Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy lány, aki megtanult félni.
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy író, aki megírta, hogy mitől és miért félt a lány.
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy Blogturné Klub, aki elmeséli, ki ez a lány, ki ez az írónő és milyen remek élményt nyújtott a lány története az Olvasói számára.
Tarts velünk Te is e remek, modern Hófehérke mese turnéja során, és ismerd meg Salla Simukka: Vérvörös című könyvét, mely április 10-én az Athenaeum Kiadó jóvoltából már a magyar könyvesboltok polcaira is felkerül. Olvasd el a véleményeket, ismerd meg az írónőt és a szereplőket, hallgasd meg a könyvben felhangzó zenéket és játssz velünk egy csodákkal és rímekkel teli játékon a Mesék Birodalmában, ahol a JÓ elnyerheti méltó jutalmát: a Vérvörös regény egy példányát!
Salla Simukka: Vérvörös
Kiadó: Athenaeum
ISBN: 9789632932781
Oldalszám: 240 oldal
Fordító: Panka Zsóka
Fülszöveg:
A 40 országot letaroló finn sikersorozat a Hófehér-trilógia elő része.A 17 esztendős Lumikki Andersson kivételesen zárkózott lány, aki szinte minden iskolai aktivitásból kihúzza magát. Egyik nap azonban a fotószakkör előhívójában bankjegyeket talál felaggatva a szárítóra. Mint hamarosan kiderül, Lumikki három osztálytársa tetemes mennyiségű véres bankjegy birtokába jutott, de ekkor még egyikük sem sejti, hogy egy nemzetközi drogkartell piszkos ügyeibe nyúltak. A baráti társaság egyik tagja kinyomozza, hogy apja, a közkedvelt rendőr is nyakig benne van az ügyben, és a fiatalok orosz és észt bűnözőkkel a nyomukban végül egy titokzatos kastélyban találnak menedéket, ahol a fura fedőnevű Jeges Medve vendégszeretetét élvezhetik, ki tudja meddig... Majd az évtized leghidegebb telén, mikor mindent beborít a kékesen csillogó friss hó, vércseppek lepik el az utcákat.
Saját véleményem:
Néhány bulizó fiatal részegen, drogos befolyásoltság alatt, véres pénzköteget talál a party helyszínéül szolgáló ház udvarán. Úgy döntenek, az iskola sötétkamrájában megtisztítják. Nincs nehéz dolguk, mivel Tuukka apja a suli igazgatója.
Másnap reggel Lumikki első dolga, hogy benéz a kedvenc fotólaborjába, ahol megtalálja a sok pénzt, és az alvadvértől ragacsos vizet. Agyában számos lehetőség fut át, azt illetően, miként kerülhetett oda mindaz, amit látott. Végül elhatározza, hogy beül órára, s majd később visszanéz, hátha csak káprázott a szeme.
Órák után meglátja Tuukkát, aki a sötétkamra felől igyekszik a folyosón, és amikor a lány benyit, hűlt helyét találja a pénznek. Elkezdi hát követni a srácot, és rájön, hogy a pénzt Tuukka, Elisa és Kasper vitte el a suliból.
Miután Lumikki azt hiszi, sikerült észrevétlen maradnia, lebukik Tuukka előtt. A srác megfenyegeti, hogy maradjon csendben, felejtse el, amit látott. Csakhogy Lumikki napról-napra egyre inkább belebonyolódik - köszönhetően Elisának -, olyannyira, hogy néhány idegen is az életére tör.
A fülszöveg és minden egyéb könyvvel kapcsolatos információ egy vérbeli YA krimit ígér. Ami igaz is, csakhogy nem a megszokott, fiatalok számára lightosított, románcokkal teletűzdelt fajtából.
Salla Simukki egyelőre mellőzi a romantikát, helyette inkább az akcióra koncentrál, és számtalan kétes témát megkapargat. Mint például a drogokat, prostitúciót, lelki- és testi terrort, valamint egy leheletnyi LMBT szállal is találkozhatunk.
Mindezek mellett pedig érdemes figyelni a könyv stílusára. Az írónő ugyanis szereti összekuszálni a dolgokat, és nem mindig kronológiai sorrendben halad. Elkezdi jelenidőben mesélni a történéseket, majd minden figyelmeztetés nélkül visszaugrik a múltba. Számomra eleinte ez furcsa és szokatlan volt, többször is vissza kellett olvasnom egy-egy részt, de meg lehet szokni, és ahogy haladunk előre, úgy ezek az ugrálások is ritkulnak.
A történet első felében leginkább az egyes karakterek viselkedésén van a hangsúly, mindamellett, hogy persze izgalmasabb részek is fel-felbukkannak .
Lumikki - akinek a neve finnül Hófehérkét jelent -, a főszereplő egy igazán megosztó személyiség. Meg kell ismerni ahhoz, hogy az olvasó valóban kedvelni tudja. Kezdetben nagyon fura és ellentmondásos lány. Egyrészt látjuk, hogy mennyire önálló, egyedül lakik, önvédelmi órákra jár, másrészt rendkívül antiszociális. A suliba érve például felsorolja az összes ott fellelhető csoportot. Elmondja, hogy vannak a stréberek/okosak, magányosak, a menő sportolók, művészlelkek, stb. Magáról meg úgy véli, egyik kategóriába sem tartozik, s fölényesen, mintha ő mindenki másnál jobb és okosabb lenne, méltatja önmagát, holott semmivel sem különb társainál. Egy magányos jó tanuló.
Pontosan emiatt nehéz szeretni őt. Szerencsére azonban, ahogy belemélyedünk az izgalmakba, Lumikki a tetteivel bebizonyítja, hogy igenis van olyan oldala, amivel az olvasók is tudnak szimpatizálni. Összességében ő egy bátor, merész, talpraesett csaj, akit csúnyán megsebeztek a múltjában, nem is egyszer.
Ami a sztori második felét illeti, abban már jóval több az adrenalinnal dúsított jelenet. Dacára annak, hogy az írónő által elejtett információk alapján mi, olvasók, már igen korán rekonstruálhatjuk a pénz körüli eseményeket, mégis izgalmas és érdekfeszítő, ahogyan erre maguk a szereplők rájönnek.
Lumikkiéknek számtalan veszéllyel kell szembenézniük míg eljutnak a célig. S az írónő mindezt úgy alkotta meg, hogy közben rengeteg a Hófehérkére utaló momentumot csempészett bele. Nekem ezek közül leginkább az elvarázsolt buli tetszett a legjobban, már ami a helyszínt illeti.
Mindent egybevetve, kíváncsian várom a folytatást, és bízom benne, hogy Salla Simukki nagyobb betekintést enged majd a második, harmadik részben, Lumikki múltjába, mivel rengeteg potenciál rejlik benne.
Pontszám: 5/4
Kedvenc szereplő: -
Kedvenc jelenet: a buli
Negatívum: Lummiki kezdeti fölényeskedése
Borító: 5/5
Ismerd meg a regény helyszíneit!
A történetben számos helyszínt megemlít az írónő, de a szereplők leginkább Tamperében, valamint Pyynikkiben vannak
Tampere egy Finnország déli részén fekvő város, 173 km-re Helsinkitől. Két tó, a Näsijärvi és a Pyhäjärvi között található. Az itt tapasztalható legnagyobb hőmérséklet 29,8 °C, a legalacsonyabb pedig -26,4 °C. A könyvben ez utóbbi szerepel.
2003-as adat alapján Tamperének kicsivel több, mint 200 000 lakója van, ezzel Finnország harmadik legnagyobb városának számít. Az Európai Unió meghatározása alapján azonban népsűrűsége túl alacsony ahhoz, hogy városnak számítson.
Tampere elsősorban a textil- és acéliparról volt ismert, de ezek helyét az 1990-es években a telekommunikáció és információtechnológia ipara vette át. A város ipari hagyományairól tanúskodnak a városközpontban lévő, vöröstéglából épült gyárak. (Ilyennel is találkozhattok a regényben.)
Plusz érdekesség, hogy Tampere magyar testvérvárosa Miskolc. (forrás: wikipedia)
 |
| nagyobb méret miatt katt a képre |
A Pyynikki torony a világ legmagasabb ózán (a jégkorszakból fennmaradt felszíni felhalmozódási forma), 150 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el, ahonnan lélegzetelállító kilátás nyílik a két festői tóra, és egész Tamperére. (saját megjegyzés: A Vérvörösben Lummikki is megfordul itt, igen jelentős helyszín)
Az 1888-ban épült fatorony erősen megsérült az 1918-as háborúban. 1925-ben a könnyűszerkezetű és rothadó fából készült torony felújítása mellett döntöttek. A jelenlegi vörös gránit tornyot Vilho Kolho tervezte és a város 150 éves évfordulójára 1929-ben fejezték be.
A 80 éves torony 26 méter magas. Bár a torony puszta magassága még nem szédít el túlságosan, de ha figyelembe vesszük az elhelyezkedését a Pyynikki gerincen Tampere központjában nagyszerű kilátást ad a városra és környékére.
Az 1888-ban épült fatorony erősen megsérült az 1918-as háborúban. 1925-ben a könnyűszerkezetű és rothadó fából készült torony felújítása mellett döntöttek. A jelenlegi vörös gránit tornyot Vilho Kolho tervezte és a város 150 éves évfordulójára 1929-ben fejezték be.
A 80 éves torony 26 méter magas. Bár a torony puszta magassága még nem szédít el túlságosan, de ha figyelembe vesszük az elhelyezkedését a Pyynikki gerincen Tampere központjában nagyszerű kilátást ad a városra és környékére.
A toronyban működő kávézó híres a helyben sütött cukros fánkjáról (Lumikki is eszik ilyet). Sokan csak a fánk miatt látogatnak el ide. (forrás: Norema kuckója)
Nyereményjáték
Salla Simukka könyve, illetve annak témája sajnos nagyon is reális témát dolgoz fel, bár sok momentumában magán viseli a klasszikus tündérmese vonalait. Nem véletlenül, hiszen az írónő nagyon szereti a meséket. Ahogy mi is.
Így aztán arra gondoltunk, Jegesmedve példáját követve nyereményjátékunk központi témája ezúttal a MESE, a mesék lesznek.
Mit is jelent ez?
A blogturné minden állomásán találsz egy rövid kis versikét, mely egy-egy gyermekmese tartalmára, szereplőjére utal. Találd ki, melyik állomás melyik mesét rejti, írd be a rafflecopter doboz megfelelő rubrikájába a mese címét és máris esélyes lehetsz megnyerni a könyv egy példányát!
Rajta hát, Meseországra fel!
Zengett a föld, döngött a láb,
A szörny közelgett lomhán és mezítláb.
De csak termete volt lompos és félelmetes,
a lelke szép volt és tündökletes.
Nem tudta ezt más, csak a szép lány,
ki zálogban volt nála, apja bűnét bánván.
S tudod mi lesz, ha lehull a piros virág?
A szörny közelgett lomhán és mezítláb.
De csak termete volt lompos és félelmetes,
a lelke szép volt és tündökletes.
Nem tudta ezt más, csak a szép lány,
ki zálogban volt nála, apja bűnét bánván.
S tudod mi lesz, ha lehull a piros virág?
Nem tör meg az átok, s nem lesz csodavilág!
Nézzetek be a többi állomására
04/07 Roni olvas - Karakterbemutató: Lumikki
04/08 Deszy könyvajánlója
04/09 Dreamworld - Ismerd meg a regény helyszíneit!
04/10 Nem harap a.... - Trailer
04/11 Zakkant olvas - Hófehérke feldolgozások filmekben, könyvekben
04/12 Media Addict
04/13 Bibliotheca Fummie - Zenék
04/14 Kelly & Lupi olvas - Az írónőről
04/11 Zakkant olvas - Hófehérke feldolgozások filmekben, könyvekben
04/12 Media Addict
04/13 Bibliotheca Fummie - Zenék
04/14 Kelly & Lupi olvas - Az írónőről
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése