2023. november 28., kedd

James Norbury - A macska, aki zent tanított


James Norbury illusztrált történetei egyszerre bölcsek és kedvesek. Nagy Pandát és Kicsi Sárkányt már bemutattuk nektek korábban két kötet kapcsán is, most pedig egy új szereplőt, Macskát fogadjuk társunkul zen kalandozásaink során. Játszatok velünk, hogy esélyetek legyen megnyerni a kiadó által felajánlott példányt.
 
 
James Norbury: A macska, aki zent tanított
 
Kiadó: 21. Század Kiadó
ISBN: 9789635684335
Oldalszám: 176 oldal
Fordító: Laik Eszter

Fülszöveg:
Mese a zen tanaiban járatos macskáról, aki meghallotta, hogy a juharerdő mélyén áll egy ezeréves, magányos fenyőfa, és a bölcsességet az alatt a fenyő alatt lehet megtalálni.
Ezzel kezdetét veszi a macska felfedezőútja.
Útközben a legváltozatosabb állatokkal találkozik: nyughatatlan majommal, életunt teknőssel, indulatait uralni képtelen tigrissel, zavarodott kölyökfarkassal és kapzsi hollóval.
Mindegyikük elmond valamit a macskának, és mindegyikük leckével szolgál.
De miután a macskát egy játékos kiscicával hozza össze az élet, mindent kétségbe von, amiben addig bizonyos volt.

Saját véleményem:
James Norbury munkásságával tavaly, Az utazás c. könyv kapcsán ismerkedtem meg. Az a találkozás mondhatni, sorsszerű volt, felkészített egy olyan változásra, vagy ha úgy tetszik, utazásra, amit akkor még  önmagamnak sem voltam hajlandó bevallani, holott a lelkem mélyén már rég éreztem (de hát ki akar szembenézni a szerette közelgő elvesztésével?). Mindezek mellett nem is volt kérdés, hogy a következő könyvének adok-e esélyt.

"Olyan megnyugtató pusztán a gondolat, hogy nem kell a legjobbnak lenni – mintha valahogy visszatértem volna önmagamhoz."

Míg a Nagy Panda és a Kicsi Sárkány az első oldalakon beszippantott, addig A macska, aki zent tanított nem. Nagyon sokáig úgy éreztem, hogy van egy fal köztem és a főszereplő macska között. Hogy miért? Azt nem sokára elárulom.
A történet központi figurája Macska, aki évek óta keresgél. Hogy pontosan mit, azt tulajdonképpen ő maga sem képes szavakba önteni: békét, boldogságot, a világ megértését? Valamit. S amikor ennek hangot ad, Patkány barátja mesél neki egy magányos, ősi fenyőről, amiről úgy tartja a mondás, hogy az ágaira telepedőt nem csak nyugalom szállja meg,  hanem az illető olyan tudásra is szert tehet általa, mint senki más. Macska számára természetes több se kell, azon nyomban útnak indul, ám utazása során sokakkal találkozik. Olyan állatokkal, akik valamiféle útmutatásra szorulnak. Ezek a megállók pedig remek lehetőséget teremtenek arra, hogy a szerző különféle tanmesék által rámutasson egy-egy segítő gondolatra, anélkül, hogy az olvasó szájába rágná azokat. James Norbury célja ugyanis az, hogy megtapasztaltassa a zen elmagyarázhatatlan, egyszersmind megfoghatatlan állapotát, azt, amit csak és kizárólag tapasztalással lehet megérteni.  Elmondása szerint ezt itt azért igyekezett gyakorlatiasabb módon megközelíteni, alapvetések és történetek által. Ezek között akadnak évszázados, sokat tanulmányozott tanmesék és olyanok is, amiket ő maga keltett életre. Elárulom, olvasóként ez a határ egyáltalán nem érzékelhető, szépen egybemosódik a kettő. 
Fontosnak tartom továbbá kiemelni, hogy ezek mindegyike olyan bölcsesség, ami könnyen átültethető a hétköznapokba is. Mindegyik állatszereplő olyan elakadással küzd, amivel mi magunk is szembetalálhatjuk magunkat életünk során. A történetben akad olyan, akinek a fókuszát kell helyes irányba tolni, míg másnak azt kell megmutatni, hogy igenis csodálatos dolog a létezés, s hogy minden pillanat számít. S persze ott van a talán legtöbbünk számára ismerős dilemma is: vajon elérkezett-e az idő, hogy újba kezdjünk, lépni merjünk? Meg persze még sokáig sorolhatnám a kötet által boncolgatott témákat, amik között központi jelleggel megjelenik a tanító képességgel felruházott természet is. 
Könnyű tehát elveszni a sorokban, megízlelni, megszívlelni Norbury tanításait, s megérteni, mit is jelent pontosan a zen állapot. A szerző soraiból, s az egyes illusztrációkból olyan harmónia árad, ami megérinti az olvasót, ami hat rá. 
Felmerül a kérdés, hogy mindezek fényében mégis mi bajom volt a Macskával, miért nem tudtam közel kerülni hozzá? Nos, a válasz végtelenül bagatell, számomra pluszban mellbevágó is: azért, mert a macska én voltam. Ami taszított benne, amit elítéltem és ami miatt megvetettem, az tulajdonképpen pontosan az, ami engem is jellemez. Kísérteties felismerés volt ez számomra, de hát úgy látszik, James Norbury kötetet olvasni nem választás kérdése, hanem a sorsé. Mindig akkor sodorja az utadba és azt, amikor és amelyikre szükséged van. 

Mindezeket figyelembe véve, én csak ajánlani tudom Macskát, meg igazából mindent, amit James Norbury írt. Ezek a kis tanmesék minden ember javára válnak. 


Pontszám: 5/4
Kedvenc szereplő: Kiscica, Tigris, Kicsi Sárkány 
Kedvenc jelenet: Kiscica tanítása, plusz a Kicsi Sárkány kitérő
Negatívum: -
Borító: 5/5
Sorozat:
Megtetszett? Vidd haza!




Nyereményjáték


Ebben a játékunkban könyves cicák nyomába eredünk. A feladatotok nem lesz más, mint minden állomáson megnézni az ott található képet, majd kitalálni és beírni a Rafflecopter megfelelő sorába, mi a neve az adott macskának.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!






Nézzetek be a többi állomásra is

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése