A Blogturné Klub egy igazán izgalmas kalandra hív mindenkit: 5 állomásos turnénkon, augusztus 26-tól Guernsey-re csábítunk mindenkit, hogy mi is kicsit tagjai lehessünk az ottani könyvklubnak.
Rendhagyó módon érdemes lesz az állomások közötti napokon is figyelni a turné résztvevőinek oldalát, ugyanis több extra tartalommal, érdekességgel is készülünk a történet kapcsán.
Ismerd meg Julietet, Dawnsey-t és többieket - ne felejtsd el magaddal hozni a szíved és a lelked, ezen az utazáson szükséged lesz rá.
És ha ügyesen kalandozol, a Park Kiadó jóvoltából meg is nyerheted a könyvet!
Rendhagyó módon érdemes lesz az állomások közötti napokon is figyelni a turné résztvevőinek oldalát, ugyanis több extra tartalommal, érdekességgel is készülünk a történet kapcsán.
Ismerd meg Julietet, Dawnsey-t és többieket - ne felejtsd el magaddal hozni a szíved és a lelked, ezen az utazáson szükséged lesz rá.
És ha ügyesen kalandozol, a Park Kiadó jóvoltából meg is nyerheted a könyvet!
Mary Ann Shaffer - Annie Barrows: Krumplihéjpite Irodalmi Társaság
Kiadó: Park Kiadó
ISBN: 9789633554470
Oldalszám: 376 oldal
Fordító: Szántó Judit
Fülszöveg:
A Krumplihéjpite Irodalmi Társaság című regény először 2008-ban jelent meg
Amerikában, majd számos nyelvre lefordították, a magyar olvasókhoz 2010-ben jutott el. A zajos siker után időről időre hírek kaptak szárnyra a történet megfilmesítéséről, és végül a filmet idén áprilisban mutatták be a Dowton Abbey című sorozatból ismert Lily James főszereplésével. A magyarországi premier augusztus 10-én lesz a Netflix műsorán.
1946 januárjában a Londonban élő Juliet Ashton levelet kap egy ismeretlen férfitól a csatorna-szigeteki Guernsey-ről. A levél írója elmeséli, miért alakították meg a második világháború alatt, a német megszállás idején a Krumplihéjpite Irodalmi Társaságot, és hogyan segítette a sziget lakóit abban, hogy átvészeljék a háborút. Így kezdődik a szívet melengető, varázslatos kisregény, melyben levélváltásokból, apránként rajzolódik ki előttünk a festői Guernsey-n élők humorral átszőtt, embert próbáló története.
Amerikában, majd számos nyelvre lefordították, a magyar olvasókhoz 2010-ben jutott el. A zajos siker után időről időre hírek kaptak szárnyra a történet megfilmesítéséről, és végül a filmet idén áprilisban mutatták be a Dowton Abbey című sorozatból ismert Lily James főszereplésével. A magyarországi premier augusztus 10-én lesz a Netflix műsorán.
1946 januárjában a Londonban élő Juliet Ashton levelet kap egy ismeretlen férfitól a csatorna-szigeteki Guernsey-ről. A levél írója elmeséli, miért alakították meg a második világháború alatt, a német megszállás idején a Krumplihéjpite Irodalmi Társaságot, és hogyan segítette a sziget lakóit abban, hogy átvészeljék a háborút. Így kezdődik a szívet melengető, varázslatos kisregény, melyben levélváltásokból, apránként rajzolódik ki előttünk a festői Guernsey-n élők humorral átszőtt, embert próbáló története.
Saját véleményem:
Akadnak pillanatok, amikor az ember olyan botorságok miatt csábul el egy könyvre, mint a borítója. Továbbmegyek: az azon megjelenő színészek miatt. Most velem is ez történt. Ahogy megláttam Lily Jamest Michiel Huisman oldalán (mellesleg Lily gyűjti a Trónok harcában szereplő helyes pasik skalpjait?), egy olyan figyelemfelkeltő cím alatt, mint a Krumplihéjpite Irodalmi Társaság (továbbiakban KIT), elvesztem, nem érdekelt miről szól a történet. És ez volt az én nagy szerencsém, tudniillik nem rajongok a háborús témákért, lett légyen azok bármilyen jók is. Ezt viszont kár lett volna kihagyni.
A Krumplihéjpite Irodalmi Társaság olyan, mint a címe: szürreális, bohókás, egyedi, mégis rendkívül szerethető.
Különlegessége nem csupán címében és tartalmában, hanem formájában is megmutatkozik, hisz tulajdonképpen egy levélregényről van szó, ami levelek tucatjaiból áll. Bevallom, némileg sokkolt a tény, mikor szembesültem vele, elképzelni se tudtam, egyszerű levelekből miként állhat össze úgy egy sztori, hogy abban a karakterek is megkapják a maguk mélységét, és a történet is kerek egésszé váljon. Nem mondom, kellett néhány oldal, mire megtanultam, ki kicsoda és kivel áll kapcsolatban, de amint belerázódtam, le sem tudtam tenni, és ebben rettentő sokat segített a kötetben lappangó lélek. Merthogy ennek a könyvnek bizony lelke van; úgy köszönti az olvasót, mint egy ismeretlen barát, mint a Guernsey-n lakók Julietet.
A történet főszereplője a harmincas évei elején járó, szabadszellemű Juliet, aki a világháború idején írásaival szerzett magának hírnevet. Noha az emberek rajonganak műveiért, ő maga úgy érzi, elvesztette az ihletét, s akármennyire szeretné, nem leli az őt érdeklő témát. Aztán egy napon levele érkezik egy ismeretlen csatorna-szigeteki férfitól, aki irodalomrajongóként rögvest elnyeri a lány bizalmát, és egyre sűrűsödő levélváltásaik közepette elmeséli, miként alakult meg a német megszállás idején a KIT. Dawsey mellett egyre több szigetlakó küld levelet világháborús történeteivel Julietnek, akit levélről-levélre egyre jobban kezd érdekelni Guernsey lakosságának hol szívfájdító, hol varázslatos élete, ráadásul az írásokban újra és újra visszaköszön egy asszony neve. Elizabeth hamar központi figurává növi ki magát, és ahogy a hősnőt, úgy az olvasót is mardossa a kíváncsiság, és a vágy, hogy megtudja, mi történt a mindenkit összekötő édesanyával.
A levélváltásokból apránként rajzolódik ki a múlt és a jelen - Julieté és a Guernsey-n élőké -, a fikció mellett valósághű képet festve a világháború örökérvényű nyomairól, melyet az idő múlása sem feledtethet.
Szerettem ezt a kettősséget; azt, hogy egyszerre kaptam egy hihetetlenül szerteágazó, hol humoros, hol fájdalmas történetet barátságról, szerelemről, összetartásról, szabadságvágyról, kitartásról, leleményességről, és ismerhettem meg úgy ennek az embert próbáló időszaknak a hátterét, mintha a tatámat hallgattam volna. Ez a piszok nagy különbség a történelemórák tényszerűsége, és a KIT emberi ábrázolása között: a szerzőpáros érzelmek, sorsok, illatok, ízek útján meséli el a Csatorna-szigetek elfeledett történetét. S teszi mindezt úgy, hogy közben a fiktív részét sem nyomja el. Tökéletes harmóniában áll a két fél, olyannyira, mintha egyik sem létezhetne a másik nélkül.
Juliet pedig remek mesélő. Nyíltszívű, talpraesett, szabadság- és kalandvágyó könyvmoly, aki azáltal, hogy nem tűrheti az elnyomást, legyen az bármilyen természetű is, hidat képez a mai és az akkori kor embere között. Egyszerűen telitalálat.
A Krumplihéjpite Irodalmi Társaság valódi lélekbonbon. Ha szeretitek az emberi sorsokról szóló történeteket, vagy egyszerűen csak valami különlegesre vágytok, akkor bátran ajánlom. És legyek én a példa: néha félre kell tenni az előítéleteinket, mert megeshet, hogy meglepetésben lesz részünk.
A Krumplihéjpite Irodalmi Társaság olyan, mint a címe: szürreális, bohókás, egyedi, mégis rendkívül szerethető.
Különlegessége nem csupán címében és tartalmában, hanem formájában is megmutatkozik, hisz tulajdonképpen egy levélregényről van szó, ami levelek tucatjaiból áll. Bevallom, némileg sokkolt a tény, mikor szembesültem vele, elképzelni se tudtam, egyszerű levelekből miként állhat össze úgy egy sztori, hogy abban a karakterek is megkapják a maguk mélységét, és a történet is kerek egésszé váljon. Nem mondom, kellett néhány oldal, mire megtanultam, ki kicsoda és kivel áll kapcsolatban, de amint belerázódtam, le sem tudtam tenni, és ebben rettentő sokat segített a kötetben lappangó lélek. Merthogy ennek a könyvnek bizony lelke van; úgy köszönti az olvasót, mint egy ismeretlen barát, mint a Guernsey-n lakók Julietet.
A történet főszereplője a harmincas évei elején járó, szabadszellemű Juliet, aki a világháború idején írásaival szerzett magának hírnevet. Noha az emberek rajonganak műveiért, ő maga úgy érzi, elvesztette az ihletét, s akármennyire szeretné, nem leli az őt érdeklő témát. Aztán egy napon levele érkezik egy ismeretlen csatorna-szigeteki férfitól, aki irodalomrajongóként rögvest elnyeri a lány bizalmát, és egyre sűrűsödő levélváltásaik közepette elmeséli, miként alakult meg a német megszállás idején a KIT. Dawsey mellett egyre több szigetlakó küld levelet világháborús történeteivel Julietnek, akit levélről-levélre egyre jobban kezd érdekelni Guernsey lakosságának hol szívfájdító, hol varázslatos élete, ráadásul az írásokban újra és újra visszaköszön egy asszony neve. Elizabeth hamar központi figurává növi ki magát, és ahogy a hősnőt, úgy az olvasót is mardossa a kíváncsiság, és a vágy, hogy megtudja, mi történt a mindenkit összekötő édesanyával.
A levélváltásokból apránként rajzolódik ki a múlt és a jelen - Julieté és a Guernsey-n élőké -, a fikció mellett valósághű képet festve a világháború örökérvényű nyomairól, melyet az idő múlása sem feledtethet.
Szerettem ezt a kettősséget; azt, hogy egyszerre kaptam egy hihetetlenül szerteágazó, hol humoros, hol fájdalmas történetet barátságról, szerelemről, összetartásról, szabadságvágyról, kitartásról, leleményességről, és ismerhettem meg úgy ennek az embert próbáló időszaknak a hátterét, mintha a tatámat hallgattam volna. Ez a piszok nagy különbség a történelemórák tényszerűsége, és a KIT emberi ábrázolása között: a szerzőpáros érzelmek, sorsok, illatok, ízek útján meséli el a Csatorna-szigetek elfeledett történetét. S teszi mindezt úgy, hogy közben a fiktív részét sem nyomja el. Tökéletes harmóniában áll a két fél, olyannyira, mintha egyik sem létezhetne a másik nélkül.
Juliet pedig remek mesélő. Nyíltszívű, talpraesett, szabadság- és kalandvágyó könyvmoly, aki azáltal, hogy nem tűrheti az elnyomást, legyen az bármilyen természetű is, hidat képez a mai és az akkori kor embere között. Egyszerűen telitalálat.
A Krumplihéjpite Irodalmi Társaság valódi lélekbonbon. Ha szeretitek az emberi sorsokról szóló történeteket, vagy egyszerűen csak valami különlegesre vágytok, akkor bátran ajánlom. És legyek én a példa: néha félre kell tenni az előítéleteinket, mert megeshet, hogy meglepetésben lesz részünk.
Pontszám: 5/4
Kedvenc szereplő: Juliet, Dawsey, Isola, Elizabeth
Kedvenc jelenet: Elizabeth történetei
Negatívum: összecsapott szerelmi szál
Borító: 5/5Sorozat: önálló
Előzetesek
Nyereményjáték
A Krumplihéjpite Irodalmi Társaság egész egyszerűen elragadó levélregény, így arra gondoltunk, mostani játékunkat ennek a regényformának szenteljük.
Minden állomáson találtok egy kis leírást egy levélregényről. A feladat egyszerű: találjátok ki, mi a címük!
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!
Minden állomáson találtok egy kis leírást egy levélregényről. A feladat egyszerű: találjátok ki, mi a címük!
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!
Minden egy házi feladattal kezdődött. De legyünk őszinték: ki ne gondolt volna már arra, milyen lenne beszélgetni valakivel, aki már eltávozott közülünk?
Levélben lehet, hogy egyirányú kicsit, de határozottan könnyebben megvalósítható.
Nézzetek be a többi állomásra is
08/26 Szembetűnő
08/28 Könyvvilág
08/30 KönyvParfé
09/01 Deszy könyvajánlója
09/02 Könyvvilág extra
09/03 Dreamworld
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése