Kiadó: Kolibri Kiadó
ISBN: 9789634371793
Oldalszám: 180 oldal
Illusztrálta: Kecskés Judit
Fülszöveg:
A Zabaszauruszok első kötetéből ismert három jó barát sikeresen elérte célját: Rilex, a tirex kitanulta a fogorvos szakma csínját-bínját, Kunyi bármikor degeszre tömheti a hasát, Barmol, a raptor pedig kedvére villoghat vadonatúj fogsorával. Csakhogy…
…a postás egy nap titokzatos levelet hoz Leiszút Feliszúttól. Kunyi, akit valójában Káró, a varjú csal kelepcébe, gyanútlanul útra kel, hogy meglátogassa a selypítős sárkányt, akit olyan csúful meglopott. Rilex és Barmol azonban megérzik a veszélyt, és a keselyű után indulnának…
…ám ekkor egy hatalmas, tűzokádó árnyék vetül Dínómdánomra, és azt mennydörgi: Háromig számolok…!
…a postás egy nap titokzatos levelet hoz Leiszút Feliszúttól. Kunyi, akit valójában Káró, a varjú csal kelepcébe, gyanútlanul útra kel, hogy meglátogassa a selypítős sárkányt, akit olyan csúful meglopott. Rilex és Barmol azonban megérzik a veszélyt, és a keselyű után indulnának…
…ám ekkor egy hatalmas, tűzokádó árnyék vetül Dínómdánomra, és azt mennydörgi: Háromig számolok…!
Saját véleményem:
Míg a Jurassic Park porrá lett, addig Dínomdánomban tovább vigadnak a szerencsés őslények. Nem fenyegeti őket kihalás, éhhalál még úgyse... épp ellenkezőleg! Egyre terebélyesedő pocakjukat egyaránt áztathatják és tömhetik meg a Tejben-vajban Gyógyfürdőben, netán némi mozgás gyanánt éjjeli túrótúrát szervezhetnek a Túrótóhoz, hogy aztán hazatérjenek a Lakoma Lakóparkba, de csakis azt követően, hogy áthaladtak a Nokedligeten. Nem csoda hát, hogy nincs olyan dinoszaurusz, aki elvágyódna eme földi paradicsomból. Egyet kivéve.
Míg a szájhős keselyű, Kunyi, és az immár arany fogakkal büszkélkedő raptor, Barmol élvezi az új életet, addig a fogorvosi álmait megvalósító Rilex, a tirex honvággyal küzd. Szerencsétlen pára akárhogy próbálja rávenni barátait, hogy térjenek vele haza, azok hajthatatlanok... míg a sárkányok fel nem borítanak mindent.
Míg a szájhős keselyű, Kunyi, és az immár arany fogakkal büszkélkedő raptor, Barmol élvezi az új életet, addig a fogorvosi álmait megvalósító Rilex, a tirex honvággyal küzd. Szerencsétlen pára akárhogy próbálja rávenni barátait, hogy térjenek vele haza, azok hajthatatlanok... míg a sárkányok fel nem borítanak mindent.
A Zabaszauruszok második kötetében tovább folytatódik a kalamajka, kis hőseink ismételten egyik bajból keverednek a másikba. Mert ugye azt senki nem hitte, hogy Rilexék Dínomdánom hegyei között, nyugalomban fognak növekedni életük végéig? A Sárkánytörvényben bizony szembe kell nézniük piszkos kis titkuk következményével, és vállalni az azzal járó bonyodalmakat. Utóbbiból pedig nincs hiány. Ahogy azt korábban megszokhattuk, a szerző roppant csavaros észjárással szövögeti a szálakat, olyan váratlan fordulatokat sodorva hőseink útjába, amiktől nem csak ők, de mi magunk is elámulunk.
Noha a folytatáson érezhető az átkötő jelleg, mégsem lehet ok panaszra. A cselekmény jól felépített, humoros, és telis-tele van a kicsik számára is befogadható tanulságokkal, kezdve a becsületesség fontosságától, a barátságon át, az összetartás erejéig.
Kunyi, Rilex, Barmol, Káró és a többiek különböző személyiségek, akárcsak mi, emberek. Egyikük sem tökéletes, hibáznak, s épp úgy tesznek jó és rossz dolgokat, amiket egyesek elítélnek, míg mások lehetőséget adnak azok kijavítására, mégis összetartanak (a kárörvendő, fekete tollas légypiszkot kivéve, aki végre jól megkapja a magáét... nem ok nélkül). Úgy vélem, ez olyasmi, ami minden gyerek számára fontos üzenettel bír. Ám nem feledkezhetünk meg a kötet élvezeti értékéről sem, mely elengedhetetlen része a játszva nevelésnek.
Immár a Zabaszauruszok sorozat védjegyének számít az állandólagos kaland és humor; utóbbi remek szójátékokban, karakterjegyekben, és tettekben nyilvánul meg. (Ezen a ponton szeretném megjegyezni, engem még huszonhét éves fejjel is ámulatba ejtenek M. Kácsor Zoltán névvariánsai; a magyar nyelv százszázalékos kihasználása, amit csinál.)
A Zabaszauruszok hiánypótló sorozat a hazai gyermekirodalomban. Mind tematikájában, mind kivitelezésében izgalmas, szereplői szerethetőek, míg illusztrációi igen magas minőségűek. Az Utazás Dínómdánomba és a Sárkánytörvény olyan mesekönyvek, amiket szívesen olvasnék a gyerekeimnek. Tiszta szívből ajánlom mindenkinek, aki kicsit is nyitott a mesékre.
Noha a folytatáson érezhető az átkötő jelleg, mégsem lehet ok panaszra. A cselekmény jól felépített, humoros, és telis-tele van a kicsik számára is befogadható tanulságokkal, kezdve a becsületesség fontosságától, a barátságon át, az összetartás erejéig.
Kunyi, Rilex, Barmol, Káró és a többiek különböző személyiségek, akárcsak mi, emberek. Egyikük sem tökéletes, hibáznak, s épp úgy tesznek jó és rossz dolgokat, amiket egyesek elítélnek, míg mások lehetőséget adnak azok kijavítására, mégis összetartanak (a kárörvendő, fekete tollas légypiszkot kivéve, aki végre jól megkapja a magáét... nem ok nélkül). Úgy vélem, ez olyasmi, ami minden gyerek számára fontos üzenettel bír. Ám nem feledkezhetünk meg a kötet élvezeti értékéről sem, mely elengedhetetlen része a játszva nevelésnek.
Immár a Zabaszauruszok sorozat védjegyének számít az állandólagos kaland és humor; utóbbi remek szójátékokban, karakterjegyekben, és tettekben nyilvánul meg. (Ezen a ponton szeretném megjegyezni, engem még huszonhét éves fejjel is ámulatba ejtenek M. Kácsor Zoltán névvariánsai; a magyar nyelv százszázalékos kihasználása, amit csinál.)
A Zabaszauruszok hiánypótló sorozat a hazai gyermekirodalomban. Mind tematikájában, mind kivitelezésében izgalmas, szereplői szerethetőek, míg illusztrációi igen magas minőségűek. Az Utazás Dínómdánomba és a Sárkánytörvény olyan mesekönyvek, amiket szívesen olvasnék a gyerekeimnek. Tiszta szívből ajánlom mindenkinek, aki kicsit is nyitott a mesékre.
Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Rilex, Kunyi, Leiszút Feliszút
Kedvenc jelenet: Leiszút Feliszút barlangjában zajló események, Káró lecsapása
Negatívum: -
Borító: 5/5Sorozat: Zabaszauruszok #2
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése