A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 100. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 100. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. december 26., kedd

Kass Morgan - Hazatérés



A Maxim Könyvkiadó jelentette meg Kass Morgan: Hazatérés című regényét, amely a The 100 sorozat harmadik része és az azonos című amerikai tv széria forgatókönyvének alapjául szolgált. Folytatódnak a Százak kalandjai, a Kolóniáról újabb űrkompok érkeznek és a Földlakók nem örülnek az újabb “betolakodóknak”. Érdemes követni az állomásokat, a kiadó felajánlásában három példány kerül kisorsolásra a játékunk megfejtői között.


Kass Morgan: Hazatérés

Kiadó: Maxim Kiadó
ISBN: 9789632618548
Oldalszám: 312 oldal
Fordító: Őri Péter

Fülszöveg:
A százaknak eddigi legnagyobb kihívásukkal kell szembesülniük. Merthogy… az emberiség hazatér.
A vad, zavaros környezet ellenére a százaknak sikerült valamiféle rendet kialakítaniuk a Földön. Ennek a kényes egyensúlynak az újabb űrkompok érkezése vet véget. A landolók a szerencsések köze tartoznak, a Kolónián ugyanis fogytán volt az oxigén. De ahogy mondani szokták, a szerencse mulandó. Az alkancellár erőszakos törekvései és a vad földi lakók minden életet veszélybe sodornak. Mindeközben Wells és Sasha pengeélen táncolva próbálja elérni a békét, mit sem sejtve a szerelmüket fenyegető baljós erőkről; Glass és Luke a sorsot kísértik, amikor egy meghitt erdei házban védtelenül magukra maradnak; Clarke a szüleit kutatja, miközben élete szerelme, a fékezhetetlen Bellamy múltja halálos veszélyekkel fenyegetve mutatja meg, hogy még nem merülhet feledésbe. Eljött tehát az ideje, hogy a százak összefogjanak, és harcba szálljanak a Földön megtalált szabadságért, máskülönben elveszíthetik mindazt, amit addig szerettek.

Saját véleményem:
Minden évben értetlenül állok a könyvek (itthoni) alulértékeltsége előtt. Emberek, ez egy lehengerlően jó sorozat! Mit jó? Zseniális! Tessék esélyt adni neki, higgyétek el, nem fogjátok megbánni. Főként, ha nem láttátok a filmváltozatot, mert meggyőződésem, hogy ez a kulcs.
Kass Morgan regényfolyama jól kidolgozott, szövevényes, apró cliffhangerekkel teli, kalandos sztori, melynek lendülete viszi magával az olvasót.
Most, hogy ezt tisztáztuk, lássuk a Hazatérést:

A harmadik kötet ugyanott veszi fel a fonalat, ahol az előző véget ért. A Százak végre viszonylagos nyugalomban boldogulni látszanak, miközben Glass és néhány(száz) kolóniai a Föld felé tart. Landolásuk számos veszteséget követel, óriási pusztítást okozva csapódnak be. Többen életüket vesztik, míg a túlélők többsége ellátásra szorul. A feladat Wellsék csapatára hárul, akik mindent megtesznek, hogy mentsék egykori társaikat. Ám míg Clarke éjt-nappallá téve ápolja a sebesülteket, Octavia rögtönzött árvaházat nyit, Wells pedig jó vezetőhöz híven intézkedik, addig Bellamy számára nem marad más, mint a bujkálás, ugyanis az utasok között ott rejlik Rhodes, az alkancellár és megannyi katona. Például az, aki többször is molesztálni próbálta Clarke-ot.

A történet első része a hazatérés okozta káoszra koncentrál, meglehetősen életszerűen ábrázolva az eset hátterében álló tragédiát - a sérülteket, veszteségeket, valamint a Kolónia sorsát. És akárcsak korábban, úgy most is láthatjuk az érme mindkét felét. Azt, hogy miként élik meg a járulékos dolgokkal együtt a Százak közt lévő narrátoraink (Clarke, Bellamy, Wells) a többiek csatlakozását, illetve hogy mennyire új és kirekesztett érzés kolóniaiként (Glass) belecsöppenni valamibe, ami teljesen idegen.
Kass Morgan remekül mozgatja, egyszersmind prezentálja a két oldalt. Mint ahogy sikerült kiküszöbölnie az ismétlés feelinget is.
Könnyű lenne ugyanis beleesni abba a hibába, hogy Glassék érkezése hasonló menetrendre épüljön, mint a Százaké, szerencsére itt erről szó sincs... hála a drága alkancellárnak, aki olyan pökhendiséggel sétál be a táborba és veszi át az irányítást, mint Ratcliff kormányzó a Pocahontasban.
Rhodes (aki már a Kolónián is megannyi szemétségért volt felelős) nemes egyszerűséggel kinevezi magát főnöknek, s mindent az uralma alá von, új törvényeket vezetve be - ezzel mintegy megfosztva a Százakat a korábban nekik tett ígéretektől.
Önmagában ez a szituáció is rengeteg bonyodalmat ígér, és a kialakult helyzet is érdekes esettanulmányként szolgál (pl.: jócskán átrendezi az erőviszonyokat és felbolygatja az életet), ám az alkancellár első ügye még tovább fokozza az izgalmakat, azzal, hogy elfogatja Bellamy-t, s méltónak vélt büntetést szab ki rá...
Kass Morgan eme húzással újabb bonyodalmat hozott a történetbe, ami a korábban napvilágra került információk és kialakult kapcsolatok értelmében alapjaiban rengette meg a sorozatot, olyan helyzeteket alakítva ki, amik azt jelzik: az igazi küzdelem még csak most kezdődik. Tulajdonképpen olyan, mintha visszarepülnénk a történelemben.

Imádom a 100 könyvekben, hogy miközben az akciódús helyzetekre is nagy hangsúly kerül, az egyéni karakterdrámák sem szorulnak háttérbe. Mindegyik főbb szereplőnek megvan a maga tragédiája, ami ugyan folyamatosan, részről részre épül/bontakozik ki (ehhez a visszaemlékezések is hozzájárulnak), de közben a jelenben is valamiféle bonyodalmul szolgál. Legyen szó testvéri kötelékről, szerelemről, barátságról vagy árulásról, mind zseniálisan működik. Ráadásul mindannyian kiforrott, önálló személyiséggel rendelkező figurák.
Az én kedvencem továbbra is a Glass-Luke, valamint a Bellamy-Clarke páros, amiknek tagjai a Hazatérésben ugyancsak izzasztó, életveszélyes és megható pillanatokkal kénytelenek szembenézni. Szeretem bennük, hogy nem tökéletesek, nincsenek túlidealizálva, mindannyian követnek el hibákat, mégis többrétűek és ha kell, kemények a habitusuknak megfelelően.

Egyetlen negatívumot tudnék csak megemlíteni a harmadik résszel kapcsolatban, méghozzá az első nagyjából hatvan oldal vontatottságát, ami jelentős részben a hosszú belső monológokból fakad. Ezt leszámítva minden sorát imádtam, és alig várom, hogy a kezemben tarthassam a negyedik kötetet!
Ajánlom a sorozatot mindenkinek, aki szereti a pörgős, akció- és eseménydús posztapokaliptikus disztópiákat, valamint a szövevényes háttértörténetet szolgáltató karaktereket.
Előre is elnézést: A 100 egy rohadt jó könyvsorozat! Felejtsétek el a sorozatot és adjatok a regényeknek egy esélyt. Megérdemlik.


Pontszám: 5/4,75
Kedvenc szereplő: Bellamy, Clarke, Glass, Luke
Kedvenc jelenet: Glass és Wells találkozása
Negatívum: dialógusok hiánya
Borító: 5/5
Sorozat: 100 sorozat 3. kötete
Megtetszett? Vidd haza! 




Nyereményjáték


Mostani játékunk azoknak szól, akik olvasták az előző részeket: idézeteket kaptok, amit fel kell ismernetek, melyik szereplőtől hangzottak el. A karakter nevét írjátok be a rafflecopter doboz megfelelő sorába! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésükre a megküldött értesítő levélre válaszolni. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz.


Én vettem el a gyógyszereket.




Nézzetek be a többi állomásra is

12/17 CBooks
12/26 Dreamworld

2016. december 10., szombat

Kass Morgan - 21 nap



A Maxim Könyvkiadó jelenteti meg Kass Morgan: Huszonegy nap című regényét, amely a The 100 sorozat második része és az azonos nevű amerikai tv széria forgatókönyvének alapjául szolgált. Folytatódik az évszázadok óta sugárfertőzött Földre száműzött fiatal “bűnözők” izgalmas és fordulatokban gazdag kalandja. Immár biztos, hogy a Föld lakható, és nem pusztult ki teljesen az emberiség. A túlélők viszont nem fogadják tárt karokkal az űrből érkezett fiatalokat. Érdemes követni az állomásokat, a kiadó felajánlásában három példány kerül kisorsolásra a játékunk megfejtői között.


Kass Morgan: 21 nap

Kiadó: Maxim Kiadó
ISBN: 9789632617541
Oldalszám: 340 oldal
Fordító: Őri Péter

Fülszöveg:
21 nap telt el, mióta a százak a Földre léptek – évszázadok óta az elsőkként –, és csak úgy élhetik túl a harcot az ismeretlen ellenséggel szemben, ha összetartanak. Izgalom, ármánykodás, harc, amely során titkok derülnek fényre, hitek rendülnek meg és a százaknak számos próbatételt kell átvészelniük.

Saját véleményem:
Atyaég, hát mi volt ez?! Már az első részt is nagyon szerettem, de ez... ez bőven túlszárnyalta azt. Bár a belőlem kiváltott reakcióhoz hozzátartozik az is, hogy továbbra sem láttam a sorozatot, és azt hiszem ez már így is marad. Más a könyv és más a film, méghozzá nagyon. Érdemes tehát eldönteni, melyikbe szeretnétek belevágni, mert a kettő együtt - szerintem - nem igazán működőképes, valamelyik bedarálja a másikat, és az negatív élményként marad meg. Jó példa erre a sok negatív értékelés a regényekről, ami zömmel a filmes közönségtől érkezik. Ha engem kérdeztek, én az írott verzióra szavazok, ugyanis nem csak, mint posztapokaliptikus disztópia állja meg a helyét, hanem a karakterdráma terén is jócskán brillírozik.
Kass Morgan hihetetlenül profin mozgatja, bogozgatja a szálakat, melyek olyan helyeken futnak össze, amikre az olvasó legvadabb álmában sem gondolna. Ilyen téren a 21 nap az egyik legkiemelkedőbb mű, amivel mostanában dolgom volt. Csavaros és meghökkentő.

Maga a történet onnan folytatódik, ahol abbamaradt. Glass és Luke a rossz oldalon rekedve egyre kevesebb levegőhöz jut, mely először tipikus utolsó pillanatokat idéző tettekre sarkallja őket, majd később, észbe kapva megpróbálják kivitelezni őrült, és meglehetősen öngyilkos akciójukat. Vagyis dacolva a veszélyekkel, igyekeznek átjutni a másik oldalra, hogy onnan elkötve egy űrkompot, Wellsék után meneküljenek.
Erőfeszítéseiket ezúttal is számos bonyodalom és akció kíséri, s általuk figyelemmel kísérhetünk egy, a Titanic végóráira meglehetősen hasonlító állapotot, mely a waldeni emberek egészen új, gyomorszorító oldalát mutatja be.
Az írónő nagyon jól átadta, milyen kétségbeesést, pánikot, erőszakot és fejetlenséget tud szülni egy katasztrófa felé gyorsan közelítő szituáció. Mind társadalmilag, mind emberileg érdekes szál ez. Ráadásul ott van Luke és Glass is, akik hol a múltjukkal, hol a jelenetükkel roppant intenzív érzéseket közvetítenek felénk. Ha emlékeztek, lappang köztük egy titok, egy nagyon súlyos titok, ami óriási teherként nehezedik a lányra.... De hogy a mi Rose és Jack párosunk sorsa mennyire követi az eredetiekét, azt nem árulom el.

Természetesen nem csak a Waldenen zajlik az élet, hanem a Földön is, ahol Bellamy és Clarke Octavia keresésére indul, míg Wells egymagában próbálja egybetartani a százakat - akik már nem is annyira százak, ugyanis az ellenséges földiek korábban gondoskodtak a létszám csökkentéséről. Ez pedig nem kis munka. A lázadozó csoportok és az általuk gerjesztett konfliktusok, na meg a magukról sokat képzelő srácok és lányok jócskán megnehezítik a dolgot. Ám az igazi bonyodalmat egy földi lány elejtése jelenti.
Vezetőként Wells egészen máshogy viszonyul Sashához, mint bosszúszomjas társai; egyedül a kígyómarást szenvedett és visszatért Clarke áll a pártjára.
A táborban tehát többszörösen érdekes szálak és konfliktusok alakulnak ki. Bellamy forrong az eltűnt Octavia miatti indulattól, a többiek Sasha vérére szomjaznak, Clarke küzd a démonaival, miközben igyekszik védeni az új lányt, és gyógyírt találni a sorra megbetegedő társai bajára, míg Wells megtapasztalja apja helyzetét - vagyis egyszerre próbál vezér és egyszerű srác lenni. És ha mindez nem lenne elegendő, a kapcsolati dolgok is rendesen összekuszálódnak.
Clarke amúgy is képtelen szabadulni Lily és a szülei elvesztésétől, ám amikor rájön valamire, akkor végleg összetörik; kihullik markából az a pici jó is, amire korábban lelt. És azt kell mondanom, ez olvasóként is nagyon fájdalmas - szörnyű belegondolni, miken mehet át. Szerencsére ott van mellette Bellamy, aki enyhíti vagy éppen fokozza a fájdalmát.
Bellamyról most nem beszélnék, mert bár Luke és Glass mellett továbbra is ő az egyik kedvenc figurám, most kicsit a háttérbe szorult - érthető okokból. Aki ellenben nagyon feljött, az Wells.
Wells mindig is szerethető, ámde kicsit Peeta szintű karakter volt, aki sok vizet nem zavart. Most azonban hirtelen olyan központi karakterré nőtte ki magát, akinél minden szál egybefut. Kifejezetten szerettem és vártam az ő fejezeteit, hogy még többet olvashassak arról, miként kezeli a tábori helyzeteket, jobban belepillanthassak az apjával való kapcsolatába, na, meg hogy figyelemmel kísérhessem a Sashával való kapcsolatát. De mivel nem szeretném lelőni, Sasha melyik oldalon áll, vagy pontosan milyen szerepe is van, így többet erről nem árulnék el.
Amire viszont mindenképp kitérnék, az a múlt. Már az első kötetben is hangsúlyos szerepe volt, és ez most sem változott. Némileg ugyan kevesebb lett a visszatekintés, de kivétel nélkül mindegyik nézőpontkarakternél a lehető legjobb helyre vannak beszúrva emlékmorzsák, mely egyes esetekben megdöbbentő csavarokkal szolgálnak, míg máskor az érzelmi töltetről gondoskodnak. És higgyétek el, ha ez a regény valamikben dúskál, akkor az a dráma és a csattanó. Utóbbi a végjátékra igencsak megszaporodik.

Mindent összevetve, sorozatszűzként úgy gondolom, a (Kiválasztott és a ) 21 nap egy rendkívül élvezetes és szerethető történet. Nem tökéletes, a szöveg sincs túlbonyolítva, mégis képes hatni az olvasójára, és számomra ez a lényeg. Kass Morgan engem megvett kilóra. Ide azt a folytatást, de gyorsan!


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Glass, Bellamy, Wells, Clarke, Sasha
Kedvenc jelenet: rengeteg szép pillanat volt, de főleg a visszaemlékezések lettek kedvencek
Negatívum: -
Borító: 5/5
Sorozat: a 100 második része
Megtetszett? Vidd haza!




Nyereményjáték


Mostani játékunk azoknak szól, akik olvasták az első részt, és ismerik a könyves karaktereket! A feladat annyi, hogy egyetlen mondat alapján ismerjétek fel a keresett személyt, és írjátok be a nevét a rafflecopter doboz megfelelő sorába!
A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésükre a megküldött értesítő levélre válaszolni. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz.

A keresett személy: 
Halálos ítéletet szabtak ki Carterre a vallomása alapján.




Nézzetek be a többi állomásra is

12/06 Kelly és Lupi olvas
12/08 CBooks
12/10 Dreamworld
12/12 Deszy könyvajánlója
12/14 Sorok között

2016. január 13., szerda

Kass Morgan - 100



A Maxim Könyvkiadó jelentette meg Kass Morgan: 100 - Kiválasztottak című regényét, mely a The 100 amerikai sorozat forgatókönyvének alapjául szolgált. Kétféle olvasó fogja kezébe venni a könyvet, az egyik aki látta a sorozatot, a másik még nem. Nincs ez másképp a bloggereink körében sem, egy biztos, a száz fiatalkorú bűnöző sorsa mindenkit érdekel, akiket az évszázadokkal korábban nukleáris katasztrófában elpusztult Földre küldenek az űrhajóról, egyetlen okból, ki kell deríteniük, regenerálódott-e a terep a visszatérésre. Érdemes követni az állomásokat, a kiadó felajánlásában három példány kerül kisorsolásra a játék megfejtői között.


Kass Morgan: 100- Kiválasztottak

Kiadó: Maxim Kiadó
ISBN: 9789632617060
Oldalszám: 296 oldal
Fordító: Őri Péter

Fülszöveg:
Évszázadok óta senki sem lépett a Földre, egészen mostanáig.
Pár száz éve egy háború lakhatatlanná tette a bolygót. Azok, akik túlélték a pusztítást, az űrbe menekültek, és egy hatalmas űrhajón kezdtek új életet. Az eltűnt civilizáció emlékei lassan a feledés homályába merülnek, de az emberek nem mondtak le a Földről. A hazatérést tervezgetik, bár nem tudják, mi vár rájuk odalenn.
A kockázat óriási. Ezért 100 fiatalt – akiket a társadalom feláldozhatónak vél – indítanak el egy veszélyes küldetésre: újra kell gyarmatosítaniuk a bolygót.
Clarke-ot árulás miatt ítélték el, Wells a szerelméért sodorta magát bajba. A vakmerő Bellamy önként tartott a kiválasztottakkal, Glass pedig egy merész akciót tervezve lép a Földre tartó űrkompra. Különböző sorsok, egy közös cél. Egy út, amely mindenki életét meg fogja változtatni. Földet éréskor egy hihetetlen világ tárul eléjük, melynek szépsége elragadó, ugyanakkor baljós is. A fiatalok még cipelik a múlt terhét, és félelem tépázza a szívüket, de harcolniuk kell a túlélésért. Ebben a kiélezett helyzetben az érzelmek is felfokozódnak: barátságok alakulnak, szerelmek szövődnek, és riválisok kerülnek szembe, miközben lassan kezdik kialakítani saját szabályaikat. Sosem akartak hősök lenni, mégis valószínűleg ők az emberiség utolsó reményei.

Saját véleményem:
Azoknak a táborát gyarapítom, akik nem látták a könyvhöz kapcsolódó sorozatot. Hallani persze hallottam már róla, de mostanáig valahogy nem éreztem késztetést iránta, pedig alapvetően kedvelem a posztapokaliptikus sztorikat. A könyv ellenben más tészta.
Megjelenése óta piszkálta a fantáziámat, mindenféle indok nélkül. Egyszerűen csak olvasni akartam és kész. Elhatározásomtól pedig még az a rengeteg negatív vélemény sem tántoríthatott el, amit időközben hallottam róla.
És milyen jól tettem, hogy kitartottam! Nem mondom, hogy a világ legüberszuperebb könyvéhez volt szerencsém, mert nem, megvannak a maga hibái bőséggel, ám engem mégis kikapcsolt, szórakoztatott, érzelmileg megmozgatott és kíváncsivá tett. Egyszóval hatott rám. Lehet, hogy ez annak köszönhető, hogy nem volt semmiféle elvárásom vagy viszonyítási alapom a sorozatot illetően. Nem tudom. Majd ha egyszer ráveszem magam az audiovizuális változatra, akkor kiderül... Ennek függvényében viszont csak egy kizárólag a könyvön alapuló véleménnyel szolgálhatok.

Az alaptörténet szerint adott egy űrhajó, ahova több évszázaddal korábban, a Földet pusztító nukleáris háborúk miatt menekültek az emberek. Az ő leszármazottaik a Kolónián két részre osztva, szigorú szabályozások között élnek, mit sem sejtve a kormány háttérben zajló ténykedéseiről, akik titkon arra készülnek, hogy egy kiválasztott csapatot leküldjenek a Földre, felderítés és gyarmatosítás céljával. Erre a feladatra pedig száz, 18. életévüket még nem betöltött, egyébként is halálra ítélt bűnözőt választanak ki.

Valljuk be, az alapötlet zseniális! A politika vegyülése a ki tudja milyen bűnöket elkövetett fiatalok egyéni és közös sorsával, valamint a Föld felderítésével keverve rengeteg potenciált rejt önmagában. A politikai taktikázásokba viszont nem mennék bele, ahhoz kevés volt, hogy elemezgetni lehessen, számunkra - egyenlőre? - inkább a lecsapódó végeredményei érdekesek, úgy mint a Kiválasztottak küldetése, és az egyéni vonalon megbúvó titkok. Merthogy nem csupán az expedíciót követhetjük figyelemmel, hanem extra hozadékként négy különleges fiatal sorsát, saját történetét is megismerhetjük.

Clarke, Glass, Bellamy és Wells egytől egyig érdekes karakterek, számomra ők adják a regény szívét. Kivétel nélkül mindegyiküknek van valamilyen titka, múltbeli sérelme, ami meghatározza jelenlegi állapotukat, vagy éppen, hogy hajtja őket előre.
Közülük is Clarke, az erős jellemű, kemény csaj, akinek valaha szép élete volt, tele álmokkal, mígnem elárulták, kivégezték a szüleit, őt magát pedig börtönbe vetették, a legígéretesebb figura. Nála fut össze a legtöbb szál. Ő a kiválasztottak orvosa, aki csúnya landolásukat követően a sérülteket ápolja, küzd barátnője életéért, kerüli exbarátját, ismertséget köt egy testvérpárral, miközben hadakozik halottai szellemével.
Esetében a reménytelensége fogott meg. Könnyű volt átérezni a magányát, a fájdalmát, és tisztelni az erősségét, hogy mindannak ellenére, amin átment, nem vált egy siránkozó, szöszi kislánnyá, inkább felnőtt.
Ugyanez persze elmondható a másik női nézőpontkarakterről, Glassról is, annyi különbséggel, hogy ő jóval törékenyebb Clarke-nál. Természetesen neki is megvan a maga keresztje, amit nem spoilereznék el, ám ennél van egy jóval nagyobb, egyetemesebb feladata is olvasói szemmel. Glassnak köszönhetően figyelemmel követhetjük a kolóniai életet, megismerhetjük az ottani embereket, szokásokat, és persze a Föld felderítésével párhuzamosan folyó eseményeknek is tanúi lehetünk. Mialatt egy fájdalmasan gyönyörű szerelmi szálat is kapunk általa.
A lányokkal ellentétben pedig ott van a két fiú, Bellamy és Wells, akik bár nagyon más titulust képviselnek az űrhajón (lelenc és képviselő sarj), mégis mindketten azért válnak bűnözővé, hogy szeretteikkel tarthassanak a Földre. Bellamy a húga és a lányhoz köthető titkai, Wells pedig szerelme és az ellene elkövetett árulásának jóvátétele miatt egyaránt izgalmas figura.
Mind a négy - sőt a hozzájuk szorosan köthető többi - szereplőt hosszasan lehetne elemezni. Egyikük sem csak jó vagy rossz, vannak árnyalataik, hibák és erényeik egyaránt. Ám az mindegyikükről elmondható, hogy a flashback módon megjelenő emlékeikkel rengeteg rejtélyt, titkot, szívszorító pillanatot okoznak, miközben a kolóniai szabályokról és életmódról is egyre átfogóbb képet alkothatunk az őket érintő vonzatok miatt.

Ami pedig a földi felderítést illeti, tetszett, látom benne a potenciált, de kicsit elnagyolt és kevés volt egyelőre. A szereplők egyedi gondjai, visszaemlékezései elbillentették a mérleg nyelvét, ami miatt nem haladtunk annyira ütemesen a tényleges történéssel, inkább egy pilot-első rész szinten rekedtünk. Mondjuk azt azért értékeltem, hogy érkezés után a csapat a sebeit nyalogatta és ahelyett, hogy szétszéledt volna, belevágva a kutatásba, együtt maradt - ez abszolút szimpatikus és életszerű húzás volt a szerző részéről. Mint ahogyan a srácok természeti jelenségekre adott reakciói és a belviszályok is.

Összességében tehát azt tudom mondani, aki kíváncsi egy posztapokaliptikus Lostra, rejtélyekkel, politikával, érzelmekkel és emberi sorsokkal keverve, és nem riad vissza a kicsit egyszerű stílustól, semmiképp se hagyja ki.
A 100 számomra kellemes meglepetés volt, a hibáival együtt szerettem benne elmerülni, és alig vártam, hogy a fejezetekben felbukkanó rejtélymorzsák megoldására végre fény derüljön, miközben izgultam a kedvenceimért, vagy éppen elcsavarodott értük a szívem. Úgyhogy alig várom a folytatást!


Pontszám: 5/4
Kedvenc szereplő: Clarke, Glass, Bellamy
Kedvenc jelenet: Glass & Luke szülinapos-nyakláncos jelenete
Negatívum: elnagyoltság
Borító: 5/5




Nyereményjáték


Öt állomás - öt népszerű poszt-apokaliptikus film! A jellemző képek alapján kell beazonosítanotok a filmeket, melyek nevét a rafflecopter doboz megfelelő sorába kell beírnotok. Ha sorozat egyik részét ismeritek fel, akkor is csak a film főcíme kell, az nem, hogy melyik rész. 
A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésükre a megküldött értesítő levélre válaszolni. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz.






Nézzetek be a többi állomásra is

01/11 CBooks
01/13 Dreamworld