Ben Miller - Egy karácsonyi manó kalandjai

Megjelent Ben Miller sorozatának legújabb kötete, az Egy ​karácsonyi manó kalandjai! Bár Tógi és Magyal a korábbi részekben már többször sikeresen megmentették a karácsonyt, most sem dőlhetnek hátra, ugyanis egy titokzatos merénylő ismét Karácsony apó nyomában jár, hogy elrontsa a gyerekek ünnepét. Vajon sikerül ifjú hőseinknek megakadályoznia? Tartsatok öt bloggerünkkel az állomásokon, játsszatok velünk, és nyerjétek meg a Móra Könyvkiadó által felajánlott példányt!

 

 

Ben Miller: Egy karácsonyi manó kalandjai

 

Kiadó: Móra Könyvkiadó

ISBN: 9789636038694
Oldalszám: 192 oldal

Fordító: Magyari Andrea

Fülszöveg:

Vajon valóra válhat a karácsonyi álmod? Karácsony apónak egy kis pihenőre van szüksége. Nincs jó formában, ráadásul valaki megint arra készül, hogy tönkretegye az ünnepeket… Tógira és Magyalra vár a feladat, hogy a gyerekek időben megkapják az ajándékaikat, és átélhessék a karácsonyi csodát.
Újabb fergeteges történet a sikeres szerző és színész, Ben Miller tollából.

Saját véleményem:

Immár évek óta mindig van egy szerző, akinek epekedve várom karácsonyi mesesorozata legújabb tagját. Kezdetben Matt Haig volt ez a személy, majd pedig jött Mr. Featherington alias Ben Miller, és átvette a cukorbot-stafétát. Tudom, hogy Matt Haig másik kiadóhoz tartozik, de ő és Ben Miller az a két ember, akik képesek életre kelteni a karácsonyi csodát, s mindazt, amit ez a gyönyörűséges ünnep valójában jelent. Az ő soraikból, s történeteikből árad a varázslat, a szeretet, fény, miközben meghitt melegség költözik az ember szívébe, s képzeletben havas tájakon, karácsonyi manók, a Télapó, valamint rénszarvasok társaságában kalandozik.
Felnőtt vagyok, igen, de pont ezért - és a való élet zordsága miatt - a lelkem valósággal szomjazik arra az ártatlanul bájos, őszinte és kedves légkörre, amit e mesék teremtenek. Hiszem, hogy egy mesekönyvet kinyitva minden ember újra csillogószemű kisgyerekké válik legalább néhány órára. 
És most, hogy túl vagyunk e szentimentális pillanatokon, nézzük, mi  a helyzet az Egy karácsonyi manó kalandjaival! 

"Karácsony apónak igaza van: mindenkinek jár egy második esély."

Ahogyan azt már fentebb említettem, gyermeki lelkesedéssel viseltetek e sorozat iránt, ami természetesen a fantasztikus első és második résznek köszönhető. A harmadik résztől viszont nem teljesen azt kaptam, mint amire számítottam. Tisztában vagyok vele, hogy Ben Miller elsősorban és legfőképpen a gyerekeket tekinti célcsoportjának, s e tekintetben bizton állíthatom, hogy ez  a rész is nagy sikereket fog elérni. Annyira képtelen, vicces és izgalmas, hogy nincs gyerek, aki ne nevethetne rajta jóízűeket, ne drukkolhatna Tógiéknak, miközben zsizsegve követi kis hőseink kalandjait. És ez a legfontosabb. Mert egy gyerek nem fog nekiállni elemezgetni olyan dolgokat, amiket a mi felnőtt agyunk igen. Ő egyszerűen csak megéli a pillanatot. 
Viszont ez a blog rólam is szól, arról, amit én éreztem adott könyv olvasása közben, és én sajnos azt éreztem, hogy Ben Miller két fantasztikus kötet után kicsit elfogyott. Míg a korábbi kötetek egyediek, jól kidolgozottak voltak valós mondanivalóval, addig itt úgy tűnt, hogy a szerző kapott egy határidőt és megbízást, miszerint idén is kell hoznia egy Karácsony após sztorit, de ötlete az nem volt. 
A történet elején Tógi elmondja (igen, ez az ő naplóregénye), hogy a korábbi évek gaztettei után idén a manók feszültségben készülnek a karácsonyra, hisz azt várják, hogy ezúttal is történik valami baj, méghozzá rosszabb, mint korábban. Ben Miller pedig fogta és kihasználta ez a félelmet és megadta pontosan azt, amit a manói rettegve vártak, még a gonoszok személyén sem módosított. Ám a gond nem ez. Véleményem szerint fel lehetett volna ülni erre a lóra úgy is, hogy közben kapunk valami újat, valamit, ami kidolgozottságában, kreativitásában és mondanivalójában kompenzálja az ismétlődő tartalmat, de itt nem ez történt. Számomra ez a rész összecsapott, kapkodó, képtelen és súlytalan lett egy olyan fináléval megspékelve, melyben a gonoszt - azt a gonoszt, aki köteteken át Karácsony apó életére törve - azon munkálkodott, hogy meghiúsítsa a karácsonyt, egyetlen mondattal hiteltelenített a szerző. De tudjátok mit? Nem is ez fáj leginkább, hanem az, hogy pont az a karácsonyi csoda nem itatta át a lapokat, amiért annyira szeretem ezt a sorozatot. 

Ez vagyok én, a felnőtt véleményemmel. Viszont pontosan emlékszem arra a kislányra, aki az unokanővérével karöltve egyre csak azt követelte az álmos, fáradt tatájától, hogy félálomban is mondjon nekik mesét, amiből végül egy évtizedeken átívelő, rendszeresen emlegetett, szürreális, őrült, összefüggéstelen, ám annál mókásabb történet kerekedett a helikopteres motoros farkasról. És az Egy karácsonyi manó kalandjai, amiben Tógi és Karácsony apó megpattannak a tengerre szörfözni, búvárkodni, majd hajléktalanok segítségével szerveznek mentőakciót a kórház pszichiátriai osztályára, hasonlóan képtelen és vicces mese, mint a miénk. Olyan, ami elsőtől az utolsó szóig le fogja kötni és szórakoztatni fogja a gyereket. 
Szóval annak ellenére, hogy én, a felnőtt-kislány nem kaptam meg azt, amit reméltem, ez a mesekönyv igenis szerethető lesz gyerekszemmel. Olyan szempontból pedig különleges is, hogy ezúttal Karácsony apóval és Tógival együtt megpattanhatnak a Maldív-szigetekre és hagyományos havas táj meg karácsonyi készülődés helyett egy all inclusive szálloda kényelmességét és változatosságát élvezhetik ki manó és mikulás szemmel. 

Pontszám: 5/3

Kedvenc szereplő: Tógi

Kedvenc jelenet: -

Negatívum: kidolgozatlan, kapkodó és csapongó

Borító: 5/5
Sorozat: Karácsonyi manó #3

Megtetszett? Vidd haza!

Nyereményjáték

Mostani nyereményjátékunkban Ben Miller további történeteinek nyomába eredünk. Minden állomáson találtok egy-egy borítórészletet, a ti feladatotok pedig, hogy a könyv címét beírjátok a Tally doboz megfelelő helyére!
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

TALLY űrlap

Nézzetek be a többi állomásra is

12/01 Könyv és más
12/03 Utószó
12/05 Hagyjatok! Olvasok!
12/07 Dreamworld
12/09 Csak olvass!

Ben Miller - Egy karácsonyi manó naplója

 

Ben Miller idén karácsonyra is elhozott nekünk egy különleges történetet, az Egy karácsonyi manó naplóját! Tarts te is velünk, olvasd el az értékeléseinket, és ha velünk játszol, akár nyerhetsz is egy példányt a kötetből!

 

 

Ben Miller: Egy karácsonyi manó naplója

 

Kiadó: Móra Könyvkiadó

ISBN: 9789636034290
Oldalszám: 200 oldal

Fordító: Magyari Andrea

Fülszöveg:

Tógi egész életében arra vágyott, hogy karácsonyi manó lehessen. De azt nem sejtette, milyen bonyolult dolog a játékkészítés – főleg, ha közben rengeteg kalamajkába is keveredik. De hogy kerülnek a képbe plüss makik és beszélő rénszarvasok? És ki lehet a titokzatos játéktolvaj, akinek Tógi többször is keresztezi az útját? Ben Miller kalandos karácsonyváró könyvéből minden kiderül!

Saját véleményem:

Ben Miller nevével ugyan a Bridgerton sorozat kapcsán ismerkedtem meg, ám az Amikor megmentettem a karácsonyt c. meseregényével lopta be magát a szívembe. Egyértelmű volt hát, hogy a legújabb meséjét is olvasni szeretném.

"Álmomban karácsonyi manó voltam."

Ahogy a cím is sugallja, ez a regény tulajdonképpen egy napló, amit a Tógi nevű, százhatvan éves manófiú vezet. Az ő elbeszélése, naplórészletei által ismerhetjük meg a történetet, melyben eleinte egy helyét kereső manókamaszként tűnik fel. Tógi százhatvan évesen kinőtte már az iskolát, dolgoznia kéne vagy valami hasznosabbat tennie annál, minthogy testvéreit kísérgeti a suliba. Legfőbb vágya az, hogy karácsonyi manó válhasson belőle, ám hiába várja a levelét, vagy bármi reakciót jelentkezésére, az csak nem érkezik. Ám egy napon, amikor kistestvére elveszíti szeretett maki plüssét, Tógi élete váratlan fordulatot vesz. Eltökéli, hogy készít egy új plüssfigurát, ami talán nem annyira tökéletes, mégis lelke van. Ez pedig annyira bejön a tesója osztálytársainak, hogy napról-napra egyre több megrendelést kap. S miközben Tógi anyagbeszerző körutat tart, összeismerkedik egy lánnyal, a Mikulás lányával, aki segít elintézni, hogy a manófiút is behívják végre játékkészítő tanfolyamra. Csakhogy Tógi más, mint a többiek, emiatt egyik kalamajkából a másikba keveredik, és egy rövid időre még hőn dédelgetett álmai is veszélybe kerülnek. Mindeközben pedig valaki lopni kezdi a játékokat a Mikulás gyárából. Hogy mi köze van Tóginak a játéktolvajhoz? Nos, az a könyvből kiderül. 

Az Egy karácsonyi manó naplója egy végtelenül egyszerű, ám annál kedvesebb, bájosabb meseregény, ami arról szól, hogy csodák igenis léteznek, és ha valamit nagyon szeretnénk, akkor kellő szorgalommal és kitartással elérhetjük. Mindemellett rávilágít arra is, hogy nem baj, ha mások vagyunk, mint a többiek, egyszerűen csak lehet, hogy több a spiritusz bennünk és/vagy másként látjuk a világot. Tógi karaktere emiatt is nagyon szerethető, könnyű azonosulni vele.

Ami a cselekményt illeti, kezdetben kicsit lassabb, ám ahogy Tógi bekerül a gyárba, az események is felgyorsulnak. Kis hősünkre varázslatos kalandok és kihívások várnak, a beszélő Rudolf mellett van itt varázs zab, különleges por, de még üldözés, meg börtöntetkó is.

Kedves szülők, gondolom, most felszaladt a szemöldökötök,éközben pedig azt kérdezitek: micsoda, börtöntetkó egy mesekönyvben? Nos, hát igen. Télapó olyan személy, aki szeret második esélyt adni a manóknak, ezzel együtt megteremteni egy szebb, pozitívabb jövő képét - ez a fajta elfogadás jó kis tanulságként szolgálhat, amellett persze, hogy az eseményekre is kihat.

Mindent egybevetve ezúttal sem csalódtam Ben Millerben. Nem mondom, hogy ez a legerősebb karácsonyi mesekönyv, amit valaha olvastam, mert nem. Elég egyszerű. Ettől függetlenül egy valóságos kis lélekbonbon, ami az ünnepek közeledtével csak még inkább megmelengeti az olvas/hallgató szívét. Bátran ajánlom hát nyolc-kilenc éves kortól, de még az érettebb korosztálynak is. Én felnőttként is élveztem, teljesen elvarázsolt, Tógi pedig jócskán belopta magát a szívembe. Ha szeretnétek egy ünnepi, varázslattal átitatott, édes-kedves könyvet, akkor ne habozzatok!

Pontszám: 5/4

Kedvenc szereplő: Tógi

Kedvenc jelenet: Rudolf és Tógi beszélgetése, na meg a zab hatása

Negatívum: -

Borító: 5/5
Sorozat: Karácsonyi manó #1

Megtetszett? Vidd haza!

Nyereményjáték

Nyereményjátékunkban ezúttal karácsonyi regényekből idéztünk, a te feladatod pedig csupán az, hogy kitaláld, melyik regényből származik a blogokon található részlet, és a megoldást beírd a Rafflecopter doboz megfelelő sorába!
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

"Nem voltak gazdagok, de ahogy az apja mondta mindig, „az elég éppolyan jó, mint a bőséges” és mindenük megvolt, ami a legszükségesebb. "

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

12/16 Csak olvass!
12/17 Zakkant olvas
12/18 Szembetűnő
12/20 Könyv és más
12/21 Sorok között könyves blog
12/22 Utószó
12/23 Dreamworld
12/24 Spirit Bliss Sárga könyves út

Ben Miller - Amikor megmentettem a karácsonyt

Ha valaki, hát Jackson mindent tud a Karácsonyról! Vagyis majdnem mindent, hiszen azt nem tudja hogyan is lett a Karácsony apóból Karácsony apó? Amikor találkozik vele, meg is kérdezi, és meglepetésünkre Karácsony apó meg is osztja a történetét a kisfiúval! Tartsatok bloggereinkkel, és a turné végén megnyerhetitek a Móra kiadó által felajánlott nyereménypéldányt!

 

 

Ben Miller: Amikor megmentettem a karácsonyt

 

Kiadó: Móra Kiadó

ISBN: 9789636031336
Oldalszám: 296 oldal

Fordító: Magyari Andrea

Fülszöveg:

Jackson mindent tud a karácsonyról: hogy Karácsony apó szánját repülő rénszarvasok húzzák, hogy a titkos műhelyben az Északi-sarkon manók készítik az ajándékokat, és hogy valamilyen csoda folytán Karácsony apó egyetlen éjszaka képes házhoz vinni az ajándékot a Földön élő összes gyereknek. Csak egyet nem tud: hogyan lett a Karácsony apóból Karácsony apó?
Szenteste aztán a fiú személyesen is találkozik Karácsony apóval, aki elmeséli neki hihetetlen élettörténetét.
Elkezdődik a káprázatos mese egy varázslatos, hófödte tájon, ahol Torvil, a zsugori, boldogtalan manó él, aki nem érti, mi a jó a karácsonyban. Jackson talán egészen más történetre számított, de ahogy Karácsony apó is mondja, az igazán jó mesék mindig meglepőek…
Ben Miller színész és komikus Charles Dickens klasszikusát írja újra, amelyhez Daniela Jaglenka Terazzini készített csodálatos illusztrációkat. A könyv végére senkinek nem marad kétsége afelől, hogy Karácsony apó igenis létezik!

Saját véleményem:

Az ünnepek közeledtével előszeretettel nyúlok karácsony tematikájú könyvekhez, segítenek a ráhangolódásban és egyszerűen jólesnek a lelkemnek. Főként akkor, ha meséről vagy, mint jelen esetben, bűbájos képekkel illusztrált meseregényről van szó. Ezúttal ráadásul nem más a szerző, mint Ben Miller, a Bridgerton sorozat Lord Featheringtonja! (... ami egy magamfajta Bridgerton rajongónak még többet nyom a latba).

"– Ajándékot kapni csodálatos. Egy idő után az öröm mégis elillan, és az ember azon kapja magát, hogy megint valami újdonságra vágyik. De amikor titokban megajándékozol valakit… nos, az abból fakadó öröm sohasem kopik meg. Örökre velünk marad."

Ha karácsony, akkor az angolszász országokban egyértelműen a Télapó a sztár, ő a legtöbb alkotás főszereplője. Gondoljatok csak bele, hány télapós filmet vagy könyvet láttatok már, amik valamilyen módon az ő életét vagy hivatását dolgozták fel? Na ugye!
Az Amikor megmentettem a karácsonyt középpontjában is Karácsony apó áll, ám Ben Miller, jó angol úriemberhez mérten az egész eredettörténetbe vitt egy dickensi csavart, s eljátszott azzal a gondolattal, hogy mi van akkor, ha az ajándékosztogató, kedves öregúr nem mindig volt olyan nagylelkű és emberbarát, mint amilyennek ismerjük? Mi van, ha valójában egy megkeseredett, fukar, önző, boldogtalan manóként kezdte, aki csak a zsugoriságának élt, nem törődve mások érzéseivel? A lapokon keresztül kibontakozik előttünk Torvil, az árva manó évszázadokra visszanyúló története, amit egy jelenbéli kisfiú segítségével ismerhetünk meg. 

Jackson ismeri Karácsony apó legendáját, tud a repülő rénszarvasokról, a kéményről és a gyárról, ahol az ajándékok készülnek, ám felmerül benne, hogy mi van akkor, ha ez az egész csak mese és amiben kisgyerekként hitt, az valójában nem is létezik? Kétségei arra sarkallják, hogy kiderítse az igazságot, így hát ébren vár Karácsony apóra, aki nagy robajjal meg is érkezik, ám némi balesetnek köszönhetően úgy alakul, hogy Jackson kénytelen a manóval tartani és segíteni az ajándékkézbesítésben, aki cserébe elmeséli, miként lett Torvilból Karácsony apó. 

A történet jelen és múlt között váltakozik, a főhangsúly mégis a múlton és Torvil Karácsonyapóvá válásán van. Láthatjuk, hogy a zsugori játékboltos milyen aljas módon zsigereli ki egyetlen alkalmazottját, vagy hogy a haszon érdekében miként alakít árain, boldogtalanná téve sok manószülőt és gyermeket, egészen addig a sorsdöntő pillanatig, míg a boltja előtt daloló manókórus egyik tagja különleges ajándékot nem ad számára. Ez az ajándék - egy érme - látszólag drága holmi, ám valódi értékét nem régisége, hanem a benne lakozó varázserő adja. És ez az a pont, ahonnan Torvil története dickensi fordulatot véve, egyfajta Karácsonyi ének retellingként folytatódik, ugyanis a boldogtalan manó három segítő által bejárja a múltat, jelent, jövőt, ami kíméletlenül szembesíti a valósággal és a ráváró sorssal, ha nem változtat a hozzáállásán. Torvil olyan történések szemtanúja lesz, amik egészen más megvilágításba helyeznek mindent, és rámutatnak arra, hol és mennyire siklott ki az árvaházban nevelkedett manó élete, és hogy tulajdonképpen olyan dolgok miatt taszított el magától másokat (köztük legjobb barátját, Gerdát), amik nem úgy zajlottak, ahogyan ő azt elképzelte.

Keserédes utazás ez, olyan, ami egyszerre varázsolja el az embert és szorítja el a szívét. 

Joggal merül fel a kérdés, mennyire való gyerekeknek? A válasz azonban az, hogy nagyon is! Ben Miller gondoskodott róla, hogy kellően mesés környezetet teremtsen, kezdve a manók falujától, a beszélő rénszarvason át, egészen a gigantikus hóember segítőig, amik mind megfelelően ellensúlyozzák a szomorú részeket. Ráadásul Jackson jelenbéli fejezetei is jó időben szakítják meg az időutazást, ügyelve arra, hogy az feldolgozható mennyiségben kerüljön az olvasó elé. De ha mindez nem lenne, akkor sem lenne ok aggodalomra, hisz a szomorúbb részek fájdalmassága is nagyon szépen ábrázolt, sőt... valószínűleg egy nyolcéves gyerekben nem ugyanúgy csapódik le az árvaság, az elárultság, elzárkózás vagy magány érzése,  mint bennünk, felnőttekben. Számukra sokkal érdekfeszítőbb lesz az, miért is piros Rudolf orra (megjegyzem, imádtam a szerző magyarázatát!), vagy hogy minek köszönhetően fér be a kéménybe Karácsony apó.

Az Amikor megmentettem a karácsonyt tulajdonképpen olyan, mint maga a karácsony: boldog, meghitt, felemelő, varázslatos, és érzékenyebbé tevő. Ha erről az ünnepről van szó, amúgy is hajlamosabbak vagyunk több érzést magunkba engedni és szentimentálisabbá válni. Ami pedig a tanulságot illeti, az - legyünk akárhány évesek - mindig jó emlékeztető: a pénz nem tesz boldoggá, a sérelmek pedig megkeserítenek, míg a boldogság, az önzetlenség, a jó tevés nem kerül semmibe. Vannak pillanatok, tettek, amikor nem valamiféle haszon fejében kell cselekednünk. És erre hivatott rávilágítani ez a könyv is. Szívből ajánlom hát mindenkinek (gyereknek és felnőttnek egyaránt), akár ráhangolódásként, akár karácsonyfa alatti meghitt olvasmányként, amikor összebújva kiélvezhetjük a történet által kínált kis csodát és átbeszélhetjük az ünnep legfőbb üzenetét.

Pontszám: 5/4,5

Kedvenc szereplő: Gerda, Karácsony apó, Rudolf

Kedvenc jelenet: Rudolf és Torvil beszélgetései, és az árvaházas plüssállatos

Negatívum: a felismerés egy csipetnyit gyors a jövő szemlélésekor

Borító: 5/5
Sorozat: -

Megtetszett? Vidd haza!

Nyereményjáték

Hamarosan itt a december, ezért bloggereink úgy döntöttek, hogy belevágnak ebbe az édes karácsonyi meseregénybe! Természetesen akadnak más kedvenceik is, és nektek az lesz a dolgotok, hogy a fülszövegrészletek alapján kitaláljátok, melyik állomáson melyik édes karácsonyi meseregény részlete rejtőzik! A könyvek címét írjátok be a rafflecopter megfelelő rubrikájába.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

“a kis mopsz azt kívánja, bárcsak rénszarvas lehetne, hátha akkor vissza tudná hozni az ünnepi hangulatot. Sárgarépát eszik, próbál agancsot és világító piros orrot szerezni, de egyik terve sem válik be.”

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

11/09 Könyv és más
11/11 Hagyjatok! Olvasok!
11/13 Zakkant olvas
11/15 Csak olvass!
11/17 Sorok között
11/19 Utószó
11/21 Dreamworld

Utazás Álomországba - Ötperces esti mesék

A Móra Könyvkiadó új mesegyűjteményében népszerű és kevésbé ismert, csodaszép mesék ötperces változatait olvashatjuk. Az élményt Láng Anna gyönyörű illusztrációi teszik teljessé, így varázsolva el kicsiket és nagyokat egyaránt. Tartsatok négy bloggerünkkel, és nyerjétek meg a kiadó által felajánlott példányt!

 

 

Utazás Álomországba - Ötperces esti mesék

 

Kiadó: Móra Könyvkiadó

ISBN: 9789636030605
Oldalszám: 176 oldal

Fordító: Weltler Ildikó
Illusztrálta: Láng Anna

Fülszöveg:

Mondasz egy mesét? – hangzik a kérés esténként a kiságyból. Amolyan kisebb szertartás ez, amely segít lezárni a napot, ellazulni, és felkészülni arra, hogy belépjünk az álmok világába. Ehhez a különleges utazáshoz pedig olyan mesékre van szükség, amelyek képesek elvarázsolni a gyerekeket, tele vannak felejthetetlen szereplőkkel, izgalmas és varázslatos kalandokkal, mégis szívmelengetők és megnyugtatók egyben. E könyv történeteiben nincsenek olyan jelenetek, amelyek rémületet kelthetnek bennük, vagy elszomoríthatják őket. Valamennyi történet közös tulajdonsága a rövidsége: mindegyik elolvasható öt perc alatt, így nem húzódik el sokáig az a pillanat, amikor a kicsik végre álomba szenderülnek. E mesék tökéletesen alkalmasak arra, hogy segítségükkel estéről estére édes álomba ringassuk gyerekeinket.

Saját véleményem:

forrás: Láng Anna

Gyerekként az egyik legmeghatározóbb élményünk az esti meseolvasás, amikor anyu-apu betakar, mi pedig csillogó szemmel várjuk, hogy valamelyikőjük belefogjon az olvasásba és színes-kalandos történetekbe repítsen bennünket. A mesélés hagyománya évezredes múltra tekint vissza, egyben kulcsfontosságú szereppel bír életünkben, így hát semmi meglepő nincs abban, ha felnőve olykor vágyunk rájuk. Néha jólesik bekuckózni az ágyba - vagy épp egy kényelmes fotelbe -, ölünkben egy szépséges mesekönyvvel, s messzire szárnyalni a képzelet birodalmába.

 

Így esett, hogy bár nincs gyermekem, mégis lelkes izgalommal öleltem magamhoz e gazdagon illusztrált, szépséges kötetet, ami pontosan hetven darab mesét tartalmaz. Mindegyikük rövid, tökéletesen alkalmasak esti meséléshez, szövegük pedig könnyen értelmezhető, vagyis már egészen pici kortól is alkalmazható (a könyv hátulján hároméves kortól ajánlják). 

Noha a fülszöveg nem tér ki rá, és amennyire nézegettem nincs is  kimondva, de a könyvben rejlő mesék majd' mindegyike népmese. Akadnak köztük olyanok, amiket már ismerhetünk a magyar népmesék sorozatból, netán időtlen klasszikusok (Aranyhaj, Csipkerózsika, Csizmás Kandúr, A kishableány, Holle anyó, stb.), de bőven fellelhető mellettük más népek által újraértelmezett történet (ír Hófehérke), vagy más kultúrákból származó is. Ám eredjenek bárhonnan, jó népmeséhez hűen egytől-egyig tanulságosak: a rossz elnyeri bennük méltó büntetését, a jó pedig megkapja jutalmát, továbbá kiderül, hogy kedvesnek, szerénynek, hűségesnek, igaznak lenni mindig kifizetődő. 

Persze ennél is fontosabb, hogy gyermeki (és felnőtt) szemmel is roppant élvezetes mesékről van szó, amik megannyi humort, izgalmat, kalandot és varázslatot tartogatnak. További nagy előnye pedig, hogy uniszex, tehát kisfiúk és kislányok is megtalálják benne a maguk kedvenceit: hős hercegeket, furfangos királykisasszonyokat vagy épp kedves állatfigurákat. 

Az Utazás Álomországba a szó minden értelmében nagyon színes. Többféle nemzet meséit ötvözi, ekképp változatosak a témák, a mondanivaló, a tanulság, sőt maguk a karakterek és nézeteik is. De nem mehetek el Láng Anna csodálatos illusztrációi mellett sem, amik rendkívül élénkek, varázslatosak, hívogatóak és kedvesek. Egyszóval öröm nézegetni őket.

Jóllehet nincs gyermekem, mégis az az egyik legfőbb vesszőparipám mesekönyvek tekintetében, hogy szépet, jót, pozitívat adjanak a kis olvasójuknak, ne legyenek félelmetesek, ne közvetítsenek negatív üzenetet, a bugyutaságtól pedig egyenesen frász kerülget - legyen szó illusztrációról vagy lebutított szövegről. Itt azonban szó sincs ilyesmiről, az Utazás Álomországba az a nagybetűs mesekönyv, aminek minden kisgyerek könyvespolcán ott lenne a helye. Bátran ajánlom hát egészen kicsi kortól kezdve százévesig mindenkinek. Léleksimogató.

Pontszám: 5/5

Kedvenc történet: fülemülés

Negatívum: -

Borító: 5/5
Sorozat: -

Megtetszett? Vidd haza!

Nyereményjáték

Mostani nyereményjátékunkban a kötetben szereplő mesék címeit keressük. Minden állomáson találtok összekevert betűket - anagrammák formájában-, ezeket kell a helyes sorrendbe tenni, és beírni a mesék címeit a rafflecopter-doboz megfelelő helyére.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

abroncs gyermekies szóhossz

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

07/09 Csak olvass!
07/11 Dreamworld
07/13 Könyv és más
07/15 Veronika's Reader Feeder

Federica Magrin - Tündérek titkos világa

A tündérek lenyűgöző világa egyformán elvarázsolja a gyermekeket és gyermeklelkű felnőtteket is. Ebben a meseszép kiadványban megelevenednek előttünk ezek az apró mesebeli lények. Megismerhetjük a szokásaikat, ellátogathatunk otthonukba és különböző kreatív ötletek segítségével úgy érezhetjük mi is, hogy közéjük tartozunk. Tartsatok velünk, ismerjétek meg ezeknek a különleges lényeknek a mindennapjait és varázsoljuk együtt színesebbé a világot.

 

 

Federica Magrin: Tündérek titkos világa

 

Kiadó: Móra Könyvkiadó

ISBN: 9789634869719
Oldalszám: 48 oldal

Fordító: Weltler Ildikó
Illusztrálta: Claudia Bordin

Fülszöveg:

Gondolkodtál már azon, hogy vajon hogyan lesz a csúnya hernyóból szépséges pillangó? Hogy mitől olyan édes a méz? Vagy hogy miért olyan színes a szivárvány?
Könyvünkből megtudhatod, hogy a látható világ mögött milyen szorgos és fontos munkát végeznek a tündérek. Ők azok, akik óvják és széppé varázsolják a növények és az állatok világát. Ráadásul nemcsak új ismereteket szerezhetsz a természetről, hanem a játékos feladatoknak köszönhetően te magad is kipróbálhatod, milyen izgalmas is tündérként ténykedni.
Gyere és ismerd meg ezen aprócska lények különleges mindennapjaikat, tanulj tőlük arról, hogy miként lehet még szebbé, színesebbé tenni a földet!

Saját véleményem:

Amikor megpillantottam a Tündérek titkos világa borítóját, egyből hatalmasat dobbant a szívem, éreztem, hogy gyerek ide vagy oda, muszáj lesz beszereznem. Részletgazdag, színes és klasszikus mesekönyveket idéző grafikája valósággal hívogatott, így hát anélkül, hogy megnéztem volna, miről is szól, fejest ugrottam a turnéjába.

"Meglehet, ezért jövünk olyan jól ki az emberkölykökkel: egyformán kíváncsi és szerető tekintettel figyeljük a földet és mindazt, ami benépesíti."

Kézhez vétel után természetesen én is - mint mindenki - a könyv fizikai tulajdonságaival szembesültem, ami épp úgy nem okozott csalódást, mint a benne lévő tartalom. Gyönyörűen kivitelezett, hatalmas, kemény fedeles kötetről van szó, mely részletgazdagsága mellett igazán bájos is. Pasztell színeinek köszönhetően finomságot sugároz, s melegséggel tölti el az ember szívét - a gyerekeknek pedig éppen erre van szüksége. 

A Tündérek titkos világa azonban túlmutat a klasszikus értelemben vett mesekönyvek világán, inkább egyfajta ismeretterjesztőként vezeti be olvasóját a tündérek birodalmába, s tárja fel hétköznapi életük legfontosabb szegmenseit: úgy, mint tanulás, hivatás, életmód. Megmutatja, hol és miként élnek a tündérek, milyen iskolába járnak, és hogy melyik az a három fő csoport, melyben - választásuk szerint - ellátják majd feladataikat. E három lehetőséget később részletesen is bemutatja, hol érdekes információkat csepegtetve az időjárásról, növényekről vagy állatokról, hol kísérletezésre invitálva kicsiket és nagyokat.

Minden tekintetben elmondható hát, hogy Federica Magrin különleges könyvvel örvendeztette meg a kicsiket, meghagyva őket abban a hitben, hogy a tündérek épp olyan élő és létező lények, mint mi magunk: ők a társaink, barátaink, azok a láthatatlan segítők, akik egy csipetnyi varázslattal segítenek szivárványt látni, gondoskodnak a növényekről és az állatokról. Ki tudja, talán valóban így is van, ha pedig mégsem, miért ne hagyhatnánk meg ezt a kedves és varázslatos gondolatot a gyerekekben? Annál is inkább, mivel ez a könyv a természet szeretetére és sokszínűségére neveli a piciket, arra, hogy pusztítás és rombolás helyett figyeljük és óvjuk meg a minket körbeölelő világot.
Saját véleményem szerint erre az üzenetre nagyon-nagy szükség van! Sajnos naponta szembesülök azzal, hogy a mai gyerekek jelentős része (tisztelet a kivételnek) mennyire ellenséges az állatokkal (ne adj isten retteg tőlük), vagy puszta heccből bántja, megcsonkítja a fákat, bokrokat. Pedig mennyi, de mennyi szépség és kedvesség rejlik bennük!
Szívből ajánlom a Tündérek titkos világát minden kisgyerekes anyukának, apukának, nagymamának, nagypapának, nagynéninek és nagybácsinak, ha szeretnének egy értékes üzeneteket közvetítő, bájos és szívet melengető kötetet adni a gyerek(ek) kezébe. Ráadásul közös élményszerzésekre is alkalmas, minthogy rengeteg kísérletezésre, csináld magadra ad tippeket: keverhettek színeket természetes anyagokból, készíthettek környezet- és növénybarát nyakláncot, süthettek sütit vagy megismerhetitek az ehető és veszélyes gyümölcsöket, növényeket, netán kereshgélhettek együtt állatnyomokat.

Pontszám: 5/5

Kedvenc szereplő: Havaska, Hanga

Kedvenc jelenet: az állatos rész, ahogy róluk ír

Negatívum: -

Borító: 5/5
Sorozat: -

Megtetszett? Vidd haza!

Nyereményjáték

A tündérek világában minden apró lénynek megvan a maga feladata. Minden állomáson találtok egy mesehőst, aki ebből a világból származik. Nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni, hogy milyen típusú tündérről van szó. Segítségképpen odaírtuk minden tündérhez a nevét is, hátha így könnyebben rátaláltok a megoldásra.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

Ezüstcsepp

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

05/04 Csak olvass!
05/06 Könyv és más
05/08 Dreamworld
05/10 Utószó
05/12 Szaffi polca

Emily Wibberley & Austin Siegemund-Broka - Már nem a tiéd

A Már nem a tiéd a LOL-könyvek sorozat legújabb kötete, melyben a színháznak és ezen belül a Rómeó és Júliának kulcsfontosságú szerepe van. Ismerjétek meg velünk Megan Harper történetét és legyetek Ti is részesei ennek a színházi kalandnak. Tartsatok bloggereinkkel és ha Nektek kedvez a szerencse akkor tiétek lehet a kiadó által felajánlott két nyereménykönyv egyike. 

Emily Wibberley & Austin Siegemund-Broka: Már nem a tiéd

Kiadó: Móra Kiadó
ISBN:9789634865537
Oldalszám: 368 oldal
Fordító: Kalapos Éva Veronika

Fülszöveg:

A tizenhét éves Megan Harper az örök második, mellékszereplő a saját életében is. Ráadásul exei rendre a vele való szakítás után találják meg a nagy őt. Szerencsére Megan nem az az önsajnáló típus, jobb híján továbblép, ezerrel készül a továbbtanulásra. Jövőre felvételizik az Oregoni Egyetem rendező szakára, ehhez pedig színészi tapasztalatra is szüksége van. A drámacsoport vezetője Jody ráosztja Júliát, minden színésznő álomszerepét. Megan azonban egyáltalán nem akarja ezt elvállalni. Fel kéne nőnie a szerephez, amelyet önbizalomhiánya miatt szíve szerint visszautasítana. A sors azonban mellé rendel egy segítőt, a fiatal és figyelmes drámaírót, Owen Okiát. A fiú drámaírói leckékért cserébe lelket önt a lányba, és szép lassan elhiteti vele, hogy senki más, csak ő lehet saját életének főszereplője és rendezője is. Ez a barátság azonban egy idő után mindkettejük számára egyre többet jelent. Te hogy fejeznéd be ezt a sztorit?

Saját véleményem:

Az életem és a tinikorom egyik legmeghatározóbb eleme a Rómeó és Júlia musical volt; a darabért, valamint a színház világáért való lelkesedésem pedig azóta is töretlen. Mindezek fényében rettentően rápörögtem a Már nem a tiédre, alig vártam, hogy olvashassam.

"Van valami a színházban, valami közvetlenség, aminek következtében a történetek összefonódnak az életünkkel, és megértjük, amit enélkül nem értenénk."

A történet középpontjában a tizenhét éves Megan áll, akinek az a legnagyobb álma, hogy felvételt nyerjen a helyi egyetem rendezői szakára - ugyanis él-hal Shakespeare művészetéért, ráadásul imád darabokat rendezni. Ám ahhoz, hogy ez az álma teljesülhessen, kénytelen színészként is kipróbálni magát, és megszerezni az ezzel együttjáró krediteket. Megan kellentlenül bele is törődik sorsába, arra viszont nem számít, hogy a Dada helyett Júlia bőrében találja magát, egy olyan hősnőjében, aki távolabb nem is állhatna tőle - minthogy ő inkább Róza típus.

Biztos vagyok benne, hogy Megan karaktere nagyon megosztó lesz az olvasók körében, nem egy szokványos hősnő: fiatal kora ellenére srácokat megszégyenítő mennyiségű kapcsolaton van már túl, imád flörtölni, laza és nagydumás. Persze mindez csak a látszat, egy pajzs, amivel az önértékeléséből fakadó hiányosságokat igyekszik palástolni, figyelembe véve, hogy Megan éppen olyan, mint A kabalapasi c. film férfi főhőse: miután összejön egy sráccal, az rövid időn belül rátalál a nagy ő-re és lelép.
Azon a ponton, ahol mi bekapcsolódunk a regénybe, Megan számára ez már egy elfogadott tény, s ennek rendje és módja szerint nem is kalkulál tartós kapcsolatokkal, inkább csak kihasználja a számára jutó rövidke időt. Viszont valljuk be, nem sok olyan lány létezik, aki megelégedne a mellékszerep státusszal, még akkor se, ha úton-útfélen ezt hangoztatja. (Ráadásul mindezt úgy, hogy a legjobb barátnője is azzal a sráccal kavar, aki elvette a szüzességét.) Úgyhogy bár hölgyeményünk kívülről egy igazi lelketlen ribi, valójában egy jócskán megtépázott önbecsülésű leányzó, aki megragad minden alkalmat arra, hogy valamilyen módon kitűnjön a tömegből, hogy ne mint kabalacsajra, vagy valakinek a barátnőjeként emlékezzenek rá (ennél még azt is jobbnak találja, ha könnyű numerának titulálják). Mindez tehát elég meghatározó részét képezi a regénynek, ám a sztori előrehaladtával egyre jobban felszínre kerülnek Megan valódi vágyai, és beindul nála a jellembeli fejlődés is. Viszont épp ezért más ez egy kicsit, mint a legtöbb LOL, ha csak pillangónyelven is, de megjelenik benne a szexualitás témája.

A Már nem a tiéd egyébként egy rendkívül komplex történet, olyan, ami egyszerre három fontos témakört is érint. A továbbtanulás épp annyira játszik benne kiemelkedő szerepet, mint a család vagy a párkapcsolat. Vagyis a szerzőpáros pontosan azt a három dolgot emeli ki, ami ebben a -  főszereplőkével megegyező - korosztályban a legégetőbb. A dolog egyetlen hátránya, hogy emiatt kezdetben elég lassúnak, céltalannak tűnik a könyv, nehéz megfejteni, mi is a fő csapásvonal.
A színház és a dráma tagozat behozatalát azonban zseniális ötletnek találom, imádtam az egész kivitelezését, hangulatát, azt, hogy bepillanthattunk abba, miként áll össze egy iskolai darab, milyen nehézségekkel küzdenek a diákok, egyszersmind baromi izgalmas, ahogy magára a szerepre készültek a srácok. Egy magamfajta színházbolond számára ez maga a Paradicsom, amit csak megbolondított Megan Rómeóval való előélete, a szexi színpadmester, valamint a csendes ázsiai srác, aki meglátta a Rózában rejlő értéket. A Rómeó és Júlia vonal kapcsán pedig külön ki kell emelnem a jó kis párhuzamokat, ellentmondásokat, és azt, hogy a szerzők igyekeztek megmutatni, hogy végtére is mindenki főszereplő a saját életében - legyen az Róza vagy Lőrinc barát, netán Mercutio.

Mindent egybevetve, szerettem a pasifaló Megan és az állandóan jegyzetelő Owen Okita sztoriját. A Már nem a tiéd egy végtelenül aranyos, vicces, aktuális témákat boncolgató történet, amiből természetesen a színház se hiányozhat.

Pontszám: 5/4

Kedvenc szereplő: Owen

Kedvenc jelenet: drámaórák

Negatívum: az eleje elég lassú

Borító: 5/4
Sorozat: -

Nyereményjáték

Mivel a könyvben központi szerepet tölt be Shakespeare Rómeó és Júlia című drámája így a mostani játékunk is ehhez a történethez kapcsolódik. Nincs más dolgotok, mint megírni ki mondja az adott idézetet a könyvben.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

“Tacskó, ilyesmi sose mentheti,

Hogy megsértettél. Rajta, rántsd ki kardod.”

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

08/19 Könyvvilág
08/21 Fanni's Library
08/23 Pandalány olvas
08/25 Hagyjatok! Olvasok!
08/27 Csak olvass!
08/29 Dreamworld

Cookie O'Gorman - Piszkos tánc

Miután ismét azzal utasítják el a táncvideóját, hogy “túl kedves és ártatlan, érezhetően nincs elég élettapasztalata” és a pályaválasztási tanácsadó apácának javasolja, Sadie a fejébe veszi, hogy változtat a dolgokon. Betty javaslatára megpróbálja megvalósítani a “Carpe diem” listájára felírt dolgokat, csakhogy idős barátnője gondoskodik egy segítőről is: Sadie legjobb barátjának az ikertestvérét, Coltont kéri meg, akit a lány ki nem állhat.
Ha kíváncsi vagy arra, hogy Sadie és Colton hogyan bírják a közös munkát, kövessétek legújabb blogturnénkat! A Móra kiadó jóvoltából egy szerencsés olvasónk meg is nyerheti a Piszkos tánc egy példányát!

Cookie O'Gorman: Piszkos tánc

Kiadó: Móra Könyvkiadó
ISBN: 9789634864790
Oldalszám: 320 oldal
Fordító: Kulcsár Júlia

Fülszöveg:

Sadie ​sosem hazudik, nem csal, és nem lóg a suliból, igazából fogalma sincs, hogy hogyan lehetne egy kicsit kalandosabban és bevállalósabban élni. Úgy is mondhatnánk, hogy egy földre szállt angyal. Nem csoda, hogy a pályaválasztási teszt eredménye szerint csodás apáca lehetne, holott ő a tánc világában képzeli el az életét.
Azonban épp elutasította beküldött videóját a Tánc a peremen, a világ legnagyobb online táncközössége. Ráadásul a Sarki Táncstúdióban is azt mondják, hogy a lány túl kedves és ártatlan, érezhetően nincs elég élettapasztalata, pedig egy művésznek igenis ismerni kell az élet minden bugyrát. Barátai, Kyle és a 79 éves Betty egyetértenek abban, hogy itt az idő, Sadie-nek bele kell vetnie magát a dolgok sűrűjébe. A nagy megújuláshoz azonban szüksége lesz egy edzőre is.
Kyle ikertestvére, Colton hajlandó tanítani a lányt egy feltétellel: az elkövetkezendő hónapban mindent meg kell tennie, amit csak parancsol neki. A kezdeti nehézségek után, Sadie határozottan belerázódik a szerepébe. Lehet, hogy rossznak lenni jó?

Saját véleményem:

Néhány évvel ezelőtt faltam a LOL-könyveket, imádtam a könnyedségüket, és azt, hogy általuk instant szórakozásban lehet részem. Idővel valahogy mégis messzire sodródtam tőlük, és mire feleszméltem, már azt gondoltam, kinőttem belőlük a magam huszonhét évével.
Tévedtem, de még mekkorát!
Cookie O'Gorman és a Piszkos tánc bebizonyította, hogy a LOL könyvekből sosem lehet kinőni! Az ember lelkének mindig szüksége lesz feltöltődésre, lazításra, egy kis könnyedségre. Olyan történetekre - vagy ha úgy tetszik, lélekbonbonokra -, amik megnyugtatnak, elvarázsolnak és mosolyt csalnak az arcodra.

" – A gyűlöletből néha szeretet lesz, és a szeretetből szerelem."

A Piszkos tánc fülszövegét és címét olvasva valószínűleg nincs olyan ember, aki egyből ne az azonos című filmre asszociálna, Patrick Swayze-vel és Jennifer Greye-jel a főszerepben, mint ahogyan az is biztos, hogy emiatt könnyű magunk elé vizualizálni egy hasonló alapokon nyugvó sztorit... csakhogy ez nem egy Baby és Johnny retelling. Persze, nyomokban tartalmaz Dirty Dancinget, de épp úgy Grease, Micsoda nő és egy sor másik táncosfilmből származó elemet is felfedezhetünk benne minimális mennyiségben. A legtisztább mégis az, ha nem próbáljuk meg beskatulyázni vagy valami máshoz hasonlítgatni - felesleges.
Cookie O'Gorman történetének középpontjában egy tizenhét éves, tipikus jókislány áll, aki bár tele van álmokkal, természete miatt képtelen megvalósítani őket. Sadie nem káromkodik, nincs pasija, mi több, még nem is csókolózott senkivel. Öltözködése visszafogott, bulik helyett a helyi idősek otthonában tart felolvasást és társalog idős barátnőivel, titkon pedig szerelmes legjobb barátjába, Kyle-ba, akiről tudja, hogy a fiúkhoz vonzódik. Sadie számára mindez meg is felel egészen addig a tragikus napig, míg előbb a pályaválasztási tesztje eredményeként azt nem javasolják számára, hogy álljon apácának, később pedig vissza nem utasítják táncos videóját, mondván, hogy túl jókislányos. Miután a környezetében minden és mindenki arra ösztönzi, hogy kezdjen el élni, és valósítsa meg rossz kezekbe került Carpe Diem-listáját, a szőke szépség beleegyezik, hogy Kyle idegesítő ikerbátyja felkarolja, s mintegy mentorként segítsen megvalósítani álmait.

"Ha az ember van olyan szerencsétlen, hogy reménytelenül szeressen valakit, akiről biztosan tudja, hogy sosem fogja viszontszeretni, akkor a szarkazmus az egyetlen mentsvára."

A cselekmény további részét Sadie listájának megvalósítása teszi ki, melynek különlegessége a szereplők kutya-macska viszonya, valamint az ikertesók közötti fogadás. Tulajdonképpen ez utóbbi tartja egyben az egymást nem kifejezetten szívlelő párost, és állít eléjük határidőt - miközben versenyhelyzetet is generál. Sadie és Colton kénytelenek összefogni, és együtt megvalósítani az egyik fél álmait ahhoz, hogy a másik is sikerrel járhasson.

Saját Carpe Diem listám.

A feladat nem könnyű, a lány listáján ugyanis olyan tételek szerepelnek, mint az első csók, káromkodás, sikeres táncvideó készítése, tetováltatás és piercing belövetése, vagy éppen egy rendőrautó belsejének megismerése.  Csupa-csupa olyasmi, amihez spiritusz és bátorság kell, egy adagnyi rosszkislánysággal fűszerezve.
Szerencsére hősnőnk Colton személyében tökéletes mentort kap. Benne megvan - sőt túl is teng - mindaz, ami párjából hiányzik. Colton látszólag nagyszájú nőcsábász, folyton balhézik és verekedik, piercingek tarkítják arcát, és mentoráltját sem kíméli, ha szemétkedésről van szó.
Tipikus jókislány-rosszfiú sztori ez, csúcsra járatott kémiával és nem kevés humorral meg tánccal fűszerezve, miközben olyan fontos üzeneteket közvetít, mint a másik megismerése, az előítéletek lerombolása, és az (ön)elfogadás.

Én a magam részéről minden egyes sorát imádtam, szinte szó szerint a kezemhez ragadt, alig bírtam letenni. Cookie O'Gorman érti a célközönsége nyelvét, stílusa fiatalos, lendületes, könnyed és közvetlen, karaktereivel könnyű azonosulni, míg az általa megteremtett szituációk, konfliktusok nagyon is átérezhetőek. Szívből ajánlom a Piszkos táncot mindenkinek, aki kedveli az aranyos, vicces, szenvedélyes ifjúsági történeteket.

Pontszám: 5/5

Kedvenc szereplő: Sadie, Colton, az Árnyas Liget hölgyei

Kedvenc jelenet: első csók, táncos részek

Negatívum: -

Borító: 5/4
Sorozat: -

Melyik táncos fiú illik hozzád?

Nyereményjáték

Főszereplőnk, Sadie szereti a táncos filmeket, ezért úgy gondoltuk, hogy ki kell találnotok a három kedvencét (vagyis a filmek CÍMÉT) az állomásokon elhelyezett képekből!
Ezúttal lesz egy extra lehetőségetek is nyerni, ugyanis a Rafflecopterben van egy rubrika, ahova azt kell beírnotok, mi vagy ki a közös pont ezekben a filmekben!
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

04/20 Csak olvass!
04/22 Hagyjatok! Olvasok!
04/24 Dreamworld

Marni Bates - Gyilkos a vonal végén

A Móra Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent Marni Bates Gyilkos a vonal végén című regénye. Ennek örömére a Blogturné Klub három bloggere, az álmodozó Emmy-vel karöltve belevág a nyomozásba, hogy kiderítse, ki akarta megölni a lányt és miért. 

2016. június 18-tól minden harmadnap egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve rengeteg, a történethez kapcsolódó érdekességgel is találkozhattok majd, ha velünk tartotok. Érdemes követni a turnét, ugyanis nem csak plusz információkat tudhattok meg a könyvről és szereplőiről, de ahogyan az lenni szokott, nyerhettek is!

Marni Bates: Gyilkos a vonal végén

Kiadó: Móra Kiadó
ISBN: 9789634153757
Oldalszám: 352 oldal
Fordító: Chovanecz-Molnár Éva

Fülszöveg:

Emmy álma egy öt regényre szóló kiadói szerződés, romantikus vacsora a legjobb barátjával (aki végre bevallja iránta érzett halhatatlan szerelmét) és sok-sok csokitorta. Happy End. Ehelyett valami őrült öregember a Starbucksban összevissza zagyvál neki a sosem látott apjáról, a zsebébe csúsztat egy hipermodern telefont, aztán... meghal. Ennél csak az sokkolóbb, hogy az ismeretlent megölték, és a valódi célpont Emmy volt. Felbukkan a halott férfi arrogáns unokája, aki állítja, hogy a nagyapja él (miért van az, hogy a szexi srácok mind taplók és/vagy zakkantak?), és ráveszi a lányt, hogy iratkozzon át az ő szuperbiztonságos iskolájába, amíg meg nem oldják a rejtélyt. Emmynek semmi kedve Sebastian sznob sulijába járni, de minél hamarabb derül ki az igazság, annál kisebb a veszélye, hogy megfojtja a srácot egy kanál vízben. Vagy megcsókolja. Mindkét lehetőség egyformán csábító…

Saját véleményem:

Marni Bates az én személyes átjáróm Csodaországba. Ha valami igazán dilisre, viccesre, üdére, mégis minőségi olvasmányra vágyom, ami ráadásként feltölt energiával is, akkor biztos, hogy őt választom.
A Gyilkos a vonal végénről egyébként nagyjából akkor hallottam először, amikor Ms Mad Hatter nálunk járt és még javában írta a történetet. Onnantól folyamatosan figyeltem a híreket, és meglepve örömködtem, hogy nálunk előbb megjelenhet, mint külföldön - ebből is látszik, Marni mennyire imádja a magyar olvasóit (és, hogy mennyire jó kapcsolatot ápol a kiadóval). Mindezek után talán nem meglepő, hogy a kötetben itt-ott viszontláthatjuk magunkat.

"- Emmy, ezen már túl vagyunk. Te mondasz valami ütőset, én mondok valami okosabbat. Te hülyén érzed magad. Ha lehet, most ne fussuk le ezeket a köröket."

Mielőtt azonban belevágnánk, tartozom nektek egy csacska vallomással. Hiába tudtam, hogy a szerző neve Marni Bates, mégiscsak rettegtem attól, mennyire megy át a csaj a krimi műfajába - ami nem kifejezetten tartozik a zsánereim közé. Utólag visszagondolva persze tudom, bolondság volt részemről ilyeneket feltételezni, de azért hatalmas szikladarabok gördültek le a mellkasomról a bohókás borító láttán. Onnantól kezdve biztos voltam benne, hogy egy hamisítatlan Marni-élményt kapok. És igazam lett! De még mennyire! Elég volt kinyitnom a könyvet, és máris fülig ért a szám attól a rengeteg bolondságtól, amit ez a lány a nyakamba zúdított. Azt hiszem, ennyit már régen nevettem, mint itt. A főhősnőnk, Emmy belső monológjai, írói megnyilvánulásai éppoly szédületesek, mint élő szópárbajai vagy tettei. Kicsit olyan a személyisége, mintha Marni egybegyúrta volna magát velünk, olvasókkal.
Em egy örökálmodozó, romantikus lélek, aki írói ambíciókat dédelget magában. Folyton jeleneteken, történeteken gondolkozik, melyek pontosan olyanok, mint az összes szárnypróbálgató alkotópalántáé. Manírosak, túlgondoltak, és nem valami erősek. Aki életében próbálkozott már egy regény (vagy akár novella) megalkotásával, az itt kívülről viszontláthatja önmagát - végtére is Emmy hobbija egyfajta görbetükör aranyos és vicces tálalásban, ami ugyan valóban mosolyt varázsol az arcunkra, de egyszersmind közelebb is hozza hozzánk Em karakterét.
Emellett főhősnőnk egy teljesen átlagos lány, csupa olyan tulajdonsággal, ami legtöbbünkre igaz lehet. Nem kifejezetten hangember, de imádja a könyveket és a barátait; ha pedig végképp kihozzák a sodrából, akkor azért kiereszti a benne szunnyadó tigrist - vagy labradorkölyköt. Mindazonáltal egyszerűségében rejlik a nagyszerűsége, olyannyira, hogy ő ennek az egész sztorinak a motorja. Már csak azért is, mert a Gyilkosság a vonal végén egy tipikus sorozatkezdő kötet - magyarán elég lassan indul be a cselekmény.
Az ütemes kezdés után (gyanútlanul kávézgató és gépelő hősnőnket betalálja egy háborodottnak tűnő bácsi, aki eltűnt apjáról és holmi életveszélyekről fecseg, majd a lányra borulva meghal, mindezzel Em nyakába zúdítva egy irritáló nyomozót, egy seggfej unokát, és némi rejtélyt, hogy a titokzatos csúcskütyüről és a gyilkosról már ne is beszéljünk) egy hosszabb szakaszra belassul a sztori, mely kiválóan alkalmas lehetne arra, hogy megismerjük Emmy új elitsuliját, annak diákjaival és a többi szereplővel együtt, de számomra ez cseppet hiányosra sikeredett. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy hiányosra, de nem unalmasra, ugyanis, mint fentebb említettem, Em egy valódi katalizátor, aki sugárzó lényével kellően kompenzálja az átvezetőrészt. Hétköznapi drámái pont annyira mókásak, érdekesek, meghatóak, mint a később elinduló rejtélylavina. Én legalábbis szerettem arról olvasni, Emmy miként szokik bele új környezetébe, hogyan fogadja Marni 2.0 típusú, örökbuzgó, állandóan csacsogó szobatársnőjét, vagy hogy mi módon éli meg a tőle merőben különböző társadalmi osztályból származó tinik reakcióit. De idesorolhatnám még a régi barátoktól és a plátói szerelemtől való eltávolodást, vagy magát Szenyasztiánt, aki hű gúnynevéhez. Szóval szerettem hétköznapi lánynak látni Emmy-t.
De minthogy a cím nem véletlen, természetesen, ha kicsit késve is, ám annál titokzatosabban megérkezik a várva várt rejtélyadag is, amit ember legyen a talpán, aki megfejt. Marni egy félelmetesen zseniális nőszemély, krimiszerzőket meghazudtoló módon kevergeti a lapokat, hol újabb titkot dobva be az egyenletbe, hol megdöbbentő csavarokat húzva meg.
Egyfelől van nekünk egy rejtélyes gyilkosunk, aki szerencsétlen, ártatlan Emmy életére tört, nem tudni mi okból. Aztán ott van Sebastian, Sebastian halott nagyapja (aki talán nem is annyira halott, vagy mégis?) és az ő szavai; Em soha nem látott apja; a phablet és a fenyegető üzenetek, valamint a ne bízz senkiben intelem. Szóval megoldandó ügyekből nincs hiány, mint ahogy bimbódzó románcokból sem. De, ha valamiben Marni nagyon ügyes - az eddig eltitkolt sherlocki énje és humorbombái mellett -, az a karakterizálás. Alakjai mindig önálló, jól elkülöníthető személyiségek, véletlenül sem találkozni két egyformával. Továbbá legyenek akár két-, akár háromdimenziós kidolgozásúak, fontos részei a történetnek, attól függetlenül, mekkora a szerepük.

Összességében tehát a Gyilkosság a vonal végén egy újabb szenzációs Marni mű, ami egyszerre izgalmas, bolondos, rejtélyes, és fiatalos. Bátran ajánlom a LOL könyvek és Smith gimi sorozat kedvelőinek, illetve azoknak, akik szeretik a bohókás, nyomozgatós tinikönyveket és a humort. Strandra (vagy kerti katicamedencéhez) például tökéletes olvasmány a tikkasztó hőségben.
Ui.: külön kiemelném a fordítást, ami visszaadta a szöveg lendületességét, maiságát, és remekül hozta a poénokat is.
Ui. 2.: KÉREM A FOLYTATÁST!

Pontszám: 5/5

Kedvenc szereplő: Emmy, Kayla, (Sebastian esetében még nem tudom, hogy utálom vagy imádom)

Kedvenc jelenet: Emmy és Kayla első találkozása, Emmy regényrészletei

Negatívum: a középtáji eseménytelenség

Borító: 5/4,5

Nyereményjáték

Mostani játékunk során egy kis nyomozásra invitálunk benneteket; híres gyilkosokat kell lelepleznetek.
Emhez hasonlóan ti is kaptok egy telefont, benne egy üzenettel. Az üzenet tartalmaz egy koordinátát, egy nevet rovásírással (rovásírás szabályainak megfelelő módon írva), és egy hónap-nap párost picit nyakatekert módon megfogalmazva. Ha ügyesek vagytok, a jelekből kikövetkeztethetitek az áldozat nevét, holttestének helyét, és annak megtalálásának időpontját. Csakhogy mi a gyilkos személyére vagyunk kíváncsiak!
Kalapot, pipát, nagyítót, google-t, Watsont elő, ugyanis a helyes megfejtők között (akik mindhárom gyilkost megpróbálják leleplezni) három darab Gyilkos a vonal végént sorsolunk ki, a Móra kiadó jóvoltából!
Figyelem! A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. Továbbá a kiadó csak magyarországi címre postáz.

a Rafflecopter giveaway


Nézzetek be a többi állomásra is

06/18 Deszy könyvajánlója
06/23 Dreamworld
06/24 Sorok Között