A Könyvmolyképző kiadó jóvoltából nálunk is megjelent Kerstin Gier Silber-trilógiájának második kötete. Könnyű lenne azt hinnünk, hogy Silber, a sajtos lány, élete könnyebbé vált az elmúlt időszak eseményei után, de valóság nem ilyen egyszerű.. Mind a való életben, mind az álomvilágban újabb kihívások állnak a lány előtt.
Tartsatok velünk ti velünk a 2016. október 2-12. közt megrendezésre kerülő blogturnéban, és ha részt vesztek a nyereményjátékban, megnyerhetitek a kiadó által felajánlott három példányt Kerstin Gier: Silber - Az álmok második könyvéből.
Kerstin Gier: Silber 2. - Az álmok második könyve
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789633997536
Oldalszám: 344 oldal
Fordító: Szakál Gertrúd
Fülszöveg:
A Silber-trilógia sziporkázó második kötete Kerstin Gier bestseller-szerző tollából. „És ebben a pillanatban, a hirtelen támadt csendben meghallottam azt az ismerős, vészterhes matatást, mindössze néhány méterre tőlem. Bár senkit sem láttam, és egy bölcs hang a fejemben figyelmeztetett, hogy ez csak álom, mégsem tudtam megakadályozni, hogy lassan elhatalmasodjon rajtam a páni félelem.
Anélkül, hogy pontosan tudtam volna, mit teszek, és ki elől menekülök, ismét futásnak eredtem.”
Liv meg van rökönyödve: Secrecy ismeri a legféltettebb titkait! De hogyan tudhatta meg? És mit rejteget előle Henry? Vajon miféle sötét alak garázdálkodik éjjelente az álomvilág végtelen folyosóin? És miért kezdett el Liv húga, Mia hirtelen alva járni?
A rémálmok, a rejtélyes találkozások és a vad üldözés nem épp a pihentető alvás velejárói, ráadásul Livnek napközben is meg kell küzdenie egy újdonsült patchwork család minden problémájával, beleértve az intrikus nagymamát is. Álmodj tovább, álmodó!”
Saját véleményem:
Amint megkaparintottam a Silber 2. részét, egyből bele is vetettem magam az olvasásba, alig vártam, hogy újra elmerülhessek Livék sztorijában. Persze kicsit féltem attól, mennyire fogom tudni felvenni a fonalat, vagy, hogy mennyire idéződnek fel bennem a korábbi kötet eseményei, ám Kerstin Gier egy-két jól irányzott utalással előhívta azokat, így számomra nem maradt más, mint, hogy kényelmesen hátradőljek, és élvezzem a lapokon megelevenedő kalandokat. Utóbbiakból pedig ezúttal sem volt hiány.
Ami az előző kötethez képest más, az a főszál, illetőleg a bonyodalmak, kalandok tálalása. Míg az első kötetben világosan elkülönül az eseményeket és karaktereket hajtó mozgatórugó, addig itt sokáig olybá tűnik, mintha nem is lenne, holott nagyon is van. Csupán Kerstin Gier bravúrosan úgy csűri-csavarja a szálakat, hogy azok az olvasónak ne tűnjenek fel, mégis a háttérben lappangjanak, majd kellő időben akkorát üssenek, hogy az ember a földről kaparja össze az állát. Úgyhoz bizony nem árt felkészülni egy eszméletlen csavarra.
Fentebb említettem, hogy sokáig nem látható, merre is tart pontosan a történet. Kicsit olyan, mintha céltalanul bolyongnánk Livvel ide-oda, sok-sok érdekes dolgot látva, tapasztalva, mégsem tudnánk megmondani, melyik lesz sorsdöntő hatással a kis csapatra. Hogy ez mennyire volt jó szerzői húzás, azt nem szeretném firtatni, megvannak a maga előnyei és hátrányai egyaránt, az ellenben biztos, hogy nem maradunk rejtélyek, romantika, avagy vicces pillanatok nélkül.
Liv és Henry kapcsolata ezúttal jobban fókuszba kerül, és a második részek sajátjaként, veszélybe is kerül, a cuki romantika ugyanakkor újabb, kicsit komolyabb szintre lép. Nehéz erről többet mondani úgy, hogy ne fussak bele spoilerbe, de talán annyit elárulhatok az idill némileg megbomlik, Liv és Henry pedig egyaránt követ el hibákat - ki súlyosabbakat, ki kevésbé súlyosakat. Livvel ellentétben Henry tettei viszont elég meredekek; az én szememben például hatalmasat zuhant, magyarázat ide vagy oda. Bár az tagadhatatlan, hogy még mindig nagyon édesek együtt.
De ha már a romantikánál tartunk, míg Henry csillaga leáldozni látszik (*reménykedik, nagyon reménykedik*), addig Graysoné egyre fényesebben tündököl, és potenciális vetélytárssá alakul. Én a magam részéről bízom benne, hogy az utolsó kötetben Grayson kiemelkedik a titokzatos-kedves mostatestvér szerepből, mert a kémia határozottan megvan köztük, Livvel - ezt egyébként több, mostani jelenetük is alátámasztja.
Ám a szerelem ebben a sorozatban csupán kiegészítő szál, a valódi hangsúly az álomjáráson, és a karakterek kapcsolatrendszerén van.
Liv továbbra is ugyanaz a határozott, talpra esett, bolondos csaj, aki eddig. Amikor kell, elszántan kutat, fejtegeti a rejtvényeket, vagy éppen határozottan a sarkára áll, ha a szíve közben meg is szakad, és persze a hülyeségekből sem maradhat ki. Sok-sok vidám pillanatot okoz az olvasónak, hol direkt, hol önhibáján kívül. Ami pedig a többi karaktert illeti (persze Liv sem kivétel), nagyon jól funkcionálnak együtt, remek interakciókat folytatnak egymással. Gier mesterien terelgeti karaktereit, mindenkiről csak annyit árulva el, amennyi az érdeklődés felcsigázásához kell. De ugyanez igaz az álomjárásra is.
Ha valaki azt hitte, a szerző nem tud már újat mutatni ezzel az egésszel, akkor óriásit téved. A folyosókon megjelenik egy idegen, fenyegető alak, aki, ha éppen nem rébuszokban beszél, Livék életére tör, valamint korábbi főgonoszuk is fel-felbukkan - hogy milyen szereppel, az legyen titok. Ezentúlmenően az álomvilág és az ajtók is ezernyi érdekességet, rejtélyeket tartogatnak, a mások álmábá való settenkedés pedig hasonlóan bűnös élvezet - noha nem árt vigyázni, nehogy olyat lássunk, amit nem szeretnénk.
Végül, de nem utolsósorban végre Liv húga, Mia is fontos szerephez jut, eleinte mókásnak tűnő, ám később hajmeresztővé (sőt életveszélyessé) váló alvajárásával - nem kis bonyodalmat okozva testvérének és családjának.
Összességében tehát megint elmondható, Kerstin Gier megcsinálta! A Silber második része méltó folytatása elődjének: izgalmas, kalandos, titkokkal és rejtvényekkel, na meg Secrecy-vel teli. Az egyik legjobb ijúsági fantasy!
Egyetlen hibája van: nincs kezemben a harmadik rész!
Ami az előző kötethez képest más, az a főszál, illetőleg a bonyodalmak, kalandok tálalása. Míg az első kötetben világosan elkülönül az eseményeket és karaktereket hajtó mozgatórugó, addig itt sokáig olybá tűnik, mintha nem is lenne, holott nagyon is van. Csupán Kerstin Gier bravúrosan úgy csűri-csavarja a szálakat, hogy azok az olvasónak ne tűnjenek fel, mégis a háttérben lappangjanak, majd kellő időben akkorát üssenek, hogy az ember a földről kaparja össze az állát. Úgyhoz bizony nem árt felkészülni egy eszméletlen csavarra.
Fentebb említettem, hogy sokáig nem látható, merre is tart pontosan a történet. Kicsit olyan, mintha céltalanul bolyongnánk Livvel ide-oda, sok-sok érdekes dolgot látva, tapasztalva, mégsem tudnánk megmondani, melyik lesz sorsdöntő hatással a kis csapatra. Hogy ez mennyire volt jó szerzői húzás, azt nem szeretném firtatni, megvannak a maga előnyei és hátrányai egyaránt, az ellenben biztos, hogy nem maradunk rejtélyek, romantika, avagy vicces pillanatok nélkül.
Liv és Henry kapcsolata ezúttal jobban fókuszba kerül, és a második részek sajátjaként, veszélybe is kerül, a cuki romantika ugyanakkor újabb, kicsit komolyabb szintre lép. Nehéz erről többet mondani úgy, hogy ne fussak bele spoilerbe, de talán annyit elárulhatok az idill némileg megbomlik, Liv és Henry pedig egyaránt követ el hibákat - ki súlyosabbakat, ki kevésbé súlyosakat. Livvel ellentétben Henry tettei viszont elég meredekek; az én szememben például hatalmasat zuhant, magyarázat ide vagy oda. Bár az tagadhatatlan, hogy még mindig nagyon édesek együtt.
De ha már a romantikánál tartunk, míg Henry csillaga leáldozni látszik (*reménykedik, nagyon reménykedik*), addig Graysoné egyre fényesebben tündököl, és potenciális vetélytárssá alakul. Én a magam részéről bízom benne, hogy az utolsó kötetben Grayson kiemelkedik a titokzatos-kedves mostatestvér szerepből, mert a kémia határozottan megvan köztük, Livvel - ezt egyébként több, mostani jelenetük is alátámasztja.
Ám a szerelem ebben a sorozatban csupán kiegészítő szál, a valódi hangsúly az álomjáráson, és a karakterek kapcsolatrendszerén van.
Liv továbbra is ugyanaz a határozott, talpra esett, bolondos csaj, aki eddig. Amikor kell, elszántan kutat, fejtegeti a rejtvényeket, vagy éppen határozottan a sarkára áll, ha a szíve közben meg is szakad, és persze a hülyeségekből sem maradhat ki. Sok-sok vidám pillanatot okoz az olvasónak, hol direkt, hol önhibáján kívül. Ami pedig a többi karaktert illeti (persze Liv sem kivétel), nagyon jól funkcionálnak együtt, remek interakciókat folytatnak egymással. Gier mesterien terelgeti karaktereit, mindenkiről csak annyit árulva el, amennyi az érdeklődés felcsigázásához kell. De ugyanez igaz az álomjárásra is.
Ha valaki azt hitte, a szerző nem tud már újat mutatni ezzel az egésszel, akkor óriásit téved. A folyosókon megjelenik egy idegen, fenyegető alak, aki, ha éppen nem rébuszokban beszél, Livék életére tör, valamint korábbi főgonoszuk is fel-felbukkan - hogy milyen szereppel, az legyen titok. Ezentúlmenően az álomvilág és az ajtók is ezernyi érdekességet, rejtélyeket tartogatnak, a mások álmábá való settenkedés pedig hasonlóan bűnös élvezet - noha nem árt vigyázni, nehogy olyat lássunk, amit nem szeretnénk.
Végül, de nem utolsósorban végre Liv húga, Mia is fontos szerephez jut, eleinte mókásnak tűnő, ám később hajmeresztővé (sőt életveszélyessé) váló alvajárásával - nem kis bonyodalmat okozva testvérének és családjának.
Összességében tehát megint elmondható, Kerstin Gier megcsinálta! A Silber második része méltó folytatása elődjének: izgalmas, kalandos, titkokkal és rejtvényekkel, na meg Secrecy-vel teli. Az egyik legjobb ijúsági fantasy!
Egyetlen hibája van: nincs kezemben a harmadik rész!
Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Liv, Grayson, Lottie
Kedvenc jelenet: pávás, ünnepi vacsi
Negatívum: Henry fürdős jelenete
Borító: 5/4Sorozat: Silber 2. része
Lottie vaníliás kiflije
Hozzávalók:
- 20 dkg vaj
- 10 dkg cukor
- 1 vaníliarúd
- 10 dkg darált mandula/dió
- 25 dkg liszt
- porcukor és egy tasak vaníliás cukor (sütés után kell)
Elkészítés:
1) A vajat gyúrjuk össze a cukorral, amíg egyenletes masszát nem kapunk.
2) A vaníliarudat hosszában vágjuk fel, kaparjuk ki belőle a vaníliavelőt, és adjuk hozzá a vajas masszához.
2) A vaníliarudat hosszában vágjuk fel, kaparjuk ki belőle a vaníliavelőt, és adjuk hozzá a vajas masszához.
3) Szitáljuk bele a lisztet a masszába, adjuk hozzá a mandulát/diót és gyúrjuk össze (kézzel a legegyszerűbb).
4) A tésztából formáljunk egy nagy golyót, és csomagoljuk bele aluóliába. Egy óra hosszát pihentessük a hűtőben. (csak vészhelyzet esetén flytassuk rögtön a feldolgozását.) Azután gyúrjuk hurkává a tésztát, és vágjuk fel körülbelül 2 centiméter széles darabokra (de csipkedhetjuk is).
5) A darabokból formázzunk kiflit, és helyezzük őket egy sütőpapírral kibélelt tepsibe.
6) Melegítsük elő a sütőt 190°-ra, majd süssük a kifliket a középső rácson kb. 10 percen át világosbarnára.
7) A porcukrot keverjük össze a vaníliás cukorral, és szúrjuk meg vele a forró kifliket. Várjuk meg, míg a sütemény teljesen kihűl, és csak azután vegyük ki a tepsiből, mert nagyon törékeny.
8) A kifliket berakhatjuk dobozba is, akkor ropogósak maradnak.
7) A porcukrot keverjük össze a vaníliás cukorral, és szúrjuk meg vele a forró kifliket. Várjuk meg, míg a sütemény teljesen kihűl, és csak azután vegyük ki a tepsiből, mert nagyon törékeny.
8) A kifliket berakhatjuk dobozba is, akkor ropogósak maradnak.
Nyereményjáték
Az álmok részei a mindennapi életünknek, azonban néha sokkal többet tesznek értünk, mint hinnék - ihletet vagy útmutatást adhatnak, sőt néhány esetben próféciaként is tekinthetünk rájuk. A mostani nyereményjátékban az a feladatotok, hogy kitaláljátok, melyik híres ember álmáról olvashattok az egyes állomásokon, a helyes választ pedig beírjátok a rafflecopter megfelelő sorába. A helyes megfejtők közt a Könyvmolyképző kiadó felajánlásából kisorsolunk három példányt Kerstin Gier: Silber - Az álmok második könyvéből.
Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.
Az álmodó a barátaival szánkózott. Mikor megindult szánkójával a dombon lefelé, egyre csak gyorsult. Akkor felnézett az égre és csillagokat látott, melyek fénye megtört.
Nézzetek be a többi állomásra is
10/04 Sorok között
10/06 MFKata gondolatai
10/08 Deszy könyvajánlója
10/10 Dreamworld
10/12 Könyvvilág
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése