Julia Quinn - A herceg és én

 

Julia Quinn: A herceg és én

 

Kiadó: GABO Kiadó

ISBN: 9789635660674
Oldalszám: 392 oldal

Fordító: Bozai Ágota

Fülszöveg:

Létezik-e nagyobb kihívás a londoni előkelő társaság ambiciózus anyái számára, mint egy nőtlen herceg, akihez lányukat örömest feleségül adnák?
Minden jel arra mutat, hogy Simon Basset meg fogja kérni legjobb barátja húga, a bájos és okos Daphne Bridgerton kezét. Ami csak kettejük titka: házasságról szó sincs, csak így kívánják Simontól távol tartani a lányaikat férjhez adni kívánó, igen aktív társasági hölgyeket. Daphne pedig, mivel hercegi udvarló találta kívánatosnak, később alkalmas kérőket kaphat.
Ám miközben Daphne sorra keringőzi Simonnal a bálokat, igen nehéz arra gondolnia, hogy az egész csak színlelés. A férfi ravaszkás mosolya talán, de tekintete felragyogása bizonyosan azt a hatást éri el, hogy Daphne beleszeret a szép hercegbe. Ez már egyáltalán nem színlelés. A lány a lehetetlennel próbálkozik: megpróbálja meggyőzni a gyönyörű szoknyavadászt, hogy okos kis tervüket némiképp módosítaniuk kell, és semmi nem olyan jó, mint szerelmesnek lenni…

Saját véleményem:

Julia Quinn neve egyáltalán nem volt ismeretlen számomra, mint ahogyan a Bridgerton családé sem. Az elmúlt években Deszy (Deszy könyvajánlója) és Toffy (Insane Life) több alkalommal is ajánlotta a könyveket, ezeket hol fel, hol pedig lepakoltam a kívánságlistámról. Aztán jött a hír, miszerint megfilmesítik az első részt, majd befutottak a tiritarka plakátok is, én meg szépen elkönyveltem magamban, hogy kihagyom a Bridgerton jelenséget. Mégsem bírtam ki, beregisztráltam a Netflixre, és az a szörnyű igazság, hogy anyuval kevesebb mint huszonnégy óra alatt ledaráltuk az egész évadot, mígnem ott ültünk, tátongó űrrel a szívünkben, elvonási tünetektől szenvedve, és az egyetlen kiutat a könyvek jelentették.

"Azt mondani, hogy a férfi csökönyös, mint a szamár, sértő a szamárra nézve."

Igen nagy elvárással kezdtem neki az olvasásnak, és bár nem kellett csalódnom, mégis örülök, hogy előbb láttam az adaptációt. Számomra a színészek játéka nagyon sokat hozzátett érzelmileg és emberileg ehhez a történethez, általuk kapott valódi jelentést egy-egy karakter fájdalma vagy éppen aggodalma. 

Mint tudvalevő, a könyvek és filmek világa nagyon eltérő; ami működik az egyik oldalon, az a másikon nem, és persze a fókusz is máshová kerül. Nincs ez másként ebben az esetben sem. A Julia Quinn által papírra vetett történet üde, szórakoztató történelmi romantikus, ami a zsáner többi képviselőjéhez hasonlóan foglalkozik kényesebb témákkal, a hangsúlyt mégis a romantikára helyezi. Ebből a szempontból A herceg és én egy roppant gördülékeny, olvasmányos regény, amit átitat a humor és vágyódás, a fő cél pedig Daphne és Simon kapcsolatának kifejtése. Ezzel szemben a filmadaptációban sokkal nagyobb teret kap az egyén, beleértve minden problémáját és érzelmét. 

Hogy ezzel mit is akarok mondani? Nos azt, hogy a könyvbeli karakterek bizonyos szempontból sokkal egyszerűbbek, lazábbak, humorosabbak. Utóbbi az egyik húzóereje is ennek a regénynek, félelmetesen jó párbeszédek, élcelődések zajlanak a szereplők között - szinte végignevettem az egészet.  Simon és Daphe csipkelődései imádni valóak, a három Bridgerton báty pedig szédületes, akárcsak édesanyjuk, Violet.

 

Tehát míg a filmvásznon egy drámai, szövevényes sztorival ismerkedhetünk meg, addig a könyv sokkalta finomabb cselekményt tár elénk. Persze az alap, miszerint London legsármosabb hercege és a Társaság ékköve kölcsönös megállapodáson nyugvó alkut köt, ki-ki a saját haszna reményében (a herceg azért, hogy megszabaduljon a lányos anyák nyomulásától, Daphne pedig új kérők reményében) , ugyanaz - és bizonyos események tekintetében is felfedezhetünk egyezéseket - de ezen túlmenően másfajta történetet kapunk. Olyat, ami megfelel a romantikus könyvek elvárásainak, legyen szó sorsdöntő pillanatokról, vagy a vágy(ódás) megélésről. 

Simon és Daphne között találkozásunk pillanatában fellobban a szikra, s az alku - valamint a számos akadály - dacára egyre közelebb kerülnek egymáshoz érzelmileg. Játékukkal hiába próbálják becsapni az embereket és önmagukat, rendre kudarcot vallanak. Egyetlen akadály létezik csupán, Simon fogadalma, mely örökre megpecsételheti sorsukat. 

Család, szenvedély, álmok, dac és düh - erről szól ez a történet, sok-sok humorral, sziporkázó dialógusokkal, és remek korrajzzal megspékelve. Már a Netflix adaptációban is feltűnt, hogy olyan korabeli dolgok is feltűnnek, ami a mai ember számára megbotránkoztató lehet, de erre Julia Quinn még rátett egy lapáttal. Hogy mire is gondolok? Például a lányok fel nem világosítására, és arra, milyen sokkoló és megalázó élmény lehet úgy nekivágni a nászéjszakának, hogy az ember lánya azt se tudja, miből áll. De bármennyire durva is ez, örülök, hogy a szerző ilyesfajta testközeli ismeretekkel is szélesíti az olvasó látókörét.

Szívből ajánlom hát A herceg és ént a történelmi romantikus kedvelőinek, és azoknak is, akik szeretnének megismerkedni a zsánerrel. Szórakoztató, kikapcsolódást nyújtó olvasmány az év bármely napján.

Pontszám: 5/5

Kedvenc szereplő: Simon, Anthony, Benedict, Colin, Violet, Lady Whistledown

Kedvenc jelenet: Violet a fiaival, a Bridgerton tesók ugratásai, a "fürdés", és a vége

Negatívum: bosszantóan sok az elírás-elgépelés a könyvben

Borító: 5/5
Sorozat: Bridgerton család #1, önállóan is olvasható

Megtetszett? Vidd haza!