2016. január 1., péntek

2015 legjei

2015 legjei


Az év legjobb könyve: Jennifer A Nielsen: Az Árnytrón

Idén rengeteg könyvet olvastam, de már A szökött királynál éreztem, hogy rátaláltam az év leglegjére, amit végül egyetlen regénynek sikerült túlszárnyalnia, az pedig a sorozat utolsó része, Az Árnytrón volt. Jennifer A. Nielsen trilógiájában minden megvan, ami egy felejthetetlen élményhez kell, kortól, nemtől függetlenül. Kalandos, izgalmas, fordulatos, humoros.


Az év legrosszabb könyve: Patrick J. Morrison: A holló hatalmában

A kategória megfogalmazása idén nem teljesen helytálló, ugyanis kifejezetten rossz könyvet nem olvastam (illetve de, de azt abba is hagytam, annyira nem ment - Shelly Crane: Bizonyosság), csak gyengébbeket - abból viszont volt egy pár. 
Három kötet között vacilláltam, végül azért esett a választásom A holló hatalmábanra, mert számomra túl sok elem keveredett benne, ami által túl kuszává vált, és bakiktól sem volt mentes.




Legjobb női főszereplő: Celaena Sardothien (Sarah J. Maas: Az orgyilkos pengéje)

Celaena Sardothien legyőzhetetlen! Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy immár harmadik éve ő a kategória nyertese.
Harcos alkat, aki végletekig kiáll az álmai, elvei és szerettei mellett, továbbá okos, ügyes, bátor, merész, talpraesett, tökös, csípős nyelvű, badass csaj. Összetett, megfejthetetlen karakter, aki rengeteg meglepetést tartogat. Mellette nem unalmas az élet. A novelláknak köszönhetően pedig megismerhettem egy újabb Celaenát, azt, aki azelőtt volt, hogy elszenvedte élete legnagyobb tragédiáját.


Legrosszabb női főszereplő: Quin Kincaid (Arwen Dayton: Seeker)

Meglepő módon idén nem kígyózott hosszú sor ennél a kategóriánál. Egyetlen hölgyemény volt pusztán, akit se megszeretni nem tudtam, se megérteni. Ez pedig Quin.


Legjobb férfi főszereplő: Daemon Black (Jennifer L. Armentrout: Opposition) 

Vicces, szarkasztikus, úgy bánik a tollal, mint senki más, olykor egy idegesítő bunkó, szexi, odaadó, bátor, nem retten vissza semmitől, féltő, vad, szenvedélyes, érzéki... Egyszóval tökéletes. És a tökéletességét a végső összecsapás során sokszorosan sikerült bizonyítania.


Legrosszabb férfi főszereplő: Shinobu (Arwen Dayton: Seeker)

"Shinobu-tól a hideg rázott, valahányszor felbukkant" - sajnos nem a jó értelemben.




Legjobb női mellékszereplő: Maddie & Lizzie Hearts (Shannon Hale: Ever After High sorozat )

A Bolond Kalapos és a Szívkirálynő lányai - mit is mondhatnék? Két csodaországi bolondos figura, akiknek megvannak a maguk extrémen fura dolgaik. Az egyikük örök optimista, a másikuk pedig mindent és mindenkit utál (Csapjátok le a fejét!), de birodalmukból kiszakítva egy sor új kihívással találják szembe magukat, amiket a maguk őrült módján próbálnak megoldani. Garantáltan mosolyt csalnak az olvasó arcára!


Legrosszabb női mellékszereplő: Cecily (Julianne Donaldson: Edenbrooke)

Ezt a lányt receptre kellene írni alacsony vérnyomás ellen. Olvasás közben komoly késztetést éreztem aziránt, hogy jól megtépkedjem a hisztis, önimádó, beképzelt fejecskéjét. De a Túl szép Dorinája sem sokkal maradt le a dobogó legfelső fokáról.


Legjobb férfi mellékszereplő: Edmund (Elizabeth Richards: Szárnyak)

"Edmund személyében egy igazán különleges figurát ismertem meg. Magányos, sokak által megvetett, szeretetre éhes srácot, aki csak arra vágyott, hogy kis faluja lakói elfogadják, és egyetlen barátnője ne barátként tekintsen rá, miközben lepleznie kellett valódi származását is. Azt, hogy sötétfajzat vér is csörgedezik ereiben. Engem teljesen levett a lábamról, mi több, kedvencemmé avanzsált. "


Legrosszabb férfi mellékszereplő: Mini Cooper (David Levithan & John Green: Will & will)

Mini Cooper számomra túl sok, túl drámai karakter, aki szeret túlzásokba esni és túlreagálni a dolgokat




Legjobb szerelmespár: Callie & Kayden (Jessica Sorensen: Callie, Kayden és a megváltás)

Két fiatal, akik küzdenek az élettel, a világgal és önmagukkal.
Callie, Kayden és kettejük kapcsolata megjárja a hadak útját, ám ettől függetlenül rettentő mély, őszinte, tiszta, szenvedélyes, perzselő, és vad. Ők ketten olyan elemi páros, hogy az ritkaság. Amikor együtt vannak, akkor nem csak zizeg a levegő, de fel is robban!


Legjobb barátság: Dylan-Liam-Mason (A. O. Esther: Gombnyomásra 2.)

Eszter mestere a baráti kapcsolatok felépítésének (is). Kivétel nélkül, mindegyik sorozatában megfigyelhetőek a mély, szoros, őszinte barátságok. Olyan fajták, amilyenekről mindenki álmodozik, és szinte már inkább testvérnek érződnek. Nem véletlen, hogy tavaly Elijah-ék kerültek ide, idén pedig Liamék.


Legszebb szerelmi háromszög: Will-Tessa-Jem (Cassandra Clare: Az éjféli örökös)

Ennek a triónak 25 év és egy nagyobb fordulat elteltével is ugyanolyan szívszorítóan gyönyörű a kapcsolata, mint a Pokoli szerkezetek trilógia során. Minden megmozdulásukból sugárzik a másik feltétel nélküli szeretete, megbecsülése és tisztelete. Ahányszor róluk olvasok, gyors egymásutánban buggyannak ki a könnyeim.


Legjobb gonosz: Caleb (C. J. Roberts: Megigézve a sötétben)

Caleb nem kifejezetten gonosz, a Livvie-val való bánásmódja miatt én mégis úgy éreztem, ő a cím egyedüli győztese. Hátborzongató, mi mindent képes megtenni a bosszú nevében.  Tökéletes antihős.




Legjobb nyitókötet: Sara Raasch: Hó, mint hamu & Böszörményi Gyula: Leányrablás Budapesten

Nehéz volt a választás, számos ütős nyitókötet került a kezembe, így végül magyar és külföldi vonalon is kiemeltem egyet-egyet.
Böszörményi Gyula regényére egyetlen szó létezik, briliáns! Mind a stílus, mind a történet, mind pedig a szereplők. Nagyon jó kis századfordulós hangulata van.
A Hó, mint hamu pedig a világfelépítése, a gyönyörű, érzékletes leírásai, a kalandjai, valamint az egyedi karakterei miatt került fel a dobogóra.


Legjobb zárókötet: Robin LaFevers: Halandó szív

Idén fájóan sok kedvencemtől kellett elbúcsúznom, de a Halandó szív olvasása közben éreztem azt teljesen, 100 százalékosan, hogy maradéktalanul elégedett vagyok a lezárással. Sőt! A befejezés túlszárnyalta a sorozat korábbi köteteit, katartikus élményt okozva. Egyedül azt sajnálom, hogy nincs tovább.


Legszebb magyar borító: Moskát Anita: Horgonyhely

Ebben a kategóriában nem is volt kérdéses a Horgonyhely győzelme. Gyönyörű, tartalmas jelentéssel bíró borító, ahol nem csupán a kép, de a tipográfia is mesél a történetről. És őszintén szólva (1-2 kivétellel) ez az egyetlen olyan magyar könyv, ami igényes fedlappal látott napvilágot. Az év második felére mintha a borítótervezők/kiadók belefáradtak volna a dologba...


Legszebb külföldi borító: Mary E. Pearson: Az árulás csókja

Eleve a borító miatt figyeltem fel a könyvre. A színek, a részletei, a női alak, mind-mind káprázatos!
   



Legjobb kitalált világ: Sarah J. Maas: Az orgyilkos pengéje & Sara Raasch: Hó, mint hamu

Középkori helyszínek + fantasy elemek + rejtélyes könyvtárak, folyosók + harcosok + ismeretlen vidékek. Mi kell még?


Legjobb díszlet: Soman Chainani: Jók és Rosszak Iskolája

Újabb kategória, ahol a győztes sikere elsöprő. A szerző olyan világot épített fel aprólékos részletességgel, ami egyfelől lélegzetelállító, másfelől minden pici darabkája utalás valamire. Imádtam a Jók és Rosszak Iskolájának épületeit, a rájuk jellemző herceges/hercegnős vagy éppen főgonoszos tulajdonságokat, a jók és rosszak tanóráit, a mesei utalásokat, stb.. Hátborzongató és tündérkirálylányos!


Legjobb harcjelenet: Tüske és Gorm-gil-Grom összecsapása (Joe Abercrombie: Half the World - A harcos)

Celaenát csak az idei utolsó olvasmányom hősnője, az ízig-vérig harcos szenvedélytől fűtött Tüske tudta kiütni egy idegőrlő, vad, nyers összecsapással, melynek létrejöttére Tüske a könyv kezdetétől készült,  s minden megtett érte, hogy felnőhessen a feladathoz. Abercrombie pedig úgy tud csatajeleneteket írni, hogy ott az utolsó vércseppig minden megelevenedik az olvasó szeme előtt.


Legjobb akciójelenet: Ashék a haláltáborban (Elizabeth Richards - Szárnyak)

A csapat feszített tempójú beszökése, sokkoló eredményű felderítései, és látványos menekülése rettentően izgalmas. Amolyan körömlerágósan, amihez a helyszín hátborzongató mivolta adja a valódi fűszert.


Legdrámaibb pillanat: Tess bántalmazása (Sherry Gammon - Elviselhetetlen)

A történetben igen intenzíven jelen van a bántalmazás témája, és van benne egy rémisztően valósághű, durva jelenet, aminél már-már rosszul voltam, nekem fájt. A lelkem zokogott azokat a sorokat olvasva. A spoiler tartalom miatt viszont ennél többet nem mondhatok.


Legszebb pillanat: Philip & Marianne szerelmeslevele (Julianne Donaldson: Edenbrooke)

Sok szép pillanatnak lehettem idén is tanúja, nem volt könnyű választás. Ám Philip és Marianne szerelmeslevél írása libabőröztetően gyönyörű és romantikus volt.


Legjobb romantikus jelenet: Hope és Holder csókmentes randija (Colleen Hoover: Reményvesztett)

Te. Jó. Ég! Idén is csak ennyit tudok mondani. Holderék dupláztak a csókmentes randijukkal. Bár az írónő másik sorozatából Will, az utolsó versével keményen megszorongatta őket.




Legjobb disztópia: Amy Tintera: Reboot & Moskát Anita: Horgonyhely



Legjobb New Adult: Cassia Leo: Fekete doboz



Legjobb Young Adult: Kerstin Gier: Silber




Legjobb fantasy: Joe Abercrombie: Half the World



Legjobb történelmi: Robin LaFevers - Halandó szív



Legjobb romantikus: Julianne Donaldson: Edenbrooke



Legjobb humoros regény: Tara Sivec: Életek és édeségek



Legjobb gyerekkönyv: Katherine Applegate: Ivan, az egyetlen



4 megjegyzés:

  1. Nagyon jó kis összegzés lett!

    VálaszTörlés
  2. Egyet tudok érteni, főleg a legjobb könyvvel - én is imádtam az egész Hatalom-trilógiát. Viszont az írója Jennifer A. Nielsen, nem Niven (ő az All the Bright Places-t írta) (srry, hogy beleszóltam). :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ó, basszus, köszi, hogy szóltál, észre sem vettem, hogy rosszat írtam (pedig vagy 3x átolvastam). Idén gyorsan begyűjtöttem az első bakit. :D

      Törlés