Hazánkban a történelmi romantikus műfaj kedvelői több, mint 5 éve várják, hogy új Mary Balogh történetet olvashassanak magyar fordításban. A General Press kiadónak köszönhetően a Túlélők klubja sorozat 1. része, a Lánykérés végre nálunk is megjelent augusztus 22-én.
A Blogturné Klub 8 napos turnéra hívja olvasóit e megjelenés örömére, értékelésekkel, extrákkal és a megszokott nyereményjátékkal.
Kiadó: General Press
ISBN: 9789636439033
Oldalszám: 292 oldal
Fordító: Bánki Vera
Fülszöveg:
Lady Muir magányosan sétálgat a tengerparton; óvatosan halad az egyenetlen földsávon, borzongva figyeli a tengert, miközben az életéről gondolkodik. Aztán egyszer csak a meredekebb utat választva elindul a falu felé, a csúszós köveken azonban kificamítja a bokáját. Ekkor váratlanul egy férfi tűnik fel az egyik szikla mögül, hogy a segítségét felajánlva Stanbrook hercegének kastélyába vigye.
Lord Trenthamet a barátai bízták meg azzal a feladattal, hogy találjon magának feleséget a tengerparton, egy hölgyet, akit rangja, vagyona és katonai hőstettei lenyűgöznek, és aki rögtön igent mondana a lánykérésre. De hiszen a part teljesen kietlen, rajta kívül csak kósza sirályok fordulnak meg erre! Most mégis itt egy karcsú, szőke asszony, aki a segítségére szorul.Véletlen lenne, vagy a sors rendelte így, hogy az ízig-vérig lady és a nyers, szókimondó lord találkozzanak? Két - látszólag - gyökeresen eltérő életfelfogás, ízlés kerül egymással szembe, mégis, ahogy az idő telik, a két ember megismeri egymást, megismeri a másik legmélyebb vágyait, titkait, és talán arra is rádöbben, hogy minden különbözőségük dacára az a bizonyos lánykérés valóban megtörténhet.
Lord Trenthamet a barátai bízták meg azzal a feladattal, hogy találjon magának feleséget a tengerparton, egy hölgyet, akit rangja, vagyona és katonai hőstettei lenyűgöznek, és aki rögtön igent mondana a lánykérésre. De hiszen a part teljesen kietlen, rajta kívül csak kósza sirályok fordulnak meg erre! Most mégis itt egy karcsú, szőke asszony, aki a segítségére szorul.Véletlen lenne, vagy a sors rendelte így, hogy az ízig-vérig lady és a nyers, szókimondó lord találkozzanak? Két - látszólag - gyökeresen eltérő életfelfogás, ízlés kerül egymással szembe, mégis, ahogy az idő telik, a két ember megismeri egymást, megismeri a másik legmélyebb vágyait, titkait, és talán arra is rádöbben, hogy minden különbözőségük dacára az a bizonyos lánykérés valóban megtörténhet.
Saját véleményem:
Mary Balogh története pont olyan üde és bájos, mint a könyv hazai borítója, s éppoly' könnyű szerelembe is esni vele. Engem első perctől elvarázsolt, beszippantott a hangulata, míg szereplői annyira közel settenkedtek a szívemhez, amennyire csak bírtak. Akár azt is mondhatnám, néhány órára, a valóságot magam mögött hagyva, beköltöztem Hugo-hoz és Gwenhez.Kettejük története módfelett emberi, s ékes példája annak, néhány évszázaddal ezelőtt (is) mekkora jelentősége volt a társadalmi rangnak, vagy éppen a családi állapotnak.
Főhőseink eltérő világban élnek, s egészen más eszméket vallanak, ám a sors lehetővé teszi számukra, hogy megismerjék egymást, s egybeolvasszák az őket körülvevő világokat. A kérdés - a regény legfőbb kérdése - csak az, a szerelem felülírhatja-e a sokéves szabályokat, és Gwenék képesek-e megszabadulni elveiktől, s mindent kockára tenni a bizonytalanért?
Lord Trentham, a sorozat címéül szolgáló Túlélők Klubjának egyik, kissé zord, mogorva tagja. Hét társával egyetemben alkotják a klubot, mindegyikük a napóleoni háborúk során szerzett testi vagy lelki sérülést. Mindannyijuknak megvan a maga terhe (kötetről-kötetre jobban is megismerhetjük ezeket), Hugonak is. Hogy pontosan milyen "köveket" cipel, az maradjon titok, de annyit elárulok, súlyosakat, melyek jelentős befolyással bírtak életére és személyiségére. Mindebből kifolyólag, ha tehetné, remeteként, magányba vonulva éldegélne szerény birtokán, távol a társadalomtól, mentesülve a házasság szentsége alól. Csakhogy néhai édesapja, halálakor arra kéri, vigye tovább jól jövedelmező, ámde Hugo számára idegen vállalkozását, majd hagyja örökül nem létező fiára. A férfi hiába tiltakozik mindez ellen összes idegszálával, elhatározza, a csapat éves gyűlése után feleséget kerít magának - már csak azért is, hogy mostohahúgát tisztességesen bevezethesse osztályuk köreibe, s illőn férjhez adhassa. Arra azonban nem számít, hogy valaha is megérinti a szerelem szele, arra pedig végképp nem, hogy éppen Stanbrook kastélyánál talál rá az igazira, Lady Muir mégis bebiceg életébe.
Hugo-val ellentétben az özvegy Gwen a felsőbb társadalmi osztályok krémjébe tartozik, megannyi kérő juthatna minden ujjára, ám kedvese tragikus halála után meg sem fordul fejében, hogy valaha újra férjhez menjen. Múltját rengeteg szomorúság és fájdalom itatja át - fokozatosan adagolva ismerhetjük meg, pontosan mik is -, ő mégis képes és nyitott a boldogságra. Legalábbis igyekszik derűsen szemlélni a dolgokat. Azonban a Hugo-val való találkozása sok titokról rántja le a leplet, olyanokról is, amiket önmaga elől is elrejtett.
Kettejük megismerkedése a történelmi romantikusok egyik kihagyhatatlan jelenetével veszi kezdetét, amikor az egyébként is sánta nő csúnyán kificamítja bokáját, jelenlétével így terhet róva a birtok tulajdonosára és annak vendégeire. Persze Gwen eleinte tiltakozik az ellen, hogy Hugo ölben cipelje a rettegett herceg kastélyába, hát még a hosszú ott tartózkodás ellen, de sérülése gátat szab dacoskodásának. Mindebből pedig egyenes út vezet a morgós felvigyázó és az örök optimista beteg, macska-egér viszonyához.
Gwenék között első percben kialakul a kémia, érezhetően zizeg köztük a levegő, amit csak tovább szít minden egyes szópárbajuk - márpedig abból bőven kijut. Egymás sértegetése közben, indulataik hevessége viszont egészen másfajta érzéseket is felébreszt bennük, úgyhogy velük együtt mi, olvasók is belebonyolódunk egy viharos, ámde annál szenvedélyesebb kalandba, melyben az érzékiség és a sértegetések váltogatják egymást.
Esetükben szépen megfigyelhető az érzelmi változás minden mozzanata. Ugyanakkor mind a ketten felnőtt, sokat megélt emberek, tehát szenvedélyüket sajnos vagy sem, képesek alárendelni racionalitásuknak. Sorsukat éppen ezért végigkíséri egy állandósul dilemma eltérő rangjuk és életvitelük okán. Gwen finom úrihölgy, özvegy, ráadásul magas rangú, míg Hugo is tehetős, de közel sem annyira, mint a nő - és ezen sajnos katonai sikerei sem változtatnak. Mindemellett pedig Hugo olyan nőt szeretne, aki kiveszi részét a vidéki életből, és nem vágyik bálokra, elit társadalmi eseményekre. Nos, Gwen nyilvánvalóan nem álmai asszonya... És mégis.
Imádtam kettejükben, hogy látszólag nagyon másnak tűntek anyagilag és emberileg is, közben pedig, ahogy peregtek a lapok, igen hamar világossá vált, hogy habitusban és lélekben nagyon is egyformák. És épp emiatt az ellentétesség miatt tudták megérteni -, és pozitív irányú változásra sarkallni egymást.
Ők aztán tényleg mindenféle érzelemmel megajándékozzák olvasójukat. Gyönyörű, megható pillanatok sokaságában éppúgy részük van, mint mókás összezörrenésekben vagy ugratásokban.
Mary Balogh tökéletesen elkapta az arányokat, illetve mindig igyekezett egyik vagy másik véglettel tompítani az éppen zajló eseményeket. Az például egészen fantasztikus volt, ahogy a bizonytalanság ígéretével Gwen arra sarkallta a romantika ellenes férfit, hogy egy komfortzónáján kívül eső terepen udvaroljon neki. De ugyanígy kiemelhetném a szerző általi karaktermegpróbáltatásokat, melyek során mind a két félt olyan helyre és szituációba kényszerítette, ami a másik fél sajátja volt.
Mindez már csak azért is nagyon jó, mert olvasóként az idegen féllel karöltve tapasztalhatjuk meg azokat a dolgokat, amik számunkra is újak.
Összességében azt tudom mondani, imádtam Lord Trenthamék történetét! A Lánykérésben megvan minden, ami szerethetővé és emlékezetessé tesz egy történelmi romantikust. Humoros, szenvedélyes, viharos, miközben nagyon is érett. Ráadásul remek korrajzot ad az adott időszakról.
Mary Balogh olyan szerző, akinek érdemes megjegyezni a nevét. Stílusa olvasmányos, karakterei élők, üzenete pedig megfontolandó. (Azt meg már csak zárójelben jegyzem meg, hogy írásmódja nagyon emlékeztetett Jane Austen és Julianne Donaldson keverékére.) Részemről tehát epekedve várom a miharabbi folytatást, amiben megismerkedhetek a következő túlélővel.
Hugo-val ellentétben az özvegy Gwen a felsőbb társadalmi osztályok krémjébe tartozik, megannyi kérő juthatna minden ujjára, ám kedvese tragikus halála után meg sem fordul fejében, hogy valaha újra férjhez menjen. Múltját rengeteg szomorúság és fájdalom itatja át - fokozatosan adagolva ismerhetjük meg, pontosan mik is -, ő mégis képes és nyitott a boldogságra. Legalábbis igyekszik derűsen szemlélni a dolgokat. Azonban a Hugo-val való találkozása sok titokról rántja le a leplet, olyanokról is, amiket önmaga elől is elrejtett.
Kettejük megismerkedése a történelmi romantikusok egyik kihagyhatatlan jelenetével veszi kezdetét, amikor az egyébként is sánta nő csúnyán kificamítja bokáját, jelenlétével így terhet róva a birtok tulajdonosára és annak vendégeire. Persze Gwen eleinte tiltakozik az ellen, hogy Hugo ölben cipelje a rettegett herceg kastélyába, hát még a hosszú ott tartózkodás ellen, de sérülése gátat szab dacoskodásának. Mindebből pedig egyenes út vezet a morgós felvigyázó és az örök optimista beteg, macska-egér viszonyához.
Gwenék között első percben kialakul a kémia, érezhetően zizeg köztük a levegő, amit csak tovább szít minden egyes szópárbajuk - márpedig abból bőven kijut. Egymás sértegetése közben, indulataik hevessége viszont egészen másfajta érzéseket is felébreszt bennük, úgyhogy velük együtt mi, olvasók is belebonyolódunk egy viharos, ámde annál szenvedélyesebb kalandba, melyben az érzékiség és a sértegetések váltogatják egymást.
Esetükben szépen megfigyelhető az érzelmi változás minden mozzanata. Ugyanakkor mind a ketten felnőtt, sokat megélt emberek, tehát szenvedélyüket sajnos vagy sem, képesek alárendelni racionalitásuknak. Sorsukat éppen ezért végigkíséri egy állandósul dilemma eltérő rangjuk és életvitelük okán. Gwen finom úrihölgy, özvegy, ráadásul magas rangú, míg Hugo is tehetős, de közel sem annyira, mint a nő - és ezen sajnos katonai sikerei sem változtatnak. Mindemellett pedig Hugo olyan nőt szeretne, aki kiveszi részét a vidéki életből, és nem vágyik bálokra, elit társadalmi eseményekre. Nos, Gwen nyilvánvalóan nem álmai asszonya... És mégis.
Imádtam kettejükben, hogy látszólag nagyon másnak tűntek anyagilag és emberileg is, közben pedig, ahogy peregtek a lapok, igen hamar világossá vált, hogy habitusban és lélekben nagyon is egyformák. És épp emiatt az ellentétesség miatt tudták megérteni -, és pozitív irányú változásra sarkallni egymást.Ők aztán tényleg mindenféle érzelemmel megajándékozzák olvasójukat. Gyönyörű, megható pillanatok sokaságában éppúgy részük van, mint mókás összezörrenésekben vagy ugratásokban.
Mary Balogh tökéletesen elkapta az arányokat, illetve mindig igyekezett egyik vagy másik véglettel tompítani az éppen zajló eseményeket. Az például egészen fantasztikus volt, ahogy a bizonytalanság ígéretével Gwen arra sarkallta a romantika ellenes férfit, hogy egy komfortzónáján kívül eső terepen udvaroljon neki. De ugyanígy kiemelhetném a szerző általi karaktermegpróbáltatásokat, melyek során mind a két félt olyan helyre és szituációba kényszerítette, ami a másik fél sajátja volt.
Mindez már csak azért is nagyon jó, mert olvasóként az idegen féllel karöltve tapasztalhatjuk meg azokat a dolgokat, amik számunkra is újak.
Összességében azt tudom mondani, imádtam Lord Trenthamék történetét! A Lánykérésben megvan minden, ami szerethetővé és emlékezetessé tesz egy történelmi romantikust. Humoros, szenvedélyes, viharos, miközben nagyon is érett. Ráadásul remek korrajzot ad az adott időszakról.
Mary Balogh olyan szerző, akinek érdemes megjegyezni a nevét. Stílusa olvasmányos, karakterei élők, üzenete pedig megfontolandó. (Azt meg már csak zárójelben jegyzem meg, hogy írásmódja nagyon emlékeztetett Jane Austen és Julianne Donaldson keverékére.) Részemről tehát epekedve várom a miharabbi folytatást, amiben megismerkedhetek a következő túlélővel.
Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Hugo, Gwen, Túlélők Klubja tagjai
Kedvenc jelenet: Hugo birtokán
Negatívum: Gwen megözvegyült "barátnője"
Borító: 5/5
Helyszínek
Cornwall (Túlélők Klubjának székhelye)
Hampshire, Crosslands (Hugo birtoka)
Dorsetshire (Gwen bátyjának birtoka)
London, Hyde Park
Nyereményjáték
A könyv egyik különlegessége a lánykérés, vagyis inkább annak menete és módja. Ezért a játékot is ehhez igazítjuk. A turné során minden blogon találtok majd egy-egy részletet más történelmi romantikus könyvekből. Minél többre ismertek rá, annál többször szerepel a nevetek a "kalapban", amelyből a turné végén sorsolunk négy példányt Mary Balogh: Lánykérés című könyvéből.
A Rafflecopter megfelelő helyére kérjük beírni a helyes megfejtést: az írót és a könyv címét is, amelyből idéztek a bloggerek.
A Rafflecopter megfelelő helyére kérjük beírni a helyes megfejtést: az írót és a könyv címét is, amelyből idéztek a bloggerek.
Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.
"- Mivel szép szóval és józan ésszel eddig semmire sem mentem, Isten színe elé rángatom, és feleségül veszem.
Madeline gyanította, hogy abban a pillanatban, ahogy ezt a férfi kimondta, leginkább tágra nyílt szemű és félénk bagolyra hasonlított, de pislogásnál többre nem futotta tőle. A szíve olyan hevesen kalapált, hogy majd szétfeszítette a mellkasát. Persze meglehet, hogy csak azért érezte mindezt olyan hevesen, mert a vére a fülében lüktetett. És az arcát is elöntötte a pír. A vérét az ujjaiban is szinte forrni érezte. Egész testét a remény, az öröm és a gyönyör rémisztő elegye járta át. De még az érzelmek mindent elsöprő áradata sem tudta eloszlatni mélyen gyökerező kétségeit.
- Miért akarná, hogy a felesége legyek? - Hangja szinte elfúlt. - A gyermekei anyja?
- Akkor biztonságban tudhatnám."
- Miért akarná, hogy a felesége legyek? - Hangja szinte elfúlt. - A gyermekei anyja?
- Akkor biztonságban tudhatnám."
Nézzetek be a többi állomásra is
08/21 Kristina blogja
08/22 Angelika blogja
08/23 Könyvvilág blog
08/24 Dreamworld
08/25 Insane Life
08/26 Olvasónapló
08/27 Szembetűnő
08/28 Deszy könyvajánlója
08/22 Angelika blogja
08/23 Könyvvilág blog
08/24 Dreamworld
08/25 Insane Life
08/26 Olvasónapló
08/27 Szembetűnő
08/28 Deszy könyvajánlója
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése