Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789632454634
Oldalszám: 360 oldal
Fülszöveg:
Lena nem tudja, de rendkívüli képességgel rendelkezik: ő egy érző. Ha megérint valamit, zavaros képeket lát, furcsa álmok lepik meg, és megsúgnak múltat, jelent, jövőt. De nem hallgat az ösztöneire, így a szülei meghalnak. Túl lehet élni, ha a szeretteid miattad nincsenek? Lena sosem látott nagybátyjához költözik, miközben fuldoklik a bűntudattól. Mélyen magába zárja a fájdalmat, amely fokozatosan felemészti. Megtagadja magától az érintés melegét is, nehogy még több emberbe belelásson, és az őrületbe sodródjon, mint néhány őse. Csakhogy jön egy különös fiú. És egy még különösebb nagybáty. Lena ráébred, hogy rokona házában menedékre lel, és arra is, hogy a képessége nem átok, hanem áldás. De mit érez Alex iránt? A fiú folyton felkavarja, hol dühíti, hol vágyakozik utána. Lena nem tud mit kezdeni ezzel a kapcsolattal. Csakhogy történik valami: egy kisfiú sikolya töri meg az erdő csendjét. Lena iszonyúan fél, de elhatározza, soha többé nem hagyja, hogy a szeretteit baj érje. Ha kell, a saját élete árán is megvédi az övéit.
Saját véleményem:
Régóta olvasgatom a Helena Silence blogján lévő írásait, főként a Pénzes Ő-t. Így nagyon vártam már, hogy végre megjelenhessen az Enigma, mert őszintén kíváncsi voltam rá.
Aztán a megjelenés előtt felkerült belőle pár fejezet, amikre gyorsan rá is vetettem magamat. Na, az volt az a pont, ahol véglegesen beleszerettem.
 |
| Colorado |
Annyira gyönyörűen sikerült lefestenie Helenának a tájat, hogy az olvasó végig úgy érzi, mintha megelevenedne előtte a kép. A havas hegycsúcsok, ahogy körbeveszik a legelőket, ahol a lovak legelésznek békésen, és a csillogó vizű patakot. Már-már érezni lehet az ottani friss levegőt. Elképesztő és varázslatos.
És itt külön ki kell emelnem a csillámló vizű patakot, aminek ugyan nincs jelentős szerepe a könyvben, mégis nagyon korrekten le lett írva, és meg lett magyarázva a története. Imádnám belelógatni a kezemet, lábamat, mint a lányok.
A második, amit szintén ki kell emelnem az a farmer élet. Ennek újfent nagyon megörültem, mert kiskorom óta mindig azt hangoztattam anyunak, hogy, ha felnövök lesz egy saját farmom, tele állatokkal. Szóval számomra hatalmas boldogság volt, hogy, ha nem is az életben, de a képzeletem lévén ott élhettem pár napig. A lovas, istállós, vágtatós részek egytől-egyig telitalálatnak bizonyultak, átjött az egésznek a hangulata. Ezáltal az olvasó is kicsit belekóstolhat a farmerek életébe.
A történek a reptéren kezdődik, ahol Lena kuporog egy mosdóban és a gyógyszereit kapkodja. Itt rögtön megtudjuk, hogy ez azért van, mert ő egy érző. Ha valaki megérinti, vagy éppenséggel ő ér valakinek a bőréhez, akkor látja az illető jelenét, múltját vagy jövőjét. Ezek sokként hatnak rá. Pláne, hogy nem olyan régen vesztette el szüleit egy repülős balesetben. És éppen emiatt kell a soha nem látott nagybátyjához, Victorhoz költöznie, aki az apjának az öccse.
Miután Lena elbúcsúzik Norától, a házvezetőnőjüktől, elindul a magángép felé, amit Victor küldött érte. Ám mielőtt azt gondolhatná Lena, hogy pár óráig egyedül maradhat az utastérben, megjelenik Zoe, egy igazán beszédes, életvidám lány. Kiderül róla, hogy Victor szomszédja. És mivel Zoe nem az a hallgatag típus, beszélgetésbe elegyednek. Ezáltal, bár Lena az elején ódzkodott a másik lánytól, összebarátkoznak. Viszont az is hamar kiderül, hogy Zoe anyja, Emma nem igazán kedveli Lena nagybácsikáját, a Mindenhatót... Ennek még a történet folyamán fontos jelentősége lesz, de erre nem szeretnék kitérni, mert nem akarok lelőni semmilyen poént.
Végül megérkeznek Coloradoba, ahol Zoét, a kissé hűvösséget sugalló bátyja, Alex várja. Lenát pedig a repülő pilótája fuvarozza Victorhoz, de a lány elalszik útközben.
 |
| kör alakú szoba |
(Az a ház szintén annyira jól el lett találva, a folyosók hálozata, a padlástér, a játszószoba, a könyvtár... Szívesen körbejárnám egyszer.)
Ezután megismerkedik a szakácsnővel, Ethel-lel, majd nemsokkal később Victorral is.
Itt kapunk egy kis múltba tekintő fejezetet, amiből jobban megismerhetjük Lenát, a szüleit és a képességének kialakulását.
Maga a történet eleje leginkább Lena beilleszkedésére, és képességének fejlesztésére épül. Mindeközben a különböző szereplők által még több betekintést nyerünk a Wall és Tree birtokra, megtudjuk, mi is az az Enigma. És, hogy Lena miért érhet a házban bárkihez, bármihez anélkül, hogy különböző képek árasztanák el a fejét.
Később, a vége felé érve pedig kapunk egy nagy adag izgalmat, nyomozást, rejtélyt, ami még inkább felpörgeti az egész történetet. Olyannyira, hogy képtelenség letenni, míg az utolsó lap aljáig nem érsz.
Korrekt módon le van zárva az egész, megismerjük mindenki titkát.
 |
| Lena Wall |
Lena például nem egy butácska liba. Megvannak a maga gondjai
Persze csinál pár butaságot, de, ha azok nem lennének, akkor sok más sem jöhetne létre. Mindezek ellenére nagyon bátor, ki mer állni az igazáért, a szeretteiért és mindenki másért is, noha a lelke elég sérülékeny.
Nagyon tetszett, hogy egy-egy olyan résznél, mikor képletesen belerúgtak, nem süppedt olyan letargikus állapotba, ami számunkra is fárasztó lett volna. Mindig megpróbált talpra állni.
Az ahogy a lovakkal viselkedett, annyira belém ivódott, főként a Nefelejcses és Futórózsás részek.
 |
| Victor Wall |
Szerettem azokat a pillanatokat, amikor tanítgatta Lenát, azok annyira különlegesek és szívhez szólóak voltak. Látszik, hogy egy csupaszív ember, aki, ha tud segít, kivétel nélkül bárkinek.
Nagyon összetett karakter, pláne a háttértörténeteit tekintve. tulajdonképpen voltak olyan dolgok, amik miatt nagyon sajnáltam, még ha ő is hibázott párszor.
 |
| Zoe Tree |
Nagyon sokat segít Lenának, már csak azzal is, hogy megmutat neki mindent. És az, hogy varrt neki egy olyan gyönyörű ruhát, igazán kedves gesztus volt. Sajnos manapság egyre kevesebb az ilyen önzetlen barát, aki szívből cselekszik.
És testvérnek sem utolsó. Annyira irigyeltem a viszonyukat Alexszel.
 |
| Alex Tree |
Hűvös, bunkó, férfias, szívdöglesztő, szarkasztikus – ezek jutnak eszembe róla. Leginkább Jace-hez, Carlos Fuenteshez és Ash-hez, a télherceghez tudnám hasonlítani, de nem koppintás értelmében, hanem stílusra.
Végig vibrált a levegő, amikor megjelent. Noha sokszor beszólogatott Lenának, és sértegette, mégsem lehetett nem szeretni. Azok a szituációk roppant jók voltak.
Közben a húgának köszönhetően megtudtuk, miért olyan, amilyen, illetve az érintések is sokat segítettek az előélete megismerésében.
És miután megfordult, felvállalta az érzéseit, még akkor sem vesztett a férfiasságából, nem lett csöpögős, csak olyan minden lány álma. És az erkélyes megjelenéseit nagyon imádtam :D
Az is plusz pont, hogy a kapcsolatuk nem hátráltatta a történetet, nem ragadtunk meg miatta, hanem mindig sodródtunk előre.
Alex egy olyan srác, akiben megvannak azok az értékek, amik a mai pasik legtöbbjében már nincsenek. Nem sokan áldoznák fel a boldogságukat azért, amiért ő képes lett volna.
Még így a végén, külön ki kell emelnem néhány jelenetet, fejezetet, amik különösen elnyerték a tetszésemet:
- Amikor kiderül, hogy Alex nem egy ló :D
- A bálos fejezet
- Utolsó fejezet :DD és a legvége
- Alex-Lena szurkálódásai
- A különböző becézések (nyuszkó, hercegnő, kölyök)
Én már alig várom a folytatást!
Nevek:
Olvastam már, hogy páran a vezetéknevek rövidségét, egyszerűségét kritizálták. Nos, szerintem, a Wall vezetéknév nem véletlen...
Pontszám: 5/5*
Kedvenc szereplő: Alex, Victor, Zoe (és Lena is)
Kedvenc jelenet: A már említett, Alex nem ló rész, és a vége, mikor Victor benyit...
Negatívum: Hol a folytatás??? :D Illetve még több Zoét kérek... meg Alexet :)
Borító: 5/5
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése