2017. november 28., kedd

Jeaniene Frost - Első lobbanás



A vámpíros Urban Fantasyk egyik koronázatlan királynője, a fél vámpír vámpír vadász Cat, és a szemtelenül sármos Bones megalkotója, maga Jeaniene Frost tér vissza, hogy újra meghódítsa a magyar rajongók szívét. Ezúttal a Cat & Bones sorozat spinoffjával, melynek egyik főszereplője nem más, mint maga Vlad Tepesh! A Blogturné Klub 9 bloggere pedig 2017. november 22-től 2017. november 30-ig mutatja be nektek Vlad és Leila perzselő történetét.


Jeaniene Frost: Első lobbanás

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789633997383
Oldalszám: 344 oldal
Fordító: Szebegyinszki Szilvia

Fülszöveg:
Leila egy sötét erővel megátkozott halandó…
Miután egy tragikus gyerekkori baleset szétzúzta az álmait, Leila nem gondolta volna, hogy ennél rosszabb is következhet, de tévedett. Rájött ugyanis, hogy hatalma van az elektromosság felett, mi több, egyetlen érintéssel látja az emberek fejében lakó legsötétebb gondolatokat. Az élete magányra ítéltetett… Legalábbis így hitte, amíg az éjszaka teremtményei el nem rabolták, és arra nem kényszerítették, hogy telepatikus segítséget kérjen a világ leghírhedtebb vámpírjától.
Ő az éjszaka hercege…
Vlad Tepesh inspirálta minden idők legismertebb vámpírlegendáját – de semmi esetre sem szabad Drakulának hívni! Vlad képes irányítani a tüzet, ez teszi a legrettegettebb vámpírrá. Azonban ellenségei új fegyvert találtak ellene: egy gyönyörű halandót, akinek legalább olyan félelmetes a hatalma, mint neki.
Amikor Leila és Vlad találkoznak, azonnal fellobban köztük a mindent elemésztő szenvedély. Akad azonban valaki, aki porig akarja égetni őket. Vajon mi mindent kell feláldozniuk, hogy megállítsák az ellenséget?
A lány érintése hatalommal bír, a férfi csókja az örök életet rejti…
Vérpezsdítő új sorozat, ami visszahozza az igazi vámpírokat.

Saját véleményem:
Jeaniene Frost neve nem csengett ismeretlenül, ámde egészen addig hidegen hagyott, míg meg nem pillantottam a borítót és meg nem tudtam, hogy az Első lobbanás főszereplője Vlad Tepes (ejtsd: Cepes).
Tudni kell rólam, hogy élek-halok a vámpírokért, a történelmi Vlad pedig kiváltképp vonz... akárcsak Románia. Szóval hősiesen bevallom, elcsábultam. És milyen jól tettem! Úgy kellett már nekem egy ehhez hasonló, klasszikus, minőségi vámpíros sztori, mint Draculának a karó.

"- Drakulára kéne bíznom az életedet?
- Nem Drakulára (...). Vlad Tepesre, egykori havasalföldi vajdára, a legarrogánsabb, leghalálosabb, legijesztőbb lényre, akivel valaha találkoztam."

Frost nem véletlenül lett a műfaj koronázatlan királynője, bravúrosan vegyíti mindazon elemeket, melyek nélkülözhetetlenek egy tartalmas, ugyanakkor perzselően szenvedélyes urban fantasy esetében. Az Első lobbanás éppen annyira szexi, mint amennyire kegyetlen. Vérből, válogatott kínzásokból, nincs hiány, mint ahogyan vibráló kémiából sem. Az egészet pedig a sötét, már-már középkori hangulatot idéző háttér teszi még vonzóbbá. Meg persze a misztikum, ami átsző mindent.
A regény minden egyes szavából érződik, hogy egy vérbeli vámpírrajongó áll a hátterükben, aki ahelyett, hogy különféle divathullámokat lovagolna meg, szívből-lélekből benne van az egészben. Számomra épp emiatt vált különlegessé ez a sztori. Végre valódi vámpírok között lézenghettem, megismerve életvitelüket, szokásaikat, s testközelből tapasztalva természetüket.
A legtöbb vámpírközpontú regénynél a vámpírság másodlagos, ezáltal háttérbe kerül mindenféle ezzel kapcsolatos dolog, miközben én olvasóként majd' elepedek, hogy többet kapjak belőle - értem ezalatt a vérszívást, kéjvágyat, vadságot, brutalitást, történelmi múltat, és úgy unblock mindenféle hátborzongató kelléket (pl.: középkori kastélyokat). Hát kérem szépen, Jeaniene-től most végre megkaptam!  Többszörösen.

A történetet Leila narrációjában követhetjük végig.
Leila egy igazán különleges lány, aki egy korábbi baleset következményeként meglepő adottságot örököl, kezében áram gyűlik - de nem ám pár voltocska -, és ha megérint valakit, nem csupán megrázza az illetőt, hanem látja annak múltját, jelenét vagy jövőét. Furcsaságát egy vámpír üzemeltette cirkuszban kamatoztatja/rejtegeti egészen addig, míg gyilkos szándékú vérszívók el nem rabolják és arra nem kényszerítik, hogy találjon meg valakit... A lány által keresett személy viszont nem más, mint Vlad Tepes... az igazi.
Vlad szövetségeseként ugyan, de magával viszi havasalföldi kastélyába Leilát, hogy közös erővel akadjanak üldözőjükre.
Innentől kezdve egymást követik az izgalmas, nyomozós, vérengzős, humoros, vagy éppen perzselő szituációk, amiket a két főszereplő személyisége, valamint a történelmi háttér tesz még szórakoztatóbbá, míg a romantika és akció kellő arányban keveredik.

Vlad minden ízében halálos, arrogáns seggfej, akitől jobb távol maradni... vagy igen közel kerülni hozzá. Önteltsége rendkívül üdítő, főleg akkor, amikor és ahogyan Leilával játszadozik. Amolyan megölni és megcsókolni típus (utóbbi fantázia szerint helyettesíthető). Imádtam a higgadt közönyét, az eleganciáját, és azt, hogy a végkifejlet tudatában hagyta csordogálni a eseményeket, legyen szó munkáról vagy románcról. Az ősi vámpír és férfi megtestesítője.
Leila meg... nos, ő nagyjából tökéletes ellentéte Vladnak a maga lobbanékony szarkazmusával - ami nem elhanyagolható tényező, tekintve, hogy narrátori szerepet tölt be.
Kettejük kapcsolata - általuk is - előre borítékolható macska-egér játék sok-sok hullámheggyel-völggyel, és még annál is több szenvedéllyel (mert bár az Első lobbanásban nem a klasszikus értelemben vett romantika a legfontosabb, csakhogy a páros közti kémia észbontó erejű).

A történet központi eleme a Vlad és Leila ellensége utáni nyomozás, mégis nehéz spoilerek nélkül beszélni róla. Jeaniene ebben a tekintetben is formabontó, egyben zseniális megoldást választott, és mint, ahogy sok más tekintetben, úgy itt is visszanyúlt a történelemig. Talán ez a sorozat egyik legkülönlegesebb része, ahogy a múlt és a különféle mondák begyűrűznek a fikcióba, s a kettő elegyéből létrejön valami új. Mindegy, hogy a karóbahúzás újragondolásáról, Vlad otthonairól, családjáról vagy vele kapcsolatos eseményekről van szó.

Az Első lobbanás akció- és vérdús regény, szenvedéllyel, múlttal és rengeteg egyediséggel fűszerezve. Ajánlom minden vámpír és Vlad Tepes rajongónak, illetve ha egy igazán jó urban fantasyt olvasnátok, ne keressetek tovább: ez az.
Ha netán az tartana vissza titeket, hogy nem olvastátok a Cat és Bones könyveket (akik a rajongók legnagyobb örömére felbukkannak), aggodalomra semmi ok, én vagyok rá az élő példa, hogy nem is kell (bár ezután garantáltan repül a kívánságlistátokra).


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Vlad, Leila, Marty
Kedvenc jelenet: minden Vlad-Leila jelenet az
Negatívum: hangyányit gyorsan adta be a derekát Leila (bár nem hibáztatom...)
Borító: 5/5
Sorozat: Az éjszaka hercege 1. része




Vlad Tepes alapozó - kezdő Leiláknak


Vlad Tepes rajongóként nem hagyhatom, hogy úgy járjatok, mint Leila, aki nagyjából semmit nem tudott az igazi Vlad múltjáról a Dracula becenéven kívül. Úgyhogy összegyűjtöttem néhány alapinfót, aminek ismerete már-már kötelező.

Név, születési dátum:
III. Vlad, közismertebb nevén Vlad Ţepeş (ejtsd: Cepes) 1431. november 8-án, Segesváron született.

Beceneveinek jelentése:
▪ Karóbahúzó Vlad - Ţepeş (Cepes, Cepelus) jelentése nyársba/karóba húzó
▪ Dracula - Drǎculea, ami apja nevéből, a Draculból származtatható. Sokan ördögként, démonként hivatkoznak rá mai jelentése miatt, de valójában Sárkányt jelent, ami a Sárkány Lovagrendre utal (melynek Vlad apja, és maga Vlad is tagja volt).
▪ Kazıklı Bey - az oszmánok ezen a néven ismerték, ami Karóbahúzó Herceget jelent

Családja:
▪ II. Vlad Dracul - apja (Havasalföld uralkodója)
▪ Cneajna moldván hercegnő - anyja
▪ I. Öreg Mircea (ejtsd: Mircsa) uralkodó - nagyszülő
▪ Vlad Mircea - bátyja
▪ II. Szép Radu - öccse
▪ Szilágyi Ilona - felesége
▪ I. Mihnea havasalföldi fejedelem - gyermeke

Vlad lakhelyei:
▪ Segesvár
▪ Târgovişte - néhány építkezést végeztetett a palotán
▪  Oszmán Birodalom - apja Raduval együtt túszul adta őket a törököknek, ahol Vladot többször is megkínozták viselkedése miatt
▪ Poenari kastély - közelében volt egy háza (megerősítette a kastélyt)
▪ Havasalföld

Kedvelt kínzási módszerei:
▪ élve karóba húzatás - kis értékű lopásért is karóba húzás járt
▪ testcsonkítás
▪ nyúzatás
▪ lefejezés

Történelmi vonatkozásai:
▪ Vladnak 1456. augusztus 20-án sikerült megkaparintania Havasalföld trónját, amit hat éven keresztül meg is védett.
▪ Trónra lépése után karóba húzatta apja fő gyilkosait, a többinek előbb igen hosszú menetelés jutott büntetésül és utóbb belepusztultak egy erődítmény építésébe.
▪ Előszeretettel üldözte a szászokat a kereskedelmük miatt, komoly külkereskedelmi korlátozásokat vezetett be, hogy megőrizze országa gazdaságát.
▪ A koldulást és a „közveszélyes munkakerülést” bűnözésnek tekintette, kegyetlenül üldözte.
▪ 1459-ben beszüntette az adófizetést a törököknek.
▪ 1460-ban új szövetséget kötött Mátyás királlyal a törökök még nagyobb elégedetlenségére.
→ A törökök megkísérelték elmozdítani őt, de nem sikerült nekik, mert Vlad az elfogására küldött Hamza basát kézre kerítette és karóba húzatta. Fővárosa, Târgovişte körül egész karó-erdő díszelgett, rajtuk a basa és kísérete tagjai.
▪ 1461/62 telén Vlad átkelt a Dunán miután elfoglalta Gyurgyevót. Sőt néhány észak-bulgáriai várat is elfoglalt, szörnyű tömegmészárlást hajtatott végre: 38 ezer törököt gyilkoltatott le a Duna mentén.
▪ II. Mehmed szultán 1462. tavaszán megindult Havasalföld felé, háromszoros túlerővel támadott. Visszavonulásában Târgoviştéig Vlad felégette a falvakat és megmérgezte a kutakat, gerillacsapásokkal jelentős sikereket ért el, és sikerült demoralizálnia a török hadat. A végső csapást egy szörnyű, de taktikailag ügyes húzással mérte: előrenyomulásukban a törökök megpillantották „Tepes erdejét” azaz húszezer karót, rajtuk török fejekkel. A kiéheztetett és megfélemlített törökök visszavonultak.
▪ II. Mehmed szultán Valachiát – a meg nem hódított országot – Radunak, Vlad öccsének ajándékozta, aki nagy török haddal megtámadta testvérét. Radu ügyesebbnek bizonyult, és Argeş váráig üldözte testvérét. A legenda szerint itt lett öngyilkos Vlad felesége, aki leugrott egy hatalmas szikláról.
▪ Vladnak sikerült Erdélybe menekülnie, ahol találkozott Mátyás királlyal. Radu azonban 1462 augusztusában nyélbe ütött egy megállapodást a magyar királlyal. Ennek következtében Hunyadi Mátyás börtönözte be Vladot Visegrádon.
▪ Haláláról többféle monda kering, de az biztos, hogy 1476-ban vesztette életét.




Nyereményjáték


Ebben a turnéban egy igaz-hamis játékot kell hibátlanul teljesítenetek, ahhoz, hogy esélyesek legyetek a három db Első lobbanás egy példányára. Minden állomásom találtok egy-egy állítás, amiről el kell döntenetek, hogy igaz-e avagy hamis. A helyes választ a rafflecopter megfelelő helyére kell beírnotok.
Figyelem! A sorsolásban azok vesznek részt, akik minden kérdésre helyesen válaszoltak, valamint felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk


Vlad rendelkezik a pirokinetika képességével.




Nézzetek be a többi állomásra is

11/22 Függővég - Vlad Tepesh otthona
11/24 MFKata gondolatai
11/25 Könyvvilág
11/26 Sorok Között
11/27 Olvasónapló
11/28 Dreamworld - Vlad Tepes
11/29 Angelika blogja
11/30 Insane Life
12/01 Deszy Könyvajánlója

2017. november 26., vasárnap

Jaymin Eve & Leia Stone - Parázs



Charlie mindig is utálta a Parazsakat, a vámpírok és az emberek közös leszármazottait. Aztán rájött, ő is egy közülük… Az izgalmas, vicces és szexi könyvről a Blogturné Klub bloggerei mesélnek, a turné végén pedig meg is nyerheted a könyv egy példányát!


Jaymin Eve & Leia Stone: Ash - Parázs

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789634571469
Oldalszám: 280 oldal
Fordító: Sziklai István

Fülszöveg:
Parázs vagy? * Fokozott állóképesség * Étvágytalanság * Dühkitörések * Csillapíthatatlan szomjúság * Szépség és erő * Férfi
Hívd a forróvonalat, ha ezek a tünetek váratlanul jelentkeznek!
Charlie Bennetről kiderül, hogy a fentiek mindegyike illik rá, kivéve az utolsót. Mert megtévesztő neve ellenére Charlie minden ízében nő, és egyáltalán nem akarta, hogy bármi köze legyen a parazsakhoz… egészen addig a napig, míg fel nem fedezte, hogy bizony ő is az. Minden akkor kezdődött, amikor fertőzött denevérek megharaptak egy csapat embert, és létrejöttek a ma vámpíroknak hívott lények. Ezután a férfi vámpírok embernőket ejtettek teherbe, és kialakult a csupa férfiból álló szépséges faj, a parázs. A pusztítóan jóképű, emberfeletti torzszülöttek. Charlie az első női parázs, vagy más néven a Kaptár egyszarvúja – a Kaptár nem más, mint egy lezárt terület Portlandben, amit az emberek jelöltek ki a vámpíroknak és a parazsaknak, hogy elszigeteljék őket a társadalom többi részétől. Hogy mi a gond? A Kaptár tele van, és csak néhány kiválasztott kap rá engedélyt, hogy ott éljen. Hogy egyáltalán éljen. Ha Charlie ki akarja vívni magának a jogot arra, hogy a Kaptár lakója lehessen, túl kell élnie a selejtezést – egy sor halálig tartó küzdelmet. És hogy mi benne a legszebb? Hogy csak azért, mert lány, nem részesül különleges bánásmódban. Viszont jó, hogy ott van Ryder, a parazsak titokzatos főrendőre, aki mintha mindig ott állna mögötte. De amikor a titkok kezdenek a felszínre bugyogni, egy srác nem lesz elég, hogy megmentse.
Engedd, hogy magával ragadjon!

Saját véleményem:
Egészen különlegesen indult a kapcsolatom ezzel a könyvvel, egészen pontosan, amikor szeptemberben megláttam a fülszövegét, fetrengtem a röhögéstől, és már-már magam előtt láttam egy evolúciós táblát, ami a denevértől indul, átugrik a vámpírra, amit egy kupac parázs követ, hogy legvégül pajkos unikornisba torkolljon.
Orbitális baromságnak tűnt az egész, elképzelni sem tudtam, hogy ezt ezek után bárki is komolyan tudja majd venni... Aztán eltelt néhány hét és megszaporodtak az ötcsillagos értékelések, én meg ültem és nem győztem pislogni. Ki kellett hát derítenem, mi rejlik a saját skatulyám és mások véleménye között. Beleolvastam... a többi pedig, ahogy mondani szokták: történelem.

Elsőként a szerzőpáros stílusa ragadott meg, ami nem csak olvasmányos, de roppant szókimondó is. És bár nem hiszem, hogy attól lesz valaki tökös, hogy csúnyán beszél, de Charlie karaktere sokkal valóságosabbnak tetszik attól, hogy nem finomkodik, nem beszél virágnyelven, ha éppen büdös nagy pácban van. Meg úgy egyébként is.
Biztos sokat elárul rólam, de engem pont ezzel fogott meg Jaymin és Leia, emiatt kedveltem meg első pillanattól Charlie-t, aki a későbbiekben egyébként pont annyira badass, amennyire nőcis.
Szórakoztató egy csaj, annyi szent. Szerencsére... ugyanis az ő karaktere adja a történet lelkét, ő az az extra fűszer, ami nélkül minden másképp festene.

Charlie kemény csajként mutatkozik be, sziklaszilárd álmai és elvei vannak. Utálja a vámpírokat, és a vámpírok és emberek által nemzett öszvéreket (haha, micsoda hasonlat az egyszarvú mellé!), az egyszerűen csak parazsaknak becézett fajt, akik éppen olyan veszélyesek és vérszomjasak, mint nemesebb nemzőik. Ráadásul mind tökéletes külsejű alfahímek. Hősnőnk a velük való flört helyett inkább tanulmányaira és fizikai állapotára fókuszál, csakhogy egyik napról a másikra különleges tüneteket kezd produkálni... majd bekövetkezik a legváratlanabb: kiderül, hogy Charlie is parázs. Az egyetlen női parázs. Az, ami egyetlen nőnemű lény sem lehetne.
A lány hipp-hopp a Kaptárban találja magát, ahol elszeparált területen nyolcvanemeletnyi vámpír és parázs férfi veszi körül. Nem elég, hogy az általa oly' megvetett faj képviselőinek egyikévé válik, táplálékként vért kell fogyasztania, és mindenkit begerjeszt az illata, de még egy élet-halál viadal is kinéz neki (a kevés hely miatt az újoncoknak viadalokat rendeznek). Ráadásul áruló teste idegesítően vonzódni kezd a helyi Rendfenntartóhoz, Ryderhez.

Innentől kezdve az egész folyamat egyszerre vicces és izgalmas, a szerzőpáros bravúrosan vegyíti e két érzelmet. Még a klisés romantika is inkább mondható humorosnak, mintsem vérkomolynak (oké, úgy látszik, ma előtörtek belőlem a béna poénok). Legalábbis a sztori első felében. Charlie önironikus szarkazmusa pusztító! Ám az a helyzet, hogy szükség is van rá, tekintve, hogy féltávig egy A beavatott 2.0 típusú történetről van szó annak minden hátrányával (ezt már olvastam) és előnyével (de nem tudom megunni) együtt. Hogy érezzétek, nem a levegőbe beszélek, néhány példa:
- számmal jelölt parazsak → Charlie 46-os → Négyes (Tobias) + Hatos (Tris)
- elfajzott hősnő, aki más, mint a többiek
- szexi, komor, rejtélyes, múltbeli sérelmekkel rendelkező, veszélyes kisfőnök (Négyes=Ryder), aki edzeni tanítja és pártfogásába veszi hősnőnket
- fekete egyenruha
- földalatti kiképzőrészleg
- felkészülés utáni (élet-halál) vizsga
És még sokáig sorolhatnám a párhuzamokat.
Nem mondom, hogy ettől élvezhetetlenné válik az egész, mert nem így van - épp ellenkezőleg! -, de bennem végig ott motoszkált a copy-érzés.
Szerencsére Az Éhezők Viadala szintű, brutálisan vérengzős-kegyetlen rostálás után már egy önálló, új folytatás érkezik, ami teret ad a fellélegzésre. Azzal, hogy Charlie-ból teljes értékű parázs lesz, megsokszorozódnak a problémák. Különlegessége úgy a fejeseknek, mind másoknak feltűnik, és ha éppen nem származását kell eltitkolnia a Kvórum (helyi Volturi) elől, akkor Ryderrel folytatnak parázsló flörtölést, amit a rendfenntartói munka izgalmassága szépít meg.

Tudom, a fentebbiek tekintetében talán nehéz megérteni és elhinni, de én tényleg szerettem az Parázst. Persze vannak hibái (más könyvekkel való hasonlóság, logikai bakik), közben mégis élvezetes, sodró lendületű és szórakoztató. A szerzőpáros által megteremtett világ, mely leginkább egy alternatív jelenbe ágyazott disztópia katonai elemekkel, például kifejezetten érdekes. A várostól elszeparált Kaptár nem csupán hangulatkeltő elemként működik jól, de rengeteg izgalmas részlettel is kecsegtet, ahogy egybeolvadnak benne modern, katonai és középkori funkciói.
De épp így megemlíthetném a kiképzést, a katonai elemeket, a Szexi hatost (Ryder és a csapata - olyanok, mint a helyi Maddox habitusú zsaruk vérségi kötelék nélkül), Lucast (aki épp annyira elegáns, kimért, befolyásos és rejtélyes, mint Elijah Mikaelson) vagy Charlie meleg barátját, aki csajosabb csajosasságával igazi humorbomba.
Szóval ja, megkövetem szeptemberi önmagam, és örülök, hogy nem fosztottam meg magam Rydertől... khm, izé... a történettől.
Elsősorban azoknak ajánlom, akik szeretik a lightosabb, vámpíros urban fantasyket.
Ui.: Mindenki megnyugtatására, az egyszarvúzás nem komoly, csak Charlie találja ki magára.


Pontszám: 5/4
Kedvenc szereplő: Charlie, Ryder, Szexi hatos, Jayden
Kedvenc jelenet: az edzések, Charlie-Ryder csókja
Negatívum: A beavatott érzés
Borító: 5/5
Sorozat: Kaptár-trilógia 1. része




Nyereményjáték


Ugye nem csak mi szeretjük a vámpíros könyveket? :) A mostani játékunk során szuper vámpíros könyvek főszereplőinek a neveit látjátok minden állomásnál. A feladatotok, hogy kitaláljátok mely könyvhöz tartoznak, és beírjátok a Rafflecopter doboz megfelelő sorába. Sok sikert!
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.


Lissa - Rose - Dimitrij




Nézzetek be a többi állomásra is

11/24 Sorok Között
11/26 Dreamworld
11/28 Insane Life
11/29 Spirit Bliss
11/30 Deszy könyvajánlója

2017. november 23., csütörtök

Colleen Hoover - Velünk véget ér



A Könyvmolyképző Kiadó gondozásában jelenik meg Colleen Hoover legújabb könyve, a Velünk véget ér. Az írónő ismét hozta a tőle megszokott színvonalat, Lily története garantáltan meg fogja érinteni az olvasók szívét. Tartsatok velünk ti is, ha szeretnétek megnyerni a könyv egy példányát.


Colleen Hoover: Velünk véget ér

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789634572435
Oldalszám: 424 oldal
Fordító: Kamper Gergely

Fülszöveg:
Néha ​az okozza a legtöbb fájdalmat, aki szeret.
Lilynek nem ment mindig könnyen a sora, de annál keményebben dolgozott, hogy olyan életet élhessen, amilyenre vágyik. Elhagyta a Maine állambeli kisvárost, ahol felnőtt; egyetemet végzett, és Bostonba költözött, ahol saját vállalkozásba kezdett. Amikor szikrázni kezd a levegő közte és a jóképű idegsebész, Ryle Kincaid között, Lily életében hirtelen minden túl szép lesz ahhoz, hogy igaz legyen.
Ryle magabiztos, makacs, kicsit talán arrogáns is, de emellett érzékeny, okos, és Lily a gyengéje – bár a kapcsolatoktól való viszolygása aggodalomra ad okot.
Lilyt mégsem csak az új kapcsolata foglalkoztatja. Rengeteget gondol Atlas Corriganre is – az első szerelmére, aki a hátrahagyott múltjához köti. A fiú, aki lelki társa és védelmezője volt, most újra feltűnik a színen, veszélyeztetve ezzel mindent, amit Lily és Ryle együtt felépített.
Ebben a merész és mélyen személyes regényben Colleen Hoover szívszorongató történetet tár elénk, ami új, izgalmas utakra vezeti őt magát mint írót is. A Velünk véget ér felejthetetlen mese a szerelemről, amiért nagy árat kell fizetni.
Add át magad a reménynek!

Saját véleményem:
A könyv, aminek megjelenését óriási felhajtás övezte.
A könyv, amit mindenki az égig magasztal.
A könyv, amelynek történetéről alig tudni valamit, annyira féltve őrzik korábbi olvasói.
A könyv, ami kimozdít a komfortzónádból.
A könyv, ami ledönti az egyik legnagyobb tabut az életedben.
A könyv, ami sírásra készteti a lelkedet.
A könyv, ami az égig emel.
A könyv, ami mélybe ránt.
A könyv, ami szerelembe ejt.
Ez mind a Velünk véget ér.
És mivel ennyire különleges történetről van szó, engedjétek meg, hogy a véleményezés is kicsit rendhagyóbb legyen. Száraz tények, köntörfalazások helyett beszéljenek inkább az érzelmeim.


Kedves Colleen!

Gyűlöllek.
Tudom, nem szép dolog így kezdeni egy levelet, de ez az igazság. Annyi történetet olvastam már tőled, annyiszor törted már össze a szívemet, kergettél olyan helyzetbe, hogy legszívesebben elbújtam volna a takaróm alá és elő sem jöttem volna addig, míg helyre nem áll a világ, hogy azt megszámlálni sem lehet. És én balga módon mégis minden egyes alkalommal bedőlök neked.
Most is ez történt.
Naivan elhittem, hogy Lily története más lesz, mint a többieké. Hogy is ne hittem volna?! Hisz annyira másképp indult... Egyszerűen, hétköznapian. Szabadon!
Adtál egy lányt, aki ki mert lépni az őt ostromló árnyékok közül, nem mellesleg sikerül felülkerekednie a bántalmazó apa és mindent eltűrő, gyenge anya emlékén. Majd az útjába sodortál egy férfit, akivel nem csupán kiegészítették-, de életre is keltették egymást. Együtt csodákat élhettek át, álmokat teljesíthettek be - szenvedélyesen, lángolóan, mégis szabadon. Hagytad, hogy megszeressem őket.
Aztán fogtad magad, előástad azt a naplót, kirántottad alólam és Lily alól a talajt, összezavartál, csordultig töltötted a szívemet, elérted, hogy kétfelé dobogjon - hogy olyanért dobogjon, aki nem több emléknél. És még ez sem volt elég! Ó, nem. Neked muszáj volt a határaimig űzni, elérni, hogy megkérdőjelezzek mindent, és amikor végre sikerült rendezni az érzéseimet puff, bedobtad a bombát.
Mégis...
Imádlak.
Annyi mindenért imádlak, hogy azt felsorolni sem lehet. Imádlak a srácokért, akikkel megajándékozol, a felejthetetlen pillanatokért, amik lenyomatot hagynak a lelkemen, a nyíltságodért, de leginkább azért, mert minden egyes alkalommal olyan oldalát mutatod meg az éremnek, amit senki más. Képes vagy feje tetejére állítani a világomat! De nem baj, mert megtanítottál arra, hogy jó és rossz ember nem létezik, csak ember, aki hibázik. Mi több, te ennél is messzebbre merészkedtél!
Itt és most hagytad, hogy egész lényemmel átéljem, miért butaság beskatulyázni valamit vagy valakit, hogy lássam a hibázó és az azt elszenvedő érveit, gyötrelmeit, és közben nem engedted hogy átessek a ló túloldalára. Pedig te is épp úgy belehaltál a döntésedbe, mint én. Mind a ketten tudtuk, éreztük, hogy ez egy szakadék felé robogó vonat, amit úgy szerettünk volna másik vágányra téríteni, hogy kis híján belerokkantunk, mégsem lehetett, mert a hibák, eredjenek bármiből, következményekkel járnak.
Nem találkoztam még hozzád fogható szerzővel, akinek az érzései, vívódásai annyira és olyan mélyen belém ivódtak, mintha a sajátjaim lettek volna. Fogalmam sincs, hogy csinálod, de:
Ússz és evezz.
Ússz és ússz és ússz és soha ne hagyd abba, amit csinálsz.
Szükségem van a pofonjaidra, arra, hogy összetörj, felépíts, és körülölelj. A te történeteid nem puszta szavak. Szívük-lelkük van. Élnek. Akárcsak fiaid, lányaid.
És tudod mit? Te vagy az egyetlen, aki egy csókmentes randit olyan perzselővé tud varázsolni, hogy a lapok maguktól felgyulladnak. ...aki a költészettel szemben támasztott távolságtartásomat semmivé oszlatod egyetlen egyszerű sráccal, aki nem tesz többet, csak versbe önti érzelmeit. És te vagy az is, aki egy olyan hétköznapi dolgot, mint a hallás, egészen szívdobogtató magasságig emel.
Azt hittem, ezeknél különlegesebb módon nem fogsz tudni szerelembe ejteni. Ugyancsak tévedtem. Fogtál egy ócska naplót, belefirkantottál pár buta kamaszkori emléket, néhány szót szenteltél egy hajléktalan fiúnak is, és én azon kaptam magam, hogy Lilyével együtt az én szívem is hevesebben ver. Akartam és akarok egy Atlast. (Meg egy Holdert, Willt és Ridge-et is.)
De nem emiatt érzem azt, hogy:
Óriási hullám vagy az életemben.
Hanem mindazért, amit és ahogy adsz. A te üzeneteid nem aprócska csobbanások, hanem lélegzetelállító, elsodró erejű hullámok. Olyanok, amik visszahúzódása után még sokáig kapkodom a levegőt. Olyanok, amik örök érvényű lenyomatot képeznek a lelkemben.
Köszönöm.
Lilla


Pontszám: 5/5*
Kedvenc szereplő: Atlas
Kedvenc jelenet: Atlas és Lily jelenetei
Negatívum: az élet... más semmi
Borító: 5/5
Sorozat: önálló




Nyereményjáték


Colleen Hoover tollából már rengeteg érzelmes romantikus könyv jelent meg, ezeket fogjuk felidézni a nyereményjátékunk során. Minden blogon találni fogtok egy idézetet az írónőtől, a dolgotok pedig természetesen az lesz, hogy kitaláljátok, melyik könyvéből származik, és beírjátok a könyv címét a rafflecopter dobozba.
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.


– Mit választanál, kire hasonlítsak inkább: Hugh Jackmanre, vagy George Clooney-ra?
– Johnny Deppre – feleli.




Nézzetek be a többi állomásra is

11/11 Könyvvilág
11/13 Kristina blogja
11/15 Angelika blogja
11/17 Sorok között
11/19 MFKata gondolatai
11/21 Deszy könyvajánlója
11/23 Dreamworld
11/25 CBooks

2017. november 19., vasárnap

Abbi Glines - Te vagy nekem a jövő



A Maxim Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelenik Abbi Glines Te vagy nekem a jövő c. regénye, mely a Sea Breeze sorozat ötödik kötete. Ennek örömére a Blogturné Klub hét bloggere bemutatja Cage és Eva történetének szenvedéllyel és könnyekkel átitatott folytatását, melyben Cage-nek nem csupán bizonyítania kell, hogy megérdemli a lány szerelmét, de döntenie is kell.


Abbi Glines: Te vagy nekem a jövő

Kiadó: Maxim Kiadó
ISBN: 9789632617343
Oldalszám: 256 oldal
Fordító: Sárossy-Beck Anita

Fülszöveg:
Cage Yorknak végre mindene megvan, amire valaha vágyott, Eva pedig csak a hab a tortán: a tökéletes lány, gyönyörű és tüzes. Viszont a baseballösztöndíj mindig is az álma volt. Így amikor Cage eléri ezt, Evával túl kell élniük a távkapcsolat nehézségeit – és az összes veszélyesen csábító helyzetet, ami ezzel jár. Olyanokat, amelyeknek nem biztos, hogy az egykori rosszfiú, Cage York ellen tud állni. A fiatalok megbeszélik, hogy együtt költöznek Tennesseebe, ám Eva édesapja beteg lesz, így a lány nem tarthat Cage-dzsel. A távolság lassan bizalmatlanságot szül, és amikor olyan fotók látnak napvilágot, amik bebizonyítják, hogy Cage nem volt hűséges, egy csapásra minden rosszra fordul. De Cage vajon tényleg ilyen könnyen lemondott volna szerelméről? Eva őrülten vonzó szomszédja és gyermekkori barátja, Jeremy karjaiban lel vigaszra, aki megígéri, hogy úgy fog vigyázni rá, ahogy Cage sosem tudna. Ez pedig egy olyan ígéret, ami túl jó ahhoz, hogy Eva elutasítsa. A baseball és álmai nője között őrlődve Cage-nek bizonyítania kell, hogy megérdemli Eva szerelmét, vagy azzal kell számolnia, hogy örökre elveszíti őt.

Saját véleményem:
Cage York minden kétséget kizáróan a sorozat legkülönlegesebb figurája. Nem véletlen, hogy Abbi Glines sem tudott szabadulni tőle, és a Te vagy nekem a jövőben ismételten visszatért a szexi rosszfiúhoz.
Ha emlékeztek még, mit írtam a harmadik részről, tudhatjátok, hogy nem voltam maradéktalanul megelégedve vele. Úgy éreztem, Abbi túl nagy hangsúlyt fektetett Cage hevességére, míg az Evával való kapcsolatát, valamint a különféle érzelmi problémáikat elnagyolta. Ebből a szempontból tehát hatalmas szükség volt egy olyan folytatás-lezárásra, amiben mindketten megélhették saját gondjaikat, illetve felnőhettek kapcsolatukhoz.
Ezt most végre megkaptam. (Mi több, a kiadó fordítóváltása is végre olyan minőségi szintre emelte a sorozatot, amit már rég megérdemelt volna. Ég és föld a harmadik és ötödik rész közti különbség.)

Eva és Cage kapcsolata sosem volt egyszerű. Mind a ketten nehéz terhekkel érkeztek, amiket többé-kevésbé ugyan sikerült letenniük, de nem maradéktalanul. Eva vesztesége sosem múló seb, mint ahogyan a srác gyerekkorából hozott tüskék is. Szerelmük ellenben elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy elcsitítsa fájdalmukat... Legalábbis mostanáig, míg újabb tragédiák nem érték őket.
A Te vagy nekem a jövő szívszorító, s egyben gyönyörű próbatétel Cage-ék számára, amiben megtapasztalhatják, mi is az igazán fontos számukra.
Tudom, itt most könnyű lenne rávágni, hogy a szerelmük - ezt ők maguk is így gondolják -, ám az élet ennél árnyaltabb.

Abbi Glines ezúttal meglepően realista oldalról közelíti meg az egyéni boldogság témáját, azt boncolgatva, mi a jobb: megfojtani a társunkat, s elvenni az álmait a saját szükségleteink miatt, vagy elengedni, miközben idővel akaratlanul is haragszunk majd rá emiatt? Vagy másik szemszögből nézve: követni az álmunkat és valakivé válni, netán feláldozni mindent a mostért, azt kockáztatva, hogy a jövőben megbánjuk tettünket?
A regény első fele erre a négy kérdésre alapoz némi extra tragédiával fűszerezve, míg a második hányadban a döntések következményei kerülnek terítéke, jelezve, nincs jó vagy rossz döntés, csak döntés.

Az, hogy ennyire rébuszokban beszélek, nem véletlen. Cage és Eva kapcsolatában számtalan spoileres esemény játszik közre, nem kis jelentőséggel. Minden mindennel összefügg, kihatással van.
Eva hatványozottan nehéz helyzetbe kerül, egyszerre éli meg a mennyet és poklot, miközben a múlt démonai magukkal ragadják... Akárcsak Cage-et (akit emiatt meg is csapkodtam volna egy bizonyos ponton). Kapcsolatuknak tehát órási próbatétellel kell megküzdenie, méghozzá három fázisban: együtt, mégis külön- külön-külön, de akarva egymást.

Ahogy korábban említettem, a Te vagy nekem a reményben épp azt a gyorsaságot és átmenet nélküliséget hiányoltam, ami itt abszolút megjelenik. Végre tartalmat, s vele együtt mélységet kap Eváék szerelme - ami állítom, ebben a formában ezerszer szenvedélyesebb, mint puszta testiségtől... Persze abból sincs hiány, a kémia továbbra is baromi jól működik, csak úgy pattognak a szikrák a páros között, csakhogy kiegészül küzdelemmel, tettekkel, valódi érzelemnyilvánításokkal.

Mindent egybevetve imádtam ezt a részt: sírtam, nevettem, izgultam, olvadoztam. És ha beszélhetnék a spoileres dolgokról, akkor azt is elárulnám, mennyire cuki volt Cage bizonyos szerepben. Ehelyett csak annyit mondok: Hello, farm! Hello, cowboy lét!
Ui.: Cage York, vegyél feleségül!


Pontszám: 5/4,5
Kedvenc szereplő: Cage
Kedvenc jelenet: Cage küzdelme, és a zongorás rész
Negatívum: amikor Cage önérzetes gyerekként viselkedett
Borító: 5/4
Sorozat: Sea Breeze sorozat 5. része (de elég hozzá a 3. kötetet olvasni)
Megtetszett? Vidd haza!




Nyereményjáték


Mostani játékunk során arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismeritek a Sea Breeze sorozat szereplőit. Minden állomáson találtok egy szófelhős képet, mely egyetlen idézetet tartalmaz; nincs más dolgotok, mint kitalálni ki mondhatta és a keresztnevét beírni a rafflecopter doboz megfelelő sorába. Ha mind a hét névvel megpróbálkoztatok, esélyetek nyílik megnyerni a kiadó által felajánlott három nyereménykönyv egyikét.
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a kiküldött értesítőre, különben automatikusan újat sorsolunk.






Nézzetek be a többi állomásra is

11/17 Kelly & Lupi olvas
11/18 Angelika blogja
11/19 Dreamworld
11/20 Kristina blogja
11/21 CBooks
11/22 Deszy könyvajánlója
11/23 Könyvvilág

2017. november 18., szombat

Jennifer E. Smith - Vajon ránk talál a szerencse?



Ki ne ábrándozott volna még a telitalálatos lottószelvényekről hallva, hogy milyen jó lenne, ha ő nyerné meg azt a sok pénzt? De vajon áldás vagy átok egy hirtelen jött gazdagság?


Jennifer E. Smith: Vajon ránk talál a szerencse?

Kiadó: Maxim Kiadó
ISBN: 9789632618654
Oldalszám: 368 oldal
Fordító: Komáromy Zsófia

Fülszöveg:
Alice soha nem hitt a szerencsében – legfeljebb a balszerencsében. A szerelemben viszont nagyon is hisz, és már jó ideje vágyódik a legjobb barátja, Teddy után. A fiú tizennyolcadik születésnapjára – épp, amikor úgy tűnik, talán kialakulhat kettőjük között valami – Alice viccből egy lottószelvényt vesz neki ajándékba. Legnagyobb döbbenetükre Teddy száznegyvenmillió dollárt nyer a telitalálatos szelvénnyel.
Eleinte olyan az egész, mint egy valóra vált álom, főleg, mivel a két fiatalnak bőven kijutott már a balszerencséből. Alice-nek gyerekkorában szörnyű lapokat osztott az élet, amikor alig egy év eltéréssel meghalt mindkét szülője; Teddy édesapja pedig nem sokkal később elhagyta a családját, miután óriási szerencsejáték-adósságot halmozott fel.
A nehéz időkben Teddy és Alice mindig is egymásra támaszkodtak. Most azonban, miközben igyekeznek megbirkózni a fi ú hirtelen meggazdagodásának hatásaival, egyre jobban eltávolodnak egymástól. A pénz egyre inkább tűnik átoknak, mint áldásnak. Miközben Alice és Teddy próbálnak visszatalálni egymáshoz, a lány nemcsak saját magát ismeri meg sokkal jobban, hanem a szerencse és a szerelem kiszámíthatatlan kapcsolatát is.

Saját véleményem:
Ki ne játszott volna már el a gondolattal: mi lenne, ha nyerne a lottón és hirtelen felfoghatatlan mennyiségű pénz ütné a markát? Jennifer E. Smith is ezt használta fel legújabb regénye témájául.

"Mindenféle szóval lehet jelemezni minket. De mi magunk dönthetjük el, hogy melyiket tartjuk a legfontosabbnak."

 A Vajon ránk talál a szerencse? szereplői kilencéves koruk óta elválaszthatatlan barátok, rengeteg mindent éltek már át közösen, jót és rosszat is, de egymásra mindig számíthattak. Kapcsolatuk idilli, ítélkezéstől mentes - egyetlen titok árnyékolja csupán, méghozzá a főszereplő lány gyengéd érzelmei Teddy iránt. Ám a srác tizennyolcadik születésnapja kapóra jön Alice számára, aki úgy dönt, levél formájában szerelmet vall; az üdvözlőlap mellé pedig viccből mellékel egy lottószelvényt is.
Noha a vallomás elvesztődik, a barátok között alakulni kezd valami, csakhogy megtörténik az, amire egyikük sem számít: Teddy nyer a lottón. Innentől kezdve fenekestül felfordul az életük, s új irányt vesz a barátságuk, ugyanis az addig mélyszegénységben élő srác teljesen kifordul önmagából.

Őszinte leszek, Teddy-t a legelső perctől gyűlöltem, szegényen is rinyáló, egoista majomnak tűnt, de amikor jobbra fordult a sorsa, minden negatív tulajdonsága megsokszorozódott, és annyira irritáló, beképzelt tahó lett belőle, hogy kínszenvedés volt minden egyes sor, amit róla kellett olvasnom. Nála visszataszítóbb, antipatikusabb álompasival könyvmoly pályafutásom során még nem találkoztam.
Teddy figurája által viszont Jennifer E. Smith alaposan bemutatja, mit tehet a pénz valakivel, és hogy milyen előnyei, illetve hátrányai lehetnek a gazdagságnak. Hogy mennyire könnyű átesni a ló túloldalára, bevonzani a pénzhajhászokat és megfeledkezni a valódi értékekről.
Ebből a szempontból igen fontos a történet mondanivalója, és bármennyire is rosszul voltam Teddy-től, tagadhatatlan, hogy a vele történtek kívülről szemlélése tanulságos: rávilágít arra, hogy a pénz, a siker, a nyájasság és körülrajongás mit sem ér.

A pénz mellett azonban olyan témák is felbukkannak, mint az önkeresés, gyász, család, múlt, másság, szegénység és az álmok megvalósítása. Jennifer E. Smithben azt szeretem, hogy cuki köntösbe csomagolva, abszolút hétköznapi módon, mindenféle felesleges sallangtól mentesen, tartalmas életigazságokat ad át olvasóinak.
Ebben az esetben külön kiemelném a másságot, ami épp attól lesz különleges, hogy tök természetes dologként jelenik meg, és nem abból fakad a dráma, hogy a meleg párost milyen coming-out okozta gyötrelmek kínozzák, hanem egy olyan problémából (továbbtanulás, távolság, álmok), ami kortól és nemtől függetlenül bármelyik párkapcsolatban megjelenhet. (Mellesleg magasan Leo és a pasija voltak a legédesebbek az egész sztoriban.)

"- (...) Harry árva volt, de sok minden más is jellemezte. Ahogy rád is sok szó igaz, nem csak az, hogy árva."

A Vajon ránk a talál a szerencse? főként a hirtelen jött sikerről, annak feldolgozásáról és következményeiről szól, de a háttérben van egy másik szál is, ami legalább ennyire hangsúlyos, méghozzá az önkeresés.
Alice gyerekként egy év különbséggel elveszti szüleit, akikről éveken át különféle ideákat őriz. Akaratlanul is az ő eszményeik szerint él, önkénteskedik, akárcsak ők, és olyan álmokat kerget, amik nem feltétlenül a sajátjai, így őrizve meg szülei emlékét. Unokatestvérééknél pedig kívülálló szigetnek érzi magát, holott Leo szülei sajátjukként szeretik, és mindent elkövetnek, hogy Alice ne csak árvaként jellemezhesse magát. Számomra ez tetszett legjobban.

Összességében megint egy aranyos, tartalmas regényt hozott össze Jennifer E. Smith, ami talán kicsit komolyabb is, mint az eddigiek. Egyetlen hátránya a férfi főszereplő. Teddy sajnos rengeteget ront a történeten, karakterfejlődése pedig túl kései ahhoz, hogy ne vonjak le miatta másfél pontot. Ettől függetlenül J.E.S. rajongóknak kötelező!


Pontszám: 5/3,5
Kedvenc szereplő: Leo és a szülei, Alice
Kedvenc jelenet: Leo-Alice jelenetek
Negatívum: Teddy
Borító: 5/4
Sorozat: önálló
Megtetszett? Vidd haza!




Ferry Building piac


A helyiek által kedvelt kézműves vásár a több mint száz éve kompvégállomásként üzemelő épületben kapott helyet, több menő étterem és egyéb üzlet mellett. Kedden, csütörtökön és szombaton az épület előtti téren termelői piac várja az érdeklődőket. A Ferry Building a kikötőt és a Twin Peaks környékét összekötő Market Street végén tornyosul. 

Szellős központi folyosója igazi ínyencparadicsom, tele kávézókkal, tea shopokkal, fűszeresekkel, bio piacokkal, borbárokkal, pékségekkel és lebilincselő látnivalókkal.
A kompház óratornyát a 12. századi sevillai harangtoronyról mintázták, és minden egész és fél órában megszólal a harangjáték. A torony a világ legnagyobb mechanikus óráját őrzi, amelyet még 1898-ban készített egy bostoni órásmester. 









Nyereményjáték


Mostani játékunkban a szerencséhez és balszerencséhez köthető babonák nyomába eredünk. Minden állomás megfejtése egyetlen tárgy vagy állat, azaz csupán egyetlen szót kell helyesen beírnotok a nyereménydoboz minden egyes sorába.
Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.


Szilveszterkor tilos kivinni, hacsak nem akarunk megszabadulni a szerencsétől egy álló esztendőre.




Nézzetek be a többi állomásra is

11/13Angelika blogja
11/14 MFKata gondolatai
11/15 Deszy könyvajánlója
11/16 CBooks
11/17 Könyvvilág
11/18 Dreamworld
11/19 Zakkant olvas

Jamie McGuire - Gyönyörű búcsúzás



A Maddox testvérek sorozat ötödik része jelenik meg hamarosan a Maxim Kiadó gondozásában. A Gyönyörű búcsúzás felkavaró, egyben megnyugtató befejezése a sorozatnak, amely méltán vált a magyar olvasók kedvencévé. Választ kapunk a kérdéseinkre, kiderülnek a titkok, amiket a testvérek még a családtagjaik előtt is rejtegettek. Kövesd a blogturné állomásait, ha minden kérdésre helyes választ adsz, tiéd lehet a három nyereménykönyv egyike, a kiadó felajánlásában.


Jamie McGuire: Gyönyörű búcsúzás

Kiadó: Maxim Kiadó
ISBN: 9789632618517
Oldalszám: 312 oldal
Fordító: Szűr-Szabó Katalin

Fülszöveg:
Egy Maddox sosem tudott veszteni, de a Halál mindig győz. Tizenegy évvel azután, hogy szerelmével, Abbyvel Vegasba szöktek, Travis Maddox különleges ügynök végrehajtja a maga önkényes ítéletét Benny Carlisin, a maffiacsalád fején. Ezért Vegas legrégebbi és legkegyetlenebb szervezett bűnözőfamíliája most bosszúra készül. A célpont pedig a Maddox család minden tagja. Travis testvére, Thomas, azért, hogy megvédje családját, olyan lépésre szánja el magát, amivel fájdalmat okoz szeretteinek: eljátssza, hogy a maffia kioltotta az életét. Eközben a család tudtára jut a titok, amit Thomas és Travis egy évtizeden át őriztek, és a Maddoxok most először kerülnek szembe egymással. Harag és gyász tombol bennük. Bár valamennyien ismerik már a veszteség ízét, a család kibővült, és a korábbinál nagyobb a kockázat. És miközben testvér testvér ellen, feleség feleség ellen foglal állást, mindannyian választás elé kerülnek: hagyják, hogy a félelem elszakítsa őket egymástól, vagy még erősebbé kovácsolja a családot.

Saját véleményem:
A búcsúzás mindig nehéz - és legtöbbször fájdalmas is. Hatványozottan igaz ez abban az esetben, ha egy könyv eredeti címében szerepel a temetés szó.
Sok mindent lehet eltemetni, elbúcsúztatni: emlékeket, régi időket, múltat, fájdalmat, boldogságot vagy valamely szerettünket. A fináléban pedig szinte mindegyiknek tanúi lehetünk.

Nehezen vettem rá magam erre a részre. Egyrészt kezdtem már belefásulni a Maddox fiúk unos-untalan ismételt sablonjába, másrészt féltem elengedni mind a hat páros happy endjét. Mert ha valamiben biztos voltam, hát az az, hogy nem leszek boldog, nem nyerek feloldozást vagy békét az utolsó lap után. De belevágtam, Jamie kezébe adtam a szívemet és hagytam, szorongassa kedvére.
Megtette. A szó minden értelmében. Elvett, adott, kifacsart, földhöz vágott, feldühített és összetört. Folyamatosan úgy éreztem magam, mintha egy érzelmi hullámvasútra ültem volna fel, amit a Maddox habitus rengeteg kacskaringóval látott el. Főként úgy, hogy az egy négyzetméterre jutó Maddox családnevet viselők száma jócskán meghaladta a normális szintet.

A Gyönyörű búcsúzás teljes mértékben a család fináléja, minden korábbi főszereplő visszaköszön benne. A jelenbéli események előregördítése mellett kiderül, az elmúlt tizenegy év során mi lett a párokkal, hogyan élték meg a saját boldogan éltek, míg meg nemjüket, milyen bonyodalmak hálózták be kapcsolataikat, vagy hogy milyen szülőkké váltak.
Vannak köztük olyanok, akik szétmentek, netán komoly, kapcsolatpróbáló gondokkal szembesültek, de akadnak felhőtlenül boldog házastársak is. Egyszóval Jamie igyekezett hitelesen megfogni ezt a részét, s reálisan ábrázolni, mi van a mámorító rózsaszín köd után.
Romantikus alkatként persze nem mindig örültem a túlzott realitásnak, mégis be kellett látnom, így volt jó. Gondok mindenhol vannak, egyetlen kapcsolat sem mentes összezörrenésektől, de ha mindemellett ott lapul a szeretet és a kötelék, akkor jöhet bármi. Nagyjából ezt hivatott a Gyönyörű búcsúzás is bemutatni egy utolsó nagy próbatétellel.

Thomas és Travis közös ügye új erőre kap miután a Carlisi család komoly veszteségeket szenved. Ezt követően a maffia rászáll a Maddox családra, melynek értelmében mindenki célponttá válik. A testvérpárnak nincs más választása, mint sodródni az árral, egy helyre terelni a családtagokat, és olyan sorsdöntő lépéseket tenni, ami kivétel nélkül mindenkit meg fog változtatni.
Travis és Thomas, pontosabban a főnökük terve úgy eget rengető baromság, ahogy van, millió sebből vérzik. Szerencsére nem is ez a lényeg, hanem a család. Az akció nem több puszta ürügynél, amivel Jamie-nek sikerült összezsúfolnia mindenkit és olyan kiélezett helyzetbe sodornia, ami kihozza a legjobbat és legrosszabbat belőlük.
Én pedig hihetetlenül élveztem! A váltott szemszögeknek hála dinamikus lett a sztori, újra megjelent az az igazi, hamisítatlan Maddox szenvedély, ami kezdetben is jellemezte a sorozatot, és a karakterek is éltek. Most komolyan, képzeljetek el hat Maddox fiút a párjaikkal, gyerekeikkel karöltve olyan helyeken összezsúfolva, mint Jim aprócska háza vagy a szülészeti osztály!
A humor, az összezörrenés garantált, míg a piszkos kis titkok napvilágra kerülése ugyancsak borítékolható. Kész háborús övezet Maddox bombákkal felszántva.

Ugyanakkor akadt három dolog, amivel sehogy sem tudtam zöldágra vergődni. Első és legnagyobb problémám a kaotikus időkezelésben öltött testet - egyszerűen azóta sem tudom felfogni, hogy nem volt legalább egy épkézláb szerkesztő, aki kiszúrta volna, mekkora gáz van. Szorosan ezt követte Jim és a többiek fizikai leamortizálása* (előbbit épp csak élve el nem temették, míg a többiek recsegtek-ropogtak, alig bírtak felállni harmincévesen), ami után már csak enyhe szemforgatást jelentett egy értelmetlen és totálisan felesleges haláleset.
*Hogy érezzétek, mennyire komolyan hatott rám az évszámokkal párosuló hiszti, nekiálltam kiszámolni, ki mennyi idős. Példaként párat elárulok: Jim 61-2, Thomas 40-41, Falyn 35-6, Cami 33, Travis 31, Abby 30

Mégis... Messzemenően ez az egyik legjobb Maddox kötet, amivel Travis és Abby óta találkoztam. Egyformán dominál benne a humor, szenvedély, szeretet, és a Maddox vehemencia, míg a családi kötelék mindent felülír. Minden sorából süt, hogy Jamie mennyire élvezte írni. És bár az idő banánhéján csúnyán megcsúszott, az egymásba fonódó, egymással összeérő szálakat mesterien szövögette. Az utolsó fejezet pedig elképesztően gyönyörűre sikeredett, csodálatos keretet adva a Maddox család történetének.


Pontszám: 5/4
Kedvenc szereplő: mindenki
Kedvenc jelenet: Alyssa a reptéren, Jim fejezete
Negatívum: időrendi káosz, Abby-Cami szóváltása
Borító: 5/4
Sorozat: a Gyönyörű sorscsapás és Maddox fivérek utolsó része

Megtetszett? Vidd haza!




Családfa


Nagyobb méretért katt a képre




Nyereményjáték


Azoknak kedvez a játék, akik ismerik a korábbi részeket és a szereplőket.
Minden állomáson egy-egy Maddox barátnő/feleség nevének betűit találod összemixelve. A feladat: helyes sorrendbe állítani a betűket és a rafflecopter doboz megfelelő sorába beírni a páros nevét. Tehát a női név mellett a Maddox fiúkra is kíváncsiak vagyunk.
Figyelem! A nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére válaszolni az értesítő levélre. Ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz!


SILNOLE




Nézzetek be a többi állomásra is


11/12 Kelly és Lupi olvas
11/14 Deszy könyvajánlója
11/16 Kristina blogja
11/18 Dreamworld
11/20 Insane Life
11/22 CBooks

2017. november 17., péntek

L. A. Casey - Gyere haza!



Újabb szerző mutatkozik be a Könyvmolyképző Kiadó Rubin Pöttyös sorozatában, L. A. Casey. Természetesen a Blogturné Klub tagjai sem maradhatnak ki a jóból, november 11-től öt állomásos turnéra indulunk az új new adult kötettel, aminek a címe Gyere haza!
Ismerd meg velünk Lane és Kale hosszú évekre visszanyúló történetét, és ha ügyes vagy, a könyv három példányának egyike is a tiéd lehet.


L. A. Casey: Gyere haza!

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789634571698
Oldalszám: 360 oldal
Fordító: Guti Eszter

Fülszöveg:
Ő volt a legjobb barátom, a legkedvesebb pótbátyám és a legjobb védelmezőm. Ő volt a legjobb, és az enyém volt.
Lane retteg a hazatéréstől. Szeretett nagybátyja, Harry váratlanul meghalt, de Lane-nek meg kell küzdenie egy régi démonával is. Kale Hunttal gyermekkoruk óta a legjobb barátok, ám ez a kapcsolat sosem volt egyszerű. Lane miatta hagyta ott a családját és költözött New Yorkba. Fájt látnia, hogy Kale valaki mással boldog, másba szerelmes. Fájt, méghozzá iszonyúan. Tehát fogta a sátorfáját és mindent hátrahagyva új életet kezdett, teljesen elvágva magát a múltjától. Ám most, hogy visszatér, a régi érzések is előtörnek, mintha egy nap sem telt volna el a távozása óta. Az érzelmek mindent elborítanak, a tragédia pedig összehozza az embereket. Vajon Lane képes lesz-e megküzdeni a múltjával, a családjával, a veszteségekkel?

Saját véleményem:
A könyv, ami úgy szól valamiről, hogy igazából nem szól semmiről, miközben mindegyik főszereplő hibbant, mégsem lehet letenni. Ha tömör és rövid akarnék lenni, akár így is jellemezhetném L. A. Casey hazánkban debütáló regényét.
A Gyere haza! második esély típusú történet, de nem a megszokott fajtából; a szerző különleges módját választotta annak, hogy bemutassa Lane és Kale évtizedeken átívelő rögös útját, melyben a szerelem mellett éppoly' hangsúlyos szerep jut a gyásznak és a családi köteléknek is. Részben a három téma egyenrangúsága miatt más, mint a hasonló művek, részben pedig a szerkezete miatt.
Két, egymással párhuzamosan futó idősíkból épül fel, melyek fejezetről-fejezetre váltakoznak, ügyelve arra, hogy kiegészítsék, építsék egymást. Míg a múltban fokozatosan megy tönkre minden, addig a jelen eseményei a gödörből kikászálódva ívelnek egyre fentebb - viszonylag problémamentesen.
Hogy ez mennyire volt jó húzás L. A. Casey-től, az már más kérdés. Szerkezetileg mindenképp érdekes színezet ad a sztorinak, viszont pont ezért sok minden érthetetlen marad a végpontig - oda jutva pedig élét veszti a dolog.

Adott egy huszonhat éves lány, aki hat évvel korábban elmenekül otthonról, mert összetörik a szívét, ráadásul az események láncolata látszólag annyira belekavar a családjával való viszonyába, hogy velük is megszakít minden kapcsolatot. Harry nagybátyjának kivételével. Csakhogy, amikor bácsikája meghal, Lane arra kényszerül, hogy végre szembenézzen múltjával és szeretteivel, ami egy igazán érdekfeszítő kiinduló pont. Az olvasóban folyamatosan ott motoszkál a kérdés, vajon mi történt a lány és a családja között, mivel és hogyan bántotta meg Kale? Aztán mindez még nagyobb lángra kap, amikor egyre több, szívmelengető emlék kerül napvilágra, vagy ahogy a jelenben a családtagok fogadják hősnőnket.
Egy idő után azonban az egész helyzet rettentő ellentmondásossá válik. Az így megbántották, olyan csúnyán viselkedtek a családtagok szegény kicsi Lane-nel vád fejezetről-fejezetre értelmét veszti, és amikor kiderül a nagy titok... hát az olyan, mint egy kipukkadt lufi... csalódás.
Minden felmerülő probléma, sérelem túlspilázott, míg azok megoldása elnagyolt, vagy éppen túlidealizált. L. A. Casey szerette volna átadni a gyász fájdalmát, a családi összetartás-, az egyéni bátorság fontosságát, és a szerelmet, ám ezek egyenrangúsága miatt minden elnagyolódott és valahogy semelyik téma nem kapott érzelmi töltetet. Számomra hiányoztak a karakteri mélységek, a valódi drámák (nem a klisés, filmszerűek), és az, hogy ha már a megbocsátás-gyógyulás útját járják a szereplők, akkor  ne annyi legyen, hogy végigzongorázzuk, mi volt a múltban, majd a jelenben két mondatnyit üvöltünk egymással, aztán a másik nyakába borulunk és HEA.
Lane-t leszámítva sajnos mindegyik szereplő kalapból előrángatott papírmasé szerepet töltött be. Kale is.

Elméletileg gyerekkori barátságból szövődő viszonzatlan/tiltott szerelemről van szó, ami alapjáraton az egyik kedvenc témám, ebben az esetben viszont nagyon kifejtetlen maradt. Valahogy Kale mindig csak olyan emlékekben bukkant fel, amikor Lane-t pátyolgatni kellett, ráadásul évek teltek el egy-egy ilyen alkalom között, így nem csoda, ha egyetlen alkalmat leszámítva, steril és némiképp érthetetlen lett a fene nagy szerelem kettejük között. Ami viszont nagyobb baj, hogy Kale nem csupán a múltban szorult a háttérbe, hanem a jelenben is. Gyakorlatilag az utolsó 10 százalékban kaptak Lane-nel néhány oldalt, hogy "tisztázzák" a félreértésüket, kibéküljenek és sírig tartó szerelmet fogadjanak egymásnak.
Bár őszintén szólva nem bánom, hogy Kale-ből csak minimálisat kaptam, szegény irdatlan nagy seggfej és papucs egyszemélyben. És ha azt hinnétek, Lane jobb, elárulom: nem. Önző hisztérika, aki akkor is maga miatt kesereg, amikor a szeretteit eltemeti... mert hát, jaj, most ki fogja meghallgatni őt?

Mindent összevetve, számomra némileg csalódás volt a Gyere haza!, főként úgy, hogy mindenhol az év könyveként emlegetik. Nem rossz, de nem is kiemelkedő. Gyorsan lehet vele haladni (háromnegyed részben párbeszédekből áll), nincs benne felesleges dráma, ellenben sok-sok coelhos életbölcsességet lehet magunkba szívni, és minden negatívuma ellenére nem ereszti az olvasót. Engem is meglepett, mennyi minden miatt morgok, holott úgy falom a sorokat, mintha életem regényét tartanám a kezemben. Szóval...


Pontszám: 5/3
Kedvenc szereplő: Lavender, Harry
Kedvenc jelenet: ruhavásárlás
Negatívum: a két főszereplő
Borító: 5/5 (bár semmi köze Kale-hez)
Sorozat: önálló




Nyereményjáték



Mostani játékunk a második esélyekről szól. Lane és Kale, a Gyere haza! főszereplői elsőre elmulasztották az esélyt a közös boldogságra, de most kaptak egy újabb esélyt, amit vagy megragadnak vagy nem. Mindenesetre a játékunkban ugyanilyen párosokat találsz minden állomáson. Olyanok new adult főhősökét, akiknek elsőre valamiért nem jött össze, de a sors újabb esélyt adott nekik.
Mi mondjuk a páros nevét, tőled pedig a könyv címét várjuk. Természetesen angolul és magyarul is elfogadjuk a címeket. Ha megvannak a címek, nincs más dolgod, mint beírni őket a Rafflecopter doboz megfelelő soraiba.
Ha ügyes vagy, megnyerheted a regény három példányának egyikét.
Figyelem! A beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk! A kiadó csak magyarországi címre postáz.


Elec & Greta




Nézzetek be a többi állomásra is

11/17 Dreamworld
11/19 CBooks

2017. november 13., hétfő

Erin Watt - Megtört herceg



Folytatódik Ella és a Royalék magával ragadó története! Még nem is volt időnk feldolgozni a Papír hercegnő függő végét, máris bombaként robban az életünkbe a Megtört herceg - természetesen a Könyvmolyképző Kiadótól. Ha szeretnétek megismerni a történet folytatását, ezúttal Reed szemszögéből is, és megnyerni a könyvet, tartsatok a blogturné 8 bloggerével!


Erin Watt: Broken Prince - Megtört herceg

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789634572466
Oldalszám: 352 oldal
Fordító: Sándor Alexandra Valéria

Fülszöveg:
Kikötőben vívott ökölharctól kezdve az iskolai bunyóig: életek omlanak össze a csillogó-villogó palotában, miközben egy srác próbálja menteni a bőrét.
Reed Royalnak mindene megvan: vonzó külső, befolyásos család, sok pénz. Az elit gimiben sorban állnak a lányok, hogy vele lehessenek. Ő viszont magasról tesz mindenkire, mert csak a családja érdekli – amíg Ella Harper be nem sétál az életébe.
Izzó gyűlölettel indul a kapcsolatuk, mert azt akarja, hogy az apja új nevelt lánya szenvedjen. De aztán minden átfordul valami egész másba. Közel akarja tudni magához Ellát. Biztonságban. Egy ostoba hiba miatt azonban Ella elmenekül a karjaiból, így káosz köszönt a Royal-palotára. Reed azon kapja magát, hogy összeomlik az egész világa.
Ella már nem kíváncsi rá. Azt mondja, hogy csak tönkretennék egymást.
Talán igaza van.

Saját véleményem:
Az első rész idegőrlő függővége után úgy vetettem rá magam a folytatásra, mint kiéhezett vadállat a véres rongyra. Tudnom kellett, milyen magyarázat létezhet Reed tettére.
Nos, a választól nem mondanám, hogy túl boldog lettem, megkockáztatom még annak is jobban örültem volna, ha azzal rukkolnak elő, hogy drága barátunknál délre tolult a vér... de az az igazság, hogy a világ legklisésebb szappanoperai fordulata ellenére, már az első mondatnál elkapott a Royal bűvölet. Olyannyira, hogy lazán átsiklottam minden szemforgatásra alkalmas momentum felett.

A történet onnan folytatódik, ahol a Papír hercegnő véget ért: fény derül Reed titkára és megindul az Ella utáni hajsza. A lány eltűnése jócskán felkavarja a Royal család életét, olyannyira, hogy az látszólag papírvárként omlik össze. Egymásnak feszülnek a családtagok, előkerülnek a mélyre ásott szennyesek, és a múlt árnyai is átszövik a fiúk mindennapjait, miközben a régi ellenségek újult erővel lendülnek támadásba.
A Megtört hercegben Reed Royal szembekerül mindennel és mindenkivel, ami ha nem is teljesen, de jócskán megtöri - szemtanúi lehetünk otthoni és iskolai hanyatlásának. (Számomra az egész kicsit olyannak tűnt, mint Az oroszlánkirály második részében Kovu száműzetése-meghurcolása.)
Hogy ezt miként éli meg a korábban alfahím szerepben tetszelgő srác, az csodálatosan átjön a fejezeteiből, most ugyanis nem csak Ella, hanem Reed is saját hangot kap.
Őszintén mondom, nem tudom, melyik szerző felelős Reed szemszögéért, de bravúrosan hozza a megtört, mégis laza, nagyszájú fickót, akinek minden pórusából árad a szenvedély (és itt most nem feltétlenül romantikus-erotikus értelemben értem). Nagyon pasis, nagyon szerethető.  A legfontosabb mégis az a lehetőség, amit a Reed fejezetek nyújtani tudnak: bepillantást a Royal család kulisszái mögé.
Már az első kötetben látszott, hogy a testvérek és Callum életében is több vakfolt van, tele olyan titokkal, ami miatt olyanok lettek, amilyenek: függők, indulatosak, bizalmatlanok. Szerethetetlenek. Ezek nagy része most terítékre kerül.

Nem árulok el nagy titkot, ha elárulom, a történet egy pontján Ella is előkerül, végtére is ő ennek az egész cirkusznak a porondmestere. Nagyjából miatta vagy érte történik a dolgok kilencven százaléka. Ám miközben Reed eltökélten, lankadatlan lelkesedéssel igyekszik bizonyítani szíve hölgyének, addig Ellának is szembe kell néznie az anyja által ráhagyott örökséggel.
Ella kislányként mást sem látott, mint hazug férfiak sorát, akik különféle módon hitegették a naiv asszonyt és kihasználták érzéseit. Hősnőnk akkor eltökélte, ő maga nem fog ugyanabba a hibába beleesni... Csakhogy Reed ugyanerre kéri minden egyes próbálkozásával.
Kettejük kapcsolata végtelenül idegőrlő, olyan pro és kontra érveket sorakoztatnak fel virtuálisan, akár érzések, tettek által, amikkel képtelenség vitába szállni - csak szétszakadni lehet.

Imádtam a koncepciót, miszerint Reednek több fronton kell tepernie: Ellánál, a családjánál és a suliban. Előbbi tök jól lefedi a romantikus részt; a testvérek és apjuk közti gubancok szolgáltatják az érzelmi mélységet, míg a suliban kitörő lázadás plusz dinamikát visz bele.
Örülök, hogy Erin Watték ennyi probléma között is megtudták tartani az iskolai szálat, hiszen több okból is döntő fontosságú. De ennél is jobban örülök, hogy megmutatták, mi van akkor, ha a rettegett hatalom meggyengül, felszínre tör a káosz és romba dönt mindent.

Egyetlen dolog van, ami az én szememben negatív élményként maradt meg, mégpedig az agresszió. A srácok eddig is szerették erővel elintézni az ügyeiket, vagy puszta szórakozásból leruccanni egy laza utcai harcra. A második részben viszont jócskán elszaladt velük a ló (és Ellával meg Calummal is). Értem én a fizikai fölény, bosszú, megtorlás és miegyéb eszményét, de az komoly ellenérzéseket vált ki belőlem, amikor hőstettként (követendő példaként) olyasmi van elkönyvelve, hogy valakit péppé lehet verni, megalázni, betonba vágni a fejét. Sajnálom, én ezzel nem tudok azonosulni. 

Mindazonáltal nagyon szerettem ezt a részt, talán jobban is, mint az elsőt, és a dupla függővég után alig várom a folytatást (bár megjegyzem, ennél a függővégnél simán összeadható az egy meg egy). Ajánlom mindenkinek, aki szeretne egy letehetetlen olvasmányt találni.
A Megtört herceg feszített tempójú, fordulatokban, sötét titkokban, szenvedélyben gazdag regény, könnyű elsodródni vele. A Royal fiúk nem csak tönkre-, de függővé is tesznek.


Pontszám: 5/4,75
Kedvenc szereplő: Ella, Easton, Reed, Callum, Val
Kedvenc jelenet: Reed próbálkozásai
Negatívum: az agresszió
Borító: 5/5
Sorozat: A Royal család 2. része




Nyereményjáték


A mostani nyereményjátékunkban tesztelni fogjuk, hogy mennyire emlékeztek az első részre. Idézeteket fogtok találni minden blogon, amit valamelyik szereplő mondott, a dolgotok pedig természetesen az, hogy megfejtsétek, kitől származik. Ezután már csak be kell írnotok a rafflecopter doboz megfelelő sorába a nevet, és már esélyesek is vagytok a könyv megnyerésére.
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.


"- Tudom, hogy nem pótolhatom a szüleidet, viszont mindenben számíthatsz rám, amiben rájuk támaszkodnál. Lehet, hogy elvesztetted a családodat, de már nem vagy egyedül, Ella. Royal lettél."




Nézzetek be a többi állomásra is