2018. január 17., szerda

Book a Sloth Club - unboxing II


A BASC tesztdobozáról még októberben írtam nektek. Sajnos nem voltam maradéktalanul megelégedve vele, de láttam benne fantáziát, így továbbra is figyelemmel kísértem a csapat sorsát, oldalvonalról szurkolva nekik. És bár izgalmas témákat láttam, egyik sem keltette fel annyira a figyelmemet, mint a januári fantasy hősnők. 
Amennyiben rendszeresen követitek a blogot, tudhatjátok, mennyire rajongok a fantasy regényekért, tehát kézenfekvőnek tűnt egy újabb próba.

Alig győztem kivárni a január 15-ét (ami a BASC által meghirdetett szállítási időszak első napja volt), hogy végre kezemben tarthassam... de csak nem jött. Mint később kiderült, az első szállítási nap ténylegesen január 17-e volt. Ekkor már reggel rátapadtam az ablakra, úgy várva a postást, mint a Messiást. Amikor pedig megérkezett, komoly erőfeszítésembe került higgadtan kivárni, míg a bácsi kiveszi a csomagomat szépen, lassan, komótosan, ahelyett, hogy kitéptem volna a kezéből.  (A kép után spoileresen folytatom.)




Ami kézbe véve elsőként feltűnt, az a pehelykönnyű súlya, bár a bontás előtti pillanatokban ezzel valahogy nem foglalkoztam, pedig árulkodó lehetett volna...
A sors úgy hozta, hogy ismételten a kutyám, Topi társaságában láttam hozzá a bontáshoz, aki a karácsonyfa árnyékában most aztán végképp azt hitte, másodszor is karácsonyi ajándékot kap (nem tudom, melyikünk akart hamarabb a doboz aljára érni, ő vagy én). Mindenesetre a dobozkámat feltárva, a csomag tartalmát tételesen felsoroló levélke fogadott, szépen beágyazódva a selyempapír tetejébe. Rutinosan ezt most is félrepakoltam, nehogy elrontsam a meglepetést. 
A kék védőpapír alatt Arya Stark és Tű nézett velem farkasszemet (haha, micsoda szóvicc!). Minden túlzás nélkül állíthatom, hogy a bennem - nem kifejezetten - szunnyadó Trónok harca fanatikus pillanatok alatt utat tört magának, és nagyjából minden más megszűnt létezni körülöttem. Halványlila fogalmam sem volt, mi lehet Arya pontosan: kép vagy könyvecske, de kiemelve már láttam, hogy füzet formája van. Amikor megfordítottam, Brienne köszöntött, én pedig kis híján táncot lejtettem, hogy kaptam egy képes füzetet... ám amikor kinyitottam, kipukkadt az álomvilágom. Szimpla, homemade üres füzet csücsült a kezemben, olyan, amit bárki el tud készíteni, ha összehajt és megtűz néhány A/4-es lapot. Öröm az ürömben, hogy legalább a "borító"  belső oldalain is ott figyelt egy-egy erős, okos, bátor hölgy a sorozatból. Én viszont jobban értékeltem volna, ha négy A/5-ös karakterfotót kapok, annak nem lett volna olcsó szaga...

A szemem ezután a doboz fénypontjára fókuszált, miközben gyanítom, az utcánkban mindenki megsüketült, mert egy Dany mini Funko várta, hogy kiemeljem. Az összefoglaló szerint a másik lehetőség egy Hermione baba lett volna, úgyhogy sokszorosan örülök, hogy a sors kegyeibe fogadott és a khaleesit kaptam. Szóval nálam ez a tétel 5/5 pontos.
Második kedvencként a vászontáskát említeném meg, amin igényes tipográfiával a Just one more chapter áll. Jó választás, hisz egy könyvmolynak lételeme az ilyen szatyor, és azzal, hogy nincs rajta kiadói/csapat logó, nem is érzem azt, hogy ingyenes reklámfelület lennék. A felirat maga pedig roppant találó. Ezért is jár a dicséret.

A doboz ezenkívül tartalmazott egy Hermione fanartot, két kis matricát könyves fanartokkal, könyvjelzőt, ami passzol a könyvhöz, rajongói üzenetet a könyv szerzőjétől, bascos mágneses naptárat, könyvet és egy olyan matricát, ami leverte a biztosítékaimat.
A könyv remek választás, nagyszerű történet, még azt se bánom, hogy nekem már megvan; a hozzáillő könyvjelző úgyszintén igényes, szép, betalált. A naptár is jópofa, egyedi ötlet. Önmagában nézve a fanart és a két karaktermatrica is cuki. 
Ami a szerző üzenetét illeti... jó, hogy már magyarul és angolul is olvasható, de egy kicsit minőségibb, nem csomagolópapír fajtájú papírt el tudtam volna viselni.
Végül, de nem utolsósorban a matrica, amin kiakadtam. Értem én, hogy vannak közösségek, amik ötletekkel látják el a csapatot, na de hogy a megvehető dobozba az ő logójukat reklámozó cucc szerepeljen, az számomra olvasóként is kínos és visszás... bloggerként meg aztán végképp. Akkor már ezerszer inkább legyen benne bascos matrica, vagy a dobozban lapuló könyv kiadójáé. 

Összességében tehát egy kicsit csalódott vagyok, számomra ez a doboz talán még a tesztdobozt is alulmúlta, egyáltalán nem érzem azt, hogy megérné az árát. Igen, tele van jópofa, tematikus dolgokkal, amik önmagukban aranyosak, megdobogtatják a könyvmoly szívét, de ha egészében nézem, 6990 forintért túl sok a filléres papírtétel, egyedül a könyv és a funko képvisel jelentősebb értéket, plusz néhányszáz forintot a vászontáska, minden más... 
Optimista vagyok, szóval a februári doboz (mágikus lények! hip-hip hurrá!) még tutira jönni fog, aztán meglátjuk, lesz-e márciusi. Bízom benne, hogy februárban végre megtapasztalhatom a meglepetésdobozokban rejlő örömmel vegyes elégedettséget. 

És akkor a doboz:





1 megjegyzés:

  1. Lol. Köszi az őszinte véleményt, én még mindig kivárok, hogy áldozzak-e a dobozra pénzt vagy ne. :/

    VálaszTörlés