2017. január 6., péntek

Amy Ewing - A Fehér Rózsa



A Maxim kiadó jóvoltából nálunk is megjelent Amy Ewing Az Ékkő trilógiájának második része, A Fehér Rózsa. Ennek örömére a Blogturné Klub öt bloggere bemutatja Violet és Ash nem mindennapi kalandjának folytatását. Tartsatok velünk, ismerjétek meg a történetet, annak szereplőit, és vigyétek haza a regény egy példányát.


Amy Ewing: A Fehér Rózsa

Kiadó: Maxim Kiadó
ISBN: 9789632617688
Oldalszám: 305 oldal
Fordító: Szűr-Szabó Katalin

Fülszöveg:
Violet Lasting rabságban és elnyomásban él a Tó Hercegnőjének palotájában, míg fény nem derül viszonyára Ashsel, a királyi hölgyek kísérőjével. A szerelmeseknek így menekülniük kell. Egy pillanatra sem érezhetik magukat biztonságba, hiszen nem tudhatják, ki barát, ki ellenség. Útjuk során azonban egyre világosabbá válik, hogy az Ékkő zsarnoksága egy felkelés felé sodorja a Magányos várost. Rá kell bízniuk magukat a Fekete Kulcsra, egy titkos társaságra, aminek eltökélt célja a királyi családok uralmának megdöntése. Ash, Violet és legjobb barátnője, Raven mindentől távol, egy erdei tanyán, a Fehér Rózsában találnak menedékre. Itt él Sil, aki régen maga is az Ékkő rabja volt. Ő veszi pártfogásába a fiatalokat, és nemcsak arra döbbenti rá Violetet, hogy hatalmas erő birtokában van, hanem arról is meggyőzi, hogy az ő feladata lesz, hogy vezesse a lázadókat.

Saját véleményem:
Amy Ewing tavaly jött, látott és győzött - maga mögé utasítva minden disztópiát. Akkor azt írtam: "Az Ékkő egy gondosan felépített, lassú ívű, szívszorító történet, erős női főszereplővel a középpontban. Nem mindennapi témát dolgoz fel nagy merészséggel, gördülékeny, olvasmányos stílusban." Mindehhez pedig társult a kívül gyönyörű, ám belül rothadó világkép, mely egyszerre volt félelmetes és káprázatos.
Nos, mindez továbbra is igaz, annyi eltéréssel, hogy ezúttal fenemód pörögnek az események.

A Fehér Rózsa néhány perc elteltével ott veszi fel a fonalat, ahol a bevezető kötet falkaparós véggel zárult. Miután Ash-t és Violetet rajtakapják, a fiút börtönbe hurcolják, hogy ott várja ki kivégzését, míg hősnőnket - aki korábban barátnője kezébe adta saját menekülésének kulcsát - a szobájába száműzik további ítéletig. Erre sokat nem is kell várnia. A Hercegnő - és Amy Ewing - hamar bebizonyítja, hogy a helyettesek világa közel sem tündérmesébe illő, a kihágások pedig nem maradnak büntetlenül.
Mondhatnám, hogy valamiféle megtorlásra számítottam a borítékolható menekülés előtt, de az az igazság, hogy Amy Ewingnak megint sikerült - rögvest az elején - arcul csapnia, és megsanyargatnia. Sok időm azonban nem maradt a szomorkodásra, mert onnantól, hogy Garnet képében megérkezett a segítség, egy maratoni szökés vette kezdetét.
Míg más szerzők néhány mondatban, maximum pár fejezetben le szokták tudni az effajta mentőakciókat, addig a mi drága írónőnk, kellemest a hasznossal összekötve, a történet közel kétharmadát kitevő hosszúságúra nyújtotta. Violeték az Ékkőből a Farmba való szökését tehát semmiképp nem mondhatjuk egyszerű esetnek. Rengeteg próbatétellel, megállóval, akadállyal szembesülnek, s még ennél is több galibába keverednek. Mindez azonban lehetőséget nyújt arra, hogy részletesen megismerjük a három ezidáig kimaradt kört: a Bankot, a Füstöt és a Farmot.
A cselekmény központi eleme tehát a menekülés. Violet, Ash és az olykor összevissza zagyváló, állapotos Raven vért, verítéket nem kímélve kalauzol el bennünket a Magányos Város legszebb és legundorítóbb szegleteibe, megmutatva, milyen nyomorúságban, s milyen szabályok közé kényszerítve élnek az emberek. Az egész nagyon megrázó, főleg a közepétől, ahol bepillantást nyerhetünk Ash múltjába, munkájába, találkozhatunk szökevényeink családtagjaival, vagy egészen egyszerűen szemtanúi lehetünk az élet semmibevételének. Mindeközben pedig egyre átfogóbb képet kapunk mind az elnyomó hatalomról, mind magukról a karakterekről. Persze időnként - főleg Garnet személyében - némi vidámság is bekúszik a képbe, de jórészt ez még mindig egy komor disztópia, akármilyen is a csomagolása.

Ami magukat a szereplőket illeti... Violet továbbra is ugyanaz a talpraesett, szerethető, nagyon emberi lány, mint volt; önmaga érdekeit elnyomva küzd szerettei és népe jólétéért, mit sem törődve a veszéllyel. Esetében külön örülök, hogy ezt a fajta hazafiságát egy percig sem szorította háttérbe a romantika.
Mindez viszont nem jelenti azt, hogy az Ash rajongóknak szomorkodniuk kéne, hisz megtört kísérőnk jócskán megkapja a bemutatkozás lehetőségét. Végre komolyabban is megismerhetjük, miért és hogyan lett kísérő, mennyire szörnyű kiképzést kapott, vagy hogy miként fosztották meg az eltelt évek során önbecsülésétől. Tehát hiába maradt továbbra is mellékszereplői státuszban, baromi ütős karaktertörténetet kapott. Ráadásul Amy Ewing nagyon furfangos módon Ash érzéseihez igazította a jelenléte intenzitását is. Bár azt azért muszáj megjegyeznem, akadt néhány beszólása - sérelmek ide vagy oda -, aminél megemelkedett a szemöldököm.
Ash és Violet mellett fontos szerepet játszik még Raven és az ő állapota, ami ugyancsak érdekes, és Lucien Garnet (Garnet, a lázadó herceg szenzációs! nem teljesen normális, de imádnivaló) párosa, valamint a Fekete Kulcs emberei.

A Fehér Rózsának a menekülés mellett van egy másik fontos szála is, amiről sajnos nem beszélhetek, hisz oda lenne az újdonság és meglepetés varázsa. Mindenesetre végre fény derül arra, mit és hogyan tervez Lucien, illetve, hogy mindebbe miként illik bele Violet. És az sem elhanyagolható tényező, hogy Magányos Város történelme is új fejezetekkel bővül.
Ám arra nem árt felkészülni, hogy Amy Ewing ismét kegyetlen függővéget rittyentett össze. Amolyan megrázóan sokkolót.

Mindent egybevetve, A Fehér Rózsa olyan izgalmas, pörgős, fordulatos folytatása Az Ékkőnek, amiben minden korábbinál komorabb és elkeserítőbb részletek kerülnek napvilágra, mind a Magányos Városról, mind annak szabályairól, mind pedig magukról a karakterekről. Jómagam csak ajánlani tudom mindenkinek. Az egyik legjobb disztópia sorozat, amit valaha olvastam.


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Violet, Raven, Garnet, Lucien
Kedvenc jelenet: a menekülős, garnetes részeket különösen imádtam
Negatívum: Ash furcsaságai
Borító: 5/5
Sorozat: Az Ékkő 2. része
Megtetszett? Vidd haza!




Térkép






Nyereményjáték


A Maxim kiadó jóvoltából nálunk is megjelent Amy Ewing Az Ékkő trilógiájának második része, A Fehér Rózsa. Ennek örömére a Blogturné Klub öt bloggere bemutatja Violet és Ash nem mindennapi kalandjának folytatását. Tartsatok velünk, ismerjétek meg a történetet, annak szereplőit, és vigyétek haza a regény egy példányát.
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a kiküldött értesítőre, ellenkező esetben újat sorsolunk.


Melyik körre gondoltunk?
Végtelennek tűnő természet jellemzi ezt a kört. Az egész Magányos Város számára itt termelik az élelmet.




Nézzetek be a többi állomásra is

12/29 Zakkant olvas
12/30 Deszy könyvajánlója
01/02 Kelly & Lupi olvas
01/04 Sorok Között
01/06 Dreamworld

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése