2017. június 19., hétfő

Böszörményi Gyula - Bitó és borostyán



A Könyvhétre Böszörményi Gyula egy újabb Ambrózy báró esetei kötettel örvendeztetett meg minket! Ebben a kisregényben Hangay Mili kisasszonyé a terep, aki életében először old meg teljesen önállóan egy bűnügyet. 
Tarts velünk a turnén, ismerd meg az újabb titkokat, és persze játssz is, hiszen a Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából három könyvet is nyerhetsz!


Böszörményi Gyula: Bitó és borostyán

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN:
Oldalszám: 196 oldal

Fülszöveg:
A hölgyé a terep!
1900. december 10., este. A Keleti indóházból útra kel az 502-es Budapest–Predeal–Bukarest vonalon közlekedő éjszakai járat, hálókocsijában a híres magánzó detektív, Ambrózy báró tanítványával, Hangay Mili kisasszonnyal, akit szigorú mestere épp száműzetésre ítélt a székesfővárosból. A fényűző, első osztályú kocsikban csupa előkelő, jómódú, kiváló modorú hölgy és úr utazik, akik legrémesebb álmaikban sem gondolnák, hogy mire megérkeznek, az egész Monarchiában csak úgy emlegetik majd az 502-es járatot, mint „a fagyos éjszakában száguldó véres szerelvényt”.
Az új Ambrózy-történet az Ármány és kézfogó című regény idejében játszódik, és Hangay Mili kisasszony első önállóan felderített bűnügyét meséli el.

Saját véleményem:
Mili és Ambrózy báró történeteiben minden alkalommal öröm elmerülni, így - bár sajnos a harmadik részhez még nem volt szerencsém - a Bitó és borostyánba is olyan lelkesedéssel vetettem bele magam, mint hősnőnk a nyomozásba. Éppen ezért nehéz most szavakba öntenem a novellával kapcsolatos érzéseimet, melyek igencsak széles palettán mozognak.
Hogy ezt a két kiállhatatlan, makacs alakot mennyire imádtam, az nem is kérdés, Miliék perlekedését bármilyen hosszúságban el tudnám viselni. Mit viselni? Gyermeki rajongással figyelni! Belőlük sosem lehet elegendő mennyiséget kapni, és bár ezúttal is szép számmal jutott torzsalkodásuknak oldal, azért nem bántam volna, ha a kisasszony egyel többször akarja felrúgni az ő bárókáját.
Döbbenetes, micsoda kémia feszül közöttük! Minden elismerésem Böszörményi Gyuláé, hogy ennyi kötet és ennyi finom kerülgetés után is képes ugyanolyan hőfokon tartani a páros közti szenvedélyt - mindegy, hogy szeretetről vagy haragról beszélünk éppen. Utóbbi állapotukat egy kicsit talán jobban is szeretem, imádom Mili válogatott sértéseit, indulatosságát, illetve Ambrózy sunyi kimértségét. A Bitó és borostyán pedig pontosan egy ilyen helyzettel indít.

Ambrózy báró Marosvásárhelyre száműzni a szökés és bajkeverés mesterét, Hangay Mili kisasszonyt, aki bár minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy maradhasson, mégis be kell látnia, vannak veszett ügyek. Csakhogy hősnőnket igen kemény fából faragták, így nem csupán megragadja a létező összes lehetőséget, amivel mentorának bosszúságot okozhat, de még egy egyszerű vonatutat sem képes galibáktól mentesen megtenni. A mi drága Milink ugyanis belekeveredik egy sorozatgyilkosságba, ami nem mellesleg épp kapóra jön kíváncsiságához és bizonyítási vágyához. Nőként, egy tehetős utasokkal teli vonaton, egyedül kell kamatoztatnia mindazt, amit a bárótól megtanult; a feladatot pedig jócskán megnehezíti a vonat menetideje.
A történet jelentős része tehát a vonaton játszódik, ennek pedig elengedhetetlen kelléke az utasok megismerése, a köztük kialakuló kapcsolatok megfigyelése, és mindenféle olyan, jelentéktelennek tetsző momentum, ami a végén fejbe kólintja az olvasót. (Bár bevallom, a tettes(ek) kiléte számomra első perctől egyértelmű volt - mindössze a miértek és hogyanok nem álltak össze.)
Eleinte jómagam is roppantul élveztem a vonatozást, ismerkedést. Az utazás részébe könnyen bele tudtam élni magam, az elsuhanó tájak, megállók régi ismerősként köszöntöttek (Marosvásárhely szívem első otthona, legutóbb szeptemberben robogtam haza), míg az utasok feltérképezése több ízben is elszórakoztatott. Leginkább Miska bácsi, a hóhér története, valamint a Lindmayer urak fiatalabb tagjának szárba szökkenő románca a színésznő Mimivel fogott meg, a dobogó harmadik fokára pedig a székely bútorkereskedő került.
Igen ám, de egy idő után úgy éreztem magamat, mint első Budapest-Marosvásárhely közti utamon; hiába suhant el mellettem ezernyi táj, mintha egy soha véget nem érő, eseménytelen folyamba keveredtem volna, ami bármennyire is tetszetős, egy idő után unalomba süpped. A novella esetében ez úgy nézett ki, hogy Miliék ide-oda jártak, felsorolták majd' az összes utast, ezen kívül mégsem történt semmi olyasmi, ami felpezsdített volna. Egyedül a féltávon megérkező gyilkossági ügyek jelentettek hosszabb-rövidebb enyhülést, ám akárhogy vártam, hogy Mili látványosan is belevesse magát a nyomozásba, ő tollat ragadott, és olvasóktól-utasoktól elszeparálva vonta le következtetéseit, amikre aztán csak a megfelelő időben derült fény. Minderre pedig rátettek a hosszú, (számomra) felesleges leírások, amiknél hősiesen bevallom, volt hogy mondatokat ugrottam a vége felé.
A vége! A vége viszont bőségesen kárpótolt, Mili tényfeltárása több mint zseniális volt, feszültséggel, izgalommal, akcióval és némi humorral átitatva pontosan azt nyújtotta, amiért annyira szeretem ezt a sorozatot. Akárcsak az Ambrózy báró-Mili pillanatok, melyek fültől fülig vigyorra húzták a számat.


Pontszám: 5/3,5
Kedvenc szereplő: Mili, Ambrózy báró
Kedvenc jelenet: az összes Mili-báró jelenet-veszekedés
Negatívum: eseménytelenség
Borító: 5/5
Sorozat: az Ambrózy báró esetei sorozat 3,5 kötete, de önállóan is olvasható (ha van némi fogalmad róla, ki az a Mili vagy Ambrózy)




Nyereményjáték


Immáron az ötödik Ambrózy báró esetei könyv megjelenésének örülhetünk, igaz, ezekből kettő kisregény :) 
A mostani játékunk során az fog kiderülni, hogy mennyire ismered a könyveket. Minden állomáson találsz egy idézetet, a feladatod, hogy eldöntsd, melyik kötetből származik, és írd be a rafflecopter doboz megfelelő sorába a megfejtéseket.. Annyi könnyítést tettünk, hogy a Bitó és borostyánból nem idéztünk. 
Figyelem! A kiadó csak magyarországi postacímre postáz. A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a kiküldött értesítőre, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk.


„Gyengébbik nem? Jaj, papuska, miért is kaptam tőled olyan kifogástalan nevelést? Ha csak egyetlen pillanatra is megfeledkezhetnék róla, hogy úrilány vagyok, aki soha, semmilyen körülmények között nem pofoz és nem rúg bokán öntelt ifjú bárókat, hát én úgy, de úgy megmutatnám ennek a hólyagnak…”




Nézzetek be a többi állomásra is

06/11 Szembetűnő
06/13 Könyvvilág
06/17 Deszy könyvajánlója
06/19 Dreamworld
06/21 Zakkant olvas
06/22 Sorok között

2017. június 18., vasárnap

Ashley Carrigan - Árnyjátékos

A Könyvmolyképző Kiadó jelenteti meg Ashley Carrigan: Árnyjátékos című regényét az idei könyvhétre. A történet nem véletlenül kapta meg a Rázós könyvek besorolást, jó adag erotikával fűszerezett, izgalmas, kalandos történet vár az olvasókra. Hét állomásos blogturnéra indulunk, ahol elolvashatod a különböző véleményeket a könyvről és egy interjút a szerzővel. Ha velünk játszol, esélyed lesz megnyerni a három nyereménykönyv egyikét a kiadó felajánlásában.


