2016. augusztus 13., szombat

Peter Lerangis - A kolosszus feltámasztása



A világ hét csodája még sok-sok ezer év elteltével is csupa rejtély. A Blogturné Klub három tagja most ezeknek a rejtélyeknek a nyomába szegődik, A kolosszus feltámasztása történetén keresztül. Először egy ráhangoló extra állomáson merülhettek el a világban, utána pedig két értékelést is olvashattok a könyvről. Játékra is invitálunk titeket: ha ügyesen találjátok meg az új csodákat, a könyv egy példányát is megnyerhetitek.


Peter Lerangis: A kolosszus feltámasztása

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789633995136
Oldalszám: 304 oldal
Fordító: Acsai Roland

Fülszöveg:
Egy ​​srác…
Jack McKinley hétköznapi srác nem hétköznapi problémával. Jack hat hónap múlva meghal.
Egy küldetés…
Miután Jack összeesik a forgalmas utcán, egy különös helyen lévő különös kórházba kerül. Fegyveres őröket talál, fura srácokat, és fantasztikus élőlényeket. Szülők a közelben sincsenek, ahogy nincs telefon és menekülési lehetőség sem. A kórházat egy Bhegad nevű, különös professzor vezeti, aki elmondja Jacknek, hogy betegségét egy gén okozza, amit egy régen elveszett civilizáció hercegétől örökölt, és a gén azzal öli meg Jacket, hogy túl erőssé és gyorssá teszi. Pedig erősnek kell lennie, mert rá vár a világ megmentése.
Egy probléma…
A civilizáció akkor tűnt el, amikor a hét mágikus loculust ellopták és elrejtették a világ különböző tájain. Jacknek és a társainak kell megtalálnia őket, mielőtt rossz kezekbe kerülnének. Mert akkor Jackék meghalnának, az elveszett világ felbukkanna, az óceánok kiöntenének, és a most ismert világnak befellegezne.
Hét csoda…
Jacket senki sem kérdezte meg arról, hogy hős akar-e lenni. Neki egyszerűen hősnek kell lennie. Egy srác. Egy küldetés. Egy nagy probléma.
Az izgalmak A kolosszus feltámasztásával elkezdődnek, és nem is érnek véget, amíg a sikerszerző Peter Lerangis sorozata be nem fejeződik…

Saját véleményem:
Még a magyar megjelenés körül figyeltem fel Peter Lerangis történetére, ugyanis élek-halok az ókori sztorikért, legendákért, mítoszokért, és a rész, illetve a sorozat címe olyasmit sugallt, ami miatt kíváncsi lettem rá. Amikor pedig adódott a lehetőség, hogy elolvashatom, teketóriázás és tájékozódás nélkül vetettem rá magam. Most viszont azt gondolom, vissza kéne szoknom a fülszövegekre.
A kolosszus feltámasztásától egyáltalán nem azt kaptam, amire számítottam, szóval ha hozzám hasonlóan a világ hét csodájára és/vagy egy Percy Jackson-féle, mitológiával átitatott kalandregényre vágytok, ne ezt a könyvet emeljétek le a polcról. Ha viszont egy modernizált, sci-fi és szuperhős-szerű  Indiana Jones hajszához lenne kedvetek, génmódosult fiatalokkal és (egy másfajta) Atlantisszal a főszerepben, akkor ez a ti könyvetek.

A történet főhőse egy tizenhárom éves srác, Jack, aki egyik percről a másikra összeesik a suli előtt, majd előbb kórházban, később pedig egy, a civilizációtól távoli intézetben ébred. Itt megtudja, hogy már csak hat hónapja van hátra, köszönhetően módosul atlantiszi génjeinek, melyek szupererővel párosulnak. Tulajdonképpen ez a szupererő lesz az, ami végül megöli a testét. Ám van remény!
A sziget - Atlantisz - tudósai kifejlesztettek egy gyógymódot, melynek segítségével életben tudják tartani a srácot, és másik három társát, csakhogy ez is ideig óráig hat. A teljes gyógyulás reményéhez a négy gyereknek meg kell találnia Atlantisz hétbe osztott erejét, majd visszavíve a szigetre, megkeresni az erő eredeti forrását. 
Kaotikusan és szürreálisan hangzik? Nem vagy egyedül. Amíg le nem tisztázódtak a dolgok, és el nem fogadtam őket, addig folyamatosan úgy éreztem, a szerző fogott mindent, amihez affinitást érzett, és bedobálta egy turmixba. Nem mondom, hogy nem működött, mégis úgy vélem, ebben a helyzetben a kevesebb, néha több elv jobban érvényesült volna. A szupererő génmódosulással, high-tech környezettel, Atlantisszal, a világ hét csodájával, s mindenféle mitológiai és dinoszaurusz nevű lénnyel vegyítve nem szokványos elegy. Bár kétségtelen, az MG korosztály számára abszolút nyerő kombináció. Ezzel pedig el is érkeztünk ahhoz, hogy ez a történet elsősorban a 10-14 éves korosztályé, ők azok, akik számára nem csupán emészthető, hanem izgalmas, kalandos és informatív lehet, kortól, nemtől függetlenül.

A némileg lassabb felvezetés után egyik akciódús kaland követi a másikat. Kis hőseink, beletörődve sorsukba, belevágnak a kutatásba, melynek során nem csak deja vu álmokat látnak, hanem a régi ereklyéket és a beléjük vésett titkos szövegeket fejtegetik, míg nyomról nyomra közelebb nem érnek céljukhoz. Ám útjuk rengeteg veszélyt és izgalmat rejt. A tudósok információi ellenére Atlantisz szigete számos félelmetes ókori lényt rejt, s ezek mindegyike vérszomjas fenevadként támad Jackékre, újabb és újabb galibába sodorva őket. Általuk még egy valódi Indiana Jones barlangtúrának is részesei lehetünk - ami szerintem a sztori csúcspontja.
A cselekmény ezen része tényleg tartalmas, pörgős, szerethető, lehet rajta rettegni, izgulni, vagy éppen a szereplőkért szorítani, esetleg kellő tudással rejtvényt fejteni. Mindennek dacára mégis ott motoszkált bennem, hogy oké, hogy az van, ami, de eltelt a kötet kétharmada, és a hét csoda még szóba sem került. Utólag azért látom már, hogy a megtett kitérők szükségszerűek voltak a későbbi történések tekintetében, de ettől a véleményemet még tartom. A kolosszus feltámasztása minden ízében felvezető kötet a valódi eseménysorozat előtt, mely arra hivatott, hogy lefektesse az alapokat, és helyzetbe hozza annak karaktereit, és azok egymáshoz köthető viszonyát. (Adott két titkos szervezet, mely az egykori atlantiszi, más-más nézeteket valló testvérpár eszméit szem előtt tartva, a hét ősi loculus nyomába ered. A tét pedig nem kisebb, mint élet és halál.)
Biztos, hogy folytatni fogom a sorozatot, bízva benne, hogy a gyengébb kezdés után kisülhet még ebből egy olyan élmény, mely valóban azt nyújtja, amit reklámoz. És bár én, 25 éves fejjel, teljesen más elvárásokkal (melyektől nem tudtam szabadulni) nem tudtam úgy belakni Peter Lerangis világát, mint kellett volna, úgy vélem, a 10-14 éves korosztály tetőtől talpig elmerülhet benne. Az ő kezükbe bátran odaadnám.


Pontszám: 5/3
Kedvenc szereplő: Aly, Cass
Kedvenc jelenet: barlangtúra, rejtvények fejtése
Negatívum: turmix effektus, és a kolosszus meg az olaj esete
Borító: 5/4




Rodoszi kolosszus


A rodoszi kolosszus Héliosz isten óriási méretű szobra volt Rodosz városában. A világ hét csodája közül hatodikként tartották számon. A szobor ókori források szerint 70 könyök magas volt.
Építésekor azért esett Héliosz istenre a választás, mert a monda szerint Zeusz legkisebb fia, miután apja, Zeusz főisten felosztotta a világot gyermekei között, kimaradt a felosztásból. Kárpótlásul azt kérte apjától, hogy adja neki Rodosz szigetét, amelynek neve rózsát jelent. Így a rodoszi nép Hélioszhoz imádkozott.
A kolosszus bronzból épült és kövekkel volt kitömve. Állítólag a város tenger felőli bejáratánál állt, az egyik lábával az egyik parton, a másikkal a másikon. Ezt később megcáfolták, mivel így az építés idejére le kellett volna zárni a kikötőt, és mivel igen fontos kikötő volt, a város ezt nem engedhette volna meg. Néhány feljegyzés szerint mikor összedőlt, házakra zuhant, így valószínűleg egy dombtetőn állhatott. Ezután terjedt el az a tévhit, hogy később a kikötő fölött állt.
A szobor építésénél – a feljegyzésekből tudjuk – 15 tonna bronzot és 9 tonna vasat használtak fel. Maga a szobor 33-35 méter magas volt, és egy 15 méteres talapzaton állt. Így magassága (talapzattal) körülbelül akkora lehetett, mint a New York-i Szabadság-szobor talapzat nélkül.
Kr. e. 225-ben erős földrengés rázta meg Rodoszt, a szobor egyik lába összetört, és ennek a következtében maga a szobor is összedőlt. Rodosz lakosai újra akarták építeni, sőt III. Ptolemaiosz király anyagi segítséget ajánlott fel, de a városban levő orákulum ezt megtiltotta. 653-ban, amikor az arabok meghódították Rodosz szigetét, a kolosszus megmaradt részeit eladták egy szíriai zsidónak, aki a monda szerint 900 tevén szállította el.

(forrás: wikipedia)






Nyereményjáték


A kolosszus feltámasztása történetében fontos szerep jut az ókori világ hét csodájának. Mostani nyereményjátékukban egy kis csavarral építünk erre. Az ókori csodákat megismerheted a könyvekből, de tudtad, hogy létezik a világ hét új csodája is? És bizony ezekről még nem maradt le senki, egytől egyig látogathatók.
A turné minden állomásán egy nyomot találsz, ami valamelyik csodára utal. Nincs más feladatod, mint beírni a Rafflecopter doboz megfelelő sorába, melyikre.
Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.


A szerelem szépségének megtestesülése, és a fájdalomé, amit a kedves elvesztése jelentett.




Nézzetek be a többi állomásra is

08/11 Sorok között
08/13 Dreamworld
08/15 Deszy könyvajánlója

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése