A Maddox testvérek sorozat ötödik része jelenik meg hamarosan a Maxim Kiadó gondozásában. A Gyönyörű búcsúzás felkavaró, egyben megnyugtató befejezése a sorozatnak, amely méltán vált a magyar olvasók kedvencévé. Választ kapunk a kérdéseinkre, kiderülnek a titkok, amiket a testvérek még a családtagjaik előtt is rejtegettek. Kövesd a blogturné állomásait, ha minden kérdésre helyes választ adsz, tiéd lehet a három nyereménykönyv egyike, a kiadó felajánlásában.
Kiadó: Maxim Kiadó
ISBN: 9789632618517
Oldalszám: 312 oldal
Fordító: Szűr-Szabó Katalin
Fülszöveg:
Egy Maddox sosem tudott veszteni, de a Halál mindig győz. Tizenegy évvel azután, hogy szerelmével, Abbyvel Vegasba szöktek, Travis Maddox különleges ügynök végrehajtja a maga önkényes ítéletét Benny Carlisin, a maffiacsalád fején. Ezért Vegas legrégebbi és legkegyetlenebb szervezett bűnözőfamíliája most bosszúra készül. A célpont pedig a Maddox család minden tagja. Travis testvére, Thomas, azért, hogy megvédje családját, olyan lépésre szánja el magát, amivel fájdalmat okoz szeretteinek: eljátssza, hogy a maffia kioltotta az életét. Eközben a család tudtára jut a titok, amit Thomas és Travis egy évtizeden át őriztek, és a Maddoxok most először kerülnek szembe egymással. Harag és gyász tombol bennük. Bár valamennyien ismerik már a veszteség ízét, a család kibővült, és a korábbinál nagyobb a kockázat. És miközben testvér testvér ellen, feleség feleség ellen foglal állást, mindannyian választás elé kerülnek: hagyják, hogy a félelem elszakítsa őket egymástól, vagy még erősebbé kovácsolja a családot.
Saját véleményem:
A búcsúzás mindig nehéz - és legtöbbször fájdalmas is. Hatványozottan igaz ez abban az esetben, ha egy könyv eredeti címében szerepel a temetés szó.
Sok mindent lehet eltemetni, elbúcsúztatni: emlékeket, régi időket, múltat, fájdalmat, boldogságot vagy valamely szerettünket. A fináléban pedig szinte mindegyiknek tanúi lehetünk.
Nehezen vettem rá magam erre a részre. Egyrészt kezdtem már belefásulni a Maddox fiúk unos-untalan ismételt sablonjába, másrészt féltem elengedni mind a hat páros happy endjét. Mert ha valamiben biztos voltam, hát az az, hogy nem leszek boldog, nem nyerek feloldozást vagy békét az utolsó lap után. De belevágtam, Jamie kezébe adtam a szívemet és hagytam, szorongassa kedvére.
Megtette. A szó minden értelmében. Elvett, adott, kifacsart, földhöz vágott, feldühített és összetört. Folyamatosan úgy éreztem magam, mintha egy érzelmi hullámvasútra ültem volna fel, amit a Maddox habitus rengeteg kacskaringóval látott el. Főként úgy, hogy az egy négyzetméterre jutó Maddox családnevet viselők száma jócskán meghaladta a normális szintet.
A Gyönyörű búcsúzás teljes mértékben a család fináléja, minden korábbi főszereplő visszaköszön benne. A jelenbéli események előregördítése mellett kiderül, az elmúlt tizenegy év során mi lett a párokkal, hogyan élték meg a saját boldogan éltek, míg meg nemjüket, milyen bonyodalmak hálózták be kapcsolataikat, vagy hogy milyen szülőkké váltak.
Vannak köztük olyanok, akik szétmentek, netán komoly, kapcsolatpróbáló gondokkal szembesültek, de akadnak felhőtlenül boldog házastársak is. Egyszóval Jamie igyekezett hitelesen megfogni ezt a részét, s reálisan ábrázolni, mi van a mámorító rózsaszín köd után.
Romantikus alkatként persze nem mindig örültem a túlzott realitásnak, mégis be kellett látnom, így volt jó. Gondok mindenhol vannak, egyetlen kapcsolat sem mentes összezörrenésektől, de ha mindemellett ott lapul a szeretet és a kötelék, akkor jöhet bármi. Nagyjából ezt hivatott a Gyönyörű búcsúzás is bemutatni egy utolsó nagy próbatétellel.
Thomas és Travis közös ügye új erőre kap miután a Carlisi család komoly veszteségeket szenved. Ezt követően a maffia rászáll a Maddox családra, melynek értelmében mindenki célponttá válik. A testvérpárnak nincs más választása, mint sodródni az árral, egy helyre terelni a családtagokat, és olyan sorsdöntő lépéseket tenni, ami kivétel nélkül mindenkit meg fog változtatni.
Travis és Thomas, pontosabban a főnökük terve úgy eget rengető baromság, ahogy van, millió sebből vérzik. Szerencsére nem is ez a lényeg, hanem a család. Az akció nem több puszta ürügynél, amivel Jamie-nek sikerült összezsúfolnia mindenkit és olyan kiélezett helyzetbe sodornia, ami kihozza a legjobbat és legrosszabbat belőlük.
Én pedig hihetetlenül élveztem! A váltott szemszögeknek hála dinamikus lett a sztori, újra megjelent az az igazi, hamisítatlan Maddox szenvedély, ami kezdetben is jellemezte a sorozatot, és a karakterek is éltek. Most komolyan, képzeljetek el hat Maddox fiút a párjaikkal, gyerekeikkel karöltve olyan helyeken összezsúfolva, mint Jim aprócska háza vagy a szülészeti osztály!
A humor, az összezörrenés garantált, míg a piszkos kis titkok napvilágra kerülése ugyancsak borítékolható. Kész háborús övezet Maddox bombákkal felszántva.
Ugyanakkor akadt három dolog, amivel sehogy sem tudtam zöldágra vergődni. Első és legnagyobb problémám a kaotikus időkezelésben öltött testet - egyszerűen azóta sem tudom felfogni, hogy nem volt legalább egy épkézláb szerkesztő, aki kiszúrta volna, mekkora gáz van. Szorosan ezt követte Jim és a többiek fizikai leamortizálása* (előbbit épp csak élve el nem temették, míg a többiek recsegtek-ropogtak, alig bírtak felállni harmincévesen), ami után már csak enyhe szemforgatást jelentett egy értelmetlen és totálisan felesleges haláleset.
*Hogy érezzétek, mennyire komolyan hatott rám az évszámokkal párosuló hiszti, nekiálltam kiszámolni, ki mennyi idős. Példaként párat elárulok: Jim 61-2, Thomas 40-41, Falyn 35-6, Cami 33, Travis 31, Abby 30
Mégis... Messzemenően ez az egyik legjobb Maddox kötet, amivel Travis és Abby óta találkoztam. Egyformán dominál benne a humor, szenvedély, szeretet, és a Maddox vehemencia, míg a családi kötelék mindent felülír. Minden sorából süt, hogy Jamie mennyire élvezte írni. És bár az idő banánhéján csúnyán megcsúszott, az egymásba fonódó, egymással összeérő szálakat mesterien szövögette. Az utolsó fejezet pedig elképesztően gyönyörűre sikeredett, csodálatos keretet adva a Maddox család történetének.
Sok mindent lehet eltemetni, elbúcsúztatni: emlékeket, régi időket, múltat, fájdalmat, boldogságot vagy valamely szerettünket. A fináléban pedig szinte mindegyiknek tanúi lehetünk.
Nehezen vettem rá magam erre a részre. Egyrészt kezdtem már belefásulni a Maddox fiúk unos-untalan ismételt sablonjába, másrészt féltem elengedni mind a hat páros happy endjét. Mert ha valamiben biztos voltam, hát az az, hogy nem leszek boldog, nem nyerek feloldozást vagy békét az utolsó lap után. De belevágtam, Jamie kezébe adtam a szívemet és hagytam, szorongassa kedvére.
Megtette. A szó minden értelmében. Elvett, adott, kifacsart, földhöz vágott, feldühített és összetört. Folyamatosan úgy éreztem magam, mintha egy érzelmi hullámvasútra ültem volna fel, amit a Maddox habitus rengeteg kacskaringóval látott el. Főként úgy, hogy az egy négyzetméterre jutó Maddox családnevet viselők száma jócskán meghaladta a normális szintet.
A Gyönyörű búcsúzás teljes mértékben a család fináléja, minden korábbi főszereplő visszaköszön benne. A jelenbéli események előregördítése mellett kiderül, az elmúlt tizenegy év során mi lett a párokkal, hogyan élték meg a saját boldogan éltek, míg meg nemjüket, milyen bonyodalmak hálózták be kapcsolataikat, vagy hogy milyen szülőkké váltak.
Vannak köztük olyanok, akik szétmentek, netán komoly, kapcsolatpróbáló gondokkal szembesültek, de akadnak felhőtlenül boldog házastársak is. Egyszóval Jamie igyekezett hitelesen megfogni ezt a részét, s reálisan ábrázolni, mi van a mámorító rózsaszín köd után.
Romantikus alkatként persze nem mindig örültem a túlzott realitásnak, mégis be kellett látnom, így volt jó. Gondok mindenhol vannak, egyetlen kapcsolat sem mentes összezörrenésektől, de ha mindemellett ott lapul a szeretet és a kötelék, akkor jöhet bármi. Nagyjából ezt hivatott a Gyönyörű búcsúzás is bemutatni egy utolsó nagy próbatétellel.
Thomas és Travis közös ügye új erőre kap miután a Carlisi család komoly veszteségeket szenved. Ezt követően a maffia rászáll a Maddox családra, melynek értelmében mindenki célponttá válik. A testvérpárnak nincs más választása, mint sodródni az árral, egy helyre terelni a családtagokat, és olyan sorsdöntő lépéseket tenni, ami kivétel nélkül mindenkit meg fog változtatni.
Travis és Thomas, pontosabban a főnökük terve úgy eget rengető baromság, ahogy van, millió sebből vérzik. Szerencsére nem is ez a lényeg, hanem a család. Az akció nem több puszta ürügynél, amivel Jamie-nek sikerült összezsúfolnia mindenkit és olyan kiélezett helyzetbe sodornia, ami kihozza a legjobbat és legrosszabbat belőlük.
Én pedig hihetetlenül élveztem! A váltott szemszögeknek hála dinamikus lett a sztori, újra megjelent az az igazi, hamisítatlan Maddox szenvedély, ami kezdetben is jellemezte a sorozatot, és a karakterek is éltek. Most komolyan, képzeljetek el hat Maddox fiút a párjaikkal, gyerekeikkel karöltve olyan helyeken összezsúfolva, mint Jim aprócska háza vagy a szülészeti osztály!
A humor, az összezörrenés garantált, míg a piszkos kis titkok napvilágra kerülése ugyancsak borítékolható. Kész háborús övezet Maddox bombákkal felszántva.
Ugyanakkor akadt három dolog, amivel sehogy sem tudtam zöldágra vergődni. Első és legnagyobb problémám a kaotikus időkezelésben öltött testet - egyszerűen azóta sem tudom felfogni, hogy nem volt legalább egy épkézláb szerkesztő, aki kiszúrta volna, mekkora gáz van. Szorosan ezt követte Jim és a többiek fizikai leamortizálása* (előbbit épp csak élve el nem temették, míg a többiek recsegtek-ropogtak, alig bírtak felállni harmincévesen), ami után már csak enyhe szemforgatást jelentett egy értelmetlen és totálisan felesleges haláleset.
*Hogy érezzétek, mennyire komolyan hatott rám az évszámokkal párosuló hiszti, nekiálltam kiszámolni, ki mennyi idős. Példaként párat elárulok: Jim 61-2, Thomas 40-41, Falyn 35-6, Cami 33, Travis 31, Abby 30
Mégis... Messzemenően ez az egyik legjobb Maddox kötet, amivel Travis és Abby óta találkoztam. Egyformán dominál benne a humor, szenvedély, szeretet, és a Maddox vehemencia, míg a családi kötelék mindent felülír. Minden sorából süt, hogy Jamie mennyire élvezte írni. És bár az idő banánhéján csúnyán megcsúszott, az egymásba fonódó, egymással összeérő szálakat mesterien szövögette. Az utolsó fejezet pedig elképesztően gyönyörűre sikeredett, csodálatos keretet adva a Maddox család történetének.
Pontszám: 5/4
Kedvenc szereplő: mindenki
Kedvenc jelenet: Alyssa a reptéren, Jim fejezete
Negatívum: időrendi káosz, Abby-Cami szóváltása
Borító: 5/4Sorozat: a Gyönyörű sorscsapás és Maddox fivérek utolsó része
Megtetszett? Vidd haza!
Családfa
Nyereményjáték
Azoknak kedvez a játék, akik ismerik a korábbi részeket és a szereplőket.
Minden állomáson egy-egy Maddox barátnő/feleség nevének betűit találod összemixelve. A feladat: helyes sorrendbe állítani a betűket és a rafflecopter doboz megfelelő sorába beírni a páros nevét. Tehát a női név mellett a Maddox fiúkra is kíváncsiak vagyunk.
Figyelem! A nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére válaszolni az értesítő levélre. Ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz!
SILNOLE
Nézzetek be a többi állomásra is
11/12 Kelly és Lupi olvas
11/14 Deszy könyvajánlója
11/16 Kristina blogja
11/18 Dreamworld
11/20 Insane Life
11/22 CBooks
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése