2025. július 28., hétfő

Carissa Broadbent - A hódító vámpír végzete


Carissa Broadbent nevét már ismerhetitek, hiszen Ő írta a sokak által szeretett A kígyó és az éj szárnyai, illetve A hamvak és az elátkozott király duológiát. Most ugyancsak a Nyaxia koronái sorozat két kiegészítő kötete jelent meg a Maxim Kiadó gondozásában, amit bloggereink mutatnak be Nektek. Tartsatok velünk a turné során, és a szerencsések megnyerhetnek 1-1 példányt mindkét kötetből.
 
 
Carissa Broadbent: A hódító vámpír végzete
 
Kiadó: Maxim Könyvek
ISBN: 9789634999904
Oldalszám: 432 oldal
Fordító: Szujer Orsolya

Fülszöveg:
Azt a parancsot kapta, hogy végezzen a férfival.
Nem számított rá, hogy majd a saját szíve árulja el.
Sylina mindent feláldozott az istennőjéért – a lelkét, a szabadságát, még a szemét is, hogy érzékelhesse a Sors elrejtett szálait. A Sors Istennőjének szolgálatában elárvult utcagyerekből precíz gyilkossá vált, akinek leghőbb vágya letaszítani trónjáról a zsarnok királyt. Ám amikor az ország partjaira egy brutális vámpírhódító érkezik, Sylinának ezzel az új, veszedelmes ellenféllel kell szembenéznie. Fontos küldetést kap: be kell épülnie a hódító seregébe, el kell nyernie a bizalmát… aztán pedig meg kell ölnie a férfit.
Atrius rémisztő harcos, aki megállíthatatlanul tör előre Glaeán keresztül. De ahogy a férfi közelébe kerül, Sylina megismeri sötét és megdöbbentő múltját, ami megidézi saját elfeledett életének árnyait.
A parancs, amit Sylina kapott, egyértelmű: a hódító nem maradhat életben. De ahogy egyre több vér folyik a háborúban, és a vonzalmuk átcsap perzselő szenvedélybe, egyre erősebbé válik a Sylina és Atrius közötti kapocs. A kapocs, amit a nő esküje megtilt. A kapocs, ami miatt mindent elveszíthet.

Saját véleményem:
A sorozat nyitókötete egy tipikus meglátni és megszeretni vérengzésem eredményeként kötött ki a karmaim között. És bár csúnyán benéztem a sztorit, mégis jól sült el a dolog, ugyanis imádom a vámpíros történeteket, különösen akkor, ha azok annyira sötétek és vérengzősek, mint Carissa Broadbent sorozata. A folytatás pedig ugyancsak nem okozott csalódást. Ezek után talán nem meglepő, ha azt mondom, mikor megláttam, hogy a Maxim kiadó nemcsak a teljes értékű részeket, hanem a köztes novellákat is elhozza nekünk, majd' kiugrottam a bőrömből! 
Idejét sem tudom, mikor olvastam ennyire sötét, kegyetlen, nyers, véres és mocskos vámpírregényeket, amik annak ábrázolták ezeket a lényeket, amik: vérszomjas fenevadaknak. Szóval óriási reményekkel vágtam bele a Nyaxia koronái két és feledik kötetébe is.

"Annyira rettegsz attól a dobogó valamitől a mellkasodban. Nem az az ellenség, gyermekem."

Noha a történet a Nyaxia koronái sorozat részeként ugyanabban a világban játszódik, mégis megállja a helyét önállóan is. Ha tehát valamilyen fura oknál fogva úgy döntenél, hogy a régi és új duológia között vágsz bele ebbe a sötét sztoriba, akkor bátran megtehed. Én mégis arra buzdítanálak, hogy a konplexebb élmény érdekében haladj sorrendben, mert annak ellenére, hogy nincs szoros kapcsolódás, élményében sokkal többet ad a négy könyv együtt, már csak a világfelépítést tekintve is. 
A történet hősnője, Sylina egy vak orgyilkosnő, aki látását áldozta, hogy a Sors istennőjének szektáját szolgálva érzékelhesse a Sors elrejtett szálait. A hódító vámpír végzetében Sylina azt a feladatot kapja, hogy épüljön be az ország partjaira érkező, hódító vámpír seregébe, férkőzzön a bizalmába, majd végezzen vele. Szerencsére Atriusnak pont szüksége van egy látóra, így látszólag minden adott a terv kivitelezéséhez.
Ha most arra gondoltok, hogy a lány és a félelmetes, szarvakkal rendelkező vámpírúr, Atrius egymásba habarodik, akkor jó úton jártok... De ez az út nem annyira egyszerű és egyértelmű. Carissa Broadbent mestere a slow-burn romantikának, épp annyira mint az enemies to lovers trope-nak, így a szereplők közt lassan fejlődnek-haladnak az érzelmek. Annál is inkább, mert Sylinának az a feladata, hogy végezzen a férfival. Ha nem teszi meg, azzal elárulja a szektáját, s alapjaiban kérdőjelezi meg azt. Bizalomra, kétségekre és érzelmekre épülő románc ez, nagy téttel, ráadásul - ahogy a sorozat többi részében sem - nem minden fehér vagy fekete. A romantika, a karakterek érzelmi puttonya és árnyaltsága mellett azonban van még valami, ami kifejezetten egyedivé varázsolja a sztorit, ez pedig Sylina vaksága. Nem emlékszem, hogy valaha olvastam volna olyan regényt, amiben a főszereplő legalapvetőbb érzékszerve ki lett volna iktatva, hogy csúnyán fogalmazzak.  Főként nem egy gyilkolásra nevelt lány esetében. 

Mindent egybevetve A hódító vámpír végzete egy nagyon érett, sötét romantikájú, erkölcsi dilemmákon alapuló regény, erőteljes, kiforrt szereplőkkel fűszerezve. Izgalmas, egyben lenyűgöző mű hűségről, hitről, hatalomról, bennem mégsem okozott akkora katarzist. Nem tudnám megmondani miért, hiszen igazából minden a "helyén" volt, valahogy mégis távolabb maradt tőlem, mint a korábbi részek. Szerettem, tényleg minőségi munka, csak hát a szikra hiányzott. Ettől függetlenül nagyon ajánlom, ha sötét romantikára vágytok. 


Pontszám: 5/4
Kedvenc szereplő: Sylina, Atrius
Kedvenc jelenet: -
Negatívum: valami szikra hiányzott 
Borító: 5/5
Sorozat: Nyaxia koronái #2,5
Megtetszett? Vidd haza!




Nyereményjáték


A játék során a könyvek beleolvasóit kell használnotok, hiszen a feltett kérdésekre ott lelitek a választ. A turné első felében a Hat megperzselt rózsa beleolvasójában, majd a turné második felében pedig A hódító vámpír végzetében érdemes keresgélnetek. Jó játékot kívánunk! :) 
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!


Hány királyságból állt Obitraes?




Nézzetek be a többi állomásra is

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése