Maggie Stiefvater - A hajsza

Maggie Stiefvater: A hajsza

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789633991008
Oldalszám: 216 oldal
Fordító: Pék Zoltán

Fülszöveg:

Erdász világában csak kevesen tudnak olyan szellemállatot megidézni, mint Conor, Abeke, Meilin és Rollan. Olyan kapcsolat fűzi őket a szellemállatukhoz, ami révén emberfeletti képességek birtokába jutnak.
És ha másképp is lehet szellemállatot szerezni? Mesterségesen létrehozni a kapcsolatot, így az embert teljes hatalommal ruházni fel? És ha olyasvalakinek ajánlják fel ezt, aki határtalanul önző?
A négy fiatalnak még ideje sem volt összemelegedni, és még szellemállataik képességével sincsenek igazán tisztában. Ennek ellenére szembe kell szállniuk egy brutális ellenféllel, aki minden szabályt megszeg, hogy legyőzze őket.

Saját véleményem:

Az első rész után nem is volt kérdés, hogy folytatni akarom-e a sorozatot. Az izgalmas nyitánynak, és a függőben maradt kérdéseknek hála furdalt a kíváncsiság, hogyan is alakul tovább Conor, Abeke, Meilin és Rollan élete, illetve, hogy milyen eszközöket vet majd be ellenük rettegett ellenségük, a Pusztító. Ráadásul az sem tűnt elhanyagolható szempontnak, hogy A hajsza szerzője maga Maggie Stiefvater.

"– Egy vezetőnek azonban arra kell gondolnia, mit akar a jövőben, nem hogy mit akart a múltban – húzta ki magát kissé Lord MacDonnell. – Ez a játék stratégiára tanít – intett a sakktábla felé."

A Vadnak született után a folytatás sem tér el a jól bevált sémától, Erdász sorsa a négy gyereken és híres szellemállataikon múlik, valamint azon, hogy minél több talizmánt begyűjtsenek a szétszéledt Nemes Vadaktól, még azelőtt, hogy ellenségeik lecsapnának rájuk. Conorék ezúttal pedig nem kisebb állat nyomába erednek, mint Rumfusséba, a hírhedt vadkanéba. Ám ahhoz, hogy elérjenek hozzá, hőseinknek át kell kelniük a néhai szolga- és pásztorfiú szülőföldjén, ami a kiválasztás óta jócskán megváltozott. Immár Connor édesanyja törleszti családjuk adósságát, míg a gróf kudarcot vallott fia az ellenség csapatának kulcsfigurájává avanzsált, s ezzel együtt az egész város is elfordult a Zöld köpenyesektől.
Kalandjuk során a gyerekek mellé új idegenvezető társul egy különös fiú személyében, és a rengeteg veszély mellett különféle próbatételekkel is szembe kell nézniük. Ezek a megpróbáltatások pedig sokszor nagyon személyesek (Meilin apja eltűnik, Conor családja bajba kerül, Abeke árulónak tűnik, míg Rollan továbbra sem képes uralni szellemállatát), sokat hozzátesznek a srácok személyiségéhez, és annak kibontakozásához.

A sorozat különlegessége egyértelműen a megidézett szellemállatokban, valamint a velük való személyes kapcsolatban, és annak feldolgozásában rejlik. Abban, hogy melyik szereplő miként kezeli a számára elrendelt állatot, hogyan képes vele együttműködni, fejlődni. Ez egyeseknek könnyebben megy, másoknak nehezebben, és persze olyanok is akadnak, akiknek nehéz elfogadniuk kapott állataikat. Ez utóbbi kategóriába tartozik Meilin, az ázsiai harcoslány, aki egy lomha, látszólag mihaszna panda társaként kénytelen leélni az életét. A hajsza azonban lehetőséget kínál a kapcsolatok új szintre emelésére, legyen szó emberi vagy állati kötelékről.
Sajnos maga a történet ezúttal nem nyűgözött le annyira, a csaták hiteltelennek és gyerekesnek hatottak, minden túl egyszerűnek és valótlannak tűnt, míg az elindított szálak megválaszolatlanul maradtak, a logikai bakikról nem is beszélve, ám az emberi és állati kapcsolatok bőségesen kárpótoltak. Imádtam a háttérben szárba szökkenni készülő szerelmet, ami egyelőre nagyon gyermeki, szurkálódó, a maga nemében mégis bájos; mentor és diák tiszteleten nyugvó viszonyát, a szellemállat és gazda közti szimbiózist, vagy éppen a tapogatózó ismerkedéssel párosuló izgalmakat. De épp ennyire megérintettek a gyerekek sajátos lelki vívódásai is, az, ahogyan egyiküknek-másikuknak a családjuk és a világ sorsa között kell őrlődniük, vagy azon, miként is bizonyítsák hűségüket.

Továbbra is úgy vélem, jó kis sorozat ez (erről árulkodik a folytatás, amit már el is kezdtem), csak ebben a részben valami félresiklott picit. Hogy ez a valami Maggie Stiefvaternél keresendő vagy sem, nem tudom, de az biztos, hogy én többet és mást vártam a szerzőtől tartalom, hangulat és nyelvezet tekintetében is. Részben egyébként ennek is köszönhető, hogy ez a rész nem tudott annyira beszippantani, mint az első vagy harmadik kötet.

Pontszám: 5/3,5

Kedvenc szereplő: Rollan, Essix, Uraza, Meilin

Kedvenc jelenet: Essix és Rollan vacsora közben, valamint Rollan és Meilin ugratásai

Negatívum: nyelvezet, a történet súlytalansága

Borító: 5/5
Sorozat: Szellemállatok #2