Természetesen a játék sem marad el. Ha velünk együtt követitek a fehér cicust, a Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából három példányt is nyerhettek a könyvből!
Holly Black: A Fehér MacskaKiadó: Könyvmolyképző
ISBN: 9789632454344
Oldalszám:
Fordító: Kovács Krisztina
Fülszöveg:
Cassel átoktevők
családjából származik, akiknek hatalmukban áll, hogy kezük legkisebb
érintésével megváltoztassák valaki érzéseit, az emlékeit, a
szerencséjét. Mivel az átoktevés törvényellenes, ők mindannyian
gengszterek vagy szélhámosok. Kivéve Casselt. Az ő érintése nem
varázslatos, úgyhogy ő kívülálló, az egyenes srác egy görbe úton járó
családban. Mindössze egyetlen apróságot kell elnézni neki, hogy három
évvel ezelőtt meggyilkolta a legjobb barátját, Lilát.
Az azóta eltelt idő alatt Cassel, beleolvadva a tömegbe, gondosan felépítette a normalitás látszatát. Ám a látszat bomlásnak indul, amikor Cassel egy szörnyű álomtól űzve, amiben egy fehér macska akar neki valamit mondani, egyik éjszaka elkezd alvajárni. Más, felkavaró dolgot is észrevesz, két bátyjának furcsa viselkedését is beleértve. Titkolnak előle valamit, amiből egy rejtélyes történet bontakozik ki. Ahogy Cassel elkezdi gyanítani, hogy részese egy óriási csalásnak, azt is szeretné megtudni, valójában mi történt Lilával. Az is lehet, hogy még mindig életben van? Hogy ezt kinyomozza, Casselnek túl kell járnia az összes körülötte lévő szélhámos eszén.
Saját véleményem:
Cassel igazi különc. Az iskolában alig akad olyan, akit barátjának mondhat, a diákok bukiként tekintenek rá, akinél akár a legostobább dolgokra is megtehetik tétjeiket. Családja minden egyes tagja birtokában van valamely átokvető képességnek... kivéve őt. Apja meghalt, egyik bátyja fiatalon apává vált, anyja pedig börtönben ül. Az egyetlen dolog, amit Cassel már-már mesteri fokon űz, az az átverés és a hazudozás.
Ám a múltja még ennél is sötétebb, ugyanis évekkel ezelőtt megölte legjobb barátját, Lilát, akibe szerelmes volt. Az egyetlen gond csak az, hogy nem emlékszik semmire az egészből. Kivéve a véres késre a kezében, és a lány holttestére.
Cassel egy éjszaka a kollégium tetején találja magát, rémálomból ébredve. Ezek után a suli kényszerpihenőre küldi, ám a srác feltett szándéka, hogy ilyen vagy olyan módon, de visszajusson az iskolába, ezáltal minél távolabb kerülve a családjától. Csakhogy az élete nem várt bonyodalmak sokaságába fut. Bátyjai furcsán viselkednek, sógornője szintén, ráadásul folyamatosan egy fehér macskába botlik. Hol álmaiban, hol nagyapja istállójában.
Már régóta fentem a karmaimat (hogy stílusos maradjak) erre a könyvre, nem hiába. Holly Black fantasztikus! És maradjunk annyiban, hogy nagyon is összeillenek Cassie-vel, mert mind a ketten mesterien csavargatják a szálakat...
Eleinte ugyan kicsit azt éreztem, hogy ismét bedobtak egy új világba, ahol fogalmam sem volt róla, ki kicsoda, az átokvetőket eszik-e vagy isszák, vagy, hogy egyáltalán miként is működnek a dolgok. De miután minden a helyére kattant, rájöttem, hogy nem is olyan bonyolult ez. Az viszont biztos, hogy kell egy kis idő, míg az olvasó belerázódik.
Tetszett, hogy Holly valamivel lazábbra vette a gyeplőt kezdés terén, mert így nincs az, hogy a feszített tempóban annyira elveszik az ember, hogy a végén már semmit sem ért. Ez persze nem jelenti azt, hogy unalmas és eseménytelen lenne a könyv első harmada, mert ezáltal a valódi akció előtt jobban beleláthatunk a szereplők világába, megtudhatjuk, hogy kik is az átokvetők, valamint a különböző kapcsolatokra is fény derül... nagyjából.Mert soha, de soha ne dőljetek be Holly-nak!
Valahogy úgy tudnám jellemezni A Fehér Macskát, mintha összegyúrták volna a Vámpírakadémiát a Harry Potterrel, és mindezt megfűszerezték volna a Keresztapával, vagy valami maffiafilmmel/könyvvel. Az egészet átlengi egy különös, komor hangulat, ami mindvégig veszélyt sugall. Ráadásul a díszlet és a különféle háttérelemek is ezt a célt szolgálják. Viszont itt akkor fel is hívnám rá a figyelmeteket, hogy van benne egy-két ijesztőbb, hátborzongatóbb jelenet. Személy szerint én imádtam őket, mert általuk tényleg olyan volt, mintha egy rémálomba (vagy épp egy gyilkosságba) csöppentünk volna.
Karakterek terén igen színes a paletta. Nincs két egyforma figura. Vannak hasonló személyiségek, de mindenki egyedi. És tulajdonképpen senkire nem lehet azt mondani, hogy csak és kizárólag pozitív szereplő, mert mindegyikőjüknek megvan a maga árnyoldala, múltja, vagy éppen jelene.
Casselben azt szerettem legjobban, hogy noha tudjuk, hogy helyes srác, mégsem erre épített az írónő. Helyette nyomon követhettük miként fejlődik, és jön rá újabbnál újabb titkokra. Mindemellett vicces, okos, és roppant ravasz/találékony.
A többiek elemzésébe viszont nem mennék bele, mert az felérne egy hatalmas spoilerrel. Az ő megismerésük egybecseng a cselekményszállal.
Ami pedig a történet második felét illeti, hát az atyaúristen! Felpörögnek az események, rejtély rejtély hátán, amik után én a padlóról kapargattam az államat. Voltak ugyan tippjeim, de azokból nem sok minden alakult úgy, ahogy én azt elképzeltem.
Ritkán találkozni ennyire jól felépített cselekményszállal. Az újabb nyomok mindig akkor jöttek, amikor szükség volt rájuk, és szépen fokozatosan épültek egymásra, egészen addig, mígnem összeálltak egy egésszé. És ahogy közeledtünk az összecsapáshoz, úgy egyre többször kúsztak be a képbe váratlanabbnál váratlanabb fordulatok.
A nagy finálé viszont falhoz vág! Holly belecsempészett egy óriási csattanót, és amikor azt hinnéd, hogy már sikerült feldolgoznod, akkor csavar rajta még párat, és te csak nézel, és hápogsz, mint egy kiskacsa. És igen, még az utolsó oldalon is tud újat mutatni.
Pluszpont jár a világfelépítésért is, mert egy teljesen új világot teremtett, saját történelemmel, szokásokkal, szabályrendszerrel. Tetszett az amulettek-, kesztyűk szerepe; a varázslómaffia életvitele, svindlijei. Imádtam a különféle helyszíneket, mert hangulatosak-, élethűek voltak.
Összességében tehát ajánlom mindenkinek (fiúknak is!), aki szereti az akciódús, izgalmas történeteket, imádja a kiszámíthatatlanságot, a fordulatokat, és valami egyedire vágyik. Ó, és a Cassandra Clare, valamint Jace rajongóknak, mert árnyvadász barátunk is felbukkan egy rövid időre!
Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Cassel
Kedvenc jelenet: menhelyes átverés
Negatívum: a tudományosrész
Borító: 5/4
"- Az alvási szokásom a probléma.
Az azóta eltelt idő alatt Cassel, beleolvadva a tömegbe, gondosan felépítette a normalitás látszatát. Ám a látszat bomlásnak indul, amikor Cassel egy szörnyű álomtól űzve, amiben egy fehér macska akar neki valamit mondani, egyik éjszaka elkezd alvajárni. Más, felkavaró dolgot is észrevesz, két bátyjának furcsa viselkedését is beleértve. Titkolnak előle valamit, amiből egy rejtélyes történet bontakozik ki. Ahogy Cassel elkezdi gyanítani, hogy részese egy óriási csalásnak, azt is szeretné megtudni, valójában mi történt Lilával. Az is lehet, hogy még mindig életben van? Hogy ezt kinyomozza, Casselnek túl kell járnia az összes körülötte lévő szélhámos eszén.
Saját véleményem:
Cassel igazi különc. Az iskolában alig akad olyan, akit barátjának mondhat, a diákok bukiként tekintenek rá, akinél akár a legostobább dolgokra is megtehetik tétjeiket. Családja minden egyes tagja birtokában van valamely átokvető képességnek... kivéve őt. Apja meghalt, Ám a múltja még ennél is sötétebb, ugyanis évekkel ezelőtt megölte legjobb barátját, Lilát, akibe szerelmes volt. Az egyetlen gond csak az, hogy nem emlékszik semmire az egészből. Kivéve a véres késre a kezében, és a lány holttestére.
Cassel egy éjszaka a kollégium tetején találja magát, rémálomból ébredve. Ezek után a suli kényszerpihenőre küldi, ám a srác feltett szándéka, hogy ilyen vagy olyan módon, de visszajusson az iskolába, ezáltal minél távolabb kerülve a családjától. Csakhogy az élete nem várt bonyodalmak sokaságába fut. Bátyjai furcsán viselkednek, sógornője szintén, ráadásul folyamatosan egy fehér macskába botlik. Hol álmaiban, hol nagyapja istállójában.
Már régóta fentem a karmaimat (hogy stílusos maradjak) erre a könyvre, nem hiába. Holly Black fantasztikus! És maradjunk annyiban, hogy nagyon is összeillenek Cassie-vel, mert mind a ketten mesterien csavargatják a szálakat...
Eleinte ugyan kicsit azt éreztem, hogy ismét bedobtak egy új világba, ahol fogalmam sem volt róla, ki kicsoda, az átokvetőket eszik-e vagy isszák, vagy, hogy egyáltalán miként is működnek a dolgok. De miután minden a helyére kattant, rájöttem, hogy nem is olyan bonyolult ez. Az viszont biztos, hogy kell egy kis idő, míg az olvasó belerázódik.
Tetszett, hogy Holly valamivel lazábbra vette a gyeplőt kezdés terén, mert így nincs az, hogy a feszített tempóban annyira elveszik az ember, hogy a végén már semmit sem ért. Ez persze nem jelenti azt, hogy unalmas és eseménytelen lenne a könyv első harmada, mert ezáltal a valódi akció előtt jobban beleláthatunk a szereplők világába, megtudhatjuk, hogy kik is az átokvetők, valamint a különböző kapcsolatokra is fény derül... nagyjából.
Valahogy úgy tudnám jellemezni A Fehér Macskát, mintha összegyúrták volna a Vámpírakadémiát a Harry Potterrel, és mindezt megfűszerezték volna a Keresztapával, vagy valami maffiafilmmel/könyvvel. Az egészet átlengi egy különös, komor hangulat, ami mindvégig veszélyt sugall. Ráadásul a díszlet és a különféle háttérelemek is ezt a célt szolgálják. Viszont itt akkor fel is hívnám rá a figyelmeteket, hogy van benne egy-két ijesztőbb, hátborzongatóbb jelenet. Személy szerint én imádtam őket, mert általuk tényleg olyan volt, mintha egy rémálomba (vagy épp egy gyilkosságba) csöppentünk volna.Karakterek terén igen színes a paletta. Nincs két egyforma figura. Vannak hasonló személyiségek, de mindenki egyedi. És tulajdonképpen senkire nem lehet azt mondani, hogy csak és kizárólag pozitív szereplő, mert mindegyikőjüknek megvan a maga árnyoldala, múltja, vagy éppen jelene.
Casselben azt szerettem legjobban, hogy noha tudjuk, hogy helyes srác, mégsem erre épített az írónő. Helyette nyomon követhettük miként fejlődik, és jön rá újabbnál újabb titkokra. Mindemellett vicces, okos, és roppant ravasz/találékony.
A többiek elemzésébe viszont nem mennék bele, mert az felérne egy hatalmas spoilerrel. Az ő megismerésük egybecseng a cselekményszállal.
Ami pedig a történet második felét illeti, hát az atyaúristen! Felpörögnek az események, rejtély rejtély hátán, amik után én a padlóról kapargattam az államat. Voltak ugyan tippjeim, de azokból nem sok minden alakult úgy, ahogy én azt elképzeltem.
Ritkán találkozni ennyire jól felépített cselekményszállal. Az újabb nyomok mindig akkor jöttek, amikor szükség volt rájuk, és szépen fokozatosan épültek egymásra, egészen addig, mígnem összeálltak egy egésszé. És ahogy közeledtünk az összecsapáshoz, úgy egyre többször kúsztak be a képbe váratlanabbnál váratlanabb fordulatok.
Pluszpont jár a világfelépítésért is, mert egy teljesen új világot teremtett, saját történelemmel, szokásokkal, szabályrendszerrel. Tetszett az amulettek-, kesztyűk szerepe; a varázslómaffia életvitele, svindlijei. Imádtam a különféle helyszíneket, mert hangulatosak-, élethűek voltak.
Összességében tehát ajánlom mindenkinek (fiúknak is!), aki szereti az akciódús, izgalmas történeteket, imádja a kiszámíthatatlanságot, a fordulatokat, és valami egyedire vágyik. Ó, és a Cassandra Clare, valamint Jace rajongóknak, mert árnyvadász barátunk is felbukkan egy rövid időre!
Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Cassel
Kedvenc jelenet: menhelyes átverés
Negatívum: a tudományosrész
Borító: 5/4
Kedvcsináló idézetek
"- Az alvási szokásom a probléma.
- Ezt hogy érti? - kérdezi Northcutt igazgatónő, és áthatóan fürkész.
- Sehogy! Csaj alvajártam. Nem kíséreltem meg öngyilkosságot. Ha meg akarnék halni, nem tetőről ugranék le. Ha pedig mégis tetőről ugranék le, gatyát húznék mielőtt megteszem."
"Szélhámosnak lenni annyi, mint elhinni magadról, okosabb vagy a többieknél, és mindenre gondoltál. Elhiszed, hogy bármit megúszhatsz. Hogy bárkit képes vagy bepalizni."
"- Nagyon nehéz jó embernek lenni - mondom. - Mert én már tudom, hogy nem vagyok az.
- Néha nem tudom, mikor hazudsz - mondja Sam.
- Sose hazudok - hazudom."
"- Furcsa álmot láttam.
- Hadd találjam ki! Nagy dudájú ninjalányok kikötöztek.
- Á, nem! - (...)
- Gondolom, elég furcsa lett volna, ha mindketten ugyanazt álmodjuk.
Fintorgok.
- Jobb, ha nem mesélsz el többet. Ne rontsd el a meglepetést, hátha ma éjjel álmodom azt."
"Mikor egy porlepte párátlanító készülék után nyúlok, egy doboz fénykép borul a padlóra.
Fekete-fehér aktok. A nő csuklóig érő nyári kesztyűt, régimódi fűzőt és nylon harisnyát visel. A haja Bettie Page stílusú, egy kanapén térdel, és a fotó készítőjére mosolyog, egy férfira, akinek az ujja megjelenik az egyik képen; drágának látszó jegygyűrűt visel a fekete kesztyűjére húzva. Ismerem őt.
Anya egész jól néz ki."
"Minden barátság hatalmi harc."
"Az emlékezet bizonytalan. Alkalmazkodik ahhoz, ahogy a világot értjük, megváltozik, hogy illeszkedjen az előítéleteinkhez. Megbízhatatlan."
"- Kit érdekel? Mit csináljak? - kérdezi Daneca. - A macska csak bámul rám, és szerintem véres a szája. Ha nézem, egerek és madarak százainak halálát látom: felsorakoznak, hogy a nyelve kiterített szőnyegén a szájába vonuljanak, mint egy régi rajzfilmben. Szerintem én leszek a következő, akit megesz.
- Simogasd meg, anyukám! - mondja Sam. - Ajándékot hozott neked! Azt akarja, hogy megdicsérd, micsoda kemény csaj!
- Te egy icike-picike gyilkológép vagy! - gügyög Daneca.
- Mit csinál a cica? - kérdezem.
- Dorombol - felel Daneca. - Jó cicus! Ki a legjobb gyilkológép? Úgy van! Te vagy! Nagyon brutális, aprócska oroszlán vagy! Igen, az!"
"- Bízhatnál bennem annyira, hogy képes vagyok pisilni anélkül, hogy bajba keverednék!
- Igen, de nem bízom!"
Átokvető ékszerek
Nyereményjáték
A fehér cicus ezúttal nem kér tőletek sokat ahhoz, hogy nyerhessetek.
Három egyszerű kérdést találtok a Rafflecopter dobozban, amelyek a könyvvel kapcsolatosak. Minden kérdésre megtaláljátok a válaszokat a blogturné bejegyzéseiben. Már egy helyes válasszal is indulhattok a könyvért, de minden helyes válasszal tovább nő az esélyetek, hogy megnyerjétek a három nyereménykönyv egyikét!
Nézzetek be a turné többi állomására is
11/10 Angelika blogja - Milyen átokvető vagy?
11/11 Dreamworld - Kedvcsináló idézetek + Átokvető ékszerek
11/12 Kelly & Lupi olvas - Borítómustra
11/13 Nem harap a... - Előzetes és videóinterjú
11/14 Deszy könyvajánlója - Holly Black és Cassandra Clare + Interjú Holly-val
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése