saját szekrénye, jogsija, és olyan tinirománcokba keveredjen, mint kedvenc sorozata szereplői.
Egyik vámpírbefogó akciója után épphogy sikerül leráznia Reth-t, a tündérfiút, aki évek óta ostromolja, amikor helyet foglal, hogy megnézhesse sorozata aktuális részét, megszólal a riasztó. Evie Raquel irodájába siet, ahol egy vízszerű, Raquelnek álcázott fiúval találkozik, de némi fortély árán sikerül hatástalanítania.
A fiút ezután fogva tartják, de Evie valamilyen furcsa okból késztetést érez az iránt, hogy megismerje őt. És, ahogy egyre több időt töltenek együtt, a lány élete úgy kuszálódik össze. Szereplőjévé válik egy baljóslatú versikének, miközben paranormális lények tucatjai vesztik életüket. Ráadásul Reth sem hagyja békén.

 "- Álljunk csak meg egy pillanatra! Jól láttam, hogy az előbb ásítottál? - A vámpír leengedte a karját a klasszikus drakulapózból.(...) - Mi van veled? Talán nem elég izgalmas, hogy mindjárt meghalsz?
- Ne kezdj el duzzogni, kérlek! De most komolyan, mi ez a V alakú hajvonal? A sápadt bőröd és ez a fekete körgallér? Honnan szerezted? Egy kölcsönzőből?"

A Paranormalcy egy jól felépített, több természetfeletti lényt felvonultató, aranyos, humoros, üde történet, mely biztos, hogy megmosolyogtat. Utóbbiról személyesen Evie gondoskodik.
Már a regény elején megmutatkozik, hogy főszereplőnk és paranormális túravezetőnk, Evie nem mindennapi lány. Kissé szeleburdi, mosolygós, izgága csajszi, aki imádja a rózsaszínt, a strasszköveket, és minden egyéb, nagyon lányos dolgot. Például a gimis sorozatokat vagy a ruhákat. De mindezek mellett talpraesett, okos, és a helyzetek többségében mindig tudja, miként kell helyesen cselekednie. Ó, és esetében szarkazmusból és humorból sincs hiány.
Fergeteges eszmefuttatásai és megjegyzései vannak. A könyv felét simán végig lehet nevetni miatta. Ez azért is jó, mert elvonja az olyan sablonosabb dolgokról a figyelmet, mint az új rosszfiú, akibe a hősnő beleszeret. Vagy legalábbis színesebbé és vidámabbá teszi mindezt. Segít az olvasónak ellazulni, és eléri, hogy ne arra figyeljen, hogy ez mennyire elcsépelt és lerágott téma.
Egyébként ennek ellenére Evie és Lend kapcsolata rettentő intenzív érzéseket képes kiváltani. Szó szerint érezni lehet a vágyat, a sóvárgást egy-egy lopott érintésért, vagy együtt töltött időért. Nem mellesleg pedig Lend hihetetlenül egyedi figura. Bármilyen alakot képes felölteni, ami sokszor szül mókás pillanatokat, illetve gyönyörű az a folyamat, ahogyan fokról-fokra kitárulkozik a lánynak, és megmutatja valódi kinézetét és személyiségét.
A szereplők között bőven akadnak még érdekes és izgalmas figurák. Például Evie legjobb barátnője, a sellő Lish.

 "Lish megpróbált szitkozódni, ami mindig nagyon vicces volt, mert a számítógép a káromkodást nem fordítja le. Körülbelül így hangzik, amit mondott:
- Sípjel, ezek a hülye, sípjel, tündérek, sípjel, sípjel, sípjel a megszállottságukkal. Ez a sípjel fickó jobban tenné, ha abbahagyná a sípjel, sípjel szabályok megszegését, vagy pedig jól, sípjel, rúgom!
És mindez monoton robothangon előadva. Tényleg óriási!"

Lish egy akváriumban él, a NPEH földalatti központjában, és ő irányítja a különböző akciókat, és több dologért is felel, de nem tud beszélni. Egy számítógép fordítja le, amit mond. Ám mindennek ellenére rendkívül mély és őszinte barátság fűzi össze a két lányt. Sok kis belsős viccük, szertartásuk és emlékük van.
A másik izgalmas figura, akit imádtam utálni, az Reth. Kiismerhetetlen, veszélyes, fenyegető, mégis egy igazi egyéniség, aki bőven megbonyolítja az eseményeket, és gondoskodik az igalomról is.
A történet másik különlegessége a rengeteg fantasylény felvonultatása, és maga a NPEH. Van itt minden: vámpír, vérfarkas, huldra, mocsári boszorkány, tündér, stb. Külön pluszpont jár az egyedi látásmódért, amiben a vámpírok nem szexik, hanem rondák, félelmetesek, és hogy a pozitív tulajdonságok mellett a negatívakkal is szembesülhetünk a maguk valóságában.
Kiersten White regénye egy cselekménydús, gördülékeny stílusban megírt izgalmas, aranyos, kikapcsolódást nyújtó történet. Ajánlom mindenkinek, aki szereti a természetfeletti lényeket, az őket összefogó, titkos szervezeteket, a humort, vagy a fordulatokat.


Pontszám: 5/5*
Kedvenc szereplő: Evie, Lish, Lend
Kedvenc jelenet: Lend-Evie, valamint Evie-Lish összes közös jelenete; Evie és a szekrény
Negatívum: biztos van, de én nem találtam ilyet (maximum a fordításban)
Borító: 5/5




Seelie & Unseelie tündérek


Seelie Udvar: a jó tündérek arisztokráciája, akik időnként hatalmas éjszakai felvonulást is rendeznek Egyes legendák szerint ők az utolsók a Tuatha dé Danann-ból*.
Az emberekkel jóindulatúak, segítenek a bajbajutottaknak, ám az őket ért sérelmeket, legyen az bármilyen apró is, megtorolják.
Jóságuk fajtájukban is egyedülállónak számít, emiatt a kétes kérdésekben, cselekedetben, ők tesznek igazságot. És bár alapvetően jók, azért ha nagyon unatkoznak elkövetnek egy-két csíntalanságot.  De ezek a csínyek soha nem okoznak nagy kárt.

Saját magatartási kódexük van:
- Mindennél fontosabb a becsületük. Egy igazi seelie tündér inkább meghal, minthogy gyalázatban éljen. Soha nem hoznának szégyent egymásra.
- Fontos számukra a szerelem, még a plátói is, hisz úgy vélik, a szerelem tökéletes kimutatása a léleknek.
- Óvják a szépséget, legyen szó saját magukról, vagy bármilyen tárgyról, élőlényről, környezetről.
- Megfizetik az adósságukat, és betartják a szavukat. Ezt pedig másoktól is elvárják. Tehát ha valaki nem fizeti vissza a tartozását, annak bizony szembe kell néznie a seeliek bosszújával.


Unseelie Udvar: a gonosz, rosszindulatú tündérek elnevezése. Általában félhomályban látják őket.
Olyan embereket rabolnak el, akik az útjukban vannak. Az áldozatokat elviszik, megverik, és gonosz terveik megvalósításában használják fel őket.
Az emberekkel nem túl barátságosak. Vagy magányosan járnak és gonoszak, vagy csapatokban. Utóbbi esetben Sluaghnak nevezik magukat. 
Elfnyilaikkal lődözik az embereket és a lábasjószágokat.

Az ő etikai kódexük merőben eltér a Seelie Udvarétól:
- Imádják a változást. Szilárd meggyőződésük, hogy a biztonság nem több egy illúziónál. Sokkal jobban szeretik a káoszt.
- Önérdekek vezérlik őket. Nem törődnek a becsület kérdésével.
- Úgy vélik, a szenvedély a legvalódibb létállapot. Ösztönből és szenvedélyből cselekszenek.

*Tuatha dé Danann: Danu/Dana istennő népe




Nyereményjáték


A turné elején azt ígértük, megismertetünk titeket a természetfeletti világgal. És mi aztán tartjuk a szavunkat - és nem csak azért, mert ismeritek az igazi nevünket!
A turné minden állomásán találtok egy kis leírást valamilyen természetfeletti lényről. A ti dolgotok csupán annyi, hogy a leírt jellemzők alapján kitaláljátok, milyen lényről is van szó! Amint ezzel megvagytok, írjátok be az egyes napi megfejtéseket a Rafflecopter dobozba, és már versenyben is vagytok a nyereményért! 
(Figyelem! A kiadó csak Magyarország területére szállít, a nyertesek jelentkezését pedig a kiértesítéstől számított három napon belül várjuk, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.)






Nézzetek be a többi állomásra is

06/14 Media Addict - Könyvajánló a szerzőtől
06/15 Dreamworld - Seelie & Unseelie tündérek
06/17 Függővég - Dreamcast

2014. június 12., csütörtök

Kami Garcia - Törhetetlen


A Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent Kami Garcia Törhetetlen című regénye, a Légió sorozat első kötete. Ennek örömére a Blogturné Klub nyolc bloggere egy blogturné keretein belül bemutatja Kennedy veszélyekkel- és szellemekkel teli kalandját!

2014. június 12-től mindennap egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve rengeteg, a történethez kapcsolódó érdekességgel is találkozhattok majd, ha velünk tartotok. Érdemes követni a turnét, ugyanis nem csak plusz információkat tudhattok meg a könyvről és szereplőiről, de ahogyan az lenni szokott, nyerhettek is!


Kami Garcia: Unbreakable - Törhetetlen

Kiadó: Könyvmolyképző
ISBN: 9789633737903
Oldalszám:
Fordító: Zelei Róbert

Fülszöveg:
Miután Kennedy Waters holtan találja édesanyját, fenekestül felfordul az egész élete. Az ideig meg sem fordul a fejében, hogy a világot valójában a sötét szellemvilág lényei irányítják. Erre akkor döbben rá, amikor egy ikerpár, Jared és Lukas Lockhart betörnek Kennedy szobájába, és elpusztítják azt a veszélyes szellemet, amelynek a lány megölése lett volna a feladata. A testvérektől tudja meg, hogy édesanyja egy titkos ősi szervezet, a Légió tagja volt, melynek célja és feladata a világ megvédelmezése egy bosszúszomjas démontól. És a szervezet öt tagját ugyanazon az estén gyilkolták meg. Most Kennedy-nek kell átvennie anyja szerepét a Légióban, hogy fényt derítsen az igazságra, és hogy életben maradjon. Két másik Légió-tag, Csuhás és Alara segítségével a fiatalok azt a fegyvert keresik, amivel elpusztíthatják a démont. Útjuk során a démon általa irányított szellemekkel is felveszik a harcot.

Saját véleményem:
Kennedy életében minden átlagosnak tűnik, egészen addig, míg macskáját keresve, a temetőben össze nem akad egy szellemmel. Az eset után megpróbálja bemagyarázni magának, hogy rosszul látott, ám pár nappal később holtan találja édesanyját. 
A tragédia után nagynénjével közösen úgy döntenek, hogy egy távoli bentlakásos suliba fog járni. 
Utolsó napján Kennedy otthon szeretne aludni édesanyjával közös házukban. Pihenés közben azonban egyszer csak arra eszmél, hogy haldoklik, mintha valaki kiszívná belőle az életet. Mielőtt élete véget érhetne, két ismeretlen fiú, egy ikerpár jelenik meg, sólövedékekkel és egyéb furcsaságokkal felszerelkezve. A lány eleinte őrültnek véli őket, de később, miután Jared és Lukas beavatják családjaik közös titkába, valamint egy újabb kopogószellem is rátámad, megváltoznak a nézetei. Légió tagként viszont bujkálnia kell egy mindannyiukra fenyegetést jelentő démon elől, ezért a fiúkkal tart azok búvóhelyére, ahol megismerkedik Alarával és Csuhással, a fiatal fegyverkészítő zsenivel, és kezdetét veszi egy őrült, szellemekkel, rejtélyekkel és izgalmakkal teli nyomozás.

A Beautiful Creatures sorozat olvasása közben mindig is érdekelt, miként osztotta fel a szerzőpáros egymás között a történetet. Nos, ha erre nem is, de arra sikerült rájönnöm a Törhetetlen olvasása közben, hogy minden valószínűség szerint, a paranormális dolgok és a nyomozás, Kami Garcia hatáskörébe tartoztak. Az írónő ezen a téren ugyanis fenomenális!
Sokaktól hallottam, hogy a Törhetetlen olyan, mint a Supernatural tévésorozat. Könnyen lehet, de minthogy én abból egyetlen részt sem láttam (nem, nem vagyok ufó), így nincs összehasonlítási alapom, tehát csak és kizárólag magáról a regényről tudok véleményt mondani:
Az írásmód könnyed, gördülékeny, olvastatja magát, és csak igen nagy erőfeszítések árán lehet letenni. Utóbbi köszönhető annak is, hogy az első oldaltól az utolsóig érdekfeszítő a történet. Mindig van valami, amiért izgulhatunk, vagy kíváncsiak lehetünk, milyen fordulatot vesznek az események. 
Fordulatokból pedig nincs hiány. Szereplőink nyomról nyomra evickélnek, és mindegyik állomás egyre veszélyesebb lesz az előzőhöz képest. Így hát azoknak az olvasóknak, akik nem tartoznak a bátrak közé, azt javaslom, ne este kezdjék el, mert bár a sötét tagadhatatlanul hangulatosabb a regényhez, nem biztos, hogy ugyanannyira bátorító is. Ó, és én a kishúgomat, valamint a macskámat is messzire elkerülném egy ideig!
A regény háttérvilága jól felépített és kidolgozott. Érezhető, hogy Kami Garcia rengeteg időt fektetett a kutatásba, mivel a történetben felbukkanó helyszínek, tárgyak jelentős része valós mítoszokon alapszik. S ő ezek mindegyikét abszolút hihető módon fonta össze. Ráadásul rengeteg legendával ismerkedhetünk meg ezáltal, ami élvezetes és szórakoztató a maga hátborzongató módján. 
Pluszpont a hangulatért. Az egésznek alapból van egy hátborzongató, vészjósló érzete, de az egyes helyszínek, és az ott leselkedő lények minden alkalommal hozzátesznek valami pluszt. Bőven lehet rettegni, izgulni, undorodni, körmöt rágni, saját hátunk mögé tekingetni, stb. 
Mindeközben a Légió tagjainak számtalan fajtájú szellemmel kell megküzdenie, ami bizony nem kis feladat, de a paranormális lények likvidálásának, távoltartásának megvan a maga egyszerű, de mégis bonyolult módja; Kami Garcia itt is a közhiedelemben használatos eszközökhöz nyúlt. Találkozhatunk védelmi vonalat jelentő sóval, sólövedékkel, hidegfémmel, szenteltvízzel, és rengeteg gyógynövénnyel, fűszerrel. 
Muszáj még szót ejtenem a karakterekről, akik szinte kivétel nélkül szerethetőek. Ki ezért, ki azért. Csuhás például óriási! Nem véletlenül szereti őt minden Légió tag. Vérbeli kis tudós, aki a legszürreálisabb kreálmányokat képes összerakni a legösszenemillőbb anyagokból.
Alara, a különleges szépségű lány pedig egy vérbeli badass csajszi. Bátor, talpraesett, nagyszájú. Szöges ellentéte a csendes, kissé félénk Kennedy-nek, aki a hiányosságai ellenére igyekszik, és mindennél jobban szeretne bizonyítani a társaságnak.
Végül, de nem utolsósorban ott van a két iker, akik bár külsőre egyformák, mentalitásukban, és belsőre nagyon is eltérnek egymástól. Egyikük kedvesebb, másikuk pedig zárkózottabb, de vagányabb is. Ám közel sem ez a legérdekesebb bennük. Esetükben sokkal fontosabbak a köztük feszülő ellentétek, sérelmek, és az, miként élik meg ezeket testvérként. 
És persze mint a legtöbb YA regényben, itt is felbukkan a szerelem. Nem az alkotja a történet főszálát, de a vége felé haladva fokról-fokra hangsúlyosabbá válik.
Ami a végét illeti, hát az szenzációs! Onnantól kezdve, hogy megérkeznek arra a bizonyos utolsó helyre, kész adrenalinbomba! És a befejezése... azért rettenetesen haragszom Kami Garciára. Hogy lehet ennyire brutális függővéget hagyni????
Összességében tehát ajánlom azoknak, akik szeretik a rejtvényfejtős, szellemes, démonos, kissé hátborzongató témájú, hangulatú regényeket, mert biztosan nem fogtok csalódni benne.
 

Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Jared, Csuhás, Alara
Kedvenc jelenet: börtön, vége és Kennedy-ék a falban
Negatívum: a nyitójelenet (Kennedy mezítláb a temetőben)
Borító: 5/5




Moundsville börtön


A gótikus stílusú börtön 1876-ban nyílt. Eredetileg 480 rabnak építették, azonban az 1930-as évek elejére már 2400 férőhelyes lett.
A börtönben kegyetlen módszereket alkalmaztak, a 1800-as évek végén Moundsville átvette a hatalmat minden végrehajtás fölött az államért.
Összesen 85 embert akasztottak fel, és 9 elítéltet villamosszék által végezték ki. A végrehajtások csak az erőszakos múlt kis szerepei voltak Moundsville-nél. Az öngyilkosság, gyilkosság és erőszakos büntetések hozzájárultak több száz őrizetes halálához. A legtöbb eset okára soha nem találtak magyarázatot.
Néhányan azt állítják, hogy a börtön szellemjárta hely. Több helyiségben fényfoltokat véltek látni, ilyen helyek pl: The Chapel, a zuhany ketrecek, siralomház, Sugar Shack szabadidőközpont, North Wagon Gate amely arra szolgált, hogy a halálsoron lévő elítélteket ide vitték át.
Egy másik helyiség, ahol az érkező rabokat tartották, többen láttak alakokat, mintha még mindig érkeznének oda elítéltek.
(forrás: jelensegek.hupont.hu)

A moundsville-i börtönnek egyébként van saját honlapja, ahol további érdekességeket is találtok, például kísértetvideókat: Katt ide






Nyereményjáték


Kami Garcia történetében jelentős szerepe van egy titkos társaságnak, a Légiónak. A Légió célja, hogy megvédelmezzék a világot a bosszúszomjas démonoktól, és az azok szolgálatában álló szellemektől.
Most meghívunk benneteket, gyertek, legyetek Ti is a Légió tagjai, és segítsetek a nyomozásban!

Minden blogon találtok egy kérdést, két válasszal. Kattintsatok az általatok helyesnek vélt válaszra, és jegyezzétek fel az alatta rejlő szót. Gyűjtsétek össze az összeset, majd rakjátok ki belőle az idézetet, amit keresünk.
De vigyázzatok! A Légió tagjai nem ismerik egymást, mindenki csak egyetlen társa nevét tudja, így az idézet szavai össze vannak keveredve. Nektek kell rájönnötök a helyes sorrendre.
Továbbá legyetek nagyon szemfülesek, mert a szellemek azon munkálkodnak, hogy eltérítsenek benneteket, és a rossz válaszok mögé is rejtettek el részleteket.

Feladat:
1. Kattintsatok arra a válaszra, ami szerintetek helyes, és jegyezzétek le a talált szót.
2. Rakjátok sorrendbe a szavakat, és a turné végén küldjétek el az idézetet. (Kis- és nagybetűket, írásjeleket nem jelöltük)
3. Hogy nyerési esélyeiteket növeljétek, minden nap beírhatjátok a rafflecopter megfelelő mezőjébe az aznapi kérdésre a választ. (A két megadott válasz valamelyikét!)
4. A kiadó csak magyarországi lakcímre postáz!
5. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem érkezik válasz, új nyertes(eke)t sorsolunk.
Nyomozásra fel!


Több helyen is láttak már kísérteni, de leggyakrabban a Towerben tűnök fel. Ki vagyok?
1.) Aragóniai Katalin    vagy     2.) Boleyn Anna


Nézzetek be a többi állomásra is

06/12 Dreamworld - Moundsville börtön
06/13 Bibliotheca Fummie - Trailer
06/15 CBooks - Kami Garciáról
06/16 MFKata gondolatai - Grimoire
06/17 Deszy könyvajánlója - Csuhás Playlist
06/19 Media Addict - Kennedy Playlist

2014. június 11., szerda

Rebecca Maizel - Végtelen napok


Ki merészelte azt terjeszteni, hogy a vámpíroknak leáldozott? Rebecca Maizel: Infinite Days - Végtelen napok című könyve a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában a Könyvhétre jelenik meg, és alaposan rácáfol erre az álhírre. 
Megismerkedhettek a Vámpírok királynőjével, Lenah-val és szövetségeseivel. Hat blogger mutatja be nektek a könyvet, amiből három példányt meg is nyerhettek! Érdemes tehát követni a turnét, de vigyázat, vér fog folyni!!!


Rebecca Maizel: Végtelen napok

Kiadó: Könyvmolyképző
ISBN: 9789632454719
Oldalszám: 384 oldal
Fordító: Cziczelszky Judit

Fülszöveg:
„Az egész történelem során nem találtam senkit, akit ennyire szerettem volna, mint téged… senkit." Ezek voltak Rhode utolsó szavai hozzám. Az utolsó alkalom, amikor szerelmet vallott. Az utolsó alkalom, hogy láttam az arcát. 592 éve először újra lélegeztem. Kifekhettem a napra. Éreztem az ízeket. Rhode feláldozta magát, csak hogy én, Lenah Beaudonte, újra ember lehessek. Hogy képes legyek véget vetni a vérszomjas időknek. Sosem hittem volna, hogy egyszer majd újra szerelembe esem valakivel, aki nem Rhode. De Justin olyan… vakmerő volt. Izgalmas. Gyönyörűbb, mint a legvadabb álmaim. Sosem gondoltam volna, hogy egyszer majd újra tizenhat éves leszek… ahogyan azt sem, hogy visszatér a múltam, és kísérteni kezd

Saját véleményem:
Lenah egy 100 éves álomból magához térve, a körülményekhez képest is, meglehetősen furcsán érzi magát. Másnak. Megtudja, hogy Rhode - Lenah nagy szerelme - végrehajtotta a szertartást, melyet sok-sok éven át lehetetlennek hittek, így Lenah immár ismét halandó. Gimibe járhat, tanulhat, megtapasztalhatja milyenek az emberi érzések: az éhség, a tapintás, könnyek, stb. Csakhogy mindennek ára van. Nem is kicsi. Rhode azért, hogy szerelme leghőbb vágyát teljesítse, az életét áldozta fel. 
Miután Lenah egyedül marad modern világunkban, egy diákoktól nyüzsgő gimiben, nem csak az emberek új mentalitásával és technikai kütyük százaival kell megbirkóznia, hanem az idő múlása jelentette fenyegetéssel is, ugyanis a Nuit Rouge leteltével várhatóan megérkezik egykori vámpírklánja, akik abban a hitben vannak, hogy Lenah a föld alatt fekszik, várva, hogy a 100 éves álom leteljen. Ám ha rájönnek, hogy királynőjük eltűnt, felforgatják az egész világot, hogy megtalálják. És a tény, hogy a lány újra ember, ellentmond egykor felállított szabályaiknak, melynek halál a büntetése.

"Olyan szerelem fűzött össze bennünket, amely szenvedélyen, a vér és a halál utáni sóvárgáson és az örökkévalóság rendíthetetlen megértésén alapult. Szeretők voltunk? Néha. Egyes századokban többet, mint máskor. Jó barátok voltunk? Mindig. Összetartott minket egy láthatatlan, de annál erősebb kapocs."

"Megint egy vámpíros regény..." "Lerágott csont." Sokakban ilyen, és ehhez hasonló gondolatokat ébreszthet a tény, miszerint a Végtelen napokban vámpírok vannak. Igen, ez valóban egy vámpíros regény... és mégsem. Nem, nem őrültem meg. Mindössze arról van szó, hogy bár Lenah egykor vámpír volt, a jelenben húsvér halandó, akinek a kamaszkori problémák mellett meg kell küzdenie múltjával, és egykori vámpírságával, melynek nyomai napról napra halványulnak. 
Nem mondom, hogy Rebecca Maizel története 100 százalékosan egyedi, mert nem az. Akadnak olyan elemek, amelyek más könyvekből vagy filmsorozatokból ismerősek lehetnek. Szóval közel sem tökéletes. Én mégis szerettem. Nem is kicsit. Beszippantott, magával ragadott, és élveztem minden egyes percét. Sodródtam az árral, lubickoltam Lenah múltjában, és mosolyogtam a 21. századi beilleszkedésén. Na, meg reménykedtem, hogy még sokkal több Rhode jelenetet kapok.
Tetszett, hogy a történet végig két szálon futott. Érdekes és izgalmas volt megismerni Lenah múltját. Megtudni, miként vált vámpírrá, milyen szörnyűségeket művelt, vagy hogyan lett néhány férfi vámpírkirálynője.
Az írónő félelmetesen jól elkapta az egyes korok hangulatát. Nem is igazán a korszakok bemutatásával, mindinkább egy-egy háttérelemmel teremtette meg a légkört, és varázsolta az egészet olyanná, mintha mi magunk is ott lettünk volna a kis kocsma előtt, ahol Lenah kiszemelte magának Vickent; a csillagos ég alatt, az erdő szélén, amikor átváltoztatta; vagy a zuhogó esőben, a mező mögötti sárban tapicskolva egy idegen, ijesztő mégis lenyűgöző férfi előtt.
Nincs mit szépíteni, Lenah vámpírként gyilkos fenevad volt, aki élvezte az emberek szenvedését. Imádott játszani, kihasználta a hatalmát, magába bolondított két férfit, és egy erős, fekete mágia által összefogott szövetséget teremtett a vámpírok legjobbjaiból. Csakhogy közben szeretett volna újra érezni.
Mindezzel szemben pedig remek ellentétet képez a jelen. Lenahnak kihívást jelent egyszerű, esendő emberként viselkedni. Hát még az a sok új dolog, amit azalatt az idő alatt találtak fel, amíg ő pihent!
Rengeteg vicces szituációt köszönhetünk annak, hogy a lány sok esetben nem tudja, miként kéne cselekednie (vagy hogyan kerülje el a napfényt még akkor is, ha már nem árt neki). Aranyosan rácsodálkozik olyan, számunkra alapvető dolgokra, mint a CD, zenelejátszó, disco, jet ski, stb. A fiúk és lányok ledér öltözetéről, és meglehetősen nyílt, szemérmetlen kommunikációjáról nem is beszélve.
Gonosz az, ki gonoszat gondol
Szerencsére gyorsan talál magának egy barátot Tony, a japán származású, művészpalánta személyében, aki segíti, és mellette áll. Tony egyébként hihetetlenül imádni való figura! Ezért is sajnálom, hogy olyan hamar megjelent Justin, a suli menő pasija, és hozott magával egy klisés fonalat, meg három idegesítő csajt. Nem árulok el nagy titkot azzal, hogy Lenah egyből beleszeret a srácba. Justin aranyos, látom, hogy miért epekedik utána mindenki, de... valamiért az én szívembe nem tudta befészkelni magát, ellenben Rhode... és még Vicken is. *ahw* 
Jó hír, hogy bár van benne romantika, tinirománc, mégsem az a legfontosabb. Sokkal nagyobb hangsúly van a helyes és helytelen kérdésen, és magán az életen. Továbbá nagyon-nagyon tetszett még a vámpírok működésének bemutatása. Látszik, hogy Rebecca nagy hangsúlyt fektetett a témára, és igyekezett bemutatni a lelki működésük mellett a testit is. A végeredmény pedig egy abszolút hihető magyarázat.
Ami a történet végét illeti, az gyönyörű, felkavaró, és egyszerre falat kaparósan függő, másrészt lezárt, kerek. Szóval ajánlom mindenkinek, aki szereti a vámpírokat, a fantasy-t, és kíváncsi egy jól felépített világra.


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Rhode, Lenah, Tony, Vicken
Kedvenc jelenet: a visszaemlékezések egytől-egyig
Negatívum: Lenah új képessége, Justin
Borító: 5/3




Térdszalagrend


A Térdszalagrend a legelőkelőbb angol lovagrend, azok kaphatják, akik különösen nagy szolgálatot tettek hazájuknak. Számos filmben, sorozatban (például a nálunk is vetített Tudorok című sorozatban, VIII. Henrik is ezzel a kitüntetéssel jutalmazta nemeseit) és könyvben tesznek róla említést. Keletkezésének azonban 3 féle legendája is van, melyek merőben eltérnek egymástól. Egyesek szerint amikor III. Edward király* újra felépíttette Windsor kastélyát, Artúr király és kerekasztalának hajdani hajlékát, családtagjaiból lovagrendet alapított a jeles alkalom apropóján. Mások azt tartják, hogy III. Edward a crecy-i csata után alapította a Térdszalagrendet, annak emlékére, hogy az ütközet kezdetének megbeszélt jele az volt, hogy az uralkodó lehajol és megigazítja harisnyatartóját. Ám a legelterjedtebb magyarázat szerint, 1348-ban a Calais elfoglalásának tiszteletére tartott bálon, a szép Joan, Salisbury grófnője, egy világoskék színű harisnyakötőt viselt - mely akkoriban is igen intim ruhadarabnak számított. Tánc közben azonban e harisnyakötő kioldódott, és a sok kíváncsi szemlélődő előtt a földre esett. Az udvari cselszövők azonnal tárgyalni kezdték a felháborító eseményt, a király azonban védelmébe vette a hölgyet. A saját kezűleg felemelt harisnyakötőt egy, a harcban hősiesen résztvevő férfiú nyakába akasztotta a következő (francia) szavak kíséretében: Honi soit qui mal y pense. (Az szégyellje, aki rosszat gondol.) Az ekkor alapított és később értékes plakettel kiegészült rendjel kék szalagján mindmáig ez a felirat olvasható.

1522 április 21-én VIII. Henrik a rendnek új alapszabályokat adott. Ezek szerint a rendet csak 3-3 őst kimutatható nemesek nyerhették el

Magyar vonatkozás: A Térdszalagrendet 1416-ban Zsigmond magyar király különös kegyként megkapta, amikor a konstanzi zsinat időszakában, 1416. májustól augusztusig, 1000 fős kíséretével élvezte V. Henrik vendégszeretetét. Zsigmond, köszönetképen a rendnek adományozta pallosát, amelyet ma York város díszkardjaként őriznek.

Kinézete: A térdszalag aranyszegélyű sötétkék bársonyból készül, amit arany csattal erősítenek a bal térd alá. (A királynő a bal karján hordja.)
További kiegészítői: egy sötétkék szalag - ami a bal vállon át ível a jobb oldalra - arany medalion gyémántokkal ékítve, rajta sárkányölő Szent György képe, s körülötte a jelmondat.
A rend lovagjai ünnepélyes alkalommal a jelvénybeli Szent György-képet (a medalionszerű keret nélkül) színesre zománcolva, egy huszonhat tagú aranyláncon, nyakban viselik. Azonkívül a bal mellen nyolcsugarú ezüst csillagot hordanak, rajta a vörös Szent György-kereszttel, körülötte pedig a jelmondatos rendszalaggal.
A rendnek egyébként külön öltözete is van.


A Térdszalagrend egy mai napig meglévő rend, melynek jelenlegi alapszabályzata 1805-ben készült; e szerint a Térdszalagrendnek a mindenkori uralkodón kívül 25 tagja van.

* III. Eduárd király néven is ismert.



 
Nyereményjáték


A Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából hárman nyerhetnek egy-egy példányt a könyvből. Nincs más dolgotok, mint a hat állomáson összeszámolni minden egyes vércseppet. Az alábbi rafflecopter doboz megfelelő sorait kitöltve máris esélyesek vagytok a nyerésre. Szerencsére fel!


Nézzetek be a többi állomásra is

06/05 Kelly Lupi olvas - Dreamcast
06/07 MFKata gondolatai - Gyógynövények
06/11 Dreamworld - Térdszalagrend

2014. június 9., hétfő

Leigh Bardugo - Árnyék és Csont


Június 8-tól 17-ig a Blogturné Klub elsötétíti az eget, hogy bemutathassa Leigh Bardugo különleges könyvét, az Árnyék és Csontot. A tíz állomásos turné keretében megismerhetitek ezt az egyedülálló cár-punk könyvet ahol a gonosz és a jó személye egy cseppet sem egyértelmű.

A blogturné keretében megismerhetitek a Grisák világát és az egyedülálló világot, amelyet az orosz folklór ihletett.

Tartsatok velünk ezen a sötétbe burkolózó eseményen és kövessétek a turné állomásait, ahol egy kis munkával akár a tiétek lehet a három nyereménykönyv egyike is!


Leigh Bardugo: Árnyék és Csont

Kiadó: Könyvmolyképző
ISBN: 9789633734506
Oldalszám: 376 oldal
Fordító: Varga Csaba

Fülszöveg:
Alina Sztarkova sosem várt túl sokat az élettől. A határháborúk során elveszítette szüleit. Árvaként csupán egyvalakire számíthatott. Egy másik kis földönfutóra, Malra, a legjobb barátjára. Ám mostanra már rá sem számíthatott. Mindkettejüket besorozták hazájuk, Ravka anyácska hadseregébe. A két fiatalnak életveszélyes küldetésre kell indulnia, az Árnyzónába. Ezen az iszonyatos helyen a földöntúli sötétség az úr, ahol valósággal hemzsegnek az emberevő szörnyek.
Amikor támadás éri katonai konvojukat, mindannyiuk élete veszélybe kerül. Ám Alina ekkor olyan titokzatos erőnek adja tanújelét, amiről mindaddig még ő sem tudott. A csodálatos megmenekülés kiszakítja a hétköznapok világából. Meg sem áll a fővárosig, az uralkodó udvaráig, ahol az árva lány is a Grisa testvériség tagja lesz. Vezetőjük, a titokzatos Éjúr, úgy véli, Alina az, akire oly régóta vár Ravka sokat szenvedett népe. A legfőbb varázsló szerint az Alinában rejtőző erő képes lesz elpusztítani az Árnyzónát. 
A cári udvar fényűző forgatagában sokan az Éjúr új kegyeltjének tartják a lányt, aki csak nehezen tud beilleszkedni Mal nélkül. Miközben hazája egyre nagyobb veszélybe kerül, feltárul előtte egy hajmeresztő összeesküvés. Döntenie kell. Szembeszáll a birodalom leghatalmasabb nagyuraival? Egyedül a múltja mentheti meg... hogy Alina megmenthesse a jövőt.

Saját véleményem:
A határháborúk során elárvult Alina és Mal mindössze néhány hétnyi eltéréssel kerül Keramzinba, a nagyherceg palotájába, ahol a két gyerek olyan szoros barátságot köt, melynek lévén éveken át elválaszthatatlanok. Ám mindez megváltozik, amikor besorozzák őket a hadseregbe, ahol Alina a térképkészítők csoportjába- , míg Mal a nyomkeresőkébe kerül.
Miközben a hadsereg a Beltenger felé tart, Alina félelme egyre csak nő, csakhogy rettegése közel sem alaptalan. Az Árnyzónába érve, bármennyire is óvatosak, volkrák - emberevő, szárnyas szörnyek - csapata támad rájuk, és tizedeli meg csapatukat. Egy fenevad ráront Malra, de Alina a srác segítségére siet. Az első támadást sikerül hárítani, de a következő mindkettejük számára halálosnak ígérkezik. Ám ekkor történik valami egészen hihetetlen, és a katonai konvoj életben maradt része megmenekül.
A táborba visszaérve a titokzatos vezető, Éjúr elé viszik Alinát, és azt állítják róla, olyan grisa képeséggel rendelkezik, mint régóta senki más. A lány őrültségnek véli az egészet, még csak azt sem hiszi el magáról, hogy Grisa, de Éjúr egy próbatétel során megbizonyosodik arról, hogy Alinában valóban olyan erő lappang, mellyel képesek lehetnek elpusztítani a sötét, rettegett Árnyzónát, ezért a lányt a cári udvarba viteti, hogy ott képezzék ki.

Az írónő, történetével, a rengeteg fantasy és disztópia műfajú regény mellett talált egy olyan kiskaput, mely teljes mértékben mellőzi a kliséket, ismétlődő-, és elcsépelt elemeket. Az általa felépített világ lenyűgöző, varázslatos és egyben félelmetes; karakterei egyediek és teljesen, sőt totálisan kiszámíthatatlanok, akárcsak az események láncolata. Az olvasó soha nem lehet biztos abban, hogy kinek milyen szándékai vannak, vagy éppen mivel fog előrukkolni a következő pillanatban.
A Leigh Bardugo által alkotott világ minden részlete kidolgozott. Látszik, hogy az írónő nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a legparányibb elem is tökéletesen illeszkedjen a történetbe, a Grisák egyenruhájától kezdve, a palota utolsó padlódarabkájáig. És nem utolsósorban olyan érzékletesen írja le mindezeket, hogy valósággal érezni lehet a kefták szövetének tapintását, látni a palota pompás termeit, vagy érzékelni a zord időjárást, és a talpunk alatt ropogó gallyakat, vagy havat.
Ezenkívül ott van még az orosz vonatkozás, ami már önmagában megkapó, hiszen ad egy különleges fűszert az egészhez. És naná, hogy még sokkal elbűvölőbbé teszi a pasikat. Akarom mondani, a történetet.
De ha már pasik... Óriási bajban vagyok, mert Alina helyett én kerültem szerelmi háromszögbe, vagyis inkább négybe (Könyv-Éjúr-én-Mal). 
A könyv elején Alina szemléleteinek köszönhetően megismerhetjük Malt, az árva fiút, aki kiváló nyomkeresővé válik a seregben, és hamar megértjük, miért is táplál a lány gyengédebb érzelmeket iránta. Csakhogy nincs sok időnk Malról ábrándozni, mert megjelenik Éjúr, és akarva-akaratlan áttereli a figyelmet magára.
Éjúr egy titokzatos, kimért, hűvös, távolságtartó figura (már értitek, miért vett meg kilóra, ugye?), akinek egész lényéből sugárzik a tekintély. Sokan félnek tőle - rangjától és erejétől egyaránt -, míg a palotabeli nők többsége viszont epekedik utána. Hiába több száz éves, a külseje egy fiatal srácé. Ezek alapján könnyen gondolhatnátok, hogy egy újabb sablonos figura, de nem az. Hogy miért? Azt nem árulom el.
Alina karakterében azt szerettem igazán, hogy van egy kiindulópont, és ahogyan telik az idő, ő úgy változik. Tanul, csiszolódik és kinyílik. Egyszóval gyönyörű ívet ír le a fejlődése. És pluszpont, hogy végig is követhetjük útját, nem pedig csak hopp, kapunk egy képzett Grisát. Érdekes, miként jön rá önerőből a dolgokra, és hogyan fordítja ezeket a saját javára, vagy tanul belőlük.
Mindez legtisztábban az edzései során mutatkozik meg. Az eleinte saját erejét kezelni nemtudó, pocsék állóképességű,  harcművészetben gyenge térképészlány szép lassan rájön az őt blokkoló gátra, és azt kiküszöbölve nem a legjobb, de jobb harcos  és Grisa válik belőle, aki képes megvédeni magát.
Ám a helyszínek sem elhanyagolhatóak. Rengeteg izgalmat és kalandot tartogat Ravka, a palota és a vadon, sőt még az Árnyzóna is. Kortól és nemtől függetlenül mindenki találhat benne valamit, ami élvezetes lehet számára. A lányoknak ott van a palota és a ruhák, illetve egy enyhe szerelmi szál és egy gyönyörű vallomás - nem kell megijedni, nem olyan hangsúlyos -, a fiúknak pedig több összecsapás, mágia.
Összességében azoknak ajánlom leginkább, akik szeretik az egyedi világokat, a fantasy-t és a disztópiát. Továbbá az Üvegtrón, A Párválasztó és a Csontszüret rajongói is bátran próbálkozzanak vele, mert garantáltan nem fogják tudni letenni.


Pontszám: 5/5*
Kedvenc szereplő: Éjúr, Mal, Alina, Zsenya
Kedvenc jelenet: a vallomás, Zsenya és Alina első találkozása
Negatívum: -
Borító: 5/5



 
Cassandra Jean rajzok


Éjúr és Ivan

Éjúr

Spoileres képek: Alina & MAlina

 


Ravka térképe


nagyobb méretért katt a képre




Nyereményjáték


Az eget és a posztjainkat is beárnyékolta az Éjúr! Keressétek a bejegyzésekben a holdat és tegyétek sorba a blogokat a Hold fázisai szerint. Kezdétek az újholddal!

A sorba állításhoz segítségképpen használhatjátok a lenti táblázatot. A nyerési esélyetek növeléséhez nincsen más dolgotok, mint kitölteni a lenti rafflecopter dobozt a megfelelő sorrenddel. A helyes sorrendet jelző számsort vesszővel elválasztva gépeljétek be.

A nyeremény pedig nem más, mint három példány Leigh Bardugo - Árnyék és Csont könyvéből a Könyvmolyképző Kaidó felajánlásából!
(A nyereménykönyveket a kiadó csak magyarországi címre tudja postázni!)






Nézzetek be a többi állomásra is

06/08 Roni olvas - Ravka nyelve
06/09 Dreamworld - Cassandra Jean rajzok & Ravka térképe
06/10 MFKata gondolatai - Ékszerek
06/11 Always Love a Wild Book - Orosz folklór
06/12 Kelly Lupi olvas - Rendek
06/13 Deszy könyvajánlója - Kiegészítő novellák
06/14 Szilvamag olvas - Megfilmesítés
06/15 Bibliotheca Fummie - Ravkai receptek
06/16 Nem harap a... - Winter Prayer & borítók
06/17 Könyvszeretet

2014. június 8., vasárnap

Tarryn Fisher - Kihasznált alkalom

Tarryn Fisher trilógiájának főszereplői szemrebbenés nélkül képesek hazudni, és megtéveszteni a világot. A Blogturné Klub 7 bloggere azonban átlát a szitán, és leleplezi a kezdő svindlereket!

Kövesd te is a turné állomásait, olvasd el a Kihasznált alkalom értékeléseit, ismerd meg a könyv szereplőit és légy részese a Miamiban játszódó történetnek.
Egy kis nyomozásra is meginvitálunk: találd ki, hogy melyik szemfényvesztőt rejtik a leírások és ha elég ügyes vagy megnyerheted a Könyvhéten megjelenő regény egyik példányát!


Tarryn Fisher: The Opportunist - Kihasznált alkalom

Kiadó: Könyvmolyképző
ISBN: 9789633738351
Oldalszám: 280 oldal
Fordító: Sándor Alexandra

Fülszöveg:
Olivia Kaspen éppen most jött rá, hogy volt barátja, Caleb Drake elveszítette az emlékezetét. A lány eddig is azzal tett szert kétes hírnévre, hogy előnyt kovácsol a helyzetekből. Most pedig döntenie kell, milyen messzire hajlandó elmenni az ex visszaszerzéséért. Miközben Olivia valódi énje és a nem túl dicső közös múltjuk titokban tartásával birkózik meg, akadályt jelent Caleb kattant új barátnője, Leah Smith. A két bestia őrült versengésbe kezd egy olyan férfiért, aki nem emlékszik egyikükre sem. Oliviának viszont hamarosan szembe kell néznie hazugságainak következményével…

Saját véleményem:
Olivia egy véletlennek köszönhetően újból találkozik első és egyetlen szerelmével, Calebbel, akiről kiderül, hogy egy balesetben elvesztette az emlékezetét, így nem emlékszik semmire és senkire, beleértve Oliviát is. A lánynak, aki a szakításuk óta eltelt évek során sem tudta elfelejteni Calebet, mindez kapóra jön. Megragadja az utolsó esélyt, hogy tiszta lappal kezdhessen, noha retteg attól, hogy egy nap visszatér a férfi emlékezete.
Olivia és Caleb egyre több időt tölt egymás társaságában, s a baráti találkozók hamar átváltoznak bensőséges, meghitt találkákká, csakhogy mindezt Leah Smith, Caleb új barátnője nem nézi jó szemmel.
Leah mindent elkövet, hogy elszakítsa az egykori szerelmespárt, nem riad vissza, bármilyen eszközt is kelljen bevetnie. De Oliviát sem kell félteni. Megvannak a módszerei arra, miként húzza el a kettejük számára megadatott időt úgy, hogy közben távol tartsa a vörös hajú bestiát. 

"Szerelembe estem, méghozzá gyorsan és kegyetlenül, mint Tyson balegyenese."

Úgy vágtam bele a történetbe, hogy semmit nem tudtam róla, így hát különösebb elvárásaim sem igazán voltak vele szemben. Az első oldalaknál kétkedve fogadtam az elvesztettem az emlékezetem témát, ami valljuk be, rengeteg sablonos film és könyv alapjául szolgált már. Nehezen tudtam elképzelni, vajon mi újat és legfőképp egyedit tud alkotni belőle az írónő, de minthogy a regény olvastatta magát, szépen sodródtam az árral. És mennyire jól tettem!
Tarryn Fisher elképesztően bánik a szavakkal! Mélyen megérinti az olvasót, és érzelmek egész palettáját váltja ki belőle. Talán a Hopeless volt a legutolsó olyan olvasmányom, ami ennyire intenzíven hatott rám. Átéreztem mindazt, amin Olivia keresztül ment. 
Biztos vagyok benne, hogy Olivia olyan karakter lesz, akit vagy nagyon szeretni, vagy nagyon utálni fognak az olvasók, de hidegen tutira nem hagy senkit. 
Az ő személyiségénél a megértés a kulcs. Nem tökéletes lány. Élete során számtalan hibát elkövet, melyek némelyikére nincs mentség, de álszent dolog lenne azt mondani, hogy mi magunk soha nem hibáz(t)unk. A magam részéről teljesen megértettem, mit miért tesz, és az esetek jelentős részében, én sem cselekedtem volna másként... Mindezek mellett pedig fontos tudni, hogy egy sérült lányról van szó, akinek a múltja rányomta a bélyegét az egész életére. Ráadásul mindenki - beleértve saját magát is - őt hibáztatja azért a bizonyos szakításért. Én ezt egészen máshogy gondolom, de minthogy a véleményem spoileres lenne, inkább nem fejtem ki.
Maga a történet két szálon fut. Az egyik a jelen, amiben Olivia és Caleb újra megismeri egymást, találkozgatnak, valamint a lány küzd a démonaival és a vészesen fogyó idővel; a másik pedig a múlt, amiben megismerhetjük kettejük találkozásának és az együtt töltött éveinek keserédes történetét. 
Az írónő tökéletesen és tudatosan váltakoztatja a két idősíkot. A jelent mindig jókor és jó helyen szakítja meg egy kis emlékezéssel, amitől sokkal átláthatóbbá és komplexebbé válik a sztori. Közelebb kerülnek hozzánk a miértek, és amint helyükre kerülnek azok a bizonyos mozaikdarabkák, jobban megérthetjük, mi miért történt.
És hogy mit tartogat még mindezeken kívül Olivia és Caleb története? Rengeteg meglepő, nem várt fordulatot, könnyeket, fájdalmat, szenvedélyt és csalást. 

"Ki küzdene szerelem nélkül ilyen keményen?"

Nos, a fentebbi idézet, akár a szereplők jelmondata is lehetne. Ugyanis ennyi csalással, árulással, kitolással és manipulálással még nem igazán találkoztam. Szinte kivétel nélkül mindenkinek van valamilyen piszkos kis ügye, amit a szerelem nevében művel(t). 
Ennek ellenére, még ha furán is hangzik, igenis szerethető a történet. Talán épp a karakterek tökéletlensége teszi azzá. Ritka és igazán merész húzás egy író részéről az, hogy a szereplői sötétebb oldalát helyezze előtérbe. Félreértés ne essék, nem kell ördögszarvas, vasvillás, világot porrázúzós figurákra gondolni. Ők egyszerűen olyanok, mint mi. Tesznek csúnya dolgokat, de ki nem? Egyéntől függ, ki mennyire elnéző, megbocsátó ezeket illetően. Én például az egyik szereplőt sokáig szerettem, aztán kiderült róla valami, amit képtelen vagyok megbocsátani neki, akárhogy is próbálkozom. 
És a vége! Te jó ég... annyira illik a történethez, hogy az valami elképesztő! Nekem nagyot tetszett az életszerűsége. Olyanfajta érzelmet vált ki az olvasóból, ami a regény befejeztével is tovább munkálkodik az illetőben. És bár lesz még két része, én azt mondanám, tökéletesen megállná a helyét így, ahogyan véget ért.
Aki szereti a keserédes szerelemről szóló történeteket, semmiképp ne hagyja ki!


Pontszám: 5/5*
Kedvenc szereplő: Olivia
Kedvenc jelenet: sátrazós kirándulás
Negatívum: Leah, és egy irodai jelenet
Borító: 5/5




Quiet Waters Park


"- Itt nem lehet sátrazni - magyarázza -, de vannak ilyen kis építmények, amiket kiadnak. Úgy néznek ki, mint a sátrak, csak nagyobbak és fapadlójuk van."

"Csak tipire hajazó kis sátrakat láttam. A kabinok biztos hátrébb kaptak helyet, a fák között."






Nyereményjáték


Tarryn Fisher Szeress, ha hazudok is trilógiájának főszereplői szemrebbenés nélkül képesek hazudni, és megtéveszteni a világot, de a svindlerek kétes ranglistájára nem biztos, hogy felkerülhetnének. Játékunkban megismerhetitek a történelem néhány hírhedt szélhámosát, és legnagyobb átveréseiket. Megfejtésként hét nevet várunk, amelyeket kitalálhattok tetteik rövid leírásából, vagy a bejegyzések kiemelt betűinek helyes sorrendben való összeolvasásából.
(A nyereményeket a kiadó postázza kizárólag Magyarország területére.)

Mai svindler:
"A szerencsejáték és a nők izgatták leginkább, és fennen hirdette, hogy a bolondok átverése az intelligencia diadala."




Nézzetek be a turné többi állomására is

05/30 Angelika blogja - Playlist
06/01 MFKata gondolatai - Idézetek
06/03 Könyvszeretet - Miami
06/05 Kristina blogja - Dreamcast
06/07 Dreamworld - Quiet Waters Park
06/09 Zakkant olvas - Borítók & Folytatások
06/11 Kelly Lupi olvas - Trailer