Ashley Carrigan: Árnyjátékos

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789634571162
Oldalszám: 272 oldal

Fülszöveg:
Szeress, ​ha mersz!
Gillian, a nagyszerű üzletasszony, férje halála után pengeélen egyensúlyozik az elit társaság úri gengszterei között.
Pihenésképp erotikus kalandba kezd egy jóképű férfi luxusprostituálttal, Nickkel, hogy némi színt vigyen a stresszes mindennapokba. A férfi vonzó, beváltja a hozzá fűzött reményeket, de van egy titka…
Közben felbukkan egy rejtélyes alak, aki a háttérből irányítva az eseményeket sorra meghiúsítja Gillian ígéretes üzletkötéseit. Nem csak meglopja, de az áldozatoktól sem riad vissza, hogy elérje a célját.
Gillian a lengyel gengsztervezérrel belekeveredik egy kínos üzleti fiaskóba sodródik, és együtt kell megtalálniuk a titokzatos rosszakarót. Főként, ha életben akarnak maradni.
Vajon ki kicsoda? Lehet Nick és az arctalan rivális ugyanaz a személy?
Az Árnyjátékosban senki sem az, akinek látszik, és senki sem játszik nyílt lapokkal.
Kételyek, váratlan szövetségek, árulás, hűség és szenvedély…
Ez adja a vérbeli romantikus-erotikus maffiaregény esszenciáját, hogy kellően bizsergető élményt nyújtson.
Élvezd ki!

Saját véleményem:
Egyáltalán nem állt szándékomban olvasni az Árnyjátékost. Hiába incselkedtem évek óta Ashley Carrigan munkásságával, a fülszöveget olvasva nem éreztem úgy, hogy ez az én ízléskörömbe eső könyv lenne. Aztán jött Toffy (ki más?), aki a blogturnés chatünkben elkezdett áradozni róla, sőt kimondott két olyan kulcscímet is, amikre egyből felkaptam a fejemet. Annyira, hogy a turné indulásának napján, magamat is meglepve eldöntöttem, hogy adok egy esélyt az Árnyjátékosnak. Milyen jól tettem! A csak egy picit beleolvasokból az lett, hogy felfaltam a sztori felét, és baromira élveztem.
Ashley Carrigan lendületes stílusa csak úgy sodorja magával az olvasót; igazán olvasmányos. S ugyanez elmondható a történetről is, ami rendkívül dinamikus, folyamatosan peregnek benne az események.

A történet hősnője, Gillian, a harmincöt éves megözvegyült alvilági üzletasszony, aki egykoron hasonló álmokat kergetett, mint a legtöbb nő, mára azonban megkeményedett. Köszönhetően férjének, aki bár eleinte a tökéletes élet illúziójával kecsegtette, később mégis a mélybe rántotta, s egy olyan világot nyitott meg előtte, melyben a pénz, a hatalom, a fegyverek jelentik a túlélést.
Férje halála után Gilliannek nem maradt más választása, mint a helyébe lépni, és olyan tiszteletet kivívni önmaga számára, mely garantálja pozícióját, egyben szavatolja életben maradását. Mindennek azonban ára van, történetesen hősnőnk boldogsága, szabadsága. Túl sokat tud ahhoz, hogy kiléphessen, szerelembe pedig nem eshet, mert akkor új párja is úgy végezné, mint a korábbiak: holtan.
Mindazonáltal egy nő számára fontos a törődés, szeretet, kényeztetést, és ha ezt nem kaphatja meg másként, akkor talán nem bűn, ha olyan módszerekhez folyamodik, mint a férfiak... És itt jön a dolog csattanója, amiben a történet egyedisége rejlik, míg hősnőnk nő létére alvilági nagykutya, addig leendő párja luxusprostiként lép színre.
Merész döntés volt a szerző részéről két ilyen önmagában is sokkoló lépést megtenni, mégis örülök neki. Nőként, Gillian karakterén keresztül sikerült úgy átadnia az asszonyban lezajló folyamatokat, amik minden tekintetben reálisan hatottak, ráadásul tök jól átjött, mit jelent valami nőként, és mit, férfiként. A fizetett szex olyasmi, ami mindkét nemnél másként csapódik le - ezt a témát hosszasan lehetne boncolgatni, én most nem teszem. Ami viszont lényeges, az Gillian ehhez való hozzáállása, a hezitálás, a helyes és a helytelen mezsgyéjén való egyensúlyozás, a vágy, szükséglet, és minden egyéb, ami ehhez hozzátartozik. Szerettem az utat, ami a beteljesülésig vezetett, megmutatott mindent, ami gondolatként bennem is felmerült vagy felmerülne, ha hasonló helyzetbe kerülnék.

A regény első negyede a fizetett kielégülés témakörét taglalja, míg a második negyed ugyan tovább görgeti ezt a fonalat, ám csatlakozik hozzá némi bonyodalom, amikor egy bizonyos Bartolomeó elkezdi fenyegetni Gillian üzleteit és személyes biztonságát. Számomra ez a negyed volt a legingatagabb, valahogy úgy éreztem, a mérleg próbálna egyensúlyba kerülni, mégsem sikerül, inkább Gillian érzelmei felé billen. Hozzáteszem, ez nem baj, mindössze én szívesen láttam volna többet abból, mennyire kemény alvilági üzletasszony is a mi hősnőnk - nekem ez hiányzott.
Ám mielőtt elkezdhettem volna komolyabban bosszankodni, hálószobán kívül is felpörögtek az események, és Ashley Carrigan kijózanított egy olyan pofonnal, amitől nem győztem pislogni. Ez a csavar rendkívül jót tett a sztorinak, új lángra lobbantotta az egészet, és végre megfelelő arányba kerültek benne az érzelmi és akciódús részek. Ettől fogva egymást kergették az összecsapások, taktikázások, fordulatok, árulások, üzleti ügyek, illetve Gillian magánélete is új irányt vett. Jaromír színrelépése, valamint a Nickkel történtek csak megerősítik az olvasóban, hogy Gillian hús-vér felnőtt nő, s mint ilyen, tisztában van olyasmikkel, amikkel mondjuk egy YA vagy NA hősnő még nem feltétlenül.

Az Árnyjátékosban tehát van minden: alvilági üzelmek, fenyegető árnyalak, szenvedély, akció, kegyetlenkedés, de mindenek felett emberi érzelmek. Ajánlom mindenkinek, aki szereti a maffia sztorikat, a romantikát, de mindenek előtt azoknak, akik kedvelik az érett, szórakoztató olvasmányokat. A hősnő kora pedig ne tántorítson el senkit, fiatalabbak ugyanúgy elmerülhetnek Gillian világában, mint az érettebb hölgyek.


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Nick, Jaromír, Gillian
Kedvenc jelenet: az akciójelenetek
Negatívum: Gillian alvilági pozíciója hiányos volt számomra
Borító: 5/4,5
Sorozat: önálló




Nyereményjáték


Ashley Carrigan könyveinek borítóiból válogattunk a játékhoz. Egy-egy részlet alapján kell kiderítenetek a könyvek címét, és beírnotok a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésére, hogy a megkapott értesítő levélre válaszoljanak, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.






Nézzetek be a többi állomásra is

06/06 Kelly és Lupi olvas
06/08 Lizzyke olvasókuckója
06/10 Betonka szerint a világ
06/12 Insane Life
06/14 Sorok között
06/16 Deszy könyvajánlója
06/18 Dreamworld

2017. június 17., szombat

Leila Sales - This Song Will Save Your Life



A Könyvhétre érkezett a Menő Könyvek jóvoltából Leila Sales különleges regénye, a This Song Will Save Your Life, ami már tízezreket hódított meg világszerte. A különleges stílusban megírt minőségi ifjúsági regényről a blogturné csapata meséli el a véleményét. 
Tarts velünk, és nyerhetsz is egy példányt a műből a Menő Könyvek felajánlásában.


Leila Sales: This Song Will Save Your Life - Éld az életed!

Kiadó: Menő Könyvek
ISBN: 9789634033769
Oldalszám: 264 oldal
Fordító: Rácz Kata

Fülszöveg:
Azt hiszitek, hogy olyan könnyű megváltozni.
Azt hiszitek, hogy könnyű, pedig nem az.
Elise Dembowski nem riad vissza a kemény munkától. Sőt, kimondottan élvezi. Kivéve talán azt, amikor az addigi legfontosabb feladatra vállalkozik: népszerű lánnyá akar válni. Csakhogy rettenetesen mellélő, és minden a darabjaira hullik körülötte.
Elise helyzete még rosszabb, mint azelőtt - ha ez egyáltalán lehetséges. Egészen addig, amíg be nem téved egy underground szórakozóhelyre, és ezzel kinyílik előtte egy ajtó egy világba, amelyről azt sem tudta, hogy létezik. Egy olyan világba, ahol úgy tűnik, egy népszerűtlen középiskolásból egyik napról a másikra felkapott DJ válhat. Elise végre megkapja, amire mindig is vágyott: elfogadást, barátságot és talán a szerelmet is. Ám a valóság ismét fenyegetően közbelép.
Leila Sales üdítően eredeti és vicces stílusban mesél az egyéniségről, kapcsolatokról és a zene erejéről, amely közelebb hozza egymáshoz az embereket.

Saját véleményem:
A borítója miatt figyeltem fel erre a könyvre. Nem azért, mert annyira szép, inkább az egyedisége vonzott. Magáról a történetről viszont nem sok sejtésem volt, azt leszámítva, hogy fontos szerepet játszik benne a zene. És hát ki ne szeretné a zenét?
A fentebbiekből kiindulva némileg megdöbbentett és mellbe vágott a lelki értelemben kemény bevezetője, mely nem csupán az öngyilkosság és iskolai (verbális) bántalmazás témája miatt telepedett rám, hanem a depresszív hangvétele miatt is. Annyira, hogy a tettlegesség után félre is raktam a kötetet néhány napra, mígnem a határidők sürgetni kezdtek, s bármennyire is ódzkodtam tőle, kénytelen voltam ismételten fejest ugrani Elise életébe. És tudjátok, mi történt ezután? Az, hogy addig le sem raktam, míg az utolsó oldalra nem értem!

Elise az a fajta hősnő, akivel nagyon sok középiskolás lány (/fiú) azonosulni tud majd. Ő az a kirekesztett típus, aki hiába szeretne normális tini lenni, nem hagyják, mintha csak egy célkereszt lenne rajta. Semmivel sem jobb vagy rosszabb másnál, egycserűen csak rossz lapokat oszt számára a gimis élet.
Minden suliban, osztályban van egy Elise, sőt az is előfordulhat, hogy mi magunk vagyunk azok. Mindegy, hogy (ex)Elise-ként vagy kívülállóként olvassuk, a This Song Will Save Your Life életmentő lehet a mai tinédzserek számára, ugyanis remekül példázza, mit okozhat a kirekesztettség. Ezenfelül pedig megmutatja, hogy bármi történjék is, soha nem szabad lemondani magunkról, az álmainkról, legfőképpen az életünkről csak azért, mert másoknak nem akad jobb szórakozásuk, mint a napjaink megkeserítése.

"A világ az átlagosságot élteti."
 
A szerző csodálatosan elkapta ennek az állapotnak a lényegét. Azt, hogy milyen látható vagy láthatatlan sebeket tud okozni az élcelődés és az elutasítás, hogy ami valakinek poénnak tűnik, az valaki másnak egy életre szóló traumát jelenthet, valamint a folyamatot, ami a szenvedő alanyban lezajlik. S mind közül talán ez utóbbi a legmegrázóbb. Látni, átérezni, mennyire megölik az embert a komplexusok, milyen értéktelenné, önbizalom hiányossá, elszigeteltté teszik.
Leila Sales pedig a maga nyers valóságában tárja olvasója elé az igazságot, Elise-zel együtt lerántja a mélybe, majd, mintha maga a Sors lenne, szépen olyan ajtókat nyit meg előtte, lehetőségeket sodor az útjába, amik által láthatatlanul is egyre fentebb emeli, oda, ahova tulajdonképpen tartozik. Nem a szájába rágja, hogy igenis jó és értékes tagja vagy a társadalomnak, hanem megtapasztaltatja, és amikor már nyakig benne vagy, a képedbe vágja, te meg ráébredsz, hogy jé, tényleg.
Számomra ez volt a legnagyobb értéke a sztorinak. Hiába nem vagyok már középiskolás (hála az égnek), rengeteg olyan gondolattal találkoztam Elise önismereti útja során, ami elgondolkodtatott. A világ valóban az átlagosságot élteti, és aki - mindegy hogyan - egy kicsit is mer más, egyedi lenni, azt a társadalom kiveti magából. És ugyanez átültethető pl. a barátságokra is - amit egyébként az Éld az életed! ugyancsak körbejár.

Nem mondom, hogy a történetnek nincsenek hibái, mert az nem lenne igaz.
Míg a kirekesztettség és Elise barátok iránti vágya tök jól átjött, addig a Dj Elise-zé válás folyamatában igencsak nagy lyukakat éreztem. Hiába csak eszköz a zenélés, én például hiányoltam a tanulás kifejtését; jó lett volna részletesebben látni, miként is vált Elise-ből olyan fantasztikus dj. De ugyanezt mondhatnám a pasizásról is, amiben értékelendő, hogy Char olyan jellem, amilyen, mert a valóságban sajnos nem mászkálnak könyves álompasik az utcán, ám a főhősnő karakterével sehogy sem sikerült azonosítanom kettejük kapcsolatát.
Ami viszont a karaktereket illeti, maximális respect Leila Salesnek; végre egy olyan YA kötet, aminek minden tekintetben hétköznapi emberek a szereplői, legyen szó barátokról, osztálytársakról, családtagokról, vagy pasikról. Senki nem tökéletes, vannak jobb és rosszabb jellemzőik, néha elviselhetetlenek, ám ha vesszük a fáradtságot, hogy megismerjük őket, akkor bizony előfordul, hogy teljesen mást kapunk, mint eleinte hittük (pozitív és negatív tekintetben egyaránt). Vannak itt menő csajok, pletykaéhes lúzerek, nagyszájú rocker lányok, csinosak, helyes vagy éppen kocka pasik, kiöregedett rockerek, meleg biztonsági emberek, és még sorolhatnám... de hogy valójában kik ők? Ahhoz meg kell ismerni őket.

Úgy gondolom, a This Song Will Save Your Life egy igazán gondolatébresztő olvasmány, minden tini kezébe odanyomnám. Főként nekik ajánlom, ám korosztálytól függetlenül azok is élvezetes szórakozásra lelhetnek benne, akik szeretik a zenével átitatott életszagú történeteket. De a nyomozás szerelmesei is egészen nyugodtan vethetnek rá egy pillantást.


Pontszám: 5/4,5
Kedvenc szereplő: Vicky, Elise, Mel
Kedvenc jelenet: Vicky & Elise shopping
Negatívum: Elise anyukájának és mostohaapjának egy bizonyos tette, és ahogy Elise az apjához viszonyult
Borító: 5/5
Sorozat:  önálló




Ajánlott zenék


Blur: Girls and Boy
The breeders: Cannonball
Bruce Springsteen: Dancing in the Dark
Clash: Train in Vain
The Cure: A Letter to Elise
The Cure: Just Like Heaven
The Cure: It's Friday I'm in Love
Depeche Mode: Just Can't Get Enough
The Kinks: Victoria
Phoenix:1901
The Smiths: Panic
The Smiths:This Charming Man
The Stone Rose: Elephant Stone
The Verve: Bitter Sweet Symphony
The Who: Baba O'Riley
Suede: Beautiful Ones
New Order: Temptation
New Order: Blue Monday
New Order: Bizarre Love Triangle
Justice: D.A.N.C.E.
Pulp. Mis-Shapes
The Pixies: Debaser
Nirvana: Smells Like Teen Spirit
Cut Copy: Lights & Music




Nyereményjáték


A könyv hősnője, Elise mindig is imádta a zenét, így nem is meglepő, hogy DJ-nek állt. A mostani játékunkból kiderül, hogy ti mennyire ismeritek a dalokat. 
A játék során megmutatunk pár olyan dalt, amit az írónő is ajánl, nektek pedig a feladatotok, hogy beírjátok a Rafflecopter dobozba a dalszöveg alapján, hogy mely dalokról van szó. 
Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésre válaszolni az általunk megküldött értesítő e-mailre. Sok szerencsét!


Long ago life was clean
Sex was bad and obscene
And the rich were so mean
Stately homes for the Lords
Croquet lawns, village greens
Victoria was my queen
Victoria, Victoria, Victoria, 'toria




Nézzetek be a többi állomásra is

06/14 Könyvvilág
06/16 Dreamworld
06/18 Deszy könyvajánlója
06/20 Kelly & Lupi olvas
06/22 CBooks
06/24 Sorok Között

2017. június 15., csütörtök

Jeffrey Brown - A padavan visszatér

 Hallottál már a Jedi képzőről?
Arról a helyről, ahol az ifjú padavanok az Erő segítségével tárgyakat emelgetnek, és ahol Kitmama a vuki tanár testnevelést oktat a diákoknak?
Roan Nochez régi vágya, hogy csillagpilóta legyen, de a tanév kezdetén mégis a Jedi képzőben találja magát.
A népszerű művész, Jeffrey Brown vicces történetei elevenednek meg a lapokon, és a tőle megszokott módon a nevetés most is garantált.
Természetesen a Blogturné Klub sem maradhat ki Roan kalandjaiből, ezért június 6-tól 13 állomáson keresztül olvashattok a megjelent két kötetről. Megismerhetitek, sőt ha velünk játszotok, tiétek lehet az egyik példány!


Jeffrey Brown: A padavan visszatér

Kiadó: Kolibri Kiadó
ISBN: 9789638115195
Oldalszám: 176 oldal
Fordító: Horváth M. Zsanett

Fülszöveg:
“Azt hittem, a második évem a Jedi Akadémián simán telik majd, és így is volt… eleinte. Építettem egy szuper robotot, tanulmányútra mentem egy jeges bolygóra, és messzire elkerültem Gammy galaktikus kajáját. De aztán minden összekuszálódott! A pilótaképzés sokkal nehezebb volt, mint vártam, a legjobb barátaim hanyagolni kezdtek, és az osztály zsarnokai megpróbáltak átcsábítani a sötét oldalra - ami egész jó mókának tűnt! És még azt hittem, hogy a régi suliban már mindent láttam…”

Saját véleményem:
Az első részben kiderült, nem én vagyok a sorozat célközönsége, Jeffrey Brownnak mégis sikerült egy végecsavarral annyira felcsigáznia, hogy mindenképp ki akarjam deríteni, miként is boldogul majd Roan a Jedi Akadémia második évében. Az évben, amikor is új tanagyagként nem más kerül be a srácok órarendjébe, mint a pilótaképzés, amire kis hősünk kezdettől fogva olyan nagyon vágyott. Valahogy sejtettem, hogy hiába a vágyódás vagy a pilóta családtagok, nem egészen úgy fog elsülni a dolog, ahogy azt Roan remélné... De még mennyire, hogy nem! 

A Jedi Akadémiáról írt bejegyzésemben már említettem, Jeffrey Brown ezen sorozata mennyire izgalmas, szórakoztató és azonosulásra alkalmas lehet a fiatalabb korosztály számára. Nos, ez továbbra is igaz, még én, a kétszer annyi idős fejemmel is úgy éreztem, lapról lapra visszakerülök az általános iskolás éveimbe, felidéztem, milyen is volt elfeledve az előző év borzalmait, újult lendülettel belevágni a következő tanévbe, vagy hogy mennyire hatottak rám az osztályban történő események. A padavan visszatérben talán még erősebbek is ezek a párhuzamok, a kis olvasó méginkább együtt tud érezni a karakterekkel.
A tengernyi izgalom, bonyodalom, próbatétel, küzdelem mellett újabb burkolt, jellemépítő üzenetek bújnak meg, ami mai társadalmunkban szerintem elengedhetetlenek az ifjabb korosztály pozitív irányú fejlődése érdekében. Nagyon szeretem, hogy Jeffrey Brown ilyen módon terelgeti a gyerekeket.

Ami még nagyon tetszett - korábban valahogy nem figyeltem fel rá -, az Roan hangja. Brutálisan élethű!
Nem olyan régen akadtak a kezembe a régi, kb. 10-12 évesen írt naplóim, amiknek a hangvétele, fókuszpontja (xy haragszik rám, vajon rosszat tettem, stb.) pontosan ugyanilyen volt. Félre ne értsetek, nem a szöveget akarom degradálni, épp ellenkezőleg! A szerző ahelyett, hogy az irodalmiság oltárán hódolna, kinyúl és magával rántja olvasóját. Egyszersmind olyan dilemmákat, szituációkat tár elé, amivel a mindennapi életben is találkozhat - például a kamaszkori szerelem vagy barátság terén.

Természetesen az izgalmasabb részek sem maradnak el, végtére is a Star Wars univerzumról beszélünk! Az Erő elsajátítása után a srácok ezúttal a pilótaképzés rejtelmeibe kapnak betekintést, ami közel sem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. Könnyen megeshet, hogy a szimulációs gép felrobban alattunk... És ha mindez nem lenne elegendő, a lányok, barátok, másik oldal, az osztály új háziállata vagy az akadémia új szakácsa is meglehetősen sok fejtőrést tud okozni. Ám semmi vész, amíg Yoda és Kit mama olyan életbölcsességekkel látja el az egyént, mint a Roaaarrr!

Összességében tehát A padavan visszatér is aranyos, megmosolyogtató, izgalmas napló-képregény az SW univerzumból. És bár továbbra is úgy érzem, én már kinőttem belőle, Jeffrey Brown mindig eléri egy csattanóval, hogy kíváncsi legyek az újabb iskolai évre.


Pontszám: 5/3,75
Kedvenc szereplő: Kit mama, Yoda
Kedvenc jelenet: a táncest és a holokönyves részek
Negatívum: egyszerűen csak nem én vagyok a célközönség
Borító: 5/4
Sorozat: Jedi Akadémia 2. része




Nyereményjáték


Bemutatjuk nektek a karaktereket, akik a Jedi Akadémián szerepelnek, néhányuk talán ismerős lehet. A feladat, hogy a nevüket írjátok be a Rafflecopter megfelelő sorába. De ne izguljatok, ha újak a szereplők, a bloggerek nevüket elrejtették a bejegyzéseikben, úgyhogy ki is tudjátok rakni őket!
Figyelem! A beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.






Nézzetek be a többi állomásra is

Jedi Akadémia 1.
06/06 Olvasónapló
06/07 Insane Life
06/08 Függővég
06/09 Dreamworld
06/10 Deszy könyvajánlója
06/11 CBooks
06/12 KönyvParfé

Jedi Akadémia 2.
06/13 Olvasónapló
06/14 Deszy könyvajánlója
06/15 Dreamworld
06/16 Insane Life
06/17 Függővég
06/18 CBooks

2017. június 14., szerda

Jessica Sorensen - Ella és Micha jövője



A Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából a Könyvhétre érkezett egy újabb Jessica Sorensen regény, az Ella és Micha titka sokak által vágyott folytatása. 
Tarts velünk a blogturnén, tudd meg, hogy miként alakul Ella és Micha kapcsolata, és milyen akadályokat gördít eléjük az élet. A turné során a kiadó jóvoltából 3 példányt meg is nyerhetsz a könyvből.

Jessica Sorensen: Ella és Micha jövője

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789633996461
Oldalszám: 312 oldal
Fordító: Komáromy Rudolf

Fülszöveg:
Ella és Micha új története reményről, szívfájdalomról és az igaz szerelem erejéről…
Ella folytatja tanulmányait; igyekszik a jövőjére összpontosítani, és elfelejteni múltja sötétségét. A családjában dúló dráma miatt azonban egyre nehezebben birkózik meg a mindennapokkal. Igazából nem akar mást, csak Michát, viszont esze ágában sincs hagyni, hogy problémái a fiú álmainak útjába álljanak.
Micha az országot járja együttesével, úgy tűnik, megkapott mindent, amire valaha vágyott. Szíve mélyén azonban tudja, hogy valami hiányzik. Sokkal nehezebben bírja Ella nélkül, mint hitte. És hiába szeretné, ha vele tartana a lány, eszébe sem jutna azt kérni tőle, hogy emiatt hagyja ott az egyetemet.
Amikor ők ketten együtt vannak, minden lehetségesnek tűnik… de mostanában alig jut idejük egymásra. Miután egy új tragédia alapjaiban rengeti meg már így is törékeny világukat, egyikük súlyos döntést hoz, ami talán örökre szétválasztja őket

Saját véleményem:
Jessica Sorensen másik, magyarul is megjelent sorozatával ellentétben az Ella és Micha első része ugyan nem őrjítő függővéggel zárult, ám bőséggel maradtak benne elvarratlan szálak, így nem is volt kérdés, hogy a második körre is benevezek-e.
Főhőseink sokszorosan hányattatott fiatalokként rögös utat jártak be az ismételt egymásra találásig, és hát legyünk őszinték, a hepiendjük rengeteg buktatót rejtett önmagában, kezdve a távkapcsolattal, hogy a nyomulós bandatag hölgyeményt már ne is említsük. Szóval borítékolható volt a bonyodalom.
Őszintén szólva, rettegtem attól, hogy Jessica a szerelmi háromszög-megcsalás útjára tereli a folytatást, ehhez képest kellemes csalódásként ért, hogy bár a szelleme a főszereplők körül kísértett, mégsem lépte át azt a határt, amitől annyira ódzkodtam. Helyette maguk Elláék kaptak 312 oldalt arra, hogy a be nem hegedt sebeket meggyógyítsák, és mind egyénileg, mind párkapcsolatilag szilárd alapokra helyezzék jövőjüket.
Pontosabban ez lehetett az az elgondolás, ami mentén a szerző elindult, csak aztán az egész kifutott a kezéből, és több lett a hiszti meg takarózás, mint a lelki mélység, -magasság bebarangolása.
Akadtak pillanatok, amikor annyira szerettem volna megrázni Ellát, képen törölni Michát, vagy éppen megkérdezni Jessicától, Miért?, hogy arra szavak sincsenek.

Az első kötet úgy ért véget, hogy bár Elláék összejöttek, mindenki elindult, hogy megvalósítsa saját álmát - Micha turnézni, a lány pedig vissza az egyetemre. A távkapcsolat azonban nem könnyű dolog, főleg nem akkor, ha a zöldszemű szörny is ébren van, vagy ha a felek komoly lelki gondokkal küzdenek, s instabillá vállnak. Utóbbi főleg Ellára igaz, a démonai továbbra is kísértik, olyan gátlásokat alakítva ki benne, melyek komoly kihatással vannak egyébként is törékeny szerelmi életére.
Annak nagyon örültem, hogy Jessica fel merte vállalni, hogy igen, a depresszió, a pánikbetegség és a szorongás valós, létező probléma, az ezekből való kilábaláshoz pedig segítséget kell kérni. Mindegy mennyi idős az ember, pszichológushoz járni nem ciki!
Ella karaktere ilyen formában példaértékű, hősnőnk ugyanis belátta, hogy szüksége van egy szakemberre - nevezetesen Annára, akinek minden megnyilvánulása szerethető, jó kis utasításokkal vezeti rá páciensét a felismerésre, ami a gyógyulás egyik lépcsőfoka. Még akkor is, ha ehhez olyan kérdéseket kell Ellának megválaszolnia, mint hogy Micha valóban a nagy ő?
A választ nagyjából mindenki sejti, mégis egy olyan próbatételről beszélünk, ami elengedhetetlen számukra, muszáj végigjárniuk, ha valóban rendíthetetlen kapcsolatot szeretnének kialakítani. A kivitelezésnek viszont akadnak pro és kontra részei. Jó, mert ahogy fentebb említettem, nem megy az egész olyan irányba, ami minden második NA csattanója. Rossz, mert ehelyett a drámázás sokszor bizony nem kicsit szalad el... Ella több ponton is túlpörgi az egészet, míg Micha karaktere kap egy egészen megdöbbentő menekülőutat. Utóbbi tekintetében haragszom Jessicára. Semmi alapja nem volt az egésznek, és kábé olyan könnyen jött, ahogy el is ment. Kellett, hogy indokot és még több bonyodalmat szolgáltasson Micha és Ella között, és hogy lehessen miért szidni a srác apját (aki enélkül is egy féreg).
Összességében úgy vélem, lehetett volna ez jobb is, kevesebb műbalhéval, de azért szerencsére a barátok, valamint a Micha és Ella között feszülő erős kötelék, jó adagnyi szenvedéllyel fűszerezve, nem hagyta elbillenni a mérleget. Azok a dolgok pedig, amik azzá tették az első kötetet, ami, itt is megvannak - gondolok itt az autókra, a gyorsulásra, a zenére, a kis baráti körre, vagy a nem túl rózsás családi háttérre. Utóbbi apropóján még hadd jegyezzem meg, mennyire örülök, hogy Jessica tovább gördítette a karakterek családi életét is.

Ajánlom mindenkinek, aki olvasta az első részt, mert dacára a közepes élménynek, kell ahhoz, hogy Ella és Micha sorsa azzá váljon, ami (bár sejtem, hogy lesz még részük bonyodalomban). Ráadásul jó kis felvezető az Ethan-Lila pároshoz. Alig várom, hogy megtudjam, mit alkotnak azok ketten!


Pontszám: 5/3,5
Kedvenc szereplő: Ethan, Lila, Anna
Kedvenc jelenet:  Ethan és Ella autókázása
Negatívum: hol kezdjem?
Borító: 5/3 (szép, de ez a páros külsőleg max Ethan és Lila lehet)
Sorozat: A titok 2. része




Nyereményjáték


A regény során Micha karrierje egyre jobban ível felfelé, a srácból lassan menő énekes válik. Így a mostani játékunkban egy-egy híres énekes képét találjátok, a ti feladatotok pedig, hogy rájöjjetek a kép alapján ki látható a fotón, és írjátok be a rafflecopter doboz megfelelő sorába. A helyes megfejtők kisorsolunk 3 példányt a regényből.
Figyelem! A kiadó csak magyarországi postacímre postáz. A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a kiküldött értesítőre, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk.






Nézzetek be a többi állomásra is

06/14 Dreamworld 
06/16 CBooks
06/18 Kristina blogja

2017. június 13., kedd

Anna Banks - Nemezis


A Maxim kiadó jóvoltából megjelenik Anna Banks másik sorozatának nyitó kötete, a Nemezis.
Tartsatok velünk a hat állomásos blogturnéra, ahol számos érdekesség mellett tiétek lehet a könyv egyik példánya!


Anna Banks: Nemezis - A szeretett ellenség

Kiadó: Maxim Kiadó
ISBN: 9789632617770
Oldalszám: 352 oldal
Fordító: Stier Ágnes

Fülszöveg:
Serubeli Sepora hercegnő az utolsó Kovács az öt királyságban. A spektórium, amit alkot, mindenkinek energiát ad, de apja most módot lelt rá, hogy fegyverré tegye, és mivel feltett szándéka, hogy háborúba kezd, a lánynak menekülnie kell előle. Az ellenséges vonalakon át Theoria királyságába menekül, de terve, hogy rejtőzködik, kudarcba fullad, amikor elfogják és az ifjú király szolgálatába kerül.
Tarik csak most vette át Theoria irányítását, és szembe kell néznie az országában dúló pestissel, ami polgárait tizedeli. Egy akadékoskodó szolgára van legkevésbé szüksége, aki a figyelmét szeretné felhívni magára. De Sepora hercegnőt nem lehet levegőnek nézni. Amikor ők ketten végre szemtől-szembe találkoznak, valószínűtlen kapocs alakul ki köztük, ami úgy bonyolítja meg az életüket, ahogy azt egyikük sem képzelte volna.
Sepora képessége megmentheti Tarik királyságát a csendes pestistől. De megbízhat nemezise iránt érzett erősödő érzéseiben, vagy minden áron rejtse el, mire képes?

Saját véleményem:
A borítóval már a külföldi megjelenés idején szerelembe estem, ekképp nem győzök elég hálás lenni a Maxim kiadónak, hogy megtartották. Gyönyörű, figyelemfelkeltő. Ha nem ismertem volna Anna Banks munkásságát, általa akkor is késztetést éreztem volna, hogy elmerüljek a Nemezis világában, amiben bár fel-felbukkannak a szerző sajátos jellemzői, mégis nagyon más, mint a Szirénia öröksége trilógia. Érettebb, kiforrottabb, összetettebb. Olyannyira, hogy már rögtön az első oldalakon félelmetes mennyiségű információ zúdul az olvasó nyakába.
Némileg meg is torpantam, miközben az agytekervényeim sípolva-gőzölve igyekeztek feldolgozni és helyre kattintani mindent, amit láttam, olvastam. Legfőképpen az ilyen-olyan rangok, titulusok adták fel a leckét, de aztán azokat rövid úton el is engedtem, ami meglehetősen jó döntésnek bizonyult. Szóval, ha belevágtok a Nemezisbe (amit csak ajánlani tudok), ne görcsöljetek rá, ne próbáljátok kibogozni, miután a felesleges infók elkopnak, a lényeg megfelelő helyen és időben összeáll. Nem is akármilyen sztorivá!

A történetet ezúttal is váltott szemszögekből ismerhetjük meg. Az egyik szálért Sepora hercegnő felelős, aki különleges Kovács képessége miatt (kezeiből spektórium folyik, ami ritka, ámde annál keresettebb anyag a királyságokban) úgy dönt, megszökik apjától, ugyanis a király a többi királyság leigázására készül, lányát pedig, mint valami rabszolgát, fegyverek kovácsolására kényszeríti. Csakhogy Sepora nem kíván rabként, s gyilkosként élni, ezért az egyik ellenséges birodalomba, Theoriába szökik, ahol előbb elrabolják, majd eladják, hogy aztán a fáraó palotájában kössön ki.
Sepora igazán különleges, példaértékű hősnő. Nem hagyja eltiporni, alárendelni magát egyetlen férfi - vagy ha már itt tartunk -, uralkodó akaratának sem. Egyetlen percre sem inog meg, a cél mindig tiszta előtte, s történjék bármi, kitart az elvei mellett. Makacssága pedig nem kevés merészséggel, tettvággyal és hűséggel párosul.
Karakterének extra színezetet ad származásából, valamint nézeteiből adódó különbözősége, mely az új királyság szabályrendszerében meglehetősen vérlázítónak bizonyul, s számtalan galibát okoz körülötte. De azt hiszem, legtöbben mégis inkább rendíthetetlenségéért fogják szeretni. Sepora nem tipikus hősnő, érzelmei dacára képes tiszta fejjel, racionálisan gondolkozni.
Ennek köszönhetően Anna Banks rengetegszer másfelé terelte az eseményeket, kikerülve a sablonlépéseket, olyan irányba vezetve az eseményeket, melyek igencsak érdekes szituációkat kínálnak a jövőre nézve...

No, de ne szaladjunk ennyire előre, hisz van még nekünk egy Tarikunk is, aki legalább annyira szövevényes, szerethető figura, mint női társa.
Tarik, az álruhás herceg, sosem kívánt trónra lépni, ám miután a csendes pestis végez apjával, hirtelen ott találja magát a trónon, egy csomó állami ügy közepette, melyek mindegyike eltörpül a járvány mellett, mely egyre nagyobb mértékben indul terjedésnek. Üröm az örömben, hogy látszólag létezik rá gyógyír - a spektórium -, csakhogy a királyságok egyetlen Kovácsa, Sepora halottnak tűnik, országában pedig spektórium hiány van... És ha mindez nem lenne elegendő gond az ifjú fáraó számára, még egy bajkeverő lány is a nyakába szakad, Serubel pedig támadásra készül birodalma ellen.
Tarik karakterében talán a belső vívódás a legérdekesebb, hisz adott egy jószívű fiú, aki semmi másra nem vágyik, mint elvegyülni népe között, és élvezni, hogy nem rangjáért, hanem önmagáért szeretik, mégsem engedhet (annyiszor) vágyainak, hisz köti a korona. Egy fáraónak pedig olykor olyan döntéseket is meg kell hoznia, amiket nem akar. Nem engedhet a szívének, nem kockáztathatja népe életét, és így tovább.
Anna Banks gyönyörűen elkapta ezt az egész lelki és fizikai válságot, ami szinte minden egyes lapot átitat. Könnyű megérteni, megszeretni Tarikot. (Egyedül azt sajnálom, hogy a jelenbeli E/3-mal legyerekesítette a hangját - minden fejezetnél bele kellett rázódnom, annyira idegenül csengett.)

És itt jön a csattanó! Tarik és Sepora külön világ, más-más felfogással. Egyik sem jobb, erkölcsösebb, mint a másik, és ez baj. Mármint nem baj, csak olvasóként sem könnyű úgy végigasszisztálni a történetet, hogy egyiket vagy másikat sem lehet elítélni döntéseiért.
De kapcsolatuk más téren is rendhagyó. Egyrészt lassú tánc az övék, szép mélységekkel, magasságokkal, szilárd alapokkal, másrészt ott az a faramuci helyzet, miszerint Sepora gyógyírt jelenthetne Tarik gondjaira, csakhogy azzal ugyanolyan helyzetbe sodorná magát, mint ami elől elmenekült. Ezzel pedig el is érkeztünk a Nemezis mozgatórugójához.
Ebben a kötetben a nagy összecsapások helyett az alapozásé, ismerkedésé a főszerep, amit a spektóriummal kapcsolatos kérdések hajtanak előre. Nem azt akarom mondani, hogy unalmas a kötet, mert hiába csordogál lassan, nem az, csupán ne várjatok epikus csatákat. Még. Helyette viszont bámulatos világot térképezhettek fel, ami minden, a valósággal vagy az általunk ismertekkel együtt is baromi izgalmas és monumentális. Van itt egy Theoriának nevezett Egyiptom, piramisok, orvostudomány, politikai dolgok, paraniként fémjelzett emberevő szirének, nem sárkány sárkányok, katonák, hormontúltengéses öcsi, keleti hangulat, mágikus képességek, és még sokáig sorolhatnám. Maga a romantika pedig annyira szépen felépített, adagolt, hogy arra még a fanyalgóknak sem lehet rossz szava.

A Nemezis olyan, lehengerlően monumentális történet vágyról, kötelességről, elvről, hűségről, melyben egyszerre keveredik a mesevilág és a valóság. Szívből ajánlom mindenkinek, aki szereti a(z ifjúsági) fantasy-t, Egyiptomot, a különleges világokat, keleti hangulatot, tiltott szerelmet, melyet az akaraterős karakterek tesznek élővé.


Pontszám: 5/5*
Kedvenc szereplő: Sepora, Tarik
Kedvenc jelenet: Sepora és Tarik álruhás napja, a repülés, és az egyezkedés
Negatívum: Tarik E/3-as, jelen idejű hangja
Borító: 5/5
Sorozat: Nemezis 1. része
Megtetszett? Vidd haza!




Illusztrációk







Nyereményjáték


A Nemesisben fontos szerepet játszanak a fémek, melyek aztán megolvadnak.
Minden blogon találtok majd egy-egy fémet, melynek az olvadáspontját kéne megmondanotok. Segítségül megadjuk a vegyjelüket is.
A helyesen válaszadók között három példány kerül kisorsolásra.
Ne feledjétek egy számra vagyunk kíváncsiak! Játékra fel! :)
Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz! A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére a megküldött e-mailre válaszolni, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.






Nézzetek be a többi állomásra is

06/03 Könyvvilág
06/07 Kelly&Lupi olvas
06/09 CBooks
06/11 Deszy könyvajánlója
06/13 Dreamworld
06/14 MFKata gondolatai

2017. június 12., hétfő

Könyvhét (2017)


Ebben a bejegyzésben már az meglepő, hogy éppen pötyögöm, ugyanis egyáltalán nem terveztem kilátogatni a Könyvhétre - és vásárolni sem állt szándékomban. Nos, ez némileg megdőlt öt plusz két könyv és két napos csatangolással, de hát a vér nem válik vízzé. 
No, de ne ugorjunk ennyire előre!

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Könyvfesztivál, ami - a társaságot leszámítva - annyira siralmasan sikerült a leszűkített hely, streetfood fesztivál és Alexandra balhé triójának köszönhetően, hogy alig vettem valamit, mi több, rettentő csalódottan battyogtam haza. A kedvem pedig olyan szinten elment az egésztől, hogy a Könyvhetet, amit egyébként is egy fokkal kevésbé szeretek, nem is igazán vártam. Majd minderre rátett egy lapáttal a számomra igencsak gyér megjelenési lista is. Félreértés ne essék, számtalan jó könyv jött ki, csak éppen nekem legtöbbjüket volt már szerencsém olvasni, a maradék pedig vagy nem érdekelt, vagy nem éreztem annyira égető vágyat a mielőbbi megszerzésükhöz, így eljutottam arra a pontra, hogy kihagyom a Könyvhetet - a semmiért nem utazgatok másfél órát. 
Igen ám, de last minute beindult a Blogturné Klub berkein belül a nosztalgiázás, milyen jó is volt régen, amikor mindannyian összefutottunk véletlenül és spontán találkozók, nevetgélések kerekedtek ki a dologból. Ez az egész addig fokozódott, hogy megbeszéltünk gyorsan egy szombati találkozót, és így, egy másik barátnőmmel való találkával összefűzve már láttam értelmét kicsatangolni. 
Szépen el is terveztem magamban, hogy szombaton Dórival jól kisétáljuk, -nézelődjük magunkat mindenfelé, legyen szó Könyvhétről, ruhaüzletről vagy a korzóról, majd összeülünk a btk-sokkal és nem hazudtoljuk meg magunkat; péntekre pedig megbeszéltünk Fummie-val egy találkozót (Könyvhét-menteset).
Igen ám, de van úgy, hogy a sors közbeszól... Pénteken égető szükségét éreztem egy kis fej- és lélekszellőztetésnek, és úgy voltam vele, ha már Fummie-val egyébként is a Deákon találkozunk, kilesek a Könyvhétre.

11 óra magasságában érkeztem meg a Vörösmartyra, ahol azonnal belevetettem magam az akkor még igen baráti forgatagba, elsőként becélozva az Animus standot, hátha három év után végre mákom lesz és ráakadok ezer forintért két HP kötetre, de nem lett - hiába ballagtam el hozzájuk hatszor is aznap. Ezek után némileg csalódva sorba vettem a Librit, General Presst (itt fejben legalább 6 akciós könyvet is megvettem), majd a szökőkutat megcsodálva lekanyarodtam az Édesvíz irányába. 
Az Édesvíz állandó támpont, jókislány látszatát keltve mindig meglesem, hátha találok anyunak valamit. Pechemre viszont én akadtam rá egy igazán vonzó kötetre, nevezetesen az Avalon ködbe vészre, ami egy több mint 1000 oldalas monstrum, és az Arthur mondakörről szól, amiért élek-halok. Vagy háromszor megtapiztam, közben fejben vitatkoztam magammal néhány menetet a kell-de úgysem olvasod el-de akkor is kell-nem lehet-de olcsó érveket felsorakoztatva. Végül mégis visszatettem és átballagtam a GABO-hoz, ahol áttúrtam az akciós dobozt, amiben nem találtam semmi számomra izgit (szerencsére), így jöhetett a Jaffa. Ők is biztos pontot jelképeznek a könyves eseményeimen, mindig Rachel Vincent Sikoltók sorozatának legújabb köteteit kutatom az ötszázas állványaikon, csakhogy itt sem jártam sikerrel.
Ezen a ponton kezdtem büszke lenni magamra, hogy eljutottam a tér feléig, de még mindig nem vettem semmit... az érzés úgy további három percig tartott ki, a Cicerósoknál totálisan elvesztem. De most komolyan, ki tudna ellenállni egy 50%-os ládának, ami hemzseg az olyan könyvektől, amik KELLENEK? Hát én nem, szóval jött megint az ördög-angyal meccs, immár a vegyem meg mind a kettőt vagy csak az egyiket témában. Egyetlen, apró, pici hajszálon múlott, de végül szomorúan visszacsúsztattam Kenneth Oppel duológiájának 2. kötetét, és kifizettem gyerekkorom kedvenc meséjének könyvváltozatát, Az utolsó egyszarvút (1100 kemény forint volt). Kicsit letörve tovább bandukoltam, hogy aztán az AGAVE ötszázas asztalánál újfent bevásároljak anyunak, és szerezzek magamnak egy Lángvető könyvjelzőt.
Ezek után úgy éreztem, ideje megkeresnem Fummie-t vagy a Fumaxot - mindegy melyiket, egy és ugyanaz -, ami egy icike-picike C&A-s kitérővel sikerült is. Nem mondanám, hogy nehéz dolgom volt, Fummie-t a tér felétől hallani lehetett, tehát csak mentem a hang után. 
A nap további részében hol a Fumax standnál ácsorogtam és újabb csatákat vívtam a kell nekem az az AC könyv - nem kell neked fronton, amikor pedig vesztésre álltam, elmentem sétálni egyet a téren. Nagyjából négyszer tértem vissza az Édesvízhez és az avalonos könyvhöz, amit negyedik alkalommal tüzetesebben is megvizsgáltam, azon tipródva, mi legyen. A végső lökést az adta meg, hogy kinyílt a kezemben, és az első szó, amit megláttam, a NIMUE volt. Minthogy néhány nappal korábban gyűrtem le az OUAT 5. évadának nimués részeit (amiket nem mellesleg imádtam), úgy éreztem, ennél több jel nem kell, Merlin is nekem teremtette a könyvet, 990 forint pedig nem pénz érte. Sajnos akkor még nem sejtettem, hogy kérhettem volna marketingesi állást a kiadótól, tekintve, hogy a Fumax standhoz visszaérve kiderült, A. M. Aranth pl. ezer éve keresi, és hogy később szájról-szájra terjedni kezd a híre.
A nap további részét még egy egészen kicsit fedje homály - pusztán babonaságból. Néhány nap múlva ígérem, elárulom, milyen csodálatos élményben lesz részem szeptember végén. 

A szombatot illetően elhatároztam, ha már úgysincs pénzem, többet nem költök könyvekre, csak és kizárólag élvezem a barátnőim, ismerőseim társaságát, és minden élményt magamba szívok. Gondolom, már most sejtitek, hamvába holt ötlet volt részemről ez az elgondolás is...
Pénteken este jött egy mail, hogy átvehetem a kmk-s gyereknapi akcióban rendelt könyvemet (A nyertes átka), amit két másik mollyal összefogva rendeltünk, így gyorsan lebeszéltem egyikükkel egy átvételes talit.
Délben felkerekedtem (esernyővel felvértezve, mert ha szombati könyvhét, akkor eső), és már a buszmegállóban összefutottam Libricicával (egymás melletti utcákban lakunk), majd az átvétel miatt Pennmeneliennel, aztán rohantam is a Dórival való találkámra.
Dórival is belevetettük magunkat a forgatagba (előtte még pont összefutottunk mindenki angyalával,  scheszti-vel, akinek megcsodálhattam az új, csodaszép tetoválását - gyönyörű! azt a talit pedig mielőbb össze kell hoznunk :)), leginkább nagyimnak keresgéltünk "valamit" (indulás előtt megkért, vegyek neki két könyvet mindegy mit, milyen műfajban instrukciókkal), aminek az lett a vége, hogy én őrült módjára túrtam egy bizonyos dobozt, míg Dóri a nos... hm... tájban (fehér pólós, helyes úriemberben) gyönyörködött. Aztán újfent meglátogattuk az Animust hátha alapon..., végül pedig a csodálatos véletlennek köszönhetően kikötöttünk a C&A előtt.
A beszámolómból itt most kihagynék cirka 1 órát - bár meglepő módon, itt is láttam ismerőst Nita személyében, aki annyira elmerült a nézelődésben, hogy nem mertem megszólítani, szóval, ha olvasnád a posztot, innen is szia. 
A kis kitérőnk ellenben olyan jól sikerült, hogy az üzletből kiérve elcsíptük az első esőcseppeket, így míg a rutinos kiadósok, akik szombaton már előre feltették a ponyvákat, éppen azokat hajtották le, mi becéloztuk a mekit - annyira zseniális időzítéssel, hogy pont elkezdett szakadni és villámlani, mire beértünk. Az étterem viszont olyan jó kis menedéknek bizonyult (tudtátok, mennyi kmk-s szerzőt találni ott?), hogy a további 2-2,5 órát is odabent töltöttük el. Előbb Dórival fagyiztunk és a később befutó barátnőjével beszélgettünk, majd átültem a turnés-kerekasztalos beszélgetésbe, ami alatt sikerült leszűrnöm, hogy a hosszú láb olykor bizony átok. 
A rapid szervezés ellenére meglepően sokan voltunk (Kelly, Toffy, Deszy, Lupi, Zsófi, Tibi, Ivett és jómagam, valamint Lizzyke), annyira, hogy még panoráma képbe se fértünk bele, bár a fotósunk gyanítom, zseniális képeket lőhetett a mellünkről (ne lepődjetek meg, ha ez lesz a következő játék - csak viccelek). És nem fogjátok elhinni, de még a találkozó alatt is sikerült könyvet vennem, ugyanis Toffy volt olyan kedves, és korábban megvett nekem egy Elizabeth Hoytot a könyvtárukban. 
A találkozó végeztével néhányan megindultunk, hogy körbenézzünk odakint (vagy az én esetemben kibotladoztam zsibbadozó lábakkal - mondtam, hogy a hosszú láb szűk helyen átok), ami végül egy párcserélős bolyongássá fajult, hol összeszedve újakat, hol leválva. Ami engem illett, én Toffy-val meglátogattam a Twistert, akiknél ha csak távolról is, de megszemléltem a gyönyörű könyvheti újdonságaikat, majd megnéztük a Ciceró akciós dobozát, végül pedig útra keltünk, hogy megkeressük Toffy unokatestvérét, a tiszteletbeli BTK tagunkat, ami részben sikerült, részben viszont ügyesen elsodródtam a Jaffához, és totálisan véletlenül kiszúrtam a Sikoltók legújabb kötetét az ötszázas állványon. *sóhaj* Igen, megvettem. Ne is mondjatok semmit. A karmámat viszont némileg helyreállítottam azzal, hogy a Könyvtündérnél nagyimnak is találtam könyvet. 
Az utolsó forintjaimat elköltve még találkoztam a turnés lányokkal, elköszöntünk, nekem viszont nem volt kedvem hazamenni, így sutba vágva minden fogadalmamat, ígéretemet, tiltakozásomat, és sok egyéb dolgot, amit most nem fejtenék ki, elindultam megkeresni Dóriékat, akik egy olyan dedikálásra vártak, aminek a tartama alatt szerettem volna másfelé bóklászni... A társaságuk viszont többet ért, így ha csak az oldalvonalra is, de beálltam hozzájuk... 2 órára. Maradjunk annyiban, hogy Dóri felé kiegyenlítettem a pepés 4 órás tartozásomat, és olyasmi élményekben volt részem, melyeknek hála kipipálhattam a nyári kihívás "tegyél meg egy számodra őrült dolgot" pontját. A társaság ellenben abszolút kárpótolt a 2 órás masszív nevetéssel. 

Úgyhogy bár az idei Könyvhétből kimaradtak a jól megszokott emberekkel, kiadós ismerősökkel való találkozók, mégsem lehet okom panaszra, hiszen minden korábbinál több élményben volt részem, és olyan sztorikkal gazdagodtam, amikkel még 90 évesen is lehet szívatni.
Köszönöm mindenkinek, aki részese volt ilyen vagy olyan formában. 

2017. június 11., vasárnap

Donna MacMeans - Csiszolatlan gyémánt


Megjelent a General Press kiadó gondozásában Donna MacMeans legújabb történelmi romantikus könyve Csiszolatlan gyémánt címmel, a Chambers testvérek trilógia harmadik része.
Michael Rafferty a korona szolgálatában áll, elsőre nem tesz jó benyomást Arianne Chambersre. Vajon a véletlen szülte küldetés képes lesz megbékíteni őket?
Ha kíváncsiak vagytok, gyertek és a hat állomásos turnén ismerjétek meg jobban a könyvet!


Donna MacMeans: Csiszolatlan gyémánt

Kiadó: General Press
ISBN: 9789634520054
Oldalszám: 324 oldal
Fordító: Fügedi Tímea

Fülszöveg:
Anglia, 1881. Nehéz idők járnak a Brit Birodalom diplomatáira: nem sokkal az amerikai elnökválasztás után a washingtoni nagykövetüket meggyilkolják, és felerősödnek az ír függetlenségi törekvések is. A Korona szolgálatában Michael Raffertyre hárul a feladat, hogy a gyilkos nyomára bukkanjon. A küldetés sikere érdekében Rafferty diplomatának adja ki magát: a feladat azonban nehezebb, mint amilyennek elsőre tűnik, a férfi modorával ugyanis komoly gondok adódnak. Ezért úgy dönt, keres egy nőt, aki megtanítja neki az illemszabályokat, és egyben hajlandó eljátszani a felesége szerepét. A kiszemelt hölgy, Arianne Chambers azonban vonakodik belemenni a játékba. Arra még hajlandó lenne, hogy úriembert faragjon a bárdolatlan fickóból, férjre viszont egyáltalán nem vágyik. Ám hamarosan azon kapja magát, hogy a Michael durva külseje alatt megbúvó szenvedély lassanként meghódítja a szívét. Rafferty eközben egyre veszélyesebb kalandokba bonyolódik, és rádöbben, hogy Lady Arianne sokkal talpraesettebb és vonzóbb, mint amilyennek első pillantásra tűnt... De vajon elegendő-e a kölcsönös vonzalom ahhoz, hogy örökre összekössék az életüket?

Saját véleményem:
A június újabb történelmi romantikust hozott, ráadásul ismételten egy olyan szerző tollából, akivel ezidáig nem volt szerencsém megismerkedni. Donna MacMeans pedig nem okozott csalódást, a főszereplői közt feszülő vágy, némi ellenségeskedéssel fűszerezve, már az első oldalakon megnyert magának.

"(...) elmosolyodott. Jót tenne a kisasszonynak, ha kicsit kilazítaná valaki a fűzőjét, ő pedig tökéletesen alkalmas erre a feladatra."

Vannak olyan történetek, ahol a szerző csupán szavakkal adja olvasója tudtára a romantika jelenlétét, míg mások lassan építik fel hőseik kapcsolatát, és akadnak olyanok, mint Donna, akik kezdettől fogva úgy alakítják karaktereiket, hogy azok között izzon a vágy, és a kémia már-már kézzel foghatóvá váljon. Mindegyiknek megvan a maga bája, mégis a harmadik opció az, ami engem legjobban megfog. Szeretek a leendő szerelmesek civakodásán, bosszankodásán, marakodásán, sóvárgásán mosolyogni, jókat nevetni szóváltásaikon, vagy figyelemmel kísérni, miként próbálják megnehezíteni a másik dolgát. És ez mind-mind megvolt a Csiszolatlan gyémántban.
A kékvérűnek tűnő Lady Arianne - Őlédysége -, valamint a modortalan Rafferty tökéletes ellentétei egymásnak. Míg egyikőjük számára fontos az etikett, a szabályok, az, hogy mit gondolnak róla, addig a másik mit sem törődik vele, ha cimborája kisebb öltönyében, feldagadt szájjal jelenik meg egy rangos eseményen. Mindez önmagában is elegendő táptalaj egy szenvedélyes történethez, ám ha ehhez hozzávesszük a csattanót, miszerint Arianne-nek kell úriembert faragnia Rafferty-ből - meglehetősen rövid idő alatt -, akkor egészen fenomenális élményre számíthatunk. Ráadásul vannak még egyéb tényezők, amik tudják fokozni a szituációt. Például egy hajóút Amerikába, a bűvész barát, vagy az álfeleségnek szánt színésznő. Csupa olyasmi, ami a romantika részt valamilyen módon egyengetni hivatott.
Mindazonáltal magukat a főszereplőket sem kell félteni, tartalmas, szerethető egyéniségek olyan életúttal, ami önmagukban is izgalmassá teszi őket. Ariannek félresikerült - botránnyal fenyegető - románca, valamint az újonnan kiderült származása okoz némi gondot, s teszi kecsegtetővé az egyébként nem túlságosan kedvező amerikai utazást, míg Rafe családja gyilkosán igyekszik revansot venni.

A romantikus és emberi szálak mellett azonban a kötet műfajához híven a történelem is fontos(abb) részét képezi a történetnek. És bár jómagam szeretem a történelmet, hősiesen bevallom, itt igen hamar elvesztettem a fonalat, ami részemről némi értetlenséget szült. Ám pánikra semmi ok, az egész inkább csak háttérelemként szolgált, a hangsúly leginkább a nyomozásra, valamint a romantikára került - és egyikre sem lehet panasz.
A Csiszolatlan gyémánt szenvedélyes, fordulatos, humoros, ízig-vérig történelmi romantikus regény, melyben a szerepek nem annyira egyértelműek, mint ahogyan azt az olvasó gondolná. Szívből ajánlom a műfaj kedvelőinek; én rettentően élveztem.


Pontszám: 5/4,5
Kedvenc szereplő: Rafferty, Arianne, Phineas
Kedvenc jelenet: Rafe és Arianne szóváltásai
Negatívum: egyetlen hibája, hogy lassan indult be
Borító: 5/4
Sorozat: Chambers testvérek 3. része, de önállóan is olvasható




Nyereményjáték


A történelmi romantikus könyvek hátterében sokszor igazi történetek lapulnak, ezért mostani játékunkban a könyvhöz kapcsolódó kérdésekre kell válaszolnotok, kivételesen nem a fikcióra leszünk kíváncsiak, hanem a valóságra.
Játékra fel! 
 Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.


Milyen viszonyban állt Lionel Sackville-West és Victoria Sackville, akit háziasszonyának vitt magával?




Nézzetek be a többi állomásra is

06/11 Dreamworld

2017. június 9., péntek

Jeffery Brown - Jedi Akadémia



Hallottál már a Jedi képzőről?
Arról a helyről, ahol az ifjú padavanok az Erő segítségével tárgyakat emelgetnek, és ahol Kitmama a vuki tanár testnevelést oktat a diákoknak?
Roan Nochez régi vágya, hogy csillagpilóta legyen, de a tanév kezdetén mégis a Jedi képzőben találja magát.
A népszerű művész, Jeffrey Brown vicces történetei elevenednek meg a lapokon, és a tőle megszokott módon a nevetés most is garantált.
Természetesen a Blogturné Klub sem maradhat ki Roan kalandjaiból, ezért június 6-tól 13 állomáson keresztül olvashattok a megjelent két kötetről. Megismerhetitek, sőt ha velünk játszotok, tiétek lehet az egyik példány!


Jeffery Brown: Jedi Akadémia

Kiadó: Kolibri Kiadó
ISBN: 9786155501906
Oldalszám: 160 oldal
Fordító: Horváth M. Zsanett

Fülszöveg:
“Egész életemben arra készültem, hogy pilótasuliba fogok járni - erre nem vettek fel! Szinte ugyanakkor megkeresett egy kicsi, zöld fickó, akit Yodának hívnak, és meghívott a Jedi Akadémiára. Ezért járok most egy olyan suliba, ahol űrlényekkel és droidokkal vagyok együtt, és olyan fénykard-mániásokkal, akik tárgyakat emelgetnek az elméjükkel! Hogy fogok megfelelni az elvárásoknak? Mintha a középiskola önmagában nem lenne elég problémás…”

Saját véleményem:
Réges-rég, egy messzi-messzi galaxisban... oké, talán nem volt annyira messzi. Szóval... réges-rég rengeteg gyerek nőtt fel úgy, hogy kistányérnyi szemmel, a tévére tapadva figyelte egy messzi-messzi galaxis történetét. Jómagam is köztük voltam, és bár nem mondhatnám, hogy elvakult SW fan vagyok, szeretem. Részben ezért, részben pedig a meggyőző illusztrációk, s ízelítők miatt figyeltem fel a Jedi Akadémiára.

A kötet mind kívül, mind belül minőségi, az illusztrációk aranyosak és rendkívül megkapóak, korosztály nélkül bárkit el tudnak varázsolni. Ennek dacára én mégis azt mondanám, hogy a Jedi Akadémia nem véletlenül került a Kolibri kiadóhoz, ugyanis célközönségét tekintve leginkább gyerekeknek szól. A szöveg, a beltartalom, a burkolt üzenet és annak közvetítése is főként a kisiskolások korosztályát hivatott kiszolgálni. Felnőtt fejjel is élvezhető, csak számunkra talán nem lesz annyira mókás Kit mama grrr-je vagy Roan szerencsétlenkedése. Ellenben az alsós korosztály példaképekre bukkanhat Roan és a többiek személyében, izgalmas kalandokba keveredhet az akadémián, vagy drukkolhat a kis hősöknek álmaik megvalósításában.
Mindemellett a kivitelezés is rendkívül gyerekbarát, olyan az egész, mintha az olvasó Roan naplójába kapna betekintést, melybe a személyes, írott élmények mellett képregénykockák, órarendek, bizonyítványok, és mindenféle érdekességek is helyet kapnak. Tartalmas, mégsem tömör. Ideális alapanyag, ha jóízlésű jedipalántákat szeretnénk otthon nevelni.

Ahogy fentebb említettem, a történet főhőse, Roan példaértékű karakter, rávilágít arra, hogy sosem szabad feladni, mindig küzdeni kell, és ha netán valami mégsem sikerülne, az még nem jelent kudarcot, hisz jöhet valami új, jobb lehetőség az életünkbe. Kis hősünk esetében ez a Jedi Akadémiára vonatkozik.
Roan minden álma, hogy pilóta legyen, ám amikor nem jön össze, kétségbeesik, s úgy érzi, örökre a zöldségek között ragad... mígnem váratlan meghívót kap. És bár az akadémia sem könnyű, olyan, mintha minden ellene lenne, lapról-lapra mégis szemtanúi lehetünk a fejlődésének. Egy olyan útnak, melyben az egyén saját ereje, valamint a társak segítségének együttese valami rendkívülit hoz össze.
Természetesen a különféle izgalmat szolgáltató konfliktusok, próbák sem utolsók.

Elsősorban tehát gyerekek számára ajánlom, az ő szempontjukból minden tekintetben remek választás lehet. Ami engem illet, bevallom, kicsit több humort vártam, de egy napozáshoz így is jó kis szórakozás volt. Olyan befejezéssel, hogy folytatni akarjam.


Pontszám: 5/3,5
Kedvenc szereplő: Roan
Kedvenc jelenet: Yoda bölcs mondatai.
Negatívum: kevés humor
Borító: 5/4
Sorozat: Jedi Akadémia 1. része




Nyereményjáték


Bemutatjuk nektek a karaktereket, akik a Jedi Akadémián szerepelnek, néhányuk talán ismerős lehet. A feladat, hogy a nevüket írjátok be a Rafflecopter megfelelő sorába. De ne izguljatok, ha újak a szereplők, a bloggerek nevüket elrejtették a bejegyzéseikben, úgyhogy ki is tudjátok rakni őket!
Figyelem! A beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.






Nézzetek be a többi állomásra is

Jedi Akadémia 1.
06/06 Olvasónapló
06/07 Insane Life
06/08 Függővég
06/09 Dreamworld
06/10 Deszy könyvajánlója
06/11 CBooks
06/12 KönyvParfé

Jedi Akadémia 2.
06/13 Olvasónapló
06/14 Deszy könyvajánlója
06/15 Dreamworld
06/16 Insane Life
06/17 Függővég
06/18 CBooks