2018. december 3., hétfő

Blogturné extra - Második kísértés



A Könyvmolyképző kiadó jóvoltából ismét olvashatjuk Jeaniene Frost remek könyveit és immár a második része érkezik Vlad könyvének. Vlad és Leila története semmiképpen nem hétköznapi, de ezt már tudjuk. Vajon a kapcsolatuk sorsáról sikerül dönteniük? Ki akarhat a lány életére törni? - Megtudhatjátok az Éjszaka hercege sorozat legújabb részéből.




Top10 idézet


"− Megbocsátok, de csak mert ilyen szépen kérted.
Seggfej – gondoltam. Aztán felnyögtem, ahogy azonnal felharsant Vlad foglyainak könyörgő kórusa, amibe szabadságért esdeklő sikolyok vegyültek. Nem csoda, hogy már unta a rimánkodást.
− Egy nap csak egy emberrel vagyok könyörületes – vetette a háta mögé. – Ahogy mondani szokás, ez ma nem a ti napotok, és a holnap sem kecsegtet sok jóval.
Azután a pillantása visszatalált hozzám.
− Most pedig kérj szépen, hogy gyógyítsalak meg!
Kezdesz TÉNYLEG átlépni egy határt – gondoltam, és rámeresztettem a szememet. Kivillantotta a fogait egy elbűvölő ragadozóvigyorban.
− Az én várbörtönöm, az én szabályaim."

"Mélyet sóhajtottam. Ha ki tudnám rángatni ezt a hangot a fejemből, felrepíteném a holdra egy jó adag áram kíséretében, amit belelőnék. Ezzel a gondolkodásmóddal egy lépésre voltam attól, hogy olyan legyek, mint Gollam A Gyűrűk Urában. A következő az lesz, hogy a saját tükörképemmel fogok vitatkozni."

"Azonnal elkezdtem gondolatban a „That’s the Way” című számot énekelni a KC and the Sunshine Bandtől. Vlad nem csak hihetetlenül nagyhatalmú vámpír volt, aki a világ legismertebb, élőholtakról szóló történetét inspirálta. A gondolatokban is olvasott. Az esetek többségében.
Az ajka felfelé görbült. 
− Legalább tarthatnál néha kívánságműsort, hogy mit énekelsz, amikor ki akarsz zárni a gondolataidból."

"– Azt mondod, szeretsz, de a férfi, akit te szeretsz, nem létezik. Az a férfi nem élte volna túl az éveken át tartó verést és erőszakot gyerekként, amikor csak a puszta gyűlölet tartotta vissza attól, hogy megtörjön. Az a férfi nem húzott volna karóba húszezer foglyot, hogy rettegésbe taszítson egy felé nyomuló nagyobb sereget, mert a félelem maradt az egyetlen taktikai előnye. Az a férfi nem börtönözte volna be az egyik legközelebbi barátját, amiért hazudott neki egy nőről, akihez gyengéd érzelmek fűzték. Én nem az a férfi vagyok.
Leengedte a kezét, és hátralépett, az arckifejezése még mindig ijesztően heves volt. 
− Látod, nem azt akarod, hogy én szeresselek. Te arra a férfire vágysz, akit kitaláltál magadnak. A lovagra, de én a sárkány vagyok, és mindig is az maradok"

"Azzal elindultam lefelé, közben igyekeztem gondolatban énekelni bármit, ami eszembe jutott. Sokkal nehezebb volt Vlad közelében lenni, mint csak álmomban látni. Az érzések, amiket igyekeztem elnyomni, könyörtelen erővel törtek újra felszínre, és ez még csak a szívemre gyakorolt hatása volt. A kezem bizsergett a bőre egészen pici érintésétől is, és ha a ruhái ennél is kihívóbban tapadtak volna a testéhez, akkor nekem pillanatokon belül eau de ribi szagom lett volna bármelyik vámpír szemében."

"Amint kiértünk Cattel a látóköréből, megállítottam a nőt. 
Nem kell tovább kísérned – gondoltam sietve. Ha Vlad rájön, hogy segítettél, dühös lesz. 
− Éppen ezért Bones már el is kezdett csomagolni – mondta kuncogva. Aztán lehalkította a hangját, és közelebb hajolt. – De nem rakod polcra a legjobb fegyveredet csak azért, mert kockázatos használni. Ezt Vlad mondta egyszer nekem. Most túlzottan benne van a Nagy És Erős Férfi szerepében, hogy emlékezzen rá. 
− Fején találtad a szöget – feleltem szárazon."

"− Azt hiszed, megpróbállak elcsábítani? Ez aztán az önteltség! Pedig jól tudod, hogy sosem engedtem vissza egy volt szeretőmet sem az ágyamba.
A borosüvegre pillantottam, aztán a romantikus világításra és végül vissza rá. Ha nem elcsábítani akar, akkor kínozni azzal, ami nem lehet az enyém. Én egyszerűen öltöztem, egy tengerészkék ruha volt rajtam, ami a térdemig ért. Az ő fekete nadrágja viszont szorosan az altestéhez tapadt, hófehér inge pedig szépen kiemelte tökéletes szabású, ében zakóját. Az ing nyitva volt, hogy felfedje a nyakát és a mellkasa első pár centijét. Platina mandzsettagombjai felragyogtak, amikor megcsúszott rajtuk a tűz fénye. Hosszú, fekete haját pedig hátrafésülte, ez is csak kiemelte szikár, érzéki vonásait és rabul ejtő, rézszínű pillantását.
Már csak az hiányzott volna, hogy lassan meleg karamellát csurgasson a meztelen mellkasára, és bármelyik bíróság elítélte volna szexuális kínzásért."

"− A szexszel zsarolsz? 
A mosolya kiszélesedett. 
− Ki mondta, hogy tisztességesen fogok játszani? 
A szám sarka megrándult, de túl komoly volt ez a téma ahhoz, hogy elvicceljük. 
− Hozzád akarok menni, Vlad. A ma még túl korai, de… 
− Miért? 
A kérdést nem fűszerezte humor. Végre ráébredtem, hogy teljesen komolyan beszél, és a tizenkilencedik századi kisasszony felszínre tört: 
− Mert ez az egész olyan váratlanul történt! 
A kifakadásom után, amit még Scarlett O’Hara is rosszallóan nézett volna, megpróbáltam értelmesebben is megmagyarázni a dolgot: 
− Szeretném, ha az esküvőnk különleges lenne. Nincsen ruhám, neked nincsen vőfélyed, és virágok helyett karóba húzott hullák díszítik a verandát. 
− A virágok már úton vannak, és a vőfélyem is, három varrónő áll készenlétben, hogy olyan ruhát készítsen neked, amilyet csak akarsz, és leszedettem a hullákat – felelte azonnal."

"− Ha legközelebb le akarsz rázni, csináld azt, amit a modern férfiak. – A hangom érdesebb volt, mint a smirgli. – Mondd, hogy dolgokat intézel, vagy valami. Úgy udvariasabb. 
Rezes pillantása lángoló smaragdzöldre váltott, ezzel bizonyítva nem emberi voltát. 
− Nem vagyok modern férfi. 
Hát persze, hogy nem, de fájna neki, ha egy kicsit kevésbé lenne bonyolult, bosszantó és titokzatos? Legalább néha!"

"− Ismerlek, ismerem az igazi lényedet, és lehet, hogy nem értek egyet mindennel, mert mesterdiplomád van középkori kínzásokból, arról nem is beszélve, milyen nehezedre esik beismerni az érzéseidet, amik komolyabbak, mint a törődés vagy a vágy, amit mifelénk úgy neveznek, hogy félsz az elköteleződéstől – mély levegőt vettem a következő rész előtt −, de én akkor is szeretlek, Vlad. Téged, a sárkányt (...)"




Nyereményjáték


A mostani tíz állomásos blogturnénk az Éjszaka hercegéről szól, azonban ti is ismerhetitek a többi szereplőt, mi több lehet olvastátok mások könyvét is. A mostani játékunkban minden állomáson találtok egy könnyebb kérdést, amire a helyes megfejtéseket a Rafflecopter dobozába írjátok be.
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.


Kit gyűlöl legjobban Vlad és családtagja?




Nézzetek be a többi állomásra is

12/01 Függővég - Vlad otthona
12/03 Dreamworld - Top10 idézet
12/05 Sorok között - Booktrailerek
12/08 Dreamworld

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése