Jenni Fletcher - A herceg nem jár egyedül

Miss Caro Foyle az elsőbálozó időszakát Londonban tölti a nagymamájánál, de hamar rászedi egy alattomos férfi. Bár nem kompromittálódott, mégis úgy dönt, hogy nem érdekli a férjfogás, ám Londonba érkező édesanyja vérszemet kap, amikor a szomszédságba beköltözik a Campion hercege a féltestvérével. Tartsatok bloggereinkkel A herceg nem jár egyedül című regény blogturnéján, és ne felejtsetek el játszani, ugyanis egy olvasónk a turné végén megnyeri a könyvet a Menő Könyvek Kiadónak hála!

 

 

Jenni Fletcher: A herceg nem jár egyedül 

 

Kiadó: Menő Könyvek

ISBN: 9789635848256
Oldalszám: 336 oldal

Fordító: Balássy Fanni

Fülszöveg:

Caro Foyle-nak elege van a szezonból. Megpróbál talpra állni a szökéses botránya után, és egyetlen porcikája sem kíván a bálterembe lépni. Mielőbb haza akar jutni, hogy távol a társaság éles szemétől és élénk fantáziájától kitalálja, mit kezdjen az életével. Azonban nagymamája tanácsára úgy dönt, mégis kivár, mert London elhagyásával csak még több figyelmet vonna magára. Amikor a szomszéd házba beköltözik egy jóképű herceg és annak megnyerő féltestvére, Caro minden korábbi terve fenekestül felfordul. Egy újabb elsőbálozós romantikus regény a Hogyan veszítsünk el egy grófot tíz hét alatt című kötet szerzőjétől.

Saját véleményem:

Azt hiszem, igazán hálásak lehetünk a Bridgerton sorozatnak, ugyanis az utóbbi években reneszánszukat élik a könnyed, humoros történelmi romantikus regények, ráadásul egyre több olvasó nyit a régenskor felé. Egy olyan kor felé, amit szép ruhák, bálok, társadalmi elvárások és tiltott érzelmek jellemeznek. Ebbe a hangulatos világba kalauzol el minket Jenni Fletcher A herceg nem jár egyedül című regénye is, mely egyszerre könnyed, szellemes és romantikus. Ráadásul finom összeköttetésben áll a szerző korábban, magyarul megjelent regényével is (aggodalomra semmi ok, annak ismerete nem szükségeltetik). 

"- Olyasvalakinek tűnik, aki sok mindenre képes. Tulajdonképpen bármire, amit a fejébe vesz."

Még így a bejegyzés elején szeretném leszögezni, hogy bár Jenni Fletcher korábbi regénye címben és némileg tartalomban is asszociált egy régi csajos vígjátékra, ez most nem áll fent. A magyar cím persze némileg hajaz egy '99-es romantikus vígjátékra, de én ezt inkább ügyes marketingfogásnak titulálnám, semmint tartalom béli egyezésnek. És most, hogy ezt tisztáztuk, rá is térhetünk a lényegre. 

A történet középpontjában Caro áll, aki egy majdnem botrányba fulladó szökési kísérlet után kiábrándul a házasság intézményéből. Bár korábban Caro a tökéletes első bálozó mintaképe volt, a szezon ékköve, balul elsült romantikus kalandját követően többé látni sem kívánja a báltermeket, és szíve szerint messzire menekülne Londontól, a férjvadászat és pletykák világától. Csakhogy a társadalmi elvárások mindezt nem teszik lehetővé számára... 

A helyzet azonban tovább bonyolódik, amikor a szomszédba két rendkívül vonzó úriember költözik: egy büszke herceg és megnyerő féltestvére. A gond csak az, hogy míg a lány édesanyja a "jó parti" herceget szeretné férj státuszban látni, addig Caro figyelmét a sem rangban, sem vagyonban nem túl vonzó, ám annál érdekesebb féltestvér, Marmaduke kelti fel. (Igen, Marmaduke, mint a filmes kutya.) És ki tudja, talán a házasság elöl mégsem lehet elmenekülni. De vajon mindenkinek jár az igaz szerelem, vagy olykor a kötelesség felülírja a szív szavát?

Caro egy okos, intelligens hősnő, aki nem csupán megkérdőjelezi, de olykor bizony feszegeti is a társadalmi elvárások határait. Olvastatok már rózsaszín hajú hősnőről regency regényben? Mert én nem. Caro tehát egy talpraesett, határozott hölgy, aki igyekszik megtalálni saját útját. Az úriemberek pedig remekül kiegészítik őt. Mind a herceg, mind pedig Marmaduke izgalmas karakter saját történettel. Utóbbi esetében például cseppet sem elhanyagolható a féltestvér státusz, ami a régenskorban nagyon is meghatározó volt valakinek a jövője szempontjából. Hatalmas teher, főként akkor, ha az ember testvére hercegi ranggal rendelkezik. 

Jenni Fletcher azonban nem olyan szerző, aki könnyes drámákat ír, műveit a könnyedség és a sziporkázó humor jellemzi, ez a regény pedig tökéletesen hozza mindezt. A történetben a csipkelődő párbeszédek, a humor és a romantika tökéletes arányban keveredik egymással, éppen úgy, ahogyan a szerző egyensúlyozik a komolyabb témák és a könnyed szórakoztatás között. 

Minden sorát imádtam ennek a történetnek. Vicces volt, bájos és szerethető. Pontosan azt adta, amire vágytam: egy laza, könnyed, humoros kis love story-t regency csomagolásban, csipetnyi komolysággal és olyan társadalmi témák feszegetésével, mint a korabeli nők helyzete a házassági piacon. 

Ha szerettétek a szerző korábbi regényét, vagy szimplán Bridgerton rajongók vagytok, én bátran ajánlom nektek. Aranyos történelmi romantikus, egyben tökéletes választás egy kellemes nyári kikapcsolódáshoz. Vagy igazából bármelyik évszakhoz ideális. 

Pontszám: 5/4

Kedvenc szereplő: Caro, Marmaduke, Rafe

Kedvenc jelenet: spoileres

Negatívum: -

Borító: 5/5
Sorozat:

Megtetszett? Vidd haza!

Nyereményjáték

Ezúttal nemesi rangokat / címeket keresünk! Minden oldalon találtok egy rövid jellemzést, amiből ki kell találnotok, melyik rangra gondoltunk, és be kell írnotok a Tally megfelelő sorába.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

Egy középkori eredetű, magas rangú főnemesi cím, amely a hierarchiában a báró felett, de a herceg alatt helyezkedik el. Történelmileg a király legfőbb bizalmasait, a vármegyék élén álló hűbéreseket vagy a királyi tanács tagjait illette meg.

Tally űrlap

Nézzetek be a többi állomásra is

06/19 Hagyjatok! Olvasok!
06/21 Kelly és Lupi olvas
06/23 Dreamworld
06/25 Ambivalentina

Linsey Miller - Dal és tenger hercege

Ha neked is a kedvenc meséid közé tartozik A kis hableány, akkor ne hagyd ki Linsey Miller regényét, a Dal és tenger hercegét, amely Eric herceg történetét meséli el. Tarts bloggereinkkel a turnénk során, és akár egy példányt is nyerhetsz a könyvből a Manó Könyvek jóvoltából!

 

 

Linsey Miller: Dal és tenger hercege

 

Kiadó: Manó Könyvek

ISBN: 9789635848270
Oldalszám: 304 oldal

Fordító: Hartinger Emese

Fülszöveg:

Vellónia hercegét, Ericet egész életében kegyetlen átok sújtotta: ha bárki olyat csókolna meg, aki nem az igaz szerelme, a herceg meghal. Miközben a szomszédos királyság a legapróbb ürügyet is megragadná, hogy lerohanhassa a birodalmat, és kísértetkalózok rémtörténetei keringenek a tengereken, Eric kétségbeesetten kutatja, hogyan törheti meg az átkot és mentheti meg a népét. A megoldás végül egy levél formájában érkezik, amit rég elvesztett édesanyja hagyott hátra neki. A sorokból kiderül: Ericnek vagy meg kell találnia az igaz szerelmét, azt a lányt, akinek a lelke tiszta, a hangja pedig a tenger dallamával vetekszik, vagy el kell pusztítania a boszorkányt, aki egykoron megátkozta. Így hát a herceg útnak indul, hogy felkutassa Szerénia szigetét, a tengeri boszorkány legendabéli otthonát. De amikor egy hajótörött, lángvörös hajú lány sodródik az életébe, akinek mosolyától elcsendesül mind a hét tenger, Eric rájön, hogy az igaz szerelem talán mégsem olyan elérhetetlen, mint korábban hitte.

Saját véleményem:

A korai Disney mesék hercegei kifejezetten egysíkúnak mondhatóak és inkább funkcionális cselekményelemként szolgálnak, semmint kidolgozott, valódi karakterekként. Jellemfejlődésük és személyiségjegyeik minimálisak, inkább a hősnők jutalmaként szolgálnak - sok esetben még nevük sincsen. Ennek részben az az oka, hogy 1930-40 környékén még nehezen tudtak maszkulin, élethű karaktereket animálni és mozgatni, sokkal könnyebb dolguk volt a lágyabb női karakterekkel, állatokkal, törpékkel, stb.
Néhány évtizeddel később azonban mindez megváltozott, a férfi karakterek végre nevet, személyiséget, motivációt, sőt, sok esetben önálló történetet és főhős szerepet is kaptak, elég csak Aladdinra, Herculesre vagy Tarzanra gondolni, Nyálas Eugénről nem is beszélve. 

Visszakanyarodva az első hercegekre, Linsey Miller Hercegek c. sorozata viszont épp ezt az űrt igyekszik kitölteni. A szerző azért alkotta meg ezt a sorozatot, hogy esélyt, mélységet, saját motivációt és önálló történetet adjon a háttérbe szorultaknak. És milyen jól tette! Eric, Fülöp és Bájos herceg - a sorozat első három főhőse - mind olyan karakter, akik mellett könnyű elsiklani, akik lehetnek jóképűek, jó partik, de ezen túlmenően felejthetőek... tetteik sok esetben érthetetlenek is. 
A sort Eric herceg nyitja, A kishableány sármos hercege, akiről egészen mostanáig csak annyit tudtunk, hogy a szívére hallgatás helyett a hangokat követi, és hogy van egy irtó édes kutyája, Max. De vajon mi van mindezek mögött? Ki ő valójában és miért viselkedik úgy, ahogy? Milyen életet élt Ariel előtt, kik voltak a barátai, a családja, mi a hobbija? És miért habozik a csóknál?
Nos, az a jó hírem van, hogy minderre végre választ kaphatunk a Dal és a tenger hercegében, ami egész korrekt motivációt és érzelmi hátteret ad hercegünknek, ezáltal pedig jóval közelebb is hozza őt. A történet alapja a klasszikus Disney-féle A kishableány sztori, a trükk csak annyi, hogy ezúttal nem Ariel, hanem a herceg szemszögéből követhetjük végig az eseményeket, miközben őt magát is jobban megismerjünk. 

Ha lehetek veletek őszinte, engem valahogy mindig is hidegen hagyott Eric herceg, értetlenül álltam Ariel rajongása előtt, mi több, egy tesze-tosza férfit láttam magam előtt, akiért nemhogy az uszonyomat vagy hangomat nem áldoztam volna fel Ariel helyében, de még egy hajtincsemet sem. Mindezek tekintetében őszintén kíváncsi voltam, mit tud vele kezdeni Linsey Miller, hogyan kelti életre és szerethetővé. És tudjátok mit? Ezek után én voltam a legjobban meglepve, hogy már az első fejezetekben belopta magát a szívembe, és izgatottan faltam az oldalakat, hogy még jobban elmélyedjek ebben a történetben. Konkrétan ennyit jelent az, ha egy karakter személyiségjegyeket, motivációt és érzelmi hátteret kap - Eric pedig mindenből kap bőven, ráadásul mesebéli tetteire (vagy nem tetteire) is válaszokat kapunk. 
Ebben a feldolgozásban Ericet már születése előtt elátkozza egy boszorkány (vajon ki?), ami alapjaiban változtatja meg az élethez és az emberekhez való viszonyát. Az átok szerint, ha Ericet bárki megcsókolja, aki nem az őszinte és igaz szerelme, akkor a trónörökös azon nyomban életét veszti. Ez nem csak fiatalkorát határozza meg, de kihatással van koronázására és abbéli kötelezettségeire is, hogy trónra lépése előtt feleséget kell találnia, később pedig örökösöket nemzeni. Ráadásul az őt sújtó átkot titkolnia kell, hisz annak kitudódása az életébe kerülhet. 
Egy nap azonban a herceg rábukkan édesanyja titkos levelére, amiből még több információt tud meg az átokról, az átkot kivető boszorkányról és anyja ténykedéseiről, és persze az is kiderül, hogy két út áll előtte: még a koronázása előtt rátalál az igaz szerelemre vagy megpróbálja felkutatni a boszorkány lakhelyét és megtörni az átkot. És ez az a pont, ahol felbukkan Ariel, aki bár néma és ellent mond annak a papírra vetett igaz szerelemnek, amire a herceg vár, mégis megdobogtatja a szívét... Az átkot meg kell törni, a kérdés csak az: miként?

 

A szerző részéről szerintem nagyon ötletes és okos húzás volt ez az átok dolog, szépen összekapcsolja a már ismert történetet és választ ad, annak nyitott vagy nem értett kérdéseire, miközben lehetőséget teremt arra, hogy újabb kalandokat éljünk át. És persze arra is, hogy megismerjük Eric érzéseit, gondolatait, családját, királyságát, barátait. Utóbbiakat külön kiemelném, szerintem ez a szál erős lett, és további szerethető mellékszereplőkkel bővítette a világot. 

A történet egésze könnyed, olvasmányos, még ebben a rettentő nagy kánikulában is jól csúszik, valósággal felpezsdíti az ember. Nem mondom, hogy hibátlan mű, mert míg a történet eleje nagyon pörgős, szerethető és feszes tempójú, addig a másik, ami több ponton is messzebb rugaszkodik a már ismert alapoktól, picit megcsúszott. Ennek ellenére számomra abszolút pozitív élmény volt, tovább bővítette A kishableány történetét, hozta a nosztalgiafaktort, közben pedig tényleg esélyt adott Eric karakterének, hogy végre hallassa a hangját. Ez utóbbi pedig maximálisan sikerült is neki.
Bátran ajánlom minden gyereklelkű, Disney-rajongó felnőttnek és fiatalnak. A regény teljes mértékben Young Adult, annak határait egy percig sem lépi át, szóval akár nagyobb gyerekek, kiskamaszok is olvashatják, de az az igazság, hogy én harminc plusszosan is imádtam! Alig várom, hogy kezemben tarthassam a sorozat következő részét: Fülöp ugyanis végképp egy hidegen hagyós karakter, nulla karakterizálással. 

Pontszám: 5/4

Kedvenc szereplő: Ariel, Eric, Gabriella, Vanni, Max

Kedvenc jelenet: a baráti kardpárbaj 

Negatívum: a második fele cseppet döcögősebb

Borító: 5/5
Sorozat: Disney Hercegek #1, önállóan olvasható

Megtetszett? Vidd haza!

Nyereményjáték

Ismered A kis hableány minden szereplőjét? Akkor biztosan könnyedén kitalálod, hogy melyik szereplő bújt el az anagrammákban! Ha kitaláltad a megoldást, csak írd be a Tally form megfelelő sorába a helyes megfejtést!
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

cink áfa

Tally űrlap

Nézzetek be a többi állomásra is

06/24 Utószó 

06/26 Csak olvass!

06/27 Dreamworld

Margaret Rogerson - Vespertine

A Kossuth Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent Margaret Rogerson Vespertine - Holtak tisztítója c. regénye. Ennek örömére a Blogturné Klub bloggerei bemutatják Artemisia baljós történetét, melyben a Szürke Nővérnek tanuló apácanövendéknek egy visszajáró szellemmel, vagyis magával az ártó gonosszal kell szembe szállnia.
Tarts velünk, kövesd a turné állomásait és nyerd meg a kiadó által felajánlott regény egy példányát.

 

 

Margaret Rogerson: Vespertine - Holtak tisztítója

 

Kiadó: Kossuth Kiadó

ISBN: 9789636368357
Oldalszám: 416 oldal

Fordító: Rusznyák Csaba

Fülszöveg:

A holtak szellemei nem nyugszanak…
Artemisia Szürke Nővérnek tanul, vagyis olyan apácának, aki az elhunytak testét tisztítja meg, hogy a lelkük békében távozhasson – máskülönben éhes, veszélyes szellemként élednek fel. Artemisia szívesebben tölti idejét a holtakkal, mint az élőkkel, akik heges kezéről és zűrös múltjáról suttognak.
Amikor zárdáját megszállott katonák támadják meg, Artemisia egy szent relikviájához kötött ősi szellem felébresztésével védi meg otthonát. Ez egy visszajáró, rosszindulatú lény, melynek iszonyatos ereje csaknem felemészti őt – de eljöttek a holtak, és csak egy vespertine, azaz egy főrelikvia használatára kiképzett papnő állíthatja meg őket. Mivel a vespertine-ek minden tudása rég elveszett, Artemisia az utolsó még létező szakértőhöz fordul segítségért: magához a visszajáróhoz.
Miközben felgöngyölíti a szentek, a titkok és a sötét mágia baljós rejtélyét, Artemisia rájön, hogy az ártó gonosszal talán csak úgy szállhat szembe, ha elárul mindent, amiben hisz – feltéve, hogy a visszajáró nem árulja el őt még azelőtt.

Saját véleményem:

Margaret Rogerson neve a hazai olvasóközönség számára is ismerősen csenghet a Könyvek varázslata duológia, valamint a Hollók varázslata miatt. És bár utóbbi engem, személyesen annyira nem nyűgözött le, az előbbi kellően belopta magát a szívembe ahhoz, hogy újra és újra esélyt adjak a szerzőnek. Na, meg gyarló módon odáig vagyok a Charlie Bowater borítókért.

"– Néha, ha meg akarsz menteni valakit, először a saját túlélésedről kell gondoskodnod."

Az már a borítóból is kiderül, hogy a Vespertine esetében egy kellően komor és sötét hangulatú regénnyel lesz dolgunk, amit tovább erősít a fülszöveg is. És ez bizony így is van. A Vespertine egy igazán sötét hangulatú fantasy, melyben természetfeletti erők, ősi titkok és egy erős hősnő kapják a főszerepet. 

A történet főhőse Artemisia, egy fiatal novícia, aki Szürke Nővérnek tanul, vagyis olyan apácának, aki a holtak testét tisztítja meg, hogy a lelkük békében távozhasson. A világot holtak szellemei veszélyeztetik, amelyek megfelelő rituálé nélkül különböző erősségű, ámde pusztító fenyegetéssé válnak - akár meg is szállhatják egy-egy ember testét. Artemisia múltja, s jelenbéli törekvései miatt mindent elkövet, hogy életét e zárda falai között élhesse le, felkészítve a holtakat végső pihenésükre. Ám amikor a zárdáját megszállott katonák támadják meg, Artemisia kénytelen kapcsolatba lépni egy rendkívül hatalmas szellemmel, egy visszajáróval, akit egy szent relikviájához kötöttek. Ez a döntés viszont igen súlyos következményekkel jár, amik a lány identitásáról és erejéről alkotott képet is próbára teszik, amellett, hogy kihatással van világukra is. Ahhoz, hogy valaki egy ilyen hatalmas lényt kiszabadítson és uraljon, megfelelő képzettség kell, amivel Artemisia novícia lévén nem rendelkezik. Így hát bármennyire is sikeresnek bizonyul a mentőakciója, a következmények sokkal nagyobb horderejűvé válnak, alapjaiban megkérdőjelezve saját magát és a királyság sorsát. 

Artemisia egy visszahúzódó, rideg, magányos karakter, aki egész életében kívülállónak érezte magát. Nem találja a helyét más emberek között, kényelmetlenül érzi magát társaságban, így számára a zárda és az általuk végzett tevékenység mondhatni, hogy a biztonságot jelenti. Mindemellett viszont rendkívül okos, felelősségteljes, szomjazik a tudásra. Kimondom: nem egy hőstípus. Ő nem azért cselekszik, mert bátor vagy mert hírnevet szeretne, hanem azért, mert adott helyzetben azt a döntést ítéli helyesnek. 
Artemisia személyiségét tekintve különösen zseniális írói húzásnak tartom a szerző részéről azt, amit a visszajáró kiszabadításával okoz a lánynak. A kiszabadított lény veszélyes, gúnyos, ereje pedig hatalmas. Komoly fenyegetést jelent bárkire, kiváltképp hordozójára. Nagyon érdekes, ahogy kettejük kapcsolata fokozatosan alakul, ahogy e szellem, aki a világ rossznak ítél fokozatosan rávilágít dolgokra, melyek alapjaiban formálják hősnőnk személyiségét, világnézetét, miközben az egymás életében betöltött szerepük és megítélésük is folyamatos változásban van. Nehéz erről spoilerek nélkül beszélni, de az biztos, hogy a regény egyik legjobb része ez a kapcsolat, és az, ahogyan formálja a főszereplők karakterét. 

Összességében úgy gondolom, hogy a Vespertine egy izgalmas, nem teljesen tökéletes, ámde annál szerethetőbb történet. A sztori eleje kicsit döcögős, itt-ott vannak hiányosságai (főleg világépítés szempontjából), de amint beindul a buli, úgy válik egyre szerethetőbbé és érdekfeszítővé. Kimondottan ajánlom a sötét hangulatú történetek kedvelőinek, azoknak a középkori atmoszférát kedvelőknek, akik szeretik, ha egy fantasy történetben van nyomozás, titkok, sötét mágia és sok-sok morally grey vonás. Ráadásul muszáj kiemelnem, hogy a szerző ezúttal is remekel hangulatteremtésben - én legalábbis nagyon szeretem az érzékletes leírásait. Szerintem megéri adni neki egy esélyt, még azt is megkockáztatom, hogy remek őszi olvasmány egy borongós napon. 

Pontszám: 5/4

Kedvenc szereplő: Vespertine és a visszajáró

Kedvenc jelenet: spoileres

Negatívum: eleje kicsit lassabban indult be

Borító: 5/5
Sorozat:

Megtetszett? Vidd haza!

Nyereményjáték

Mostani játékunk során nincs más dolgotok, mint elolvasni a kiadó oldalán található beleolvasót és megválaszolni az állomásokon olvasható kérdéseket.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

Kinek a szemében szentek a hollók?

Tally űrlap

Nézzetek be a többi állomásra is

06/02 Dreamworld - extra
06/04 Csak olvass!
06/07 Könyv és más
06/10 Dreamworld

Lauren Roberts - Powerful

Lauren Roberts Powerful című kötete ismét visszarepíti az olvasókat a Powerless - Hatalom nélkül világába, ahol a túléléshez nemcsak erőre, hanem bátorságra is szükség van. A kiegészítő kötet középpontjában most Adena - Paedyn legjobb barátnője - áll, aki varrónőként próbál boldogulni a veszélyekkel teli birodalom nyomornegyedében, de egy váratlan találkozás teljesen megváltoztatja az életét. Tartsatok velünk a blogturné állomásain, és ne felejtsetek el játszani, hiszen a turné végén egy szerencsés olvasó megnyerheti a kötet egy példányát!

 

 

Lauren Roberts: Powerful - Adena története

 

Kiadó: Lampion Könyvek

ISBN: 9789636148928
Oldalszám: 288 oldal

Fordító: Nánási Yvette

Fülszöveg:

A Powerless eseményei idején játszódó regényben a rajongók egyik kedvence, Adena kap saját történetet.
Miután Paedynt kiválasztották a Purgáló Próbatételekre, Adenának egyedül kell boldogulnia a Dézsma utcáin. Amikor egy lopási kísérlete balul sül el, egy titokzatos férfi menti meg. Mak nemcsak a vonzó külseje, hanem homályos múltja és titokzatos képessége miatt is kitűnik a nyomornegyed alacsony rangú Elitje közül. Adenával összefognak, hogy még a játszmák előtt találkozhassanak a szeretteikkel, ám arra nem számítanak, hogy a küldetés jócskán próbára teszi a hűségüket, a szerelmüket, sőt az életüket is.

Saját véleményem:

Ismeritek azt az érzést, amikor annak ellenére váltotok jegyet egy vonatra, hogy tudjátok, mi fog rátok várni? Megteszitek, mert tudjátok, hogy gyönyörű, felejthetetlen és kalandos lesz az odavezető út, az út, ami egyenesen egy tátongó szakadékba vezet, méghozzá egyre sebesebb tempóban. Nos, én pont így vágtam bele a Powerfulba, Adena történetébe... Nem fogok hazudni, fájt. 

"– Az égben találkozunk."

Most, hogy végére értünk a sorozatnak, furcsa, egyben nosztalgikus élmény volt visszacseppeni a kezdetekhez, oda, ahol minden kezdődött. A Powerfulban azonban nem Paedyn történetét követhetjük nyomon barátnője, Adena szemszögéből, hanem az életvidám varrólányt magát ismerhetjük meg. Ha te azok közé tartozol, akik olvasták a sorozatot, vagy legalább az első részt, akkor pontosan tudni fogod, hova futnak ki az események. Ha viszont úgy olvasod ezt a bejegyzést, hogy még nem volt szerencséd a fő sztorihoz, akkor azt javaslom, kezdj a Powerlesszel. Anélkül is értelmezhető persze, önmagában is megállja a helyét, de nem lesz teljes, nem fogod érteni a világot, a háttéreseményeket, stb. Szóval, ha van rá mód, irány az első kötet. 

Most, hogy ezt tisztáztuk, térjünk rá a Powerfulra, ami voltaképpen egy kisregény, egy kiegészítő sztori, melyben Adena, mint közönségkedvenc mellékszereplő megkapja a maga kis rivaldafényét. Mellé pedig csatlakozik Mak, a kovácsfiú. 

Adena - képessége ellenére - sosem bizonyult jó tolvajnak. Első alkalommal Paedyn mentette meg az őt üldözők karmai közül, majd Pae kiválasztása után Mak, a kovácsfiú sietett a segítségére. Míg Pae személyében Adena barátra és bajtársra lelt, addig a fiú valami egészen mást hozott az életébe: szövetségest, bajtársat, mestert és valamit, ami mindezeknél is több. És tulajdonképpen pontosan erről: Mak és Adena megismerkedéséről, s szokatlan kapcsolatuk rövidke időszakáról szól a Powerful. Titkok, tervek, mentési akció, árulás, szerelem, barátság, kegyetlenség, hatalom - ez mind visszaköszön a lapokon. 

A történet középpontjában a Mak és Adena által kötött alku áll, melynek értelmében Adena készít egy palotaőr ruhát a fiúnak, hogy beszökhessen a palotába, az pedig cserébe bejuttatja őt barátnőjéhez még a próbatételek előtt - és persze nem hagyja üresen a varrólány hasát sem. Egyszerű alku, mégis rengeteg bonyodalmat okoz... Azzal, hogy hőseink szinte minden idejüket együtt töltik, tanítják egymást, akarva-akaratlanul is hat rájuk. Ráadásul mind a ketten cipelik a maguk terheiket... 

A Powerful inkább az érzelmek könyve, semmint a cselekményé, ám pont ettől olyan erős, meg attól, hogy Damaklész kardja is ott lebeg felette. Nem fogok hazudni, lesz, amikor fájni fog, amikor úgy fogsz zokogni, akárcsak egy kisgyerek, miközben a szíved megszakad. De megéri. Megéri mindazért az érzelmi töltetért, üzenetért, amit adni fog. 

Aranyos, tanulságos, megható kisregény a Powerless világából. Olvassátok el, nem fogjátok megbánni!

Pontszám: 5/4

Kedvenc szereplő: Adena, Mak

Kedvenc jelenet: ütés tanítás, csillagos este

Negatívum: kicsit kaotikus időkezelés

Borító: 5/5
Sorozat: Hatalom nélkül #1,5

Megtetszett? Vidd haza!

Nyereményjáték

Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

Ka_n  V_eg_r

Tally űrlap

Nézzetek be a többi állomásra is

06/02 Kitablar 
06/05 Könyv és más 

06/08 Dreamworld
06/11 Sorok között 

Blogturné extra - Vespertine

A Kossuth Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent Margaret Rogerson Vespertine - Holtak tisztítója c. regénye. Ennek örömére a Blogturné Klub bloggerei bemutatják Artemisia baljós történetét, melyben a Szürke Nővérnek tanuló apácanövendéknek egy visszajáró szellemmel, vagyis magával az ártó gonosszal kell szembe szállnia.
Tarts velünk, kövesd a turné állomásait és nyerd meg a kiadó által felajánlott regény egy példányát. 

 

Kedvcsináló idézetek

 

 

"– Ne aggódj, ez nem egy másik szellem. Csak Julienne nővér.
Sophia erre csak még erősebben szorított.
– Az rosszabb – suttogta."

"Sophia megrángatta a habitusomat, aztán a fülembe suttogott, de közben egy pillanatra sem vette le a szemét Julienne nővérről.
– Igaz, hogy növendékeket eszik?
– Ha! – kiáltott fel Julienne nővér, és felénk pördült. Sophia összerezzent. – Szóval most ezt beszélik rólam? Helyes! Nincs is jobb egy szaftos, ízletes növendéknél. Na, jól van, lányok, gyertek csak, gyertek! – mondta, majd megfordult, és csoszogva elindult visszafelé, amerről jött, a lámpás lengedezett ráncos kezében."

"– Jobban átgondoltam volna a szavaimat, ha tudom, ezt az iszonyatos kását tolták az orrod alá.
– Ez borsófőzelék.
– Úgy mondod, mintha az jobb lenne. Mindegy, láss csak hozzá. Egyél csak, amíg én szenvedek."

"Lehet, hogy a visszajáró szörnyeteg volt, de az én szörnyetegem."

"– Halálos félelmet érzel, nem igaz?
Royce csak bámult az ajtó felé.
-Komolyan fontolgatom, hogy megiszom egy sört."

"Régóta gyanítottam, de most már biztos lehettem benne: ami gyerekként történt velem, valahogy megsebzett, valamiféle ürességet vájt belém. Nem csoda, hogy ennyire vonzódtam a szellemekhez. Volt bennem egy zug, amely csak arra várt, hogy belém költözzenek."

"– De nem tudom eléggé kihangsúlyozni, milyen zavaró, amikor valaki csiklandoz egy csata kellős közepén. Teljesen elrontja a hangulatot."

"– Ha vezeted a kezemet, hallgatok rád."

"– Néha, ha meg akarsz menteni valakit, először a saját túlélésedről kell gondoskodnod."

Nyereményjáték

Mostani játékunk során nincs más dolgotok, mint elolvasni a kiadó oldalán található beleolvasót és megválaszolni az állomásokon olvasható kérdéseket.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

Milyen élőlény Zűr?

Tally űrlap

Nézzetek be a többi állomásra is

06/02 Dreamworld - extra
06/04 Csak olvass!

06/07 Könyv és más
06/10 Dreamworld

Christina Baehr - Kígyók városa

Az Anassa Könyvek jóvoltából hazánkban is megjelent Christina Baehr Ormdale titkai sorozatának negyedik része. Ennek örömére a Blogturné Klub bloggerei bemutatják Edith legújabb kalandját, mely során mindent elkövet annak érdekében, hogy feltalálja a sárkányméreg ellenszerét egy titokzatos orvossal, és ezáltal kiszabadíthassa Simont.
Tartsatok velünk, kövessétek a turné állomásai és nyerjétek meg a kiadó által felajánlott nyereménykönyv egy példányát.

 

Christina Baehr: Kígyók városa

 

Kiadó: Anassa Könyvek

ISBN: 9786156507846
Oldalszám: 336 oldal

Fordító: Farkas János

Fülszöveg:

Edith felkészült a félőrült tudósra és a kígyókkal teli laboratóriumára, de vajon készen áll arra is, hogy beismerje: néha szüksége van a barátaira?
Edith biztos benne, hogy Janushek egykori munkaadója, a titokzatos Farley doktor rejti a sárkányméreg ellenszerének kulcsát és ezzel az egyetlen reményt, hogy megmentse a férfit, akit szeret. Álruhában indul el London alvilági negyedébe, ahol azonban hamar olyan fondorlatos összeesküvésre bukkan, amely akár saját detektívregényeinek lapjairól is származhatna.
Ahogy Edith egyre jobban elmélyül a város sokkal tekergőzőbb és veszedelmesebb részébe, mint valaha képzelte, rá kell döbbennie: Farley talán egészen mást keres, és Simon megmentésének ára jóval nagyobb lehet, mint amennyit képes megfizetni.
Az Ormdale titkai-sorozat negyedik kötetében Edith útját követhetjük a londoni társasági élet csillogó magaslataitól a város legsötétebb nyomornegyedeinek mélyéig, ahol a sárkányok a legváratlanabb helyeken bukkannak fel, és ahol Edith sorsa végül nem a saját, hanem barátai kezében nyugszik.

Saját véleményem:

Kellemes meglepetésként ért ez a sorozat, az előző kötetek hamar belopták magukat a szívembe. Az Ormdale titkai kedves, könnyed, szerethető történetet tárt elém, ami részben egyszerűségével, részben bájosságával nyűgözött le. Na, meg a sárkányos témájával és a gótikus hangulatával. Szerencsére nem kellett sokat várnom, hogy kezemben tarthassam a folytatást, s további kalandokba bonyolódhassak Edith és barátai oldalán. 

"– Ha az elesettek védelmezése gyengeség, akkor én a gyengeséget választom."

A Kígyók városa onnan folytatódik, ahol a Szelek Vára véget ért: Edithnek ki kell találnia, hogyan mentse meg a fogságba esett Simont. A feltételek világosak: szerelme szabadsága a sárkányok elleni ellenszer feltalálásán és elkészítésén múlik. És bár Janusek tálcán kínálja a megoldást - pontosabban azt a személyt, aki segíthet ebben -, a dolognak számtalan buktatója akad. Edith-nek pénzt kellene szereznie, csakhogy túl gyáva ahhoz, hogy a barlangban lakozó sárkány barlangjába bemerészkedjen és ellopja annak kincseit. Persze létezik egy másik megoldás is, amit felkínálhat Farley doktornak, de vajon képes lesz egy őrült tudósnak átadni Francest, a sárkányt? Vajon Simon élete érdekében feláldozható egy másik?

Természetesen a választ nem fogom elárulni, de azt igen, hogy a szerző ezúttal is izgalmas kihívások elé állítja hősnőnket. Nem elég, hogy Edith frissen menekült meg egy fanatikus társaság és egy nem kívánt házasság elől, de Ormdale-ben is akadnak hétköznapi feladatok, melyek megoldása rá hárul, miközben Simon kiszabadításának terhe is az ő vállára nehezedik. És akkor nem beszéltünk arról az erkölcsi dilemmáról, amit ennek érdekében meg kell hoznia. Ahhoz, hogy egyáltalán szóba álhasson doktor Farley-val, vagy át kell adnia szeretett sárkányát, vagy jelentős pénzösszegre kell szert tennie. Ez utóbbi könnyen menne, ha lenne elég bátorsága bemerészkedni a sziget fenevadjának barlangjába, csakhogy bármennyire is szereti Edith Simont, képtelen erre. 

Edith karaktere nagyon szépen, kötetről kötetre építkezik. Míg az első részben egy egyszerű lelkész lányaként tűnt fel, aki álnéven regényeket publikál és nem vágyik férfi társaságra, addig a folytatásban apránként felnőtt az Ormdale úrnője címhez. Megismerte a sárkányok világát, kitapasztalta miként kell üzemeltetni egy birtokot, és szép lassan megértette különleges képessége erejét. Mindezek eredményeként háttérfigurából családja központi alakjává nőtte ki magát, mi több, szívét is megnyitotta egy férfi előtt. Edith-tel együtt a regény világa is egyre jobban szélesedett ki előttünk, olyannyira, hogy az előző részben el is hagytuk az addig ismert közeget, hogy jobban feltérképezhessük a sárkányőrzők világát. Egy világot, ami nem annyira idilli, és voltaképpen sokkal közelebb áll a valósághoz, mint gondolnánk. A Kígyók városában pedig mindez csak fokozódik, miközben hősnőnk karaktere is tovább építkezik. Edith megindul Londonba, hogy felkutassa a doktort és kifejlessze az ellenszert, de könnyen lehet, hogy maga is egy olyan detektív regény címszereplőjévé válik, mint amilyeneket ír. Ormdale tündérmesés, meghitt, elszigetelt világát felváltja egy sokkal komorabb, ködösebb helyszín, és bizony a tétek fokozódásával Edith próbatételei egyre veszélyesebbé válnak.

Aggodalomra semmi ok, ez még mindig az a cozy, gótikus fantasy, aminek indult, csak most éppen a gótikusság jobban dominál, mint eddig. Új kalandok, új karakterek, kihívások és dilemmák várnank ránk, miközben Edith megpróbálja megmenteni leendő kedvesét. 

A kérdés csak az, mit hajlandó mindezért feláldozni, s hogy hol húzódik az etikai határ?

Szívből ajánlom nektek ezt a sorozatot, ha egy igazi komfort olvasmányra vágytok. Nem tökéletes, ahogy a karakterei sem, ugyanakkor rendkívül szerethető, olvasmányos, hangulatos. És persze letehetetlen! Olvassátok, szeressétek. 

Pontszám: 5/4

Kedvenc szereplő: Edith

Kedvenc jelenet: -

Negatívum: -

Borító: 5/5
Sorozat: Ormdale titkai #4

Megtetszett? Vidd haza!

Nyereményjáték

Mostani játékunk során nincs más dolgotok, mint elolvasni a kiadó oldalán található beleolvasót és megválaszolni az állomásokon olvasható kérdéseket.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

Ki bújt elő Edith ágyából, a paplan alól?

Tally űrlap

Nézzetek be a többi állomásra is

05/26 Csak olvass!
05/28 Utószó
05/31 Dreamworld

Serena Valentino - A törött szívű

A Manó Könyvek jóvoltából hazánkban is megjelent Serena Valentino Gonosztevők c. sorozatának tizenkettedik része, A törött szívű. Ennek örömére a Blogturné Klub bloggerei bemutatják a Szívkirálynő, a tortafaló és mindenkit lefejeztető vérszomjas zsarnok történetét.
Tartsatok velünk, kövessétek a turné állomásait és nyerjétek meg a kiadó által felajánlott regény egy példányát.

 

 

Serena Valentino: A törött szívű

 

Kiadó: Manó Könyvek

ISBN: 9789635847907
Oldalszám: 278 oldal

Fordító: Halmai Gergely

Fülszöveg:

Lehet, hogy azt hiszed, ismered a Szívkirálynő történetét, a vérszomjas zsarnokét, aki tortákat fal és mindenkit le akart fejeztetni a birodalmában. Biztos hallottál már a fiatal lányról, Alízról is, aki a nyúl üregén át egy Csodaország nevű helyre zuhant, és arról, hogyan győzte le a gonosz uralkodót, hogy hazataláljon.
De elgondolkodtál valaha azon, milyen lehetett a királynő első napja Csodaországban? Találkozott-e ugyanazokkal a csodákkal - és rémségekkel -, mint Alíz? A birodalom furcsa törvényei vajon nem csupán kétségbeesett próbálkozások, hogy a királynő rendet teremtsen egy helyen, ami megtagadja a logikát?
És egyáltalán, miért olyan dühös állandóan?
Nehéz egyértelmű választ adni egy olyan világ kérdéseire, amely más világok törött darabjaiból született. Ez a történet arról szól, hogyan folytat ádáz küzdelmet egy nő a benne lakozó sötétséggel, és hogyan barátkozik össze váratlanul egy kis fehér nyúllal.

Saját véleményem:

Tizenkettedik kötetéhez érkezett Serena Valentino Gonosztevők c. sorozata, melynek mindegyik részében egy újabb Disney antihős múltját ismerhetjük meg. A törött szívű Csodaország Szív Királynőjének (és Fehér Nyúlnak) történetét meséli el, felfedve a kegyetlen lefejezésekig vezető kálváriáját. Emellett pedig tovább szövi a mostanra multiverzummá formálódó, Sötét nővéreket is érintő keret sztorit.

"– Ugyan mit számít, ha nem emlékszünk rá, kik voltunk tegnap? Csak az számít, hogy kik vagyunk ma."

A sorozat olvasói emlékezhetnek arra, hogy az első nagyjából hat kötet teljes mértékben a Számtalan királyságban játszódott, időrendi sorrendben haladva. Aztán Serena Valentino elkezdett időben és térben is ugrálni, minden korábbi ismeretünket összekuszálva, mostanra pedig valóságos multiverzummá fejlődött a sorozat. A törött szívű egyfajta fordulópont ebből a szempontból. A gótikus-horror hangulat, ami hol kevésbé, hol erőteljesebben átszőtte a lapokat, ennek a regénynek a végén elszabadulni látszik, s érezhetően kezdetét veszi egy Loki sorozat-szerű multiverzumos-idővonal összegabalyodós-variánsos vonal, ami véleményem szerint ki fog kacsintani a mitológiák, boszorkányok és mindenféle alvilági irányába. De még mielőtt ez megtörténne, itt van nekünk Csodaország, a téboly országa, a különféle világok szilánkjaiból létrejött hely, ahol látszólag mindenki bolond, minden furán működik, még az idő is. S hogyan is térképezhetnénk fel jobban Csodaországot, s annak mibenlétét, mint a tortahabzsoló, lefejezést imádó, krikett és kártyarajongó Szív Királynő, és útitársa, Fehér Nyúl tolmácsolásában?
A történet jelentős része ezúttal valóban a címlapszereplőre fókuszál, és épp csak szükségszerűen (ám annál jelentőségteljesebben) érinti a Sötét nővéreket, Kirkét, valamint Jákob lovagot. A fókusz a Szív Királynőn van, aki egyszer csak arra ébred, hogy egy idegen férfi ágyában fekszik, majd menekülés közben összetalálkozik a beszélő Nyuszival, aki a nőhöz hasonlóan nem emlékszik a tegnapra. Miután megállapítják, hogy ez az első napjuk, és hogy a Szív Királynő királynő, úgy döntenek, felkeresik a királyság lakóit és megajándékozzák őket egy-egy köszöntő tortával... csakhogy útjuk során furábbnál-furább, idegesítőbbnél-idegesítőbb lénnyel találkoznak, hol a Subi testvérek lobbantják haragra a királynőt, hol a mogorva hernyó, míg máskor óriásira nőnek vagy épp apróra zsugorodnak. Kalandjuk során elveszítik a szolgálókat, kis híján megpörköli őket a Gruffacsór, bolondot űz velük a vigyorgó Macska, ezzel olyan lavinát indítva el, mely alapjaiban határozza majd meg sorsukat. 

Ha esetleg olvastátok Lewis Carroll művét vagy láttátok annak bármely feldolgozását, akkor nagyjából tudhatjátok, hogy Csodaország tényleg egy szürreális és tébolyodott világ, egy olyan hely, amit józan ésszel nem lehet kibírni. A Szív Királynő és hű barátja, Nyuszi pedig tökéletesen ép elméjűek. Ám míg a Fehér Nyúl fékként szolgál a történetben, segítőként, addig a Királynő napról-napra, találkozóról-találkozóra veszíti el türelmét, mi pedig szemtanúi lehetünk annak, hogyan válik azzá a figurává, aki mindenkinek a fejét akarja venni, miközben elönti a pulykaméreg. Persze nem egyszerű retelling ez, Serena Valentino annál sokkal furfangosabban kezeli az antihősöket, szereti a sebzett, morálisan szürke figurákat, akiknél meg tudja mutatni, hogyan torzulnak el érzelmileg annyira, míg végül már képtelenek megmenteni saját magukat. Az általa megálmodott történetekben az antihősök kivétel nélkül valamiféle érzelmi sérülésből indulnak, gyakorta maguk is áldozatok (mint például a Szív Királynő is). Hősei általában magányosak, önpusztítóak, megszállottak, képtelenek elengedni valamit vagy valakit, éppen ezért nem jár nekik a romantika és a happy end - sőt... ez utóbbit gyakorta meg is kérdőjelezik. Ez a komplexitás pedig nagyon szépen visszaköszön a Szív Királynő esetében is, aki eredendően nem tűnik rossznak, de jónak se, ám hol önhibáján kívül, hol saját maga miatt megindul a gonosz karakterré válás útján. 
A törött szívű esetében érdemes megjegyezni még, hogy - a sorozatra jellemző módon -a Sötét nővérek bizony nem tekinthetőek kívülállónak. Hogy milyen szerepük van a Szív Királynő történetében, azt nem árulom el, de van, mint ahogyan a sorozat első része óta mindig, minden hozzájuk köthető. Ráadásul ez a rész olyan szempontból is kiemelkedő, hogy egyfajta keretet ad az eddigi tizenkét kötetnek, jóvá tesz ezt-azt, elvarr szálakat, feloldoz, ezzel is előkészítve a terepet egy multiverzum méretű háborúra. Mert ahogy említettem, a Csodaországgal párhuzamosan futó kerettörténet, Kirké, Hófehérke, Tulipánt, Kirké és a többiek olyan fenyegetéssel néznek szembe, ami soha nem látott sötétséget hoz a világba... Őszintén kíváncsi vagyok, ki lesz a következő címszereplő, de annyi már most bizonyos, hogy Jákob lovag, Hófehérke és a mostohája, a Holt erdő és annak első királynője is jelentős szereppel fog majd bírni.
A törött szívűre visszatérve, Serena Valentino ismét egy izgalmas, feszített tempójú történetet álmodott meg, méghozzá olyan tébolyult módon, hogy sok esetben én is azt éreztem, beleőrülök ebbe. Szerintem ez a rész egy kimondottan jó rész volt, ütős. 

Pontszám: 5/5

Kedvenc szereplő: Fehér Nyúl

Kedvenc jelenet: Nyuszi és a Szív Királynő utolsó jelenete, illetve a Hercegnős vita

Negatívum: -

Borító: 5/5
Sorozat: Gonosztevők #12

Megtetszett? Vidd haza!

Nyereményjáték

Mostani játékunk során arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a Szívkirálynőt. Minden állomáson találsz egy vele kapcsolatos kérdést, neked pedig nincs más dolgod, mint a helyes választ beírni a Tally megfelelő sorába.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

Milyen alakzat/szimbólum van a Szívkirálynő jogarán?

Tally űrlap

Nézzetek be a többi állomásra is

05/15 Dreamworld
05/17 Utószó
05/19 Csak olvass!