2018. március 27., kedd

Mary Jo Putney - A lázadó özvegy


Március 28-án megjelenik a General Press Könyvkiadó gondozásában Mary Jo Putney legújabb történelmi romantikus regénye, A lázadó özvegy. Callista és Richard a háború kellős közepén talál újra egymásra. Újabb kalandos és izgalmas szerelmes regény vár arra, hogy meghódítsa az olvasók szívét.


Mary Jo Putney: A lázadó özvegy

Kiadó: General Press
ISBN: 9789634521341
Oldalszám: 308 oldal
Fordító: Bánki Vera

Fülszöveg:
Amikor 1814 nyarán a brit hadsereg bevonul Washingtonba, Callista Brooke-ot, a város köztiszteletben álló varrónőjét végzetes sorscsapás éri. Mindenét elveszíti, amiért eddig küzdött: a megélhetését, a házát, a szeretteit, sőt még az élete is veszélybe kerül. Egy jóképű angol úriember siet a segítségére, és kimenti az erőszakos katonák karmai közül. A védtelen özvegy azonnal felismeri az idegent: Richard Audley az, a halottnak hitt gyermekkori barátja, aki tizenöt éve egyszer már megpróbálta megmenteni őt - de akkor nem járt sikerrel. Most azonban a férfi megfogadja, hogy akár az élete árán is megvédelmezi Callie-t, és elkíséri Baltimore-ba, ahová az asszony a családját küldte a háború elől. A kalandokkal teli, veszélyes út során azonban ráébred, hogy a barátságnál sokkal többet érez a védence iránt, és elhatározza, hogy ráveszi a nőt, térjen vissza vele a közös gyermekkoruk helyszínére, Angliába, ahol új élet vár rájuk. Mary Jo Putney sorozatának (A jó útra tértek testvérisége) második részében két magányos lélek egymásra találásának lehet tanúja az olvasó, akiket a sorsuk megoldhatatlan dilemma elé állít: kialakulhat-e életre szóló szerelem egy igaz barátságból?

Saját véleményem:
A lázadó özvegy történelmi romantikus a javából, épp annyira jelentős szerep jut benne a történelemnek, mint a romantikának. Mindemellett része A jó útra tértek testvérisége sorozatnak, mely néhány halálra ítélt, majd közös rabságuk ideje alatt barátokká kovácsolódott férfi életútját mutatja be.

Richard története 1799-ben kezdődik, amikor is a cserfes Callie-t apja hozzá akarja kényszeríteni egy öregemberhez, a lány viszont legjobb barátjával karöltve, az éj leple alatt megszökik, hogy Skóciában összeházasodjanak. Ám mielőtt célt érhetnének, szüleik rajtuk ütnek, Callie-t hozzákényszerítik kérőjéhez, míg Richardot a biztos halálba küldik.
Ezek után a két fiatal sorsa tizenöt esztendőre különválik, egészen addig, míg Richard megbízást nem kap, hogy a háborús övezetté vált Amerikából kimentsen egy özvegyet, akiről később kiderül, nem más, mint gyerekkori jó pajtása, Callie.
Sorsuk ettől kezdve ismét egybefonódik, ám a gyerekkori ártatlan érzelmek helyét jóval felnőttebbek veszik át, és ahogy egyre több időt töltenek egymás társaságában - megpróbálva eljutni a nő családjához a háborús vidéken -, megismerik egymás múltját, s kapcsolatuk egészen új szintre emelkedik.

Az Amazon és katona esetében némileg sérelmeztem a történelem intenzív jelenlétét, ami A lázadó özvegy esetében is igen erőteljes részét képezi a sztorinak. Mégis... Elődjével ellentétben jobban idomul a cselekményszálhoz, s mind hangulatilag, mind cselekményileg hozzátesz.
Mary Jo Putney-nak remekül sikerül átadnia a britek és amerikaiak közti puskaporos hangulatot, az összecsapásaikat, s mindazt, ahogyan a két fél csatározása kihat az abban az övezetben élőkre. Rettentő különleges - egyben rémisztő - élmény pártatlan átlagemberek szemszögéből átélni mindazt, amit egy háború jelent, beleértve a család bújtatását, az állandó rettegést, vagy a nők kiszolgáltatottságát.
Ám a szerző nem csak ezen a téren brillírozik.

Ugyan az előző részt is szerettem, ám ezúttal Callie és Richard is olyan háttértörténetet kapott, ami amellett, hogy számos izgalmat rejtett önmagában, húsbavágóan hiteles képet festett a korabeli életről, például Callie kényszerházassága révén.
Mindkét főszereplő rengeteg viszontagságon esett és esik át, s múltuk jelenükkel egybefonódva teszi igazán szerethetővé, egyben érdekessé történetüket, melyet megfűszerez a barátokból szerelmesekké váló klasszikus szál is.
Callie személyében egy erős, bátor, nem mellesleg független nőt ismerhet meg az olvasó, olyat, aki bármilyen pofon után képes talpra állni, s dacolva a világban rejlő veszélyekkel, új lehetőségek után kutatni. Igazi feminista alkat. Egyedül halottnak hitt legjobb barátja felbukkanása ingatja meg, s éleszt fel benne olyan érzelmeket, melyeket jó mélyre temetett magában. A kérdés csak az, vajon képes lesz-e feladni nehezen kivívott függetlenségét egy férfiért?

Mindent egybevetve, A lázadó özvegy méltó folytatása a sorozatnak. Hangulatos, romantikus és átitatja a történelem. Bátran ajánlom a műfaj kedvelőinek (akár olvastátok az előző kötetet, akár nem), hisz Mary Jo Putney azon történelmi romantikus szerzők egyike, akik szívvel-lélekkel kalauzolják végig olvasójukat történetükön.


Pontszám: 5/4
Kedvenc szereplő: Richard, Callie
Kedvenc jelenet: Richard és Callie első éjszakája
Negatívum: egy icipici hiányzott
Borító: 5/5
Sorozat: A jó útra tértek testvérisége 2. része, de önállóan is olvasható




Nyereményjáték


A könyvben nagy szerepet játszik a baltimore-i csata, ezért a játék is ahhoz kapcsolódik. Hogy könnyebben ráhangolódjon mindenki a könyvre, a csatával kapcsolatos kérdésekre kell válaszolni, amelyeket a turné állomásain találtok majd. 
Könnyű kis kérdésekre kell válaszolni, amelyre nagyon könnyen megtaláljátok a válaszokat ezen az oldalon. A helyesen válaszolók között, pedig a General Press kiadó által felajánlott egy példányt sorsoljuk ki Mary Jo Putney A lázadó özvegy című könyvéből.
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. 
A nyerteseket e-mailben értesítjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk! A kiadó csak magyarországi címre postáz.


Hogy hívták azt a csillag alakú erődöt, amelyet az angolok bombáztak Baltimore partjánál 1814. szeptemberében?




Nézzetek be a többi állomásra is

03/27 Dreamworld

2018. március 25., vasárnap

Brodi Ashton, Cynthia Hand, Jodi Meadows - Lady Jane



A Maxim Könyvkiadó jelentette meg három sikeres young adult szerző Brodi Ashton, Cynthia Hand, Jodi Meadows közös regényét Lady Jane címmel. Valós történelmi személyekkel kalandozhatunk ebben az alternatív valóságban Anglia trónjáért folyó cselszövések közepette. Nyolc bloggerünk mutatja be ezt a humorban bővelkedő regényt, ahol mindennapos az emberek alakváltása a legkülönbözőbb lényekké. Érdemes követni az állomásokat, a kiadó felajánlásában három példány kerül kisorsolásra a játékunk megfejtői között.


Brodi Ashton, Cynthia Hand, Jodi Meadows: Lady Jane

Kiadó: Maxim Kiadó
ISBN: 9789632618906
Oldalszám: 510 oldal
Fordító: Szűr-Szabó Katalin

Fülszöveg:
Edward még csak tizenhat éves, és már Anglia királya. De sajnos épp haldoklik, ami elég kellemetlen, ha azt nézzük, hogy inkább az első csókja tervezésével kellene foglalkoznia, mint azzal, hogy kire is hagyja a trónt… Jane Edward unokatestvére, akit sokkal inkább érdekelnek a könyvek, mint a romantika. Szerencsétlenségére Edward beleegyezett a megházasításába, hogy ezzel bebiztosítsa a trónöröklését. Ráadásul van valami igen furcsa a neki kiválasztottban: Gifford ugyanis egy ló. De tényleg, a férfi minden egyes nap hajnalán egy nemesi szénafalóvá változik – csak hogy naplemente után a fogai között szénaszálakkal változhasson vissza emberré. Ettől eltekintve azért meg kell hagyni, hogy roppantul jóképű, és Jane betűkkel töltött szívében szép lassan hely szabadul fel számára is. A történet egyre zűrösebbé válik, ahogyan Edward, Jane és Gifford egy kolosszális összeesküvés közepén találják magukat. Miközben a királyság sorsa a tét, hőseinknek saját összeesküvést kell szőniük, számos harcot megvívniuk, kalandozniuk, s a szívük sem maradhat szárazon. De vajon sikerül véghezvinniük a tervüket, amíg a fejük még a helyén lehet?

Saját véleményem:
Történelem és humor, két olyan elem, amivel könnyű levenni a lábamról, a Lady Jane-t pedig e kettő keveréke teszi azok számára is szerethetővé, akik nem rajonganak a történelemért. A szerző trió sajátos humorral, valamint a fiatalabb korosztály számára fogyasztható - fantasy és kaland - elemekkel tarkítva vezeti be olvasóját a 16. századi Anglia belviszályaival terhes időszakába.
VIII. Henrik neve valószínűleg mindenki számára ismerősen cseng, a történelem könyveken kívül ő inspirálta a világhírű Tudorok című sorozatot, mint ahogyan elődjei (A fehér királynő, A fehér hercegnő), és a családjával kapcsolatban álló, Skótok királynője, Mary (Reign) életéről is készültek sorozatos feldolgozások. Henrik gyermekei (Edward, Mária/Mary, Erzsébet/Elizabeth) és unokahúga (Jane) azonban olyan vakfolt, ami sem képernyőkön, sem órákon nem kerül terítékre.
Cynthia Handék regénye mindazonáltal kiköszörüli ezt a sajnálatos csorbát.

A történet két részre tagolódik. Az első, nagyobb fele történelmileg hű, a sok-sok kitaláció mellett tartalmazza mindegyik személy valóságos életútját, akárcsak a hozzájuk köthető eseményeket. A második hányad viszont szembemegy mindezzel, s egyfajta alternatív happy end irányába tolódik el. (Ne ijedjetek meg, nem spoilereztem el semmit, a szerzők már a kötet legelején kijelentik, hogy itt bizony minden a boldogan éltek részt helyezik előtérbe.)
Minden ott kezdődik, hogy VIII. Henrik fia, a gyermekkirály Edward haldoklik, s örökös hiányában mérlegelnie kell, kit tegyen meg utódjává. Idősebb nővérét, a vallási fanatikus Mary-t, vagy a másik testvérét, Elizabethet, aki szintén nem megfelelő választás, netán valaki egészen mást? Például unokatestvérét, a jámbor könyvmolyt, Jane-t? Végül, tanácsadói buzgó közbenjárásának hála utóbbi mellett dönt, ám egyre súlyosbodó állapota miatt, kénytelen gyorsan férjhez is adni Jane-t legbizalmasabb embere fiához... aki nappal egy ló.
Bizony, jól olvastátok, Gifford alakváltó, másnéven E∂ian.

Ahogy korábban említettem a szerző trió nem kevés fantasy és kaland elemmel varázsolta érdekfeszítővé a sztorit. Az Angliában jelenlévő vallási ellentétek befogadhatóbb ábrázolása végett megalkották az E∂ian szálat. Ebben a kontextusban az alakváltók lettek az üldözöttek, míg az Igazak (melynek Mary is elkötelezett híve) az üldözők. Vagyis ahelyett, hogy a katolikus és protestáns vallás feszült volna egymásnak, az alakváltók és az őket megvetők harca vette át a szerepet. És hát valljuk be - vallásosság ide vagy oda -, egy YA regényben sokkal izgibb mindenféle állatokká alakuló emberekről olvasni, mint a protestáns vallásról.
Az, hogy Jane férje élete felét lóként tölti, rengeteg humor forrásául szolgál, legyen szó nászéjszakáról, lovas poénokról vagy akár állati gondolkozásról. De ugyanez igaz az összes E∂ian alakra, mely megjelenik a lapokon. Mindannyian más oldalt mutatnak meg, más eszközzel hatva az olvasóra.

A cselekményt három nézőpontkarakter által ismerhetjük meg, igen alapos képet kapva minden oldalról, ok-okozati tényezőről. Egyfelől ott van Edward, Anglia királya, aki haldoklik... Tudomása szerint a Vésztől, valójában legbizalmasabb emberei hataloméhsége miatt, akik halálával bábkirálynőt kívánnak trónra ültetni. Edward fejezetei tehát tele vannak árulással, félelemmel, haldoklással és sok-sok kalanddal, valamint komfortzónából való kimozdulással, miközben ott a kérdés, Edward vajon túléli-e? És ha igen, a trónról letaszított fiú képes lesz-e egy törvénytelenségekkel teli világban életben maradni? Egyáltalán esélye nyílik-e valaha is megismerni a szerelem szépségeit? Bevallom, nekem ő volt az egyik legnagyobb kedvencem emberi esendősége miatt.
A második pedig Gifford, vagyis G., akiről mindenki azt hiszi, valódi nőcsábász, holott nappal a szabadságot élvezve vágtat, éjjelente pedig verseket ad elő. Ő a család fekete báránya - barna lova -, apja megveti és eszközként használja céljai eléréséhez.
G. szálának valójában inkább érzelmi értéke van. Általa nyerhetünk bepillantást a Jane-nel való házasságának másik oldalába, ami kettejük konfliktusai vagy éppen titkolt érzelmei miatt fontosak, illetve ő képviseli legintenzívebben az E∂ian átkot is. G. nem egy hős alkat, kard helyett pennával és lelki sérüléseivel viaskodik - de a szememben pont emiatt vált érdekes, s egyben szerethető figurává. Róla olvasni olyan volt, mintha az Aranyhaj c. mese Nyálas Eugénjéről olvastam volna.
A két fiú szemszögét hamar megszerettem, azok kezdetektől magukkal sodortak, nem úgy Jane-é. Noha a lány igazi könyvmoly, aki falja a lapokat és úgy viselkedik mint mi, könyvrajongók, az antiszociális viselkedése sokáig szakadékot képez közte és az olvasó között. Egészen addig, míg bele nem kényszerül egy házasságba, ami megannyi új problémát hoz elő, és ami jócskán kimozdítja az írott szavak világából. Onnantól, hogy Jane feleséggé válik, sokkal szerethetőbb formát ölt, s egyben a regény feministájává alakul, kamatoztatva tudását.
Mindhárom karakter nagyon erős, fiktív és történelmi jellegében is. Mi több, utóbbit igazán emberi közelségbe hozzák, s koruknak megfelelő érzelemvilággal és gondolatmenettel élik meg a rájuk kényszerített szerepüket.

A Lady Jane legnagyobb erőssége, hogy szórakoztatva tanít, miközben emberi közelségbe hozza a történelmet. Szövevényes, kalandokkal, árulásokkal, cselszövésekkel teli történet fantasy elemekkel, humorral és szerethető karakterekkel tarkítva. Ha szeretitek a történelmet, ugyanakkor vágytok a boldog befejezésre is, akkor ez a történet nektek szól! Brodi Ashton, Cynthia Hand, Jodi Meadows valami igazán egyedit és szertelent alkotott. Az biztos, hogy engem megvettek kilóra! (Már csak azért is, mert imádtam a Galavantet, és a Lady Jane pont olyan volt.)


Pontszám: 5/4,5
Kedvenc szereplő: Gifford, Edward, Nagyi, Gracie
Kedvenc jelenet: a görényes-lovas részek, Edward és Gracie vívása
Negatívum: az eleje, mi lassan indult be
Borító: 5/5
Sorozat: Lady Jane sorozat első kötete, de abszolút önálló kötet

Megtetszett? Vidd haza! 




Ki melyik fejezetet írta?







Nyereményjáték


A regény főbb szereplői E∂ianek, azaz alakváltók. A kiemelt betűket összeolvasva kapjátok meg a megoldást, ami a szereplő nevét és az állati alakját adja ki. Pl: Pet - kutya A megfejtéseket írjátok be a rafflecopter doboz megfelelő sorába!
A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésükre a megküldött értesítő levélre válaszolni. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz.




Nézzetek be a többi állomásra is

03/19 Kelly és Lupi olvas
03/21 Betonka szerint a világ...
03/23 Könyvvilág
03/25 Dreamworld
03/27 Kristina blogja
03/29 Szembetűnő
03/31 CBooks
04/02 Deszy könyvajánlója

2018. március 21., szerda

Mi kerüljön a dobozba?


Hazánkban is egyre nagyobb teret hódítanak a könyves meglepetésdobozok, melyet mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy az elmúlt néhány hónapban rohamosan megszaporodott a számuk. Ennek megvannak a maga előnyei, hátrányai, ám az oldalvonalról szemlélődve valami egészen más is feltűnt: az egysíkúság. 

Éles és tesztdobozok sorát látva, netán személyesen tapasztalva, úgy érzem, a csapatok beleragadtak egyfajta mókuskerékbe, amiből nem tudnak kimászni, szinte ugyanazok a termékek köszönnek vissza náluk újra és újra. Bögre, vászontáska, tea, gyertya, toll, szappan, kézműves termékek sora. A minta és a forma persze változik, de kezd az egész olyanná válni, mint a fantáziátlan karácsonyi ajándékozások... amikor előre tudja az ember, hogy a nagyitól idén is dezodort és zoknit kap.
Ám míg a nagymamát szeretjük, és emiatt értékeljük a fáradozásait, addig ezekért a dobozokért ezreket fizetünk ki, és ha hónapról hónapra hasonló ajándékok lapulnak a dobozban, az egy idő után rettentő hangulatgyilkos tud lenni. Számomra legalábbis biztosan. 

Ezzel együtt minden alkalommal izgatottan szemlélem, mik lapulnak az egyes dobozokban, aztán legtöbbször jön a fáradt sóhaj és a legyintés (tisztelet a kivételnek), hogy már megint ugyanaz. És ez sajnos a tesztdobozokra hatványozottan érvényes. 
Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de számomra némileg elkeserítő a sablonosság. Főként úgy, hogy külföldi minták alapján látszik, mennyire kreatívan és izgalmasan is össze lehetne rakni egy-egy dobozt. 
Ebben a bejegyzésben összeválogattam néhány ötletet, amivel szerintem sokkal szimpatikusabbá lehetne tenni a kínálatot. 




1) Térkép
A fantasy könyvek elengedhetetlen kelléke egy, a világot ábrázoló térkép, amit a műfajért rajongó könyvmolyok legtöbbje imád böngészni. Sokan szívesen kereteznénk be egy ízléses térképet és akasztanánk ki a falunkra. Ráadásul a bookgrammerek esetében, mint fotózási kellék is hasznos lehet. 
A térképek szépek, izgalmasak, és magukban foglalják szeretett világunk egy darabkáját. 




2) Párnahuzat
Egy ízléses, kellemes tapintású, könyvhöz illő párnahuzat ugyancsak nyerő ötlet. Nem random figurás, feliratos, hanem valóban az adott műhöz/témához kapcsolódó kivitelben, például a dobozban lapuló mű egy ikonikus idézetével vagy fanartjával. A YA korosztályban - meg úgy unblock a künyvmolyok körében - óriási eszmei értéke van a rajongói daraboknak.




3) Funko
A Funko drága, ám annál közkedveltebb. Egy keychan vagy Mystery Mini rengeteget tud dobni az adott doboz színvonalán, ráadásul utóbbi esetében az extra meglepetés faktor is befigyel. 




4) Dísztárgyak
Számos külföldi instagramernél láthatóak haszontalan, ámde olyan, nagyon is mutatós kiegészítők, mint a korona, varázspálca, fegyverek (tőr, íj, stb), ezüstözött (vagy bármilyen) kerámia tárgyak, művirágok, stb. A sort persze sokáig lehetne folytatni, de a lényeg, hogy bármilyen, a könyvhöz vagy annak világához passzoló cucc menő ajándék, később pedig polcdísz lehet. Olyan, amire az ember önmagától nem költene, de mégis örülne neki. 




5) Rajongói ereklyék
A doboz értékét az exkluzivitása adja, vagyis az olyan termékek, amik nem kaphatóak meg bármelyik áruházban. Nem mindegy tehát, hogy az az ékszer, gyertya, bögre, könyvjelző vagy képeslap mit ábrázol. Egy random terméket bárki megvehet. Ám ha ezek az egyszerű dolgok az adott havi kötet (vagy annak témája) köré összpontosulnak, már más a helyzet. Például teljesen más egy sima, egyszínű gyertyát kiemelni a dobozból, mint olyat, amin szerepel x karakter vagy helyszín neve. Ugyanez érvényes a bögrére, könyvjelzőre, vagy a fanart képeslapokra, matricákra.
Hidegen hagy a fehér gyertya, hangjegyes bögre és a Percy Jacksonos kép, de ha egy Cassandra Clare könyv mellett rúnás bögre, Jace feliratos gyertya és néhány Cassandra Jean által rajzolt kép lapul, akkor ott helyben elalélok a gyönyörtől. Érzitek a különbséget?
(A BASC-nál ilyen volt a februári dobozban rejlő könyvtári belépő-könyvjelző.)




6) Swagek
Az exkluzivitás vonalnál maradva, nekünk, könyvmolyoknak elmondhatatlan eszmei értéke van egy dedikált könyvjelzőnek vagy momentán bárminek, ami adott szerzőtől származik. A sokszorosított olvasói köszöntők is aranyosak, ám egy valóban a szerző által dedikált papírdarab... na az igazán ütős ajándék.




7) Ruhaneműk
Ez a kategória elsőre meredeknek tűnhet, hisz minden vásárló mérete, ízlése eltér a másikétól, mindazonáltal léteznek olyan darabok, amiknél nem kell ügyelni ilyesmikre. Egy sál, kendő, zokni vagy kesztyű nagy valószínűséggel mindenki számára jó. És mennyire menő lenne egy idézetekkel teli vagy Roxfort mintás sál, netán térképes, fanartos kendő? Vagy egy badasabb könyv esetében sima motoros kesztyű, télen pedig egy ujjatlan darab... Sárkányos, unikornisos, festményes, harry potteres, trónok harcás zokni? Na ugye...




8) Használati tárgyak
Unikornisos, sárkányos (vagy bármilyen) süteménykiszúró, sütiforma, fényfüzér, ex libris pecsét, pipere táska - mind-mind olyan termék, aminek örül az ember, és használni is tudja. Egy fényfüzér éppúgy tökéletes dísze a háznak, mint hasznos kelléke egy könyvfotónak. De egy aprócska neszesszer, rajta valamilyen könyves idézettel vagy mintával is aranyos lehet, a lányok simán pakolhatnak bele kozmetikumokat, a srácok meg tollakat. Míg a süteménykiszúrókkal egyedi sütemények készíthetőek bármilyen alkalommal. 




9) Pipere
A külföldi dobozok esetében többször találkoztam olyan kozmetikumokkal, amiknek a címkéje különféle könyvekre, karakterekre utalt. Trónok harca családjai, Harry Potter házak, könyves szereplők neveivel ellátott ajakírek? Ki ne örülne, ha ilyen csomagolású ajakírt kaphatna elő a táskájából?
De a lehetőségek tárháza végtelen, kezdve a varázspálcában végződő sminkecsetektől, a körömlakkokon át, a szemfestékig vagy csillámporig (khm, mágia, varázslat). 




A végére néhány gondolat a dobozokkal kapcsolatban:
- Manapság minden csapat szeret a dobozaiba csempészni kézműves termékeket, de kérdem én, tényleg szükség van rájuk minden dobozban? Bolti áron drágák, nem is mindenki szereti őket, és elveszik a helyet olyasmiktől, amiket az ember nem tud megvenni, de jobban örülne neki, mint egy üveglencsés láncnak vagy szappannak. Felnőtt dobozban oké, ám az ifjabb nemzedék nem biztos, hogy széleskörben  annyira értékeli.
- A kevesebb néha több. Inkább legyen kevesebb, de minőségibb termék néhány csecsebecsével kiegészítve, mint sok gagyi. Külföldön erre pl. tök jól ráéreztek. 
- Harmónia. Színekben, stílusban, témában. Nincs is annál rosszabb, amikor egymáshoz nem illő dolgok hevernek a dobozban. 
- Könyvre épülő ajándékok.
- Változatosság. Az ismétlődő ajándékok hosszabb távon unalmassá válnak.  


Én ezeket várom el egy doboztól.
Ti minek örülnétek?



2018. március 20., kedd

Nyerj páros belépőt a Nap nap után c. filmre!


Március 22-én kerül mozikba a Nap nap után c. film, mely David Levithan azonos című regénye alapján készült. A könyvről ide kattintva olvashatjátok a véleményemet, de amit érdemes tudni róla: Gyönyörű, izgalmas, egyben szomorú és elgondolkodtató történet a szerelem legtisztább formájáról, melynek nem szab határt a fizikai test. Kész érzelmi hullámvasút.


David Levithan: Nap nap után

Kiadó: Maxim Kiadó
Oldalszám: 312 oldal
Rendelési link: filmes borító
Beleolvasó: itt olvasható

Fülszöveg:
„A” sohasem tudja előre, hogy másnap hol fog ébredni, és kinek a személyiségét fogja felvenni. Már rég beletörődött ebbe, sőt kialakította saját életstratégiáját is: Ne kötődj senkihez! Maradj észrevétlen! Ne avatkozz bele semmibe! Minden megy is a maga útján rendesen, mígnem egy reggel „A” Justin testében ébred, és találkozik a fiú barátnőjével, Rhiannonnal. Attól a pillanattól fogva „A” jól bevált szabályai értelmüket vesztik, mert főhősünk nap nap után a lánnyal akar lenni. David Levithan az írói képzelet új távlatait nyitja meg. A szerző feltárja az olvasó előtt egy magával ragadó történetben „A” életének és szerelmének bonyolultságát, melyből kiderül, vajon Rhiannon képes lesz-e igazán szeretni a mindennap valaki más testében formát öltő „A”-t.



A film


A 16 éves Rhiannon beleszeret egy különös lélekbe, akit csak „A”-nak hívnak, és minden egyes nap más ágyban, más-más testben ébred. A kettejük között kialakuló kapcsolat olyan erős, hogy elhatározzák, minden nap megkeresik egymást, pedig még csak nem is sejtik, mit és kit hoz a következő reggel. Ahogy egyre inkább beleszeretnek egymásba, a realitásokkal is kénytelenek szembenézni: vajon képesek lehetnek úgy leélni közös életüket, hogy egyikük minden 24 órában más személyt testesít meg?






Nyereményjáték


A Maxim Kiadó jóvoltából most lehetőségetek nyílik megnyerni egy darab páros jegyet, melyet bármelyik Cinema City moziban beválthattok.
Ehhez nem kell mást tennetek, mint:
1) ...kedvelni a Dream Válogatás és Dreamworld facebook oldalakat.
2) ...a rafflecopter megfelelő sorába megírni, ha A-hoz hasonlóan naponta más-más testben ébrednétek, melyik az a könyvszereplő, színész, énekes vagy híresség, akinek 24 órára a bőrébe bújnátok
3) Extra pontokat is szerezhettek, ha instán követni kezditek a dreamworld_blog és dream_valogatas profilokat. (Rafflecopterbe írjátok meg, milyen névvel teszitek.)
Figyelem! A mozijegyeket a kiadó csak magyarországi címre tudja postázni, a nyertesnek pedig 24 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a kiküldött értesítőre, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolok. A játék vasárnapig tart, hétfőn sorsolok. Sok siker!


2018. március 14., szerda

Matthew J. Kirby - A kán sírja



A Fumax kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent az Assassin’s Creed: Last Descendants-sorozat második kötete, A kán sírja. Ennek örömére a Blogturné Klub három bloggere bemutatja Owen és barátai legújabb, viszontagságokkal teli kalandját, melyben tovább folytatódik a hajsza az Édenszigony maradék két darabjának megtalálásáért. A fiatalok szimulációja ezúttal a háború tépázta mongol Kínába vezet.


Matthew J. Kirby: A kán sírja

Kiadó: Fumax Kiadó
ISBN: 9786155514937
Oldalszám: 360 oldal
Fordító: Rusznyák Csaba

Fülszöveg:
Owen és barátai vesztettek. Pedig amikor a lehetetlennel dacolva rábukkantak egy ősi és nagy hatalmú relikvia, a legendás Édenszigony egy darabjára, úgy tűnt, semmi sem állíthatja meg őket. Az Édendarab után rajtuk kívül két rivális szervezet, az Orgyilkos Testvériség és a Templomos Rend is kutatott, ám mielőtt még bármelyikük rátehette volna a kezét, egy ismeretlen harmadik fél szerezte meg. A tizenévesek csapata menthetetlenül szétesett: Owen és barátja, Javier az orgyilkosok oldalára állt, míg a többiek a templomosokkal tartottak.
Az Édenszigony maradék két darabja még mindig felfedezésre vár, és mindkét titkos társaság kész arra, hogy elmenjen a végsőkig. A következő darabot jó eséllyel a mongol hadúrral, Batu kán unokájával, Möngke kánnal együtt temették el, akinek a sírját sohasem találták meg. A két ellentétes oldalon álló fiataloknak vissza kell térniük az Animusba, hogy alámerüljenek a háború tépázta mongol Kína szimulációjába és az idővel versenyt futva felkutassák és biztonságba helyezzék a következő Édendarabot, még mielőtt az ellenség birtokába kerülne.

Saját véleményem:
A tavalyi évem egyik legkiemelkedőbb olvasmányának bizonyult a Last Descendants sorozat első része, A New York-i felkelés, melyben Matthew J. Kirby olyan megdöbbentő realitással ábrázolta a történelmi eseményeket, mintha azok az olvasó DNS-ébe kódolva, egy Animus szimuláció részeként jelentek volna meg.
Ez a jelenség a második kötetre is jellemző, függetlenül attól, milyen terjedelmű az adott szimuláció. Merthogy bizony A kán sírja amellett, hogy főként a címben megjelenő emlékre épít, több kisebb-nagyobb utazást is tartalmaz, a történelmi idővonal széles palettáján mozogva.

Owenék csapata az előző kötet végén két részre bomlott: Owen és Javier az orgyilkosokhoz, míg Natalya, Grace, Sean és David a templomosokhoz került, ellentétes oldalakat szolgálva.
Noha Matthew J. Kirby továbbra sem foglal álláspontot egyik vagy másik fél mellett sem, azért jócskán kiérezni, kik a rossz(abb) fiúk ebben a játszmában, kik azok, akik aranykalitkába zárva tartják a srácokat, s állapotukkal mit sem törődve igyekeznek megszerezni az Édenszigony hiányzó darabjait.
A templomosok részéről Natalya tölti be a kulcsfigura szerepét, neki kell mongol őse, Bayan vérzivataros emlékeit átélve az Édendarab nyomába erednie. Ám ez nem jelenti azt, hogy a többiek a háttérbe szorulnának, a történet-, karakterfejlődés-, valamint a Rend tekintetében mindannyiuknak megvan a maga feladata... Mint ahogy Owenék csapatának is, ahol az említett fiú az, aki Natalya ősének ellenségeként kutatja a darabot, míg Javier egészen más típusú szerepet tölt be.

Nehéz olyan folytatást írni, ahol a legfőbb cél megegyezik az előző kötetével (gondolok itt az Édendarabra), hisz fennáll az önismétlés veszélye. A kán sírja esetében szerencsére szó sincs ilyesmiről, a kikerülhetetlen elemek (szimulációs keresgélés) ellenére a szerzőnek sikerült kellő mennyiségű újítást csempésznie a cselekménybe, és olyan szerteágazóvá varázsolnia, hogy véletlenül se fulladjon unalomba. Minden szálon akad valami izgalom, legyen szó érdekfeszítő szimulációról, mely érdekes élettörténetet prezentál, vagy éppen olyan történelmi eseményről, korról, mely ébren tartja az olvasó kíváncsiságát, de a jelenbéli akciók, felfedezések is bőven felpörgetik az ember adrenalinszintjét.
A New York-i felkeléssel ellentétben itt jóval inkább egyensúlyba kerülnek a jelen és szimulációs emlékek élményei, ami már csak azért is nagyszerű mert nem ragadunk bele a "videójáték effektusba", mi több, a rend és testvériség modern világa is kiszélesedik előttünk.

Egyébiránt imádom, ahogy Matthew J. Kirby a szimulációkhoz viszonyul, mintha engem is beszíjazna az Animusba, hogy aztán a történelem olyan részleteivel ismertessen meg testközelből, amikkel egyetlen történelem könyvben sem találkozni. Mindezt pedig hol szerethető emberi életutakkal, hol véres összecsapásokkal vegyíti. És akkor még nem is ejtettem szót az olyan formabontó elemekről, mint az eltérő nemű vagy jellemű ős.
Míg A kán sírjában Owen női ős bőrébe bújva, azonos érzelmeikkel azonosulva hidalja át a nemi különbségeket, és mutatja be, milyen egy 13. századi női orgyilkos, addig Natalya az eltérő nemű őse vérszomjának feldolgozásával küszködik.
Owen esetében kifejezetten érdekes volt látni, miként fogadja el egy fiú, hogy nőként kell boldogulnia, és hogy a nemi szerepek ilyen szempontból mennyire jelentéktelenek tudnak lenni - főleg abban az esetben, ha kettejük életében számos érzelmi egyezés fedezhető fel. Párosukat tehát könnyű volt megszeretni...
...nem úgy Natalya és Bayan kettősét. Velük rettentő nehezen sikerült érzelmi köteléket kialakítanom, sőt... Eleinte minden szimulációval töltött oldal kínszenvedésnek bizonyult, abszolút hidegen hagyott a mongol kultúra. Bár nem is ez a legtalálóbb kifejezés rá, inkább azt mondanám, túl száraz és tömény érzést keltett bennem a megannyi mongol tisztség, katonai alakzat, és a sok cs betűs név.
Nem tudom, hogy eleve ez volt-e a szerző célja, netán a saját érdektelenségem okolható miatta, mindenesetre kellett egy kis idő, mire Natalya részeinek is sikerült lekötniük. Ettől eltekintve A kán sírja szövevényes, kalandokkal és izgalmakkal teli folytatása a sorozatnak.


Pontszám: 5/4,5
Kedvenc szereplő: Owen
Kedvenc jelenet: a legtöbb szimuláció (vikinges, ír, aranykereskedő, Cse)
Negatívum: Natalya kezdeti szimulációi
Borító: 5/5
Sorozat: Last Descendants 2. része, Assassin's Creed 




Nyereményjáték


Mostani játékunk során a nyomozásé lesz a főszerep. Minden állomáson találtok egy szófelhőt, mely valamelyik Assassin’s Creed regény fülszövegét tartalmazza. Nincs más dolgotok, mint a szavak alapján kitalálni, mi is az adott mű címe, majd a helyes választ beírni a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz. A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a kiküldött értesítőre, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk.






Nézzetek be a többi állomásra is

03/09 Bibliotheca Fummie
03/11 CBooks
03/13 Dreamworld

2018. március 8., csütörtök

Book a Sloth Club - unboxing IV


A februári doboznál még abban a hitben éltem, hogy némi szünet következik a BASC unboxingolás terén, végül azonban a sors úgy alakította, hogy mégiscsak befutott hozzám a márciusi lajhár is. A téma ezúttal az Ötórai teára esett, amiről nekem automatikusan Gail Carriger ugrott be, de hát az ő könyvei több okból sem kerülhettek a dobozkába. Második nekifutásra persze már megvilágosodtam, a nyakamat tettem volna a tippemre (haha, micsoda szóvicc a megfejtés tekintetében). Ezzel együtt hősiesen bevallom, nem igazán csigázott fel a téma, az ötletadós játék dacára elképzelni sem tudtam, milyen elemek kerülhetnének bele meglepetés gyanánt.

Mire kézhez kaptam a "kis" csomagomat, internetszerte áradozásba botlottam, olyan reakciók sorával találkozva, hogy még a februárinál is jobban sikerült. Ezek után nem csoda, ha a kíváncsiságom, elvárásaimmal karöltve némileg magasabb szintre törtek az átlagnál...
...aztán jött a koppanás. A többséggel ellentétben egyáltalán nem éreztem azt, hogy igen, ez valóban egy fantasztikus doboz lenne. Akárhonnan néztem, inkább csalódott voltam, mintsem boldog. Egy jó félnapnak kellett eltelnie ahhoz, hogy meglássam az előnyeit, és valahova, a BASC dobozok középmezőnyébe soroljam. Bár hozzáteszem, az ár-érték arány egymástól még így is igen távoli...




Csomagoláskor szokás szerint az összefoglaló kártya volt az első, amivel találkoztam, majd azzal a lendülettel gyorsan félre is raktam, nehogy belefussak valami spoilerbe, ám így utóbb elmondhatom, a grafikája és minősége ezúttal is gyönyörű lett.
Ezt követte a bögre, amin azóta sem tudok napirendre térni.
Utánanéztem, nem kifejezetten olcsó termék... sőt! A szememben mégis olyan hatást kelt, mintha a nagymamám vette volna a helyi százas boltban. Van rajta sajt, torta, kolbász(!) - igen, egy hosszú, lógó kolbászkupac -, mindenféle kitchen feliratok, benne teaszűrő, a tetején pedig egy túlméretezett porcelántető. Nem hittem volna, hogy visszasírom a dobbys bögrét, de igen... Úgyhogy nálam ez a tétel  felért egy hidegzuhannyal.
Másodikként egy - újabb - fürdőbomba akadt a kezembe, ami kisebb, mint a tesztdobozos elődje, ámde illatra milliószor finomabb és intenzívebb. Az egész dobozt átjárja tőle a levendula, ugyanis bár az összefoglaló szerint több fajta került belőle a dobozokba, nekem a levendulásat sikerült kifogni (rettegjetek fürdőben tanyázó molyok!).

Az ötórai tea nem is lenne ötórai tea, ha a dobozba nem került volna tea, teasüti vagy kandiscukor. Ahogy a lentebbi fotókon láthatjátok, mindegyik képviseltette magát: kaptunk 2 db felföldi kekszet (ahogy láttam, dobozonként ennek is változott az ízesítése), 2 db gluténmentes felföldi kekszet (ami a mindenféle érzékenységgel küzdők miatt dicséretes), egy kandiscukrot (dobozonként ennek is eltérő volt a színe), és egy kis doboznyi fekete teát (a doboz ebben az esetben is dobozonként változott), aminél angolabb dolog nem is létezik.
Önmagában ez mind szuper és elengedhetetlen része a tematikának, a buszos teadobozt pedig egyenesen imádom, de értékben igen kevés.
Adott kétszer nyolcvan forintos keksz, egy maximum kilencven forintos kandiscukor és körülbelül hatszáz forintos tea, amihez társult egy bögre, könyvjelző, apró fürdőbomba és egy teatojás (erről később).
Tisztában vagyok vele, hogy a csapat nem vásárolhat olyan értékben, amennyiért a dobozt adja, ezt nem is várom el, ám azt igen, hogy elhitessék velem ennek ellenkezőjét. A februári doboz esetében sikerült, viszont a márciusi a sok ehető-iható-elhasználható (fürdőbomba) termékével ugyanazt az érzést idézte bennem vissza, mint a régi, papírcuccokkal teletömött időkben.
Ezen túlmenően én rettentően hiányoltam valami könyvhöz köthető, szerzői (vagy bármilyen) meglepit, ami eddig mindig visszaköszönt.




De hogy jót is mondjak, rejlett még a dobozban egy nagyon szép, minőségi, idézetes könyvjelző, és egy eszméletlenül cuki, szilikon teatojás lajhár formájában! Iszonyú cuki, illik a csapathoz, a témához, egyedi és képtelenség letenni. Szóval telitalálat, akárcsak a fekete tea. Engem a buszos dobozka és a kis lajhár (na meg a doboz illata) kilóra megvett.
Ó, és a könyv!
Ugyan jó előre kitaláltam, hogy a Lady Jane bújik majd meg a dobozban, ami nekem megvan már, ám ez mit sem von le abból, hogy nagyon passzol a témához, új, és sokan vágytak rá.

Összességében úgy vélem, a csapatnak maximálisan sikerült elkapnia az ötórai tea - ezzel együtt az angol - témát, a doboz minden eleme erre épült. Csak kellett volna még egy-két apróság, ami ellensúlyozza a fogyasztható tételek illékonyságát. Illetve szerintem a bögre kiválasztásánál ildomosabb lett volna olyan mintát választani, ami jobban passzol a YA korosztályhoz vagy a könyvek világához - de ez csak az egyéni meglátásom.
Mindenesetre az oldalvonalról továbbra is figyelemmel kísérem majd a csapat munkáját, hisz ahogy azt többször hangoztattam is, rendkívül nyitottak, befogadóak és fejlődésorientáltak. Minőségileg nagy utat jártak be az elmúlt 5-6 hónapban, láthatóan kezdik kiismerni a vevői igényeket, és annak megfelelően alakítani dobozaikat, szóval minden elismerésem. Csak így tovább!


2018. március 6., kedd

Mimi O'Connor - Árnyvadász-útmutató


Mimi O'Connor: Shadowhunter's Guide - Árnyvadász-útmutató

Kiadó: Könyvmolykézpő Kiadó
ISBN: 978633738108
Oldalszám: 136 oldal
Fordító: Szőke Julianna

Fülszöveg:
Régi és új rajongók számára elengedhetetlen kézikönyv a nagysikerű film világához.
Az alapvető útmutató az Árnyvadászok sötét, csábító, New York-i univerzumához, A végzet ereklyéi: Csontváros c. mozifilm nyomán.
Ez az átfogó összefoglaló tartalmazza:
– a szereplők, pl. Clary Fray, Jace Wayland és Valentine Morgenstern, színes portréfotóit és profilját
– részletes információkat a többi Árnyvadászról, Alvilágiról és démonról, valamint a fegyverekről és a rúnákról
– idézeteket a forgatókönyvből, és még ennél is többet!

Saját véleményem:
Rendíthetetlen Árnyvadászként minden érdekel, ami kapcsolatban áll Cassie világával, lett légyen az bármilyen apróság is, az Árnyvadász-útmutató pedig a hazai megjelenése óta piszkálta a fantáziámat.
Ám mielőtt bármi egyebet mondanék, szeretném leszögezi, hogy egy percig sem képzeltem, hogy egy világmegváltó kötettel lesz dolgom, hisz ránézésre látszik, hogy ez a mű egészen más célt szolgál. Érdemes mindezt szem előtt tartania annak, aki a vásárlást fontolgatja.

Az Árnyvadász-útmutató nem egy világrengető, lexikálist tudást magában rejtő könyv, inkább eszmei értékkel rendelkezik, olyasfajtával, amit leginkább a hardcore fanok tudnak értékelni. Azon belül is a film rajongói. Tele van ugyanis filmből vett képekkel.
Most azt gondolhatjátok, nyilván, hisz a fülszöveg első mondata is azt hirdeti "kézikönyv a nagysikerű film világához", ám én pont azt éreztem a kötet banánhéjának, hogy Mimi O'Connor nem tudta eldönteni, mihez is állítja össze a tartalmat: a filmhez vagy a könyvekhez. De ugyanezt a bizonytalanságot véltem felfedezni a szerkezetében is.
Az egész kötet nagyon kapkodós, ide nyúlok, oda nyúlok, most mesélek, de közben beszúrok random infókat és társai vonalon halad. Édeskevés lényegi infót tartalmaz ahhoz, hogy egy új olvasó ennek segítségével igazodjon ki az árnyvilágban. Mindössze néhány mondatni ismertető található az egyes karakterekről, fogalmakról.

Jómagam azon kevesek táborát erősítem, akik imádják a filmet, és noha látom a gyengepontjait, mégis képes vagyok huszonhatodjára is megnézni. Ebből kifolyólag nosztalgikus élmény volt feleleveníteni bizonyos képkockákat, nézegetni a színészek portréit, helyszíneket, fegyvereket, vagy éppen a rúnákat. Grafikai szempontból tehát gyönyörű kiadványról beszélhetünk, szép, éles, minőségi fotókkal (és papírral) tarkítva; örülök, hogy a polcomon tudhatom.
Kicsit azért sajnálom, hogy a zanzásított cselekménymesélés Simon elrablását követően mégzanzább zanzává változott, mintha Mimi O'Connor azon a ponton döbbent volna rá, hogy lassan kifut az oldalszámból és egy csomó dologról nem tett még említést, de alapvetően a nyúlfarknyi összefoglalót is szerettem.

Összességében úgy gondolom, az Árnyvadász-útmutató emléknek kiváló, de a kereskedelmi ára nincs egyensúlyban a kötet valódi értékével. Ám amennyiben sikerül kifognotok egy jó kis akciót, és tényleg nagyon rajongtok a filmért, a nosztalgia kedvéért érdemes lehet beszerezni, és legalább egy kis darabot polcra tenni a filmből. (Arról nem is beszélve, ha nézitek a sorozatot, akkor egy-egy epizód után nyugodtan le lehet emelni, és megsiratni mindazt az értéket, amit a film képviselt.)


Pontszám: 5/2,75
Kedvenc rész: képek
Negatívum: zanzásított tartalom
Borító: 5/5
Sorozat: -