2021. november 27., szombat

Jen Calonita - Bírnod kell a célig


A Manó Könyvek jóvoltából hazánkban is megjelent Jen Calonita Bírnod kell a célig c. regénye, mely a Sorsfordító történetek legújabb tagja. A történet során Hercules és Megara megpróbáltatásokkal teli kapcsolatának nyomába eredünk, melyben nem kisebb a tét, mint a szerelmesek közös jövője. Vajon Meg képes lesz felülkerekedni a múltján, megtalálni önmagát, s felismerni önnön erényeit, vagy a félelem végérvényesen éket ver közé és Csodafickó közé?
 
 
Jen Calonita: Bírnod kell a célig
 
Kiadó: Manó Könyvek
ISBN: 9789635840700
Oldalszám: 416 oldal
Fordító: Herman Alexandra

Fülszöveg:
Miután Herkules bebizonyítja, hogy igazi hős, és újra istenné válik, úgy tűnik, végre helyreáll a világ rendje.
Egészen addig, amíg Zeusz ki nem jelenti, hogy Meg nem lehet együtt a fiával, mert - ha tetszik, ha nem - halandó. Héra azonban szerencsére felajánl egy lehetséges megoldást: esélyt ad Megnek, hogy bebizonyítsa, igenis van helye az Olümposzon - istennőként.
Ráadásul ehhez csupán egy titokzatos küldetést kell teljesítenie. Hogy mi is ez a küldetés? Csupán annyi, hogy Megnek ki kell szabadítania volt szerelme kedvesének a lelkét az Alvilágból.
Igen, arról az exéről van szó, aki miatt eladta a lelkét Hadésznak, és aki azonnal beleszeretett egy másik nőbe, miután Meg eltűnt. Vajon képes lesz Meg maga mögött hagyni a múltját, és gyors észjárásának segítségével legyőzni a szörnyetegeket és gonosz isteneket, az alattomos Hadészt is beleértve?
Sikerül rátalálnia igazi otthonára, és felfedezni, hogy mi minden lakozik benne? Vagy az elköteleződéstől való félelme miatt lemond az örökké tartó istenlétről a Csodafickóval?

Saját véleményem:
Nem titok, hogy Disney fan vagyok, de azt már kevesebben tudjátok, hogy a két legkedvesebb hősnőm Jázmin és Megara. Látszólag két különböző habitusú lányról van szó, ám a bennük rejlő erő és szabadságvágy azonos. És ez az, amit annyira kedvelek bennük, illetve Meg esetében imádom a pimaszságát is. Úgyhogy, ha volt Sorsfordító történet, amit nagyon vártam, akkor az ez volt - már csak azért is, mert Megara szerintem egy  méltánytalanul elnyomott figura a többi Disney hősnő között.

"Önbizalom és hit – ez kell ahhoz, hogy véghez vidd, amire készülsz."

A Bírnod kell a célig az eredeti mese végénél veszi fel a fonalat, azon a ponton, amikor az olümposziak Herculest éljenzik. Ám a valódi befejezéssel ellentétben ebben a történetben Zeusz megvétózza fia és Megara viszonyát, Herculest nem engedi vissza szerelméhez, a lányból viszont nem hajlandó istent faragni. Héra, látva a fiatalok gyötrelmét, alkut ajánl Megnek: istennői rangra emeli, amennyiben a lány tíz napon belül teljesíti a kiszabott küldetést, melynek részletei homályba vesznek. 
Héra bölcs istennőként sorsdöntő megpróbáltatások elé állítja a lányt, melyek mindegyike egyetlen célt szolgál: Megnek felül kell kerekednie gyengeségein. 

Aki ismeri a mesét, az pontosan tudja, hogy Megnek nem egyszerű a múltja: korábban eladta a lelkét Hádésznek, hogy megmentse haldokló szerelmét, aki ezt követően lelépett egy másik nővel. Na de vajon mi történt valójában? És mi volt Aigeusz előtt, hogyan cseperedett fel ez a megkérgesedett szívű, pimasz lány, aki a mostban képtelen megbízni másokban vagy elköteleződni? Jen Calonita erre keresi a választ legújabb Sorsfordító regényében.
A történet során - párhuzamosan a jelen eseményeivel - megismerhetjük a kis Megarát, édesanyját, kettejük viszonyát, illetve bepillanthatunk a felnőtté váló lány első és egyetlen kapcsolatába, ami végül Hádész birodalmába űzi, miközben Héra küldetése egyre veszedelmesebb helyzetekbe sodorja őt. E kalandok bár bőségesen tartogatnak izgalmat, közel sem annyira meghatározóak, mint mögöttes üzenetük. Meg számára nem a rátámadó vérszomjas, mitológiai lények jelentik a legnagyobb veszélyt, hanem önmaga. Onnantól kezdve, hogy Pegazussal az oldalán elhagyja az Olümposzt és Herculest, kirántják talpa alól a talajt, ezzel egyidejűleg pedig eltűnik a már jól ismert pimasz, talpraesett kislány is, aki képes egyedül is megkötni a szandálját. Kiszolgáltatottá, sérülékennyé lesz, hibát hibára halmoz, pusztán azért, mert képtelen felülkerekedni önmagán. 
Meg számára elsősorban ez egy lélektani utazás, ahol szembe kell néznie minden egyes emberrel és tettel, ami és aki lelki sebet ejtett rajta. A tét nem az, hogy istennővé válhat-e, hanem az, hogy lesz-e elég ereje felülkerekedni sértettségén, s megtanulni hinni és bízni önmagában és másokban. Ettől viszont nagyon mássá válik a karaktere, elveszti megszokott hangját.
Bevallom, olvasás közben sokszor eszembe jutott, hogy ez nem az a Meg, akit én annyira bírok - az előttem lévő lány egy szerencsétlen, eszetlen liba, aki képtelennek bizonyul arra, hogy használja az agyát. Ám ennél is jobban kiborított a tény, miszerint Meg számára a Herculessel való örökkön örökké sokkal kevésbé tűnik opciónak, mint az istennői lét. Értetlenül állok a szerző ezen húzása felett, már csak azért is, mert Megara, a lány, aki megfogadta, hogy többé nem adja oda a szívét egyetlen férfinak sem, feláldozta az életét csak azért, hogy megmenthesse Herculest. Aki képes ekkora horderejű tettre, az nem fog úgy gondolni a szerelmére, hogy "úristen, én nem biztos, hogy örökké vele akarok maradni". Ha ezt nem is, azért a karakter instabilitását megértettem, hisz voltaképp Meg nyakába szakadt az egész múltja, miközben életek függtek tőle és a sikerétől. 

Maga a történet tehát elég vegyes érzéseket váltott ki belőlem; amellett, hogy érdekes és izgalmas volt, egyes helyeken hiteltelennek vagy éppen kiforratlannak éreztem (és nem értem, hogy egy korrektor miért nem tudta egységesíteni Meg exének a nevét, amit egy mondaton belül sem sikerült kétszer ugyanúgy leírni, a sok félregépelésről nem is beszélve). Ugyanakkor a nosztalgiafaktor nagyon is működött, számos közönségkedvenc karakter tette tiszteletét, és csalt mosolyt az arcomra, illetve az új szereplők közül is sokakat sikerült megkedvelnem. Örülök, hogy nagyobb szerephez jutottak az istenek, annak pedig kiváltképp, hogy nem csupán Meg életében. Imádtam azt a bizonyos tiltott románcot, irtó vicces volt látni, miként hatott a szerelem valakire... Khm. És persze maga a küldetés is nagyon kalandosra és érzelemdúsra sikeredett. 

Összességében úgy gondolom, hogy bár a Bírnod kell a célig nem a legerősebb Sorsfordító történet, mégis sokat hozzátesz az eredetihez. Ráadásul végre Meg-Mag is megkapja a jól érdemelt rivaldafényét. Könnyen, gyorsan olvasható, eseménydús regény, ami garantáltal mosolyra fakasztja az olvasót. Jutalomkönyv ez a magamfajta mese- és mitológiarajongók számára.


Pontszám: 5/4
Kedvenc szereplő: Hádész, Phil, Pegazus, Hercules, a többit nem spoilerezem le
Kedvenc jelenet: Phil és Meg szócsatái, illetve a Hádész-Meg pillanatok
Negatívum: Meg megingása, és az a hihetetlenül idegesítő Aigeusz vs Ageusz dolog
Borító: 5/5
Sorozat: Sorsfordító történetek, önállóan olvasható
Megtetszett? Vidd haza!




Nyereményjáték


Mostani játékunk során arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismeritek Hercules és Meg mesebeli történetét. Minden állomáson találtok egy kérdést két válaszlehetőséggel, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a helyes megfejtés betűjelét beírni a rafflecopter doboz megfelelő sorába. Ha pedig extra pontokat is gyűjtenétek, rakjátok helyes sorrendbe a jónak vélt válaszok betűjeleit, és az így kapott szót ugyancsak írjátok be a rafflecopter erre kijelölt sorába.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!


Minek nevezi Meg Herkulest?
K) Csodafickó          M) Csodafiú




Nézzetek be a többi állomásra is

11/13 Fanni’s Library
11/15 Booktag
11/17 Csak olvass!
11/18 Szaffi polca
11/19 Csak olvass!
11/20 Pandalány olvas
11/21 Readinspo
11/23 Hagyjatok! Olvasok!
11/25 Utószó
11/27 Dreamworld

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése