Kiadó: Álomgyár
ISBN: 9789635709588
Oldalszám: 336 oldal
Oldalszám: 336 oldal
Fordító: Nagy Boldizsár
Fülszöveg:
Lehull a Fátyol
Kiszakítottak a gyűjtők karámjaiból, eladtak a vámpíroknak, majd az óceánon át az Alfa Birodalomba küldtek – nos, nem épp így terveztem eltölteni a hetemet.
Na jó, igazság szerint az első felét beterveztem. De arra számítottam, hogy a vérfarkasoknak adnak el, hogy meg tudjam menteni a barátomat, Jordant a halálnál is rosszabb sorstól. Ehelyett a vérszívóknál kötöttem ki. És hogy milyen itt? Eddig nem túl fényes. Fűzőbe tuszkoltak, és úgy átalakítottak, mintha a Bridgerton egyik szereplője lennék, mindezt azért, hogy részt vegyek a szüreti játékon. Kicsit olyan, mint A nagy Ő, csak a 19. században játszódik, ahol a férfiak mind vámpírok – megbolondítva egy kis Nyerd meg az életed hangulattal.
A célom – amellett, hogy a testemben lévő lyukak számát a jelenlegi normán belül tartom – több, mint a túlélés. El akarok menekülni erről a lehetetlen helyről, hogy megtaláljam a vérfarkasok területére vezető utat és hazavigyem Jordant.
Ehhez nem árt képben lenni a politikai intrikákkal.
Sok fegyverem nincs egy szuperéles hajtű, a megkérdőjelezhető bájom és az irracionális mennyiségű optimizmusom mellett, de teljes gőzzel készülnek a tervek, hogy kijuttassam innen magamat és a barátomat.
Jobban mondva ez így volt egészen addig, míg a vámpírhadsereg tábornoka és gyönyörű szeme lángra nem lobbantott, mert azóta azon gondolkodom, hogy talán mégsem akarok én annyira elszökni.
Talán nem is lenne olyan rossz, ha szereznék pár pluszlyukat…
Saját véleményem:
Kiszakítottak a gyűjtők karámjaiból, eladtak a vámpíroknak, majd az óceánon át az Alfa Birodalomba küldtek – nos, nem épp így terveztem eltölteni a hetemet.
Na jó, igazság szerint az első felét beterveztem. De arra számítottam, hogy a vérfarkasoknak adnak el, hogy meg tudjam menteni a barátomat, Jordant a halálnál is rosszabb sorstól. Ehelyett a vérszívóknál kötöttem ki. És hogy milyen itt? Eddig nem túl fényes. Fűzőbe tuszkoltak, és úgy átalakítottak, mintha a Bridgerton egyik szereplője lennék, mindezt azért, hogy részt vegyek a szüreti játékon. Kicsit olyan, mint A nagy Ő, csak a 19. században játszódik, ahol a férfiak mind vámpírok – megbolondítva egy kis Nyerd meg az életed hangulattal.
A célom – amellett, hogy a testemben lévő lyukak számát a jelenlegi normán belül tartom – több, mint a túlélés. El akarok menekülni erről a lehetetlen helyről, hogy megtaláljam a vérfarkasok területére vezető utat és hazavigyem Jordant.
Ehhez nem árt képben lenni a politikai intrikákkal.
Sok fegyverem nincs egy szuperéles hajtű, a megkérdőjelezhető bájom és az irracionális mennyiségű optimizmusom mellett, de teljes gőzzel készülnek a tervek, hogy kijuttassam innen magamat és a barátomat.
Jobban mondva ez így volt egészen addig, míg a vámpírhadsereg tábornoka és gyönyörű szeme lángra nem lobbantott, mert azóta azon gondolkodom, hogy talán mégsem akarok én annyira elszökni.
Talán nem is lenne olyan rossz, ha szereznék pár pluszlyukat…
Saját véleményem:
.png)
"– Néha az a részlet lesz a legfontosabb, amit mindenki… jelentéktelennek tart."
Nem tudom, emlékeztek-e, de néhány bejegyzéssel ezelőtt említettem nektek, hogy jelenleg reneszánszukat élik az Éhezők viadala típusú fantasy disztópiák, és az a helyzet, hogy a Taken by Fate is egy közülük. Méghozzá vámpíros, perzselően szexi verzióban.
A történet egy jövőbeni világban játszódik, amikor technikai fejlődés és repülő autók helyett a természetfeletti veszi át az emberiség feletti uralmat azt követően, hogy lehull a lepel, s oly sok évezrednyi bujdosás után előrelépnek a Mások: vámpírok, vérfarkasok, tündérek, bukott angyalok és démonok. Egy viszonylagos békeszerződés értelmében az embereknek áldozatokat kell felajánlaniuk az Alfa Birodalom lényei számára, akik cserébe nem igázzák le és döntik káoszba a világot. Vannak, akik feleségüket adják oda, mások testvéreiket, gyermekeiket vagy épp a razzia gyűjti be őket, és vannak, akiket tartozásuk miatt terelnek a karámba, vagyis abba a gyűjtőbe, ahonnan további karámokba osztva rendszerezik a pórul jártakat. Az egyik karámba kerülnek azok, akiket szexre használnak majd a Mások, mások élelemként végzik, a szerencsésekből rabszolga válik, a legszerencsétlenebbekből csali.
Sienna, a történet hősnője önkényesen esik a razzia áldozatául, azzal a céllal, hogy kiszabadítsa legjobb barátját, akit egy korábbi razzia során fogtak el és vittek a vérfarkasokhoz. Annak érdekében, hogy kiszabadíthassa Jordant, a lány pontos tervet készít, csakhogy számításaiba hiba csúszik és véletlenül egy vámpír liciten találja magát, ahol a rémálmaiban őt üldöző szörnyeteg vásárolja meg. Ezek után Siennának egy szüreti játékon kell részt vennie, ahol az az elsődleges feladata, hogy elcsábítson egy vámpírurat, így téve szert életben maradása zálogára, a játék ugyanis hétről hétre komolyodik - és bizony nem mindenki élheti túl. Az egyetlen bökkenő, hogy Siennának esze ágában sincs a vámpírok birodalmában maradni, hatvan napot szabott magának arra, hogy kimenekítse barátját és együtt megszökjenek a Másoktól. A szökésért viszont halál vagy annál is rosszabb büntetés jár, ráadásul az őt megvásároló vámpír, Dominic Blackthorn is buja vágyakat ébreszt benne mindkettejük szerencsétlenségére...
Az elragadva egy piszkosul szexi, kissé mocskos, de nagyon is érdekfeszítő, izgalommal teli történet. Sienna erős, kissé (na jó, nagyon) öntörvényű lány, óriási szájjal és kíváncsisággal. E tulajdonságai pedig nem feltétlenül előnyösek egy olyan királyi udvarban, ahol az embereket kajának nézik. Sienna viszont képtelen lakatot tenni a szájára vagy nyugton maradni, folyamatosan keresi a menekülőutat és minden eszközt megragad arra, hogy tervét sikeresen véghez vihesse. Tilosban járkálása nem kevés adrenalinnal jár, ugyanis hiába mozoghatnak a lányok viszonylag szabadon a kastély és birodalom területén, ő olyan részekre is betéved (például a katonák lakrészébe térképet lopni), ahova nem kéne, máskor pedig a szexi tábornok kezelhetetlen lovával vágtat el a vámpírbirodalom széléig - ami önmagában is kemény határfeszegetés. Ám azt még ő is tudja, hogy ott töltött ideje alatt muszáj behódolnia és rendes lányként azt tennie, amit a verseny, illetve az őket koordináló hercegnő kíván. Szerencsére Sienna hamar szert tesz egy barátra, szobalánya Bee személyében, aki amellett, hogy a józanság hangja, információkkal és tanácsokkal látja el makrancos barátnőjét.
A verseny egyébként nagyon érdekes, ahogyan a fülszöveg is utal rá, díszleteiben olyan, mint a vámpír verziós Bridgerton (bálok, ruhák, szokások, kastély), de van benne némi Nagy Ő feeling is (a lányok a verseny elején kapnak egy különleges medált, mely az urak vágyától színeződik el, s minél sötétebb egy versenyző medálja, annál jobb helyen szerepel a mezőnyben), nem beszélve az Éhezők viadala hangulatról (hisz mégiscsak az életben maradás a tét). Szóval egyszerre izgalmas, látványos, buja és veszedelmes. Olyan, ami kielégíti a vámpírok szórakozás iránti vágyát.
A háttérben viszont jóval komplikáltabb politikai és családi szálak is meghúzódnak. A Siennát megvásároló tábornok, Dominic a király fattya: veszedelmes katona, akit csatákra képeztek ki élete háromszáz éve alatt. Őt nem érdeklik a bájolgós események, a bálok, Sienna és öccse, Will révén mégis belekényszerül az egészbe. Dominic ízig-vérig harcos, olyan férfi, aki tudja, hogy az érzelmek gyengeséget jelentenek, ezért igyekszik távol tartani magát a vörös hajú, aranyszemű, buja lánytól, aki jellemével és külsejével is kilóg a mezőnyből, mégis rendre felé kalandoznak gondolatai, s napról-napra testi vágyak kínozzák. Mindazonáltal nehezen birkózik meg érzéseivel, hisz egyetlen célja van, megvédeni öccsét, aki épp úgy a trón várományosa, mint bátyjuk, akit legszívesebben megölne. S e testvéri-örökösödési harc az, ami a háttérben jócskán összekuszálja a szálakat, s olyan politikai játszmákkal turbózza fel a sztorit, amik még veszélyesebbé és érdekfeszítőbbé teszik azt. Ráadásul akad a történetben egy igazi rohadék antihős is, egy vámpírgróf személyében, aki Dom minden mozzanatát lesi, s rögvest kész lecsapni bármilyen annak legapróbb gyengeségre. Sienna határozottan ilyen.
A regény egyébként két szemszögből játszódik, melynek köszönhetően felváltva követhetjük nyomon az eseményeket Sienna és Dominic narrációján keresztül, még teljesebb képet kapva a Mások világáról, életéről és szabályairól, magáról a játékról, na meg az egymás iránt érzett vad és buja szenvedélyükről. Mert igen, a páros között első pillanattól kezdve izzik a levegő, duzzad és feszül, aminek kell, továbbá nincs hiány fantáziálásból és erotikus jelenetekből sem - olykor kicsit vulgáris verzióban is. De az az igazság, hogy ez a fajta tűz és piszok nagyon is jól illik a sztorihoz és mindahhoz, amit a vámpíroktól, na meg a gyilkos-áldozat felállástól várna az ember. Ettől függetlenül, ha lehet, ne tömegközlekedésen olvassátok, mert bizony sokszor sercegnek azok az oldalak! Mit sercegnek? Felgyulladnak!
Mindent egybevéve szerintem a Taken by Fate egy baromi izgalmas, tüzes, mocskos és veszélyekkel teli történet, ami megidézi a 19. század eleganciáját és romantikáját, ugyanakkor adrenalinnal és bujasággal tölti fel a verseny okán. Engem abszolút levett a lábamról, kikapcsolt, szórakoztatott és egy percig sem bírtam lerakni. Alig várom, hogy kezemben tarthassam a folytatást!
Pontszám: 5/4,5
Kedvenc szereplő: Sienna, Dominic, Bethany
Kedvenc jelenet: íjászat
Negatívum: van pár furcsa fordítói szókapcsolat, kifejezés, ami zavaró
Borító: 5/5Sorozat: Alfa #1
Megtetszett? Vidd haza!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése