2014. január 26., vasárnap

Justina Chen Headley - Iránytű Önmagamhoz


Justina Chen Headley: North of Beautiful - Iránytű Önmagamhoz

Kiadó: Könyvmolyképző
ISBN: 978963245672
Oldalszám: 398 oldal
Fordító: Goitein Veronika

Fülszöveg:
Magas, szőke, és tökéletes az alakja. De aki jobban szemügyre veszi az arcát, az már csak arra figyel, hogy valami nincs rendben vele. Terra titokban azt tervezi, hogy elköltözik a nyomasztó, észak-nyugati kisvárosból a keleti partra, és ott tanul tovább, de zsarnoki apja ezt nem támogatja. Ám egy váratlan ütközés az útjába sodorja Jacobot, a jóképű, de furcsa goth fiút, akinek hatására megváltoznak magáról és az életről alkotott elképzelései. A gondosan eltervezett jövő képének megszűnése után, vajon megtalálja-e Terra a saját útját?  
A díjnyertes írónő, Justina Chen Headley fordulatos, művészien megírt és tanulságos regényt alkotott egy széthulló családról, szerelemről, utazásról, és arról, mi is a szépség valójában.


Saját véleményem:
Terra, a fiatal középiskolás lány első ránézésre tökéletesnek tűnhet. Szép, csinos, magas, és szőke. Tehát minden olyan adottsággal rendelkezik, amiről a legtöbb tinilány csak álmodhat. Csakhogy Terra és az élete közel sem tökéletes. Tűzfolttal az arcán született, amit sminkkel ugyan képes elrejteni, ám az emberek előtt sosem lehet igazán önmaga, állandóan egy maszk mögé kell bújnia. Még a barátjának sem meri bevallani szépséghibáját. Otthon pedig hiába igyekszik megfelelni a szüleinek, apja elutasítóan viselkedik vele, míg édesanyja minden tőle telhetőt megtesz, hogy rendbe hozassa lányát. 
Terra legnagyobb álma, hogy bátyjaihoz hasonlóan egy távoli egyetemre járjon, így kerülve minél messzebb az indulatos, parancsolgató apjától, és gyenge akaratú anyjától. 
Egy véletlen balesetnek köszönhetően megismerkedik Jacobbal, az ázsiai-amerikai goth fiúval, és annak édesanyjával. Hamar összebarátkoznak, és Jacob egy teljesen új látásmóddal szembesíti a lányt.  


El kellett telnie egy kis időnek ahhoz, hogy erről a történetről írni tudjak. Nehéz szavakkal megfogalmazni mindazon érzéseket, amiket kiváltott belőlem. Gyönyörű. Nem tökéletes, mint ahogyan a szépség és más sem az, de egy valódi gyöngyszem.

"A tökéletlenségeinkkel együtt vagyunk érdekesek, emlékezetesek, és igenis, gyönyörűek."

Nagyon sokáig azt gondoltam, hogy ez a könyv is egy olyan sekélyes, szépséget hajszoló lányról fog szólni, mint a hasonló témájú ifjúsági regények többsége. Ebben pedig óriási szerepe volt a fülszövegnek.
Sajnálom, hogy egy ilyen sablonos, semmitmondó, tucattörténetet hirdető szöveg került a hátlapra. Véleményem szerint nemhogy vonzza, inkább taszítja a potenciális olvasójelölteket.
Az viszont igaz, hogy eleinte - a fülszöveghez hasonlóan - valóban egy olyan lányt kap az olvasó, akinek semmi más nem fontos csak a tökéletesség és a szépség. De ahogy fogynak a lapok, és a sztori halad előre, úgy elkezdjük megismerni a valódi Terrát. Azt, aki a rétegek alatt húzódik. Ebben pedig óriási szerepe van Jacobnak.
Jacob elsőre nem egy álompasi. Nem plakátfiú, nem helyes, nem hibátlan. Egy egyszerű árva, ázsiai fiú, akinek a szája feletti sebhely állandó emlékeztetőül szolgál arra, hogy miért is dobták el valódi szülei
a nyúlszája miatt. Képtelenség nem beleszeretni. Én legalábbis teljesen beleestem. Nem a külsejébe, hanem abba, ami ő maga. Az értékeibe. Abba, hogy nem akar mindenkinek megfelelni, helyette inkább őszinte. És az én szememben ettől lett több mint bármelyik másik srác. Róla el tudom hinni, hogy szembejöhet velem az utcán.
Ez a történet egyébként jóval többről szól, mint csupán a szépség kérdéséről. Olyan családi problémák bukkannak fel, melyek a mai világban sok helyen előfordulnak, csak az emberek nem beszélnek róla a nyilvánosság előtt.

Ami még nagyon tetszett az a geocaching és Kína. Azelőtt soha nem hallottam geoládákról és magáról a játékról sem, viszont az írónő gyönyörűen beleszőtte a sztoriba. Terra és Jacob túrái rendkívül valóságosak, és kellően izgalmasak voltak. Olyannyira, hogy én is kedvet kaptam hozzá, és szívem szerint azonnal rohantam volna geoládát keresni.
Kína pedig... nos bevallom, mostanáig abszolút nem vonzott. Számomra túlságosan zsúfolt, modern és extrém volt. De Jacobék megmutatták a másik arcát. Gyönyörű helyeken kalandoztunk, csodaszép épületeket és tájakat ismertünk meg. És igen, én is kedvet kaptam hozzá.
Azt viszont nem hiszem el, hogy a fordító vagy a szerkesztő nem tudta, hogy Beijing nálunk Peking...
Na, de vissza Kínához. Kína több szempontból is fordulópont a szereplők életében. Nem csak a főszereplőkében, hanem az anyukáikéban is. Zseniális ötletnek tartom az írónő részéről, hogy ilyen hangsúlyossá tette a szülőket, és az anya-gyerek kapcsolatokat, mert erre is szükség van. Az életünk részét képezik, és ettől lesz valóságos az egész.
És bár nem szoktam kiemelni fejezeteket, a 29-et mégis muszáj. Azonkívül, hogy az árvaház kiemelt szerepet tölt be mind a négy karakter életében (Jacob, Terra és a két anyuka), káprázatos, szívszaggató és iszonyatosan emberi. Garantáltan szem nem marad szárazon.

Őszintén sajnálom, hogy a nagy megjelenési áradat közben ez a regény, vagy útmutató az élethez, elsikkadt, nem kapott nagyobb figyelmet, pedig megérdemelte volna. Mindenkinek a kezébe nyomnám kortól, nemtől és minden mástól függetlenül. Olyan ez, mint egy iránytű, ami nem csak Terrának, hanem az olvasónak is segíthet megtalálni az utat önmagához, és átértékelni a dolgokat.

Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Jacob
Kedvenc jelenet:az árvaház
Negatívum: Terra egyetlen hülyesége, hogy nem szakított a barátjával, és eltitkolta
Borító: 5/5

2014. január 25., szombat

Amikre érdemes odafigyelni 7. - Téli mese


Úgy gondolom, napjainkban nagyon sok könyv kerül a boltok polcaira. Emiatt néha, akarva-akaratlanul is, de megesik, hogy elsiklunk egy-egy olyan történet felett, ami pedig igenis megérdemli, hogy elolvassuk. 
Ezért arra gondoltam, hogy időnként lesznek hasonló bejegyzések azokról a kötetekről, amik ebbe a kategóriába tartoznak.
Egy héttel ezelőtt összeszedtem, hogy 2014-ben milyen könyves adaptációkra számíthatunk a mozivásznon, és volt köztük egy igazán érdekes történet, mely kevésbé közismert, mint társai. Hogy melyik regényről van szó?

Mark Helprin - Téli Mese

Kiadó: Libri Kiadó
ISBN: ?
Oldalszám: ?
Megjelenés: február 15.
Borító: filmes - az már biztos, hogy a film plakátja lesz a borító is, azt viszont egyelőre nem tudni, hogy az eredeti kék változat, a vöröses (vöröses plakát)


Fülszöveg:
„Elbűvölő tündérmese”. – írta Helprin könyvéről Joyce Caros Oates, aki nem egykönnyen adja oda nevét felelőtlen reklámnak. Véleménye telibe talált: a rendkívül tehetséges Helprin könyve valóban elbűvölő – pop-könyv. Egy mindinkább formálódó-erősödő új esztétikai világkép terméke, a Coppola-Spielber-Lucas-féle új Walt Disney-izmus szeretetre méltó irodalmi példánya. Vagyis: mese komputerizált fantasztikummal és hagyományos elemek hordozta feszültséggel, jelképisséggel. Mese felnőtteknek. Íme: Egy férfi titokzatos üldözők elől menekül a hajdani New York utcáin és titokzatos segítőtársra lel egy repülő ló személyében. A továbbiakban aztán minden kiderül: a férfi, Peter Lake derék, szimpatikus betörő, a titokzatos üldözők a konkurens banda tagjai. Ezzel kezdetét veszi a kalandsorozat, mely attól lesz érdekes, hogy a mesebeli elem bekerül a történetbe. Ahol repülő lovak vannak, ahol ki lehet esni az idősíkból, majd ugyanolyan könnyedén belepottyantani egy másikba, ott nincs helye a szorongásnak. A szerző találékonyságára vall, hogy hőse nem egyértelműen jó, hiszen bűnöző, de ezt az erkölcsi foltot profi módon fordítja regénye javára. Az E. T.-hez hasonlóan ebben a regényben is fontos átalakulásnak vagyunk tanúi. Ott a marslakóból lesz kedves állat, itt a bűnözőből melegszívű, érző ember. S a bűnözők kedves és pittoreszk irodalmi világa összehasonlíthatatlanul vonzóbb, mint prózai és rideg földi mása. Igaz ugyan, hogy a bűnözők bűnöznek, de ezt kedves fennköltséggel teszik, miáltal rögtön az olvasó szívébe lopják magukat. A regényből természetesen nem hiányzik a szerelem sem, de az igazi telitalálat New York városának szerepeltetése, ami nem egyszerűen helyszínt, a történések színhelyét jelenti, hanem maga is a regény szereplőjévé válik. Helprin könyve kellemes szórakozást ígér mindazoknak, akiknek elegük van a mindennapok rémségeiből, akik végre valami mást akarnak… 


2014. január 15., szerda

Megfilmesített könyvek 2014-ben


Tavaly volt már egy összefoglaló bejegyzés az eddig megfilmesített könyvekről, ahol futólag ugyan, de szó esett a jövőben bemutatásra kerülő művekről is. Ám idén minden eddiginél nagyobb számban képviseltetik magukat az adaptációk, ezért összeszedtem, hogy pontosan miket is várhatunk. 
Sajnos hazánkban egyelőre nem mindegyiknek vették meg a jogait, de reméljük, hogy ez nem sokáig marad így, és számunkra is elérhetővé válnak. Illetve ugyanez érvényes a könyvekre is.

Bővebben a törés után...

City of Heavenly Fire borító



2014. január 7., kedd

Bane krónikák 2. rész - A szökevény királyné


Cassandra Clare & Maureen Johnson: A szökevény királyné 

Kiadó: Könyvmolyképző
ISBN: 9789633736838
Oldalszám: 55 oldal
Fordító: Kamper Gergely

Fülszöveg:
A halhatatlan boszorkánymester, Magnus Bane, azon kapja magát, hogy a királyi családot igyekszik kimenteni a francia forradalom borzalmai közül – miután egy igencsak jóképű gróf belerángatta a zűrzavarba. Mondani sem kell, a merész szökéshez egy láthatatlan ballonra is szükség lesz…

Saját véleményem:
A Mi történt Peruban? novella után kicsit tartottam attól, hogy a többi kötet is ahhoz hasonló lesz, mint stílusra, mint felépítésre - több, különálló történet -, de szerencsére kellemes meglepetés ért, ugyanis ez a rész, teljes egészében egy történetet dolgoz fel.

Magnus a 18. századi Franciaországban tölti napjait, élvezi az életet, és a divatot, mely meglehetősen közel áll ízléséhez, színeiben, és fazonjában egyaránt. Az országban mindezalatt javában tombol a hőlégballon iránti rajongás, és, hogy pont Magnus maradjon ki ebből? Kizárt. Ám terveit az időjárás keresztülhúzza, így kénytelen csalódottan, és egy vámpírbálba szóló meghívóval hazatérni.
Míg kellemesen fürdőzik, megjelenik otthonában egy svéd gróf, aki különleges kívánsággal áll elő. Arra kéri, hogy segítsen neki megszöktetni a királyi családot, élükön Marie Antoinette-tel. És hogyan is mondhatna nemet Magnus, ha egy kék szemű, fekete hajú, meglehetősen vonzó férfi kéri? Természetesen sehogy.

Ezen a köteten már kezdetben is érződött, hogy teljesen más lesz, mint a perus. Az első pillanattól kezdve megvolt az a plusz esszencia, amitől Magnus valóban Magnus. Fogalmam sincs, hogy ez min múlik, egyszerűen vagy jelen van, vagy nincs, olyan, mint maga az érintett férfi. Rejtély.
Továbbá külön kiemelném a kor- és a helyszínek leírását, mert végre nem színházi díszletként funkcionáltak, hanem tüzetesebben is megismerhettük őket. Tetszett a park leírása, akárcsak Magnus színes öltözékei, vagy maga a palota.  És ugyanez igaz a különböző helyszíneken megjelenő hangulatra is. Ebben főként a kezdés volt erős.
Sajnálom, hogy a végére az írónő(k) kifogy(tak)ott a szuszból, mert maga a varázslat, valamint a vámpírbál, és az azutáni rész (direkt nem akarok spoilerezni) összecsapottabbra sikerült. Szerintem azt bővebben, és érdekfeszítőbben is ki lehetett volna fejteni, mert így egy picit olyan volt, mintha ott lebegett volna a szem(ük)e előtt az a bizonyos oldalszám, amin nem léphet(tek)ett túl.
Ettől eltekintve nekem sokkal jobban tetszett ez a kötet. Újfent előjött Magnus komorabb énje, de azért még mindig a bohókásabb és humoros oldala volt a dominánsabb, ez pedig számtalanszor megmosolyogtatott. Nem egyszer azon kaptam magamat, hogy hangosan nevettem egy-egy tettén vagy mondatán.
Összességében tehát azt tudom mondani, hogy akiket elrettentett a Peru, azok adjanak Magnusnak még egy esélyt, mert nem fogják megbánni. Rajongóknak pedig kötelező!


Pontszám: 5/4,5
Kedvenc szereplő: Magnus
Kedvenc jelenet: Magnus ruhái, és a fürdőzős rész
Negatívum: a királynős varázslat és a hőlégballon
Borító: 5/2,5

2014. január 5., vasárnap

Bane krónikák 1. rész - Mi történt Peruban?



Cassandra Clare & Sarah Rees Brennan: Mi történt Peruban?

Kiadó: Könyvmolyképző
ISBN: 9789633734629
Oldalszám: 56 oldal
Fordító: Kamper Gergely

Fülszöveg:
Jó oka van, hogy Magnus Bane személye nem kívánatos Peruban. Kövesd Bane dél-amerikai kalandjait, amint régi ismerősünk bajba sodorja boszorkánymester társait, Ragnor Fellt és Catarina Losst, megismerkedik számos hangszerrel (amelyeken borzasztóan játszik), valamint számos tánccal (amelyeket borzasztóan jár), majd magára haragítja házigazdáit, amikor valami kimondhatatlant tesz a Nazca-vonalakkal.

Saját véleményem:
Ha Magnus Bane neve egy mondatban szerepel Peruval, akkor azt hiszem, joggal mondhatom, hogy az Árnyvadászok(rajongók) szeme felcsillan, hiszen Cassie már korábban tett arra utalásokat, hogy kedvenc és extravagáns boszorkánymesterünket kitiltották Peruból.
Nem is volt kérdés, hogy én, mint elvakult Árnyvadász azonnal rávessem magam a Bane krónikákra, amint hazánkban is megjelenik. Erre a részre pedig különösen kíváncsi voltam, szerettem volna utánajárni, mit is tehetett egykor Magnus, amiért élete további részében nem lépheti át Peru határvonalait. Hogy megkaptam-e rá a választ? Nem árulom el. 
Azt viszont igen, hogy teljesen mást kaptam, mint amire számítottam. S mielőtt jobban belemennék a dologba, az elején szeretném leszögezni, hogy ne ugyanazt várjátok, mint a többi Cassie sorozatnál, mivel feltehetőleg ő ehhez csak a nevét adta, legalábbis stílus alapján nekem ez jött le. 
A Mi történt Peruban? több, különálló történetből tevődik össze. Akad köztük rövidebb, hosszabb, viccesebb, vagy éppen kicsit komorabb mondanivalójú, egy dolog azonban közös bennük: Magnus.
Mint mindig, most is hozta a sziporkázó formáját. Vicces volt, és rengeteg hülyeséget csinált, persze akaratlanul... 
Belekóstolhattunk abba, mennyire jól tud bánni az állatokkal, tanúi lehettünk egy remekül irányzott kötélmutatványnak, megtudhattuk milyen sokszínű zenei tehetség, valamint megtapasztalhattuk, mi történik egy boszorkánymesterrel, ha némi alkoholba fojtja szerelmi bánatát. 
Mindezek meglehetősen mókásan hangzanak, és valójában azok is, csakhogy számomra a kötet első fele nem volt igazán "magnusos". Nevettem, meg mosolyogtam, de nem éreztem azt, hogy ez tényleg ő lenne. De aztán felütötte fejét a szerelem - kék szemű, fekete hajú srác képében -, és fokozatosan kezdett a felszínre törni Magnus valódi személyisége. 
Köztudott, hogy a macskaszemű boszorkánymester nem csak csupa csillámból, és mókából áll, hiszen a felszín alatt egy sebzett lelkű férfi húzódik, akinek olyan problémákkal kell megküzdenie, mint a halhatatlanság. S ebből most is kaphattunk egy kis kóstolót.
Érdekes, és hiteles volt az, ahogyan az öröklét kérdését, és annak szükségszerű velejáróit boncolgatta, vagy éppen átélte. Ugyan az írónő(k) igyekez(t)e(k)tt mindezt viccesebb körettel tálalni. A próbálkozás pedig nem is volt meddő, hiszen a részeg, valamint másnapos Magnus már az, akit mi is ismerünk.
És aminek még nagyon örültem, az az, hogy jobban megismerhettük Ragnort, és Caterinát. 
Összességében tehát ajánlom minden Cassandra Clare és/vagy Magnus rajongónak, mert ez a novellasorozat igazából nekik készült. Vicces, könnyed, és gyors olvasmány, ha kikapcsolódásra vágysz.


Pontszám: 5/4
Kedvenc szereplő: Magnus, Caterina
Kedvenc jelenet: részeg Magnus
Negatívum: az első két történet
Borító: 5/2

2014. január 3., péntek

Könyves Oscar és Arany Málna díj...


... avagy 2013 Legjei

Egyre elterjedtebb szokás az év végi, vagy újév eleji összegző listák készítése, nemcsak a film-, és zeneiparban, hanem a könyvek világában is. Én is szerettem volna tavaly egy ilyen bejegyzést készíteni, de akkor még rettentően fiatal volt a blog, viszont idén, december 4-én  betöltötte az 1 éves születésnapját, így már semmi akadálya, hogy meg is valósítsam. 
Ezúton is köszönöm Nektek a sok látogatást, és ígérem, igyekszem idén is sok könyvet véleményezni.
És akkor jöjjenek a díjazottak:


Az év legjobb könyve: Cassandra Clare - Elveszett lelkek város

Az én szívemben Cassie történetei mindig egy különleges helyet fognak magukénak tudni. Egyszerűen van bennük valamiféle varázslat, mind történetileg, mind karakterileg, és sok egyéb téren is, ami miatt többet jelentenek egy átlagos könyvnél. Ráadásul rengeteg élményt köszönhetek neki/nekik. 
Azért esett a választásom az Elveszett lelkek városára, mert a Bukott angyalok városa után, Cassie képes volt talpra állni, és gatyába rázni a sorozatot, sőt mi több, talán A végzet ereklyéi eddigi legjobb kötetévé varázsolta. Sírtam rajta, izgultam a kedvenceimért, drukkoltam nekik a csatában, rejtélyeket fejtettem meg, és darabokra tört a szívem.

Az év legrosszabb könyve: Amanda Hocking - A vér szava

Ez a könyv óriási csalódás volt. Nem elég, hogy szinte semmiről nem szól, és egy az egyben egy olcsó Twilight koppintás akar lenni, némi Vámpírnaplókkal megspékelve, de még a főszereplő lány is sötét. Az pedig számomra végképp a legalja volt, hogy Amanda az Alkonyatot is lehúzta benne.




Legjobb női főszereplő: Penryn (Susan Ee - Angelfall) & Celaena (Sarah J. Maas - Üvegtrón)

Képtelen vagyok kettejük közül választani. Mind a ketten harcos alkatok, a végletekig kiállnak az álmaikért, és/vagy a szeretteikért. Okosak, ügyesek, bátrak és merészek. Igazi badass csajok!


Legrosszabb női főszereplő: Alice (Amanda Hocking - A vér szava)

Sötét és buta. Tudja, hogy a srác erős, csak éjszaka mászkál, és soha nem eszik, de a vámpíron kívül mindenre gondol a fiú kilétét illetően, még az unikornisra is! És, ha azt mondják neki, hogy a sors téged Peter mellé rendelt, akkor Alice nem is tágít, hiába nem ismeri, hiszen ő Peter tulajdona. 


Legjobb férfi főszereplő: Elijah (A. O. Esther - Összetört glóriák) & Will Herondale (Cassandra Clare: Pokoli szerkezetek)

Ez majdnem olyan nehéz kérdés, mintha ki kéne választanom, melyik könyves fiú volt számomra az álompasi, mert körülbelül az idők végezetéig sorolhatnám őket... De végül azért esett a választásom Willre és Elijah-ra, mert történjen velük bármi, mindig pasik tudnak maradni.  (És Magnus is egyetért velem, lévén, mind a ketten fekete hajúak, kék szeműek.)

 
Legrosszabb férfi főszereplő: Nash (Rachel Vincent - Lélekmentők)

Míg az első részben nagyon szerettem, addig a második részre Rachel megfosztotta a férfiasságától, és egy ügyeletes szépfiút csinált belőle, aki csupán bájosan mosolygott a főhősnő oldalán.




Legjobb női mellékszereplő:  Jenna (Lauren DeStefano: Hervadás)

Jenna egy rendkívül erős női karakter, aki szerintem önmagában is megállná a helyét. Mindvégig határozott, kitartó, és segítőkész. A múltja kemény, de a jelene még annál is inkább. Becsületre méltó, ahogyan a sorsát viseli.


Legrosszabb női mellékszereplő: Cecily (Lauren DeStefano: Hervadás)

Cecily egy elkényeztetett, hisztis, önző kislány, akinek az élet valós dolgai mit sem számítanak. 


Legjobb férfi mellékszereplő: Magnus Bane (Cassandra Clare - A végzet ereklyéi és a Pokoli szerkezet) & Bardo (A. O. Esther: Összetört glóriák)


Magnust azt hiszem nem nagyon kell bemutatnom. Egyedi, sziporkázó, vibráló jelenség, ugyanakkor csupa rejtély, és a szíve, lelke is sebzett. (Úgy látszik nekem is gyengéim a sebzett lelkű srácok.)
Bardo pedig ugyancsak egy jelenség. Életvidám, vicces, igazi nőcsábász, aki kiélvezi a földi lét minden javát, és emellett őszinte és hűséges barát. 


Legrosszabb férfi mellékszereplő: Anden (Marie Lu - Prodigy)

Számomra ő egy papucsalkat. Mindig igyekszik valaki más háta mögé bújni, mert képtelen a sarkára állni és irányítani, vagy kiállni az elveiért.




Legjobb szerelmespár: Malec (Cassandra Clare - Elveszett lelkek városa) & Katy-Daemon (Jennifer L. Armentrout: Obszidián)

Nem véletlenül választottam Magnust és Alecet. Az ő kapcsolatukban minden megvan, és náluk összeillőbb párral nem sűrűn találkozni.
Katy és Daemon kapcsolatát azért emelném ki, mert egyrészt jól látható/érzékelhető a kettejük közt lévő kémia, ugyanakkor racionálisak a tetteik. Nem omlanak két nap után a másik karjaiba, és a szerelem nem ködösíti el a fejüket. 


Legjobb barátság: Will Herondale - Jem Carstairs (Cassandra Clare - Pokoli szerkezetek)

Mindenki megérdemelne egy ilyen barátságot, mint Willéké. Soha nem a saját maguk érdekeit nézik, hanem a másikét, ha kell feláldozzák egymásért az életüket, félreállnak a szerelem útjából, mit sem törődve saját szívükkel. És... olvassátok el. *feltörli a könnyeit*


Legszebb szerelmi háromszög: Will - Tessa - Jem (Cassandra Clare - Pokoli szerkezetek)

Azt hiszem, ezt sem kell bővebben fejtegetnem. Mindössze annyi hozzáfűznivalóm van, hogy Tessa egyik fiút sem érdemelte meg...


Legjobb gonosz: Sebastian (Cassandra Clare - Elveszett lelkek városa) & Diril (A. O. Esther - Hívogat a fény)

Diril nő létére fenyegetőbb, mint könyves férfitársai. Nem a fizikai ereje miatt, sokkal inkább a varázslatai, valamint a női mivolta végett. 
Sebastian pedig egy pszichopata.
Halkan megjegyzem: mind a kettejüket imádom!




Legjobb nyitókötet: On Sai - Scar & Samantha Shannon - Csontszüret

Mind a két történet egyedi, zseniális szereplők, háttérvilág, és cselekmény jellemzi őket. De én még simán ide sorolnám A beavatottat is!


Legjobb zárókötet: Cassandra Clare - A hercegnő

Drámai, szívszaggató, izgalmas. És csak azért nem került ide a Smaragdzöld, mert haragszom, hogy Gideon nem kapott helyet az Epilógusban...


Legszebb magyar borító: On Sai - Scar

Egyszerűen gyönyörű. Minden rajta van, ami kell, és akarva-akaratlan vonzza a tekintetet. Valamint a színei is nagyon jók. Harsányak, de épp csak annyira, amennyire kell.


Legszebb külföldi borító: Kiera Cass - A Párválasztó

Mit mondjak erről? Szerelem első látásra. Meseszép ruha, harmonizáló színek. Pont olyan, mint a borító mögött rejlő tartalom. 




Legjobb kitalált világ: Kelly Creagh - Nevermore: Varen világa

Varen világa olyan, mintha Tim Burton fejébe csöppentünk volna. Azt hiszem, nem is kell többet mondanom. Szürrealisztikus, hátborzongató, izgalmas, és egyedi. 


Legjobb díszlet: Kiera Cass - A Párválasztó

Olyan az egész környezet, mintha az olvasó hercegnővé vált volna. Csodálatos ruhák, lenyűgöző termek.


Legjobb harcjelenet: Celaena és Cain harca (Sarah J. Maas - Üvegtrón)

Bámulatosan megírt csata, ami filmként elevenedik meg az olvasó előtt. Drámai és izgalmas. Szinte fizikálisan is érezni lehet, amin a Celaena átmegy. 


Legjobb akciójelenet: Kaede repülős manővere (Marie Lu - Prodigy)

Izgalmas, valóságos adrenalinbomba. 


Legdrámaibb pillanat: Will-Jem bizonyos jelenetei (Cassandra Clare - A hercegnő)

Erről bővebben nem mondanék semmit, mert spoileres, viszont muszáj még néhány másik könyvet is megemlítenem, mert idén bőven volt min pityeregni, vagy éppen felélni a százas zsepikészletet. 
- Will és Tessa beszélgetése A herceg végén
- Day betegsége a Prodigy végén
- Deirdre és Luke történetének lezárása a Lament végén
- Andrew betegsége A soha határában
- Drew levele a Heti csaj végén
- A sötétség városában az Ash anyukájával történtek
- Az Elválaszt az idő (majdnem) utolsó 40 oldala
- Egy bizonyos Malec jelenet az Elveszett lelkek városában
- Joshua gyerekkori története az Elveszett lelkekben


Legviccesebb jelenet: Daemon ugratásai (Jennifer L. Armentrout - Luxen 1-2.)

Daemon egy vérbeli humorforrás, ezért nem is nagyon lehet egyet kiemelni a hülyeségei közül. 




Legjobb disztópia: Veronica Roth - A beavatott
 
Legjobb posztapokaliptikus regény: Susan Ee - Angelfall

Legjobb New Adult: J. A.Redmerski - A soha határa

Legjobb fantasy: A. O. Esther - Összetört glóriák

Legjobb romantikus: Stephanie Perkins - Anna és a francia csók
 
Legjobb klasszikus: Jane Austen - Büszkeség és balítélet
 
Legjobb Blogturnés regény: Sarah J. Maas - Üvegtrón
 
Legméltatlanabbul elnyomott regény: Justina Chen Headley - Iránytű önmagamhoz

J. K. Rowling - Harry Potter és a bölcsek köve


J. K. Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve

Kiadó: Animus
ISBN: 9789639884328
Oldalszám 286 oldal
Fordító: Tóth Tamás Boldizsár

Fülszöveg:
"Harry Potter kisfiú, történetünk kezdetén 11 éves, valamint varázsló is, talán a leghatalmasabb varázsló, a kiválasztott, aki meg tud küzdeni a gonosz erőivel, erről azonban fogalma sincs. (..) Harry aztán egy napon levelet kap, pontosabban néhány tízezer levelet, a biztonság kedvéért, mivel a nagybácsi elkobzós kedve magasra hág, amelyből megtudja, hogy a következő szemesztert Roxfortban kezdheti, a világ legnevesebb bentlakásos varázslóiskolájában, amely nem kis mértékben hasonlít a brit iskolarendszer hírhedett public schooljaira, talán attól eltekintve, hogy koedukált. Harry, a kifosztott árva ekkor belép abba a világba, amelyhez szülei is tartoztak, hogy megküzdjön azzal a Ki-Ne-Mondd-A-Nevét sötét erővel, amely árvává tette. Harry kiválasztott, homlokán a jegy, de egyben közönséges nebuló is, akinek minden kiválasztottsága ellenére fel kell mutatnia valamit, esetünkben kiemelkedő sportteljesítményt és kellő csapatszellemet, hogy elnyerje az egyszerű diáktársat megillető tiszteletet, és megússza valahogy a vizsgáit. A Gonosz Erőt nem könnyű legyőzni, de egy elitiskola hierarchiájában kiküzdeni valami helyet, főként, ha az alsóbbrendű muglik között nevelkedett az ember, és mit sem tud a magasabb bűbájról, az még nehezebb."
A Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolában töltött első tanév kemény erőpróba a diákok számára. Harry Potternek nem csupán a vizsgákon kell megfelelnie, de egy életre-halálra szóló küzdelemnek is részese lesz. A tizenegy éves varázslójelölt története meghódította az egész világot. 

Saját véleményem:
A Dursley család hétköznapi életét éli, ám egy nap Vernon bácsi felfigyel a városban zajló furcsaságokra. Taláros emberek csoportja jelenik meg, baglyok repkednek fényes nappal, valamint feltűnik az utcájukban egy meglehetősen furcsa macska is. 
Másnap reggel a küszöbükön találják a kis Harry Pottert, Petunia néni testvérének - akivel nem tartották a viszonyt - elárvult fiát. 
Tíz év telik el, mire Dursley-ék fia, valamint Harry is felcseperedik. Ám Harry folyamatos elnyomásban él a családban. Unokatestvére, és annak barátai mindig megverik, ugráltatják, és kigúnyolják. 
Egy napon meglepő dolog történik, Harry levelet kap, de bácsikája eldugja előle. Ugyanez megismétlődik, másnap is, majd egyre több és több levél érkezik a hét folyamán, míg végül Vernon úgy dönt, elbújnak, és kicselezik a feladót. Családjával és Harry-vel elutazik, egy eldugott szigeten lévő rozoga viskóba mennek a vihar kellős közepén. Csakhogy éjszaka megjelenik egy óriási férfi, Hagrid, és személyesen kézbesíti a kisfiúnak a levelet, aki így tudja meg, hogy ő maga, hasonlóan a szüleihez, varázsló, és, hogy felvételt nyert a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolába. 
Harry-nek nem csak olyan hátrányokkal kell megküzdenie az iskolában, minthogy mugli családban nőtt fel, és soha életében nem varázsolt még direkt, hanem a hírnevével is, mivel csecsemőkorában túlélte a találkozást Tudjukkivel.... 

A könyvvel először akkor találkoztam, amikor nálunk is kitört a Harry Potter láz. Kilenc-tíz évesen elolvastam az első kötetet, és bár tetszett, nem késztetett arra, hogy a folytatásokat is kézbe vegyem. Viszont a filmek mindegyikét megnéztem. 
El kellett telnie 13 évnek ahhoz, hogy újra belevágjak, és nem bántam meg, mert egészen más élmény volt így. 
Ezen a részen érződik, hogy a fiatalabb, Middle grade korosztálynak készült, nincsenek benne túlbonyolított mondatok, Rowling stílusa is rendkívül egyszerű, ugyanakkor olvasmányos. Ám mindezt kompenzálja a tartalommal, és azzal a fantasztikus világgal, amit megteremtett, és felépített. Egy dolog egészen biztos - mindentől függetlenül -, a Harry Potter korszakalkotó történet.  
Tény, hogy vannak benne logikai bakik, és olyan dolgok, amiknek a megmagyarázására kicsit több hangsúlyt is fektethetett volna az írónő, itt, a kezdőkötetben. Leginkább a mugli családból származó boszorkány-/varázslópalántákra gondolok. Harry-nek Hagrid segített bevásárolni, és a Weasley család mutatta meg, hogyan találhatja meg a 9 és 3/4-ik vágányt, na, de mi van a többiekkel, és azzal, hogy egy egyszerű család miként dolgozza fel mindezt, mi alapján lesz egy sima, emberi szülőktől származó gyerek boszorkány?
De, ha mindezeken túllendülünk, akkor egy roppant izgalmas, látványos és rejtélyes történetbe csöppenünk. Maga a Roxfort elképesztő. A különböző termei, a maguk mágikusságával és komorságával, valamint a benne keringő szellemekkel nagyon jó kis alaphangulatot ad a boszorkánykodáshoz. És a Teszlek Süveg ötlete is zseniális! Akárcsak a különböző házak, és a kviddics. Rowling tényleg a semmiből teremtett meg új dolgokat, és adott nekik történelmet, múltat; és azt hiszem, ez az egyik kulcs, a Hary Potter sorozat sikeréhez. 
Kevés történet képes ekkora sikereket elérni, de, ha megnézzük, mindegyiknél ott van az egyedi világ, aminek múltja van (A Gyűrűk Ura, Narnia, Trónok harca, valamint az Árnyvadász történetek - utóbbiról tudom, hogy a HP után keletkezett, de attól még idetartozik).
Karaktereket tekintve szintén nagyon erős a könyv. Rengeteg különböző, összetett figurával találkozhatunk, és biztos, hogy mindenki talál legalább egy olyat, akit kedvelhet. 
Nekem Hagrid, a Weasley fiúk, Hermione és McGalagony lettek a kedvenceim (ha csak ezt a részt nézem). Harry-t valahogy sem itt, sem a filmekben nem tudtam megszeretni.
Hagridot szerintem képtelenség nem szeretni. Termete ellenére abszolút nem fenyegető, inkább aranyos, kissé naiv, segítőkész, és csupa szív ember. 
A Weasley fiúkról nem mondok semmit, ők a sztori humorfelelősei, Ron ugyan kicsit kilóg bátyjai közül, de ez nem is csoda. Legkisebb fiúként a családban számtalan dologgal kell megküzdenie. Nem elég, hogy szinte minden cuccát a testvéreitől örökli, de még ott van az a megfelelési kényszer is, amit a bátyjai egykori eredményei okoznak. 
Hermione pedig... elsőre túlbuzgónak, okoskodónak és strébernek tűnhet, de tekintve, hogy embercsaládból származik, nem is olyan meglepő a bizonyítási vágya. És persze a kíváncsisága. 
Valószínűleg én is Hermione szindrómában szenvedek, mert szívesebben olvastam volna többet a varázslótanoncok óráiról - arról, hogy mit és hogyan tanulnak -, mert számomra úgy sokkal hitelesebb lett volna a folyamat, amin átmentek hőseink, mint így, hogy csak az eredményeiket láttuk.  

Összességében ajánlom mindenkinek, aki szereti a komplex, egyedi történettel rendelkező világokat, a különféle fantasy lényeket, a varázslatokat, kalandokat és izgalmakat. 


Pontszám: 5/4
Kedvenc szereplő: Hagrid, Hermione, Ron, McGalagony
Kedvenc jelenet: Hagrid és a tojás, valamint a kviddics meccs
Negatívum: a vége összecsapott 
Borító: 5/4