2013. október 24., csütörtök

Kiera Cass - A Párválasztó



Kiera Cass: A Párválasztó

Kiadó: GABO
ISBN: 9789636896188
Oldalszám: 360 oldal
Fordító: Gázsity Mila

Fülszöveg:
Harmincöt lány. Egy korona. Egy lehetőség, ami az életben csak egyszer adódik.
A Párválasztóban részt vevő harmincöt lány számára ez életük legnagyobb esélye. Egy lehetőség arra, hogy kiszabaduljanak abból az életből, amibe beleszülettek. Hogy belépjenek egy világba, amiben csillogó ruhákat és felbecsülhetetlen értékű ékszereket hordanak. Hogy palotában lakjanak és a csodás Maxon herceg szívéért vetekedjenek egymással. America Singer számára azonban kész rémálom Kiválasztottnak lenni. Azt jelenti ugyanis, hogy hátat kell fordítania titkos szerelmesének, Aspennek, aki egy alsóbbrendű kasztba tartozik. El kell hagynia az otthonát, hogy beszálljon az ádáz küzdelembe egy koronáért, amire nem is vágyik. Egy palotában kell élnie, amit a lázadók erőszakos támadásai fenyegetnek állandóan. 
Aztán America megismeri Maxon herceget. Lassan megkérdőjelezi addigi terveit, és rádöbben arra, hogy az élet, amiről mindig is álmodott, talán köszönő viszonyban sincs a jövővel, amit korábban még csak el sem képzelt volna. 

Saját véleményem:
America és családja az Ötösök rendjéhez/kasztjához tartozik, ami annyit jelent, hogy amellett, hogy mindegyikőjüknek valamilyen művészettel kell foglalkoznia, és azzal megkeresni a kenyérre valót, megélhetés szempontjából is inkább a szegényebbek közé sorolhatóak. És bár a legtöbb esetben jut étel az asztalukra, mégsem érezhetik soha a jóllakottság telítő érzését. 
Egy nap azonban Illea minden családja, ahol legalább egy 16-20 év közötti lány van, levelet kap, melyben egy jelentkezési lap szerepel a Párválasztóra. 
A Párválasztó során a leendő herceg, aki hamarosan a felnőttkor küszöbére lép, 35 lány közül választja ki élete párját, és egyben az ország jövendő királynőjét. A Kiválasztottaknak a palotába kell költözniük arra az időre míg tart a játék, s cserébe a családjuk pénzbeli támogatást kap.
America édesanyjának több sem kell, minden álma, hogy középső gyermekét benevezze a játékba. Csakhogy Mer szíve már két éve foglalt, ugyanis titkos kapcsolatban él a nála alacsonyabb rendű Aspennel. Ám a fiú addig győzködi barátnőjét, hogy legalább egy próbát tegyen az ő megnyugvása érdekében, amíg az beleegyezik, és jelentkezik a Párválasztóba. 
Végül megindul a lavina: Aspen még a Kiválasztottak bejelentése előtt szakít a lánnyal és faképnél hagyja, majd pár nappal később kiderül, hogy America bekerült a 35 lány közé, és várja őt a palota, és Maxon herceg, aki mindig olyan karót nyelt és merev...

Kétségtelen, hogy A Párválasztó az idei év egyik legüdítőbb és legszórakoztatóbb újdonságai közé tartozik, mind a témáját, mind a stílusát tekintve. Az írónő könnyedén, gördülékenyen ír, a sorok olvastatják magukat, és ez egészen addig így is van, míg pár óra alatt észrevétlenül el nem fogynak a lapok. Merthogy bizony annyira magába tudja szippantani az olvasót America története, hogy lazán megszűnik a külvilág, és máris a pompás a palotai élet színterén találjuk magunkat. 
A különféle helyszínleírások teljes mértékben visszaadják az adott színhely hangulatát. Már-már látni lehet magunk előtt a fényűző termeket, a pazar berendezést, az impozáns festményeket, a lélegzetelállító csillárokat, valamint a gondosan rendezett kertet. És ugyanez érvényes a ruhák minden egyes fodrára, csipkéjére vagy susogására.  
Kiera belecsempészett minden olyan momentumot, amiről kislányként a legtöbbünk álmodott, és olyanná alakította, hogy jóval a gyerekkorunk után is felbukkanhasson az az érzés, hogy egyszer mi is szeretnénk megtapasztalni, milyen is az, ha hercegnőként bánnak velünk.  Egyszóval ez tényleg egy valódi csajos regény, káprázatos estélyikkel, illemtanórákkal, sétákkal, csevegéssel, és olykor-olykor egy ünnepséggel, na meg természetesen rengeteg lánnyal. 

Maga a történet két részre osztható, és mind a kettőhöz társítható egy másik regény vagy műsor, amire nagyon hasonlít, ám ez nem baj, sőt még csak nem is zavaró, mert a lényeg teljesen más.
Az első felében megismerjük, milyen is a palotán kívüli élet, milyen kasztok léteznek, mik a szabályok, valamint America életébe is bővebb betekintést nyerünk. Tehát ezekből fakadóan, illetve a csoportok, a kiválasztás, és Mer utazása miatt nagy párhuzam vonható Az éhezők viadalával. Sőt még a szépítkezés, és a bemutatkozó tv show is megvan.
Ezek után pedig következik a második felvonás, a palotai élet, ahol már a lányok a herceg kegyéért és/vagy a koronáért versengenek. Különféle randikon, közös beszélgetéseken, étkezéseken vesznek részt. Egyszóval olyan az egész, mint egy uralkodói kiadású Nagy Ő
Ám, mint említettem, ez az egyezés közel sem zavaró, mert igencsak új és eredeti ötletnek tartom, hogy egy ilyen sokak által ismert műsor alapkoncepcióját disztópiás közeggel merte vegyíteni az írónő, ráadásul belecsempészett még számos más olyan problémát, utalást is, amiktől máris kilépett az összehasonlítgatások tárgyainak árnyékából.

Karakterek terén szerfelett színes a paletta, már, ha a hölgyeket nézzük. Vannak olyanok, akiket kicsit jobban megismertünk, mint a többieket, és köztük is akadt pár aranyosabb lány, de számomra sokkal szimpatikusabbak lettek America szolgálólányai. Róluk szívesebben olvastam, mint a többiekről. Nem is beszélve a legirritálóbb kiválasztottról, Celesete-ről. Hát őt néhányszor mindig megcsapkodtam volna.
Mer, mint főhősnő egy egyszerű lány, imád és tud is énekelni, rajong a testvéreiért, és titkon álmokat szövöget egy boldog jövőről. Tudja, mit jelent a nélkülözés, és igyekszik a szegényekért harcolni. És, ha már a harcnál tartunk, akkor arra is kitérnék, hogy akaratos, soha nem adja fel az elveit, kissé heves természetű, aminek időnként Maxon herceg koronaékszere látja kárát... Mindezek függvényében rendkívül szerethető figura. Könnyen lehet vele azonosulni. És vörös haja van! (Imádom a vörös hajat, irigylem is érte.)
De van nekünk két pasink is, akik tűz és víz módon ellentétei egymásnak. Aspen egy szegény srác, külsőre szívdöglesztő, minden lány álma típus. Sötét haj, zöld szem. Míg Maxon herceg eleinte egy karót nyelt, kimért herceg szőke hajjal. 
Kezdetben teljesen odáig voltam Aspenért, és megértettem, hogy miért tette azt, Merrel amit. Sőt még sajnáltam is ezért, és ez a végére sem változott. Maxont pedig eleinte pont úgy láttam, mint America. Amíg nem tűnt fel ténylegesen, addig számomra is egy szimpla hercegecske volt minden klisével együtt, de amikor megjelent akkor jött csak igazán a klisé, mert én abban a pillanatban belezúgtam. A felszín alatt teljesen más jellem. Kedves, aranyos, vicces, jóindulatú, segítőkész, és igyekszik mindenkinek megfelelni. Ez pedig nem is olyan könnyű, pláne, hogy egy egész királyság figyeli miként talál magának párt, és randizik életében először. Ráadásul meg kell tanulnia igazgatni egy országot, kitörni apja árnyékából, és visszaverni a lázadókat. 

Összességében tehát ajánlom minden lánynak, nőnek, aki szeretné pár órára hercegnőnek érezni magát, mert ez egy fantasztikus, szívhez szóló, vicces, elbűvölő, léleksimogató, nagyon csajos és varázslatos történet egy egyszerű lány cseppet hétköznapi kalandjáról. 
 

Pontszám: 5/5*
Kedvenc szereplő: Maxon, Mer
Kedvenc jelenet: az erkélyes csók
Negatívum: America neve nekem fura, de ez legyen a legnagyobb baj
Borító: 5/5***

3 megjegyzés:

  1. Szia:)
    Az utolsó kép nem tudod miben van?:)
    Rose

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. HElló. Ez engem is érdekelne :)

      Törlés
    2. Sziasztok!

      Az utolsó kép a könyv traileréből származik. :)

      Törlés