2015. november 22., vasárnap

Jacob Grey - Vadak



A Kolibri Gyerekkönyvkiadó jóvoltából hazánkban is megjelent Jacob Grey Vadak – A fehér varjú hangja című regénye, a Vadak sorozat első része. Ennek apropóján, meghívunk kedves Olvasó, hogy tarts velünk, és ismerjük meg együtt a fiút, akit varjak neveltek fel, fedezzük fel vele és három hű társával együtt a múltban rejlő titkokat.
Az út első napjára 2015. november 22-én kerül sor, majd ezt követően másik három blogger segítségével ismerhetitek meg a Vadak világát. Eközben persze érdekességekkel is találkozhattok, illetve részt vehettek a nyereményjátékon is, melynek díja - a kiadó jóvoltából - három példány a Vadak – A fehér varjú hangja című könyvből.


Jacob Grey: Vadak

Kiadó: Kolibri Kiadó
ISBN: 9786155541803
Oldalszám: 302 oldal
Fordító: Magyari Andrea

Fülszöveg:
Jacob Grey rejtélyes figura. Kevesen ismerik őt személyesen. Azt beszélik, az Egyesült Államok egyik nagyvárosában él, éjjelente pedig az utcákat rója, így találja ki sötét hangulatú, izgalmas történeteit.
,,Az idegen kopogtat, majd elfordítja a fejét. Egyenesen Krára néz. Most a varjak is elmentek, és a világon senki nincs itt, csak Kra és az idegen.
A fiú egy aranygyűrűt pillant meg a férfi mutatóujján. Az ékszer ovális felületére valamilyen képet véstek. Egy pók potrohának és nyolc lábának éles vonalait.
A férfi alig mozgó ajkakkal suttogja:
- Érted jöttem!"

Saját véleményem:
A Vadakra véletlenül bukkantam rá, de a borítót látva nem szabadultam, így amikor adódott a turné lehetősége, égi jelnek vettem, és óriási lelkesedéssel vetettem bele magam. És milyen jól tettem!
Az idei év rendkívül erős Middle Grade vonalon, ezért nem tudom azt mondani, hogy a Vadak a legleg olvasmányom volt ebben a műfajban, de az biztos, hogy dobogós helyet foglalt el.

A történet főhőse a kamasz Kra, aki évek óta a város parkjának egyik fáján él három vajú társaságában. Vérbeli utcagyerek is lehetne, hisz azt eszi, amit a házak mögötti kukákban talál, egyetlen ruhája van, nem jár iskolába, nem várja szerető, meleg otthon, csakhogy különleges tehetségének köszönhetően kitűnik a hajléktalan árvák tömegéből. Képes kommunikálni a varjakkal, akik emiatt nem egyszerű állatokként jelennek meg a történetben, hanem a fiú barátaiként, családjaként, segítőiként.

Jacob Grey Kra nem mindennapi helyzetével egy kellően komor, s egyben rendkívül izgalmas alapot hozott létre, melyben adott egy fiú, aki állatok közt nevelkedett, felvette az ő szokásaikat, életritmusukat, miközben minden igyekezetével azon van, hogy meghúzódjon a szmogos város rengetegében, nehogy árvaházba kerüljön. Mindehhez pedig hozzáadódik a fiút olykor elfogó civilizáció utáni kíváncsiság  Kra szeret a helyi könyvtárból "kölcsönzött" képeskönyveket nézegetni, vagy leselkedni a fájával szemben lakó, vele egyidős lány után.
De van még valami, ami megkeseríti a srác életét, mégpedig a szüleitől való elválásának emléke, mely rémálom formájába éjről-éjre kísérti. Ám egyik éjszaka az álom nem szakad félbe a szokott helyen, hanem tovább folytatódik őt felrepítő varjúsereggel, a házukat ellepő pókokkal, titokzatos jelképpel, és egy rémisztő férfival kiegészülve. Kra-nak ébredés után ideje sincs felocsúdni, máris egy rendőrségi akció kellős közepén találja magát, annak a bizonyos, sokat lesett lánynak az oldalán.

A cselekmény innentől hátborzongató fordulatot vesz, a két gyerek pedig akaratlanul is részesévé válik az eseményeknek. Ám kíváncsi természetük végett okos kis nyomozókként kalauzolják végig az olvasót ezen a titkokkal kikövezett úton.

Az író egy nagyon komplex világot hozott össze a Vadakkal, ahol szinte minden mindennel összefüggésben áll. Bármerre is mozduljanak a srácok, újabb rejtélyekbe és válaszokba botlanak, melyeket kellő nyomozás és agyalás után ügyesen illesztenek össze. Ennek következtében a történet mindvégig dinamikus tud maradni, egyetlen pillanatra sem veszti el olvasója figyelmét.
Nekem nagyon tetszett a titok több szálra kifutó terjedelme, akárcsak az, hogy Jacob Grey egyszerre három szálat is mozgatott, jó időben és mennyiségben váltakoztatva őket.  A Kra családjával történtek érzelmi töltetet vittek a műbe, a Vadak mibenléte keretet adott a sorozatnak, míg a Szövőember körüli felfordulás az izgalmi faktorért felelt.
Ezek kombinációjával pedig, ha nem is teljes, de átfogó képet kaphattunk erről az új, egyedi fajról, a Vadakról (minden Vad egy-egy állati fajjal képes kommunikálni, valamint az irányítása alá vonni azok képviselőit).

Tudom, hogy sokan az új Harry Potterként emlegetik a világon, de én az ilyesféle kategorizálásokat annyira, de annyira utálom. Inkább azt mondanám, hogy a történet bizonyos aspektusaiban mutat némi hasonlóságot vele (például a legrettegettebb Vad, a halott Szövőember és az őt éltető gonosz Vadak csapata kissé hajaz Voldemortra, és az ő követőire; akárcsak a Kra szüleivel történtek), de ha már boncolgatjuk a témát, akkor egész nyugodtan felhozható Maugli, Tarzan, de még a Holló c. film is. Ellenben engem mindez egyáltalán nem zavart, mert bőségesen tudott újjal szolgálni.

Állatbolondként nagyon élveztem, hogy ekkora szerep jutott számukra is a történetben (az állandóan zsörtölődő Morc, és a mindig éhes Rikacs haláli figurák), de ami még ennél is jobban tetszett, hogy a szerző több esetben is igyekezett pozitív fényben feltüntetni olyan fajokat, melyektől sokan félünk. Míg a népszerűbb állatok negatív oldalra állításával azt az üzenetet közvetítette, hogy egyik állat sem kategorizálható egyik vagy másik csoportba. Viselkedésük sok dologtól függ. És bár nem ez a főüzenet, úgy vélem a fiatalabb korosztály számára mégis hasznos lehet.

Mindent egybevetve nagyon a szívemhez nőtt ez a történet. Szerettem a gyerekeket és a nyomozásaikat, Kra civódásait a varjakkal, akik észbontó vagy éppen sejtelmes figurák; a sorra felbukkanó, segítő szándékú Vadakat, a Vadak történelmét, a történetet körüllengő misztikus és félelmetes hangulatot, de leginkább azt szerettem, hogy érzelmeket váltott ki belőlem. Rengetegszer rettegtem, undorodtam, vagy éppen tövig rágtam a körmömet. (A közeli börtönből kiszabadult veszélyes Vadak amellett, hogy egy nagy horderejű szertartásra készülnek a Szövőemberrel kapcsolatban, mindvégig gondoskodnak arról, hogy gonosz, krimiszerű pillanatokból ne legyen hiány.)
A Vadak nem egy szép tündérmese, épp ezért nem is ajánlanám 12 éves kor alatt, afelett viszont nagyon. Ha egy tartalmas, jól kidolgozott, szépívű, pergő cselekményű, hátborzongató elemeket bátran alkalmazó történetet szeretnétek a kezetekbe venni (vagy kiskamasz kezébe adni), akkor a Vadakat bátran ajánlom fiúknak, lányoknak, fiatalabbaknak, és idősebbeknek egyaránt. Csak egyre figyeljetek: ne olvassátok olyan személy mellett, aki csótányra hasonlító datolyát eszik. 

Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Kra, Rikacs, Morc, Tejes, Morzsa
Kedvenc jelenet: Morc és Rikacs megjegyzései
Negatívum: a másvilágos rész
Borító: 5/5




Borítók







Nyereményjáték


A Krát felnevelő varjak korukban, színükben és személyiségükben különböznek egymástól, de a varjakat a valóságban nem eszerint különítjük el, hanem fajok szerint. Mi most ezeket a fajokat keressük. A feladatotok az lesz, hogy a blogokon lévő bejegyzésekben a kiemelt betűk segítségével kitaláljátok, hogy melyik varjúfajokra gondoltunk. A faj nevét írjátok be a rafflecopter doboz megfelelő mezőjébe.
Ha kitaláltátok mind a négy faj nevét, esélyetek nyílik megnyerni a Kolibri Kiadó által felajánlott Vadak – A fehér varjú hangja regény egy példányát!
Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a megküldött értesítő levelünkre, ellenkező esetben újat sorsolunk.




Nézzetek be a többi állomásra is

11/22 Dreamworld
11/23 Könyvszeretet
11/24 Kelly & Lupi olvas
11/25 Deszy könyvajánlója

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése