Iklódi Dóra - Cukormentes édességek

A BOOOK Kiadó jóvoltából megjelent Iklódi Dóra - a Wander. Food. Wonder bloggere - második receptkönyve, Cukormentes édességek címmel. Ennek örömére a Blogturné Klub hat tagja fakanalat ragadott, hogy kipróbálja az inzulinrezisztensek, cukorbetegek és egészséges életmódot folytatók számára összeállított gyűjteményt.
Tartsatok velünk és kényeztessétek magatokat édességekkel az egészségtudatosság jegyében!

Iklódi Dóra: Cukormentes édességek

Kiadó: Boook Kiadó
ISBN:9786155417559
Oldalszám: 152 oldal

Fülszöveg:

Hogyan álmodjuk újra úgy 53 népszerű desszert receptjét, hogy azokat az inzulinrezisztenciával és cukorbetegséggel küzdők is bátran fogyaszthassák? Iklódi Dóri, a Wander. Food. Wonder bloggere és a Cukormentes örömök című sikerkönyv szerzője ezúttal nem kevesebbre vállalkozott, mint arra, hogy a piskótáktól kezdve a pitéken, tortákon, édes és sós aprósüteményeken át a krémekig és lekvárokig olyan finomságokat mutasson be legújabb könyvében, amelyek amellett, hogy a hétköznapokon és az ünnepnapokon is szépen megállják a helyüket, kellő nosztalgiával a nagyi jól bevált receptjeit is megidézik. Teszi mindezt a cukormentesség és az egészségtudatosság jegyében úgy, hogy a könnyen elkészíthető változatok mellett a komolyabb sütési tapasztalatokat igénylő nyalánkságokkal is bármikor meglephetjük édesszájú családtagjainkat, barátainkat. Mindegy, hogy a lekváros buktára, a hólabdára vagy a lúdláb tortára szavazunk, a szerző figyelt arra, hogy a hozzávalók könnyen beszerezhetők legyenek, a receptek leírását pedig Dóri extra tippjei színesítik. Aki elbizonytalanodna az alapanyag-használatban vagy a szénhidrátszámolásban, annak dietetikus szakértő tanácsai segítenek eligazodni a sütés előtt. 

Saját véleményem:

A könyvre Bogi, a Booktastic Boglinc bloggere hívta fel a figyelmemet, amit ezúton is köszönök neki. Idestova három éve - mióta kiderült anyukám cukorbetegsége - igyekszünk odafigyelni az egészséges és tudatos  táplálkozásra, amibe beletartoznak az édességek is. Eleinte nehéz volt, sokat kísérletezgettünk, hogyan is lehetne átalakítani a régi, jól bevált, szeretett recepteket úgy, hogy az mindenkinek megfeleljen, de közben a megszokott ízvilág se vesszen el. Ráadásul a pénztárcánk korlátait is figyelembe kellett vennünk, ami egyben azt is jelentette, hogy a hangzatos és drága verziók helyett maradt a teljes kiőrlésű liszt. Igen ám, csakhogy a netes receptek többsége nem, vagy csak keverve alkalmazza, így minden esetben a start mezőn, vagyis a kísérletezgetésnél találtuk magunkat.
Mindezek után hatalmas boldogság volt kézbe venni Iklódi Dóra könyvét, mely amellett, hogy főként a tk. lisztet helyezi főszerepbe, csupa olyan süteményt tartalmaz, amit a magyar családok többsége rendszeresen készít és szeret.

A Cukormentes örömök nyolc kategóriába (piskóták és kevert sütemények / rétegezett  sütemények / piték / torták / édes és sós aprósütemények / péksütemények és kelt tészták / édes tészták / krémek és lekvárok) sorolja a benne található 53 receptet, melyek között olyan klasszikusok lapulnak, mint a fatörzstorta, bejgli, somlói galuska, zserbó, aranygaluska, csöröge- és szalagos fánk, vagy éppen a Rigó Jancsi. A tradícionális finomságok mellett persze akadnak újdonságok is, például a házi nutella vagy az oreo keksz, így bőven lehet válogatni.
Bevallom, átpörgetéskor nagyon kevés olyan receptet találtam, amit ne szerettem volna most azonnal, de rögtön kipróbálni... csábítottak a gyönyörű képek, és a csupa-csupa olyan finomság, amire már évek óta vágytunk cukormentes verzióban.

A kötet elején található egy alapanyag-használat szénhidrátdiétában című összefoglaló is, mely érthetően leírja, mikor mire kell odafigyelni, valamint fajtánként csoportosítja és bemutatja a különféle édesítőszereket és liszteket. Ez utóbbi kifejezetten hasznos, mert míg a cukorpótlókról mindenfele rengeteget lehet olvasni, addig a lisztekről alig, miközben nem árt tisztában lenni azzal, miben különböznek, milyen ételtípushoz mit ajánlott használni, vagy mennyire nehezíti-lágyítja az adott kaját a teljes kiőrlésű, netán a tönkölyliszt. Rengeteg kudarcélmény megspórolható vele.
A receptgyűjtemény másik nagy előnye az egyszerűsége. Néhány kivételtől eltekintve a szerző roppant egyszerű és (járványmentes időkben) könnyen, olcsón beszerezhető alapanyagokkal dolgozik.

Iklódi Dóra, ahogy a fülszövegben is elhangzik, nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy olyan, inzulinrezisztensek és cukorbetegek számára is fogyasztható finomságokat gyűjtsön össze, amik egyrészt hétköznapokon és ünnepnapokon is megállják a helyüket, miközben nosztalgiával töltik el az embert, és megidézik a nagyi jól bevált receptjeit. Érzésem szerint ez egyszerre jelent előnyt és hátrányt ebben az esetben.
Jómagam három receptet készítettem el, és mind a három esetben azt tapasztaltam, hogy a szerző valóban közismert recepteket alakított át, csakhogy talán épp emiatt, újra is fogalmazta azok elkészítését, melynek eredményeként nem mindig volt egyértelmű vagy logikus, mit kéne csinálnom. Ez pedig baj, hisz senki se szeretne ehetetlen süteményt készíteni.

Mindent egybevetve úgy gondolom, azok számára, akiknek az egészséges étkezés számít, jó alap lehet a Cukormentes édességek: hasznos tanácsokkal lát el, segít a kritikus pontokban, és megmutatja mit mivel lehet helyettesíteni. Egy kis odafigyeléssel és internethasználattal pedig valóban ízletes finomságok készíthetőek általa. Ha elmúlnak a mostani vészterhes idők, a boltok polcaira pedig ismételten visszaköltöznek a speciális lisztek, biztosan kipróbálok még jó néhány receptet belőle.

Pontszám: 5/3,5

Kedvenc recept: Lúdláb

Negatívum: nem egyértelmű leírások

Borító: 5/5
Sorozat: -

Kipróbált receptek

 

Csokis pöfeteg

Elsőként a csokis pöfetegre esett a választásom, mivel kevés hozzávalóból, könnyen, gyorsan megvalósíthatónak tűnt, ráadásul egyszer régen már készítettem (akkor még cukros verziót), és szerette a család.
A recept nagy előnye, hogy egyrészt tényleg nem kell sok dolog hozzá, és szinte csak össze kell gyúrni az egészet. Egyedül arra érdemes odafigyelni, hogy a receptben leírtakkal ellentétben ne előre olvasszuk fel a csokit, mert az simán visszakeményedik felhasználásig.
A végeredmény viszont nem nyűgözött le: puhaság és omlósság helyett, tömör, kemény, lisztesre omló lett, semmi pöfeteg-szerű nem volt benne.


Lúdláb torta

Második próbálkozásként a torták világa felé vettem az irányt, a szemem pedig egyből megakadt a lúdlábon, még úgy is, hogy nem különösebben rajongok a meggyes dolgokért.
Itt sem kellett semmiféle extrább dolgot vadásznom, hacsak az üveg meggyet és a tejszínt nem számítjuk annak... esetleg azt a pici konyakot, ami véleményem szerint el is hagyható (vagy felcserélhető pl. rumra).
Az elkészítés meglepően egyszerűnek bizonyult, egészen a krém elkészítéséig, amikor is megannyi kérdőjel lepte el piciny buksimat. Szerencsére interneten megtaláltam a recept pontos mását egy cukrászlánynál, úgyhogy néhány percnyi kétségbeeséstől eltekintve nem volt komolyabb fennakadásom. A tortám pedig a máz felével is mennyei lett. Amolyan cukrászosan mennyei. A család azóta is könyörög, hogy csináljam újra.


Vaníliakrémes, meggyes kosárka

 A lúdláb után a vaníliakrémes kosárka következett, melyhez - immár megszeretve - felhasználhattam a maradék meggyemet. Választásnál ez volt a fő szempontom, meg az, hogy alapvetően rajongunk a diós kosárkáért.
A kosárka alapja sima linzertészta, ami végtelenül könnyen elkészül, dolgozni is jó vele, sütésnél pedig simán kicsusszan a formából. És igen, még az íze is finom.

Mindez sajnos nem mondható el a krémről...
A recept utasításait követve elkészítettem a vaníliás krémet, annak dacára, hogy végig az volt az érzésem, hogy én most a vajas krémekhez szükséges pépet kevergetem éppen... azonban a lelkesedésem és a hitem felülírta aggályaimat.
Kitettem hát hűlni, és vártam.
Ahogy a mellékelt képen, a meggy nélküli kosárkák töltelékén láthatjátok, a félelmem sajnos beigazolódott: önmagában ehetetlen pépet készítettem.
Ezt követően két dolgot tettem: egyrészt hálát adtam az égnek, hogy korábban több margarint vettem, és gyorsan kikevertem egy ramás krémet a péppel, ami máris ehetővé varázsolta az egészet. Másrészt rákerestem neten, hogyan is működik ez a furcsa vaníliakrém. Ahogy a lúdláb esetében, úgy itt is megtaláltam a szinte pontos másolatát, egészen más, pontosabb leírással, ami bebizonyította, hogy igenis fontos, hogy jól, érthetően és kellő terjedelemben olvashassa az ember lánya, mit is kell csinálnia. Ettől függetlenül nem valószínű, hogy a jövőben kísérleteznék vele.

Nyereményjáték

Játékunk során kiválasztottunk néhány tradícionális magyar süteményt Iklódi Dóra könyvéből, titeket pedig arra kérünk, találjátok ki, mik lehetnek ezek. Minden állomáson láthatjátok az édességek neveit… csak kicsit hiányosan. Pótoljátok fel őket! Ha pedig segítségre lenne szükségetek, a nyereménydobozban találtok hozzájuk rövid leírásokat.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

_A_Ö_Z_ T_R_A

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

04/20 Könyv és más
04/22 Spirit Bliss Sárga könyves út
04/24 Hagyjatok! Olvasok!
04/26 Kelly & Lupi olvas
04/28 Readinspo
05/01 Dreamworld

Iklódi Dóra - Cukormentes örömök

A BOOOK Kiadó jóvoltából megjelent Iklódi Dóra - a Wander. Food. Wonder bloggere - első receptkönyve, Cukormentes örömök címmel. Ennek örömére a Blogturné Klub négy tagja fakanalat ragadott, hogy kipróbálja az inzulinrezisztensek, cukorbetegek és egészséges életmódot folytatók számára összeállított gyűjteményt.
Tartsatok velünk és kényeztessétek magatokat egészséges ételekkel!

Iklódi Dóra: Cukormentes örömök

Kiadó: BOOOK Kiadó
ISBN: 9786155417436
Oldalszám: 186 oldal

Fülszöveg:

Amikor valaki megtudja, hogy cukorbetegségben vagy inzulinrezisztenciában szenved, az első gondolatok egyike az, hogy mennyi lemondással jár majd az életmódváltás. A szerző megmutatja, hogy a cukor és egyéb finomított élelmiszerek elhagyása a táplálkozásból nem egyenlő az önsanyargató diétával!
Iklódi Dóra – a Wander. Food. Wonder bloggere, aki maga is IR-es – hetven, többségében hagyományos fogás receptjét gondolta újra a cukormentesség és az egészségtudatosság jegyében. Reggelik, tízóraik és uzsonnák, péksütemények, saláták, főételek és desszertek: egyszerűen és gyorsan összeállítható finomságok könnyen beszerezhető, szezonális alapanyagokból, hogy a rohanó hétköznapokon is saját készítésű, ízletes és egészséges ételekkel kényeztethessük magunkat és családunkat.
A kötetet cöliákiában, laktózintoleranciában vagy tejfehérje érzékenységben szenvedők is haszonnal forgathatják. Emellett ajánljuk a 160 gramm szénhidrát diétát követők részére is.

Saját véleményem:

Másfél évvel ezelőtt, amikor egyik napról a másikra kiderült, hogy édesanyám cukorbeteg és el kell hagynia a fehér lisztes, cukros ételeket, ott álltunk ledöbbenve, tapasztalatlanul, kétségbeesésben fuldokolva. Szegénynek nem csak a vele maradó betegség tényét kellett feldolgoznia, hanem azt is, hogy bizonyos ételekről örökre le kell mondania. Fogalmunk sem volt, mit és hogyan, milyen alapanyagokból kéne sütnünk-főznünk, hogy az minden szempontból belesimuljon a 160 grammos diétájába. Hosszú, sikertelen próbálkozásokkal teli hónapok kellettek ahhoz, hogy kitapasztaljuk mik a határok, felfedezzük a lehetőségeinket, és kísérletezzünk. Mostanra már bátrabban alakítjuk át a régi receptjeinket úgy, hogy azok számára is fogyaszthatóak legyenek, de még most is vannak homályzónák.

És itt jön képbe a Cukormentes örömök.
Régóta szerettem volna beszerezni egy receptkönyvet, ami jó cukorbetegeknek, beleépíthető a 160 grammos diétába, ráadásul átlagemberek pénztárcájából süt-főz, mellőzve az egzotikus, méregdrága alapanyagokat. A betegségek nincsenek tekintettel arra, milyen vastag az ember pénztárcája, viszont manapság egyáltalán nem olcsó mulatság, ha valaki egészségesen akar étkezni. Egy kiló liszt, vagy 25-30 dkg édesítőszer valahol ezer forint környékén kezdődik.
Épp ezért örültem annyira, amikor átlapozva Iklódi Dóra receptkönyvét, abszolút átlagos, megfizethető alapanyagokra bukkantam, amikből ráadásként nem is sokat használt fel egy-egy étel elkészítéséhez, úgyhogy ezért abszolút pluszpont jár. (A drágább alapanyagok pedig, kis leleményességgel simán helyettesíthetőek mással.)

A Cukormentes örömök hetven receptet tartalmaz, reggelitől a vacsoráig, hét kategóriára osztva az ételeket: reggelik, péksütemények, kisétkezések, saláták, levesek, főételek, desszertek. A választék tehát elég széleskörű, ráadásul az sem elhanyagolható szempont, hogy mindegyik receptnél feltünteti, mennyi energiát, szénhidrátot, fehérjét és zsiradékot tartalmaz az adott étel (hol az egész mennyiség, hol darabonként). Számomra ez újabb pozitívumként könyvelődik el, hisz megspórolja a számolást, ami elengedhetetlen része az egészséges életmód ezen formáinak. Mondjuk itt-ott nem bántam volna, ha konkretizálja a dolgot, mert azért egy kuglóf szeletet elég sokféleképpen el lehet képzelni... Amivel viszont már nagyobb gondom volt, az-az egyes ételekben fellelhető szénhidrátok mennyisége. A 160 grammos diétát követőknek (akiknek részben a fülszöveg is ajánlja a könyvet) viszonylag elég jól be van osztva, mennyi CH-t vihetnek be az egyes étkezésekkor, így egy darab keksz 25-ös CH-val, vagy egy szelet kuglóf 31 CH-val, sok.

Maga a kötet kivitelezése szép, masszív, a benne lévő fotók gyönyörűek (igaz, csalókák). Elöl található egy tartalomjegyzék a kategóriákba osztott receptekből, némi bevezető, miről is szól a könyv, illetve ez az egész egészséges életmód, hátul pedig ugyancsak helyet kapott egy tartalomjegyzék-útmutató, ám itt alapanyagok szerint keresgélhetünk, attól függően, mit szeretnénk mindenképp felhasználni.
Ahogy lentebb látni fogjátok, én ezidáig négy receptet készítettem el, előnyben részesítve a péksütemények és kisétkezések kategóriákat, de még akad néhány, amit mindenképp ki szeretnék próbálni. Egyetlen szívfájdalmam, hogy a nasik hűen tükrözik azt a sztereotípiát, miszerint az ilyen betegséggel élőknek már csak a fűrészpor jut. Átlapozva a kötetet, nem találtam egyetlen krémes, öntetes finomságot se, és ezt őszintén sajnálom. Az viszont mindenképp jó, hogy a könyv egyszerűen, gyorsan elkészíthető recepteket tartalmaz, olyanokat, amiket bárki el tud készíteni anélkül, hogy szakács- vagy cukrász mesterdiplomája lenne.

Mindent összevetve, ugyan nem vagyok maradéktalanul elégedett a Cukormentes örömökkel, de hasznos segítségnek tartom. Megfizethető alapanyagokkal és könnyen elkészíthető receptekkel dolgozik. Mind kezdőknek, mind azoknak, akik szeretnének kipróbálni valami mást a megszokott, standard ételeken kívül, jó választás lehet.

Pontszám: 5/3,75

Kedvenc recept:kakaós csiga

Negatívum: az uborkasaláta "recept"

Borító: 5/4
Sorozat: -

Kipróbált receptek

1) Márványkuglóf

Életem első kuglófja, olyannyira, hogy korábban nem is nagyon ettünk még kuglófot. Meg is lepett, mennyire könnyű elkészíteni, ráadásul keleszteni sem kell, és alapanyagok tekintetében is abszolút a minimalizmus jellemzi. Mindösszesen annyit változtattam rajta, hogy nem a vajjal habosítottam fel az egész tojásokat, hanem külön felvertem a fehérjét (utólag látva, csináltam magamnak egy plusz, ámbár totálisan felesleges kört), édesítőként  pedig glukonont használtam (tudom, a glukonon nem jó választás).
Az eredmény egy gyönyörűen felnőtt, szép kuglóf lett, ami színeiben ugyan egyáltalán nem hasonlít a képen látható aranysárgához, de annyi baj legyen... Viszont mindenképp kell hozzá valami krém, öntet, nutella, gyümölcs vagy lekvár, mert önmagában kicsit tikkasztó.

2) Expressz teljes kiörlésű kenyér

Másodikként a kenyérre esett a választásom. Félve, de bizakodva álltam neki, figyelembe véve, hogy legutóbbi kenyérsütési próbálkozásom a kukában landolt... Ugyanakkor azt kell mondanom, nem csalódtam. Hihetetlenül egyszerű, hat alapvető alapanyagból készült finomság. Oké, a kókuszolajat olívára cseréltem, de hát formát kikenni az is tökéletes volt. Amit a mostani fejemmel változtatnék (és azt hiszem, Dóra a blogján írja is), az az élesztő. Instant helyett frissel fogok próbálkozni a jövőben, mert így elég sűrű lett a kenyér belseje.

3) Narancsos-csokis zabpelyhes keksz

Az előzőekhez hasonlóan ez is könnyen elkészíthető, kevés hozzávalós történet, amiben az olvasztott kókuszolajat olvasztott margarinra, az eritritet pedig glukononra cseréltem. A végeredmény nyomokban sem hasonlított a könyvben látottakhoz, ízben a narancs nem pikánssá, hanem észbontóan savanyúvá tette (pedig nagyon figyeltem, hogy csak a héj kerüljön bele, az alatta található fehér rész ne), és tipikus keksz állag helyett puha lett, de két-három keksz után stockholm szindrómás kapcsolatot alakítottam ki vele. Miután elfogyott, rögvest sütöttem egy újabb adagot, immár narancshéj nélkül, cukorral... na, úgy ne próbáljátok ki (=kemény, morzsa, a cukor égett ízű, stb.). Mindennek dacára tutira el fogom még készíteni az eredeti felállás szerint, mert laktató uzsi vagy tízórai címén. És mert megkedveltem.

4) Pihepuha kakaós csiga

Végül, de nem utolsósorban ovis barátnőm - és nagyjából mindenki - kedvencét, a kakaós csigát készítettem el. Mind a tészta, mind a töltelék hihetetlenül egyszerű, minimalista hozzávalós (az eritritet glukononra, a kókuszolajat pedig margarinra cseréltem). Egyetlen  bonyodalmat a pihentetés okozta. Én, mint kezdő, azt hittem, ha kell bele élesztő és még meleg helyen pihentetjük is, majd szépen megkel... Aha, hát harminc perc elteltével nagyjából ugyanúgy festett a dolog. Visszafektettem pihenni, amíg körbenéztem neten, hogy mi lehet a baj. Végül Iklódi Dóránál a fahéjas változatot találtam meg (ugyanez), ami 30 helyett 15 perc pihentetést írt, és kiemelte, hogy kelesztés nélküli, csupán pihentetős.
Innentől mondhatni, sínen voltam. Kinyújtottam, megkentem az egészet... pontosabban csak kentem volna, mert nem lett elég a töltelék. Gyorsan reprodukáltam egy újabb adagot, amibe készlethiányos, por állagú édesítő helyett folyékonyat nyomtam, és a némileg hígabb (értsd=folyós) csokimmal megkentem.
A gyönyörű kis csigáimat beraktam sülni, majd amikor megláttam, hogy a folyékony krém kifolyt, mi több, kicsapódott belőle az olaj, pánikolva átpakoltam másik tepsibe...
Szerencsére a végeredmény bőszen kárpótolt a bénázásom miatt. Mázlinkra nem 12, hanem 17 db csiga lett, ami ennek hála megélt úgy 20 percet, mielőtt a család elpusztította volna... (Megjegyzem, tegnap újra elkészítettem, a tésztám is felnőtt, a krémem is elég lett, de szárazabb, keményebb lett így, hogy a folyós krémem nem puhította meg.)

Nyereményjáték

Mostani játékunk során édesítőszereket keresünk. Minden állomáson olvashattok egy leírást, mely alapján ki kell találnotok, milyen édesítőre gondoltunk, majd a helyes választ beírni a rafflecopter doboz megfelelő sorába. Ha mind a négyet eltaláljátok (vagy legalább megpróbáljátok), esélyetek nyílik megnyerni a Cukormentes örömök egy példányát.Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

Természetes cukoralkohol. Édesítőereje 60-80%-a a közönséges cukorénak. Íze hűs és édes. 160°C-ig nem veszíti el édes ízét, és nincs utóíze.

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

02/06 Dreamworld
02/08 Hagyjatok! Olvasok!
02/10 Spirit Bliss Sárga könyves út
02/12 A Szofisztikált Macska