Alan Snow - A jó, a rossz és a sajt

Könyvfesztiválra érkezik a Kolibri Kiadó Doboztrollok sorozatának harmadik része. Alan Snow ezúttal is remek rajzokkal kiegészítve meséli tovább Sajthida lakóinak történetét. 

Tartsatok velünk A Jó a Rossz és a Sajt három állomásos blogturnéján, fejtsétek meg a rejtvényt és esélyetek nyílik megnyerni a kiadó által felajánlott három példány egyikét. Fel Sajthidára!

Alan Snow: A jó, a rossz és a sajt

Kiadó: Kolibri
ISBN: 9786155450518
Oldalszám: 168 oldal
Fordító: Pék Zoltán

Fülszöveg:

Nagy a baj Sajthidán! A föld fölött és a föld alatt egyaránt. Veszélyben a doboztrollok és a káposztafejek élőhelye is. Ráadásul a gaz Suvasznak újabb rettenetes tervei vannak, hogy még több keserűséget okozzon Sajthida lakóinak… Arthurék képesek túljárni az eszén? Megmentheti egy maroknyi csapat a várost?

Saját véleményem:

A második rész ott ért véget, hogy Arthurt elkapta Suvasz, és bezsuppolta egy börtöncellába, ahol a talpraesett kisfiú megismerkedett a Vaszoknis emberrel, továbbá Willbury-ék is elindultak az Alantvilágba, hogy onnan közelítsék meg a régi Sajtpalotát...
Ebben a kötetben nagyjából innen vesszük fel a fonalat. Fény derül arra, hogy kicsoda is valójában a Vaszoknis ember, közben pedig a lenti mentőcsapat találkozik Nagyapával, akit végül az áradások miatt magukkal visznek. Csakhogy útjuk során bajba keverednek, méghozzá nem is kicsibe! Suvasz emberei elfogják-, és a gyárba viszik őket, hogy ellopják a méretüket, mivel már csak egy kicsi hiányzik ahhoz, hogy Suvasz Sajthidára szabadíthassa titokzatos teremtményét... ami végül neki is lát, hogy leromboljon mindent.

Az első két rész során nagyon megszerettem ezt a sorozatot. Hozzám nőttek a karakterek, a város, a különféle lények, és már-már gyermeki izgalommal vártam, hogy fény derüljön minden titokra.
Viszonylag gyorsan, még a könyv elején megtudjuk, ki is az a Vaszoknis ember - akinek kiléte őszintén meglepett, egészen másra tippeltem -, milyen viszony fűzi nagyapához, és ehhez kapcsolódóan pedig arról is lehull a lepel, miért kellett Arthur nagypapájának a föld alá költöznie. A magyarázat pedig tökéletesen megállja a helyét, és rengeteg pluszt ad a korábbiakhoz, ráadásul olyan, mint egy minisztori a nagy egészben.
De Suvasz ördögi terve sem sokat várat magára. Ezzel kapcsolatban viszont már akadnak aggályaim. Suvasz hajtórugója teljesen logikus, érthető, azzal nincs is baj. Ellenben a terve kivitelezése nekem túl gyermeki lett. Nyilván gyerekszemmel ez külön vicces és szórakoztató, de bennem mégiscsak ott motoszkál az érzés, hogy valami nagyobbat vártam volna tőle. Suvasz karakterét rettentően gonosznak, félelmetesnek ismertem meg, és a teremtménye felbukkanásáig tökéletesen hozta is ezt a formáját. Rémisztő egy alak volt, én pedig pont ezt bírtam benne.

Ami a történetet illeti, nagyon lendületesre sikeredett. Pörögnek az események, szinte mindig történik valami, ami miatt lehet izgulni. Egyik kalandból vagy bajból csöppenünk a másikba. Hőseinknek rengeteg próbát kell kiállniuk, mivel a finálé több meglepő fordulatot is tartogat.  Az egyik ilyen szegény feltalálóhölgyeményünket érinti, aki nem kis slamasztikába keveredik, így újból szerves részét képezheti a sorozatnak.
A magam részéről örülök, hogy megint előtérbe került, már korábban is rettentően kedveltem őt. Arról nem is beszélve, hogy feltaláló mivolta miatt, talán ő az egyik olyan figura, aki megcsillogtja számunkra a steampunk vonalat. És jó hír azoknak, akik hozzám hasonlóan imádják ezt: ebben a kötetben bőségesen kapunk kütyüket, rengeteg géppel és találmánnyal kiegészítve.
A többi karakterről viszont nem ejtenék bővebben szót, mivel mindenki hozza a szokásos formáját. Arthur az eddigieknél is bátrabb, okos meglátásaival sokat segít a felnőtteknek, akik könnyűszerrel, összedolgozva kivitelezik azokat; Willbury megcsillogtatja egykori ügyvéd énjét, Nagyapa hozza a gondoskodó felnőttet, és ugyanez igaz a lényekre is.

A történetet, mint olyan, két részre osztanám. Az első fele az izgalmaké és Suvasz megállításé, míg a második az eltakarításé - képletesen és szó szerint is.
Bevallom, kicsit meglepett, hogy Suvaszt olyan gyorsan letudtuk azok után, mennyi általa generált kalandban volt részünk a sorozat során. De még ennél is jobban ledöbbentett az, ahogyan ez történt. Az biztos, hogy Alan Snow merész módszert választott.
A lezárást illetően pedig kettős érzések bujkálnak bennem. Egyfelől tetszett, hogy a szerző bőségesen adott időt a szálak elvarrására, másfelől viszont rengeteg megválaszolatlan kérdés maradt bennem. Olyan, mintha nyitva hagyott volna egy kiskaput, egy igen ütős folytatásra.

Összességében tehát én nagyon szerettem ezt a sorozatot. A karaktereit, a világát, a lendületességét és a titkai. Így hát kicsit fájó szívvel búcsúzom Arthuréktól, de mégis örülök, hogy révbe értek. Abban viszont nagyon reménykedek, hogy a kiadó megörvendeztet minket a többi Alan Snow regénnyel is, mert érezhetően rengeteg potenciál rejlik még a Doboztrollok világában. Sok olyan lény van, akiknek nem nyílt még alkalma megmutatkozni.
Ezt a sorozatot pedig szívből ajánlom azoknak a kicsiknek és nagyoknak, akik szeretik az egyediséget, a steampunkot, és szeretnének egy igazán lendületes, rejtélyekkel és izgalmakkal teli történetet olvasni.

Pontszám: 5/4

Kedvenc szereplő: Hal, Tom, Arthur, Nagyapa, Willbury, Marjorie

Kedvenc jelenet:a kulcs megszerzése

Negatívum:a Suvasz fegyverével történtek

Borító: 5/5

Nyereményjáték

Ezúttal azoknak szeretnénk kedvezni, akik már olvasták az első két részt, és hozzánk hasonlóan várták A jó, a Rossz és a Sajt megjelenését.
Most tényleg nincs más dolgotok, mint kitölteni a Rafflecopter doboz megfelelő sorait. A három blogon csupán egy-egy kérdés vár rátok.

Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyertesnek 72 óra áll rendelkezésre jelentkezni az értesítő e-mail-re. Sok szerencsét!!

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

04/13 Kelly & Lupi olvas

04/15 Dreamworld

04/17 Deszy könyvajánlója

Alan Snow - A vaszoknis ember

A Kolibri kiadó jóvoltából hazánkban is megjelenik Alan Snow: A vaszoknis ember című regénye, a Doboztrollok sorozat második része. Ennek örömére a Blogturné Klub három bloggere továbbkíséri Sajthida város lakóinak kalamajkával és titkokkal teli életét, melyben Arthur veszélyes feladatra vállalkozik.

2015. március 13-tól egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve rengeteg, a történethez kapcsolódó érdekességgel is találkozhattok majd, ha velünk tartotok. Érdemes követni a turnét, ugyanis nem csak plusz információkat tudhattok meg a könyvről és szereplőiről, de ahogyan az lenni szokott, nyerhettek is!

Alan Snow: A vaszoknis ember

Kiadó: Kolibri
ISBN: 9786155234545
Oldalszám: 192 oldal
Fordító: Pék Zoltán

Fülszöveg:

Arthur és kalóz barátai nekivágnak, hogy kiszabadítsák a Willbury otthonából elrabolt doboztrollokat és káposztafejet. Eközben minden erejükkel azon vannak, hogy megakadályozzák Suvasz ördögi tervét. De vajon bemerészkednek a baljóslatú Sajtpalotába is? Ha igen, vajon mit – és kit – találnak ott? És miféle alak az, aki vasból készült zoknit hord?

Saját véleményem:

Arthurék mindent megtesznek, hogy kiszabadíthassák eltűnt barátaikat, ezért szobát bérelnek a Sajtpalotával szemközti szállóban, hogy szemmel tarthassák azt, és az ott zajló eseményeket.
Első este Arthur, Muki és Tom vállalják a felügyeletet, s várakozásuk rögtön sikerrel is zárul, ugyanis megpillantják Suvaszt és embereit, amint eltűnnek a palotában.
Ezek után Arthur eltökéli, hogy egyedül beoson az épületbe és felderíti azt. A Sajtpalota pedig számtalan meglepetést tartogat a fiú számára: titkos laboratóriumokat, ahol többek között megleli elrabolt repülőszerkezetét, egy börtönt, tele alantvilági lényekkel és elrabolt barátaival, egy rejtélyes zárkát, amitől mindenki retteg, és ezernyi más meglepetést, melyet a palota, annak lakói, valamit szobái rejtenek. 
Arthur pedig bátran nekivág a mentőakciónak. Nagypapája segítségével tervet kovácsol, s ügyesen lavírozva a zegzugos épületben igyekszik megvalósítani azt. Ám Willbury és kalóz barátai sem ülnek karba tett kézzel, minden tőlük telhetőt megtesznek a kis hős, és az eltűnt lények kimenekítéséért

Az első rész befejezése után úgy vártam a folytatást, mint egy kisgyerek. Alan Snow remek steampunk világot épített fel, tele sajátos és izgalmas lényekkel, emberekkel és meglepő fordulatokkal. Az eseményeket kísérő kis illusztrációi pedig még mindig zseniálisak! Egy-egy képet percekig lehet elemezgetni, annyi érdekesség bújik meg bennük.
A vaszoknis ember mozgalmasság tekintetében viszont más, mint az első rész. Míg ott bejártuk szinte az egész várost a több nézőpontnak köszönhetően, addig itt leginkább a Sajtpalotára koncentrálódott a történet jelentős része.
Szerencsére a Sajtpalota azonban elég összetett, zegzugos épület, ahol rengeteg titokzatos szoba található, így mindig van valami olyan momentum, ami fenntartja a figyelmet és gondoskodik az izgalomról.
Alan Snow egyébként mestere az olvasó izgalomban tartásának. Minden alkalommal éppen annyit mutat, hogy többet akarj tudni, de a válaszokkal jóval fukarabban bánik. Inkább csak elhinti az apró információmorzsákat, húzza-húzza az idegeidet, és amikor már azt hinnéd, hogy na, most végre megtudod, paff, otthagy kétségek és kérdések között. Ez abból a szempontból jó, hogy a gyerekek nem vesztik el az érdeklődésüket, nem kalandoznak el másfelé, de ha nem gyerekként olvasod...

A vaszoknis emberben az eltűnt alantvilági lények megmentése mellett kicsit bővebb betekintést nyerünk Suvasz ördögi terveibe, és az annak megvalósítását elősegítő folyamatokba. Ez utóbbiak felnőtt fejjel bizonyos értelemben hátborzongatóak - szegény sajtok! -, mégis annyira virágnyelven vannak tálalva, hogy egy gyerek sem fog sírva fakadni. De egyébként is, Alan Snow nem az az író, aki félne merészebb eszközökhöz nyúlni. Elég csak Madame Frufrura gondolni, akinek a kiléte nekem csak a film miatt esett le.
És itt engedjetek meg egy kisebb kitérőt a film irányába: őszintén bevallom, a filmet nem szerettem. Egyrészt szerintem egy gyereknek túl félelmetes lett, másrészt akkor alig láttam benne valamit a Doboztrollok első részéből.
Ám most, a második rész olvasása közben egyre több olyan elemet fedeztem fel, ami ha megváltoztatva is, de ott megjelent, pl.: a doboztrollok kimenekítése a raktárból. De annak, hogy a mozifilmbe a három regény elemeit gyúrták bele, megvannak a hátrányai. Például a vaszoknis ember kiléte, akivel kapcsolatban vannak tippjeim... Ezzel csak azt akarom mondani: előbb a könyveket olvassátok el! Sokkal, de sokkal többet adnak élményben, világban, humorban és mindenben.

A Doboztrollok könyvek legnagyobb erősségei kétség kívül a kissé zizi, ámde annál viccesebb és szerethetőbb karakterekben, valamint a steampunkos világban rejlik. Imádom a sok kütyüt, furfangos szerkezetet! Akárcsak a szürreális lényeket, akiknél minden alkalommal elcsodálkozom, hogyan is pattanhattak ki a szerző fejéből! És emiatt (is) külön öröm, hogy ezúttal még többjüket ismerhetjük meg. Gondolok itt leginkább a Nyúlasszonyokra, vagy az Alantvilágban egyre inkább mozgolódó csoportokra, akik most, hogy otthonaikat elárasztotta a víz, egyre fentebb kénytelenek vándorolni, illetve a mosodás kalózokra, akik Arthurék pártjára állva, masszívabb jelenlétnek örvendhetnek.
Összességében tehát azt mondom, ha egy humoros, pörgős, rejtélyes és tartalmas mesekönyvet szeretnétek akár magatoknak, akár gyerekeknek, akkor a Doboztrollok tökéletes választás! Az írásmód nem túlkomplikált, könnyen megérthető, mégsincs lebutítva, a fordítás zseniális, a rajzok pedig gondoskodnak a vizuális élményekről. De előre szólok: a vége brutális! Megint olyan helyen és módon marad félbe, hogy legszívesebben falat kaparnék. Tudni akarom a titkokat és mindent!

Pontszám: 5/4

Kedvenc szereplő: Arthur, Hal, Nyúlasszonyok

Kedvenc jelenet: kalózhajós szökés és a Nyúlasszonyok világa

Negatívum: a sajtokkal történtek :'(

Borító: 5/4,5

Here be Monsters

A Doboztrollok világa megunhatatlan, és ha a gyerekek, vagy akár mi magunk, a könyv mellett egyéb, vizuális élményre vágynánk Sajthida városainak lakóival, akkor ellátogathatunk az alábbi weboldalra, ahol ha csak egy kicsit is, de megelevenedik előttünk a város, és különféle extra tartalmak között böngészhetünk.   http://www.here-be-monsters.com/flash/

Nyereményjáték

Mostani játékunk során arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismeritek a Johnson-féle rendszertan-, és a Doboztrollok világának különleges teremtményeit.
Nincs más dolgotok, mint az állomásokon található rövid ismertetők alapján kitalálni, mely lény(ek)re gondoltunk, és a helyes megfejtést beírni a rafflecopter megfelelő sorába.
Ha mind a három állomást sikerült megfejteni, esélyetek nyílik megnyerni a Doboztrollok második részét, A vaszoknis ember című meseregényt, a Kolibri kiadó felajánlásának hála.
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! Amennyiben a nyertes 72 órán belül nem válaszol a sorsolás után kiküldött értesítő emailre, úgy új nyertest sorsolunk!

“A közhiedelem szerint mélyen a föld alatt élnek, ők az Alantvilág dolgos méhei. Jelenleg keveset tudunk róluk, azon kívül, hogy kedvelik a káposztaféléket.”

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

03/13 Deszy könyvajánlója - Színező képek

03/16 Dreamworld - Here be Monsters

03/19 Kelly Lupi olvas - Képes jelenetek a könyvből

Alan Snow - Gatyára fel!

Hallottatok már Sajthida városáról? Ismeritek Alantvilág lakóit? A káposztafejeket, a nyúlasszonyokat, az ügetőborzokat? Neem? A doboztrollokat sem??? Nahát, akkor éppen itt az ideje, hogy megismerjétek őket!

Tartsatok velünk október 6-12-ig Alan Snow Gatyára fel! című gyermekkönyvének blogturnéján, és megismerhetitek a doboztrollok kalandos életét, Sajthida különös lakóit, érdekességeket tudhattok meg a könyvből készült filmről és persze részt vehettek velünk egy nagyszerű sajtvadászaton! Aki ügyes vadásznak bizonyul, megnyerheti a Kolibri Kiadó által felajánlott könyvpéldányok egyikét!

Alan Snow: Doboztrollok 1. - Gatyára fel!

Kiadó: Kolibri Kiadó

ISBN: 9786155450310

Oldalszám: 208 oldal

Fordító: Pék Zoltán

Fülszöveg:

Mikor Sajthidán Arthurt sarokba szorítja a gaz Suvasz, a fiúnak egy pillanat alatt minden reménye odavész, hogy visszajusson föld alatti otthonába. Ám segítségére siet egy nyugdíjas ügyvéd, egy félénk káposztafej és néhány izgága doboztroll.
Segítség! Szörnyek!!!
Hallottatok már Sajthida városáról? Ismeritek Alantvilág lakóit? A káposztafejeket, a nyúlasszonyokat, az ügetőborzokat? Neem? A doboztrollokat sem???
Nahát, akkor éppen itt az ideje, hogy megismerjétek őket!

Saját véleményem:

Arthur egyik éjjel szokásos élelemszerző körútjára indul, hogy a föld alatt élő nagypapájának és magának némi ételt szerezzen. Próbálkozását hamar siker koronázza, az egyik család kertjében megpillant egy banánfát, tele gyümölccsel. Ám időközben meglátja a háziasszony, és üldözőbe veszi. Arthurnak a nagyapja által tákolt repülőszerkezet segítségével sikerül meglógnia, de hogy a balhét kiheverje, lepihen a régi, használaton kívüli sajtgyár tetején.
Pihenés közben valami furcsaságra lesz figyelmes. Szokatlan, lóra egyáltalán nem emlékeztető paripák hátán egy csapat férfi érkezik, megkötözött Sajtokkal, majd eltűnnek a gyárban.
A kisfiú nagyapja útmutatására - akivel egy babába rejtett adóvevő segítségével kommunikál - az alakok után ered, csakhogy azok észreveszik, és kis híján túszul ejtik. Arthur szabadsága pusztán a szerencsén, és néhány doboztrollon múlik, akik gyorsan betessékelik egy kapun. A doboztrollok Majszoltay úr elé vezetik a fiút, aki pártfogása alá veszi őt, és a doboztrollok, valamint a káposztafej segítségével mindent megtesznek, hogy hazajuttasák Arthurt. De útjukak számos akadály és rejtély nehezíti...

Alan Snow története egy vérbeli steampunk mese, ami képes nullától kilencvenkilenc éves korig mindenkit elvarázsolni! Az író bámulatos képzelettel rendelkezik, ami egyaránt igaz magára a sztorira és a fantasztikus rajzokra, ugyanis az illusztrációkat is Alan Snow készítette.

Minden egyes kép - kicsik és nagyok - tökéletesen passzol az adott oldal eseményeihez, és akár gyerekkel olvasva, akár nélküle nagyon jó kis hangulatteremtőként szolgál. A nézegetésükkel percekig el lehet szöszölni.
Ami a cselekményt illeti, eleinte több szálon futnak az események, ám ahogy haladunk előre, szép lassan mindegyik összeér egy nagy egésszé. Valamint kezdetben jóval nagyobb hangsúlyt kap a világ megismerése.
Majszoltay úr és Suvaszék segítségével bejárjuk Sajthida városának fontosabb helyszíneit, megismerjük a különféle lényeket, szabályokat, és minden mást, ami által kellően képbe kerülünk, és csak ezután gyorsulnak fel a dolgok.
Mindez viszont semmit nem von el az élvezeti értékéből, hiszen a doboztrollok és az összes többi lény nagyon eredeti, színes és izgalmas.
A kis doboztrollok rettentően a szívemhez nőttek! Hihetetlenül aranyosak, olyanok, mint a naiv kisgyerekek, ráadásul rossz hírükkel ellentétben csupaszív jószágok. Imádtam a gyermeki lelkesedésüket, amit akár egyetlen csavar, vagy alkatrész képes volt kiváltani belőlük. De ugyanezt elmondhatnám a kissé félénk, visszahúzódó Káposztafejről, az édesvízi tengeri tehenekről, vagy az üvegtőborzokról is.  És őszintén remélem, a folytatásokban megismerjük a most kimaradtakat is.
A történet másik két nagy erőssége a steampunk háttérvilág, a rengeteg kütyüvel, találmánnyal, és a 18. századi Angliára meglehetősen hajazó helyszínekkel, valamint az erőteljes pozitív és negatív karakterek jelenléte.

Mindegyik szereplő más és más egyéniség volt. A negatív figurákat imádtam gyűlölni, hisz vérbeli gonosztevők voltak, már amennyit láthattunk belőlük, mivel egyelőre ők a háttérbe szorultak, és csak a gonoszságaik következményeivel szembesülhettünk, míg a pozitívabbakkal jóval több időt tölthettünk el.
Arthur szerethető, kalandokra vágyó kisfiú - gyerekek számára tökéletes, könnyen tudnak vele azonosulni, míg Majszoltay úr egy idősebb, bölcsebb férfi szerepét tölti be, aki terelgeti kis hősünket, és vigyáz rá. A többiekről spoilerveszély miatt nem mondok többet.

Mindent egybevetve erről a részről elmondható, hogy egyfajta bevezető, prológus, mely előkészíti a terepet a nagyobb akcióknak, ami a sztori vége alapján borítékolható, ugyanis a befejezés eléggé függő.
Összességében ajánlom minden gyereknek és gyereklelkű felnőttnek, aki szeretne a sok királyfi, királylány, szuperhős mellett valami egyedi, kicsit komor hangulatú, mégis szórakoztató mesét olvasni. A Doboztrollok tökéletes kikapcsolódást jelent kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
Ó, és mielőtt megnéznétek az Alan Snow regénye alapján készült mesefilmet (amit én 10 éves kor alatt semmiképp sem ajánlanék), mindenképpen olvassátok el a könyvet! Ég és föld a kettő.

Pontszám: 5/4,5

Kedvenc szereplő: Hal, Majszoltay úr

Kedvenc jelenet: ahogy a doboztrollok és a káposztafej az újakat fogadja

Negatívum: Madame Frufru vására

Borító: 5/4

Nyereményjáték

Sajthida városában rég bezárt már a Sajtpalota, és hosszú évek óta betiltották a sajtvadászatot is. Hébe-hóba azonban előfordul, hogy illegális sajtvadászoktól hangos az erdő, akik kegyetlenül lecsapnak szegény sajtokra...
Mi egy ennél sokkal békésebb és minden tekintetben legális sajtvadászatra hívunk titeket! Kapjátok el a legfinomabb sajtokat a sajtvadászat során, és írjátok be a rafflecopter doboz megfelelő kérdéséhez, hogy melyik blogon melyik sajtot sikerült fülön csípni.
/A szókereső sajtvadászat a hagyományos szókeresés szabályait követi, tehát az értelmes szavakat - ezúttal a sajtok nevét - kereshetitek a szókeresőkben föntről lefelé, lentről felfelé, balról jobbra, jobbról balra és átlósan is!/
Aki minden sajtot megtalált, megnyerheti a Kolibri Kiadó által felajánlott könyvpéldányok egyikét!
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! Amennyiben a nyertes 72 órán belül nem válaszol a sorsolás után kiküldött értesítő emailre, úgy új nyertest sorsolunk!

a Rafflecopter giveaway


Nézzetek be a többi állomásra is

10/06 Roni olvas - A mozifilmről
10/08 Deszy könyvajánlója - Filmzenék
10/10 Kelly & Lupi olvas - Illusztrációk

10/12 Dreamworld- Kislexikon