Linsey Miller - Dal és tenger hercege

Ha neked is a kedvenc meséid közé tartozik A kis hableány, akkor ne hagyd ki Linsey Miller regényét, a Dal és tenger hercegét, amely Eric herceg történetét meséli el. Tarts bloggereinkkel a turnénk során, és akár egy példányt is nyerhetsz a könyvből a Manó Könyvek jóvoltából!

 

 

Linsey Miller: Dal és tenger hercege

 

Kiadó: Manó Könyvek

ISBN: 9789635848270
Oldalszám: 304 oldal

Fordító: Hartinger Emese

Fülszöveg:

Vellónia hercegét, Ericet egész életében kegyetlen átok sújtotta: ha bárki olyat csókolna meg, aki nem az igaz szerelme, a herceg meghal. Miközben a szomszédos királyság a legapróbb ürügyet is megragadná, hogy lerohanhassa a birodalmat, és kísértetkalózok rémtörténetei keringenek a tengereken, Eric kétségbeesetten kutatja, hogyan törheti meg az átkot és mentheti meg a népét. A megoldás végül egy levél formájában érkezik, amit rég elvesztett édesanyja hagyott hátra neki. A sorokból kiderül: Ericnek vagy meg kell találnia az igaz szerelmét, azt a lányt, akinek a lelke tiszta, a hangja pedig a tenger dallamával vetekszik, vagy el kell pusztítania a boszorkányt, aki egykoron megátkozta. Így hát a herceg útnak indul, hogy felkutassa Szerénia szigetét, a tengeri boszorkány legendabéli otthonát. De amikor egy hajótörött, lángvörös hajú lány sodródik az életébe, akinek mosolyától elcsendesül mind a hét tenger, Eric rájön, hogy az igaz szerelem talán mégsem olyan elérhetetlen, mint korábban hitte.

Saját véleményem:

A korai Disney mesék hercegei kifejezetten egysíkúnak mondhatóak és inkább funkcionális cselekményelemként szolgálnak, semmint kidolgozott, valódi karakterekként. Jellemfejlődésük és személyiségjegyeik minimálisak, inkább a hősnők jutalmaként szolgálnak - sok esetben még nevük sincsen. Ennek részben az az oka, hogy 1930-40 környékén még nehezen tudtak maszkulin, élethű karaktereket animálni és mozgatni, sokkal könnyebb dolguk volt a lágyabb női karakterekkel, állatokkal, törpékkel, stb.
Néhány évtizeddel később azonban mindez megváltozott, a férfi karakterek végre nevet, személyiséget, motivációt, sőt, sok esetben önálló történetet és főhős szerepet is kaptak, elég csak Aladdinra, Herculesre vagy Tarzanra gondolni, Nyálas Eugénről nem is beszélve. 

Visszakanyarodva az első hercegekre, Linsey Miller Hercegek c. sorozata viszont épp ezt az űrt igyekszik kitölteni. A szerző azért alkotta meg ezt a sorozatot, hogy esélyt, mélységet, saját motivációt és önálló történetet adjon a háttérbe szorultaknak. És milyen jól tette! Eric, Fülöp és Bájos herceg - a sorozat első három főhőse - mind olyan karakter, akik mellett könnyű elsiklani, akik lehetnek jóképűek, jó partik, de ezen túlmenően felejthetőek... tetteik sok esetben érthetetlenek is. 
A sort Eric herceg nyitja, A kishableány sármos hercege, akiről egészen mostanáig csak annyit tudtunk, hogy a szívére hallgatás helyett a hangokat követi, és hogy van egy irtó édes kutyája, Max. De vajon mi van mindezek mögött? Ki ő valójában és miért viselkedik úgy, ahogy? Milyen életet élt Ariel előtt, kik voltak a barátai, a családja, mi a hobbija? És miért habozik a csóknál?
Nos, az a jó hírem van, hogy minderre végre választ kaphatunk a Dal és a tenger hercegében, ami egész korrekt motivációt és érzelmi hátteret ad hercegünknek, ezáltal pedig jóval közelebb is hozza őt. A történet alapja a klasszikus Disney-féle A kishableány sztori, a trükk csak annyi, hogy ezúttal nem Ariel, hanem a herceg szemszögéből követhetjük végig az eseményeket, miközben őt magát is jobban megismerjünk. 

Ha lehetek veletek őszinte, engem valahogy mindig is hidegen hagyott Eric herceg, értetlenül álltam Ariel rajongása előtt, mi több, egy tesze-tosza férfit láttam magam előtt, akiért nemhogy az uszonyomat vagy hangomat nem áldoztam volna fel Ariel helyében, de még egy hajtincsemet sem. Mindezek tekintetében őszintén kíváncsi voltam, mit tud vele kezdeni Linsey Miller, hogyan kelti életre és szerethetővé. És tudjátok mit? Ezek után én voltam a legjobban meglepve, hogy már az első fejezetekben belopta magát a szívembe, és izgatottan faltam az oldalakat, hogy még jobban elmélyedjek ebben a történetben. Konkrétan ennyit jelent az, ha egy karakter személyiségjegyeket, motivációt és érzelmi hátteret kap - Eric pedig mindenből kap bőven, ráadásul mesebéli tetteire (vagy nem tetteire) is válaszokat kapunk. 
Ebben a feldolgozásban Ericet már születése előtt elátkozza egy boszorkány (vajon ki?), ami alapjaiban változtatja meg az élethez és az emberekhez való viszonyát. Az átok szerint, ha Ericet bárki megcsókolja, aki nem az őszinte és igaz szerelme, akkor a trónörökös azon nyomban életét veszti. Ez nem csak fiatalkorát határozza meg, de kihatással van koronázására és abbéli kötelezettségeire is, hogy trónra lépése előtt feleséget kell találnia, később pedig örökösöket nemzeni. Ráadásul az őt sújtó átkot titkolnia kell, hisz annak kitudódása az életébe kerülhet. 
Egy nap azonban a herceg rábukkan édesanyja titkos levelére, amiből még több információt tud meg az átokról, az átkot kivető boszorkányról és anyja ténykedéseiről, és persze az is kiderül, hogy két út áll előtte: még a koronázása előtt rátalál az igaz szerelemre vagy megpróbálja felkutatni a boszorkány lakhelyét és megtörni az átkot. És ez az a pont, ahol felbukkan Ariel, aki bár néma és ellent mond annak a papírra vetett igaz szerelemnek, amire a herceg vár, mégis megdobogtatja a szívét... Az átkot meg kell törni, a kérdés csak az: miként?

 

A szerző részéről szerintem nagyon ötletes és okos húzás volt ez az átok dolog, szépen összekapcsolja a már ismert történetet és választ ad, annak nyitott vagy nem értett kérdéseire, miközben lehetőséget teremt arra, hogy újabb kalandokat éljünk át. És persze arra is, hogy megismerjük Eric érzéseit, gondolatait, családját, királyságát, barátait. Utóbbiakat külön kiemelném, szerintem ez a szál erős lett, és további szerethető mellékszereplőkkel bővítette a világot. 

A történet egésze könnyed, olvasmányos, még ebben a rettentő nagy kánikulában is jól csúszik, valósággal felpezsdíti az ember. Nem mondom, hogy hibátlan mű, mert míg a történet eleje nagyon pörgős, szerethető és feszes tempójú, addig a másik, ami több ponton is messzebb rugaszkodik a már ismert alapoktól, picit megcsúszott. Ennek ellenére számomra abszolút pozitív élmény volt, tovább bővítette A kishableány történetét, hozta a nosztalgiafaktort, közben pedig tényleg esélyt adott Eric karakterének, hogy végre hallassa a hangját. Ez utóbbi pedig maximálisan sikerült is neki.
Bátran ajánlom minden gyereklelkű, Disney-rajongó felnőttnek és fiatalnak. A regény teljes mértékben Young Adult, annak határait egy percig sem lépi át, szóval akár nagyobb gyerekek, kiskamaszok is olvashatják, de az az igazság, hogy én harminc plusszosan is imádtam! Alig várom, hogy kezemben tarthassam a sorozat következő részét: Fülöp ugyanis végképp egy hidegen hagyós karakter, nulla karakterizálással. 

Pontszám: 5/4

Kedvenc szereplő: Ariel, Eric, Gabriella, Vanni, Max

Kedvenc jelenet: a baráti kardpárbaj 

Negatívum: a második fele cseppet döcögősebb

Borító: 5/5
Sorozat: Disney Hercegek #1, önállóan olvasható

Megtetszett? Vidd haza!

Nyereményjáték

Ismered A kis hableány minden szereplőjét? Akkor biztosan könnyedén kitalálod, hogy melyik szereplő bújt el az anagrammákban! Ha kitaláltad a megoldást, csak írd be a Tally form megfelelő sorába a helyes megfejtést!
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

cink áfa

Tally űrlap

Nézzetek be a többi állomásra is

06/24 Utószó 

06/26 Csak olvass!

06/27 Dreamworld

Rosamund Hodge - Kegyetlen szépség

Hol volt, hol nem volt, régi nóta száll, és átalakul valami sötétté és rémisztővé. Rosamund Hodge Kegyetlen szépsége nemrég jelent meg a Menő könyveknél, a Blogturné Klub nyolc bloggere pedig összeállt, hogy bemutassa nektek ezt a kicsavart Szépség és szörnyeteg történetet. Ha velünk tartotok, lehetőségetek nyílik megnyerni a a kiadó által felajánlott regényt.

Rosamund Hodge: Kegyetlen szépség

Kiadó: Menő Könyvek
ISBN: 9789634032632
Oldalszám: 432 oldal
Fordító: Hartinger Emese

Fülszöveg:

Leonidas ​​lányát nyolc éven át képezték arra, hogy megölje a zsarnokot, megmentve ezzel a Királyságot, bár feláldozva saját életét.
De egy dologra nem készítették fel: arra, hogy mit tegyen, ha végzetes szerelembe esne.
“Imádtam ezt a felemelően sötét és káprázatosan szenvedélyes történetet – alig várom, hogy megjelenjen Hodge következő regénye!” – Sarah J. Maas az Üvegtrón-sorozat szerzője
“Teljesen magával ragadott!” – Alex Flinn, a Beastly – A szörnyszívű írója
Nüxet gyerekkorától kezdve arra képzik, hogy végezzen a Királyság zsarnok uralkodójával, a félelmetes és halhatatlan démonnal. De amikor tizenhét évesen beköltözik a város fölé magasodó kastélyba, rájön, hogy semmi sem olyan, mint amilyennek képzelte: főképp nem a vonzó és szemtelenül szellemes férje. Nüx tudja, hogy mi a kötelessége, és hogy bármi áron meg kell mentenie a népét, de lassan be kell ismernie, hogy menthetetlenül beleszeretett az esküdt ellenségébe… Vajon ez elég indok arra, hogy feladja a küldetését, és átadja magát ennek a szörnyetegnek?
Ebben a varázslatosan megírt történetben a Szépség és a szörnyeteg tündérmesei bája találkozik az Üvegtrón-sorozat dühös szenvedélyével.
A szerző, az amerikai Rosamund Hodge az ókori mítoszok, a középkori angol történetek és a dark fantasyk megszállottja, jelenleg Seattle-ben él hét macskájával és a plüssszörnyeivel.

Saját véleményem:

A Kegyetlen szépség borítójára nézve két dolgot állapíthat meg az ember: gyönyörű és köze van a Szépség és a Szörnyeteghez. - ergo olvasni kell!
Jómagam is imádom a Disney örök klasszikusát, mely egyébként már kislányként kisiklatta az életemet, és elérte, hogy csili-vili hercegek helyett holmi szörnyeknek drukkoljak (mai napig bánom, hogy Szörnyeteg Adammé változott). Szóval a rútabb, lelki- és mindenféle sérült pasik azóta vonzanak. Mielőtt azonban rátérnék arra, mindez miként eredményezhette azt, hogy beleszerettem egy árnyékba és ízig-vérig romlott, démonszemű akárkibe, térjünk vissza a kezdetekhez.
Rosamund Hodge regényétől mindössze annyit vártam, hogy idézze fel bennem a regénye alapjául szolgáló mesét, és adjon egy erős, orgyilkos típusú hősnőt.
Nos, Nüx nem egy tipikus Celaena Sardothien, ám ettől függetlenül szerethető, izgalmas, sokrétű karakter. Keveredik benne a belle-i naivitás, családcentrikusság, kíváncsiság, és a szeretethiányból fakadó keserű kegyetlenség. Éppúgy megvan benne a fény, mint a sötétség. Én nagyon szerettem őt. Könnyű volt megérteni mit miért tesz, átérezni, min mehet keresztül adott szituációban. A szerző rettentő emberien ábrázolta, kezdve a kétségbeesésétől, a félelmein, dacosságán, talpraesettségén és a célorientáltságán át, egészen a törékenységéig. Figurája nagyon szép utat járt be.

Ami a Szépség és a Szörnyeteg hangulatot illeti, abszolút megvan benne - legalábbis egy bizonyos pontig. Adott egy lány, Nüx, aki családja épségéért cserébe a Szörny rémisztő kastélyában köt ki, mint az említett lény felesége. Mindössze kínos és rémséges vacsoráik során találkoznak, a maradék időben Nüx szabadjára járhat-kelhet, felfedezheti a számára nyitva lévő szobákat, és azt csinálhat, amit akar - amíg nem ront férje életére, és nem próbál a lezárt szobákba bejutni. Tik-Tak úr és Lumiére helyett pedig Árny, az árnyék siet segítségére, ha kell, vagy szórakoztatja épp; míg családját egy tükrön át figyelheti.
Mindez, a velük társuló hangulat, a karakterek, és az írónő már-már meseszerűen csodálatos - hol finom, hol sötét tónusú - leírásai, száz százalékban nosztalgikus állapotba kergetik az olvasót. Megszámolni sem tudom, hányszor szerettem volna bedugni a dvd-t és megnézni a mesét.
Ám mielőtt valaki azt hinné, a Kegyetlen szépség nem több, mint egy új köntösbe csomagolt Szépség és a Szörnyeteg koppintás, elárulom, a hasonlóságoknak itt kábé vége is szakad. Vannak azonban más mitológiai és mesei elemek, amik még szövevényesebbé és különlegesebbé varázsolják az egészet.

Kezdetben rettentően meglepődtem, amikor kiderült, hogy egy középkori római város a főhelyszínünk, ám még ennél is jobban megdöbbentett a görög istenek és mitológiai alakok ilyen szintű hangsúlyossága. Azonban még ekkor sem sejtettem, hogy mindez semmi ahhoz képest, ami később jön. Alapjáraton nem szeretem a random, egymástól ennyire nagyon eltérő dolgok mixelését, mégis azt kell mondanom, teljesen jól működött együtt minden, amit Rosamund beledobált: görög mitológia, Róma, hermetikus tanok, Szépség és a Szörnyeteg, Kékszakállú herceg, Rumpelstiltskin, Pandóra szelencéje, stb.. Oké, a fekete szárnyak már elérték a küszöbömet, de minden más egybeolvadt - akármilyen hihetetlenül is hangzik.

És hogy tulajdonképpen miről is szól ez az egész?
Nüxnek kell megfizetnie az apja által kötött alku árát, vagyis hozzá kell mennie a Kegyes úrhoz, aki egy démon és búra alatt tartja a várost több mint 900 esztendeje. A lány egész életében arra készül, hogy a frigyet követően végezzen a Szörnnyel, s magát is feláldozva romba döntse a kastélyt (noha családjától soha egy fikarcnyi szeretetet sem kapott), hogy népe végre felszabaduljon. A művelet sikeréért négy "Szívet" kell megtalálnia.
Férje ugyan tisztában van tervével, de az állandóan változó szobák ismeretében nem akadályozza; sőt még egy alkut is ajánl neki: Nüx kitalálja mi az Ignifexként emlegetett úr eredeti neve, vagy meghal.
Innentől pedig kezdetét veszi a kettős játék. Nüx minden adandó alkalommal férje életére tör, miközben Árny segítségével igyekszik megfejteni Ignifex rejtélyét, és megtalálni a négy szívet. Maga a cselekmény nem túl gyors, szép lassan csordogál, de kellőképpen varázslatos és rejtélyes ahhoz, hogy az olvasó ne akarja letenni. Ráadásul a két férfi is gondoskodik a női szívek rabul ejtéséről.
Nem klasszikus szerelmi háromszög Árny, Nüx és Ignifex kapcsolata. Az előbbi azt kínálja a lánynak, amire vágynia kéne, az utóbbi viszont azt, amire vágyik. Mind a ketten nagyon érdekesek (kezdetben komolyan belezúgtam Árnyba), ki ezért, ki azért, de azért Ignifex az, aki a hátán viszi az egészet. Ő tipikus Szörny karakter, annyi csavarral, hogy külsőleg csodálatosan néz ki. A lelke ellenben sötét, élvezi, ha gonoszkodhat, és tulajdonképpen meg is teszi. Nüx-szel pedig remek párost alkotnak. Dinamikusak, megvan köztük a kémia, ugyanakkor nem mindig világos, hogy éppen megcsókolni vagy megölni akarják egymást.
Ha láttátok a Szépség és a Szörnyeteget, tudhatjátok, a látszat, legyen szó külsőről vagy belsőről, nem minden. A Kegyetlen szépség Jing-Jang üzenetű regény. Megmutatja, hogy minden sötétségben van egy kis fény, és minden fényben lakozik egy kis sötétség; jó és rossz együtt létezik.

Összességében tehát imádtam az egészet, simán esélyes lett volna az év könyve címre is, ha megállok a 21. fejezetnél, de nem tettem. Nem tehettem, mert Rosamund Hodge tovább szövögette a szálakat, és az általam már kitalált csavaron csavart egyet, és megalkotott egy túl hirtelen, több buktatót rejtő, és önmagában is sok-érzetű szituációt. A vége visszaerősített ugyan, de bennem bennem maradt a tüske, így csak egy szimpla (és dühös) ötössel tudom jutalmazni.
A Kegyetlen szépség hátborzongató szépségű mese az emberben lakozó jóról és rosszról. Ha szeretitek a borongós hangulatot, a gyönyörű leírásokat, vagy csak szimplán nosztalgiáznátok, szívből ajánlom. De szólok, Ignifex az enyém!

Pontszám: 5/5

Kedvenc szereplő: Ignifex

Kedvenc jelenet: Ignifex és Nöx közös pillanatai (főleg a kötekedések)

Negatívum: a vége előtti csavar

Borító: 5/5

Nüx legendája

Nüx (görögül: Nyx) a görög mitológiában az éjszaka istennője, aki a nap végén sötét szárnyaival beborítja a világot. A sötétség istenasszonyaként egyike az ősprincípiumoknak. Az ókori görögök az első istennőként ismerték és tisztelték.

Ő teremtette az alvást, a halált, az álmokat, a szorongást, a szeretetet és a csalást. Mindazokat a jelenségeket, melyek diszharmóniát keltenek a világ létében, enélkül azonban nem képzelhető el sem maga a világ, sem végleges harmóniája.
Hésziodosz elbeszélése szerint Nüx Tartaroszban, alvilági palotájában élt lányával Hémerával, a nappallal. Mikor egyikük éppen hazatért, a másikuk elhagyta Tartaroszt.

 - Hogy ez miért érdekes a történet szempontjából, az kiderül, ha elolvassátok a regényt.

Nyereményjáték

Rosamund Hodge Kegyetlen szépség című regénye a világhíres Szépség és szörnyeteg történetet dolgozza fel nem hétköznapi módon. A mostani nyereményjátékban a Disney verzióban megismert dalokból láthattok egy-egy jelenetet, nektek pedig a rafflecopter megfelelő dobozába kell beírnotok a dal címét. A helyes választ adók között kisorsolunk egyet a Menő könyvek által felajánlott regényből. 

Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

11/03 Always Love a Wild Book
11/04 MFKata gondolatai
11/05 Függővég
11/06 Insane Life
11/08 CBooks
11/09 Dreamworld
11/10 Sorok között
11/11 Kelly & Lupi Olvas